Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.34 MB
2018-09-28 13:55:19
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
62
384
Rövid leírás | Teljes leírás (136.88 KB)

A nagykanizsai államilag segélyezett községi
Polgári Fiú- és Leányiskola
huszonnyolczadik értesítője az 1899-1900. tanévről.
Szerkesztette: Dr. Bartha Gyula igazgató.
Nagy-Kanizsa, 1900.
Nyomtatott Weiss L. és F. Könyvnyomdájában.
39555

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

f""* a r* r\\ r
Efl 25
A
NAGYKANIZSAI
ÁLLAMILAfl SE9ÉLTEZETT KÖZSÉGI
POLGÁRI Fit- ÉS LEÁNYISKOLA
HUSZONNYOLCZADIK
értesítője
AZ
1899—1900. TANÉVRŐL.
SZERKESZTETTE :
DR BARTHA GYULA
IGAZGATÓ.
---
NAGY-KANIZSA, 1900.
NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
39555
98
MAG" Y AKiVT\' EM ÜA; KÖNYV TA UA. ;
NAGYKANIZSAI
ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI
POLGÁRI FIÚ- ÉS LEÁNYISKOLA
HUSZONNYOLCZADIK
ertesitoje
AZ
1899—1900. TANÉVRŐL.
SZERKESZTETTE :
DR BARTHA GYULA

NAGY-KANIZSA, 1900.
NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.
89555
2010
TARTALOM.
Oldal
I. Visszapillantás az 1899—1900. tanévre........3
II. A helyi iskolafelügyelet..............8
III. A tanári testület és munkabeosztása a fiúiskolában .... 9
IV. A tanári testület és munkabeosztása a leányiskolában ... 10
V. Az elvégzett tananyag, tankönyvek, tanárok.......11
VI. A tanulók érdemsorozata az 1899—1900. tanévről .... 33
VII. Statisztikai kimutatás a fiúiskola tanulóinak létszámáról az
1899—1900. tanévben ......... ... 47
VIII. Statisztikai kimutatás a leányiskola tanulóinak létszámáról
az 1899—1900. tanévben . . ..........49
IX. A tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában 1899—1900-ban 51
X. A tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában .... 52
XI. Jelentés az intézeti tornaversenyről..........53
XII. Jótékonyság, jutalmazások.............54
XIII. Értesítés a jövő iskolai év megkezdéséről........55
n
ÍMA.&Y.AIÍÍ\'VDS?^ ! KÖNYVTÁRA j
■ ii■in.i._■ .in.,, „,.............. ¡1 —£
M T* M f FÁRÁÖól
át. i. ...JeÚ íftü
I.
Visszapillantás az 1899—1900. iskolai évre.
olgári fiúiskolánk 28-ik, leányiskolánk pedig még csak 9-ik életévét tölti be a letűnő iskolai évvel, melyhez hasonló szomorú, viszontagságos és sivár évet a multakban nem találunk. Ugy a fiú-, mint a leányiskolának kijutott a gyászból, a betegségekből, s ezek folytán mind a két iskola benső életműködésében nem csekély zavarok és hiányosságok állottak elő, melyek normális munkásságának menetét hosszabb ideig késleltették. Már a legeleje is rosszul kezdődött az iskolai évnek: az intézet igazgatója a nyári szünidőben kapott komolyabb természetű betegsége miatt, orvosi rendeletre, kénytelenitve volt gyógyulás és üdülés végett délvidékre menni 6 heti szabadsággal és igy akadályozva volt a tanév elején végzendő fontos teendőinek teljesitésében. Szerencse volt az intézetre, hogy a községi iskolaszék az igazgató helyettesévé Waligurszky Antal rendes tanárt rendelte, a ki a két iskola sokféle és nagy körültekintést igénylő ügyeit oly lelkiismeretes gonddal, pontossággal és mindenre kiterjedő figyelemmel vezette, hogy nem mulaszthatom el nevezett kartársamnak odaadó buzgalommal végzett helyettesítésemért e helyen is legmelegebb köszönetet mondani, nem csupán a magam, hanem az intézet nevében is. Hasonló köszönet illeti meg az egész tantestületet is, mely az intézet ügyeit az igazgató távollétében szivén viselte.
Időrendben véve az eseményeket, elébb kell vala említenem, hogy a leányiskola rajztanárát — Papp Milclóst — súlyosbodó betegsége miatt, indokolt kérelmére az iskolaszék még a mult tanév végén szabadságolta erre a tanévre és állásának helyettes tanitó által leendő betöltése végett pályázatot hirdetett. Ám a szabadság friss levegője, nyugalma és a szülei otthon szeretetteljes melege minden orvosi tudománynyal párosulva sem volt képes visszaadni szegény, szenvedő kartársunknak az egészséget: 1899. október 7-én elhunyt övéi körében Szt.-Katolnán, Háromszék megyében. A tantestületek koszorút küldöttek koporsójára, a leányiskola tantestülete gyászjelentést adott ki elhunytáról s a leányiskolái növendékek gyászmisét hallgattak a szeretett rajztanár lelki üdveért. Mi is bucsuzzunk el tőle. Mi, az élet delén túl, az alkonyat felé nézők, mondjunk utolsó Istenhozzádot a fiatal, még csak 31 éves kartársnak, a ki 8 évi itteni tanitói működése alatt sohasem volt fáradt, mikor hivatása munkára parancsolta, még akkor sem, a mikor az élet ösztöne pihenést parancsolt volna, mert minden élvezetnél\' nagyobb élvezete volt neki a munka.
1*
Pihenj békében, korán elköltözött, keveset élt és mégis sokat munkálkodott ifjú kartársunk! A szülőföld virágai sirodon, a tanítványok hálája sziveikben, s volt kartársaid elismerése az elhagyott pálya ösvényein, őrzik jó emlékedet sokáig!
A Papp Miklós halála által a leányiskolát ért gyászszal egyidejűleg következett be Schultz Károly fiúiskolái rajztanár betegsége, mely egészen váratlanul súlyosabbra fordulva kénytelenitette őt, hogy operáczió végett Budapestre utazzék, hol egyik sanatoriumban kezelték október 7-től november 27-ig. Ekkor látszólag gyógyulva tért vissza és állását — melyen addig a fiúiskola tanárai helyettesitették — elfoglalva, bár sebe fajdalmaival küzködve, pontosan eljárt iskolába egész deczember 21-ig, a mikor a kiújult baj ágyba döntötte. Ettől kezdve életéhez nem lehetett többé semmi remény, s csaknem biztosak voltunk benne, hogy nemsokára a gyászlobogó újra iskolánk ormán lengve fogja hirdetni az intézet gyászát. A megváltó halál nem késett soká. Pontosan beköszöntött szegény elgyötört kartársunkhoz ugyanazon napon, a melyen tavaly Rozgonyi Lajost elhivta e földi hazából, január 20-án. Meghalt Schultz Károly is, a harmadik egy év óta, kartársaink közül, életének 53-ik, tanítói működésének 28-ik évében. Január 22-én kisértük ki tanítványai, a helybeli tantestületek és családja koszorúi által borított koporsóját nyugvóhelyére, a helybeli közönség részvéte mellett. A sírnál a fiúiskola énekkara gyászdalt énekelt, a tantestület nevében pedig Hoffrnann Mór búcsúzott el a szeretett kartárstól; az áldott szivü jó embertől és áldozatot nem ismerő baráttól, a ki a fiúiskola alapításától (1872.) kezdve szakadatlanul a rajztanitásnak szentelte a munkaidőnek csaknem minden perczét. Ott állott az iskola bölcsőjénél, végig küzdötte fejlődési fázisainak minden viszontagságait, ritka szorgalommal és szolgálatra mindig kész lélekkel végezte hivatalos kötelességeit s 27 évet meghaladó szolgálata alatt alig mulasztott talán 3 napot betegség miatt. Pihenj békében te fáradhatatlan bajtárs, a kinek ajkáról panaszt nem hallottunk a tanito\'i rögös pálya és közös sorsunk mostohasága miatt; pihenj a híven végzett sok munka után csöndesen és ha égi hazádból e földre röppenhet szellemed, érints bennünket azzal, volt bajtársaidat: a munkában való fáradhatatlanság és a sorsunkkal való megelégedés szellemével!
E két gyászesettel a sors még nem merítette ki csapásokat osztogató erejét intézetünk fölött, hanem a téli évszakban újból több ízben betegséggel látogatta be a tantestületek egyik-másik tagját, mely 1—2 heti hátramaradást okozott az illetők munkájában, s végre február végén Grieszbach Gábriella leányiskolái tanítónőt támadta meg súlyosabb természetű betegség, mely miatt — orvosi rendeletre — egyelőre 6 heti, utóbb 3 havi szabadsággal állását el kellett hagynia. A betegségeken kivül a tantestületek egyes tagjainak családja körében előfordult bajok és egyéb elfoglaltságok is zsibbasztották az iskolai munka intensivitását; igy Papp Miklós végnapjaiban nejének, Svastits Janka tanítónőnek szeptember 30-tól október 23-ig tartó távolléte az iskolától. Ezekhez a — mondjuk — sorscsapásokhoz jöttek azonban még másféle, az iskolai rendes munka folyását gátló körülmények. Nevezetesen az, hogy a tornaterem megnagyobbítása és újból padlózása a nyári szünidő alatt nem történhetvén meg, e munkálatok szeptemberre halasztattak, s e miatt a tornatermet és a fölötte fekvő emeleti rajztermet csak október 22-én lehetett először használatba venni és ez ideig a szabadkézi rajz- és tornatanitás a fiúiskolában nem kezdődhetett meg. A leányiskolában a rajztanítás a rajztanár hiánya miatt nem kezdődhetett meg október l-ig, a tornatanitás pedig az éppen emiitett ok miatt csak október 22-én kezdődhetett. Hogy ennyi baj és viszon-
tagság között mily intézkedések történtek az állapotok javítására s a tanitás-nevelés rendes menetének helyreállítására, azt ezen visszapillantás egyes pontjai során, a megfelelő czimek alatt fogjuk előadni.
Ezen általános vázlat után áttérünk az iskolai év lefolyásának fon-tosabb mozzanataira.
1. A tanév kezdete. Az iskolai év mindkét iskolában a rendes időben kezdődött meg a tantestületek augusztus 29-én tartott alakuló ülésével, melyen megválasztattak a testületek tisztviselői, megállapittatott a tantárgyak és tanórák beosztása a heti órarenddel, kijelöltettek az osztályfőnökök és a napi felügyelők stb. Fiúiskolái tantestületi jegyzővé Jelinek Márk, ifjúsági könyvtárnokká Waligurszky Antal, tanári könyvtárnokká újból az igazgató választatott meg. A leányiskola testületi jegyzőjévé Grieszbach Gábriellát választotta. A szertárak gondviselői maradtak a régiek.
A beiratásokat megelőzőleg tartattak augusztus 30. és 31-én a javító vizsgálatok a két iskolában. Folyamodott 22 fiú- és 18 leánytanuló, vizsgálatra bocsáttatott valamennyi. Vizsgálatot tett 21 fiú-, 16 leánytanuló, és pedig sikeresen 12 fiú- és 14 leánytanuló; ismétlésre utasíttatott 9 fiú- és 2 leánytanuló.
2. A beiratások és felvételi vizsgálatok szeptember 1—4. napjain tartattak. Ezek eredménye részletesen áttekinthető a hátrább közölt statisztikai táblázatokból. Ezekből kitűnik az is, hogy a fiúiskola I. és a leányiskola II. osztályába a törvényben megállapított 50 tanulónál több vétetett föl, a mi nem a törvényesség szempontjából baj, hanem azért, mert ezen osztályok zsúfoltságát vonta maga után. Ennek hátrányai, sőt — mondhatjuk — miseriái különösen érezhetők voltak a leányiskola II. osztályának rajztanitásánál, a hol a 45 tanuló számára levő helyekre 63 tanulót kellett bezsúfolni, s ezzel — természetesen — az egész osztály rajztanitását illusoriussá tenni. A fiúiskolában ez a baj nem volt annyira érezhető, mivel a rajzterem tágas volta mellett inkább lehetséges a tanulókat összeszorítani.
3. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 5-én történt a róm. kath. templomban tartott „Veni Sancte" után. Ezt követte az osztály-rendezés, a szegény tanulók számára való tankönyvek kiosztása a segélykönyvtárból s egyéb előkészületek, melyek után a rendes tanítás is megkezdődött szeptember 6-án mindkét iskolában.
4. Változás a tantestületek személyzetében. A fiúiskola mult évben elhunyt tanárának, Rozgonyi Lajosnak, a mult évben be nem tölthetett állását a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur 1899. évi junius 21-én kelt 35368. számú magas rendeletével töltötte be akként, hogy erre Jelinek Márk szeniczi állami polgári iskolai rendes tanárt hasonló minőségben áthelyezte saját kérelmére. Az új kartárs állását augusztus 29-én elfoglalván, működését mindjárt meg is kezdette. A leányiskolánál a mult tanévben ideiglenesen segédtanitónői minőségben alkalmazott Sauermann Júlia okleveles polgári iskolai tanítónőt az iskolaszék 1899. szeptember 16-án tartott ülésén segédtanitónői állásában véglegesítette. Ugyanezen iskolaszéki ülésen választatott meg a jelen tanévre szabadságolt Papp Miklós helyére a leányiskolához ideiglenes helyettesnek Lörinczy Géza okleveles rajztanár, a ki állását október 1-én elfoglalta. A fiúiskola rajztanárának, Schultz Károlynak, elhalálozása folytán megüresedett állást a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr 1900. évi február 28-án kelt 1568. számú magas rendeletével olyképp töltötte be, hogy erre Németh Mihály alsó-lendvai állami polgári iskolai rendes rajztanárt saját kérelmére áthelyezte, a ki állását márczius 29-én el is foglalta. A hitoktatók körében az a változás történt, hogy
Seregély Dezső ev. ref. hitoktató helyét, a ki más lelkészi állomásra hivatott meg, az itteni új ev. ref. lelkész, Kovács Kálmán úr foglalta el folyó évi április hóban.
5. A tantervben előirt tananyagot a leányiskolában sikerült legalább lényeges részeiben elvégezni, jóllehet Grieszbach Gábriella rendes tanítónő szaktárgyait csak február végéig taníthatta s ezen tantárgyak tanításáról csak igen fogyatékosan lehetett gondoskodni a tantestületi tagok helyettesítő óráival egész ápril 23-ig, a mikor az iskolaszék Sauermann Júlia segédtanitónőt külön jutalom mellett megbizta Grieszbach G. tantárgyainak tanításával. Annál nagyobb volt a hátramaradás a fiúiskolái rajz-tanításban, a hol a rajzot októberig a rajzterem hiánya miatt, ezentúl november 28-ig Schultz Károly betegsége miatt nem lehetett tanítani. Körülbelül egy hónapig — november 28-tól deczember 21-ig — tanitott Schultz K., ekkor a kiújult baj ágyba döntvén, a fiúiskola rajztanítás nélkül maradt egész a húsvéti szünet végéig. Természetes tehát, hogy a rajztanitásban pótolhatatlan hézag maradt e tanévben, melyet csak megfeszített igyekezettel lehet kipótolni majd a jővő tanévben.
6. Az iskola egészségi viszonyairól már a bevezetésben elmondtuk panaszainkat. Szerencsére a tanulók körében csak gyéren fordultak elő komolyabb és hosszabban tartó betegségi esetek még akkor is, mikor a városban az influenza járványszerüen uralkodott. Mindamellett a halál a tanuló ifjúság sorát sem kímélte meg: Schott Adolf II. oszt növendékünket ragadta el január 14-én társai köréből, pár napig tartó betegség, után. Béke hamvaira! Az iskola egészségi viszonyairól szólva nem hallgathatjuk el e helyen is a miatti panaszunkat, hogy a leányiskola épületében a hibásan épített kémények miatt 3 tanterem kályhája annyira füstöl, hogy a téli évszak némely — elég sűrűn ismétlődő — napjain a tanítás azokban csak folytonos szellőztetések mellett lehetséges, ha ugyan egyáltalán nem lehetetlen. Három éve küzdünk új iskolaépületünk e makacs betegségével a nélkül, hogy biztos kilátásunk volna, hogy a tűrhetetlen baj orvosoltatni fog. Azért mulaszthatatlan kötelességünk nekünk, a kik az iskolai év 6 hónapján keresztül majdnem minden héten tehetetlen tanúi vagyunk annak, hogy mint kénytelenek szenvedni leányiskolái kartársaink és növendékeink a kályhafüst miatt, — ezen immár tűrhetetlen állapot orvoslását itt a nyilvánosság előtt is sürgetni.
7. A vallás-erkölcsi nevelést az iskola legfontosabb feladatai közé tartozónak ismervén, ennek teljesítésére minden kínálkozó alkalmat és iskolailag alkalmazható eszközt iparkodtunk felhasználni. A tanulók többsége róm. kath. vallású lévén, ezek számára a hitoktató-lelkész urak vasárnaponként reggel szent misét tartottak, melyen mindkét nembeli tanulók tanáraik, illetve tanítónőik vezetése és felügyelete alatt vettek részt. Ezen az u. n. diákmiséken az iskolai énnekkar egyházi kardalokat énekelt Sauermann Mihály kartársunk vezetése alatt, a ki az idén is, mint a mult években, minden dij nélkül, elismerésre méltó ügybuzgalommal fáradozott az énekkar betanítása és vezetése körül. Fogadja ezen ritka önzetlenséggel teljesített, fáradozásaiért e helyen az igazgatóság ó\'szinte köszönetét. A templomi istentiszteleteken kivül a róm. kath. tanulók hagyományos szokás szerint részt vettek a buzaszenteléskor, keresztjáró napokon és Űrnapján tartott körmeneteken is tanáraik, illetve tanítónőik kísérete és felügyelete alatt; továbbá mindkét nembeli tanulók teljesítették a szokott időben a vallásuk követelte szertartásokat: a gyónást és áldozást karácsony és húsvét ünnepe előtt. Az izr. vallású tanulók a számukra szombaton tartott istentiszteleten szintén részt vettek hitoktatóik felügyelete alatt.
_ 7 -
8. A tanulók erkölcsi magaviselete és az iskolai fegyelem általában megnyugtató s az iskola rendtartási és fegyelmi szabályainak megfelelő volt, a mennyiben komolyabb természetű és súlyosabb beszámítás alá eső erkölcsi vétség csak egy pár esetben fordult elő. Ezekkel szembem a tantestületek lelkiismeretesen megtették az erkölcsi javulásra czélzó intézkedéseket. Az iskolai jó rendnek a tanítási órák előtt és a szünetek alatt való fentartására a tanerők közül napi felügyelők voltak kijelölve, a kiknek kötelessége volt a tanítási órák kezdete előtt 1/i órával az iskolában lenni s a 10 órai szünet alatt az udvarra lebocsátott tanulókra felügyeletet gyakorolni. Az iskolából hazamenetkor az illető tanárok és tanítónők a tanulókat páros sorrendbe állítva kisérték ki az utczára. A tanulókat illető rendtartási és fegyelmi szabályokat a helyettes igazgató a tanév elején az összes növendékek előtt felolvasta, megmagyarázta s őket ezek pontos megtartására s általában illedelmes és erkölcsös magaviseletre intette és buzdította.
9. Iskolai ünnepélyek Az ifjúság hazafias és nemzeti érzületének ébresztésére és erősbitésére szolgáló iskolai ünnepélyek e tanévben a következők voltak. Október 6-án az aradi vértanuk emlékére. November 20-án (19-ike vasárnapra esvén) Erzsébet királyné emlékére. Márczius 15-én az 184-8-iki nemzeti újjászületés emlékére. Április 21-én (11-ike szünidőbe esvén) az 1848-iki törvények királyi szentesítésének emlékére. Junius 8-án dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronázásának emlékére. A két utóbbit a fiú- és leányiskola együttesen tartotta az intézet tornatermében, míg az előbbenieket alkalmas terem hiányában külön-külön kellett tartani. E jól sikerült és a szülők által is látogatott iskolai ünnepélyeken a prog-rammot Hoffmann Mór és Hajgató Sándor tanárok alkalmi ünnepi beszédei, egyes tanulók alkalmi szavalatai és az iskolai énekkar által előadott énekdarabok képezték. Ezeken kivül megünnepeltük 0 Felsége a király nevenapját a róni. kath. templomban tartott hálaadó isteni tisztelettel és szünnappal.
10. Hivatalos iskolalátogatások. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő úr több izben megfordult körünkben és informáltatta magát iskoláink állapota felől. Az iskolaszéki tagok közül Nith Norbert, Plosszer Ignácz, dr. Neumann Ede és dr. Tripammer Rezső urak látogatták meg a számukra kijelölt osztályokat.
11. Magánvizsgálatok. Az 1895. évi márczius 20-án kelt 5009. számú magas miniszteri rendelettel kiadott rSzabályzat" értelmében magánvizsgálatokat tartottunk a fiúiskolában: szeptember 9-én és 13-án; deczem-ber 23-án; április 7-én; junius 22., 23., 25. napjain. A leányiskolában: deczember 23-án; április 7-én és junius 20-án. A fiúiskolában magánvizsgálatot tett a tanév elején, karácsony és húsvét táján tartott magánvizsgálatok alkalmával összesen 22 tanuló, és pedig sikerrel 14 tanuló; javitó vizsgálatra bocsáttatott 7, osztályismétlésre utasíttatott 1 tanuló. A leányiskolában karácsony és liusvét táján magánvizsgálatot tett 2 tanuló sikerrel. A tanév végén tartandó magánvizsgálatokra elő van jegyezve 12 fiú-, 3 leány tanuló.
12. Nyilvános vizsgálatok s a tanév bezárása. A róni. kath. és izr. vallású tanulók hittani vizsgálatai mindkét iskolában junius 12-én d. e. tartattak meg, a protestáns felekezetüeké saját templomaikban. A többi tantárgyakból a nyilvános vizsgálatok a leányiskolában junius 15-től 20-ig, a fiúiskolában 21-től 27-ig voltak. Junius 29-én délelőtt az iskolai évet ünnepélyes „Te Deum" után bezártuk.
— 8 —
II.
Az iskolák helyi felügyelete.
Az iskolák helyi felügyeletét a népoktatási törvények s ezeken alapuló miniszteri „ Utasítás" értelmében a polgári községi iskolaszék gyakorolja, mely legutóbbi, 1899. márcz. 9-én történt megalakulásában a következő:
Iskolaszék:
Elnök:
(az elnöki szék jelenleg üres.)
Alelnök: Ur. Bentzik Ferencz.
Bún Samu Elek Lipót Grünhut Henrik Dr. Hauser János Knortzer György Lőwy Adolf Dr. Mayer Ferencz Mikos Géza Nith Norbert Plosszer Ignácz
Tagok:
Jegyző: Hoffmann Mór.
Gondnok : Simon Gábor.
Varga Lajos.
Práger Béla Rapoch Gyula Remete Géza Réti Lajos
Dr. Rothschild Jakab Sebestyén Lajos Szalay Lajos Tóth László Dr. Tripammer Rezső Unger Üllmann Elek
A vallásfelekezetek képviselői:
Hütter Lajos, ág. ev. lelkész. Dr. Neumann Ede, izr. főrabbi. Kovács Kálmán, ev. ref. lelkész. Wéber Vincze, róni. katli. h. plébános.
A tantestületek képviselője: Dr. Bartha Gyula, polg. isk. igazgató.
— 9 —
III.
A tanári testület és munkabeosztása a fiúiskolában.
1. Dr. Bartha Gyula igazgató, középiskolákra képesített tanár, bölcsészetdoktor; a természettudományi tanszerek és a tanári könyvtár gondviselője; a tantestületek képviselője az iskolaszékben. Tanította a természettant a IV. és V., a számtant az V. és VI. osztályban, összesen heti 12 órán. A tanitói pályán működik 1875. óta, ezen iskolánál 1891. óta.
2. Hoffmann Mór polg. isk. igazgatói czimmel felruházott rendes tanár, polgári és középiskolai képesítéssel; az V. osztály főnöke; a közs. iskolaszék jegyzője. Tanította a magyar nyelvet és irodalmat a II. III. V. VI., a német nyelvet a II. IV. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanitói pályán működik 1864. óta, ezen iskolánál 1875. óta.
3. Jelinek Márk rendes tanár, polgári isk. képesítéssel; az I. oszt. főnöke; tantestületi jegyző. Tanította a magyar nyelvet az I., a természetrajzot az I. II. III., a mértant az I. II. III. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanitói pályán működik 1886. óta, ezen iskolánál 1899. óta.
4. Németh Mihály rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel; a
II. osztály főnöke; a rajzszertár gondviselője. Tanította a mértant és szabadkézi rajzot az I—VI., a szépírást az I—III. osztályban, összesen heti 25 órán A tanitói pályán működik 1889. óta, ezen iskolánál 1900. márczius 29. óta.
5. Pongrácz Adolf tornatanár, tornatanári képesítéssel; a tornászati felszerelés gondviselője. Tanította a testgyakorlatot az I—VI. osztályban, összesen heti 5 órán. A tanitói pályán működik 1867. óta, ezen iskolánál 1874. óta.
6. Sauermann Mihály rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel; a VI. osztály főnöke; az ifjúsági énekkar vezetője. Tanította a magyar nyélvet a IV., a földrajzot a II. és IV., az alkotmánytant az V., a történelmet a VI. és az éneket az I—VI. osztályban, összesen heti 16 órán. A tanitói pályán működik 1881. óta, ezen iskolánál 1891. óta.
7. Schmidt Károly rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel; a
III. osztály főnöke; a földrajzi tanszerek gondviselője. Tanította a német nyelvet az I. III. V. VI., a földrajzot az I. és III., a történelmet a III. IV. V. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanitói pályán működik ezen iskolánál 1875. óta.
8. Waligurszky Antal rendes tanár, polgári iskolai képesítéssel; a IV. osztály főnöke; az ifjúsági könyvtár könyvtárnoka. Tanította a számtant az I—IV., a mértant a IV., a vegytant az V—VI., az ipartant a VI., a könyvviteltant az V—VI. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanitói pályán működik 1885. óta, ezen iskolánál 1892. óta.
Hitoktatók:
1. Hoffmann Mór polg. isk. rendes tanár, izr. hitoktató.
2. Hütter Lajos ág. ev. lelkész és hitoktató.
3. Kovács Kálmán ev. ref. lelkész és hitoktató.
4. Rasztics Ráfáel Veszprém-egyházmegyei áldozópap és róm. kath. hitoktató.
Iskolaszolga: Vegele Lajos.
- 10 -
IV.
A tanári testület és munkabeosztása a leányiskolában.
1. Dr. Bartha Gyula igazgató. (L. a fiúiskolánál.)
2. Farkas Vilma elemi iskolai rendes tanítónő, a tornatanitással megbízott óraadó. Tanította a testgyakorlatot minden osztályban, összesen heti 7 órán. Ezen iskolánál működik 3 év óta.
3 Grieszbach Gábriella polgári iskolára képesített rendes tanítónő; a IV. osztály főnöke; tantestületi jegyző. Tanította a számtant az 1. a) II. III. IV„ a természetrajzot a. I. a) és II., a gazdaságlant a III., az egészségtant a IV. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanítói pályán működik 1893. óta ezen iskolánál. Szabadságon van 1900. márczius 1. óta.
4. Hajgató Sádor polgári iskolára képesített rendes tanár; a
II. osztály főnöke; a földrajzi tanszerek gondviselője. Tanította a magyar nyelvet az I. a), II. III. és IV., a földrajzot az I. a), I. b), II. III. osztályban, összesen heti 20 órán. A tanítói pályán működik 1866. óta, ezen iskolánál 1892. óta.
5. Lőrinczy Géza polgári iskolára és tanitóképezdére képesített rajztanár, ideiglenesen alkalmazott helyettes tanár. A rajz-szertár gondviselője. Tanította a rajzot mind az 5 osztályban, az irást a II. és
III. osztályban, összesen heti 13 órán.
6. Özv. Pappné Svastits Janka polgári iskolára képesített rendes tanítónő; a III. osztály főnöke; a történelmi tanszerek gondviselője. Tanította a német nyelvet mind az 5 osztályban; a történelmet a II. III. IV. osztályban, összesen heti 19 órán. Ezen iskolánál működik 1892. óta.
7. Pranger Károlin képesitett női kézimunka tanítónő; az I. a) osztály főnöke; a kézimunka-tanszerek gondviselője. Tanította a kézimunkát mind az 5 osztályban, összesen heti 15 órán. A tanítói pályán működik 1882. óta, ezen iskolánál 1892. óta.
8. Sauermann Júlia polgári iskolára képesitett segédtanitónő; az I. b) osztály főnöke. Tanította a magyar nyelvet, számtant és természetrajzot az I. b) osztályban; a vegy- és ásványtant a III., a földrajzot és természettant a IV. osztályban; az irást az I. a) és 1. b) osztályban, összesen heti 18 órán. Április 23-tól fogva Grieszbach G. helyett helyettesként tanította a számtant, természetrajzot és egészségtant az illető osztályokban. Ezen iskolánál működik 1898. óta.
9. Sauermann Mihály kisegítő tanár. (L. a fiúiskolánál.) Tanította az éneket mind az 5 osztályban, összesen heti 5 órán.
Hitoktatók:
1. Hütter Lajos ág. ev. lelkész és hitoktató.
2. Kovács Kálmán ev. ref. lelkész és hitoktató.
3. Dr, Neumann Ede izr. főrabbi és hitoktató.
4. Rasztics Ráfáel Veszprém-egyházmegyei áldozópap és római katholikus hitoktató.
Iskolaszolga: Vegele Lajos.
— 11 —
V.
Az elvégzett tananyag, tankönyvek, tanárok.
1. fiúosztály.
Főnök: JELINEK MÁRK.
1. Hit- és erkölcstan.
Hetenként 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 5 órán. Nyelvtanból: Egyszerű tőmondat. A mondat főrészei. Bővített mondat. A mondat bővítései. Az összevont és összetett mondat. A 10 beszédrész. Szók, szótagok, hangzók. Ragok és képzők. Összetett szók. Igeragozás.
Olvasás: Elbeszélő olvasmányok, mondák olvastatása és azok tartalmának elbeszélése. Költemények szavalása. Tárgyaltatott 11 olvasmány, könyv nélkül tanultak 8 költeményt.
Tankönyv: Hoffman M. Magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv I. rész. Tanította: Jelinek Márk.
3. Német nyelv.
Hetenkint 2 órán. Hangok hangoztatása, megkülömböztetése és leírása. Gépies és értelmes olvasás. Helyes irás. Rövid mondatokból álló olvasmányok elemzése, fordítása. Főnév és melléknév a „sein" segédigével. Főnevek megkülömböztetése a nemek szerint. Ejtegetés és igeragozás.
Tankönyv: Hoffmann Mór. Német nyelvtan és olvasókönyv. Tanította: Schmidt Károly.
4. Földrajz.
Hetenként 2 órán. Magyarországnak és a kapcsolt részeknek részletes leírása. Az osztrák császárság tartományainak általános áttekintése.
Tankönyv: Dienes Péter. Egyetemes földrajz. Tanította: Schmidt Károly.
5. Mennyiségtan.
Hetenkint 5 órán. a) Számtan (h. 3. órán). A tizes számrendszer. A négy alapmüvelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A mértékek ismertetése. A számok oszthatósága. Legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többes. Közönséges tört mint hányados. Közönséges törtekkel való müveletek. Időszámítás.
Tankönyv: Mauritz R. Közönséges számtan. Tanította: Waligurszky Antal.
b) Mértan (h. 2. órán.) Pont és vonal. Az egyenes iránya. Távolság és ennek mérése. Számolási müveletek távolságokkal. A kör. Számolási müveletek körivekkel. Szögek, azok nemei és mérése. Számolási műveletek szögekkel. Szögpárok. A legnevezetesebb síkidomok tulajdonságai,
— 12 —
kerületének és területének kiszámitása. A körök fekvése egymásra nézve. Körbe és kör körül irt idomok. Kerületi és középponti szögek.
Tankönyv: Lengyel S. Szemléltető Méréstan. Tanította: Jelinek Márk.
6. Természetrajz.
Hetenként 3 órán. Növénytanból: Őszszel, néhány az őszi hónapokban virágzó növény leírása, a gyökér, szár, virág, virágzat és termés. Tavaszszal, néhány a tavaszi hónapokban virágzó növény leírása. Ásványtanból: Télen, a só- és kőféle ásványok, drágakövek, éghető ásványok, a fémek és fontosabb érczeik, ötvények.
Tankönyv: Dr. Róth Samu. Ásvány-, kőzet- és földtan elemei és Növénytan elemei. Tanította: Jelinek Márk.
7. Mértani rajz.
Hetenként 2 óra. Szerkesztő síkmértan elemei. A rajzszerek ismertetése és kezelési módja. Az egyenes és görbe vonal származása, alakja és egymáshoz való helyzeti viszonyainak ismertetése. Az egyenközüek, merőlegesek s nem egyenközüek ismertetése. Az egyeneseknek páros, páratlan és arány szerinti osztása. Az egyenesek mérése, a kisebbített mérőeszköz, a rézsútos átlós mérték és noníus ismertetése és szerkesztése. A szögek származása, nemei, szerkesztési módja és osztása; a szögmérő szerkesztése és használata. A síkidomok ismertetése s adott alkatrészekből való szerkesztésük; a szabályos és szabálytalan sokszögek s másolási módjuk. A csillagidomok szerkesztései. A görbe vonalak származása; a görbék nevezetesebb pontjairól. A síkgörbékről általában. Az előadott tananyag rajzoltatása.
Tanította: Németh Mihály.
8. Szabadkézi rajz.
Hetenként 3 óra. Az egyenes vonal s azokból alkotható szalag, pádony és mozaik-minták rajzolása és kihúzása, színes sraffirozása és festése; előrajzolás és lapminták után.
Tanította: Németh Mihály.
9. Szépirás.
Hetenként 1 órán. Magyar és német irás ütem szerint. Tanította: Németh Mihály.
10. Test gyakorlat.
Hetenként 1 órán. A menés és futás nehezebb nemei mellett gyakorolták a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat s a sorok mozdulatának, összeállításának és kifejlésének különféle nemeit. Szabadgyakorlatok.
Tanította: Pongrácz Adolf.
11. Ének.
Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor lépcsőinek fokozatos megismertetése a nyolezadik (octava), a megfelelő gyakorlatokkal
- 13 -
összekötve. Hangtalálási gyakorlatok 2/4-es, 3/4-es és 4/4-es üteny; üteny-zési gyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke. Egyszólamú kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
IX. flúosztály.
Főnök: NÉMETH MIHÁLY.
1. Hit- és erkölcstan.
Heti 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 5 órán Az I. osztály nyelvtani anyagának ismétlése mellett bővített és összetett mondatok. Mondatkötés. Mondatszerkezet. A fő- és mellékmondatok különbségei. Kapcsolt, választó, ellentétes, okádó mondatok. A mellékmondatok különféle nemei. A határozók tana tüzetesen. Szóképzés. Rokonértelmü szók csoportjai. Olvasmányok.
Írásbeli dolgozatok részint a tárgyalt olvasmányok, részint a tanult nyelvtani anyag alapján. Költemények könyv nélkül tanulása.
Tank ö n y v: Hoffmann Mór, Magyar nyelvtan és Magyar olvasókönyv II. rész. Tanította: Hoffmann Mór.
3. Német nyelv.
Hetenként 2 órán. a) Az olvasmányokból: Der Star von Segringen. Was die Menschen arbeiten. Die beiden Ziegen. Der lügenhafte Hirtenknabe. Schäfers Sonntagslied. Die Grille und die Ameise. Zwei Wanderer. Kisebb költemények könyv nélkül tanulása. Fordítás és elemzés, b) A nyelvtanból: Névelő. Hím-, nő- és köznemü főnevek ejtegetése. A melléknév a főnévvel kapcsolatban. A számnév. Személyes és birtokos névmások. Az ige. Segédigék ragozása. Igeragozás a jelen, mult és jövő időben, c) A bezsédgyakorlatokból: Das Kind. Wie das Kind sein soll. Von Gott. Der Mensch, die Familie. Die Schule. Die Uhr, die Stunde. Dinge in der Schule. Das Bucli.
Tankönyv: Hoffmann Mór Német nyelvtan és olvasókönyv I. r. Tanította: Hoffmann Mór.
4. Földrajz.
Hetenként 2 órán. Europa általános és részletes ismertetése, különös tekintettel az egyes államok természeti viszonyaira. Ázsia általános leirása.
Tankönyv: Dienes P. Egyetemes földrajz. T a n í t o 11 a: Sauermann Mihály.
5. Mennyiségtan.
Hetenként 5 órán. a) Számtan (h. 3 órán). A számolás egyszerűsítése, kikerekités, korlátolt pontosságú műveletek: rövidített szorzás és osztás. Az arányosság. Kettős tétel egységre hozatallal. Arányok és aránylatok. Az aránylatok alkalmazása a kettős tételi feladatok megfejtésénél. Százalék-, súly- és lerovatszámitás.
Tankönyv: Mauritz R. Közönséges számtan. Tanította: Waligurszky Antal.
- 14 -
b) Mértan (heti 2 órán). A tavalyi I. osztály tananyagának pótlására: Sokszögek. A körök fekvése egymásra nézve. Kerületi és középponti szögek. Körbe és kör körül irt egyenes oldalú idomok. A síkidomok kerületének és területének kiszámítása.
Továbbá: A testekről általában. A térbeli pont, vonal és sík. Azok helyzete egymásra nézve. Az egyenes hajlásszöge a síkhoz. Két sík hajlószöglet. Szöglet. A hasáb, henger, gúla, kúp és gömb ismertetése, metszete és hálója. Ezen testek felületének és térfogatánk kiszámítása. A szabályos testek. A testek egybevágósága, hasonlósága és szimmetriája.
Tankönyv: Lengyel S. Szemléltető méréstan. Tanította: Jelinek Márk.
6. Természetrajz.
Hetenként 3 órán. Az állattanból; Az emberi test alkotásának ismertetése, a gerinczes-, puhatestű, Ízeltlábú állatok, pókok, férgek, tüskebőrüek, tömlős állatok és véglények szemléleti ismertetése és leirása. Az egyes állatkörök és osztályaiknak általános jellemzése.
Tankönyv: Dr. Róth-Kohaut. Az állattan elemei. Tanította: Jelinek Márk.
7. Mértani rajz.
Hetenként 3 óra. A görbe vonalak ismertetése, a síkgörbékről általában. A síkgörbék érintőinek szerkesztése, a görbe vonalak hosszu-ságának meghatározása. A kör, a körre vonatkozó egyéb szerkesztések. A kerülék, a kerülékre vonatkozó egyéb szerkesztések. A hyperbola, a liyperbolára vonatkozó egyéb szerkesztések. A parabola, a parabolára vonatkozó egyéb szerkesztések. A kör érintőinek szerkesztése, két vagy több körnek viszonylagos fekvése. A kerülék, hyperbola s parabola érintőinek szerkesztése. A cyclois, epicyclois, hypocyclois és közönséges cyelois ismertetése és szerkesztése. A körevolvens. A csigavonalak ismertetése és szerkesztései: a jóniai, a logarithmikus csigavonalak többféle alakban, a külömbféle görbe vonalak ismertetése és szerkesztése; kassini-féle görbe, a szivvonal, a korong, a kagyló, a tojás, a hullám és kigyóvonalak; a külöinböző ivek: a félkörű iv, a lapult, a csúcs, a lóherlevél-iv, a perzsa ivek, a normán ivek, a patkó-iv, csúcsos iv s az emelkedő ivek szerkesztése. Az ábrázoló mértanból: az ábrázoló mértan fogalma, alkalmazása, a vetités és nemei. A pont, vonal ábrázolása egy és két sikon, a két képsik meghosszabbítása, a négy térnek ismertetése és az ezekben való ábrázolás. A harmadik képsik ismertetése és alkalmazása. A vonal átdöfési pontjának s hajlásszögének ismertetése és ábrázolása; a vonal valódi nagyságának szerkesztése. A pont és vonal, két vagy több vonal kölcsönös helyzete és viszonyairól. A három-, négy- s több-szög, a kör, kerülék, hyperbola és parabola ábrázolása egy-, két-és három képsíkon. Az előadott anyagokból rajzlapok készítése.
Tanította: Németh Mihály.
8. Szabadkézi rajz,
Hetenként 2 óra. A görbe vonalak s azokból alkotható egyszerű s összetettebb görög, arabs, perzsa, mór, római és renaissance diszitmények rajzoltatása és színezése. Előrajzolás és lapminták után.
Tanította: Németh Mihály.
9. Szépírás.
Hetenként 1 óra. Magyar és német ütem és ütem nélküli folyó irás.
Tanította: Németh Mihály.
- 15 -
10. Testgyakorlat.
Hetenként 1 órán, mint az I. osztályban.
Tanította: Pongrácz Adolf.
11. Ének.
Hetenként 1 órán. A hangsor az alsó hetediktől a felső ötödikig (h—g); gyakorlatok ezen hangkörben. A G-liangsor gyakorlása és hang-találási gyakorlatok. A pont értéke a hangjegy után. Ligatura, synkopa. Egy- és kétszólamú kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan. I. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
III. fiúosztály.
Főnök: SGHMIDT KÁROLY.
1. Hit- és erkölcstan.
Hetenkint 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelvtan.
Hetenként 4 órán. Prózai és költői történeti tárgyú olvasmányok olvastatása és értelmezése. A nyelvtan rendszeres áttekintése. Hangsúlyos verselés. Költemények könyv nélkül tanulása. Kéthetenként egy Írásbeli dolgozat, részint a nyelvtanból, részint az olvasmányok alapján.
Tankönyv: Hoffmann M. Rendszeres magyar nyelvtan; Hoffmann Mór, Magyar olvasókönyv III. r. Tanította: Hoffmann Mór.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán. Erős és gyenge hajlitásu, átható és át nem ható igék teljes ragozása mindenféle mondatokban. Olvasmányok minden oldalú elemzése, fordítása, tartalmi és nyelvtani értelmezése, utóbb egyiknek-másiknak könyv nélkül való megtanulása.
Tankönyv: Hoffmann Mór. Német nyelvtan és olvasókönyv I. rész. Tanította: Schmidt Károly.
4. Földrajz.
Hetenként 2 órán. Amerika, Afrika és Ausztrália leírása. A fölfedezések története.
Tankönyv: Dienes Péter. Egyetemes földrajz. Tanította: Schmidt Károly.
5. Történelem.
Hetenként 2 órán. Az őskorszak rövid ismertetése után a kereszténység befogadása s a királysággal a magyar állam megalapítása, ennek európai szerepe az Árpádok és az Anjouk alatt. A hunyadiak korában Magyarország, mint a keresztény Európa előharczosa a törökök ellen. Későbben az ország hirtelen sülyedése s a török-német világ bekövetkezése. I. Lipót idejében a török járom alól való felszabadulás, de az ország
- 16 -
alkotmányának fenyegetése, utóbb ennek fokonkinti biztosítása s végül a legújabb korszakbeli reformok által Magyarország újjászületése.
Tankönyv: Varga Ottó. Magyarok története. Tanította: Schmidt K.
6. Mennyiségtan.
Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 2 órán). Összetett hármasszabály, egységre hozatal és arányiatok alapján. Arányos osztás. Egyszerű és összetett társaságszabály. Egyszerű kamatszámítás. Határidő\' számolás. Elegyítés- és lánczszabály.
Tankönyv: Mauritz R. Közönséges számtan. Tanította: Waligurszky Antal.
b) Mértan (h. 2 órán). A II. osztály tananyagának pótlására: A henger, gúla, kúp és gömb felületének és térfogatának kiszámítása. Továbbá: A pont és vonal jelölése a táblán és mezőn. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Szögek szerkesztése és egyenlő részekre való osztása. A háromszögek és sokszögek összeillősége és hasonlósága, valamint azok gyakorlati alkalmazása. Az egyenlőszáru háromszög tulajdonságai és ezeken alapuló szerkesztések. Az egyenes vonalok egyenlő és arányos részekre való osztása. Területátalakitások. Szabályos sokszögek szerkesztése a körben. Kerülék, hajtalék, mentelék. Körök arányosan kisebb vagy nagyobb más körré való átalakítása.
Tankönyv: Lengyel S. Szerkesztő és gyakorlati méréstan. Tanította: Jelinek Márk.
7. Természetrajz.
Hetenként 3 órán. Őszszel: A virágtalan növények. Télen: Levegő. Víz. Az ásványok természettani és vegytani tulajdonságai. A kőzetekről általában. Kristályos és törmelék kőzetek. A kőzetek szerkezete és képződése. Neptunisrnus és vulkanismus. Geologia. Tavaszszal: Gyökér, szár, virág, termés. Sejtek és szövetek. A növények táplálkozása és szaporodása. A növényország felosztása. Linné rendszere.
Tankönyv: Dr. Róth S. Ásvány-, kőzet- és földtan alapvonalai. Növénytan elemei. Tanította: Jelinek Márk.
8. Mértani rajz.
Hetenként 2 óra. A pont, vonal és síkidomok ábrázolása külömböző helyzetekben és irányokban a képsíkokhoz viszonyítva. A vonal valódi nagyságának, hajlásszögének és átdöfési pontjának meghatározása s szerkesztése. A pont-vonal, két vagy több vonal kölcsönös helyzeteiről. A szögletes és gömbölyű testek ábrázolása. A síkok s ezek metszeteinek ábrázolása és szerkesztése, a síkban fekvő alakzatokról s ábrázolása. A testeknek síkkal való metszése, a metszetek s valódi nagyságaik meghatározása és szerkesztése. A csavar-vonal, lapos és éles menetű csavartestek, a forgási felületek ábrázolása. A testek áthatása, hálójának és az áthatási körvonalak szerkesztése s feltüntetése. Testcsoportozatok ábrázolása. Az előadott tananyagból rajzlapok készíttetése.
Tanította: Németh Mihály.
9. Szabadkézi rajz.
Hetenként 2 óra. Stylszerü, egyszerű s majd összetettebb díszit-mények rajzolása, arányos kisebbítése vagy nagyobbitása; a rajzoknak
w
- 17 -
tussal való kihúzása az árnyékvonal feltüntetésével. A terűleteknek diszitményekkel való szabályos betöltése s színezése, előrajzolás és lapminták után.
Tanította: Németh Mihály.
10. Szépírás.
Hetenként 1 óra. Rondirás, a kis és nagy rondbetük irása, a rond-irás gyakorlása. Fraktur, gót és diszbetük irása és gyakorlása.
Tanította: Németh Mihály.
11. Test gyakorlat.
Hetenként 1 órán, mint az I. osztályban.
Tanította: Pongrácz Adolf.
12. Ének.
Hetenként 1 órán. A hangsor, hangközök, a hangsoralkotás módja; alakító jegyek. Kemény C-, lágy A-hangsor. Hangtalálási és énekgyakorlatok. Ismétlő-jelek. Egy-, két- és háromszólamú kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
13. Egészségtan.
Hetenként 1 órán, a természetrajzi órák keretén belül. Levegő. Lakás. Ruházat. Tisztaság. Táplálék. Munka. Az érzékszervek. Foglalkozási módok. Betegségekben való miheztartás. Balesetekben való rögtöni segélynyújtás. Mérgezések. Járványos betegségek. Közegészségügyi szabályok.
Tankönyv. Dr. Széli L. Életmentés és egészségtan. Tanította: Jelinek Márk.
IV. fiúosztály.
Főnök: WALIGURSZKY ANTAL.
1. Hit- és erkölcstan.
Hetenként 1 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 3 órán. a) Olvasmány: Arany J. Toldi-ja.
b) Szépirálytan: Az Írásmód fajai; az egyszerű írásmód és kellékei. A szépirásmód kellékei; a kellemes, fenséges, komikus, plasztikus, festői és zenei irály. A szerkezettanból: A tárgyválasztás, az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, a kidolgozás. A hangsúlyos és időmértékes verselés; a rim. A prózai Írásművek: leirás, elbeszélés.
c) Közönséges irálytan. A levélírásról általában; a levél belső és külső kellékei. A levélke, a köszöntő, üdvözlő, vigasztaló, kérő, emlékeztető, felszólitó, mentegető, tudósító, és köszöntő levelek. Okiratok: utalvány, vevény, elismervény, nyugtatvány, számla, téritvény, kezeslevél, engedményezés, adománylevél, meghatalmazás, bizonyítvány, kérvény.
Polg. Értesítő. 2
-is-
ii) Írásbeli gyakorlatok. Levelek és okiratok irása.
Tankönyv: Környei-Gyulai, Irálytan; Arany J. Toldi-ja. T a n í-t o 11 a: Sauermann Mihály.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán. Az alaktan folytonos ismétlése mellett a mondattan. Egyszerű és bővitett mondatok. Jelző, kiegészítő, határozó. Az összetett mondatok nemei. Fő- és mellékmondatok. Szóképzés. Beszédgyakorlatok. Forditás és elemzés. Olvasmányok: Frau Holle. Das brave Mütterchen. Nektartropfen. Zeus und das Pferd. Die Geschichte des alten Wolfs. Undank ist der Welt Lohn. 0 lieb, so lang du lieben kannst. Der Mensch. Wanderers Nachtlied. Erlkönig. Der Sänger. Der geheilte Patient. Der betrogene Teufel. Belsazar. Néhány költemény könyv nélkül betanulása.
Tankönyv: Hoffmann Mór. Német nyelvtan és olvasókönyv II. rész. Tanította: Hoffmann Mór.
4. Földrajz.
Hetenként 2 órán. Az I., II. és III. osztály tananyagának általános átisinétlése. A mathematikai és phisikai földrajz elemei.
Tankönyv: Dienes P. Egyetemes földrajza. T an í t o 11 a: Sauer-mann Mihály.
5. Történelem.
Hetenként 3 órán. A keleti népek, görögök és rómaiak története. A római császárság romlását elősegitő népvándorlás. A keresztes hadjáratok. A középkori viszonyok bomlása, kivált a törökök hatalmának emelkedése következtében.
Tankönyv: Ribáry-Varga, Világtörténet. Tanította: Schmidt K.
6. Mennyiségtan.
Hetenként 4 órán. a) Számtan (h. 3 órán). Bel- és külföldi váltók leszámítolása. Állam- és értékpapírok számítása. Arany és ezüstről szóló számitások. Az ellentett szám; a hat első algebrai alapmüvelet. Elsőfokú egyenletek megfejtése egy ismeretlennel.
Tankönyv: Mauritz R. Közönséges számtan és Schmidt A. Algebra. Tanította: Waligurszky Antal.
b) Mértan (h. 1 órán). A földterületek felmérése és az ehhez szükséges eszközök. Földterületek felvétele mérőasztallal. Magasság- és lejtmérés. A testek köbtartalmának kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmainak kiszámítására.
Tankönyv: Lengyel S. Szerkesztő és gyakorlati méréstan. Tanította: Waligurszky Antal.
7. Természettan.
Hetenként 3 órán. Az erőkről, a testek súlyáról, a testek halmazállapotai; a folyadékokról, légnemű testekről; a meleg; az időjárás; dör-zsölési villamosság; delejesség; a villamos áram s ennek főbb hatásai.
Tankönyv: Dr. Kovács J. Fizika. Tanította: Dr. Bartha Gyula.

— 19 —
8. Mértani rajz.
Hetenként 2 óra. Az árnyékszerkezettan ismertetése. A fényforrás, a fénysugár iránya, a világításról általában. A természetes és mesterséges világításról. Az egyenes és görbe vonal, a pont s vonal, a párhuzamos és metsző egyenesek, három, négy és sokszög, a kör, kerülék-vonal árnyéka; a síkidomok árnyéka. A szögletes és gömbölyű testek saját és képsíkra vetett árnyéka. Az egymáson nyugvó testek, test-csoportozatok, fülkék, párkányzatok és oszloprészek saját, egymásra és képsíkra vetett árnyékának szerkesztése. A távlattan. A távlattanról általában, a távlattan fogalma s alapismereteiről. A távlattaní síkok s távlati képről. Az eltűnő vagy irány pontról. A pont, vonal, három, négy s sokszög, kör, kerülék; síkidomok és testek, testcsoportozatok és oszlop sorok távlati képeinek meghatározása, szerkesztése. A távlati metszési mód. Az előadott anyagokból rajzlapok készítése és színezése.
Tanította: Németh Mihály.
9. Szabadkézi rajz.
Hetenként 3 óra. Stylszerü, egyszerű majd összetettebb diszit-mények rajzolása s árnyékolása, irón- és kréta-rajzban; lap- és gypsz-minták után. A fejeknek arányok szerinti fokozatos rajzoltatása, előrajzolás után. Fejrajzok, kéz- és lábrajzoknak irón és szénnel való kidolgozása, lap- és gypszminták után.
Tanította: Németh Mihály.
10. Testgyakorlat.
Hetenként I órán. Az alsóbb osztályokban végzett gyakorlatok mellett gyakorolták a katonai test- és fegyvergyakorlatokat.
Tanította: Pongrácz Adolf.
11. Ének.
Hetenként 1 órán. A módosító jelek megfelelő gyakorlatokkal összekötve. Előadási jelek (p, f, pp, ff, mf, erese., decresc.). Énekgyakorlatok. A hangnemek ismertetése; a kemény G- és lágy E-hangsor tüzetesebb begyakorlása. A hangsoralkotás módja. Kardalok és egyházi énekek négy szólamban.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
V. iiúosztály.
Főnök: HOFFMANN MÓR.
1. Hit- és erkölcstan.
Hetenként 1 órán, az illető vallásfelekezetek tantervei szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként ?> órán. a) Költészettan. A lantos és elbeszélő költészet fajai. A dal. Óda, hymnus, rhapsodia (Magyarokhoz. Fohászkodás.
2*
20 —
A magyar ifjakhoz. Búcsú. Egy gondolat bánt engemet.) Elégia, heroida. (Mohács. Zrinyi dala. Mikes. Szülőföldemen.) Epigram. Gnórna. Szatira. (Pinty úrfi. Pató Pál úr.) Tanitó költemény. (Domokos napra.) Költői levél. (Levél egy elutazott barátom után.) Költői leirás. (Erdélyben.) Mese, példabeszéd, allegória. Monda, rege, legenda. (A hamis tanú. Részlet János vitézből. Jézus és a nép.) Románcz, ballada. (Falu végén. Hadnagy uram. Both bajnok özvegye. Szondi két apródja. Kádár Kata.) Hősköltemény. (Zrinyi „Szigeti veszedelem" czimű époszának szerkezeti és tartalmi ismertetése olvasás alapján.) Költői elbeszélés. (Szép Ilonka.) Regény és novella. A szónoki beszéd ismertetése.
b) Közönséges irálytan. A szerződések különféle fajai. A telekkönyv; folyamodvány.
írásbeli dolgozatok: Leírások, elbeszélések, fejtegetések a költészeti olvasmányok alapján. Szerződések íratása.
Tankönyv: Dr. Gyulay Béla, Irodalomismertető. Környey-Gyulay, Gyakorlati irálytan. Tanította: Hoffmann Mór.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán. A nyelv- és mondattan ismétlése, főtekintettel az összetett mondatokra. Olvasmányok fordítása és elemzése. Mondatok szerkesztése a mondattani anyaggal kapcsolatban.
Tankönyv: Hoffmann M. Német nyelvtan és olvasókönyv II. rész.
Tanította: Schmidt Károly.
4. Történélem.
Hetenként 3 órán. A középkor művelődésének áttekintése után a fölfedezések és a reformatio kora, a korlátlan királyi hatalom kifejlődése, a nagy franczia forradalom és a császárság kora, végül a legújabb kor napjainkig.
Tankönyv: Ribáry-Varga Világtörténete. Tanította: Schmidt K.
5. Mennyiségtan.
a) Számtan. Hetenként 3 órán. Elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Logarithmus. Számtani és mértani haladvány s ez utóbbi alkalmazása a kamatos-kamatszámitásra.
Tankönyv: Dr. Lutter N. Betüszámtan polgári iskolák számára. Tanította: Dr. Bartha Gyula.
b) Könyvviteltan. Hetenként 1 órán. A könyvviteltan szükségessége és előnyei. A háztartási könyvvezetéstől kiindulva az egyszerű könyvvitel alapfogalmainak és üzleti könyveinek megismertetése. Példák elkönyvelése az üzleti könyvekbe. Elkönyveltetett. 3 egy-egy hónapos üzleti esemény az egyszerű könyvvezetés könyveibe, s a könyvek le is zárattak. A váltó ismertetése, amennyiben erre a könyvvezetésben szükség van.
Tankönyv: Roller-Wittinger Könyvviteltana. Tanította: Wali-gurszky Antal.
6. Természettan.
Hetenként 3 órán. A külömböző mozgások. Erők összetevése és szétbontása. Az inga. Forgás és keringés. A munka fogalma. Az energia. Gépek. A hang és a fény nevezetesebb tüneményei és törvényei.
Tankönyv: Dr. Kovács J. Fizika. Tanította: Dr. Bartha Gyula.

— 21 — 7. Vegytan.
Hetenként 2 órán. Kémiai változások és azok feltételei. Kémiai folyamatok. Halmazállapot. Viz szétbontása és tulajdonságai. Egyszerű testek: Oxygen, Nitrogén, Hydrogen, Glor, Fluor, Brom, Jod, Phosphor, Kén, Arsen, Antimon. Fémek: Kálium, Nátrium s ezekkel a viz szétbontása. Magnesium, Calcium. Fémek szinitése. Összetett testek. Oxydok. Savas és lúgos hatás. Savak: Sósav, Kénsav, Salétromsav, Szénsav, Kovasav, Arsensav. A savak nevezetesebb sói. Fotografálás. Üvegégetés. Robbanó keverékek és gyújtó szerek. Kén sulfidok.
Tankönyv: Dr. Kovács J. „Kémia" I. rész. Tanította: Wali-gurszky Antal.
8. Alkotmánytan.
Hetenként 2 órán. Az állam keletkezése és fogalma. Az államhatalom, kormányformák; az alkotmány fogalma. A magyar állam és a magyar nemzet. A királyi hatalom. A törvényhozó hatalom. Az országos és az osztrák-magyar közös kormány. A törvényhatósági és községi önkormányzat. Az egyes közigazgatási ágak fontosabb ügyei és intézményei. A magánjog és büntetőjog alapvonalai.
Tankönyv: Dr. Gsiky K. A hazai alkotmány és jogismeret alapvonalai. Tanította: Sauermann Mihály.
9. Mértani rajz.
Hetenként 3 óra. A szerkesztő és gyakorlati méréstan. A méréstanról általában. A méréstan fölosztása. A térképekről és keletkezéseikről. A térképek méreteiről. A vízszint méréstan vagy síkmérés; alapvető feladatok. Egyenvonalu összeillő idomok; egyenes vonalaknak hosszabbítása, páros és páratlan részekre való osztása, a merőleges és párhuzamos vonalak szerkesztése s kitűzése. Az egyenesek mérése. Mérő eszközök. Egyenes oldalú arányos részű idomok. Arányos és aránylatot képező egyenes oldalú síkidomok átalakítása s részekre osztása. Görbe vonalú síkidomok. Két pont közötti távolság megmérése akadály esetén. A méréstan gyakorlati alkalmazása. A földterület fölmérése: helyszínrajzok; a földterület fölvételei, mérő-asztal feláltitása: a mezőn egy pontnak, vonalnak, szögnek, három-, négy- és sokszögnek, egy vagy több álláspontból való fölvétele mérő-asztallal. A fölül vizsgálás. A földméréstani eszközök ismertetése és használati módja. Erdőség és földbirtok fölvétele és fölmérése. Az iránytű használata. A függélyes mérés vagy magasság-mérés. A magasság-mérési eszközök ismertetése és használata. Helyszínrajz elemei. A térképrajzok, tárgyak jelölése, a térképek festése, a térkép-jelek, az emelkedési viszonyok feltüntetése, a térkép irás és másolás.
Az előadottakból rajzok készítése. Továbbá díszitményeknek és stylizált részleteknek rajzolása s árnyékolása gypszminták után.
Tanította: Németh Mihály.
10. Testgyakorlat.
Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban.
11. Ének.
Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban.
— 22 — "VI. fiúosztály.
Főnök: SAUERMANN MIHÁLY.
1. Hit- és erkölcstan.
Hetenként 1 órán, mint az V. osztályban.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 3 órán. a) Költészettan. A dráma általában. Drámai jellemek. A dráma szerkezete. Shakespeare Goriolanusának olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével. A tragédia. A vígjáték. A komikum. Kisfaludy Csalódások czimü vígjáték olvastatása, tartalmának és szerkezetének ismertetésével.
b) A magyar irodalomtörténet korszakainak áttekintése.
c) Közönséges irálytan. Keresk. levelek, beadványok. Körlevelek. Megrendelő, tudakozó, kináló, ajánló, folyószámlákat kisérő levelek, intőlevelek, levelek csőd eseteiben. A beadványokról általában. Ipar- és keresk. beadványok; folyamodványok.
Havonként egy szépir. írásbeli dolgozat; keresk. levelek, beadványok.
Tankönyvek: Dr. Gyulay Béla, Irodalomismertető. Névy László, Shakespeare Coriolanus, fordította Petőfi Sándor. Dr. Szigetváry Iván, Csalódások, irta Kisfaludy Károly. Környey-Gyulay, Közönséges irálytan. Tanította: Hoffmann Mór.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán, mint az V. osztályban.
4. Történelem.
Hetenként 3 órán. A magyar nemzet összefüggő története, különös tekintettel azon kötések-, törvényes intézkedések- és fejleményekre, a melyeken Magyarország jelen alkotmánya felépült.
T a n k ö n y v: Sebestyén Gy. Magyarország történelme. Tanította: Sauermann Mihály.
5. Mennyiségtan.
a) Számtan. Hetenként 3 órán. Kapcsolástan. A valószínűségi szá-mitás elemei. Évi betétek, évjáradékok, kölcsöntörlesztések számítása. Az életbiztosítások egyszerűbb esetei. Bankok és egyéb pénzintézetek szervezeti ismertetése. Állam- és magánsorsjegyek.
Tankönyv: Dr. Lutter N. Betüszámtan polgári iskolák számára. Tanította: Dr. Bartha Gyula.
b) Könyovitéltan. Hetenként 2 órán. A kettős könyvvitel fogalma és számláinak megismertetése. Az üzleti könyvek. Példák elkönyvelése az egyes könyvekbe. Könyvek lezárása és megnyitása. Elkönyveltetett és lezáratott három egy-egy havi és egy egész évi üzletesemény a leltár tekintetbe vételével. Olasz kettős könyvvitel. Folyó számlák és azok háromféle módon való lezárása. Olasz módon elkönyveltetet két egyhavi üzletesemény. Takarékpénztárak, részvénytársulatok és biztosító intézetek.
Tankönyv: Roller-Wittinger Könyvviteltana. Tanította: Wali-gurszky Antal.
F\'
— 23 —
6. Vegytan és Ipartan.
Hetenként 4 órán. A szerves vegyületek, azok alkotórészei és bomlásai. Mocsárgáz. Petróleum. Kátrányolajok. Szurok és aszfalt. Ethylen. Világító gáz. A láng. Szén. Celluloze. Szövetek. Nád-, tej- és szőlőczukor. Gyümölcs-czukor. Borszesz és szeszes erjedés. Alkoholok. Zsírsavak. Etherek. Zsírok. Gyümölcssavak. Cyán vegyületek. Aromás vegyületek. Csersavak. Festő-anyagok. Illó olajok és gyanták. Alkaloidok. Fehérjék és fehérjeszerü anyagok. — Petroleum finomítás. Papirgyártás. Fa con-serválása. Keményítő. Bor. Sör. Szeszfőzés. Eczetgyártás. Szappanfőzés, Gyertyagyártás. Bőrcserzés. Festés. Kelmenyomás.
Tankönyv: Dr. Kovács J. „Kémia" II. rész. Tanította: Wali-gurszky Antal.
7. Mértani rajz.
Hetenként 3 óra. Az építő művészetről. Az oszloprendekről általában. Az oszloprendek fölosztása, méretei, magassága, lépték használata. Az oszloprendek jellemzése és elhelyezéseiről. Az öt oszloprend és tagozatainak ismertetése és szerkesztése. — Mezőgazdasági vizműtan ismertetése. Meteorologiai előismeretek. Felületi vízfolyások. Föld alatti és föld feletti vizek. A folyó vizek s mozgásai. A folyó vizek szabályozásai; az áradásról; a folyók s források vizének apadásáról. A csatornák, a mocsarak lecsapolása, nyílt árok vagy alapcsövekkel. Szántóföldek és rétek öntözéséről. — Az oszloprendek rajzoltatása. Gypszminták után tollrajzok készítése és festése.
Tanította: Németh Mihály.
8. Testgyakorlat.
Hetenként 1 órán, mint a IV. osztályban.
9. Ének.
Mint a IV. osztályban.
I. a) és I. b) loányosztály.
Főnökök: PRANGER KÁROLIN és SAUERMANN JÚLIA.
1. Vallástan.
Hetenként a róm. kath. vallásuaknak I, az izraelitáknak 2 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 4 órán. Értelmes olvasás, különös tekintettel a helyes hangsúlyozásra. Az olvasmányok (kiváló alakok a magyar történelemből, mondák, mesék stb.) értelmezése, tartalmuk rövid összefoglalása; a gondolatok tömött, határozott és magyaros kifejezése czéljából beszéd- és
_ 24 -
értelemgyakorlatok. Alkalmas olvasmányok alapján nyelvtani elemzés, leginkább az egyszerű mondatok körében. A helyesírás diktandó-gyakor-lása. Kisebb verses művek betanulása és szavalása. Kéthetenként nyelvtani Írásbeli dolgozatok az iskolában s kisebb olvasmányok leírása emlékezetből.
Tankönyv: Dr. Gőőz és Tóth J. Magyar nyelvtan és olvasókönyv.
Tanították: Hajgató Sándor és Sauermann Júlia.
3. Német nyelv.
Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, fordítás; kisebb versek betanulása ; irás táblán és füzetben.
Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan I. rész. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
4. Földrajz.
Hetenként 2 órán. Földrajzi alapfogalmak. Csillagászati és természettani földrajz, a földgömbön ismertetve. A magyar szent korona országai részletesen és Európa többi országainak földrajza, főtekintettel a természeti viszonyokra. Térképkészítés.
Tankönyv: Dr. Hunfalvy és Schneider J. Földrajzi, rész. Tanította: Hajgató Sándor.
5. Számtan.
Hetenként 3 órán. A tizes számrendszer. Számok alaki és helyi értéke. Számok irása és olvasása. Római számirás. A négy alapművelet gyakorlása fejben és írásban megnevezett és nevezetlen egész számokkal. A méterrendszer: liosszuságmértékek, területmértékek, űrmértékek, súlymértékek. Átszámítás. Számvetés többnevezetü egész számokkal.
Tankönyv: Suppan V. Számtan I. fűz. Tanították: Grieszbach Gábriella és Sauermann Júlia.
6. Természetrajz.
Hetenként 2 órán. Növénytan: Egyes virágos növények leírása. — Állattan: A gerinczes állatok vázának szemléltetése. Az emlősök osztályából : a ragadozók, rágcsálók, rovarevők, páros ujjúak, páratlan ujjúak, uszólábúak, ormányosok, majmok és a denevérek. — A madarak osztályából : A tyúk és rokonai, a galambok, úszók, gázlók, éneklők, ragadozók, kúszók és futók. — A hüllők osztályából: a gyikok, kígyók és teknősbékák. — Kétéltűek. Halak.
Tankönyv: Dr. Róth S. Állat- és növénytan. Tanították: Grieszbach Gábriella és Sauermann Júlia.
7. Ének.
Hetenként 1 órán. A helyes éneklés szabályai. A hangsor fokozatos felépítése az oktávig; ezen hangkörben hangtalálási és énekgyakorlatok. A hang- és szünetjegyek értéke, nevezetesen: az egész, fél, negyed és nyolczad hang- és szünetjegyek. a/4-, 3/4-, 4/4-es ütenyek. Ligatura, a pont a hangjegy után Egyszólamú kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
- 25 -
8. Szépírás.
Hetenként 2 órán. A szépírás szabályai. Helyes test- és tolltartás. Hajszál- és árnyékolt vonalak. Magyar és német kis- és nagybetűk Íratása ütenyezésre, táblai előirás után. Szirmai J. 1—9. füzetei szerint.
Tanította: Sauermann Júlia, később Lőrinczy Géza.
9. Rajz.
Hetenként 2 órán. A rajzeszközök ismertetése és alkalmazásuk módja. A rajzlap felezése és osztása. A test, lap, vonal és pont fogalma. A különböző\' vonalak keletkezése, azok nemei és rajzolási módja. Távolsági alapmüveletek. Az egyenes vonal helyzetei. Két egyenes egymáshoz való helyzete. Szögek keletkezése, jelölése, mérése és osztása. Az idomok ismertetése. Három- és négyszögek nemei és alaptörvénye. A körvonal keletkezése és része.
Síkidomok diszitése. Hímzés-, padozat-, mozaik- és maeander diszek rajzolása és színezése. Csillagidomok, szalagfonatok és diszek rajzoltatása és színezése. Rózsa, szalag, disz és egyszerűbb görbe vonalú ékítmények rajzolása szabadkézzel táblai előrajz és magyarázat után.
Kézikönyv: Suppan V. Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza.
10. Női Jcézimunica.
Hetenként 3 órán. Kötött és horgolt minták, harisnya-jegyzés, tül-kivarrás, kereszt- és diszöltések, alkalmazva különféle terítőkre és más tárgyakra.
Tanította: Pranger Karolin.
11. Testgyakorlat.
Hetenként 2 órán. Rendgyakorlatok; sorképzés oldal- és arczsorba; sornyitás; kettős és négyes sorba fejlődés; fordulatok helyben; kanyarodás; ellenvonulás; csigavonulás; lyoni felvonulás. Szabadgyakorlatok: lépő és keresztállások; üdvözlő lépés; egyszerű kargyakorlatok 2 és 4 ütemben; törzshajlitás és fordítás számlálás szerint; fejforditás és hajlítás 2 és 4 ütemben; a természetes járás halkan és dobbantással.
A játékokból: A ki ül az áll. Hol a garas? A róka fekszik. Hogy tetszik a szomszédod? Jakab hol vagy?
Szergyakorlatok: magas- és távugrás irammal; gyakorlatok a gyűrűhintán; mászás.
Tanította: Farkas Vilma.
II. leányosztály.
Főnök: HAJGATÓ SÁNDOR. 1. Vallástan.
Hetenként a róm. kath. vallásúaknak 1, az izraelitáknak 2 órán, fiz illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
— 26 —
2. Magyar nyelv.
Hetenként 3 órán. Hangsúlyos, értelmes szép olvasás. Az olvasottak összefoglalása, mint az I. osztályban. A mondat és beszédrészek; a név- és igeragozás összes formái, különös tekintettel a hangbeli módosulásokra. Szóképzés. Fő- és mellékmondatok: az Írásjelek tudatos használata s a helyesírás egyéb szabályai nyelvtani elemzés alapján s dik-tandó-gyakorlatokkal. 10 — 12 vers szavalása. Kéthetenként egy iskolai dolgozat, főleg mondattani elemzések, kisebb leírások s elbeszélések köréből.
Tankönyv: Dr. Gőőz és Tóth J. Magyar nyelvtan és Olvasókönyv. Tanította: Hajgató Sándor.
3. Német nyelv.
Hetenként 2 órán. Értelmes olvasás, fordítás; a nyelvtanból: a beszédrészek ismertetése. Néhány költemény betanulása és elszavalása. írásbeli dolgozatok.
Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan I. rész. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
4. Történelem.
Hetenként 2 órán. Bevezetés a történelembe, őskor, az emberiség felosztása fajok szerint. Egyptom, Babilónia, Assyria, Föniczia és Perzsia története. A görögök történetéből: A görögök hőskora és regevilága, a nagy törvényhozók: Lykurgus és Solon, a perzsa háborúk, Perikies kora, a peloponesusi háborúk, Görögország aláhanyatlása és Nagy Sándor. A rómaiak történetéből: Róma alapításának mondája, Róma királyai, a köztársaság megalapítása, a patríciusok és plebejusok küzdelmei, Róma harczai Itáliáért, a pún háborúk és Kelet meghódítása. A polgárháborúk; a triumvirátusok korszaka s a köztársaság bukása; Augusztus kora és a császárság jellemzése: a birodalom hanyatlása. A középkor történetéből: a népvándorlás, az arabok és germánok világbirodalma.
Tankönyv: Márki S. Világtörténet. — Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
5 Földrajz.
Hetenként 2 órán. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza. Térkép-készítés.
Tankönyv: Hunfalvy és Schneider J. Földrajz. II. r. Tanította: Hajgató Sándor.
6. Számtan.
Hetenként 3 órán. A számok oszthatósága és annak ismertető jelei. Törtszám és összetett szám. Törzstényezők. Á legnagyobb közös mérték meghatározása tényezőkre való szétbontás és lánczosztás utján. A legkisebb közös többszörös. A közönséges tört fogalma, jelölése. Tizedes tört. Számvetés tizedes számokkal. Összetett hármasszabályra tartozó feladványok megfejtése egységre hozatal utján.
Tankönyv; Suppán V. Számtan I-ső füzet (II. rész). Tanította; Grieszbach Gábriella, később Sauermann Júlia.,
_ 27 -
7. Természetrajz.
Hetenként 2 órán. a) Növénytan: A növények szerveinek ismertetése az egyes növények leírásával kapcsolatban. A virágos növények közül: A szegfüfélék, mákfélék, burgonyafélék, fészkesek, keresztesek, boglárkafélék, liliomfélék, tűlevelűek és barkások szemléltetése egyes növényeken. Déligyümölcsök és fűszernövények. Egynehány külföldi növény. A virágtalan növények közül: páfrányok, surlók, korpafűfélék, mohok, moszatok, gombák.
b) Állattan: Gerincztelen állatok, még pedig Ízeltlábúak, úgymint: rovarok, rákok, pókok, férgek, Puhatestűek. Tömlős állatok.
Tankönyv: Róth S. Állat- és növénytana. Tanította: Griesz-bach Gábriella, később Sauermann Julia.
8. Énei
Hetenként 1 órán. A hangsor kibővítése az alsó hetedtől a felső ötödig (h—g); gyakorlatok ezen hangkörben. A C-hangsor begyakorlása; hangközök. A pont értéke a hangjegy után. Hangtalálási gyakorlatok; synkopa. Egy- és kétszólamú kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan I. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
9. Szépírás.
Hetenként 1 órán. Magyar és német folyóirás, többnyire ütem után, Erdős Jakab és Adolf füzetei szerint.
Tanította: Lőrinczy Géza.
10. Rajz.
Hetenként 3 órán. Szögek osztása és kivonása, azok másolása. Szimmetrikus idomok tulajdonságai. A háromszögek hasonlósága és az ott fellállitható arányok. A háromszögek szerkesztése adatok után. Elvpszis szerkesztése különböző adatok szerint és ezek részletei. Egy- és külöközépü körök. Három- és négyszögek, valamint a sokszögek terület-számitása. A kör kerülete és területének számítása.
Mértani szerkesztések és azok gyakorlati alkalmazása különböző stylbeli fonadék, csombók és síkékitmények rajzolásánál. Egyszerűbb levél-ékitmények rajzolása és színezése táblai előrajz és magyarázat után.
Görög, római és renaissance ékítmények rajzolása és színezése Várday Szilárd faminták és magyarázat után.
Kézikönyv: Suppán V. Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza.
11. Női Jcézimunha.
Hetenként 3 órán. Csipkehorgolás hálózott betét- és mintaszalag-kivarrással; a slingelés és lyukkivarrás elemei; sima szár- és diszöltések különféle teritőkre alkalmazva; kötött keztyü, kendő, horgolt gallér; egy női ing kézben varrva.
Tanította: Pranger Karolin.
12. Testgyakorlat.
Heti 2 órán. Az I. osztályban felsoroltakon kivül a rendgyakorlatokból : körképzés, többféle felvonulás. A szabadgyakorlatokból: lépő és
— 28 —
keresztállások összekötve kargyakorlatokkal 4 ütemben; lábringatás, törzs-hajlitások a kar működése mellett; járás énekkel; térdhajlitás, terpesz-ugrás. Játékokból: Mit csinálsz a kertemben? Macska és egér. Karikadobás. Jakab, hol vagy? Szergyakorlatokból: távugrás fordulattal; gyakorlatok a vizszintes lábtón.
Tanította: Farkas Vilma.
III. leányosztály.
Főnök: Özv. PAPPNÉ SVASTITS JANKA, 1. Vallástan.
Hetenként a róm. kath. vallásúaknak 1, az izraelitáknak 2 órán, az illető felekezetek tanterve szerint.
2. Magyar nyelv.
Hetenként 3 órán. Szép és értelmes olvasás s nyelvtani elemzés. Az egyszerű és szépirály sajátságai. írásművek szerk. szabályai. Polgári ügyiratok. A prózai műfajok ismertetése. Hangsúlyos és időmértékes verselés, a tárgyalt költemények alapján. Olvasmányok válogatott prózai és költői művekből. Szavalatok. Költői olvasmány „Toldi", széptani fejtegetéssel. írásbeli dolgozatok (kéthetenként az iskolában): közéleti fogalmazványok, saját formájukban; elbeszélések, leírások füzetben.
Tankönyv: Nóvák S. Irály- és szerkezettan. Tanította: Hajgató S.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán. Értelmes és hangsúlyos olvasás, az olvasottak tartalmának elmondása: fordítás. A nyelvtanból a mondatrészek: alany, állítmány, kiegészítő és határozó ismertetése; továbbá az egyszerű-, bővi-tett-, összevont- és összetett mondat és ezeknek olvasmányok alapján való begyakorlása. Néhány költemény betanulása és elszavalása. írásbeli dolgozatok.
Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan II. r. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
4. Történélem.
Hetenként 2 órán. Az investitura harcz; a keresztes hadjáratok és ezek eredményei; Németország, Francziaország és Anglia a keresztes hadak korában, a császárság bukása, a középkori pápaság bukása, az Angol- és Francziaország közti százéves háború, Spanyolország megalakulása, Svájcz keletkezése, a középkor műveltsége. Átmenet a középkor történetéről az újkorra. A találmányok: iránytű, lőpor és könyvnyomtatás; felfedezések; renaissance; a hitújítás; a Habsburgok világbirodalma, V. Károly, a schinalkaldeni háború, ellenreformátió Francziaországban és Angliában. Az angol forradalom. A németalföldi szabadságharcz s a Habsburgok spanyol ágának aláhanyatlása; a harmincz éves háború. Francziaország XIV. Lajos alatt. Poroszország és I[. Frigyes. Oroszország és Nagy Péter. Az éjszakamerikai szabadságharcz. A franczia forradalom. Napoleon kora.

- 29 -
Napoleon bukása. Ujabb forradalmak s a legújabb államok. A legújabb kor műveltsége.
Tankönyv: Márki S. Világtörténet. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
5. Földrajz.
Hetenként 1 órán. Az eddig tanult anyag ismétlése és kibővítése, térkép-készitéssel.
Tankönyv: mint az I. és II. osztályban. Tanította: Hajgató Sándor.
6. Számtan.
Hetenként 3 órán. A tört fogalma. Valódi és áltört. Áltörtnek átszámítása vegyes számra és viszont. A törtszám mint hányados. A tört értékének változása a számláló vagy nevező változásával. Tört egyszerűsítése. Tört szorzása és osztása egész számmal. Törtnek szorzása és osztása törttel. Egyenlő és különnevezőjü törtek összeadása és kivonása. Közönséges és tizedes törtek átszámítása. Arány és aránylat. Egyszerű és összetett hármasszabály törtekkel; ehhez tartozó feladványok megfejtése következtetés útján és aránylatok segélyével.
Tankönyv: Suppán V. Számtan II. füzet. Tanította: Grieszbach Gabriella, később Sauermann Júlia.
7. Végy- és ásványtan.
Hetenként 2 órán. a) Szervetlen vegytan. A levegő és ennek lényeges alkotó részei: az oxigén és nitrogén. A víz és ennek alkotó részei. Elemek és összetett testek fogalma; A viz oldó hatása és a kristályképződés. A nem fémes elemek közül: a chlor, jod, fluor, kén, foszfor, bór, sziliczium és szén s ezek ásványalkotó fontosabb vegyületei; a szén égési termékei. Az égés tüneményei. A savak: sósav, kénsav, salétromsav. A fémek és ezek egyszerűbb vegyületei. Az aljak és sók. A chloridok. Salétromsavas és chlorsavas sók. A kénsavas sók. A szénsavas sók. A bórsavas és foszforsavas sók. A kovasavas sók. A földtanból: a kristályos kőzetek, törmelék kőzetek, a kőzetek képződése; földünk története.
b) Szerves vegytan: Szénhydrogénvegyületek. Illó olajok és gyanták. Szénhydrátok. Alkoholok és erjedés. Savak. Zsiradékok. Festőanyagok. Gyánvegyületek. Alkaloidok. Fehérjenemü anyagok.
Tankönyv: Rybár J. Vegytan, ásványtan és földtan. Tanította: Sauermann Júlia.
8. Gazdaságtan (háztartástan).
Hetenként 2 órán. A háztartás berendezése; a költségvetés; a háztartási napló. A lakás megválasztása és berendezése; kályhák, tüzelőanyagok és világítás. A ruházatról: a felső ruhák, fehérnemüek; mosás, vasalás, pecséttisztitás. Táplálkozásról: szén- és nitrogéntartalmú élelmiszerek; a húsfélék eltartása; tej, vaj és tojás ; növényi élelmiszerek; kenyérsütés; gyümölcs-conserválás. A kert berendezése; a talaj termékenyítése és mivelése; a veteményezés, a növények szaporítása és nemesítése; kártékony rovarok. A háziállatokról; baromfitenyésztés; szarvasmarhatenyésztés; disznóhizlalás; selyembogarak és méhek.
Tankönyv: Sebestyénné Stetina Ilona. Háztartástan. Tanította: Grieszbach Gábriella, később özv. Pappné Svastits Janka.
- 30 -
9. Ének.
Hetenként 1 órán. Módosító, ismétlő és előadási jelek. A hangnemek ismertetése. A-moll, G-dur, E-moll, F-dur és D-moll tüzetesebb begyakorlása; énekgyakorlatok. Egy-, két- és háromszólamu kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
10. Szépírás.
Hetenként 1 órán, mint a II. osztályban.
Tanította: Lőrinczy Géza.
11. Rajz.
Hetenként 2 órán. Síkok keletkezése és ismertetése. Az egyenes síkhoz való helyzete a térben, két sík egymáshoz való helyzete. A testszöglet keletkezése. A mértani testek, u. m. koczka, hasáb, gula, henger, kúp és gömb ismertetése és ezeknek tömörsége, illetve köbtartalmuk és felületük kiszámítása.
Levél- és virágdíszek rajzoltatása és színezése részben táblai előrajz és magyarázat, részben alkalmas minták után. Görög, római és renaissance ékítmények rajzolása és színezése tekintettel a külömböző stylekre a Várday Sz. faliminták és magyarázat után.
Tankönyv: Suppán V. Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza.
12. Női kézimunka.
Hetenként 3 órán. Horgolt ingbetét, reczeguipera, tülkivarrás csipkén alkalmazva, a nehezebb fehérhimzés ingbetét, zsebkendő és párna-héjjakon, lapos öltés, áttört munka, különféle teritők és más tárgyakon alkalmazva, díszesebb női ing és hálókabát kézben varrva.
Tanította: Pranger Károlin
13. Testgyakorlat.
Hetenként 1 órán. Az I. és II. osztályban tanultakon kivül: összetettebb szabadgyakorlatok. Kézi szerekből: gyakorlatok súlyzóval : A játékokból: Karikadobás; a kerités, virágárus. Szergyakorlatokból: gyakorlatok a korláton.
Tanította: Farkas Vilma.
IV. leány osztály.
Főnök-helyettes: Özv. PAPPNÉ SVASTITS JANKA.
1. Vallástan.
Hetenként a róm. kath. vallásúaknak 1, az izraelitáknak 2 órán, az illető vallásfelekezetek tanterve szerint.
2. M agyar nyelv.
Hetenként 3 órán. Szép olvasás. A költői műfajok (lyrai, epikai és drámai csoport) ismertetése, alkalmas olvasmányok alapján, széptani fejtegetése, az időmértékes verselés szokottabb alakjainak ismétlésével, A ma-
- 31 -
gyar irodalom történeti fejlődése főbb vonásokban, tekintettel a politikai és főleg művelődési viszonyokra. A korszakot alkotó s általában jelesebb nemzeti irók élete s irodalmi működésének méltatása. Szavalatok. Kéthetenként felváltva iskolai és otthoni gyakorlatok.
Tankönyv: Nóvák S. Költészettan és irodalomismertető. Tanította: Hajgató Sándor.
3. Német nyelv.
Hetenként 3 órán. Hangsúlyos olvasás; fordítás. A nyelvtanból az előző osztályokban szerzett alak- és mondattani ismeretek ismétlése és kibővítése és nyelvtani elemzés. Költemények szavalása. írásbeli dolgozatok.
Tankönyv: Gráf J. Olvasókönyv és nyelvtan. III. r. Tanította: Özv. Pappné Svastits Janka.
4. Történlem.
Hetenként 3 órán. Magyarország lakói a magyarok bejövetele előtt. A honfoglalás. A fejedelmek kora s a műveltségi állapot. Az Árpád-házból származó királyok kora. Az Anjouk és a Hunyadiak kora, a Jagellók uralma. A mohácsi vész után Ferdinánd és Szapolyai János közötti küzdelmek a magyar koronáért, a török beavatkozása e küzdelmekbe, a török hódítás, a törökök kiűzése. Magyarország önállásának s alkotmányának veszélyben forgása, az alkotmány fegyveres védelme, III. Károly alatt a pragmatica sanctio, Mária Terézia és II. József uralma. A szabadságharcz és a kiegyezés.
T a n k ö n y v: Gaál-Helmár, Magyarország története. Tanította: Ozv. Pappné Svastits Janka.
5. Földrajz.
Hetenként 1 órán. Csillagászati földrajz. A föld alakja. Az égboltozat naponkénti látszólagos mozgása. Bolygók, állócsillagok. Tájékoztató körök. A föld nagysága. Az égi testek távolsága és nagysága. A föld forgása és keringése. Időszámítás. A Keppler és Newton-féle törvények. A nappalok váltakozó hossza. Évszakok, földövek. A hold keringése, fényváltozatai. Nap- és holdfogyatkozás. Üstökösök. Hullócsillagok.
Tankönyv: Dr. Kovács J. A csillagászati földrajz elemei. Tanította: Sauermann Júlia.
6. Számtan.
Hetenként 3 órán. Százalékszámítás: a százalékszám, a százalék, az összeg kiszámítása. Kamatszámítás: a kamatszámítás körében előforduló feladatok, képletek. Lerovat, váltóleszámítolás. Százalékszámítás százra és százba. Arányos osztás, egyszerű és összetett társaságszabály. Vegyítés, vegyitőszabály. Pénzek, lánczszabály.
Tankönyv: Suppán V. Számtan II. füzet. Tanította: Griesz-bach Gábriella, később Sauermann Júlia.
7. Természettan.
Hetenként 2 órán. A testek általános tulajdonságai és halmazállapotuk különféleségei. A nehézség. A testek mozgásai; szabad esés, inga, keringés, centrifugális erő. A munka és a gépek. A folyadékokról, Archi-
— 82 —
medes törvénye, közlekedő csövek. A légnemű testekről. Légnyomás. A hangról. A melegségről. A meleg hatása; thermometer. Légáramlások. Csapadékok. A világosságról. A mágnességről. Az elektromosságról: dör-zsölési elektromosság és galvanizmus. A galvan áram mágnes-, hő- és vegyi hatása.
Tankönyv: Gerevich E. Természettan. Tanította: Sauer-mann Júlia.
8. Egészségtan.
Hetenként 2 órán. Az egészség és betegség nyilvánulása. Az egészség fontossága úgy egyesekre, mint az egész nemzetre nézve. Magyarország egészségi viszonyait tekintve a többi államok sorában. — Az emberi test megismertetése. Az egyes életműködések és azok szervei. Azon tényezőkről, melyek az egészségre befolyással vannak, u. m. éghajlat, a levegő, talaj, a lakás, a táplálkozás, a munka és ruházkodás. A fertőző betegségek; az eljárás egyes baleseteknél.
Tankönyv: Csapodi I. Egészségtan. Tanította: Grieszbach Gábriella, később Sauermann Júlia.
9. Ének\'
Hetenként 1 órán. A dur- és moll-hanglétrák ismertetése és szerkesztésűk módja. A három megelőző osztályban tanult elméleti rész összefoglalása. Enekgyakorlatok az egyszerűbb hangnemekben. Egy-, két és háromszólamu kardalok.
Tankönyv: Erney J. Gyakorlati énektan II. rész. Tanította: Sauermann Mihály.
10. Rajz.
Hetenként 2 órán. Az I., II. és III. osztály anyagának ismétlése. A távlattan fogalma. Távlati képek keletkezése. Képsík, szempont, szemtengely. Látóhatárvonal és távolsági pontok. Távlati törvények. A távlati kép előállítása. A térbeli pont meghatározása a képekből. — Különböző idomok és mértani testek távlati képeinek szerkesztése.
Külömböző stylü ékítmények rajzolása és színezése. Kombináltabb levél és virágékitmények rajzolása és színezése. — Domború ékítmények rajzolása irónnal és árnyékolva. — Egyszerűbb fejminták rajzolása, kevés árnyékkal. Figurális rajzok készítése lapminták után. Gipszrajzolás.
Tankönyv: Suppan V. Rajzoló mértan. Tanította: Lőrinczy Géza.
11. Női kézimunka.
Fehérnemű-szabás és varrás; disztörülköző és más teritőcskék áttört munkával és inűhimzéssel; monogramm-himzés; csomózási minták; a felső ruhák szabása és varrása mintarajzolással.
Tanította: Pranger Károlin.
12. Testgyakorlat. (Nem kötelező.)
Az önként jelentkezőknek a III. osztálylyal együttesen tanította Farkas Vilma.

VI.
A tanulók érdemsorozata az 1899—1900. tanévről.
Az érdemjegyek jelentése:
Fok Magaviselet Szorgalom Előmenetel írásbeli dolgozat külalakja
1 dicséretes kitartó kitűnő csinos
2 jó kellő jeles tiszta
3 tűrhető változó jo rendes
4 szabálytalan hanyatló elégséges tűrhető
5 rossz csekély elégtelen rendetlen
I. fiúpsztály.
Folyó szám :| A tanuló neve és vallása 1 Magaviselet : Szorgalom Hittan Magyar ny. | Német nyelv! Földrajz | Számtan Mértan Term, rajz Mértani rajz i| Szabadk. rajz | Szépírás ! Torna 1 Ének Irásb. dolg. |
Anhoffer György, r. k. 1 3 2 2 4 3 3 3 2 3 2 2 3 2 2
Baglady József, r. k. 1 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 2
Baranyai Sándor, izr. 1 3 1 2 1 1 3 3 1 3 3 3 3 3 3
Bébecz József, r. k. k i m a. r a d t
5 Benkő Pál, r. k. 2 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4
Bogdán Dezső, r. k. 2 3 3 3 3 4 3 3 3 4 4 4 3 4 3
*Brandl Bezső, izr. k i m a r a d t
*Brankovics Lyubomir, g. k. 3 5 2 5 4 4 5 5 4 2 2 3 4 4 3
*Csányi Elek, r. k. Deák Ferencz, r. k. 2 3 3 3 4 4 3 3 3 2 2 2 3 4 2
10 3 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 9 tJ 4
*Detrich Dezső, ág. ev. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 3 1 4 3
Farkas István, r. k. 1 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 4 3 3 5
Freivogel Ferencz, r. k. 2 4 3 4 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 4
*Fojta Vilmos, r. k. 2 3 3 4 4 3 3 3 2 3 3 4 1 4 2
15 Gomhert István, r. k. 3 5 4 4 5 5 5 4 4 4 4 4 2 3 4
*Graff József, r. k. 4 5 4 4 4 4 5 5 4 4 5 4 2 3 4
Grünfeld Ede, izr. 3 5 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4 3
Grünfeld Jakab, izr. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4
Győri Lajos, r. k. 4 5 5 4 4 4 4 4 4 5 5 4 2 3 4
20 Halász Gyula, r. k. Halász Mihály, izr. 2 k 4 i 2 Dl 4 a 4 r 4 a 4 d 4 t 4 4 4 4 3 4 3
Hegedűs Gyula, r. k. 2 3 2 3 4 2 3 4 3 2 2 2 3 4 3
*Heine Bichárd, r. k. 2 3 3 4 3 2 4 4 2 4 3 3 3 3 3
*Hild Béla, r. k. 3 4 3 3 4 4 4 4 3 4 3 2 1 2 3
25 *Horváth Gyula, r. k. 3 5 3 4 4 4 o o 3 3 3 4 4 3 3 4
Kálmán József, r. k. 2 4 3 4 4 4 2 4 3 3 3 3 3 3 3
Kálód Frigyes, r. k. 2 5 4 5 5 5 5 4 4 4 4 3 2 3 3
*) A csillaggal jelöltek ismétlők voltak. Polg. Értesítő
3
— 34 -
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. | Német nyelv Földrajz Számtan Mértan Term, rajz Mértani rajz j Szabadk. rajz; Szépirás Torna Ének Irásb. dolg.
Kelemen Ferencz, r. k. 2 3 2 3 4 4 2 4 3 4 4 3 3 4 4
Kemény Gyula, izr. 2 4 4 4 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3
30 Kiss Géza, r. k. 3 5 4 5 5 5 5 5 5 3 3 4 3 4 4
*Knortzer Sándor, r. k. 2 3 3 4 4 4 2 4 3 2 2 3 3 4 2
Koller Rudolf, r. k. 1 5 2 4 4 4 4 4 4 3 2 3 4 3 3
Kovács Illés, r. k. 2 3 3 4 4 4 3 4 3 3 3 3 4 4 2
Kovács János, ev. ref. 3 5 3 2 5 5 4 2 3 3 2 2 4 4 4
35 Lackenbacher Sándor, izr. 2 3 4 3 2 3 3 3 3 2 2 3 4 3 3
Láng Ferencz, r. k. 2 3 1 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 4
Málovetz György, r. k. 3 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4
May Lajos, r. k. 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4
Mayer Mátyás, izr. 3 4 4 3 4 4 3 3 4 4 4 4 4 4 4
40 Mischon Károly, r. k. Oszeszly Kálmán, r. k. 2 k 4 i 4 ni 3 a 3 r 3 a 3 d 3 t 3 4 4 3 2 4 3
*Pápai István, r. k. 1 3 1 3 4 3 3 4 2 3 3 3 2 3 2
Páros Károly, r. k. k i ni a r a d t
Pintér Nándor, r. k. 3 5 4 4 5 5 4 4 4 5 5 4 3 3 4
45 Pittner Ferencz, r. k. k i m a r a d t
Poszovecz István, r. k. 2 4 4 4 4 4 2 4 4 4 4 3 3 4 4
Preisz Adolf, izr. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 2 3 4 4 3 4
Raffaelli Bálint, r. k. 3 5 4 5 3 4 5 5 5 5 5 4 4 4 4
Róth Béla, r. k. 3 5 4 4 5 5 4 4 3 3 3 3 3 4 2
50 Sárdi Lajos, r. k. Scherer László, r. k. 3 k 5 i 4 m 4 a 4 r 4 a 3 d 4 t 4 5 5 4 3 3 4
Schultheisz Antal, r. k. 4 3 3 4 3 3 3 4 2 4 4 4 3 4 4
Slovák Géza, izr. 3 3 3 2 3 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3
Schlesinger Arnold, izr. k i in a r a d t
55 Székely József, r. k. 2 4 3 3 3 3 2 2 2 4 4 4 4 4 4
Széphegyi Gáspár, r. k. 3 5 3 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4
Tersztenyák József, r. k. 3 5 3 4 5 5 4 4 4 4 5 4 2 2 4
Tomasics Ferencz, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 4 2 3 3 2 3 3 3
Varga Imre, r. k. 1 5 4 4 4 3 3 4 4 5 5 3 3 4 3
60 Vindics József, r. k. 2 5 4 5 4 3 5 5 4 5 5 4 3 4 4
Magántanulók: Fehér József, r. k., Fischer Géza, izr., Gazdag Kálmán, r. k., Pollák Manó, izr., Szabó Gyula, r. k.
Magánvizsgálatot tett: Böhle Ferencz, Sipos Ferencz, Szántó János.

- 35 -
II. fiúosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet | Szorgalom Hittan Magyar ny. 1 Német ny. Földrajz | Számtan | Mértan | Term, rajz ! Mértani rajz Szabadk. rajz Szépírás I Torna i \\ Ének Irásb. dolg. i
Babics Antal, r. k. 2 3 3 3 3 3 3 1 3 4 4 3 4 2 2
Bajzáth Ignácz, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 3 2 2 4 3 3 4 3
Balogh József, r. k. 3 4 4 4 4 2 3 1 3 4 4 4 3 4 3
Bobánovics Flórián, r. k. 2 4 3 3 4 2 2 3 3 5 3 3 3 3 3
5 Böhle Ferencz, r. k. 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 4 4 3 3 3
Braun Iván, izr. 2 2 1 1 1 3 1 1 2 3 4 4 3 3 3
*Chinorány Boldizsár, r. k. k i m a r a d t
Gserpes Gyula, r. k. Fabick Tivadar, r. k. 2 2 2 1 2 3 1 1 2 3 3 3 2 4 3
3 5 4 4 4 5 5 5 o o 4 4 4 2 3 4
10 Ferenczi István, r. k. 2 2 3 2 3 2 2 2 2 1 3 4 3 4 3
Ferk Mihály, r. k. 3 5 3 4 5 4 5 4 3 4 5 4 3 4 4
Fleiner Béla, izr. 4 5 3 4 4 5 5 5 3 5 4 4 2 4 4
Fleischacker Ferencz, izr. k i ni a r a d t
Flumbort József, r. k. 2 4 4 4 4 4 3 2 2 2 4 4 3 4 3
15 Francsits Béla, r. k. 3 5 3 4 5 5 4 4 4 5 5 4 3 4 4
Freund Lajos, r. k. 2 3 2 3 4 O o 2 3 2 3 3 3 3 3 2
Gödinek József, r. k. 4 5 4 4 5 5 5 5 3 5 4 4 3 3 4
Goldberger Kálmán, izr. 3 4 2 3 4 4 1 3 3 4 4 4 3 4 3
Gréczi Péter, r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 3 3 4 2
20 Grünbaum Jenő, izr. k i m a r a d t
Grünfeld Jenő, izr. 3 4 4 3 3 4 5 4 3 4 4 3 3 4 3
Horváth Boldizsár, r. k. 3 4 4 3 4 4 4 2 4 4 4 2 3 3 2
Horváth Jenő, r. k. 3 4 3 3 3 4 4 4 3 4 4 4 2 3 3
Horváth József, r. k. 2 3 4 2 2 4 3 3 2 3 4 2 2 2 2
25 *Ifcsics Lajos, r. k. 3 5 4 2 4 4 5 4 4 4 4 4 2 4 3
Ivocsiás Antal, r. k. 2 3 4 3 2 3 3 4 2 3 3 3 1 4 2
Kovács József, r. k. 2 3 2 3 4 4 3 4 3 3 3 4 2 4 3
Mair Rezső, r. k. 2 3 3 4 4 4 3 4 4 4 4 3 2 2 4
Málovetz János, r. k. 4 5 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 3 3 4
30 Málovetz Mihály, r. k. 3 4 4 q 4 4 2 3 4 3 3 2 2 4 3
Medgyesi Ferencz, r. k. 2 3 2 3 3 3 4 3 3 3 4 2 3 3 3
Meschnark József, r. k. 2 3 2 3 3 2 4 4 3 4 3 3 2 3 1
Meskó György, r. k. 2 3 2 2 3 4 3 2 3 3 3 1 3 4 2
Mittermayer Ferencz, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 3 4 2
35 Molnár György, r. k. 1 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 9 o 3 4 3
Nagy Imre, r. k. 2 2 1 1 1 3 1 1 2 1 3 3 3 2 3
Nőthig László, r. k. 4 5 5 4 4 4 5 5 4 5 5 5 3 4 4
Pavelkovics Béla, r. k. 3 3 4 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 3 2
Pesty József, r. k. 1 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 4 3 3
40 Pongrácz Elemér, r. k. 2 4 3 3 4 4 3 4 3 3 4 4 2 3 4
Poszovecz Károly, r. k. 4 5 5 4 5 5 5 5 4 5 5 4 4 3 3
Bechnitzer József, izr. 3 4 1 2 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 3
Richter Jenő, r. k. 2 4 4 3 4 4 4 3 3 3 4 4 2 4 4
Scháffer Andor, r. k. 3 4 2 4 4 4 4 4 3 5 3 3 3 3 3
3*
- 36 -
Folyó szám J A tanuló neve és vallása | Magaviselet 1 Szorgalom Hittan ; Magyar ny. I Német ny. | Földrajz Számtan Mértan | Term, rajz | Mértani rajz | Szabadk. rajz 1 Szépírás Torna Ének | Irásb. dolg. |
45 Schott Adolf, r. k. Hl e K Il a 1 t
Tálosi Lajos, r. k. Ii 1 m a r a d t
Tislér János, r. k. 2 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 2 3 4 3
Topolics Ferencz, r. k. 2 3 2 4 4 2 2 3 3 4 4 4 3 4 4
Totola József, r. k. 2 3 3 4 4 3 4 3 1 2 3 3 3 3 3
50 Windisch József, r. k. 3 4 3 3 3 2 2 4 4 3 4 4 4 3 4
Magántanuló: Múth Mátyás, izr.
Magánvizsgálatot tettek: Dedovácz Béla, Galgóczy Sándor, Nuszer Lajos és Szántó János.
Összevont magánvizsgálatot tettek az I. és II. osztályról: Marai János és Placsek Lajos.

— 37 —
III. fiúosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem Számtan Mértan Term, rajz Mértani rajz I Szabadk. rajz 1 Szépírás Torna Ének Egészségtan 1 Irásb. dolg II
Arnold György, r. k. 1 2 2 2 2 3 3 1 1 2 2 2 2 3 3 1 1
Bárány László, r. k. 1 3 2 1 4 4 4 4 3 2 4 1 2 3 3 2 2
Buday József, r. k. 2 2 2 1 4 3 3 2 3 2 3 3 3 1 2 2 2
Búvári Lajos, r. k. 2 4 3 2 4 3 3 4 4 2 4 2 4 3 4 2 2
5 Csupor Imre, r. k. 2 4 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3
Geiszler József, r. k. 2 3 3 4 3 4 4 4 2 4 4 3 4 3 3 2 3
Gerstner Antal, r. k. 2 5 3 4 4 4 4 4 4 3 4 4 5 3 3 3 3
*Gudlin Ferencz, r. k. 3 5 2 4 4 3 3 4 4 3 4 4 3 2 3 3 3
Grünfeld Béla, izr. 3 5 3 3 4 4 4 5 5 3 4 4 5 3 4 2 3
10 Heine Róbert r. k. 3 5 4 4 3 4 4 4 5 4 5 4 3 3 3 4 3
Horváth Ferencz r. k. 2 5 3 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 2 2 4 3
Horváth István, r. k. k i m a r a d t
*Klapper Miklós, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 4 2 2 2 3 3 3
*Koch Géza, izr. 4 4 1 2 4 4 4 3 3 3 4 4 3 1 2 2 3
15 Kohn Lajos, izr. 2 3 2 3 3 3 3 4 4 2 4 4 3 3 4 2 3
Kollarics Lajos, r. k. 2 4 3 4 4 3 4 3 2 4 3 4 3 2 3 3 3
Kovács Mihály, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 2 3 3 4 3 4 2 3 2 3
Krausz Samu, izr. 2 5 4 5 5 4 4 5 4 4 4 4 4 3 4 3 3
Lőrincz György, r. k. 1 3 2 4 4 3 4 3 4 4 3 2 2 2 4 2 3
20 Magori Ferencz, r. k. 3 4 3 4 3 4 4 3 4 4 4 3 4 2 2 4 4
Marvalits István, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4 3 4
Modrovics Lajos, r. k. 3 5 3 5 5 4 4 4 5 4 5 4 4 3 3 4 3
Nagy Ferencz, r. k. 2 4 2 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 3 2 2
Ifj. Nagy István, r. k. 2 4 2 3 4 4 4 4 4 2 2 4 4 3 3 2 3
25 Id. Nagy István, r. k. 2 3 2 2 4 4 4 3 4 2 4 4 4 2 3 3 2
Pigmond Ernő, r. k. 2 3 2 3 2 3 4 4 4 3 3 4 4 2 3 2 3
Prikler Gyula, r. k. 2 4 2 2 4 4 3 3 4 2 4 4 5 3 4 1 4
Sárdi Géza, r. k. 2 3 2 2 3 3 3 3 4 4 4 2 3 3 2 3 1
Sifkovics János, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 3 4 3 4 4 5 3 4 2 4
30 Sipos Pál, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3
Spitzer Ernő, izr. k i m a r a d t
Steiner Nándor, izr. 3 5 4 5 5 4 5 4 4 4 4 4 5 4 3 4 4
Szabó József, r. k. k i m a r a d t
*Szeder Lajos, r. k. 3 3 3 2 4 3 3 4 4 2 3 4 4 3 4 2 4
35 *Szűcs Ferencz, r. k. 2 4 3 4 4 3 3 4 4 3 4 4 4 3 4 3 3
*Taschner Károly, r. k. k i m a r a d t
Theil Vilmos, ág. ev. 2 5 4 5 3 5 5 5 5 5 5 4 5 3 4 4 3
*Tóth Károly, r. k. 2 4 2 3 4 3 3 5 3 3 5 4 2 3 4 2 3
Turkovics Kálmán, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 3 4 4 5 4 4 2 3 3 4
40 *Vellák Antal, r. k. 2 4 3 3 4 4 4 3 3 4 5 3 4 2 4 3 4
Viczenty Ferencz, r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 4 4 4 4 3 - 3 2 3
Magánvizsgálatot tettek: Hochstadter Gyula és Ruttner György. Összevont magánvizsgálatot tett a II. III. osztályról: Kassay Antal.
— 38 -
IV. fiúosztály.
Folyó szám | A tanuló neve és vallása Magaviselet | Szorgalom Hittan Magyar ny. | ! Német ny. Földrajz Történelem | Számtan Mértan | Természettan | ! Mértani rajz:| [ Szabadk. rajz | Torna Ének j Irásb. dolg. ;|
Bogáti János, r. k. 2 3 3 3 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3
Bogáti József, r. k. 3 5 3 4 5 5 4 4 4 4 3 4 4 4 4
Dreissiger Miksa, izr. 2 2 l 1 2 1 2 2 2 3 2 4 3 1 1
Filipich Kornél, r. k. 2 3 3 4 4 2 3- 3 3 4 4 3 1 2 4
5 Hanzsalics József, r. k. 2 4 2 3 4 3 4 4 4 3 4 4 4 3 2
Hochstádter Gyula, izr. 2 3 4 3 4 3 3 4 3 4 2 4 2 3 3
Horváth Kálmán r. k. 3 5 4 5 5 4 5 5 4 4 4 4 4 4 5
Kaufmann Jenő, izr. 2 3 1 2 3 2 3 3 3 3 2 4 4 1 2
Kollár Géza, r. k. 2 3 2 3 4 3 3 3 3 2 3 3 2 3 2
10 Körmendy Ignácz, r. k. 2 4 3 3 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 4
May Mátyás, r. k. 2 5 3 4 4 4 4 5 4 4 4 4 3 4 3
Meihsner Oszkár, r. k. 3 5 3 5 4 4 5 5 5 4 5 5 2 4 4
Nagy Antal, r. k. 4 5 2 4 3 4 3 3 4 4 5 5 2 5 2
Németh János, r. k. 3 3 3 4 4 3 3 4 3 4 4 4 2 4 3
15 Németh Károly, r. k. 3 5 3 4 4 3 3 4 4 2 5 4 2 4 3
Nóvák József, r. k. 1 3 2 4 3 3 3 4 3 4 3 1 3 3 2
Pencz Gyula, r. k. 3 5 3 4 3 3 5 5 5 4 3 5 _ 4 3
Péchy Frigyes, r. k. 3 4 3 4 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 3
Plander János, r. k. 2 3 2 2 4 2 4 3 4 3 2 4 3 4 3
20 Polay József, r. k. 2 3 1 1 2 1 4 2 3 4 3 4 3 3 1
Reviczky Zoltán, r. k. 2 5 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 1 3 3
Schwarcz Lajos, r. k. 2 3 2 2 1 1 3 3 3 3 3 3 1 1 1
Stark Ferencz, r. k. 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 2 4 4
Szőke Sándor, r. k. 1 4 2 3 4 4 4 4 4 4. 4 3 4 3 2
25 Takács Lajos, ág. ev. 1 3 2 4 2 3 3 4 4 4 3 3 4 4 2
Tanner Gyula, r. k. 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 3 4 3 2 2
Tollár Ferencz, r. k. 3 5 3 4 4 3 4 2 2 3 4 4 3 3 3
Topolits Lajos, r. k. 2 2 2 2 2 2 3 4- 3 2 3 2 1 3 2
Topolits Nándor, r. k. 1 2 2 4 4 3 4 4 4 2 3 4 _ 4 3
30 Varga Vendel, r. k. 2 3 1 3 3 2 3 3 3 3 4 4 4 3 2
Magánvizsgálatot tettek: Bendekovics Ernő, Hochstádter Károly, Jády Gyula, Kutrovácz Ernő.
Összevont magánvizsgálatot tettek a III. és IV. osztályról: Kreisler Aladár, Németh János és Szívós Gyula.
— 39 —
V. fiúosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet J ! Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny. Történelem Számtan J Könyvvitel j Term, tan Vegytan ; Alkotm. tan i Mértani rajz 1 Torna Enek J Irásb. dolg. |
Baranyai István, r. k. 2 3 3 3 4 4 4 3 4 3 2 3 3 3 2
Csordás Bezső, r. k. 3 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 4 3 4 2
Gavora Jenő, ág. ev. 2 4 2 4 3 4 5 3 4 3 2 3 2 4 4
Kamenár Géza, r. k. 2 3 3 4 4 3 4 3 4 3 2 4 4 4 3
5 Kiss Andor, ev. ref. 3 4 2 3 4 4 4 3 3 3 4 4 1 4 2
Pongrácz Antal, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 3 3 3 4 4 3 3 3
Radosits Ferencz, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 3 4 3 3 4 2 4 3
Sinkovits József, r. k. 3 4 3 3 4 4 5 3 4 4 3 3 2 3 2
Spirk Károly, r. k. 1 2 2 2 3 3 4 2 4 3 2 3 2 1 2
10 Svagell Ödön, r. k. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 4 3
Tálossy József, r. k. 2 3 2 3 4 3 4 2 4 2 2 4 2 3 2
Tantsits Béla, r. k. 2 3 3 2 4 2 4 3 4 4 3 2 2 3 3
Vidos János, r. k. 1 3 2 2 4 4 4 2 4 3 3 1 3 4 1
Magántanuló: Károly Mihály, r. k.
Összevont magánvizsgálatot tett: a IV. és V. osztályról: Fischl Salamon.
VI. fiúosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása j Magaviselet I j Szorgalom Hittan Magyar ny. Német ny : Történelem || Számtan Könyvvitel Vegytan Ipartan Mértani rajz Torna | Ének Irásb. dolg. j|
Andri Ferencz, r. k. 2 3 3 3 4 3 3 3 4 4 3 4 3 3
Döme Károly, r. k. 2 4 3 4 4 3 4 4 3 3 3 3 3 3
Golenczky János, r. k. 2 2 1 2 2 1 2 1 2 2 2 1 3 2
Gundi Géza, r. k. 2 2 1 1 2 1 4 1 2 2 2 1 3 1
5 Kaufer Ignácz, izr. 2 2 1 1 2 1 3 2 3 3 3 3 3 2
Litvay Endre, ág. ev. 1 1 1 1 3 1 2 1 1 1 1 3 2 1
Molnár József, r. k. 2 3 3 2 3 3 4 2 3 3 3 2 2 2
Nagy Tivadar, r. k. 1 1 2 1 3 2 2 2 2 2 1 2 2 2
Vojkovics János, r. k. 2 3 2 4 4 2 4 3 3 3 3 3 3 3
Magánvizsgálatot tett: Musset János.
Összevont magánvizsgálatot tett az V. és VI. osztályról: Székely Gyula.
— 40 — I. a) leányosztály.
i Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. ! Német ny. Földrajz Számtan Term.-rajz Kézimunka 1 Ének Rajz Irás Torna Irásb. dolg. ¡
Áts Erzsébet, r. k. 1 3 3 3 4 3 4 4 3 3 3 3 3 o o
Austerlitz Erzsi, izr. 1 2 1 1 2 1 3 2 2 2 2 3 _ 2
Bakos Ilona, r. k. 2 1 1 1 3 1 1 1 2 2 2 2 2 2
*Bartal Malvin, r. k. 2 4 2 4 4 4 4 4 1 2 2 3 1 3
5 *Bay Irén, r. k. 2 3 3 3 3 2 4 2 2 4 2 4 3 3
Breier Ilona, izr. 3 4 3 4 3 5 4 2 3 4 4 4 3 3
Bún Ella, izr. 2 3 3 4 3 4 4 3 4 4 3 3 2 4
Ghinorány Mari, r. k. 4 5 4 4 5 4 4 5 2 4 5 5 2 4
Czenger Ilona, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 4 4 2 4
10 Detrich Jolán, r. k. 2 1 1 1 3 1 3 2 1 4 2 i 2 2
Fabick Paula, r. k. 2 4 3 3 4 3 3 2 3 3 5 5 3 4
Friedmann Szidi, izr. 2 2 1 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3
Gubicza Bóza, r. k. b e t e &
Günsberger Mari, izr. 2 4 2 4 3 3 4 5 2 3 4 3 2 4
15 Holczheim Gabriella, r. k. 2 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4
Kaufmann Bóza, izr. 3 5 4 5 5 4 4 5 2 5 3 4 3 3
Knortzer Erzsébet, r. k. 2 3 3 4 4 4 3 3 3 4 3 4 3 2
Krausz Klára, izr. 3 4 4 4 3 4 4 4 3 3 4 4 3 3
Krausz Sarolta, izr. 3 4 2 2 5 3 3 4 3 3 4 4 3 4
20 Kuhár Klára, r. k. 1 3 2 4 4 4 4 3 2 3 »3 4 2 3
*Kuhár Lujza, r. k. 1 3 2 3 4 4 4 4 2 2 2 4 3 3
*Lackenbacher Ella, izr. 2 4 3 4 3 4 4 4 3 2 4 4 2 3
Leitner Olga, izr. 2 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4
Mezgár Mari, r. k. 1 3 3 4 4 4 3 4 2 4 3 2 3 3
25 Milhoffer Katalin, izr. 1 3 1 3 3 4 3 2 3 2 Q O 3 3 3
Molnár Ilona, r. k. 1 3 3 4 4 4 4 3 3 3 3 4 3 3
Nyitrai Rózsa, izr. 3 5 2 5 5 5 3 4 3 4 5 4 4 4
Okolicsányi Viktoria, r. k. 2 5 3 4 5 4 5 5 4 5 5 4 3 5
Oszeszly Márta, r. k. 2 3 2 3 4 3 1 3 3 3 3 4 3 3
30 Papp Gizella, r. k. 1 3 2 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3
Pátkai Irma, izr. 2 4 1 3 4 3 4 4 2 3 3 3 3 3
Pongrácz Kornélia, r. k. 2 2 1 1 3 1 1 1 3 2 2 3 1 3
Bein Anna, izr. 1 2 2 3 3 3 2 1 1 3 2 2 3 2
Ritter Mari, r. k. 2 4 3 4 5 3 4 3 2 3 3 3 3 3
35 *Rosenberg Ilona, izr. Rosenberger Ilona, izr. Rosenberger Vilma, izr. 3 k k 5 i i 3 m m 3 a a 4 r r 2 a a 5 d d 4 t t 3 3 5 5 2 4
Roszkos Rózsa, r. k. 1 2 1 2 3 3 2 2 2 4 3 3 3 3
Rozs Erzsébet, r. k. 3 4 3 4 4 4 3 4 3 4 3 3 3 3
40 Schapringer Ilona, izr. 1 3 3 4 3 4 2 3 3 1 3 2 3 3
Szupper Irma, r. k. 2 5 4 5 5 5 4 4 3 4 5 3 3 4
Varga Róza, r. k. 2 3 2 2 3 2 3 2 2 3 2 3 3 3
Vegele Vilma, r. k. 1 2 1 1 3 1 1 2 2 4 2 3 1 2
Verbanchich Magdolna, r. k. 2 4 2 4 4 4 2 4 3 ) 4 3 4 3 4
- 41 «
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Számtan Term.-rajz Kézimunka j Ének Rajz I írás Torna Irásb. dolg. |
45 Vincze Lujza, r. k. 1 3 2 4 4 4 4 3 2 3 2 3 3 2
*Vogl Karolin, r. k. 4 5 4 5 5 5 5 5 3 4 5 4 4 4
Weisz Erzsi, izr. k i m a r a d t
Weltinger Mari, r. k. 1 2 2 1 3 2 3 3 2 3 2 4 3 2
Wilheim Ilona, izr. 1 5 3 5 3 5 5 4 4 4 5 4 3 4
I. b) leányosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet I Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz 1 Számtan Term.-rajz 1 Kézimunka Ének I Rajz Irás Torna 1 Irásb. dolg. |
Áts Ilona, r. k. 2 4 3 3 4 4 5 3 3 3 3 4 3 3
Balogh Jolán, r. k. k i m a r a d t
Berényi Gabriella, r. k. 2 5 4 5 5 5 5 4 3 5 4 5 3 5
Berger Margit, izr. 1 4 3 4 4 4 3 3 3 3 4 5 3 4
5 Bihál Teréz, r. k. k i m a r a d t
Blumenschein Friderika, izr. 2 3 I 2 3 4 2 2 3 3 4 3 3 3
Bontz Edith, r. k. 1 2 1 2 3 1 3 2 1 3 2 3 3 2
Boskovitz Karolin, izr. 3 4 3 3 4 4 3 4 3 4 4 3 3 4
Breiner Aranka, izr. 3 5 3 4 4 5 5 2 3 4 4 3 2 4
10 Breuer Sarolta, izr. 1 2 1 2 3 2 2 1 3 2 3 2 3 3
Csupor Margit, r. k. 3 5 3 5 5 5 5 5 3 3 O »J 5 3 3
Damesz Anna, r. k. 3 5 4 5 5 5 5 4 3 4 5 5 4 5
Deutsch Gizella, izr. 2 4 3 4 4 3 3 4 3 4 4 4 3 4
*Dénes Erzsi, r. k. 1 3 2 3 3 4 3 3 1 2 2 3 2 2
15 Fleischacker Malvin, izr. 1 2 3 3 4 3 3 4 2 2 2 2 3 2
Franczia Amália, r. k. 1 1 1 1 4 1 2 1 2 3 2 3 1 3
Fuchs Irma, izr. 2 3 2 4 3 4 4 2 3 3 4 4 3 4
Galambos Juliska, r. k. 1 1 1 1 3 1 1 1 1 3 2 3 3 2
Grosz Irma, izr. 1 2 1 2 3 3 2 3 1 3 2 2 3 2
20 Günsberger Hermin, izr. 2 5 3 5 5 5 5 5 3 4 3 3 2 3
Haba Juliska, r. k. 2 4 3 4 4 4 3 4 4 4 4 2 2 3
Junker Mari, r. k. 2 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 4 3 4
Jusztus Hajnalka, izr. 2 2 1 1 3 1 2 1 2 2 2 4 2 2
Káply Jolán, ág. ev. 1 4 3 3 4 4 4 3 3 4 4 3 2 3
25 Kengyel Jolán, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 3 3 4 3 4 4
Király Irén, izr. 2 5 4 4 4 5 5 3 3 4 4 4 4 4
Király Malvin, izr. 3 5 4 4 4 5 3 4 3 4 4 4 4 4
_ 42 —
Folyó szám || A tanuló neve és vallása Magaviselet | Szorgalom Vallástan : Magyar ny. Német ny. | Földrajz j Számtan Term.-rajz 1 Kézimunka | Ének Rajz Irás Torna ! Irásb. dolg. |
Knausz Erzsébet, r. k. 1 3 1 3 4 2 3 2 2 4 3 4 2 3
Krausz Erzsébet, izr. 1 2 1 1 3 3 1 1 1 3 3 4 3 3
30 Lehotzky Erzsébet, r. k. 1 2 1 2 3 1 1 2 1 4 2 4 3 3
Lőwy Hermin, izr. 3 4 2 4 4 4 4 4 3 3 4 4 3 4
Mayer Klotild, r. k. k i ID a r a J t
Nagy Zsuzsánna, ev. ref. 2 3 2 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3
Nőtliig Józsa, r. k. 3 5 3 4 5 3 5 4 1 4 4 5 3 4
35 Nyakas Erzsébet, r. k. Pausch Margit, r. k. 2 k 4 i 3 in 3 a 4 r 3 a 3 d 3 t 2 3 3 4 3 3
Pflanczer Irma, r. k. 2 3 2 3 4 2 2 2 2 3 2 3 1 3
Pillitz Irma, izr. 2 3 1 2 3 3 1 1 2 3 3 3 3 3
Schlesinger Irén, izr. 1 3 2 2 3 3 2 2 3 4 4 4 4 4
40 Sótonyi Mari, ág. ev. 3 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 3 3 4
Szabó Mariska, r. k. 2 2 2 2 3 3 1 1 2 3 2 2 3 2
Szalay Vilma, r. k. 3 5 4 4 5 5 5 4 4 3 5 5 4 5
Tantsits Mariska, r. k. 1 3 2 2 4 2 2 2 3 4 3 4 - 3
Taschner Ida, r. k. k i m a r a d t
45 Vindits Anna, r. k. 2 4 4 3 5 4 3 4 3 3 4 4 3 4
Wallerstein Janka, izr. 3 4 2 3 3 4 4 4 4 3 4 3 4 3
Weisz Ilona, izr. 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 5 3 2 4
Weisz Lujza, izr. 1 3 2 2 3 3 2 4 1 3 3 3 2 2
Magánvizsgálatot tett: Deutsch Teréz.
- 43 -
II. leányosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan ¡ Magyar ny. j J Német ny. j Földrajz j 1 Történelem Számtan Term.-rajz i Kézimunka i | Ének Rajz írás Torna i Irásb. dolg.
Arany Erzsébet, r. k. 2 3 2 4 4 4 3 4 4 3 4 4 4 3 4
Barta Erzsi, izr. 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 3 1 3 2 2
Biba Irma, r. k. 2 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 3
Büky Mari, r. k. 2 5 2 4 5 4 5 3 4 2 4 3 4 1 4
5 Dick Katalin, izr. 1 2 2 1 3 1 2 3 2 3 4 4 2 3 2
Erdó\'sy Lujza, r. k. 2 2 1 3 3 2 2 2 3 1 3 1 3 1 3
Farkas Margit, r. k. 1 1 1 1 3 1 2 1 2 2 2 1 1 1 2
Fischer Elza, izr. 2 5 2 2 4 2 3 4 5 4 4 5 4 4 3
Fischer Etelka, izr. 2 4 3 4 4 2 4 5 4 3 4 5 4 2 4
10 Fitos Erzsébet, r. k. 2 2 1 2 3 1 3 3 3 3 1 2 3 1 3
Fried Mari, izr. 2 3 2 4 3 4 4 3 4 4 4 3 4 2 3
Furtinger Vilma, r. k. 1 2 1 2 3 2 3 3 3 - 3 3 3 2 2
Geiszl Gabriella, r. k. 2 2 1 3 3 2 2 4 2 2 1 4 3 2 4
Geiszler Romána, r. k. 4 4 2 4 3 3 3 4 2 3 4 4 2 2 3
15 Gogl Gabriella, r. k. 2 3 2 4 3 3 3 3 2 2 1 2 2 1 3
Goldschmiedt Teréz, izr. 3 4 4 4 3 4 4 5 3 2 4 5 3 3 2
Goldstein Margit, izr. 2 5 3 4 4 4 5 4 4 1 4 4 4 3 2
Grosinger Anna, r. k. 3 4 4 4 4 4 5 5 4 3 4 4 4 2 2
Grósz Gizella, izr. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 1 4 3 4 3 3
20 Grunner Emilia, ág. ev. 1 2 2 3 3 2 3 3 2 1 2 2 3 2 2
Gstettner Méta, izr. 1 3 2 2 3 1 3 4 4 3 2 4 4 3 2
Günsberger Margit, izr. 2 4 3 2 4 2 4 5 3 3 3 3 3 2 3
Günsberger Bóza, izr. 2 r 0 4 4 5 4 5 5 5 5 4 5 4 3 4
Hajek Mari, r. k. 1 2 1 2 4 2 4 3 1 1 1 2 3 2 2
25 Hocli Gizella, izr. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 4 3 4 1 3
Ivanics Ilona, r. k. 2 3 1 4 3 3 3 4 4 3 3 4 2 3 3
Jerfy Erzsébet, ág. ev. 2 4 2 4 4 3 5 3 4 2 4 3 3 3 3
Killer Vilma, izr. 3 4 2 4 4 3 4 5 4 3 1 4 4 3 2
Knortzer Anna, r. k. 1 3 2 4 4 4 4 4 4 2 1 2 2 2 3
30 Kollarics Paula, r. k. 3 2 2 3 4 2 2 4 1 1 4 2 3 2 2
Kováts Jolán, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 4 3 3 2 3
Köő Anna, r. k. 2 3 1 3 3 3 4 5 3 2 3 3 3 2 3
Mautner Zóra, izr. 2 2 1 1 1 2 1 2 1 3 1 3 2 2 2
Mayerhoffer Franczi, izr. 2 3 3 2 4 2 4 4 3 2 1 3 3 1 2
35 Nagy Jolán, izr. 3 5 4 4 5 4 3 4 3 4 4 4 3 4 3
Neumark Ilona, izr. 2 5 4 5 3 4 5 5 4 3 1 5 4 3 3
Noll Viktória, r. k. 3 5 3 4 4 4 5 5 5 1 3 5 3 3 3
Österreicher Margit, izr. 2 4 1 3 4 2 5 5 4 3 4 4 3 2 3
Pátkai Olga, izr. 2 2 2 3 3 2 1 3 4 2 4 3 3 3 3
40 Pelcz Ida, r. k. 3 4 3 4 4 2 4 3 3 2 2 2 3 2 4
*Pesty Gizella, r. k. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 2 4 4 3 3 3
Pintér Margit, r. k. 2 4 2 3 4 4 4 4 4 3 4 4 3 4 3
Pollák Katalin, izr. 3 4 3 4 4 4 3 4 4 2 4 5 3 2 3
Bosenthál Etel, izr. 2 5 3 3 5 2 5 4 4 3 1 5 3 3 3
_ 44 —
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem j Számtan Term.-rajz Kézimunka Ének Rajz j írás Torna Irásb. dolg. |
45 Schmidt Aranka, izr. 2 5 4 4 5 3 4 5 4 3 3 5 4 3 3
Schmidt Róza, izr. 2 3 2 2 3 1 4 3 3 1 4 2 3 3 3
Schott Anna, ág. ev. 3 4 2 3 4 2 4 4 3 3 3 1 1 1 2
Schreiber Malvin, izr. 2 2 2 3 3 3 1 4 1 3 2 3 2 3 2
Schütz Ilona, izr. 0> 3 2 3 3 3 4 3 3 2 3 2 3 3 2
50 Schwarcz Irén, izr. 3 2 3 2 4 1 3 4 2 2 3 3 4 3 2
Skrilecz Rozália, r. k. 1 1 1 1 4 1 1 1 1 2 4 3 2 2 o o
Steiner Józsa, izr. 3 4 4 4 4 4 4 3 4 3 1 3 4 1 3
Striczkó Mari, r. k. 2 3 2 4 4 4 4 3 4 2 2 3 3 1 3
Szabó Erzsébet, r. k. 2 4 3 4 4 3 4 3 4 3 2 4 4 2 3
55 Szalay Gizella, r. k. Szarnék Klementin, izr. 2 k 1 i 1 m 1 a 2 r 1 a 2 d 3 t 2 1 1 2 2 2 2
Szedlacsek Mari, r. k. 2 2 2 3 3 4 2 4 2 3 4 4 4 3 2
Szetler Irma, r. k. 2 3 2 3 4 2 4 4 2 2 4 3 3 2 3
Vargha Julia, r. k. 2 4 1 3 4 2 4 4 4 3 3 4 3 3 3
60 Vargha Mária, r. k. 2 4 3 4 4 4 3 5 4 2 3 4 3 1 3
Villányi Agáta, izr. 1 1 1 3 3 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2
Wéber Szidónia, r. k. 3 3 2 2 4 1 4 4 4 2 2 3 3 1 3
Weisz Ilona, izr. 2 4 2 3 4 3 2 5 3 3 4 5 4 3 4
Magántanuló: Kele Paula, r. k.
III.
leányosztály.
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom Vallástan Magyar ny. Német ny. Földrajz Történelem | Számtan Vegytan Gazdaságtan Kézimunka Ének Rajz i Irás i | Torna Irásb. dolg. [
Bendekovics Etel, r. k. 2 4 3 4 4 4 5 2 3 3 2 3 4 4 2 4
Breuer Irma, izr. 1 2 1 1 3 1 1 2 1 1 2 2 4 4 2 4
Gzeisler Irma, izr. 2 4 1 4 3 4 4 3 3 3 3 4 5 4 3 4
Deutsch Olga, izr. 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 4 4 4 3 3
5 Etelváry Mari, r. k. 2 4 3 3 3 3 4 3 4 3 2 2 5 4 3 4
Fiálovits Mari, r. k. 2 2 1 2 3 2 2 3 2 1 1 1 2 2 1 2
Gavora Róza, r. k. 1 3 1 3 4 3 2 4 4 3 1 3 4 4 3 4
Goldstein Elza, izr. 2 3 3 2 3 3 4 3 3 3 1 3 2 1 3 2
Goldstein Etel, izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2
10 Hoch Irma, izr. 2 4 3 3 4 3 3 4 4 3 2 4 3 3 1 2
Hoss Mari, r. k. 1 2 1 2 3 3 2 4 2 2 1 4 1 1 3 1
Kilik Margit, r. k. 2 2 1 1 3 2 1 2 2 1 2 4 3 3 3 3
Killer Róza, izr. 2 4 3 3 3 3 3 4 5 3 2 3 4 4 4 4
Klein Jolán, izr. 2 3 1 3 3 2 4 3 3 2 1 3 4 3 3 3
15 Knausz Anna, r. k. 1 2 1 3 3 3 2 4 2 2 1 4 4 4 2 4
Lang Katalin, izr. 2 2 2 3 2 2 3 2 2 2 1 4. 3 2 3 3
Lattacher Aranka, r. k. 2 4 2 4 3 4 4 4 4 4 1 3 3 3 3 4
Manheim Gizella, izr. 2 4 4- 4 4 4 4 4 4 3 3 4 4 3 1 4
Matolai Etelka, r. k. 2 5 3 3 4 3 5 5 4 3 3 4 5 4 2 5
20 Mergentlialler Margit r. k. 1 1 1 1 2 1 2 1 i 1 1 1 2 1 1 1
Neumann Elza, izr. 1 3 3 3 4 2 3 4 3 3 2 3 3 3 4 3
*Nyitrai Margit, izr. 2 3 2 3 4 2 3 3 4 3 3 2 3 3 3 3
Österreiher Róza, izr. 2 3 2 4 3 2 4 3 3 3 2 3 4 4 2 3
Pál Viktória, r. k. 1 2 1 3 4 1 1 4 2 1 1 4 4 3 4 3
25 Pflanczer Jolán, r. k. 1 1 1 1 2 1 2 2 2 2 1 3 1 2 2 1
Polin Ella, r. k. 1 3 2 4 3 3 4 3 4 3 2 4 4 3 1 3
Pollák Etel, izr. 1 2 2 2 3 2 3 3 3 2 1 3 4 4 3 4
Roszkos Mari, r. k. 1 2 1 3 2 3 2 2 2 2 2 4 2 3 2 2
Sáfárics Julia, r. k. 1 1 1 1 3 1 1 2 1 1 2 4 4 3 3 3
30 Tomasics Mari, r. k. 1 1 1 2 3 1 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1
Tripammer Izabella,r. k. 2 1 1 1 2 2 1 3 2 1 2 2 2 3 2 2
Varga Margit, r. k. 1 3 2 3 4 3 3 4 4 4 2 3 4 3 1 3
Wittenberg Anna, izr. 2 2 1 2 2 2 3 2 2 2 1 1 3 3 2 2
Összevont magánvizsgálatot tett a II. III. osztályról: Braun Stefánia.
IV. leányosztály,
Folyó szám A tanuló neve és vallása Magaviselet Szorgalom | Vallástan Magyar ny. 1 Német ny. Földrajz Történelem 1 Számt. mért Term.-tan Egészségtan Kézimunka 1 | Ének Rajz Torna Irásb. dolg. |
Altenthaler Teréz, r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 1
Baán Mari, r. k. 3 3 2 3 3 2 2 2 1 3 4 3 4 4
Braun Kornélia, izr. k i m a r a d t
Bún Sarolta, izr. 2 3 2 2 3 4 3 4 3 3 3 3 4 - 3
5 Czenger Teréz, r. k. 2 4 2 4 3 4 3 4 4 4 2 4 4 2 3
Fabiánics Blanka, r. k. 1 2 2 2 3 2 3 2 3 3 2 3 3 - 3
Farkas Jolán, r. k. 2 2 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 2 1 2
Fischer Mari, izr. 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 3 3 - 3
Gerő Ella, izr. 1 2 1 3 2 3 2 3 4 3 2 4 2 2 2
10 Gieber Matild, r. k. 2 2 1 2 3 3 1 2 2 1 3 3 1 2 2
Haba Gizella, r. k. 3 4 2 4 4 4 4 4 4 4 2 4 4 3 3
Hoffinann Sarolta, izr. 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 _ 2
Horváth Erzsébet, r. k. 2 3 2 4 3 4 2 2 3 3 2 1 2 2 2
Huckstedt Irma, r. k. 3 4 3 4 4 4 3 4 4 4 1 2 3 _ 4
15 Kien Mari, r. k. 1 2 1 3 3 2 3 2 1 2 3 4 4 _ 4
Lengyel Ilona, izr. k i in a r a d t
Mágot Györgyike, r. k. 1 1 1 1 2 3 1 3 4 3 1 4 3 - 2
Manheim Margit, izr. 2 4 3 4 4 4 4 3 4 •4 3 2 4 - 3
Maschanzkér Lina, izr. 2 4 3 4 4 4 4 4 4 3 3 2 4 - 3
20 Miltényi Mari, r. k. 2 2 3 3 3 4 4 3 4 3 1 9 *J 4 - 3
Molnár Irma, r. k. 1 1 1 2 3 3 2 3 3 2 2 3 2 _ 2
*Pataki Irén, r. k. 2 2 1 1 2 1 3 1 1 2 3 1 3 2
Perkó Viktória r. k. k i m a r a d t
Pongrácz Jolán, r. k. k i ni a r a d t
25 Bosenzweig Lina, izr. 3 4 3 3 4 4 3 4 4 4 3 4 4 - 4
Sauer Margit, izr. 2 2 1 1 2 3 3 2 3 3 1 1 2 - 2
Schreiber Gizella, izr. 1 1 1 2 2 3 2 1 3 2 1 1 3 - 2
Schwarz Gizella, ág. ev. 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 - 1
Tóth Mari, r. k. 1 2 2 3 3 3 3 4 3 3 _ 2 2 2 2
30 Tscheik Mari, ág. ev. 1 4 3 4 4 3 3 2 4 3 2 3 1 2 1
Váry Jolán, r. k. 1 3 3 4 4 4 4 4 3 4 2 3 3 3 3
Viczenty Lujza, r. k. 1 2 1 3 3 3 3 2 3 2 1 4 2 2 2
Wagner Hona, r. k. 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 3 2 - 1
Magántanuló: Magasi Ilona, r. k.
- 47 -
VII.
Statisztikai kimutatás
a fiúiskola tanulóinak létszámáról az 1899—1900. tanévben.
Osztályok
G z i m Összesen
I. II. III. IV. V. VI.
1. Általános áramlat:
Beíratott rendes tanuló . . 60 50 41 30 13 9 203
magán „ . . 5 1 1 — 1 — 8
Alsóbb osztályainkbólfellépett — 44 29 27 12 9 121
Osztályát ugyanitt ismételte 6 — 9 — — — 15
Elemi népiskolából jött . . 53 1 — — — — 54
Más polgári iskolából jött . 2 3 4 3 — — 12
Középiskolából átlépett . . 4 3 — — 2 — 9
Évközben kimaradt . . . 8 4 4 — — — 16
Évközben meghalt . . . — 1 — — — — 1
Maradt a tanév végén . . 57 46 38 30 14 9 194
2. A szúlök lakóhelye
szerint: .
Helybeli....... 47 43 29 22 10 8 159
Vidéki ....... 18 8 13 8 4 1 52
3. Vallás szerint:
Római katholikus .... 49 43 35 26 12 7 172
Ágostai evangelikus . . . 1 — 1 1 1 1 5
Evang. református . . . 1 — — — 1 — 2
Izraelita....... 13 8 6 3 — 1 31
Görög katholikus .... 1 1
4. Életkor szerint:
1889. évben született . . 14 2 \' — _ — — 16
1888. , ■ • 21 11 — — — — 32
1887. „ 15 20 6 1 — — 42
1886. , • • 11 12 10 3 — — 36
1885. , 4 5 14 11 3 — 37
1884. „ — 1 9 9 3 1 23
1883. , — — 2 4 6 4 16
1882. , — — 1 2 — 2 5
1881. „ — — — — 1 2 3
1880. „ • • 1 1
— 48 —
C z i m Osztályok Összesen
I. II. III. IV. V. VI.
5. Nyelvismeret szerint:
(Elől áll az anyanyelv).
Magyar ....... 55 44 35 25 12 8 179
Magyar, német..... 4 4 6 4 — — 18
Magyar, horvát .... 3 2 — 1 — — 6
Magyar, német, horvát . . — — — — 1 1 2
Német, magyar .... — 1 1 — —■ — 2
Horvát,cseh, olasz,magyar stb. 3 - — — 1 — 4
6. A szülök polgári állása:
Birtokos és bérlő .... 3 5 4 2 _ 1 15
Őstermelésnél alkalmazott . 2 — —- 1 — — 3
Önálló iparos..... 14 13 10 8 3 4 52
Iparnál alkalmazott . . . 4 2 1 1 — — 8
Önálló kereskedő .... 7 5 3 1 1 — 17
Kereskedésnél alkalmazott . 1 — 1 — — — 2
Köztisztviselő..... 6 6 1 5 1 1 20
Magántisztviselő .... 14 6 7 5 4 1 37
Egyéb értelmiségi .... 2 2 2 1 1 — 8
Katona....... 2 1 — — — — 3
Személyes szolgálatbeli . . 8 7 9 3 2 1 30
Magánzó és tőkepénzes . . 2 4 4 3 2 1 16
7. Előmenetel a tanév
végén: *
Felsőbb osztályba léphet 37 34 28 23 11 9 142
Pótló vizsgálatot tehet . . — — — — — — —
Javitó „ „ 9 6 6 4 2 — 27
Osztályismétlésre utasíttatott 6 5 3 3 — —\' 17
8. Összehasonlítás:
A mult tanévben beíratott . 70 44 45 37 18 11 225
A jelen 65 51 42 30 14 9 211
Szaporodás (+) vagy apadás (—) —5 +7 —3 —7 —4 —2 — 14


- 49 -
VIII.
Statisztikai kimutatás
a leányiskola tanulóinak létszámáról 1899—1900. tanévben.
Osztályok
G z i m Összesen
* I.a) l.b) II. III. IV.
1. Általános áramlat:
Beíratott rendes tanuló .... 49 48 63 33 33 226
magán „ .... — — 1 — 1 2
Alsóbb osztályainkból fellépett — — 55 30 32 117
Osztályát ugyanitt ismételte . . 6 1 4 1 1 13
Elemi népiskolából jött .... 43 47 — 1 — 91
Más polgári iskolából jött . . . — — 5 1 1 7
Évközben kimaradt..... 3 5 1 — 4 13
Maradt a tanév végén . , . . 46 43 63 33 30 215
2. A szülők lakóhelye szerint:
Helybeli......... 39 38 53 29 31 190
Vidéki......... 10 10 11 4 3 38
3. Vallás szerint:
Római katholikus...... 29 25 31 18 21 124
Ágostai evangelikus..... — 2 3 — 2 7
Evang. református..... — 1 — — — 1
Izraelita......... 20 20 30 15 11 96
4. Életkor szerint:
1890. évben született .... 1 — .—. — — 1
1889. , „ .... 13 11 — — — 24
1888. „ „ .... 19 23 18 — — 60
1887. „ , .... 12 12 29 14 — 67
1886. „ „ .... 3 1 14 14 17 49
1885. „ , .... 1 1 2 2 9 15
1884. , , .... — — — 3 6 9
1883. „ „ .... 1 2 3
Polg. Értesít»
- 50 -
C z i m Osztályok Összesen
I. a) I. b) II. III. IV.
5. Nyelvismeret szerint:
(Elől áll az anyanyelv).
Magyar......... 43 41 34 21 27 166
Magyar, német ...... 3 5 26 10 7 51
Magyar, horvát...... 2 2 1 1 — 6
Magyar, német, franczia . . . — — — 1 — 1
Német, magyar...... — — 1 — — 1
Horvát, magyar, német .... 1 - 2 3
6. A szülök polgári állása:
Birtokos és bérlő...... 2 2 4 1 1 10
Őstermelésnél alkalmazott . . . — — — 1 1 2
Önálló iparos....... 13 10 14 6 4 47
Iparnál alkalmazott..... — 1 — — — 1
Önálló kereskedő...... 6 10 12 7 4 39
Kereskedésnél alkalmazott . . . — 1 1 — 1 3
Köztisztviselő....... 6 2 7 2 5 22
Magántisztviselő...... 10 8 8 7 3 36
Egyéb értelmiségi...... 3 4 7 2 7 23
Katona......... 1 1 — — 1 3
Személyes szolgálatbeli .... 3 4 5 5 17
Magánzó és tőkepénzes . . . 5 5 6 2 7 25
7. Előmenetel a tanév végén:
Felsőbb osztályba léphet . . . 32 30 42 28 29 161
Pótló vizsgálatot tehet .... 1 — — — — 1
Javitó vizsgálatot tehet .... 6 8 17 5 — 36
Osztályismétlésre utasittatott . . 7 5 3 - — 15
8. Összehasonlítás:
A nmlt tanévben beíratott . . 47 30 49 42 38 206
A jelen „ „ 49 48 G4 33 34 228
Szaporodás (+) vagy apadás (—) +2 +18 +15 -9 -4 +22
%
Az 1899—1900. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a fiúiskolában.
Tantárgyak I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály VI. osztály
kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen
Hittan...... 3 6 21 20 4 3 10 16 14 2 1 15 18 4 4 11 13 2 5 6 2 4 2 3
Magyar nyelv . . . Német nyelv .... — 4 11 32 8 3 6 21 15 — 2 7 7 18 4 2 5 7 14 2 — 3 4 6 — 4 2 1 2 —
1 1 9 34 10 2 3 13 23 4 — 2 7 25 4 1 5 6 16 2 — — 2 11 — — 3 3 3 _
Földrajz..... 1 3 12 30 9 — 6 13 21 5 — — 14 22 2 3 6 14 6 1 — — — — — _ _ _ _ _
Történelem .... — — — — — — — — — — — — 12 24 2 — 1 13 13 3 — 1 3 9 — 4 2 3 - _
Számtan..... — 5 21 18 11 4 6 15 12 8 1 2 11 20 4 —- 4 7 15 4 — — — 11 2 - 3 2 4 _
Mértan..... — 2 10 34 9 5 7 13 15 5 1 2 6 24 5 — 3 12 13 2 — — — — — _ _ __ _ _
Könyvviteltan . . . — 3 9 1 — 3 3 2 1 —
Természetrajz . . . 1 7 17 25 5 1 11 22 11 — — 9 13 14 2
Természettan . . . 5 8 17 — _ — 2 11 _ __ _ _ _ _
Vegytan ..... 1 9 3 — 1 3 4 1 —
Ipartan..... — — 1 3 4 1 —
Alkotmánytan . . . — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 5 4 4
Mértani rajz .... — 6 18 24 7 2 4 16 16 7 — 2 5 24 7 4 12 11 3 1 1 4 7 _ 2 2 5 - _
Szabadkézi rajz . . — 9 17 20 9 — — 15 26 4 1 5 6 26 — 1 1 6 19 3
Szépírás..... — 6 23 26 — 1 5 16 22 1 — 5 9 18 6
Torna ...... 4 7 33 11 — 1 12 28 4 — 2 11 21 2 — 4 7 10 7 — 1 7 4 1 _ 2 2 4 1 _
Ének...... — 3 24 28 — — 4 18 23 — _ 5 20 13 — 3 2 12 12 1 1 _ 5 7 _ _ 3 6 _ _
Egészségtan .... ~ - 2 16 13 6 1 ~ —— ■—■ — - -- - —
Az 1899—1900. tanévi tanulmányi eredmény áttekintése a leányiskolában.
Tantárgyak I. a) osztály I. b) osztály II. osztály III. osztály IV. osztály
kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen kitűnő jeles jó elégséges elégtelen
Vallástan....... 9 13 16 7 11 10 14 8 15 24 16 8 _ 17 7 8 1 .—_ 13 9 7 — —.
Magyar nyelv..... 6 4 9 21 5 4 10 12 13 4 6 10 18 28 í 7 6 14 6 — 7 6 8 13 8 —
Német nyelv..... — 2 17 18 8 —■ — 15 21 7 1 2 21 34 5 1 6 17 9 — 1 8 7 —
Földraiz....... 5 5 9 21 5 5 4 11 15 8 10 19 12 22 — 7 11 11 4 — 4 b 10 10 —
Történelem...... — — — — — — — — — — 5 8 14 27 9 6 8 9 8 2 6 5 13 5 —
Számtan, mértan .... 4 5 12 20 4 5 9 12 8 9 3 3 17 26 14 2 9 11 10 1 6 9 b 8 —
Természetrajz..... 3 10 10 17 5 7 9 10 15 2 5 12 13 30 3 — —
Vegy- és ásványi an . . . — — — — — — — — — — — — — — — b 10 8 9 1
Természettan..... 7 1 11 10 —
Egészségtan...... — — — — — — — — — — — — — — — — — — —- — 4 7 12 6 —
Gazdaságtan..... — — — — — — — — — — — — — — — 9 9 13 2 12 1
Kézimunka...... 3 16 22 4 — 8 8 22 5 — 9 21 27 4 1 13 lb b — — 8 7 —
Ének........ 1 7 18 17 2 — 4 21 17 1 12 8 14 29 — 3 o 12 13 — 4 6 12 7 —
Raiz........ _ 12 17 8 8 — 10 11 19 3 4 10 20 18 11 3 6 7 14 3 4 9 7 9 —
írás........ _ 4 18 20 3 —. 5 16 16 6 2 9 31 21 — 4 4 14 11
Testgyakorlat..... 3 10 29 2 2 9 24 7 12 22 26 3 7 10 13 3 1 8 2
— 53 —
XI.
Jelentés a fiúiskolái tornaversenyről.
Polgári fiúiskolánk tornavizsgálata versenynyel egybekötve junius hó 21-én d. u. 5 — 7 óráig tartatott meg az iskola udvarán. A versenyek közül a versenyfutás helyszűke miatt nem volt megtartható. Versenybírálók a tantestület részéről az igazgató elnöklete alatt: Pongrácz Adolf tornatanár, Hoffmann Mór és Németh Mihály.
A sorrend a következő volt: 1. Felállás. — 2. Szabadgyakorlatok az I—VI. osztálylyal. — 3. Magasugrás. — 4. Távolugrás. 5. Bakugrás. — 6. Súlydobás. — 7. Elvonulás.
A versenyek eredményei a következők:
AJ Magasugrás.
Részt vett az I—VI. osztályból egy csoportban vonatkozólag 4+4+ 4+6+4+3=25 tanuló.
Győztesek: 140 cm. magas ugrással Magori Ferencz és Buday József III. oszt. tanulók; 150 cm. magas ugrással Koch Géza III. oszt. tanuló.
B) Távolugrás.
Részt vett az I—VI. osztályból vonatkozólag 3+4+4+6+4+2=23 tanuló.
Győztesek: 430 cm. ugrással Koch Géza III. oszt., Topolics Lajos IV. oszt. és Sinkovics József V. oszt. tanulók.
C) Bakugrás.
Részt vett az I—VI. osztályból vonatkozólag 4+4+4+6+4+1=23 tanuló.
Győztesek: 13 fokkal Fleiner Béla II. oszt. és Magori Ferencz III. oszt. tanulók; 16 fok távugrással Koch Géza III. oszt., Pieviczky Zoltán IV. oszt. és Tantsits Béla V. oszt. tanulók.
D) Súlydobás.
Részt vett a IV—VI. osztályból vonatkozólag 3+2+2=7 tanuló.
Győztesek: Kollár Géza IV. oszt. jobb és balkézzel vonatkozólag 7+5-20 méter; Topolics Lajos IV. oszt. 6-30+5-25 méter; Pongrácz Antal V. oszt. 5"43+5\'30 méter.
A fent nevezett győzteseknek kiadatott 10 drb elismerő okirat.
— 54 —
XII.
Jótékonyság, jutalmazások.
1. Tanintézeteink jóltevői sorában első helyen áll az iskolák fenntartója, Nagy-Kanizsa város, melynek Tanácsa iskoláink szegénysorsu tanulóit az idén is tetemes jótéteményben részesítette. Mellőzve a tandijak elengedésével nyújtott jelentékeny segélyt, csak azt említjük meg, hogy a szegény tanulók segélykönyvtárának gyarapítására a fiúiskolában 18 korona 98 fillért, a leányiskolában 61 korona 44 fillért engedélyezett. Továbbá szegény tanulók ruhanemüekkel segélyezésére karácsonykor 155 koronát fordított, mely összegből az iskolaszéki gondnok úr bevásárolt és kiosztott 8 téli kabátot, 9 nadrágot és 17 pár czipőt 28 fiútanulónak.
2. Ugyancsak Nagy-Kanizsa város Tanácsa a boldogemlékú Blau Mór alapítványának kamataiból 20 — 20 korona értékű ruhát rendelt 3 leány- és 2 fiútanulónak karácsonyi ajándékul.
3. A boldogemlékú Vizeky Tallián Ede zágrábi prépost-kanonok 2000 korona alapítványából, melyet Nagy-Kanizsa, város tanácsa takarékpénztáriig kezel, 80 korona bocsáttatott az iskolaszék rendelkezésére 2 felsőbb fiúosztálybeli tanuló jutalmazására.
4. A „Nagykanizsai Takarékpénztár" fiúiskolánk részére már évek óta megajánlott 40 korona szíves adományát ez évben is megújította, melyet az iskolaszék a tantestület javaslatára szives volt a fiúiskola egyes osztályaiban legkiválóbb tanulók jutalmazására fordítani.
5. A helybeli ,,Szegények Tápintézete\'\'1 czimü jótékony egyesület népkonyháján fiúiskolánk 16 szegénysorsu növendéke részesült ingyenes ebédben november 19-től márczius 17-ig.
6. A helybeli „Irodalmi és Művészeti Köru igazgatótanácsa Dr. Ruzsicska Kálmán „Beszédek a tanügy és társadalom köréből" czimü munkájából 2 példányt ajánlott föl egy fiú- és egy leánynövendék jutalmazására.
Fogadják a felsorolt jóltevők iskolánk iránt tanúsított áldozatkész érdeklődésükért s a nevelésügy oltárára hozott hazafias és emberbaráti áldozataikért az igazgatóság meleg és hálás köszönetét!
Ösztöndijak és jutalmak,
1.. A Tallián-féle alapítvány 80 korona kamataiból 40—40 korona ösztöndijat nyertek Golenczky János és Litvay Endre VI. oszt. tanulók.
2. A „Nagykanizsai Takarékpénztár11 40 korona adományából jutalmat nyertek, mint osztályaik legjobb előmenetelü és magaviseletű tanulói, a következők: Baranyai Sándor I. és Nagy Imre II. oszt. tanulók 6—6 koronát; Arnold György III. oszt. tanuló 8 koronát; Dreissiger Miksa IV. és Nagy Tivadar VI. oszt. tanulók 10—10 koronát.
3. A helybeli „Irodalmi és Művészeti Kör" által felajánlott 2 drb könyvet nyerték: Kaufer Ignácz VI. és Schwarcz Gizella IV. oszt. tanulók.
- 55 -
XIII.
Értesítés a jövő tanév megkezdéséről.
A tanulók beiratása szeptember 1., 3. és 4. napjain történik és pedig naponként délelőtt 8—12. a fiú-, d. u. 2—6. a leányiskolában.
Ezt megelőzőleg augusztus 30-án a fiúiskolában, 31-én pedig a leányiskolában tartatnak a pót- és javitóvizsgálatok, melyek engedélyezéseért a folyamodványok az igazgatósághoz legkésőbb augusztus 15-ig benyújtandók.
A beiratásoknál a következő szabályok tartandók szem előtt:
1. A beiratások első és második napján — ugy a fiú-, mint a leányiskolában — előnnyel birnak a helybeli szülők gyermekei. Vidékiek csak azon esetben lesznek felvehetők, ha számukra az osztályban még üres hely lesz.
2. A behatásra a tanulók — első behatáskor okvetlenül — kötelesek szüleik vagy gondviselőik kiséretében jelenni meg és előmutatni: a) keresztlevelüket vagy születési bizonyítványukat; b) múlt tanévi iskolai bizonyítványukat; c) lakásuk ezimét az utcza, liáz-szárn és esetleg a szállástadó megnevezésével.
Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül új tanuló az intézetbe egyáltalán nem vehető tel.
3. Az 1887. évi XXII. törvényczikk értelmében minden 12 évet betöltött tanuló igazolni tartozik a behatáskor: a) hogy a legutóbbi 5 év alatt védhimlővel ujraoltatott, vagy b) hogy az ujraoltás alól orvosilag fölmentetett.
4. A polgári iskola I. osztályába csak azon 9 évet betöltött fiú- és 10 évet betöltött leánytanulók vehetők fel, a kik az elemi iskola 4 alsó osztályát jól végezték (lásd: 1876. évi szept. 2-án kiadott miniszteri „Utasítás" 52. §. 2. pontját) s ezt nyilvános iskolai bizonyitványnyal igazolják; vagy kik ennek hiányában a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállják.
5. A felvételi, pót- és javitó vizsgálatok díjtalanok.
6. Minden nyilvános és magántanuló köteles a beiratás alkalmával 2 korona beiratási dijat és 30 fill. az országos tanítói nyugdijalapra előre lefizetni. Ugyanekkor fizetendő a tandij is, mely a fiúiskolában: helybeli tanulóktól évi 10 kor., vidékiektől évi 16 kor., a leányiskolában: helybeliektől 20. kor., vidékiektől 30 korona.
7. Ugyancsak a beiratás alkalmával nyújtandók be az igazgatóhoz a tandij-elengedésért való folyamodványok is Nagy-Kanizsa város Tekintetes Tanácsához czimezve és kellőleg felszerelve. Ezen folyamodványok tekintetében a Tek. városi Tanács 1896. évi deczember 5-én kelt 13,469. számú végzésében a következőkép rendelkezett:
a) A tandij elengedése külön folyamodványban kérelmezendő a tanév első, és külön a második felére. Az első félévi folyamodványok a behatáskor, a második féléviek február 1-én nyújtandók be az igazgatóhoz, a ki ezeket okt. 15-én, illetve február 15-én együttesen terjeszti be a tanácshoz. Elkésve érkezett folyamodványok az igazgató által vissza-utasitandók.
b) Egy kérvényben csak egy tanuló részére lehet tandíjmentességet kérni.
c) A folyamodás mindig a szülő vagy gyám (és sohasem a tanuló) nevében történjék.
- 56 -
d) A folyamodványban, valamint ennek külső czimében kiteendő a tanuló neve, az iskola és osztálya, a melybe jár; a tanuló szülőjének vagy gyámjának neve, foglalkozása és lakóhelye (utcza, házszám). Előadandó a kérvényben a jogczim, melynek alapján a tandijelengedés kérelmeztetik, s a mennyiben ez vagyontalanság vagy szegénység okából történik: csatolandó az illetékes községi hatóság által kiállított vagyontalansági vagy szegénységi bizonyítvány is. Csatolandó továbbá az I. félévi folyamodványhoz a tanuló mult tanévi iskolai bizonyítványa, a II. félévihez pedig a tanév I. időszakáról nyert ,, Értesítő "-je.
e) Hiányosan felszerelt vagy alakilag meg nem felelő folyamodványok az igazgató által visszautasitandók.
8. A beiratási és vizsgálati napok pontos megtartására a t. szülők figyelme annyival is inkább felhivatik, mert a később jelentkező tanulók csakis a késedelem okát hitelesen igazoló bizonyítvány mellett nyert, felsőbb engedély alapján vehetők fel.
Nagy-Kanizsán, 1900. junius 29.
A z igazgatóság;.

, - , « r-
• . • -

. - - " \' \' \' i,\'.v.; <;.. ■