A Miklós utca a Piac utcáról, a Megyeházával szemben nyílik. Nevét az egykori Szent Miklós kápolnáról kapta, amelyet a XV. században emeltek a városba költöző görögkeleti vallásúak. Valaha az utca végén állott az egyik városkapu. 1849. január 7-én, amikor a forradalmi kormány a városba érkezett, Kossuth Lajos is ezen a kapun lépett be a városba. A kapuőr ezt írta be a lajstromba: „Kossuth a magyarok Mózese”.
A Miklós utca 9. számú házban lakott Jókai Mór 1849-ben. Jókai dunántúli létére nagyon szerette a várost, pedig csak fél évig újságíróskodott itt. Művei egész sorában rajzolta meg a régi Debrecen képét, a cívisek portréit, úgymint az Emléksorok, a Napló 1848-49-ből, És mégis mozog a Föld, A debreceni lunátikus, Kiskirályok, Eget vívó asszonyszív, Sárga rózsa.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Miklós utca a Piac utcáról, a Megyeházával szemben nyílik. Nevét az egykori Szent Miklós kápolnáról kapta, amelyet a XV. században emeltek a városba költöző görögkeleti vallásúak. Valaha az utca végén állott az egyik városkapu. 1849. január 7-én, amikor a forradalmi kormány a városba érkezett, Kossuth Lajos is ezen a kapun lépett be a városba. A kapuőr ezt írta be a lajstromba: „Kossuth a magyarok Mózese”.
A Miklós utca 9. számú házban lakott Jókai Mór 1849-ben. Jókai dunántúli létére nagyon szerette a várost, pedig csak fél évig újságíróskodott itt. Művei egész sorában rajzolta meg a régi Debrecen képét, a cívisek portréit, úgymint az Emléksorok, a Napló 1848-49-ből, És mégis mozog a Föld, A debreceni lunátikus, Kiskirályok, Eget vívó asszonyszív, Sárga rózsa.
A fénykép 2006 júniusában készült.
Felh. irod.:
www.debrecen.hu