Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.89 MB
2018-11-05 13:39:42
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
70
445
Rövid leírás | Teljes leírás (92.69 KB)

A Nagy-Kanizsai nyilvános
Polgári Fiu-Iskola
ötödik értesítője az 1876-77. tanév végén.
Szerkesztette Morgenbesser János igazgató.
Nagy-Kanizsán, nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján
1877.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIÚ-ISKOLA
ÖTÖDIK
¡f
% II


sí m w*
AZ
1876-7. Tja-HTEV VEJaKlff.
SZERKESZTETTE :
IGAZGATÓ.

. X
NAGY-KANIZSAN
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN.
1877.

K£V 2010
A
NAGY-KANIZSAI NYILVÁNOS
POLGÁRI FIU-ISKOLA
ÖTÖDIK
AZ
1876-7. TAWBV VEGEN.
SZERKESZTETTE :
IGAZGATÓ.
NAGY-KANIZSÁN
NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN.
1877.
TARTALOM.
I. A polgári iskola.
II. Adatok a tanoda történetéhez.
III. Az intézet jóltevői.
IV. Felsőbb rendeletek.
Y. Oktatás terv az 1876./7. tanévben.
VI, A tanári kar.
VII. Érdemsorozat.
VIII. Statisticai táblázatok.
IX. Leltár.
X. A jövő tanévre vonatkozó értesités.
Az érdemsorozatban használt rövidítések értelme:
Előmenetelre nézve:
jel. : jó : elég. : elégt.
jeles jó
elégséges
erny. dics. vált.
elégtelen, hany.
Szorgalomra nézve:
~ ernyedetlen
— dicséretes
— változó ~ hanyatló.
Magaviseletre nézve:
jó = jó szab. ~ szabályszerű rosz — rosz.
A polgári iskola.
polgári iskola, mint oktatási intézet, már gyakrabban tétetett , különböző fejtegetések tárgyává, mely fejtegetések azon czéljuk - volt, hogy az intézetnek lényegét és jelentőségét a kellő világításba helyezzék. E fejtegetések azonban többnyire nevelészeti szaklapok hasábjain jelentek meg és szakférfiak számára voltak irva.
Azon osztály, amelynek nevét a polgári iskola hordozza, s a melyre nézve a legnagyobb fontossággal bir, keveset vagy semmit sem tudott meg abból, a mi neki ez uj intézetről a kellő felvilágosítást megadhatta volna.
Azért a következő sorok szolgáljanak arra, hogy a „polgári iskolát" ismerjék meg az emiitett osztályban, — egyszóval a polgári körökben.
Azon időszak előtt, mely az uj iskolai törvények életbeléptetésével kezdődött, népiskolánk, azaz: úgynevezett főelemi iskolánk 4 osztályból állott. Ezen iskola minden 4 osztályát nem minden gyermek végezte el; ha azonban volt a gyermeknek alkalma, legalább az elemi tantárgyakban jól oktattatott, és minden iparos örült, ha ilyen fiu jött hozzá tanoneznak mestersége megtanulására.
De milyen kevés ilyen jól oktatott, 4 osztályt végzett fiu volt! Nagyobbik része alig végezte a 3. osztályt; könnyen elképzelhetjük, milyen volt ez az iskolai képzettség. Olvasás, irás és számolás gépiesen begyakoroltatott, s igy a „gondolkozás" gyakorlásáról szó sem lehetett. Épen csak szükségszerűen tanult a tanuló annyit, a mennyit az
1*
| Kfcv v»
akkori idők általános felfogása szerint, szükségesnek hittek, s amint tudjuk, az akkori igények igen szerények voltak. Ehez járultak mint károsan befolyó tényezők: a rosz és rendetlen iskolalátogatás, rövid oktatási idő s. cl. t. j clZ oktatás módszere sem volt a legjobb, s igy gyakran valamely 12—14 éves fiú az iparoshoz került valamely mesterség megtanulására, anélkül hogy az elemi ismeretekben akár csak középszerűen lett volna előkészülve.
A tanonczévekre a hallgatás fátyolát akarjuk borítani; ugy hiszem, nincs iparos, ki örömmel emlékeznék vissza arra az időre. Eljött végre az annyira óhajtva várt idő, s a fiatal iparos tanoncz segéd — vagy legénynyé lett. De mint ilyen is egy hajszálnyival sem lett jobb, mint a milyen mint tanuló volt. Nem volt törekvés és ösztön benne a tovább haladásra, hisz az oly ösztön fel sem ébresztetett benne; de vigasztalta magát, mikor látta, hogy mennyire hátra van, e közmondással: „A hol nincs, ott ne keress" s igy szabad idejét „j óbban " értékesíthette.
Mikor azután e pár évecske is az örökkévalóság tengerébe folyt, az ifjúnak az arany szabadság intett. Beteljesült legmagasb óhaja, legforróbb vágya, odahagyta szolgálati viszonyát, mester lett — és saját tűzhelyet alapított.
Most tünt ki fájdalom leginkább, mily hézagok maradtak ismereteiben, mily hiányosak azok, és épen most következett azon pillanat, melyben ismereteire támaszkodva erejét megkísérelhette.
Yoltak ugyan fiatal iparos mesterek, kik utánpótolni kivánták mit előbbi napokban elmulasztottak, — de volt-e mindegyikének ereje és kitartása hozzá? Fájdalom nem! Igy tehát a legtöbb az egyszer
elért állapoton maradt, s miután a „megállapodás — visszamenetel
»
mindig lejebb szállva végre is kénytelenek voltak ismét azon segédek közé visszatérni, kik nem mint nagyon kitűnő munkások voltak ismeretesek. De a törekvő iparos is szenvedett e viszonyok alatt. Egyedül a belföldre volt szorítkozva, mert a külfölddel -versenyezni, a kereskedelmi és ipari osztály ottani műveltsége mellett lehetetlen volt, — Miért maradtunk volna oly sokáig iparunkkal a külföld mögött? —
A bizonyítékok tisztán fekszenek előttünk. Mily fájdalmasan éreztük az iparszabadság életbe léptekor a jó iskolai műveltség hiányát!
Mennyi nyomor nem ért némely családot, miután most már a gyakorlati tapasztalatok elméleti ismeretek, jó iskolai kiképzés nélkül elegendők nem voltak és a régibb mesterek ifjabb társaiktól jelentékenyen túl-szárnyaltattak!
Igy tovább nem maradhatott. „Ennek máskép kell lennie", gondolák az állam intézői, „az ifjú képeztessék az életnek, tanuljon gondolkozni. "
Ennek keresztülvitelére nem csak hosszabb iskolázás szükséges, hanem olyan intézetek is, melyekben a fiú azon tantárgyakban, melyek az iparra vagy a kereskedelemre ügyessé teszik és neki gyakorlati hasznot hoznak, oktattatik.
Az utolsó feladat a polgári iskolát illeti, és szükségessége, jelentősége fényesen igazolva van.
A „polgári iskola" elnevezés t. i. oly képző intézet, a melyből ügyes az államnak hasznos polgárai kerüljenek ki — nálunk még ugyan kevéssé ismert s valami különös .jó hangzása sincsen, de annál inkább Németországban.
Tekintsünk csak kissé a közeli Szászországba! Nem fogunk iparos-várost találni, a hol polgári iskola ne volna, sőt még gyakran ezenkívül ipari szakiskola is. Mily fontosságot tulajdonítanak ott ez intézetnek, mutatja legjobban az, hogy az iskolakötelezettséget a betöltött 16. évig kiterjesztették és ez intézet tanulóit az egy évi önkéntes szolgálat jogával felruházták.
És a szászországi ipar? Nem fényes az? Lehet és szabad-e nekünk visszamaradnunk? Soha! — Reméljünk a fiatal csemetének boldog jövendőt! —
A fönt emiitett czélnak — mely gyakorlati hasznos ismeretek terjesztésében áll — meg is felel a polgári iskolának berendezése, szervezete.
Egy vasúti utazásom alkalmával sorsom néhány az ipari és kereskedelmi álláshoz tartozó úrral hozott össze, kik ugyan nem egy helységből valók voltak, de úgy látszott, hogy egymást mégis jól ismerik. A mint már az ilyen utazások alkalmával szokás, majd erről, majd arról beszélgettek — időjárás, üzlet, az időviszonyok és végre a család képezte a beszéd tárgyát.
„Most önmagammal vagyok ellenkezésben, — kezeié az egyik (nevezzük M-nek) hosszabb beszélgetés után. Fiam Ferencz most 10 éves és városunk elemi iskoláját jól sikerrel végezte — és mi történjék most? Tudományos pályára nem akarom adni, és mégis akarom, hogy a fiú még néhány évig látogassa a nyilvános iskolát. Mi tévő legyek hát?"
„Ez esetben könnyű tanácsot adni," — válaszola barátja N; „hadd végezze fiad a polgári iskolát, azután üzletedben alkalmazhatod."
„Polgári iskola?" — gondolá M és vállat vonított. — Hm! e nevet ugyan már gyakran hallottam, de nem tudom, mit képzeljek felőle. A mi ott taníttatik és tanultatik az előttem ismeretlen, ép ugy a szervezete."
„Ha néhány perczig figyelmesen meg akarsz hallgatni, és szavaimnak hitelt akarsz adni, — mondá N — akkor felvilágositalak, és előítéleted önmagától meg fog szűnni. Frigyesem a polgári iskola 5-ik osztályát látogatja, s igy én azon helyzetben vagyok, hogy az ott uralkodó szellemről, a tanulók ismereteiről és haladásáról magamnak meggyőződést szerezhessek.
Némi idő óta a szükséges üzleti levelezéseket ő irja; tavaszszal kertemnek tervrajzát készítette el és oly helyesen, hogy sem virágágy, sem fa, sem bokor nem hiányzik belőle; azután ezen tervet csinosan és tisztán festékekkel készité el. Hogy mily jó lehetett ezen munka, abból láthatod, hogy szomszédom, mindőn ezt látta, fiamat mindjárt megkérte, hogy az ő kertjét is vegye föl.
Midőn még mint vig vándorlegény a világot bebarangoltam, bizonyára sok országot és várost tanultam megismerni, de biztositalak, annyit nem a mennyit ő ismer; beszélget ő nekem mindenféléről, ami nevezetes itt vagy ott, különösen érdeklik őt a gazdag iparüző városok.
Beszél ő nekünk a világtörténelemből, megmondja, hogy annyi és annyi száz év előtt mi történt itt vagy ott, ugy hogy sokszor csodálkozva hallgatom őt. Hja ilyesvalamit mi régiek persze nem tanultunk. Minden idők legnagyobb férfiairól, királyok, hadvezérek, nagy tudósok, művészek és költőkről tud valamit beszélni; legszívesebben hallgatom őt, mikor a középkor lovagjairól, csatákról és liarczokról beszél. Igen örülök annak, hogy az uj mértékeket és súlyokat oly jól isineri, hogy embereim majdnem mindent ő töle tanultak a mire szükségük van. Egy-
általán mindent kiszámít a mire szükségem van, és azt oly könnyű és gyakorlati módon s oly helyesen, hogy teljesen megbízhatom benne.
Igen fogok örülni, ha az utolsó évfolyamot elvégezte, akkor köny-nyithetek a magam dolgán, jobb kezem lesz.
Nem múlik el nap, hogy valamely növényt haza nem hozna; ezt szépen megmagyarázni képes, megmondja hol nő és mi haszna van; a környéken a legtöbb növényt ismeri, de ismeri az idegeneket is, melyek az iparban alkalmazást találnak.
A minap eszébe jutott, hogy ásványgyüjteményt szerez magának; örömest áldozok valamit, hogy azon ásványokhoz melyeket itthon gyűjt a nálunk ismeretlenekből is vegyen hozzá némelyeket. Rovarok és lepkékből egész tömeget gyűjtött és rendezett be magának a mult évben.
A természettannal nem kevés kellemes és tanulságos órát szerzett nekünk, és csak most vagyunk képesek a természet erőit méltatni, sokat pedig, a mi előbb megfoghatatlan volt ellőttünk, most tanulunk érteni s a gyakran csekély okot most látjuk be.
Sőt az éneket és zenét is elsajátította, s oly népdalokat hallottam tőle, melyeket ifjúkorom óta majdnem elfelejtettem s e vidám kedélyes dalok oly hatással vannak reám, hogy gyakran magam ie vele énekelek.
Szeptemberben Frigyesem 14 éves lesz, de nem hagyom őt még az iskolákból kilépni; azt akarom, hogy a polgári iskolát teljesen elvégezze; azután üzletembe veszem s fogadni mernék, hogy egy év alatt többet fog belőle tudni, mint egy tanoncz, ki hiányos iskolai ismeretekkel bir, 3—4 év alatt."
„Hisz ez nagyon szép" — jegyzé meg M.
„Én is tudnék ebbe egy szót beleszólni" — veté közbe P ki N szavait a legnagyobb figyelemmel kisérte.
„Fiam, jelenleg a polgári iskola 5. osztályának tanulója, mult septemberben 14 éves volt; azt akartam, hogy lépjen ki és saját hivatásomra képezze magát, mert azt hivém hogy ehhez elegendő ismeretei vannak; de addig könyörgött és hízelgett, míg megengedtem neki hogy az 5. osztályt látogassa; de nem is bántam meg, mert meg kell vallanom hogy ezt nagyon szeretem és előnyömre Van, mert a fiút
minden szellemi munkákra használhatom. Üzleti és egyéb leveleimet ő irja, s az üzletkönyveket a legnagyobb örömmel vezeti, s a leggondosabb ellenőrzés mellett sem voltam képes hibát fölfedezni. — Az áruszámolásokat meglehetősen érti és nagy mértékben hasznomra válik. Mennyivel inkább jövő évben, mikor a polgári iskolát elvégezve üzletembe fog lépni. Egyszóval, hogyha a fiúk szorgalmasak akarnak lenni, ez iskolában sok szépet, jót és hasznosat tanulhatnak."
M. Most persze megvagyok térítve. Ez intézetet, Ferenczemnek okvetlen meg kell látogatnia. És hogy szorgalmas leend, arról én fogok gondoskodni. De hát miért nem állítanak sok ily iskolát, hogyha ezek fontosságát az iparos és kereskedelmi osztályra nézve belátják, és miért nem hivnak fel a fennállók látogatására?
N. Hisz van már nálunk Magyarországban és más társországban is több ily intézet, Persze teljes ezek között még kevés van, de a hol teljes, ott látogatva is jól van és minél kevesebb tanuló, annál nagyobb haladás.
M. „De még egy kérdést — mit kezd azonban az oly fiú, ki a polgári iskolát elvégezvén nem valami mesterséget kiván tanulni, s nem üzletbe lépni?"
P. „Oly tanulók, kik tovább tanulni, azaz középtanodát látogatni akarnak, nem a polgári iskolába valók; azokra nézve jobb, ha mindjárt ott kezdik a tanulást, egyébiránt végzett polgári iskolai tanulók: kereskedők-, iparosok-, üzletemberek-, könyvvezetők-, ügynökök-, vasúti hivatalnokok-, távírászok-, tanítók-, gépészek-, gazdászokká s. a. t. lehetnek."
Nevezetesen azonban az ipari és kereskedelmi ) az, a
melyre ez ifjaknak menniök kell. Ismereteik erre képesitik leginkább.
Vizsgáljuk röviden és vázlatosan, mennyit tud egy VI. oszt. polgári iskolai tanuló:
A magyar és német nyelvoktatás őt képessé tette, hogy magát szóbelileg és irásbelileg tisztán és helyesen kifejezze; az irodalom tere nem ismeretlen előtte; ismeri a helyes beszéd szabályait és törvényeit. — A földrajz megismertette őt a földdel, a nap- és holddal; a történelemből ismerni tanulta az emberiség fejlődési menetének képét; ismeri az eseményeket a legrégibb időktől a legújabb korig; megtanította őt kutatni a megtörtént tények indokait és szem-
léliii amazok horderejét következményeikben. Ismeri alkotmányunk alapvonásait és igy van az minden szakmában.
Az építészet és gépészet tárgyai emlékezetébe vannak vésve, rajzolásban jelentékeny képességgel bir; számolásban való ismeretei már megemlit-tetének. Ismerni tanulta a természet különféle erőit és ezek hatását; a természet tüneményeit és a szűkebb körében történő eseményeket nem holt szemmel nézi; minden él előtte, mert ösztönözve érzi magát kutatni, miért történik az igy; ő p. o. az óra ingáját nemcsak ivét leirni látja, de ismeri az erőt is, mely folytonos ingásban tartja; tudja mily befolyást gyakorol a kerékműre, hogy csak súlypontját kell megváltoztatnia, ha lassan vagy gyorsan történik a hintázat. Tudja, hogy a levegőnek súlya van és hogy ezért minden testre jelentékeny nyomást gyakorol; hogy ezen nyomás az, mely a folyadékokat a közönséges és görbitett szivornyákban felszállani hagyja és a szivattyú szívócsövében a vizoszlopot a víz szine fölött 10 méternyire felnyomja; hogy a tüz-fecskendő szélkazánjában sűrített levegő az, mely a vizsugarat oly jelentékeny magasságra emelni képes; ő ért hozzá, a szerszámokat és kisebb gépeket előnyösen alkalmazni, a minek folytán ő, különösen hogyha iparossá akar lenni, nem durva erejének tulfeszitése által, hanem ezen előnyök és értelmiségének alkalmazása által, többet fog magának szerezni, mint különben lehetséges lett volna. Ó ismeri a gőzgép berendezését is, s a tovarobogó gőzkocsiban nem csak titkos varázserő működését látja, hanem az elzárt vizgőznek hatását is. — Megismeri e találmány jótékonyságát, mely nemcsak gyárakban, hanem a kisebb iparnál és a mezőgazdászainál alkalmazását találja, a mely által egyedül annyi iparág jutott mai virágzására; ő belátja hogy a gépek által a mai kézművesnek nem vonatott cl a munka, hanem, hogy ez által reá nézve könnyebbé tétetett, miután most csak felügyelnie, vezetnie kell. Ismeri a delejesség lényegét és tudja mikép találja meg a hajós a nagy világtengeren az utakat. A villamosság tulajdonságait is igen jól ismeri, az éjszaki fény nem kelt ő benne aggodalmat; a villám hatásai előtt mindenütt képes magát óvni; tudja mikép lehetséges, hogy villámgyorsasággal terjesztik a legtávolabb országokba a hireket.
A hangtan a hallási szerv berendezésével ismertette meg; tudja honnan jő az, hogy a harang hangja füléhez jut. A világosságról sok hasznosat tud, ismeri a nap- és a holdfogyatkozást, a reggeli és esti szürkületet, a hajnali és esti pirt, a szivárványt s. a. t. megtudja
— 10 —
mondani hogy a tárgyak miért jelennek meg oly különféle színekben; ismeri a szem berendezését és e szerv fontosságát; a távcső és a fényrajzolás találmánya ismeretesek előtte.
Mily szépen tud szólni a vegytanról, mely a polgári osztály előtt eddig egészen ismeretlen volt, bár ez oly nagy fontosságú reá nézve. Ő nemcsak a legtöbb alapanyagokat (elemeket) ismeri, hanem az üzletre és iparra oly fontos összeköttetéseket is. Ő tudja, hogy a föld minden teste ez elemekből keletkezett; tudja, hogy e testekből egy parány sem veszhet el, hanem, hogy csak alkatrészeikre bomlanak fel, hogy ismét uj képződményekké egyesüljenek. A világító gáz fontosságát nagyon jól ismeri.
Mily fontos az ifjú polgárra nézve, hogy azzal is ismerkedjék meg, mi reája nézve hasznos vagy ártalmas lehet; csak annak ismerete képesiti öt arra, hogy magát és övéit betegségektől óvja. A polgári iskola ezen is segit, midőn növendékeit nem csak általában ismerteti meg az emberi test alkatával, hanem annak egyes szerveiről is kimerítő tanítást ad. így p. o. tanul a polgári iskolai tanuló a lélekzés szervéről a tüdőről, ismeri a lélekzés processusát és a tüdővel való bánásmódot.
0 figyelmessé tétetik a vér vegyészi alkatrészeire valamint az étel-és italra, és tudja most, milyen élelmi szereket válaszszon, hogy testét jól és helyesen táplálja.
Mind ezt és sok mást tanul a szorgalmas, figyelmes növendék. Ki nem ismerné most már el, hogy a polgári iskola szüksége századunknak, hogy áldásdús hatása idővel mindinkább terjedni fog a nép között és a felvilágosodást és műveltséget beviendi a nép minden rétegei közé.
Jó iskolai kiképzés által, a mint azt ez intézetek nyújtják, az iparos és kereskedelmi osztály emelkedni és virágozni fog és szakiskolák valódi hasznot fognak hozni.
Azért állittassanak minél több polgári iskolák, mert igazmondás az: Az ország disze, a nép áldása a jól berendezett iskolák.
M. J.
II.
Adatok a tanoda történetéhez,
Az 1876/7-ik tanévben a n.-kanizsai polgári fiu-iskola teljes hat osztályúvá lőn.
A hatodik osztály megnyitásával egy tanszéknek, u. m.: a szám-és mértan tanszékének rendszeresitése vált szükségessé, melyre Zánkay Zsigmond segédtanári minőségben a tek. iskolaszéknek 1876. szeptember hó 9-én tartott ülésében megválasztatott és a nm. vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumnak 25466. sz. a. kelt kegyes leirata folytán ideiglenesen megerősíttetett.
Az 1875/6. tanév a szabályzatnak megfelelőleg 1876. junius 30-án végződött.
Az 1876/7. tanév a rendes időben kezdődött.
Felvétetett a jelen tanévben:
az I. osztályba 57 tanuló
a II. » 36 „
a III. n 18 „
a IV. » 16 „
az V. n 6 „
a VI. » 6 „
Összesen a 6 osztályba 139 tanuló.
Aki előbbi értesítőinket becses figyelmére méltatta, alkalma lesz meggyőződést szerezni magának arról, hogy tanodánk növendékei foly-
— 12 —
tonosan szép számmal szaporodtak. Mult évben beíratott 85, ez évben volt 139 tanuló; mely körülmény legfényesebben igazolja ez intézetünk szükségességét városunkban.
Ha a statistikai adatokra egy pillantást vetünk, azt vesszük észre, hogy a jelen tanévben 21 tanuló maradt ki. Ennek okadatolásául azon körülmények szolgálnak, hogy a kimaradottak szülei a II. félévben mint a tandij fizetésére képtelenek, gyermekeiket iparos vagy kereskedői pályára adták, vagy hogy az illető szülők N.-Kanizsáról elköltöztek, s igy a gyermekeknek is ki kellett lépni az intézetből.
A nrn. vallás- és közoktatási m. kir. ministerium által kiadott tanterven, a helyi viszonyoknak megfelelőleg, annyiban változtatott, hogy az I. és II. osztályba az előirt tantárgyakon kivül a német nyelv is fölvétetett; az I. osztályban az év első felére előirt ásványtan helyett állattan, a Il.-ban állattan helyett ásványtan tanittatott; a III. osztályba a természettan, az V. osztályba könyvviteltan is fölvétetett heti 2 órán; továbbá oktattatott a német nyelv a VI. osztályban 2 óra helyett 3 heti órában.
N.-Kanizsa város tekintetes tanácsa, hogy a szegényebb polgárok gyermekeinek ezen intézethez való férhetésöket megkönnyebbítse, a tanév kezdetén a tandíjmentesség kedvezményét 63 tanulóra terjeszté ki és azonkívül 54 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel is ellátott. Kelemen Tivadar Y. oszt. tanuló egy aranynyal jutalmaztatott Schultz Károly rajztanár ur által a rajzolásban tett feltűnő haladása miatt. Külső ösztöndijakat élveztek: Krátky József VI. és Kelemen Tivadar Y. osztálybeli tanulók főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok ur alapítványából egyenkint 30 o. é. forintot.
A rendes tantárgyak, a torna kivételével, mely a gymnásiumi tornateremben gyakoroltatott, mind a tanoda helyiségeiben adattak elő; azonban a különböző vallás felekezetek tanulói közül csakis a túlnyomó számú róm. kath. tanulók hallgatták a hittani előadásokat az intézeti helyiségekben. Az intézetünkbe járó nem kath. tanulók saját lelkészeiktől nyertek vallási oktatást, s a tantestület részéről minden megtétetett, hogy ezek is a vallástani órákra pontosan eljárjanak; a hittani érdemjegyek időszakonkint bekérettek és az illető bizonyítványokba igtat-tattak. —
A fegyelem kellő fenntartása czéljából az igazgató a fegyelmi szabályokat év folytán kétszer felolvasván, azokat bővebben értelmezte.
A tanári kar pontosan megtartotta az előirt értekezleteket, részint, liogy a tanmenet — s módszerről számot adjon magának és a felsőbb tanhatóságoknak, részint azért, hogy az összes ifjúság s minden egyes növendék erkölcsi és szorgalmi magaviseletéről közösen meggyőződjék s gondoskodjék azon tényezők megszerzéséről, melyek az ifjúság elő-haladását biztositják, és elhárítson minden akadályt, mely a sikernek útjában állana. S a mely növendéknél bármi tekintetben hiányt vagy hibát észlelt, a szükséges lépéseket azonnal megtette; ez eljárás eredményezte azt, hogy egész éven át komolyabb fegyelmi ügy nem fordult elő.
Nyilvántartás végett óráról-órára vezettetett a tanügyi napló, s ezzel kapcsolatban a mulasztók valamint a fegyelmi észrevételek rovata is.
A tanodai ifjúság egészségi állapota mint rendesen, ez évben is nagyon kielégítő volt, a mennyiben hosszabb betegségi eset csakis kevés volt.
A szép lendület, melyet az intézetnél a mult iskolai évben megnyitott zenede vett, reményre jogositott a jelen iskolai évre vonatkozólag is. A remény nem maradt teljesedés nélkül. A lelkesedés, mely tavaly az ifjúságban ébredt, még magasabb fokra hágott az idén, midőn a haladottakra előmenetelük érzete gyakorolt visszahatást, a kezdőkbe pedig a haladók által producált eredmény csepegtetett nem lankadó buzgalmat. A tanitás diját maguk a működő tanulók adták össze ha-vonkint.
Az iskolai takarékpénztárak eszméje is fel lett karolva, a menynyiben ez tényleg az 1876/7-iki iskolaév november hónapjában tartott tanári értekezletével életbe léptetett. Ennek vezetésére Rosenblüh Lajos tanár ur vállalkozott. A tantestületnek bemutatott tervezet értelmében egy tőkekönyv vezettetett, az egyes betét pedig mindenkinek saját betéti könyvecskéjébe Íratott. A betétek minden héten kétszer tartattak, hol a betett pénzeket Rosenblüh tanár ur vette át és nyugtázta azokat a betéti könyvecskékben. A pénz kamatozás végett, az egyesek nevére kiállított takarékpénztári könyvecske mellett, a takarékpénztárba helyeztetett el. Junius l-ig összesen betétetett 28 ifjú által 62 frt 20 kr.
kivétetett összesen............ 5 „ 20 „
és így a takarékpénztárban elhelyezett pénzösszeg . 57 frtot tesz ki.
— 14 —
A nm. vallás- és közoktatási m. kir. ministeriumnak 1876. évi oktober 29-én 25,570. sz. a. kelt kegyes leirata folytán Hoffmann Mór, Schmidt Károly tanári és Morgenbesser János igazgatói minőségben állomásaikon végleg megerősittettek.
N.-Kanizsa város tek. tanácsa a polgári iskola felszerelésére mint rendesen, ez évben is tekintélyes összegeket tett folyóvá, mely nemes áldozatkészsége által mihamarébb bekövetkezend azon idő, melyben intézetünk az ország legjobban felszerelt polgári tanodái közt fog helyet foglalni. Különösen fordíttattak nagyobb összegek tanfelszerelési szükségletekre, könyvtárra, valamint az iskolai helyiségek bebútorozására; említésre méltók a czélszerü svédpadok, melyek minden osztályban, alsó részük sárgára, felső részük pedig zöld szinre, be vannak festve. Örömteljesen jegyezzük fel a városi hatóság közgyűlésének azon nemes határozatát is, melyszerint még ez évben a polgári iskola számára egy a mai kor és paedagogia igényeinek megfelelő épület emeltessék. Lehetetlen e helyen azon legbensőbb, imaszerű óhajunknak kifejezést nem adni, vajha mielőbb bekövetkezzék azon idő, melyben a fent emiitett nemes határozat valósulni fog.
Ezen rövid vázlatból is eléggé kiviláglik, miként N.-Ivanizsaváros tek. hatósága és tanácsa amily nagy áldozatokkal alapitá és tartja fönn ezen iskoláját, oly kiváló gonddal és jóakaró készséggel igyekszik azt minden irányban tökéletesíteni és ez által minél nagyobb mérvben hasznossá tenni. Ezen intézetnek felállítása és fenntartása oly tény, mely minden ékesszólásnál hangosabban hirdeti a város közönségének a tanügy körül mindenkor feltüntetett áldozatkészségét.
Méltóságos Ürményi József zalamegyei főispán ur, tek. Belus József polgármester és Kovács János szolgabíró urak kíséretében 1876. oktober 24-én szerencséltette intézetünket látogatásával és a VT. osztályban folyamatban volt számtani előadást élénk részvéttel kiséré; távoztakor elismerő és buzdító szókat intézett a tanulókhoz. Megtekinté az intézet többi osztályait, vegytani helyiségét, tanszertárait, gyűjteményeit s kellemesen vett tudomást azon áldozatokról, melyeket a város ezen intézet fönnállásának már első éveiben hozott. Miután a rajzteremben tüzetesb figyelemre méltatá a tanulók különböző rajzait, a tapasztaltak fölött megelégedését fej ezé ki és egy órai időzés után távozott, kedves emléket hagyván a tanulók és a tanárok szivében. Ezen kivül intézetünket a lefolyt tanév alatt tek. Vágner Károly iskolaszéki elnök, Dr. Szukits Nándor, Plosszer Ignácz, Dr. Schreyer Lajos,
— 15 —
Knausz Boldizsár és Valbach Mór iskolaszéki tag urak több izben meglátogatták és a folyamatban lévő előadásokat végig hallgatták. Továbbá szerencsélteté még intézetünket látogatásával tek. Krób Pál zalamegyei tanfelügyelő ur és az épen akkor folyamatban levő vizsgálatokat mindvégig élénk részvéttel kiséré; a hallottak fölött megelégedését fejezte ki, a gyűjteményeket megtekintette s ezeket valamint a helyiségek bebútorozását, ugy a város áldozatkészségét dicséretre méltatá.
Junius hó 2-án tartott értekezletén megállapította a tantestület az évi rendes vizsgálatok sorrendjét. A vizsgálatok junius hó 16-tól ugyan e hó 25-ig bezárólag az iskolaszék biztosai elnöklete alatt tartattak meg; az igen szépen sikerült és nagyszámú rajzok a vizsgálatok tartama alatt diszes csoportokban voltak kiállítva.
Junius 26-án tanári tanácskozmány tartatott s ezen a tanodai ifjúság erkölcsi viselete, szorgalma s az egyes tantárgyakban tanúsított előmenetele bírálat alá vétetett, az osztályzatok a„ középtanodai rendtartás" 45. §-sa értelmében megállapittattak és a bizonyítványokba jegyeztettek. Ének- zene- és szavalattal összekötött zárünnepély napjául junius 30-a tüzetett ki, mely alkalommal a bizonyítványok szétosztatván, a polgári iskola tanéve befejeztetett.
Intézetünk a jelen évben bocsát szét kebeléből először ifjakat, kik bevégezvén polgári iskolai tanulmányaikat, azon pontnál állanak, hol már komolyan kell gondolni a jövőre. Midőn az ifjú a polgári iskolát elhagyja, pályája küszöbéhez jutott; ezentúl figyelmét egy határozott irány felé kell fordítani s ezen irányban kell erejét, legfőbb törekvését intéznie, hogy az életben feladatát megoldhassa.
Midőn az ifjú a polgári iskolából kilép, birja elemeit azon ismereteknek, melyek különböző életpályákon nélkülözhetlenek; ezentúl tőle függ saját hajlamát követni, a szerint életpályát választani és a már megkezdett alapon tovább építeni.
Ez értesítőt megkezdő „polgári iskola" czimű rövid értekezésben idéztetnek életpályák, a melyekre egy a YI. polgári iskolát végzett ifjú léphet; ha ez talán nem is kielégítő, annyit mégis eredményezhet, hogy felkölti a szülők, ugy mint a tanulók figyelmét s akkor az illető
— 16 —
ha komolyan gondol a jövőre, keres bővebb felvilágosítást és bizonyára talál is. A kik az intézetben éveken keresztül a legnagyobb készséggel fáradoztak, ugyanazok ezentúl is ép oly készséggel, sőt örömmel fognak nyújtani lehető felvilágosítást; és igy a dolgon segitve lesz, a mit kevésbbé lehet talán érteni, felderíthető, a mi hiányzanék, kipótolható.
A polgári iskola nem nyújt ugyan mélyebb tudományos képzettséget, erre a gymnasium szolgáltat alapot, de igen is nyújtja azon műveltséget, melyre a nagy közönségnek van szüksége; mert a tudománynak mélyére hatni csak kevesen vannak hivatva. A polgári iskolák mellett szól még az is, hogy oly szakiskoláink, melyekben az egyes iparágakra fordíttatnék a fősuly, még nincsenek, a szükséges előismereteket a fiu polgári iskolában kénytelen megszerezni, hogy a különböző, magasabb képzettséget igénylő iparos pályán boldoguljon. Ma már bármely iparos pályán sem elegendő pusztán a tanonczi évek alatt elsajátított ismeret, megkívántatik már bizonyos elméleti ismeret is; és valamint szellem nélkül az anyag semmi, ugy anyagi életpálya szellemi képzettség nélkül lehetetlen.
Átalán tehát a kor szelleme az, mely a polgári iskolák mellett nyilatkozik és szerencsétlenség lenne reánk nézve, ha ezt meg nem értenők, mert idegenek lennénk saját korunkhoz.
Szükségesnek tartom itt megemlíteni azon életpályákat, melyekre intézetünk VI. osztályát végzett növendékek lépni szándékoznak és pedig: 2 tanuló lép a tanítói pályára; 1 tan. megyen e budapesti kereskedelmi akadémiába; 1 tan. szándékozik a vasúti tanfolyamot hallgatni; 1 tan. nyer a n.-kanizsai városi adóhivatalban alkalmazást és a 6-ik tanuló más intézetbe lépett át.
Helyén lesz még a „Hivatalos Lap" folyó évi 128. számában megjelent ministeri körrendeletet tudomásvétel végett szórói-szóra ide igtatni:
A m. kir. honvédelmi minister f. évi 15728. sz. alatt a következő körrendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz:
A cs. és kir. közös hadiigyministerrel egyetértőleg, s a m. k. vallás- és közoktatásügyi minister hozzájárulásával létrejött megállapodás folytán, a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak 130-ik szakasza, a mely a főgymnasiumot, vagy főre-
— 17 —
áliskolát, avagy ezekkel egyenjogositott tanintézeteket nem végzett ifjak által az egy évi önkéntesi kedvezmény elnyerhetése czéljából leteendő fölvételi vizsgálatot szabályozza, s a melynek megváltoztatása már mult 1876-ik évi 7940. számú körin-tézvényem IV. pontja által elvileg kimondatott, ezennel akként módo-sittatik: hogy annak eddigelé érvényes szövege helyébe, folyó évi junius l-jétől kezdve, a következő szöveg, illetőleg a következő
szabályok lépnek hatályba: úgymint:
* *
*
130. §.
Az egy évi önkéntességhez megkívántató tudományos képzettség igazolása külön felvételi vizsga letétele által.
1. A vizsgálat tárgyai a következők:
A) Nyelvek.
B) Földrajz.
C) Történelem.
D) Természetrajz.
E) Természettan.
F) Vegytan.
G) Mennyiségtan.
2. A vizsgálat, a vizsgálatot tevő ifjúnak szabad választása szerint, bármely nyelven letehető, a mely a monarchia egyik vagy másik államának nyilvános középiskoláiban törvényesen bevett oktatási nyelvet (főnyelvet) képez.
3. A nyelvekből való vizsgálat két nyelvre terjed ki: jelesen
a főnyelvre, vagyis azon nyelvre, a melyen a vizsgálat letétetik,
és még egy második nyelvre.
Ezen második nyelvet, a vizsgálatra jelentkezőnek szabad választása szerint, képezheti vagy a 2. pont alatt emiitett, s a monarchia középiskoláiban a vizsgálat nyelvéül választott nyelven kivül divó egyik vagy másik országos nyelv, vagy pedig a franczia, angol, avagy latin nyelv.
Mindegyik nyelvből Írásbeli és szóbeli vizsgálat teendő le.
2
— 18 —
4. Az egyes tantárgyaknál megkívántatik. A) A nyelvekből, és pedig: A főnyelvből:
nyelvtani és irálybeli szabatosság, biztosság, és ügyesség a nyelvnek írásbeli és szóbeli használatában az azon eszmekörből vett tárgyakra nézve, a melyben való jártasságát a vizsgálatot tevő ifjúnak a vizsgálat által kell igazolnia;
a prózai és költői előadás legkiválóbb alakjainak olvasmány utján nyert jellemzése;
az ujabb irodalomnak az egyes főbb művek olvasása alapján szerzett némi ismerete.
Az írásbeli vizgálatnál, szabad feldolgozás végett, gondolat-körének és a megkívántató műveltségi foknak megfelelő feladatot kap a vizsgálatot tevő ifju.
A szóbeli vizsgálat, a nyelvtan köréből, kiválólag olyan pontokra, a melyeknek taglalására közelebbről a vizsgálatot tevőnek Írásbeli munkája nyújt alkalmat, s különösen a mondatról és a mondat jelekről szóló tanra szorítkozik.
A második nyelvből és pedig:
a) a 2. pont alatt emiitett országos nyelvből: nyelvtani és irálybeli szabatosság, biztosság, és ügyesség a nyelvnek írásbeli és szóbeli használatában az azon gondolatkörből vett tárgyakra nézve, a melyre a nyelvtanítás a középiskolákban rendesen kiteljed;
a többire nézve, ugy, mint a főnyelvből;
b) a franczia, vagy angol nyelvből:
a franczia vagy angol irodalmi művek értése, kielégítő nyelvtani és nyelvanyagbeli (szótári) ismeretek alapján;
az illető irodalom némely legnevezetesebb műveinek olvasmány utján szerzett ismerete;
könnyüség és biztosság a prózai műveknek franczia vagy angol nyelvből való szóbeli átfordításában;
szabatosság valamely középszerű nehézségű feladványnak franczia vagy angol nyelvre Írásban való lefordításában;
c) a latin nyelvből:
biztosság és gyakorlottság a római, s főképen prózai irók (Caesar, Livius, Cicero, Tacitus) műveinek lefordításában, a latin nyelv pontosabb nyelvtani ismeretének alapján;
a római irodalomnak, s legkitűnőbb jelenségeinek ismerete;
— 19 —
szabatosság a latin nyelv Írásbeli használatában valamely prózai műnek latin nyelvre való fordítása mellett.
B) A földrajzból:
a mennyiségtani földrajz elemeinek ismerete;
Európa helyi és politikai földrajzának, s különösen az osztrákmagyar monarchia földrajzi viszonyainak ismerete;
tájékozottság a többi világrészek fontosabb földrajzi viszonyai körül;
emlékezet utáni vázlatos rajzok, az európai államok alakjáról, a nagyobb folyók útjáról, a hegységek főirányairól, s a legnevezetesebb helyek fekvéséről.
C) A történelemből:
a világtörténet főbb eseményeinek pragmaticai összefüggésök szerint való ismerete, kivált az ujabb és legújabb korban;
a művelődés történetének áttekintő ismerete;
Magyarország és Ausztria történetének alaposabb ismerete.
D) A Természetrajzból:
az állat- és nővény-csoportok áttekintő (rendszeres) ismerete, az ezekre vonatkozó boneztani, élettani és alaktani legfontosabb adatok és tények ismeretének alapján;
a kiválóbb ásványok alakjainak és tulajdonságainak, úgyszintén a földtan köréből a legjelentékenyebb adatoknak ismerete.
E) A természettanból:
a legnevezetesebb természeti tünemények értése, s különösen a tapasztalati résznek világos felfogása; a mennyiségtani bizonyitás csak azon terjedelemben, a mennyiben alioz az elemi ismeretek is elégségesek-
F) A vegytanból:
a vegytani törvények értése:
a legnevezetesebb vegytani elemeknek, s azok vegyiilékeinek és lelhelyeinek, úgyszintén a természet és az ipar szempontjából való jelentékenységének ismerete.
G) A mennyiségtanból:
az egész elemi mennyiségtannak alapos ismerete és gyakorlottság annak alkalmazásában; jelesen
a) számtan, és betüszámtan, ideértve a másod fokú egyenleteket egy ismeretlennel s az első fokú számtani és a mértani haladványokat;
b) mértan, és pedig sik-mértan, tömörmértan, sik-háromszögtan, s a kúpszeletek fő tulajdonságai;
c) vetülettan, és annak alkalmazása az árnyéktanra.
2*
— 20 —
A mennyiségtani vizsgálat Írásbeli és szóbeli; az Írásbeli vizsgálta azonban csak a gyakorlati részre terjed ki.
Ha a t. érdekeltek az említett feltételeket az intézetünkben feldolgozott tananyaggal özszehasonlitják, könnyen azon meggyőződésre jutnak, hogy egy tanuló, ki a polgári iskola hat osztályát megfelelő szorgalommal elvégezte mindezen követelményeknek eleget tehet és az egy évi önkéntesi kedvezményben részesülhet.
Az intézet jóltevői.
A nm. vallás és közokt. ministerium, a magyar nyelvben legjobb előmenetelt tanúsító tanulók jutalmazására, 5 db. jutalomkönyvet ajándékozott.
Méltóságos Ürményi József főispán ur a polgári iskolának 6 db. kitűnő franczia rajzmintát ajándékozott.
Főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok ur 1000 frtos alapítványa kamataiból két kitűnő és jóviseletü növendék részesittetett segélyben.
A tek. városi hatóság 63 tanulót tandíj mentességben részesített és 54 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel ellátott.
A helybeli takarékpénztár tek. választmánya ezen évben is intézetünk szegényebb tanulói közt kiosztandó tankönyvekre 45 forintot utalványozni kegyeskedett.
A Franklin könyvkiadó társulat, valamint Aigner Lajos, Győrífy János és Fischel Fülöp urak több drb. könyvvel járultak a könyvtár gyarapításához.
Tek. Ebenspanger Lipót iskolaszéki tag ur egy körmöczi aranyat a számtanban legjobbnak elismert tanulónak jutalmazására ajándékozott.
Az iskolai növendékek adakozásaiból egy 16 frt. értékű viola szereztetett be.
Említendő itt még a tanulók által gyűjtött érmek és pénzek.
A mint a fenntebbi kimutatásból kitűnik, tanintézetünk a jelen évben is számos adományokban részesült. Ezen szives adományokért nemeslelkü pártfogóinknak legőszintébb hálámat azon forró óhajtással van szerencsém nyilvánítani, miszerint további pártolásukkal intézetünket tovább is támogatni szíveskedjenek.
- - 21 —
IV.
Felsőbb rendeletek.
1. Vallás- és közokt. m. kir. minist, okt? 25466. sz. Zánkay Zsigmond segédtanárnak ideiglenes megerősítése tudtul adatik.
2. Vallás- és közokt. m. kir. minist, sept. 14. 18401. sz. A nyilvánossági joggal felruházott polgári fi- és kereskedelmi iskolákban a tanulmányi előmenetel jelzésére a középiskolai rendtartás 45. §-sa vétessék irányadóul, mely az általános osztályozás és a számszerinti sorozás megszüntetésével a tanulmányi előmenetel jelzésére „jeles- jó-elégséges- és elégtelen" fokozatokat alkalmazza.
3. Vallás- és közokt. m. kir. minist. 1876. okt. 29. 25570. sz. Hoffmann Mór, Schmidt Károly tanári s Morgenbesser János igazgatói minőségben állomásaikon végleg megerősittettek.
4. Vallás- és közokt. m. kir. minist, okt. 17. 24760. sz. A tantestület minősitvényi táblázata beküldendő.
5. Vallás- és közokt. m. kir. minist, sept. 28. 21056. sz. A ka-ránsebesi, titeli és pancsovai polgári íiiskolák 5. 6. 7. és 8-ik osztályainak tanítványai, nemkülönben az ország többi polgári íiiskolák 1. 2. 3. és 4-ik osztályainak tanítványai azon esetben, ha a középtanoda folytatólagos 2. 3. vagy 4-ik osztályába akarnak lépni, azt akadálytalanul tehetik, ha a latin, esetleg franczia nyelvből szükségesnek mutatkozó fölvételi vizsgálatot leteszik; ezen vizsgálatnak azonban nem kell a megelőző középtanodai tananyagon kivül az előbbi osztályokéra visszaterjedni. Egyéb itt meg nem érintett esetekre nézve, a „gymna-siumi rendtartás" 6. §-ának c.) pontja a polgári iskolai tanulókra is alkalmazandó, mely szerint a gymnasiumi felsőbb osztályokba való felvétel az előtti osztályokról legalább elsőrendű bizonyítványtól tételez-tetik fel.
6. Vallás- és közokt. m. kir. minist, márcz. 25 7483. sz. Rendelet, mely szerint vasúti gyakornokokul a polgári iskolát jó sikerrel végzett növendékek is felvétetnek.
_ 22 —
V-
A polgári iskola oktatás terve 1876|7-ben,
I. osztály.
Folyó-szám il Tantárgy ; Tankönyv Heti óra- ! szám | Előadó tanár j Bevégzett tananyag.
1. Hit- és erkölcstan. 2. A polgári iskolák a népoktatási törvény 67. §. értelmében felekezeti szinezetnél-kiili iskolák, minélfogva e törvény 58. §-a szerint, a hit- és erkölcstan tanításáról, a vallás felekezetek tartózván gondoskodni, e tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik.
2. Magyar nyelv. Gyulai Béla Magyar nyelvtana. BodnárIványi Olvasókönyv I. rész. 3. Zánkay Zsigmond A szókról általában. A főnév; nemei, képzése számalakjai, birtokragozása; viszonyszók. A melléknév és jelző, A névmás és annak nemei. A számnév. Az egyszerű bővített mondat.
3. Német nyelv. Ney Ferenc Német nyelvtana. Jausz G. Deutsches Lese-buch. I. rész. 2. Zánkay Zsigmond Személyes névmás, határozott és határozatlan nemszócska, mutató és kérdő névmás ejtegetése, a gyönge hajlitásu igéknél a jelentő mód jelen idejének egyes számú alkottatása; a főnevek nemei.
4. Számtan. Mauritz Rezső I. rész. 3. Rosenblüh Lajos Mennyiségtani előfogalmak. A szám. A négy alapmivelet egész, tizedes- és közönséges tört számokkal. A közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtre és viszont. A hazai mértékek ismertetése a számtani miveletekkel kapcsolatban.
5. Mértan. Mocnik I. rész. 2. Zánkay Zsigmond A mértan fogalma. Egyenes vonalok. A szögek nemei és tulajdonságai; háromszögek; alakjai és főbb tételeinek bebizonyítása, a négy egybevágási eset, mértani alakitások.
— 23 —
| Folyó-szám | Tantárgy j Tankönyv Heti óra- j szám | Előadó | tanár j Bevégzett tananyag.
6. Mértani rajz. Krisz Ferenc Szemléleti mértana 4. Schultz Károly Testek; területek; vonalok, pontok és ezeknek összefüggése; egyenes és görbe vonalok; lapos és görhe területek; szögletes és gömbölyű testek.
7. Földrajz. 1 Hunfalvy János Földrajz. 2. Schmidt Károly Magyarország és az ausztriai birodalom általános áttekintése, különös tekintettel mindkét birodalom természeti földrajzára.
8. Természetrajz. Kriesch János a termérszetrajz elemei. 2. Zánkay Zsigmond Az emlősök és madarak osztályaiból az általános alapjellemmel biró olyan állatok, melyeknek ismertető jegyeik élénken elő tüntetik az egyes csoportok jellemét. A virány virágos növényeinek rendjeiből olyan növények, melyek az ember életével szorosabb összeköttetésben vannak.
9 Szépírás. 2. Schultz Károly Magyar és német betűk begyakorlása ütenymód és előiratok szerint.
10 Testgyakor-j latok. 2. Pongrácz | Adolf Szabad és rendgyakorlatok, kezdő gyakorlatok (többnyire függő eszközökön) kengyelhinta, mászás, nyújtó, bak és az ugrás külön nemei.
11 Ének Goll J. és Halász Gy. Énektana. 2. Berecz Imre j Bevezetésül, hogy a zene, mint művészet minő hatással van az emberi kedélyre. Az énektan elemei, u. m. vonalrendszer, kulcs-és hangjegy ismeret. A hangjegyek és szün-jelek értéke. A zene 7 főhangjainak elhelyezése a vonalrendszeren, A felemelő, leszállító és feloldó jegyekről. A felemelés és leszállítás következtében támadt mellékhangok helyzete és elnevezése, s az ezzel párhuzamban álló u. n. cserélt hangok megismertesése. Általános tárgyalása a dur és moll hangnemek közti külömbség-nek. A c dur hangnem bővebb ismertetése, különös tekintettel az egyes hangköztávolságok ugy szó mint éneklés általi eltalálására, s az erre vonatkozó számos gyakorlati példák hozzáadásával. Gyakoroltattak ezen kivül a hangjegyírás és olvasásban, valamint a gyakorlat terén a könnyebb irályu homophon dalok egy és két hangú éneklésében.
— 24 —
II. osztály.
[ Folyó-szám | Tantárgy | Tankönyv Heti óra- : szám Előadó | tanár i Bevégzett tananyag.
1 Hit- és erkölcstan. 2 Lásd I. osztály.
2 Magyar nyelv Gyulai Béla magyar nyelvtana BodnárIványi olvasókönyv I. rész. 3 Zánkay Zsigmond Az első osztályban tanultak ismétlése után az ige nemei, képzése, ragozása, módjai, idő, szám, személy; a kötszók, határozó és kiegészítő; az indulatszó nemei; a helyes írás.
3 Német nyelv Ney Ferenc német nyelvtana Jausz G. Deutsehes Lesebuch I. rész. 2 Hoffmann Mór Esetek; „van" ige; birtokrag, gyönge ejtegetés, erős ejtegetés; tulajdonnevek ejtegetés; visszahozó névmás, birtokos névmás, személyes névmás; melléknevek fokozása. Fordítási gyakorlatok 17—33. Két, he-tenkint egy iskolai és egy házi gyakorlat.
4 Számtan Nóvák Sándor kereskedelmi számtana I. rész. 3 Rosenblüh Lajos Ismétlés. Idegen államok mértékeinek ismertetése. Szétbontás. Összevonás. Négy alapmivelet az idegen államok mértékeivel. Arány. Aránylat Egyszerű és összetett hármas szabály.
5 Mértan Mocnik I. rész. 2 Zánkay Zsigmond Négyszögek; ezek szögei, nemei, alakítása, sokszögek; ezek szögei és nemei. Négyzetre emelés, négyzet gyökvonás. Egyenes vonalú idomok nagyságának meghatározása, u. m. a négyzet, derékszögű négyszög, ferdeszögü egyenközény, háromszög, ferdény, ferdényded, szabályos és szabálytalan sokszög területe. Pythagorasi tétel.
6 Mértani rajz Krisz Ferenc szemléleti mértana II. rész. 2 Schultz Károly A vonalrajz folytatása, összhangzatban tartva a II. osztályban tanított mértani alaktannal.
7 Földrajz Scliwicker J. II. földrajza 2 Schmidt Károly Európa természeti földrajza s országainak általános áttekintése, valamint a föld többi részei legáltalánosabb átnézete.
— 25 —
Folyó-szám i| Tantárgy i Tankönyv Heti óra- ; szám Előadó tanár : Bevégzett tananyag.
8 Természetrajz Kriesch János a természetrajz elemei 2 Zánkay Zsigmond A legfontosabb és az életben gyakran használtatni szokott ásványok. A már ismert növények rendbe szedettek; ennek megtörténte után a növények külső szervei taníttattak.
9 Szabadkézi rajz 2 Schultz Károly Távlati rajzolás legalsóbb elemei. Forgás által alakult fölületek lerajzolása. Tájtervelés; szabadkézi rajzolás kiváló tekintettel a virágok, diszitmények és emberi alakok részleteire.
10 Szépírás 2 Schultz Károly Az első osztályban végzettek nagyobb-körü ismétlése, iroda betűk- és írásgyakorlatok.
11 Testgyakorlatok 2 Pongrácz Adolf. Az I. osztály gyakorlatainak folytatása, szabad gyakorlatok botokkal, kettős rendek képzése és menetek, a függ és tám-eszközökön első fokú gyakorlatok.
12 Ének Az előadó tanár jegyzetei 2 Berecz Imre A múlt évi elméleti rész ismétlése és újbóli begyakorlása után az összes dur hangnemek megismertetése tárgyaltatott. A hangközök távolságának ugy számokkali megnevezése, valamint éneklés általi eltalálásában is gyakoroltattak. Végre az elméleti résznek tárgyát képezte az ösz-hangzattan rövid vázlata; különösen pedig a szokottabb dur és moll öszhangza-tok mikénti keletkezése és azok mind a három fekvésbeni megismertetése. Gyakoroltattak ezen kivül a könnyebb irályu kéthangü dalok éneklésében, különféle zeneszerzők műveiből átdolgozva.
— 26 —
III. osztály.
1 Folyó-szám | Tantárgy j Tankönyv Heti óra- j szám i Előadó 1 tanár j Bevégzett tananyag.
1 Hit- és erkölcstan 2 • Lásd I. osztály
2 Magyar nyelv Gyulai Béla Magyar nyelvtana BodnárIványi Olvasókönyv II. rész. 2 Zánkay Zsigmond A szótan, tő- és bővitett mondat ismétlése után az összetett mondat nemei u. m. összevont, mellé- és alárendelt, idézési mondat és az azokban előforduló Írásjelek használata. Mondatcsoport. Egyenes és fordított szórend. Körmondat gyakorlata és elmélete.
3 Német nyelv Ney Ferenc Német nyelvtana Jausz G. Deutsches Lesebuch H. rész 3 Hoffmann Mór Erős ejtegetés alakjai; „nál-, nél" rag; tulajdonnevek ejtegetése; birtok és birtokos; visszahozó névmás, személyes névmás, melléknevek fokozása; fokozási kivételek; melléknevek ejtegetése; állítmány os melléknév; sarkszámok, rendszámok, „van és vannak". Fordítási gyakorlatok 25—40. Két heteukint egy iskolai és egyházi gyakorlat.
4 Számtan Mauritz Rezső II. rész. 2 Rosenblüh Lajos Ismétlés, Társaságszabály. Arányos osztás. Elegyítés számolás. Középszám. Helybeli és idegen váltó leszámitolása.
5 Mértan Mocnik II. rész. 2 Zánkay Zsigmond A kör. Ivek, körszeletek, középponti szögek. Hurok, körületi szögek, körmetszetek. Metszők és érintők. A körök fekvése egymásra nézve. Egyenes-vonalu idomok a körben és körön kívül. A kör kerülete és területe.
6 Mértani rajz Hieser Szabóky Rajzoló mértan 1 Schultz Károly A körről és a körből alakítható s a körbeirott ábrákról. A sikmérések egyenes oldalú térrajzai.
7 Földrajz Schwícker I. H. Földrajza 2 Schmidt Károly Európa rövid ismétlése mellett, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztralia rövid földrajza. — A mértani földrajz alapvonalai és földabroszok készítése.
— 27 —
I i\'olyó-szám :| Tantárgy j i Tankönyv Heti óra- j szám i Előadó | tanár i Bevégzett tananyag.
8 Történelem Schwicker I. H. Történelme 2 Schmidt Károly Magyarország történelme,
9 Természetrajz Pap János Természetrajzikönyve 2 Morgenbesser János Téli hónapokban taníttatott az emberi test boncz- és élettana röviden; erre a gerinczes és gerincztelen állatok osztályainak jellemzése és a hazánkban levőknek elterjedése. Tavaszi hónapokban az egy és kétszikű növénycsaládok jellemzése s a nyiltmagvuak.
10 Természettan Schubert Károly Természettana 2 Morgenbesser János A viz; a légnemű testek, az egyoldalú levegőnyomás által okozott tünemények; a hang; a hő és annak hatásai, a világosság tüneményei; a delejes erő; a villamosság és annak tüneményei; az egyszerűbb kísérletek bemutatása és ezekből a természeti tünemények törvényeinek magyarázása.
11 Szabadkézi rajz 2 Schultz Károly Folytatása az ékítmények és fejek körrajzának; különösen az iparra vonatkozó rajzok, az árnyékolás kezdete.
12 Spépirás 2 Schultz Károly Folyó irásbani gyakorlás és betűk díszítése.
13 I Testgyakorlatot 2 Pongrácz Adolf A II. osztály gyakorlatainak folytatása, szabadgyakorlatok bot- és kézlőkkel, köny-nyebb katonai rendgyakorlatok az eszközökön; kezdő másodfokú gyakorlatok.
14 Ének Az előadó tanár jegyzetei 2 B e r e c z Imre Lásd H. osztály.
28 —
IV. osztály.
1 Folyó-szám | j Tantárgy Tankönyv Heti óra- j szám í Előadó | tanár j Bevégzett tananyag.
1 Hit- és erkölcstan | 2 Lásd I. Osztály.
2 Magyar nyelv Névy Gyakorlati irálytan I. rész. Bodnár Iványi Olvasókönyv II. rész 2 Hoffmann Mór Az irálytan elméletének alapvonalai. A gyakorlati irálytan tüzetesen. Az okiratok. Az előadás gyakorlására elbeszélői, lantos, románcz, ballada, költői rövidebb és köny-nyebb szónoklati darabok olvastatása. írásbeli gyakorlatokul okiratok, kisebb elbeszélések készittetése. Hetenkint egy Írásbeli gyakorlat.
3 Német nyelv Ney Ferenc Német nélvtana Jausz G. Deutsches Lesebuch II. rész. 3 Hoffmann Mór Az igék jelen, félmúlt, mult, régmúlt, jövő ideje, határozatlana, parancsoló módja; a ható- és tétető igék ragozása; összetett igék, határozatlan idom „zu" előszóval; a viszonyszókról. Fordítási gyakorlatok 48—58. Két hetenkint egy iskolai és egy házi gyakorlat.
4 Számtan 1 Mauritz Rezső II. rész 2 j Rosenblüh Lajos Arany- és ezüstről szóló számolások. Az érem és pénz magsúlya, összes súlya, finomsága. Az állam- és értékpapírok számítása. Összetett kamatszámítás tisztán elemi módon.
5 Mértan Mocnik II. rész 2 Rosenblüh Lajos Köbre emelés, köbgyökvonás. A koczka, hasáb, henger, gula és kup főlülete és köbe. A tértan, tértani gyakorlati mérések, a térfogat kiszámítása.
6 Mértani rajz Hieser-Szabóky Ábrázoló mértana 1 Schultz Károly Az ábrázoló mértan elemei. Egyszerű építészeti rajzgyakorlatok; épülettervek másolása.
7 Történelem Neumann Soma Világtörténelme 2 Schmidt Károly A világtörténelemből az ó-kor különös tekintettel a műveltség fejlődésére.
— 29 —
Folyó-szám j Tantárgy | Tankönyv Heti óra- j szám j Előadó í tanár Bevégzett tananyag.
8 Természetrajz Pap János Természetrajza Dapsy és Credner Geológiája 2 Morgenbesser János Téli hónapokban tanittattak az életet közelebbről érdeklő és az iparban használtatni szokott ásványok, tekintettel azoknak alaki, természettani és vegytani tulajdonságaikra. A nevezetesebb szikla- és földfajok, a földtörténetével egybekötve. Tavaszi hónapokban a virágtalan növénycsaládok jellemzése és a növények meghatározása.
9 Vegytan Sajóhelyi Frigyes Vegytana 4 Morgenbesser János A szervetlen és szerves vegytan alapvonalai, a fontosabb elemek és ezek kiváló vegyületeinek ismertetése, kisérleti uton, a mezei gazdaságra és az iparra alkalmazva.
10 Szabadkézi rajz 2 Schultz Károly Tanulmányfejek, lapos és domború minták szerint. Ékítmények, vonaltávlati rajzok és különféle szakba vágó xnüipari rajzok utánzásai.
11 Testgyakorlatok. 2 Pongrácz Adolf A szabadgyakorlatok különféle nemei; az ugrás különféle nemei; a függési és támaszkodási gyakorlatok és ezeken kivül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatok.
12 Ének Az előadó tanár jegyzetei. 2 Berecz Imre Ez idei tanévben a IV. V. és VI. osztálybeliek együtt gyakoroltattak az éneklésben. Az összes dur és moll hangnemek. Valamely adott alapzöngése, hármas öszhangzatot építeni mind a három helyzetben. A zene-történelemből egyes kiváló epizódok, a jelen korban élő nevezetesebb zeneirók részben életrajzai, részbena ze-nészet teréni működésük iránya, különösen Liszt, Erkel, Wagner és több mások, mint valóságos reformátorok a zene irodalomban. Négyszólamú choralok, dalműi kivonatok, kisebb s nagyobb keretü.önálló művek.
— 30 —
V osztály.
1 Folyó-szám j Tantárgy | Tankönyv Heti óra- 1 szám j Előadó j tanár j Bevégzett tananyag.
1 Hit- és erkölcstan 1 Lásd I. Osztály
2 Magyar nyelv Névy, Gyakorlati irálytan II. rész Névy, Irodalomtörténete és olvasókönyve. 2 Hoffmann Mór Az ügyiratok elmélete. A különféle beadványok és hirdetmények. Az ujabbkori irodalom története. Előadás gyakorlásául ujabbkori költők és irók műveinek felolvastatása. Egyes költői művek széptani fejtegetése a költői irály és műfajok megértése czéljából. Fogalmazási gyakorlatok ; ügyiratok, leírások és elbeszélések készítése. Két hetenkint egy írásbeli dolgozat.
3 Német nyelv Szemák Mondattana I. rész Jausz G. Deutsches Lesebuch III. rész 4 Hoffmann Mór A nyelvalaktana ismétlése után a nyelv rendszeres mondattana: a mondattan fogalma és részei; alany, állítmány, jelző, kiegészítő, határozó. A mondat nemei. A beszédrészek használata a mondatban. Esettan. Igék sajátitó-, tulajdonitó- és tárgyesettel. Elöljárók. Igeidők és igemódok. Az ige mint állítmány. Melléknév, névmás, indulatszók, határozók, kötszók. Fordítási gyakorlatok. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat.
4 .Számtan Weninger Vincze Politikai számtana 2 Ilosenbliili Lajos Kamatos-kamat mathematikai alapon. A szorszámolás. Első fokú egyenletek egy és két ismeretlennel.
5 Mértan Mocnik 11. rész 2 Rosenblüh Lajos A teke fölülete és köbe. Szabálytalan testek mérése. A sík és a tértan ismétlése, térrajzok készítése és a területek kiszámítása.
6 Mértani rajz Hieser-Szaboky Ábrázoló mártana 2 Schultz Károly Épületi-, tér- és homlokrajzok készítése. A pontok, egyenesek és sikok ábrázolása a vetületi lapokon. A pont, az egyenes vonal és a lap egymáshozi viszonylatukban. Testek ábrázolása; gula, hasáb, henger, kup, teke, áthatások, érintési lapok.
— 31 —
| Folyó-szám | Tantárgy j Tankönyv Heti óra- | szám Előadó | tanár 1 Bevégzett tananyag.
7 Történelem Neumann Soma Világtörténelme. 4 Schmidt Károly Az ó-, közép és újkori történetek nevezetesebb korszakai időrendben. A korszakokat jellemző és feltüntető földabroszok használásával és földrajzi felvilágositá-sokkal.
8 Statistika. Hunfalvy J. Statistikája. 2 Schmidt Károly A statistika főbb vonalai a magyar birodalom területéről, természeti mineműségéről, termékeiről, népessége viszonyairól; a nép anyagi, szellemi és erkölcsi közmiveltségéről, az államháztartásról és hadierőről, egybevetve mindezeket az európai nevezetesebb államokkal, a lehető legvilágosabb rövidséggel.
9 Természettan Greguss Gyula Természettana 3 Morgenbesser János A testek általános és eltérő tulajdonságai. A természet általános törvényei a kísérleteken szerzett tapasztalatokból levonattak. Az erőműtanból az egyensúly-, mozgás- és nyugvástan, különösen a géptan.
10 Könyvviteltan Karner-Novák Könyvviteltana 2 Zánkay Zsigmond Az egyszerű és kettős könyvvitel alapvonalai. Pénztárkönyv, előkönyv, főkönyv, napló, árukönyv számlakönyv. Értékpapírok könyve, árverési könyv, leltárkönyv. A könyvek bezárása és a mérleg készítés.
11 Szabadkézi rajz. 1 Schultz Károly A távlat és az árnyékolás elemei, alkalmazva az eddig rajzolt ábrákra és tárgyakra. — Ódon minták szerinti gyakorlatok. Műipari ékítmények.
12 Testgyakorlatok 2 Pongrácz Adolf Lásd IV. osztály.
13 Ének Az előadó tanár jegyzetei 2 Berecz Imre Lásd IV. osztály.
— 32 —
VI. osztály.
Folyó-szám il Tantárgy i Tankönyv Heti ora- j szám i Előadó I tanár 1 Bevégzett tananyag.
1 Hit- és erkölcstan 1 Lásd I. Osztály.
2 Magyar nyelv Névy Irálytana H. rész Névy Irodalomtörténete és olvasókönyve 2 Hoffmann Mór A középkori és régibb irodalom történetének rövid áttekintése. A kereskedelmi levelek elmélete. Előadás gyakorlásául szónoki és költői remekírók válogatott darabjainak felolvastatása, a könyv nélkül megtanultak elszavaltatása. Fogalmazási gyakorlátul üzleti levelek és szónoki darabok Íratása. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat.
3 Német nyelv Szemák Mondattana II. rész. Jausz G. Deutsches Lesebuch III. rész 3 jHoffmann Mór Összetett mondatok ; összerendelt és alárendelt mondatok. Ellentétes, okádó és következtető mondatok. A mellék mondatok különféle nemei; a mellékmondatok megrövidítése. Szórendi szabályok. Fordítások a mondattannal kapcsolatos olvasókönyvből. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat.
4 Számtan Weninger Yincze Politikai számtana 2 Rosenblüh | Lajos Számtani- és mértani haladvány. Évi betét- és évjáradék számítás. Törlesztési számitások. Pénzintézetek és a jegybank ismertetése. Kapcsolástan.
5 Mértan Mocnik 11. rész. 2 Rosenblüh Lajos A lejtmérések, alkalmazva a közéletben előforduló esetekre, mint p. o. a felszinti mérés- és alagcsövezésre, mocsárok kiszárítására összekötve a helyzeti rajzok készítésével.
6 Mértani rajz Ilieser-Szabóky Ábrázoló mértana 2 Schultz Károly Az árnytan, távlattan és épitmény-rajzok.
7 Történelem Horváth Mihály Nagyobb kézikönyve 3 Schmidt Károly Magyarország összefüggő története. j
— 33 —
I Folyó-szám 1 Tantárgy j Tankönyv Heti óra- ! szám j Előadó tanár | Bevégzett tananyag.
8 Könyvvitel-tan Karner-Novák könyvviteltana 2 Zánkay Zsigmond Lásd V. osztály.
9 Természettan Greguss Gyula Természettana 2 | Morgenbesser János A rezgések tanából :a hang, a hő, fény, delejesség, villamosság és a légkör tüneményei.
10 Ipartan Az előadó tanár jegyzetei. 2 Morgenbesser | János A gőzgép ; a szerszám gépek. A nyersanyagok feldolgozása. A természeti erők felhasználása. Az aczéltollgyártás, az óragyártás, a papirosgyártás. Az ipari és élettani jelentőségű szervesvegyeknek ismertetése.
11 Jogismeret Mártonfy Márton Magyar alkotmánytana és az abban foglalt polgári jogok és kötelességek. 2 Schmidt Károly Az ország közjoga; a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. A magánjogból az anyagi részből: az örökösödési, telekkönyvi jog fővonalai; az anyagi büntető jog. — A váltójog és a csődtörvény főbb vonalai.
12 Szabadkézi rajz 1 Schultz Károly Az előbbieket folytatva egész domború öntvények utáni rajzolás.
13 Testgyakorlatok 2 Pongrácz Adolf Lásd IV. osztály.
14 Ének Az előadó tanár jegyzetei 2 Berecz Imre Lásd IV. osztály.
2
— 34 — VI.
A tanári kar és működésének kimutatása.
1. MorgenbeSSer János igazgató; polg. iskolákra képesitett tan., a magy. kir. természettudományi társulat rendes tagja, a n.-kanizsai iskolaszék tagja, a vegyt. labor., a termény- és természettani szertár őre, tanította a természettant a ÜL, Y. és VI., a természetrajzot a III. és IV., a vegytant a IV. és az ipartant a VI. osztályban. H. ó. 17.
2. Berecz Imre zene- és énekre képesített tan., a III. osztály főnöke; a soproni „ifjúsági zene-egylet" tiszteletbeli alelnöke, a n.-kanizsai „városi dalárda" Il-od karnagya, tanította az éneket és zenét minden osztályban. H. ó. 6.
3. Hoffmann Mór rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a II. oszt. főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület első alelnöke, tantestületi értekezleti jegyző, tanította a magyar irálytant és irodalmat a IV.,
V. és VI., a német nyelvet a II., III., IV., V. és VI. osztályban II. ó 21*.
4. Pongrácz Adolf tornára képesített tan., tanította a tornászatot minden osztályban. H. ó. 6.
5. Rosenblüh Lajos rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a VI. oszt. főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület választmányi tagja, a n.-kanizsai polg. egylet titkára, a polg. iskolai takarékpénztár pénztárnoka, tanította a számtant minden, a mértant a IV. V. és VI. osztályban. H. ó. 20.
6. Schmidt Károly rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a IV. oszt. főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület elnöke, a tanári és ifjúsági könyvtár őre. tanította a földrajzot az I.. II. és III., a történelmet a III., IV., V. és VI., a statisztikát az V. és alkotmánytant a
VI. osztályban H. ó. 21.
7. Schultz Károly a rajz rendes tanára, az V. oszt. főnöké, tanította a rajzot minden, a szépírást az I., II. és III. osztályban. H. ó. 26.
8. Zánkay Zsigmond segédtanár, polg. iskolákra képesített tan., az I. oszt. főnőké; a zalamcgyei ált. tanítótestület aljegyzője, tanította a magyar nyelvet az I., II., III., a mértant az I., II., III, a természetrajzot az I.. II., a német nyelvet az I. és a könyvviteltant az V. és VI, osztályban H. ó. 22.
Hitoktatók:** 9. Nith Norbert, ferenezrendi atya.
10. Szilvágyi Gyula, evang. lelkész.
* Ez évben a következő munkát irta: „A nemzetiség és nemzeti nyelv;" hazaüas elmélkedések.
** A móz. vallású tanulóink a n.-kanizsai izraelita iskola egyes osztályaiban felosztva, nyertek a vallástanban oktatást.
VII.
Az ifjúság érdemsorozata az 1876 f 7. tanév végén.
I. osztály.
A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Számtan j i ; Mértan | Természet-i rajz j Mért. rajz ] Szépírás 1 Tornászat i Ének Szorgalom! Magavi- j selet
Ballia Győző jel jo JO jel jel jo jo jel jel elég jel dics jo
Bartos Géza jel elég elég jel elég elég jó elég jó elég elég vált jó
Benczekovics Ján. ism. x m áradt
Berger Albert elég jel 1 jel 1 jel I jel jel jel jel jel elég jel erny jó
5. Berger Lajos Is i m a r a d t
Bergincz János jó jel jel jel jel elég- jó jó jel jó elég jó jó jó dics. jó
Bicza János jó elég elég jó jó elég elég- elég vált jó
Boár Jenő elég elég jó jó jel jó jó jel jel jó elég vált jó
Czach Frigyes jel elég elég jó elég jó jó jó jel jó jel jó elég jel vált jó
10. Eisinger Ignácz jó jó jó jó jel jó jó elég elég vált jó
Feuchtenberger K. ism. jel elég elég jó elég jó elég- elég elég elég vált jó
Fried Henrik jó jel jel jel jel jel jó jél jó elég jó dics jó
Gross Vilmos elég elégt elégt elégt elég elég elégt elégt jó elégt elég jó elég jó hany szab
Haász József elég elég elég elég elég elég jó jó vált jó
15. Hamburger János elégt elég elég jó elég elég jó elég jel elég jel elég jó vált jó
Hamvay Sándor jó jó jó jel jó jel jel jó jó elég jó jel dics jó
Horváth Ferencz jel jó jó jel jel jó jó jó vált jó
Kassay Árpád elég elég elégt elégt elég elégt jó elégt elégt elég- elégt hany szab
Kassay Géza elég elég elégt elégt elégt elégt elégt elégt elégt elég elégt hany szab
20. Kommer Károly ls: i m a r a d t
A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Számtan Mértan Természetrajz j Mért. rajz ! Szépirás Tornászat Ének : Szorgalom ; Magaviselet
Krausz József elég jel jel jó jo jel elég JO elég jo elég jo elég valt. vált jo
Krausz Miksa jó jó elég elég jó elég elég elég jó jó szab
Kremsier Gyula elég elég jó elégt elég elég jó elég jel elég elég hany
Kracsay Ferencz jó elégt elégt elégt elég elégt elég elégt elégt jó elégt hany vált dics vált vált vált jó szab
25. Kulhanek Károly jó elég elég elég elég jó jó elég elég jó jel
Kunzerics Kár. jel jel jó jel jó jel jel jel jel jó elég jó jó elég jó
Kurcz Kár. jó jó elég jó elég- jel elég jó jó
Kurtnecker Ferencz jel jó jó elég jó jó elég jó jel jó jel jó jel jó
László Lajos jó elég elég jó jó jó jó jel jó jó
30. Liszt Kálmán jel jel jel jel jel jel jel jel Jc! jel jel erny. jó jó
Löwensohn Lajos jel jel jel jel jel jel jel jel jel jó jel erny.
Löwi Ignácz Is: i m arad * vált vált dics dics vált . ,
Moger Károly jó elég elég jó jó elég jó jel jel jel jó jo eleg jó jó ÍA JO jó jó jó jo
Nagy József 35. Neumann Samu Noficzer Ferencz Pallér János jel jó jel jó jó jel jel elég jó jel elég elég jó jel jel elég jó jel jel jel jel jel jó elég jó jó jó jó jó jó jó jel jó elég elég elég jo jó jel jó
Perger János Petrics Károly elég elég elég le elég i X jó XX elég SL 1 elég r a elég [> d jel t jel elég elég jó vált vált dics jó jó jó
40. Raffay Károly Rathmann End. jó jel elég jó elég jó elég jel elég jel elég jel jó jó elég jó jó jel jo jó
Rózsás József le i m ara« t vált dics vált hany vált
Schlesinger Mór Simon Ferencz jó jel jel jó jó jó jó jel jel jel jó jó jó jel jó jel jo jó jel elég elég jó jó jel jó jó ín
45. Spitzer Béla Szabó István jel elég elég elég elég elég jel elég jel elégt elég elég jel jó jó elég jó elég jel jó jó JO szab szab
Szalai István elég elég elégt elég jó elég jó elég jó jó
Szalóki Imre lt i ra arad t
Szélig János ism. elég elég jó jó elég elég jó elég jó elég jó vált szab
50. Szikora Alajos jel elég jó elégt elégt elég elég elég jel jó elég hany szab
Szondi László jel jó elég jel jel elég jel jó jel jó jó vált jó
Takács Péter elég elég jó elégt elégt elég jó elégt elégt jó elég hany szab
Veinovics Nán. jó jó elég elég jó elég elég elég elég elég jó elég vált szab
Weinhoffer Nán. jel jó jó jel jel elég jó jó jel elég vált jó
55. AVeiss József jó jó elég elég elég elég jel elég elég elég jó vált jó
Wemer Konr. elégt elég elég elég jó elégt elégt elégt elégt jó elég hany szab
Zákonyi Bold. elég elégt elégt elégt elégt elégt elégt elég elég elég jó hany szab
II. osztály.
A tanuló neve Hittan Magyar j nyelv Német nyelv Földrajz j Számtan Mértan i Természetrajz j Mért. rajz j i Szabadk. j rajz Szépírás j Tornászat j Ének- Szorgalom Magavi- j seiet
Ángyán Sánd. jo elég elég 1 jó jó jel elég | eleg | elég elég jó elég vált szab
Armuth Béla le i m a r a cl t
Czápáry Pál elég elég elég elégt elég elég elég elég elég elég elég elégt hany jó
Czigler Károly elég elég jo elég elég jo elégt elég jo jo elég elégt hany jo
5. Czvetkó István jo elég elégt elég elég elég elég elég jo jó elég jel hany szab
Csillag Árpád le i XXX a r a €L t
Friedländer Zs. jel jel jel jel jel jel jel jó jó jel elég jó erny jó
Gizerics Flórian elég jo jel elég jo jel elég elég elég elég elég elég vált jo
Hikádi István jo jo jo jel jo jo elég jo elég jo jo elég dics jó
10. Horváth Kál. elég elég elég jo JO elég elég elég elég jo elég elégt vált szab
Horváth Nán. elég elég elég elég elég elég elég elég jo elég elég elég elég vált szab
Istvánfy Ist. elég elégt elég elégt elégt elég elég elég jo elég elég hanv szab
Jeglics Ferencz jó jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jo erny jó
A tanuló neve Hittan Magyarnyelv Német nyelv jl Földrajz Számtan j Mértan Természetrajz | Mért. rajz i Szabadk. rajz i í Szépírás i Tornászat | Ének Szorgalom í Magavi- | selet
Kiss István le i m a r Eb d *
15. Kovács Gyula jó elég jó jó jó elég jó jó jó jel jó elég dics jó
Kozma Nán. jel jel jel jel jel jel jel jó jó jel jó elég erny jó
Köhler Alad jó elég jel elég jó jó jó jó jó jó elég elégt dics jó
Krucsay Kár. jó elég jel jel elég jel jel elég jó elég jó jó vált jó
Lublitz Zsig. elég jel jó jó jó jó elég jó jó jel jel jó dics szab
20. Márkovics Fer. le i a r a d. t
Németh Gyula jó elég elég jó jó elég elég jó elég jó jó jó vált jó
Németh Vilmos jó jó jó jó elég elég jó jó jó jó jó jó vált jó
Petrics Gyula elég jó jó jó elég elég elég elég elég jó jó elég vált jó
Pichler Ignácz jel jó jó elég jó jó jó elég elég jel elég jel vált jó
25. Policzer Lipót elégt jó jó elég elég elég elég elég elég jó elég jel vált jó
Prager Fülöp le x m. a r a d. t
Pranger Ede jó elég elég elég elégt elég jó elég elég elég elég jó kany szab
Rathmann Gy. jel jó elég jó elég- elég jó jó elég jó elég elég vált szab
Ress Lajos jó elég elég jó elég elég jó jó elég elég jó elég vált jó
30. Rinhofer Gy. le i m a r a d t
Sőlét György jel jel elég jel jó jel jel jó jó jó jó jel dics jó
Szőllösy Kár. jó elég elég elég jő jó elég elég jó jó elég elég- vált jó
Tóth Lajos jó jó elég- jó jel jó elég elég jó jó elég elég vált jó
Tripammer Józs. jel jel jél jel jel jel jel jel jel jel jó jel erny jó
35. Weiss József jó jó jel jó jó elég elég elég elég jel elég jó vált jó
Weiss Mor elég jel jel elég elég jó elég elég elég jel elég elég vált jó
A tanuló neve i Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz Történelemi Számtan Mértan Természetrajz | Természettan j Mért. rajz i Szabadk. rajz Szépirás Tornászat Ének Szorgalom j Magaviselet
Blauhorn Miksa jel jel jel jó jel jó jó jel jel jó elég jó elég elég dics jó
Csemics Kár. jó elég jó jó elég elég elég jó jó jó elég elég elég jó elég vált szab
Físcher Miksa jó jel jel jó jel jel jel jel jó elég jó elég elég dics jó
Fucbs József le 1 m a r ö *
5. Hicelberger L. elég elég elég elég elég elég elég jó jó elég elég jó jel jó elég vált jó
Iker Sándor jel elég elég jel jel jó elég jó jó elég elég elég elég vált jó
Nyakas Ant. jó elég elég elég elég jó jó elég elég elég elég jó jó jó elég vált jó
Palkó Zsig. jel jel jó jel jel jó jó jó jel jó jel jel jel dics jó
Plander Gy. jel jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel jó jel elég jel erny jó
10. Reiner Ödön jel jel jel jó jel jel jel jó jó jel jó elég jó dics jó
Rózsai L. elég elég jó elég elég elég elég jó jó elég elég elég elég elég vált jó
Saly László le i m a r a <3 ■t
Sckaller János jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jó jel jó jel erny jó jó
Schmidt Rezső jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel jó jó jel erny
15. Sclmidár Gy. le i m a r a <3 t
Sölét Géza elég | elégt | elégt elég elégt 1 jó elég elég jó jó jel jel jel 1 jó 1 hany szab
Wieland Béla le i m a r a cl t
III. osztály.
39
Magántanuló: TÓtll Istváll.
IV. osztály-
Magántanuló : Szabó Géza.
A tanuló neve Hittan i Magyar j nyelv Német nyelv Történelemi 1 Számtan j i Mértan j Természetrajz i i Vegytan j Mért. rajz j : ; Szabadk. ! rajz Tornászat Ének ii Szorgalom Magaviselet
Bicza Bódog l\'el elég jó elég jó jel jó jo elég elég jó jó vált szab
Deutsch Jak. elég jó jel jel jo jel jel jel elég elég eleg elég dics vált vált vált vált vált dics vált jo
Keller Ferencz jó jó jo elég JO jo jo elég eleg jo — jel J°.
Keresztury Kál. jó elég elég jo elég elég jo elég eleg eleg jel JO jo
5. Klausz Lajos .10 jo elég elég jo jo JO elég jo jo jel jel jo
Komlóssy Kál. elég elég elég jo elég elég JO jo elég jo jel jo jo
Kovács Miki. jel elég elég jo elég elég JO elég elég jo eleg jo jo
Kozma György jel jó jel jel jel jel jel jel jo jo eleg jo elég jo szab
Magyar József 10. Maly János elég jo elég elég elég elég jo jo jo jo jo
jel jel elég jo jel jel jel jo jo eleg elégt jo dics jo
Plichta Ferencz le i m a r a cl t
Saly István Is: X XXL a r SL cl t | dics
Vörös József jel 1 jó 1 jó 1 jó 1 jel | jel jel jel jó 1 jó 1 J° 1 Jo jo
Wesel Adolf le i XXL a X* a Ci * vált 1 jó
15. Wieland Gyula jel 1 jó 1 jel jó 1 jel 1 jel i jó 1 elég | jó jó 1 elég jel
V, osztály.
A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német nyelv Statistika 1 1 ! Történelemi 1 Számtan Mértan Könyvvitel j Természettan J Mért. rajz Szabailk. rajz Tornászat J Ének Szorgalom Magaviselet
Ábrahám Gyula íel jel jel jel íel jel jel jel jel jel jó jó jel erny jó
Dénes Béla jó elég elég elég elég elég jo JO jo jó jo jo jel dics jo
Hirschler Jak. elég elég J° elégt elég elég elég jo jo elég elég elég elég hany szab
Kelemen Tiv. jel jel jel jel jel jó jel jel jel jel jel jel jel erny jó
5. Nagy György jó elég elég jó jo jel jó Jó jó jo elég jel jo vált jó
Vajda Ferencz JO jó elég elég jó jel jel jó jel jó elég elég jó dics Jó
VI. osztály.
A tanuló neve 1 Hittan Magyar j nyelv Német nyelv Történelemi Számtan j Mértan Könyvvitel j Termé- i szettan j Ipartan i Alkotmánytan ! j! Mért. rajz ; Szabadk. rajz Tornászat il ! Ének Szorgalom | Magavi- j seiet
Czeilner Kár. 151 i m a r a cl t
Krátky Józs. jel jel jel íel íel jel jel jel jel jó jel jel jel jel erny jó
Laky Imre elég elég elég elég jo jo jel jel jó JO elég elég jel jel vált szab
Plosszer Ant. jel jel íel íel jo jó jel jel jel JO jel jó jo jel jel dics jo
5. Schweitzer Kál. elég elég elég elég elég jó jel jó jel elég jo jo jel vált jo
Wéber Ant. jó jó elég jó jó jó jel jel jel jó elég elég jel jel vált szab
VIII.
Statistikai táblázatok az 1876/7. tanévről
i. A tanulók általános áttekintése.
A tauulók száma Vallásuk Nyelvi viszonyaik (Minő nyelveket beszélnek?) Szüleik polgári állása. Előmenetelük
Osztály Beíratott Elhalt Elmaradt r. katli. evang. móz. vall. magyar magyar német magyar tót magyar német tót Értei miségi Önálló őstermelők (föld-birtoko-sok és bérlők) Önálló kereskedők és iparosok Magántiszt viselők Személyes szolgálatot tevők s munkások Haladók Ismétlők
I. 57 — 7 41 2 14 35 22 — — 3 — 27 20 7 40 10
II. 36 — 6 25 4 7 25 11 — — 6 — 22 6 2 25 5
III. 18 4 15 3 13 5 — — 1 1 9 4 3 13 1
IV. 16 — 3 13 1 2 10 5 — 1 > 11 2 1 13 —
V. 6 5 — 1 5 1 — 1 — 3 2 5 1
VI. 6 — 1 6 — 4 2 — — • 1 2 2 1 5 | —
II. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint.
I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály VI. osztály
Tantárgyak. jeles jó 1 elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó i- 1 elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen
Hittan 17 17 14 2 6 14 8 2 7 3 3 6 3 3 2 3 1 2 1 2
Magyar nyelv 10 14 23 3 7 9 13 1 7 5 1 1 7 4 2 1 3 2 2 1
Német nyelv 8 17 19 6 9 8 12 1 6 3 3 1 3 3 6 2 1 3 2 3
Földrajz és statistika 15 14 13 8 ! 7 11 10 2 5 4 4 2 1 2 1
Történelem 7 1 4 1 2 6 4 2 2 2 2 1 2
Számtan 21 11 13 5 I 5 12 11 2 4 6 3 4 4 4 3 1 2 1 3 1
Mértan 9 12 24 5 8 8 14 4 4 5 6 2 4 3 2 1 1 4
j Könyvvitel 2 4 5
Természetrajz 13 26 7 4 1 6 7 16 1 5 6 2 4 8
Természettan - — 6 6 1 3 3 4 1
Vegytan — — 3 4 5
Ipartan 4 1
Alkotmánytan — 4 1
Mért. rajz 10 15 18 7 2 11 17 4 4 5 6 6 2 3 1 2 \'2 1
Szabadkézi rajz 2 13 15 4 2 7 8 4 1 2 3 1 2 2
Szépírás 17 17 10 6 9 14 7 4 6 3
Torna 3 23 24 2 11 17 2 6 5 3 3 4 1 2 2 2 4 1
Ének 111 1 21 15 3 4 8 13 5 4 2 7 3 7 2 3 2 1 5
44
Tanodai leltár,
Folyó szám T á r g y Érték
frt kr.
1 Az előbbi értesítőkben közölt természettani tárgyak
összes értéke........... 562 30
2 Az előbbi értesítőkben közölt természetrajzi tárgyak
összes értéke........... 357 65
3 Az előbbi értesítőkben közölt földrajzi tárgyak
összes értéke........... 155 90
4 Az előbbi értesítőkben közölt szám- és mértani
tárgyak összes értéke........ 176 50
5 Az előbbi értesítőkben közölt szabadkézrajzi tár-
gyak összes értéke......... 142 50
6 Az előbbi értesítőkben közölt hangszer értéke 157 —
7 Az előbbi értesítőkben közölt vegytani szerek ösz-
szes értéke........... 326 04
A lefolyt tanévben beszerzett tárgyak leltára
Folyó szám Tárgy Érték
frt kr.
1. Természetrajzi gyűjtemények leltára.
1 Spermoplűlus citillus.......... 2 50
2 Fringilla coelebs........... 1 80
3 Caprimulgus europaeus......... 2 20
4 Muscícapa cellaris.......... 2 30
5 Astur nisus ............ 2 50
6 Strix tengmalmi........... 2 50
7 Mustela vulgáris ,.......... 2 70
8 Köz. denevér............ 2 20
9 Talpa europaea........... 2 —
10 Lanius minor............ 1 80
_ 45 —
Folyó szám Tárgy Érték
frt | kr.
2. Természettani szertár leitára.
1 Delej kő, természetes.......... 1 20
2 Delejpálca horgonynyal......... 5 —■
3 Delejtü állványon........... 1 60
4 Közömbös delejtű állványon....... 3 20
5 Delejpatkótár 3 patkóból........ 10 —
6 Delejes rud............ 2 —
7 Lehajlási tű............ 2 80
8 Villanyos kettős inga......... 2 30
9 Villanymutató, aranylemezes....... 3 —
10 Elszigetelt rézgömb.......... 4 80
11 Sapka állványon, Faraday sz........ 2 30
12 Ilolz-féle villanygép, 2 tartalék koronggal . . . 95 —
13 Villanyos forgókerék, állványon...... 2 30
14 Franklin-táblája........... 1 80
15 Harangjáték 3 haranggal........ 7 —
16 Villanypisztoly............ 1 —
17 Ónlemez.............. — 80
18 Volta oszlopa 48 pár lemez....... 18 —
19 Állandó telep 20 szén- és 20 horgany elem . 21 —
20 Horgany és rézlemez a békakisérlethez .... — 45
21 Vizbontó készülék állványon .... . . 4 20
22 Galvánképelő, készülék......... 2 80
23 Ampére állványa 4 melléki........ 19 —
24 Villany delej deszkán\'.......... 5 —
25 Ilővillanyelem, réz- és vasból....... 1 20
26 Hő villany oszlop 30 elem........ 12 —
27 Lencscgyüjtemény 8 drb szekrényben .... 7 50
28 Nagyobb gyűjtőlencse 1 drb....... 1 80
29 Geissler-féle eső 3 drb......... 3 —
3. Földrajzi leltár.
1 Berghaus-Göncy Európa fali abrosza .... 9 —
2 Henricus Kiepert, atlas antiquus...... 3 12
3 Kiepert Wandkarte.......... 9 36
4 A magyar korona országainak térképe .... 2 50
4. A szabadkézrajzi gypsminták leltára.
1 1 drb gyermekfő........... 2 —
- 46 -
Folyó szám Tárgy Ér ték
frt kr.
2 1 drb Venus mellszobor........ 4
3 2 » Női mellszobor......... 7 _
4 1 » Páris mellszobor......... 8 -
5 1 » Thorwaldsen, fő......... 1 50
6 1 » Cornelius, fő.......... 1 50
7 1 » Alvó Faunus, fő ........ 2 50
8 1 » Bacchus gyermekfő........ 2 —
9 2 » Tanulmányfő, lapos........ 2 —
10 2 » Tanulmányfő, domború....... 4 —
11 1 » Tragoedia ........... 2 50
12 1 !! Zene............ 2 50
13 1 » Renaissance.......... — 50
14 42 » Taubinger Vorlegeblätter...... 16 80
15 9 n Taubinger Zeichenblätter...... 3 60
5. Hangszer.
1 1 drb Viola ............ 16 —
6. Könyvtár.
Kereskedelmi törvény. Weninger: Politikai számtan, Dr. Lutter N.; Egyszerű és kettős könyvvitel, Villicus: Rechenbuch für Bürgerschulen, Salamon: Geometrische Aufgaben, Berndorfer M.: Honisme, Lutter N.: Szorszámi táblák 3 pld., Kuckuk: Rechnen mit Decimal-brüclien, Kordos G.: Példatár a métermértékhez, Fényes: Földrajzi vezérfonal, Indali P.: Magyar olvasókönyv, Ebc\'nspanger I.: Földrajz, Balló M.: Vegytan, Laurent F.: Iskolai takarékpénztár, I. Ebenspan-ger: Erdbeschreibung, G. Kordos: Aufgabensammlung, Sclrwiedland: Franczia nyelvtan. Dr. Császár K.; Számtan, Fehér Ipoly: Kisérletí természettan, Technologisches Skizzenbuch, F. Wilbiandt: Lehre von den landwirtschaftlichen Gewerben. Találmányok könyve. Nóvák S.: Kereskedelmi számtan, Bátorfi L.: Zalamegye története. Nóvák: Könyvviteltan, Vajdafy E.: Számtan, Roller M.: Könyvvitcltan, Lád K.: Magyar olvaső. Kerékgyártó E.: Magyar olvasó, Georg Jausz Deutsches Lesebueh I—III köt. Szemák: Német mondattan II. R., Dr. Karvasy: Váltójog, Dr. Lutter N.: Betüszámtan, Mocnik: Mértan, Ambrozovics és Ney: A mérnök és épitész közlönye, Rousseau E., A népiskolai hatóság, Schwicker I. H.: Általános földrajz, Molnár A.: A nőképzés. Gyertyánffy I. és Kiss A.: A népiskola, Váltó-törvény, Ballagi K.: Német olvasókönyv, Karner-Novák: Könyvviteltan, Dr. Lutter N.: Köz.
— 47 —
számtan I—III füzet. Kaszap A.: Földrajz. Jónás I.: Német nyelvtan. Nagy I.: Irálytan alapvonalai.
Az ifjúsági könyvtár számára a növendékek által fizetett használati illetményekhői a következők szereztettek be: Szana T.: Két Kisfaludy, Spielhagen F.: Amit a fecske dalolt. Verne Gy.: Grant kapitány, llacklánder: A varázs sziget, Bodnár Zs.: Chateaubriand, Macaulay B.: Négy politikai életrajz. Thackeray W.: A négy György, A világirodalomból, Montesquieu: Persa levelek, Voltaire: Zadig v. a végzet, Verne Gy.: A jégsivatag, Erckmann-Chat.: Egy segédtanító története, Goldsmith Olivér: Egy világ polgár lev. Currer Bell; Jane Eure, La-boulaye: Pudli fejedelem, Diderot: Az apácza, Mikó J.: Benkő I. élete, B. Eötvös I.: Magyar irók és állam férfi., Szilágyi S.: Báthory G., Quinet E.: A forradalom, Réthy L.: Növendékek lapja, Györké anck-dótai, Szatlimáry K.: A kosztolányi hölgyek, Zombori G.: Uti rajzok, Ormos Zs.: A bánya sziklája, Szász B.: A kandaló előtt, Szász D.: Egy falat kenyér, Papp M.: Caraffa, Jancsó L.: Homérosz Iliásza, Hugó V.: Hernani, Verne Gy.: A Prémek hazája, Király: Idyllek, Lord-Bacon. Egy kastély az erdőbeu, Greguss A.: Arany J. balladái, Ilillern V.: Saját erejéből, Figyelő, Vértesi: Világ folyása, György A.: Művelődés történelem, Endrődy G.: Photographiák, Hóry B.: Nagy napok, Georgiana Fullerton: Egy viharos élet, Szana T.: Nagy szellemek, Tolnai L.: Az én ismerőseim, Az óra, Egy cserepár naplója, Képek a középkorból, D\' Auerbonne, Mély titkok, Két beszély. A somvári fényes Ádám ur, Franczia életképek, A fatalista, Jókai M.: De-kameronja 10 k., Jókay M.: Elbeszélések, A vén szinész, Dorottya, Zsák Mór, A lélekcsere, Scháffer Magdaléna, Byron, Bret Harte. Figaro házassága, Tphigenia Taurisban, Milton, A gyógyszerészné, Virgil, A műbirálatról, Szerelem és hiúság, A szegény nemes, Atala, Történelmi könyvtár.
Á most felsorolt könyyek összes értéke . . . 156 frt 90 kr.
Az előbbi értesítőkben felsorolt könyvek értéke 505 frt 39 kr.
A könyvtár összes értéke 662 frt 29 kr.
— 48 — IXZ.
A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés,
A jövő tanév szabályszerűen september 4-én kezdődik. A tanulók szabályszerű felvétele augusztus 29., 30. és 31-én s september havának három első napján, reggel 9-től 12-ig és délután 3—5-ig az igazgatói irodában történik. (Városház II. emel.) Ugyanekkor tartatnak a felvételi és javitó vizsgálatok is.
Azon növendéknek, ki a polgári iskola első osztályába kiváix felvétetni, bizonyítványt kell felmutatnia, hogy a népiskola első négy évi folyamát legalább elégséges sikerrel elvégezte, vagy felvételi vizsgát kell kiállania a polgári iskolába léphetésre megkívánt előismeretekből.
A növendék, bármely osztályba kiván felvétetni, addigi tanulmányairól szóló bizonyitványnyal személyesen, még pedig, szülei, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében tartozik a fölvételre az igazgatónál megjelenni.
Minden nyilvános- és magántanuló beiratás alkalmával a tandíjon kiyül 1 frtot fizet az ifjúsági könyvtárra. Az egész évi tandíj 3 frt, mely a beiratáskor lefizetendő.
A tandíjfizetés alól való felmentés egyedül N.-Kanizsa város hatóságát, mint ezen intézet kegyurát illeti, azért a felmentés iránti folyamodványok a város tek. tanácsához nyújtandók be.
Oly tanulók, kik csak egy kötelezett tantárgyból nyertek elégtelen tanjegyet, a vizsgálatot-nyert engedélylyel ismételhetik; a kik pedig két tantárgyból nyerték ezen jegyet a vizsgálathoz nem bocsájtatnak, és az osztályt ismételni tartoznak. Az ismétlő vizsgálatokra szóló engedély elnyerésére az illetők kérvényeik julius 8-áig az igazgatóságnál adandók be.
A szülők saját érdekében van, hogy gyermekeik jó elhelyezése ezéljából, a beiratásra ideje korán jelenjenek meg. Az igazgatóság e tekintetben az okvetlen szükséges utasításokat adni kész, miután számos megbízható család, tanulók felfogadására jelentkezett. Óhajtandó, hogy csakis azoknak tudomásvétele után intézkedjenek a szülők.
Nagy-Kanizsán, 1877. évi junius hó 30-án.
Morgenbesser János
igazgató.