* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.44 MB | |
| 2025-11-25 12:26:48 | |
 | |||||||
Nyilvános  5 | 11 | 1997. február 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozat száma: 21/1997-tól 35/1997-ig. Rendeletek száma: 8/1997, 9/1997, 10/1997, 11/1997. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetése (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Óvodai jelentkezések, általános iskolai beiskolázások, iskolai körzethatárok kialakítása, beiratkozások időpontjának és az induló első osztályok számának meghatározása (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1992. (XI. 23.) "Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről" szóló többször módosított rendelet 1. sz. mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 6.) Előterjesztés a hulladékgazdálkodási díjakról szóló 42/1996. (XI. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 7.) Előterjesztés a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos rendeletekről (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 8.) Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezető munkakörének ellátására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat Miklósfa városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Palin régi városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a nagykanizsai Teleki u. - Hevesi S. u. csomópontjában kialakításra kerülő körforgalmú forgalmi rend építési költségeinek támogatását célzó pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés az Önkormányzat által 1996. évben vásárolt lakások hasznosítására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Előterjesztés a ZALAERDŐ Rt. bérlőkijelölési jogával terhelt lakások értékesítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a Városi Könyvtár Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett költségvetési támogatásának igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) Előterjesztés a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület kérelméről (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 18.) Javaslat a Sármellék-Zalavári repülőtér működéséhez szándéknyilatkozat megadásához (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 19.) Javaslat az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság külső tagjának megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) 21.) Javaslat PHARE CBC projekten való részvételre (írásban) /zárt ülés/ Előadó: Tüttő István alpolgármester 22.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középfokú Társadalmi-Gazdasági Programja (írásban) Előadó; Tüttő István alpolgármester 23.) Gyermek- és ifjúságvédelem helyzete (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 24.) A Közgyűlés 1997. évi munkatervének elfogadása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. február 18-i üléséről Határozat száma : 21/1997-t61 35/1997-ig. Rendeletek száma: 8/1997, 9/1997, 10/1997, 11/1997. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. február 18-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kápolnás Zoltán, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Mátyás József a szakszervezet titkára, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kovács László könyvvizsgáló, Kámán László az IKI vezetője, Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet elnöke, Lőrincz Lászlóné a HUMÁN GESZ vezetője, Horváth Ferenc a Hunyadi Általános Iskola igazgatója, Draveczné Strommel Ilona a Hunyadi Általános Iskola Szülői Munkaközösségének elnöke, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, Tar Mihály a Magyar Rádió Győri Körzeti Stúdiójának munkatársa, 50 állampolgár. Suhai S&ndor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A 11. napirendi pontot visszavonjuk, mert időközben az a személy, akit intézményvezetőnek javasoltunk, nyugdíjazását kérte. Marton képviselő két interpellációt nyújtott be. A hivatal jogászaival történt konzultáció után egyetértettünk abban, hogy egyik sem tekinthető interpellációnak tartalmát tekintve. Megadom a lehetőséget Marton képviselőnek, hogy napirend előtti hozzászólásként ismertesse beadványait. Magyar József; Napirend előtt kérek 2 percet, valamint szóban szeretnék interpellálni. 2 Javasolom, hogy soroljuk előre azoknak a napirendi pontoknak a megtárgyalását, melyek kapcsolódnak a költségvetéshez. Bicsák Miklós; Napirend előtt kérek 2 percet, valamint kérdést szeretnék feltenni. Hajqató Sándor; Napirend előtt kérek szót. Röst János; Napirend előtt kérek 2 percet. Marton István; Javasolom, hogy a 8., 9. és a 24. napirendi pontok tárgyalására a közgyűlés következő ülésén kerüljön sor. Szavazást kérek arról, hogy az interpellációként beadott indítványaim interpellációként vagy napirend előtti hozzászólásként legyen-e kezelve. Kelemen Z. Pál; Szóban szeretnék interpellálni. Zsoldos Ferenc; Szóban szeretnék interpellálni. Suhai Sándor; Marton képviselő javasolta, hogy a 8., 9. és 24. napirendi pontokat soroljuk a napirendi pontok végére, és a folytatólagos ülésen kerüljön megtárgyalásra. Marton István; Az volt a javaslatom lényege, hogy ne kelljen folytatólagos üléseket tartani egy hét múlva, hanem a közgyűlés következő ülésén kerüljön megtárgyalásra. Suhai Sándor; Véleményem szerint hagyjuk napirenden az előterjesztéseket és a folytatólagos ülést ezekkel a napirendekkel kezdjük. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával - a három előterjesztést vegyük le napirendről és a közgyűlés következő ülésén kerüljön megtárgyalásra -, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor; A 8., 9. és 24. napirendi pontokat a napirendek végére soroljuk. Marton képviselő által leírtak sértik az interpelláció fogalmát. Interpelláció személyi vagy személyeskedő kérdés nem lehet. Javasolom, hogy napirend előtti hozzászólásként ismertesse beadványait. Dr. Takács Anikó; Interpelláció önkormányzati ügyben felvilágosítás, kérés. Marton képviselő által benyújtottak pedig ténymegállapítást tartalmaznak, ezért nem minősíthető interpellációnak. Marton István; Elfogadom a javaslatot, napirend előtti hozzászólásként kívánom ismertetni beadványaimat. 3 Tarnóczky Attila: A két beadvány véleményem szerint belefér az interpelláció kategóriájába, hiszen az SZMSZ szerint felvilágosítást kérhet a képviselő. Nem polgármester úrtól, mint magánembertói kérdez Marton képviselő, hanem a közgyűlés működésével kapcsolatos két lényeges, a polgármester személyét érintő kérdésről van szó. Dr. Takács Anikó: Az Ötv. és az SZMSZ szerint a képviselő önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. Mindkét beadvány ténymegállapítást tartalmaz. Marton képviselő nem kérdést intézett, hanem megállapítást tett. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokat - figyelemmel a módosításokra - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetése (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Óvodai jelentkezések, általános iskolai beiskolázások, iskolai körzethatárok kialakítása, beiratkozások időpontjának és az induló első osztályok számának meghatározása (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1992. (XI. 23.) "Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről" szóló többször módosított rendelet 1. sz. mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 6.) Előterjesztés a hulladékgazdálkodási díjakról szóló 42/1996. (XI. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 7.) Előterjesztés a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos rendeletekről (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 8.) Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezető munkakörének ellátására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4 9.) Javaslat Miklósfa városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Palin régi városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a nagykanizsai Teleki u. - Hevesi S. u. csomópontjában kialakításra kerülő körforgalmú forgalmi rend építési költségeinek támogatását célzó pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés az Önkormányzat által 1996. évben vásárolt lakások hasznosítására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Előterjesztés a ZALAERDŐ Rt. bérlőkijelölési jogával terhelt lakások értékesítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a Városi Könyvtár Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett költségvetési támogatásának igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) Előterjesztés a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület kérelméről (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 18.) Javaslat a Sármellék-Zalavári repülőtér működéséhez szándéknyilatkozat megadásához (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 19.) Javaslat az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság külső tagjának megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) 21.) Javaslat PHARE CBC projekten való részvételre (írásban) /zárt ülés/ Előadó: Tüttő István alpolgármester 5 22.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Középfokú Társadalmi-Gazdasági Programja (írásban) Előadó; Tüttő István alpolgármester 23.) Gyermek- és ifjúságvédelem helyzete (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 24.) A Közgyűlés 1997. évi munkatervének elfogadása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Napirend előtt Marton István ismerteti két jegyzőkönyvhöz mellékelve.) beadványát. (A beadványok a Suhai Sándor: Tisztázni kellene, hogy ebből mennyi volt a szünet, a zárt ülés, Bagonyai úr felszólalása, a módosító javaslatok kötelező előterjesztése és akkor máris másképp áll a mikrofonóra. A napirend előterjesztője voltam, az SZMSZ tartalmazza, hogy az előterjesztő többször is szólhat. Közel hatvan módosító javaslatról kellett szavaztatnom. A másik beadvány semmi újat nem tartalmaz a végszavazás előtti vita óta. Magyar József: Ebben a hónapban képviselői fogadóórát tartottam, felhívtam a hivatalt, hogy segítsen a fogadóórát nyilvánosságra hozni. Meg is jelent a Zalai Hírlapban, de valamilyen módon lemaradt a hirdetésből a kezdési időpont. Ennek következtében a választópolgárok nem tudták, hogy mikor tartom a fogadóórát. Többen szóvá is tették, hogy többet ilyen ne forduljon elő. Én pontosan megadtam az időpontot, de a Zalai Hírlap ezt elfelejtette közölni. Ezt követően kértem, hogy az újság kérjen elnézést a választópolgároktól, mire Ők közölték telefonon, hogy tőlem elnézést kérnek. A Polgármesteri Hivatal írásban kérte a Zalai Hírlapot, hogy jelentesse meg a következő szöveget: "Magyar József képviselő a Zalai Hírlap nevében elnézést kér a 12. választókerület polgáraitól." Ez sem jelent meg az újságban. Most én a Zalai Hírlap nevében kérek elnézést a 12. választókerület polgáraitól. Kérem, minden képviselő kapja meg írásban a hivataltól, hogy mikor kell jeleznünk legkésőbb az újságoknak, TV-nek a fogadóóra tartásának szándékát. Úgy vettem észre, hogy a Kanizsa Extra újságban nem jelennek meg a fogadóórák, pedig ez az egyetlen ingyenes újság. Kérem, hogy abból a keretből, mely a képviselők költekezésére áll rendelkezésre, a Kanizsa Extra is jelentesse meg a fogadóórákat. Marton Györgyi* Valóban kimaradt a 18.00 órai kezdési időpont, mely csütörtöki napra esett. Azon a héten hétfőn jelent ez meg, mi nem vettük észre az időpont kimaradását. Attól nem zárkóztunk volna el, hogy ezt a hibát közöljük, ha hétfőn vagy kedden kaptunk volna a hivataltól jelzést ennek pótlására. Pénteken 6 Zalaegerszegre a szerkesztőségbe érkezett meg az egy mondatos hír Gerencsér Tibor aláírásával, akkor már nem vagyunk hajlandók közölni. Bicsák Miklós: A nagy múltú Olajbányász SE komoly anyagi gondokkal küzd: február 19-én a KÖGÁZ a létesítmények gázszolgáltatásból való kizárása, az újonnan igazolt játékosok árának kifizetése, bérek fizetése. Kérem a közgyűlést, hogy a költségvetés jóváhagyása előtt biztosítson előleget. Levélben közölte a Polgármesteri Hivatal, hogy a támogatás feltételeként valamennyi szakosztálynál szervezeti változásokat javasol. Ezzel én is egyetértek. Kérem a közgyűlést, hogy az átszervezést segítse elő, hiszen ez nem történik meg egyik napról a másikra. De mi lesz addig? Ki lesz a felelős, ha a gázt kikapcsolják, nem tudnak a labdarugóknak bért fizetni? Az Olajbányász az NB Il-es egy csoportos bajnokságra készül és komoly munka, edzés folyik Madár Gábor edző vezetésével. Elvárja a város sportszerető közönsége, hogy Nagykanizsának NB Il-es csapata legyen a jövőben is. Hajqató Sándor: A nagykanizsai szemétszállító vállalkozók bejelentették írásban, hogy az 1/1997. (I. 14.) sz. önk. rendelet alapján megállapított közterülethasználati díjjal nem értenek egyet, kérik a rendelet felülvizsgálatát, annak módosítását. Előadták, hogy a díj nagysága és kiszabásának módja az egész vállalkozói réteg megélhetését veszélyezteti. Bejelentették, hogy a díj kiszabása ellen tiltakoznak, mivel a díj megállapítása és felemelése csak itt történt meg, más városokban ilyen mértékű díjat nem fizetnek. Kérik a rendelet ismételt felülvizsgálatát, a díj mértékének csökkentését, újbóli meghatározását. Kérik, hogy vegyék figyelembe az ezévi rendelkezéseket (TB emelés, pótlék, üzemanyagár növelés stb.). Suhai Sándor: Szóban már hallottam, hogy a díj kétszeri és nem egyszeri befizetését kérik. Ennek nincsen elméleti akadálya. A napirend előtti felszólalás ennél többet tartalmaz, melyet meg kell vizsgálni. Röst J&nos: A Zalai Hírlapban Zala megye régiós hovatartozását illetően több vélemény jelent meg. A végleges döntést a Megyei Területfelhasználási Tanács fogja meghozni, ahol Nagykanizsának mindössze egy szavazata van. Sem Zalaegerszeg, sem Zala megye még nem tárgyalta a régiós csatlakozás lehetőségét. A döntés hosszú távra meghatározza Nagykanizsa város és városkörnyéke fejlődését. Mind az Észak-, mind a Dél-Dúnántúli régióhoz való csatlakozásnak megvannak a maga érvei. Az Észak-Dúnántúl mellett gazdasági fejlettségük és az EU országokhoz való határvonal szól. A Déli régióhoz való csatlakozás pedig a kulturális, érzelmi és történelmi kapcsolatok, hagyományok indokolják. Jelenleg Zala megyében kialakulni látszik egy Keszhely-Rédics tengely, amely felett jelentős fejlesztések történnek, beleértve Zalaegerszeget is, és egy fejletlenebb, visszafejlődő Dél-Zala Nagykanizsával, amely feltehetően belecsúszik Somogy megye fejletlen nyugati részével. Ahhoz, hogy Nagykanizsa város érdekeit a 7 Területfejlesztési Tanácsban és a Megyei Közgyűlésben képviselni lehessen, a közgyűlésnek ezt meg kell tárgyalni. Javasolom, hogy a közgyűlés következő ülésén ez kerüljön napirendre. Suhai S&ndor: Semmi akadályát nem látom ennek. Tájékoztatásul közlöm, hogy a Területfejlesztési Tanács még nem tűzte napirendre a témát. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai S&ndor: Az 5. oldalon gépi elírás történt, a 4. bekezdés első sora következőképpen szól helyesen: "Megállapodtunk a projekt sikeres megvalósítása érdekében, hogy szakértőket biztosítanak a település arculatának, ...". Tarnóczky Attila: Két kategóriában történik a lakástámogatás megállapítása, egyrészt vannak a szociálisan rászorultak, másrészt akik nem rászorultak, de a lakásmobilitás jegyében támogatást kapnak. Azok kapják rendszeresebb a kisebb támogatást, akik anyagilag rászorultaknak számítanak, ezzel szemben az önmagukban tehetőseknek tekinthetők kapják a magasabb támogatást. Meggyőződésem szerint ez a rendszer igazságtalan, módosítani kellene, hogy elsősorban azokat segítsük nagyobb összeggel, akik önmaguk lakásépítésre anyagi okokból képtelenek. Kérem polgármester urat, hogy a határozati javaslat pontjait külön szavaztassa meg. Dr. Takács Anikó: A tájékoztató 3. bekezdése az együttműködésről szól és egy szándéknyilatkozatot tartalmaz. Véleményem szerint ide kívánkozik egy határozati javaslat, mely a következő: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy a PHARE közigazgatás reformja program települési és megyei önkormányzatok működésének továbbfejlesztés témakörében az érintett településekkel közösen pályázatot készít, illetőleg a pályázat kidolgozásában részt vesz. Felhatalmazza a polgármestert a szándéknyilatkozat aláírására." Ez lenne a d.) pont, a jelenlegi d.) pont pedig e.) pontra módosulna. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a Szociális Foglalkoztató 1997. évi üzleti tervét. Pozitív változásokat tapasztaltunk a cég vezetésében. Úgy döntött a bizottság, hogy ez év december 31-ig mindenképpen adunk kifutást a Foglalkoztatónak, féléves beszámolásra kértük az igazgatót. Augusztus hónap folyamán már látni fogjuk, hogy az üzleti tervben foglalt bevételi és kiadási számok milyen mértékben valósultak meg. A december 31-i határidő tükrében lehet a későbbiek során dönteni arról, hogy a Szociális Foglalkoztató további működését milyen keretekben, formákban és anyagi támogatás mellett látjuk megvalósíthatónak. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság szociális támogatást ad, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság pedig nem. Jelentős hangsúlyeltolódás volt az idei költségvetésben a 8 szociális támogatás javára. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntése alapján a lakásmobilitás szerint támogatásban részesülők azért kapnak támogatást, hogy legyen másoknak olyan első lakása, amelyhez hozzájuthatnak. Szociális szempontból egyetértek Tarnóczky képviselővel, de a gazdaságosság így kívánja. Tarnóczky Attila: Nem vontam kétségbe, hogy a lakásmobilitás érdekében adjunk támogatást, bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy a felsorolt esetekben kellett adni támogatást. Azt tartottam igazságtalannak, hogy míg az első kategóriában a nem szociális alapon kiosztott összegeknél 300, 400, 450, 500 eFt kamatmentes kölcsön szerepel, addig a második táblázatban vissza nem térítendő támogatás 100 eFt, plusz kamatmentes kölcsön 100 eFt. Megítélésem szerint a tényen nem változtat semmiféle ideológia, hogy ezek jóval kisebb összegek, mint az előbb említett összegek, jóval rászorultabb emberek esetében. Elsősorban ezt a rászorult kategóriát kellene támogatni nagyobb összeggel. Magyar József: A lakástámogatásról szóló rendelet megváltoztatását célzó javaslat határideje március vége. A problémák is azt bizonyítják, hogy a rendeletet meg kellene újítani. Kérem a jegyzőasszonyt, hogy a következő hónapban kerüljön a közgyűlés elé az új lakástámogatásról szóló rendelet. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a költségvetés módosítása során 5 millió Ft-tal átcsoportosította a hatáskörébe utalt összeget a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozó összeghez. A bizottság az előtte lévő dokumentumok alapján nem tudja eldönteni, hogy valakinek a szociális helyzete mennyiben valós. Tarnóczky Attila: A támogatás elosztásának rendszerét nem tartom jónak. Meg kellene változtatni, hogy aki rászorult az kevesebbet kap, mint aki, a másik bizottsághoz kerül páciensként. Kelemen Z. Pál: Van egy lakásmobilitásról szóló rendeletünk. Ha Tarnóczky képviselő módosítást szeretne benyújtani a rendeletre, akkor tegye meg, de most nem hatékony, ha erről vitatkozunk. Krémer József: A beszámoló 6. oldalán szerepel a Piarista Renddel való tárgyalásokról szóló tájékoztató. Felhívom a polgármester figyelmét, hogy ne a megállapodás véglegesítése előtt terjessze a közgyűlés elé az anyagot, mert akkor a kardinális kérdéseken, bizonyos elkötelezettségeken módosítani már nehéz lesz. Szükséges, hogy a közgyűlés a fő irányelvek vonatkozásában a tárgyalás folyamatában beleszólhasson. Várom a tárgyalásokról, ha kell zárt ülésen is, a részletes tájékoztatást. Olvasható a tájékoztatóban, hogy "mindent el kell követnünk, hogy március l-jétől gyakorlatilag őrzés nélkül maradó Thury Laktanya mielőbb birtokunkba kerüljön". Kérdésem, hogy milyen áron és milyen feltételekkel? A határozati javaslat d.) pontjával kapcsolatosan az a kérdésem, hogy mostantól kezdve a közgyűlésnek csak tudomásul kell vennie a Polgármesteri tájékoztatót, vagy pedig el is kell fogadni. 9 Suhai Sándor: Felhívom a város lakóinak figyelmét, hogy óvakodjanak a területtói, mert senkiért nem tudunk felelni, aki a laktanya területén belül megsérül. Kutyás védelmet biztosítunk a laktanyának. A piaristákkal kapcsolatban a város vezetőjének tárgyalóképesnek kell lennie, tudnia kell, hogy mikor tájékoztatja a közgyűlést. Végleges elhatározást nem köthetek a piaristákkal, amikor úgy érzem, hogy a tárgyalás olyan menetben van, hogy a közgyűlést tájékoztatnom kell, akkor azt meg fogom tenni. A tárgyalások jelenlegi állását az előterjesztésben leírtak mutatják. Természetesen a közgyűlés döntésének ismeretében fogom a végleges megállapodást megkötni. Krémer József: Ezeken a tárgyalásokon a közgyűlés tagjai részt vehetnek? Nem tartanám szerencsésnek, ha anyagi, vagyoni kérdésekben elkötelezettséget vállalna a polgármester olyan tekintetben, amit a közgyűlés utóbb nem fogadna el. Ha kell, zárt ülésen kellene megtárgyalni, hogy meddig óhajt a közgyűlés elmenni az anyagi kérdésekben és már ezekkel a határozott álláspontokkal tárgyalhatna a polgármester. Suhai Sándor: 2-3 hét múlva esedékessé válik a közgyűlés ilyen jellegű tájékoztatása és véleménykérése. Egyenlőre még a téma tisztázásánál tartunk, csütörtökön tárgyalok a Belügyminisztériumban, ezután tudok a közgyűlésnek érdemben beszámolni. Dr. Kerekes József: A bizottságok kötelessége meggyőződni arról, hogy a kérelmezők igénye mennyire jogos a támogatásra. Vizsgálni kell a bizottságnak azt is, hogy a kérelmező egy 1,5 szobás lakás megvételéhez vagy egy 6 szobás lakás bővítéséhez, esetleg 2-3 telek vásárlásához kéri a támogatást. Ismert nevek szerepelnek a listán, ezért az a gyanúm, hogy nem oda került a támogatás, ahova szükséges lett volna. Kalmár István: A bizottságnak valóban nincsenek meg arra a lehetőségei és nem is feladata, hogy környezettanulmányt végezzen. A hivatal illetékes szakosztálya készíti elő az anyagokat és terjeszti a bizottság elé. Véleményem szerint a csatolt jövedelemigazolások, adás-vételi szerződések egyértelműen kivédik a Kerekes képviselő által említett anomáliákat. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság bizonyos összeghatár felett nem ad támogatást. Környezettanulmányt végeztetünk és ha az alapján gyanú van valótlan adatokra, akkor szintén nem adunk támogatást. A közgyűlés bizonyos összeget megszavazott, de nagy volt az építési kedv, sok első lakáshoz jutó jelentkezett, ezért a megadott keretet túlléptük és pótösszeget kellett kérnünk. A tájékoztatóban megjelenteket a közgyűlésnek tudomásul kell vennie, ezután a közgyűlésnek lesz-e beleszólása ezekbe az ügyekbe? Pl. a Nemzetközi Városfejlesztési Társaság, valamint az USA munkaügyi kirendeltségének vizsgálata nagyon hasznos, de nem tudom, hogy mennyibe fog kerülni a városnak. Ha nem kerül semmibe 10 a városnak, akkor is a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé kell terjeszteni és ezt kimondani. A bérlakások jegyzéke mutatja, hogy 28 lakás lett kiutalva, ebből a polgármester úr részéről 15, egyéb jogcímen pedig 13. A szociális bérlakásra pályázni kívánók nehezményezik, hogy a névjegyzékben szerepelnek. Összesen négyen, akik még a névjegyzékben szerepelnek, azok kaptak szociális bérlakást, az összes többi valamilyen jogcímen járt az illetőnek. A polgármester által kijelölt lakások közül a határozatlan idő mit takar? A város érdekében adott lakás esetén a határozatlan idő azt jelenti, hogy a város érdekében végzett munka felmondása után gyakorlatilag ez a lakás ajándékként az illető tulajdonában lesz? Konkrétan a jegyzőnő esetében ez mit takar? TüttS István: Az ICMA és a US AID két amerikai szervezet, melyek Magyarországon segélyprogramokat hajtanak végre, ők oktatják Magyarországon az un. programköltségvetésre való felkészülést. A társadalmi-gazdasági program jobbá tételét ajánlották fel | Nagykanizsa részére. Nem kérnek pénzt érte, nekünk ehhez a megfelelő környezetet, információt kell csak biztosítanunk. Suhai Sándor: A 15 polgármesteri keretből 12 gyakorlatilag a tavaly 1 évre kiutalt szükséglakásoknak 1 évvel történő meghosszabbítását tartalmazza. Négy esetben történt határozatlan időre kiutalás. A négy közül hármat az előző években már l-l évre meghosszabbítottunk. Ha van egy 24 m2 lakás és négy éve minden évben meghosszabbítjuk a szerződését, akkor minek terhelni ezzel a keretet, egy környezettanulmány után véglegesíteni lehet. Ezek minden esetben szükséglakások, nem szociális bérlakások. Ha állást hirdetünk, azt eleve lakással hirdetjük meg. Ha valakit így fogadunk Pécsről Nagykanizsára, akkor kötelességünk a lakását határozatlan időre biztosítani. A határozatlan idő azt jelenti, hogy főbérleti jogviszonyba lép az IKI-vel, annak viseli terheit és élvezi hasznát. A jegyzőnőn kívül több orvos, főorvos kapott így lakást. Béres Márton: Sürgetni szeretném, hogy a Szociális { Foglalkoztatóval kapcsolatos döntések mihamarabb megszülessenek, mert minden nap a költségvetésnek kiadásába kerül. Örülök, hogy a Cserháti SZKI eredménnyel szerepelt ezen a pályázaton, amelyhez a Művelődési Osztály a megfelelő támogatást át is utalta. Január 31-én a Kistérségi Önkormányzati Társulás polgármesterei részére megbeszélést tartott a városvezetés. A tájékoztatóban megemlített PILON Kft. milyen funkcióval vett részt ezen a megbeszélésen? A polgármesteri kijelöléssel kiutalt szociális lakások ügyében a közgyűlés tagjai keveset tudnak. A tájékozatlanságunk folytán sokszor felmerül az, hogy mi a mérlegelés és a döntés alapja, amikor a 15 lakásról a polgármester dönt. Hogyan lehet ezt a tájékoztatást folyamatossá tenni? Szerintem nem szükséges, hogy egyrészt alulinformáltak legyünk, másrészt egyfajta bizalmatlanság lengje be ezt a fajta döntést. Suhai Sándor: Ha a Szociális és Egészségügyi Bizottság meghív, hogy tájékoztassam, bármikor rendelkezésre állok. Pontosításként 11 elmondanám, hogy nem szociális bérlakásokról van szó, ezek szükséglakások. TüttS István: 1997. január 31-én Nagykanizsa és Környéke Kistérségi Társulása meghívást kapott a Polgármesteri Hivatalba. A meghívót a PILON Kft. és a Megyei Közgyűlés kezdeményezte. A PILON Kft. elkészítette Zala Megye Területfejlesztési Koncepcióját. Mivel a koncepció megyei léptékű, ezért az összes kistérségi társulás részére tájékoztatást tartottak. Egyben kialakítják egy oda-visszajelzési mechanizmus rendszerét, hogy életszerűbbé tegyék a koncepciót. A kistérségi települések visszajelzéseit várják, melynek alapján kitűnik, hogy az 6 elképzelésük mennyire van összhangban a helyi elképzelésekkel. Marton István: A 172/1996. sz. lejárt határidejű határozatban olvasható, hogy a beruházás költsége várhatóan 127,9 millió forintos költségkereten belül marad. Kérdésem az, hogy elméletben még ez a tízmillió forinttal menetközben megnövelt összeg is túlléphető? Mert ez a "várhatóan" ezt sejteti és nem szeretném, ha így lenne. A lakástámogatások odaítélésével kapcsolatosan az a meggyőződésem, hogy ha a rendeletmódosítás nem olyan lesz, és a közgyűlés nem olyat fogad el, amelyben egy bizottság osztja el a pénzösszegeket, akkor az aránytalanság mindkét bizottság maximális jó szándéka mellett továbbra is fennmarad. Meggyőződésem, hogy ez a bizottság nem lehet más, mint a Szociális és Egészségügyi Bizottság, mert a dolog jellegéből adódóan, és a bizottság létszámát illetően is nagyobb a kompetenciájuk. Jegyzőnó részére történő lakáskiutalással kapcsolatosan a polgármester "feledékeny". Tudomásom szerint a jegyzőnó a pályázatában nem kért lakást. Egyetértek Csákai képviselővel amikor azt mondta, hogy ha a jegyzőnó a hivatalból megy nyugdíjba jegyzőként, akkor utána a lakást megkapja végleg, ha viszont pl. ez évben távozik, akkor ezt én helytelenítem. Suhai Sándor: Remélem a jegyző azzal a reménnyel vállalta ezt az állást, hogy nyugdíjazásáig itt marad, és akkor ez nem okoz gondot a továbbiakban. A Rozgonyi u. 1. számmal kapcsolatosan a "várhatóan" azt jelenti, bízunk benne, hogy a kereten belül maradunk. Nincs ilyen, hogy ellenkezőt jelenti. K&mán László: A közgyűlés határozata értelmében az eredeti beruházási programot a kis üzletek kialakításával kapcsolatban megnövelte. A végszámla egyeztetése jelenleg folyamatban van. Úgy gondolom, hogy az elrendelt pótmunkák, és az el nem végzett munkáknak az eredője kb. 0 lesz. Ezért a beruházási programnak megfelelő összegbe beleférünk, nem éri el a 127,9 millió forintot. Suhai Sándor: így módosul a mondat: "nem fogja elérni". A lakástámogatási rendelet módosítása sürgősen napirendre fog kerülni. 12 Tarnóczky Attila: Farkas Zoltán igazgató úr közérdekű felvetését tolmácsolnám. Nagykanizsa önkéntes szolgáltatás keretében hívja meg a közeli települések iskoláinak igazgatóit azokra a tájékoztató fórumokra, ahol a jogi kérdésekben segítséget adhat a Művelődési Osztály. A Szervezeti és Működési Szabályzatunkban mintegy 40 település szerepel, mint a vonzáskörzetünk. Ez minden bizonnyal a város megítélését kedvezően befolyásolná ezeken a településeken. Suhai Sándor: Jó felvetésnek tartom, mindenképpen lépni fogunk. Aki elfogadja a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés a.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés b.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés c.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a d.) pontot, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a tájékoztatót (e. pontot), kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal és 7 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 13 21/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 271/1994, a 15/1995, a 172/1996, a 298/1996, a 307/1996, a 316/2/1996, a 319/1996, a 320/1996, az 1/1997, és a 3/1997. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) 1997. január 1. naptól a polgármester illetményét 159.700 Ft-ban, az alpolgármester illetményét 148.300 Ft-ban állapítja meg. c.) a 304/b/1996 . számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. március 30-ig meghosszabbítja. d. ) kinyilvánítja azon szándékát, hogy a PHARE közigazgatás reformja program települési és megyei önkormányzatok működésének továbbfejlesztés témakörében az érintett településekkel közösen pályázatot készít, illetőleg a pályázat kidolgozásában részt vesz. Felhatalmazza a polgármestert a szándéknyilatkozat aláírására. Határidő: 1997. február 28. Felelős : Suhai Sándor polgármester e.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Kérdezem Röst képviselőt, elfogadja-e a választ? Röst János felolvassa az 1996. december 20-án kelt Közbeszerzések Tanácsa Titkárság által írt levelet. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Levelem utolsó bekezdése megegyezik a jegyzőnőnek küldött levél utolsó bekezdésével. A hivatal és a nekem írt válasz között jelentős ellentmondás van. Ez abból is következett, hogy a hivatal a kérdéseket bonyolultabban tette fel mint én, de lehet az is, hogy a rendelet bizonytalan alapokon nyugszik. Javasolom, hogy - ha jegyzőnő is egyetért - kérjük meg a Belügyminisztérium állásfoglalását ebben az ügyben. Továbbá a helyi rendeletünkben szabályozzuk le a többségi tulajdonú kft-k működését, majd azt követően kerüljön közgyűlésre napirendként. 14 Dr. Takács Anikó: Egyetértek Röst képviselővel, valóban célszerű a Belügyminisztériumot megkeresni. Számomra a levelemre kapott válasz szakmailag nem elfogadható, függetlenül attól, hogy a korábban Önnek adott válaszaimat fenntartom. A Közbeszerzési Tanács nem értette meg a kérdést. A Belügyminisztériumnak levelet fogok írni, hogy a problémát oldja fel. A másik, hogy rendeletbe vigyük át az önkormányzati többségi tulajdonú kft-t, inkább azt javasolnám, hogy önálló képviselői indítványt nyújtsanak be, amelyben szabályoznák a gazdasági társaságú kft-knek a felügyeletét, mert ez nem megoldott. Suhai Sándor: Azzal a fenntartással, hogy megkérjük a Belügyminisztérium állásfoglalását, elfogadja Röst képviselő a választ? Röst János: Igen, elfogadom a választ. Suhai Sándor: Kérdezem Palotás képviselőt, elfogadja-e a kérdésére adott választ? Palotás Tibor: A választ elfogadom. Suhai Sándor: Kérdezem Magyar József képviselőt, elfogadja-e a részére adott választ? Magyar József: A választ nem tudom elfogadni. A város rendezési terve alapot szolgáltat arra, hogy ha valaki épít, akkor legyen kiinduló pontja, és megnézi a rendezési tervet. Az elmúlt 6 év alatt az Általános Rendezési Tervből - amely nagyon sok okosat tartalmaz - nagyon kevés valósult meg. Ha meg is valósult, akkor sem az általános rendezési tervnek megfelelően, tisztelet a kivételnek. Tudomásul kell venni, hogy az emberek is szeretnének alkotni valamit a saját boldogulásukra, és ez adott esetben ellentétes a rendezési tervekkel. Tenni kell az ellen, hogy az általános rendezési tervek ne kibúvót jelentsenek a hivatalnak. Amennyiben valamilyen lakóközösség tenni akar valamit azon a területen és az nem egyezik a rendezési tervvel, akkor azt mondhassa a hivatal, hogy keressék meg a rendezési terv készítőjét. Megoldás lenne, ha tárgyalást kezdeményeznének a lakásközösség képviselőivel és meg kell mondani nekik, hogy az elképzelés nem megvalósítható. Olyan lehetőséget kell teremteni a Polgármesteri Hivatalban egy alkalmazott munkábaállításával, aki segítséget nyújt ezeknek az egyéneknek. Tudomásul vettem, hogy ez nem egyszerű ügy. Jelen esetben KÖGÁZ területről van szó, és ennek számos anomáliája van. Én azt javaslom a lakószövetkezetnek, hogy kevesebb garázsszámmal adják be ezt az engedélyezési tervet és azután eldöntjük a megoldást. A szövetkezetnek tárgyalni kell a KÖGÁZ-zal is. Erre akkor kerülhet sor, ha a telekmegosztás megtörténik. Suhai Sándor: Örülünk annak, hogy a lakásszövetkezet ilyen nagy számú garázst kíván megépíteni saját akaratából a lakosság tiltakozása nélkül. Nincs szembenállásunk ezzel a kérdéssel. Gondot jelent azonban a tulajdonosi hozzájárulás feltétele, a városi főépítész véleménye. A főépítész álláspontját a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal együtt 15 alakította ki. A rendezési tervek módosítása nagyon sokba kerül. A továbbiakban is foglalkozni fogunk a felvetéssel, és ha az önkormányzat hajlandó, akkor mi is megoldást fogunk keresni. Ezzel a fenntartással elfogadja-e a választ Magyar képviselő? Magyar József: A választ nem tudom elfogadni. Suhai Sándor: Aki elfogadja Magyar képviselőnek adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással nem fogadja el a választ. Suhai Sándor: Megkérem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, foglalkozzon e témával, tegyen javaslatot a megoldásra. Kérdezem Hajgató Sándor képviselőt, elfogadja-e a részére adott választ? Hajgató Sándor: A választ elfogadom. Suhai Sándor: Bicsák Miklós képviselő elfogadja-e a részére adott választ? Bicsák Miklós: Elfogadom a választ, de kérem, hogy a hivatal újra sürgesse meg a MATÁV-ot, mert ha nem fizetjük be a telefonszámlát, a MATÁV azonnal intézkedik. Elmúlt héten Palinban baleset történt, nagyon nagy szükség lett volna a telefonra. A telefont még a mai napig nem szerelték fel. Elfogadom a választ. Suhai Sándor: Megsürgetjük a MATÁV-ot. Kelemen Z. Pál: Interpellációm okafogyottá vált, mert többször beszéltek ma róla, ezért nem interpellálok szóban. A választ elfogadom, az intézkedés hatékonyságát azonban nem tudom elfogadni. Macryar József: Az elmúlt közel félév alatt az olajos lakótelepen a Polgármesteri Hivatal engedélyével 10 darab körülbelül 3 0-40 éves platán, nyírfa és fenyő került kivágásra. Lépnünk kell a helyes fapótlási eljárás eddigi törvényi előírásainak megteremtése érdekében. A kivágásokat meg lehet indokolni. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Meg fogjuk vizsgálni és írásban tájékoztatást adunk. Zsoldos Ferenc: Lakossági felkeresés során és saját tapasztalatom alapján a Rozgonyi utcában olyan homlokzat rombolást tapasztaltunk, amelyet szóvá kell tennem. Az épületet az utcai homlokzatnál brutálisan ketté választották. A vertikálisan megnyúló, azelőtt létező ablakok egy részét felfalazták és egy síkban lévő egy nyílású megosztás nélküli négyzet alakú lőrés ablakokkal látták el asszimetrikus módon a felső szinten 16 leszűkítve, az alsó szinten az épület homlokzatát áttörve. Felhívnám az illetékesek figyelmét, hogy túlzó mértékű homlokzati megosztások, részbeni színezések jelennek meg (Fó u., Ady E. u.) a városban. A városnak jól képzett szakemberei vannak. Kérem, hogy szigorúbban járjanak el az ilyen jellegű utcákat és épületeket romboló eljárásokkal kapcsolatban. Nem az a megoldás, ha a védett épületek közül kiemeljük. Ésszerű határokon belül jobban oda kell figyelni. Kik engedélyezték és milyen alapon engedélyezték az átalakítást? Suhai Sándor; A főépítész véleményével kezdődik az eljárás, utána határozatot hoz a Műszaki Osztály. Van olyan eset, amikor szükséges a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bevonása is. A Rozgonyi u. 1/B sz. épületet megvizsgáljuk és írásos választ adunk. 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetése (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Kérem Kovács Lászlót, ismertesse a könyvvizsgáló véleményét a költségvetésről. Kovács László: A költségvetés alapvetően a törvényi előírásoknak megfelel. Ez egy feszített költségvetés. Fenntartásaim a bevételek teljesíthetőségében vannak. Az értékpapír saját vagyonhasznosítási ügyek vagy bejönnek vagy nem. A gazdasági előrelátás nagyon bizonytalan. A tervezés reálisnak tűnik, de ha mégsem a tervezett jön be, akkor bizonytalansági tényező van. Fenntartásaim: 2-3 db 200 millió forintos tétel a bevételek között bizonytalan. Megfontolásra érdemes, hogy ennek a költségvetésnek működési tartaléka nincs. Nagyon feszített költségvetésnek tekinthető, ha 1 % tartalékkal terveznek egy költségvetést. Ez a költségvetés teljesíthetőnek tűnik amennyiben a bevételek úgy teljesülnek, ahogy Önök megtervezték, de ezt túlfeszíteni nem lehet. Javaslom, ha a kiadási összegeket megszavazzák, akkor lehetőleg a bevételi keretszámon belül maradjanak. Elfogadásra javasolom a költségvetést. Suhai Sándor: Költségvetésünket végig feszítettnek éreztem. Palotás Tibor: A Kanizsa Újságban olvastam, hogy egyeseket megkérdeztek arról, megbukhat-e a költségvetés. Szeretnék hiteles választ arra, hogy megbukhat-e a költségvetés? Elmúlt alkalommal megszavaztunk a Városvédő Egyesületnek 1,5 millió forintos összeget, amely a költségvetésbe már beépítésre került. Akkor az hangzott el, hogy 5-6 millió forint értéket fognak létrehozni, ha 1,5 millió forintot támogatásul adjuk. Úgy érzem, Zsoldos képviselő személyében ez garancia. Képviselő úr azt ígérte tavaly, hogy a Millecentenárium évében a XX. Honvéd Gyalogezred szobrának kerítését megépíti a Városvédő Egyesület. Az építési engedélyt így kérjük meg. Zsoldos képviselőtől kérdezem, igaz-e az, hogy áthúzódó beruházásról és egy megkezdett 17 létesítménynek az ezévre történő áthúzódásáról van-e szó? Ha a Városvédő Egyesület 5-6 millió forint értéket hoz létre, akkor kérem a tstületet, hogy legyen közte a kerítés megépítése vagy más cél szerepeljen benne. Úgy érzem ez közgyűlési döntést igényelne, hiszen az egyesület 1,5 millió forintot kapott. Dr. Csákai Iván: A Nyugdíjasház végösszegét 186 millió forintban elfogadtuk. Kérem a beruházás kerüljön ki a beruházási szabályzat hatása alól, tehát a 10% ne legyen rá érvényes. Ennek megfelelően egy 21. §-t szeretnék a költségvetésbe beépíteni: "A Nyugdíjasház beruházási előirányzatának módosítása járulékos beruházások ügyében a döntés jogát a közgyűlés saját hatáskörben tartsa." Kérdezem, milyen tulajdonosok vagyunk mi, ha a két éves előirányzatot olvasva azt veszem észre, hogy a tulajdon fenntartására, felújítására a tulajdon értékére X százalékát fordítjuk. 1998-ban 13 millió forintot, 1999-ben 143 millió forintot. Nem tudom, hogy az összértéknek eléri-e az 1%-át ez az összeg. Kérem a polgármestert és a testületet, hogy a végszavazás előtt frakciónk kaphasson 5 perc technikai szünetet. Zsoldos Ferenc: Palotás képviselőnek válaszolom, hogy a XX. Honvéd Gyalogezred áthelyezésre került, nem a Városvédő Egyesület támogatásával, hanem a város költségvetéséből helyezték át. Egy emlékmű akkor válik teljessé, ha az eredeti állapotában kerül rekonstruálásra. Azt a környező impozáns vasrácsos kerítést, amely övezte a szobrot újra meg kell csinálni és helyre kell állítani. A Városvédő Egyesület a szoborral kapcsolatosan nem foglalkozott. Két évvel ezelőtt megkerestük a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a munkát ajánlatosnak tartjuk elvégezni megvizsgálva azt, hogy a szobor elhelyezése az eredeti állapotnak megfelelő legyen. A Millecentenárium évében a közgyűlés maximum 5 millió forint támogatással értett egyet, mely a költségvetés jóváhagyása után 4 millió forint lett azzal, hogy amennyiben ebből az összegből kigazdálkodható, akkor anyagilag hozzájárulunk és támogatjuk. Nehezen jöttünk ki, hiszen az egész éves programot kellett a 4 millió forintból finanszírozni és természetesen támogatni ebből azokat a létesítményeket, elsősorban a Várkapu emlékmű létrehozását, amely önmagában is meghaladta a hat millió forintot. Úgy érzem, ez korrekt válasz arra, hogy ebben a Városvédő Egyesület az előző évben részt venni vagy részt vállalni nem tudott, hiszen így is túlvállaltuk magunkat. 1,5 millió forinttal kisebb, amit a további szavazások során a közgyűlés jóváhagyott és amit az egyesület elnöke köszönettel tudomásul vett. Mintegy sajátos köztéri pont és alkotás a 17. hosszúsági vagy délkör emlékhelyének a teljesítését indítottuk el, mely várható bekerülési költsége 2-2,5 millió forint. Ezen túlmenően öt olyan helytörténeti kiadványt tervezünk megjelentetni, amelyek részben helytörténeti és nemzetközi konferenciákra benyújtott pályázatokon díjnyertes pályaművekből kerülnének ki (Magyar zsidóság temetkezési szokásai a XVII. század végétől a XIX. század derekáig tanulmány bemutatása.) Továbbá támogatni kívánjuk a Kanizsa séták füzet kiadását. Az első kiadvány az elmúlt hónapban megjelent. Tervezzük és már gyártás alatt van az a városi címert tartalmazó kitűző jelvény, amelyet 1500-2000 18 példányban jelentetünk meg. Az említettek mintegy 4-4,5 millió forint költségbe kerülnek, amelyhez segítséget nyújt a 1,5 millió forint. A költségvetéssel kapcsolatosan fel kell vázolni azokat a rejtett rizikókat és veszélyeket, amelyeket minden költségvetés tartalmaz. Ezt a kidolgozott kiadást elfogadásra alkalmasnak tartom. Dr. Horváth György; Felhívom a figyelmet a takarékosságra. Át kell állítani az információ rendszert, hiszen ez is megtakarítást jelenthetne, (pl. levelezések lebonyolítása.) Suhai Sándor: Palotás képviselőnek válaszolom, bízom benne, hogy a mai napon költségvetésünk megszületik. Feltételezem, Palotás képviselő azt kérdezte, hogy a saját hibánkból megbukhat-e a költségvetés? Érzékelem azt a rizikófaktort a költségvetésben, amelyet Zsoldos képviselő és a könyvvizsgáló úr is említett. Meggyőződésem, hogy a képviselő-testület a város érdekében megalkotja a költségvetést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a költségvetést végre is tudjuk hajtani. Teljesen egyetértek Csákai képviselő 21. §-ra tett javaslatával. Mindent megteszünk azért, hogy a 186 millió forintot ne lépjük túl. Magyar József: Szerettem volna, ha valamelyik szakosztály választ ad arra, hogy a Műszaki Osztály hatáskörébe utalt tervezési tételek között valóban ott van a földterületek hosszú távú koncepciójával foglalkozó sor egy bizonyos összeggel. Több alkalommal említettem a Balatonmáriai Ifjúsági Tábor működésével kapcsolatos ügyet, amely a 6. §-ban szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem történt változás. Ha pedig történt, akkor törölni kell a 2. §-t, és ugyanúgy jelenjen meg, mint a balatonberényi támogatás. A polgármester 1995. március 16-án aláírt egy megállapodást a Máltai Szeretetszolgálattal, melynek 9. pontjából idézek: "Az önkormányzat a rendelkezésre álló szociálpolitikai támogatás összegéből a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegényeket segítő akcióihoz évente rendszeresen hozzájárul. A támogatás mértékét éves költségvetési rendeletében külön címzett támogatás határozza meg." Kérem, hogy vagy az együttműködési megállapodás legyen felmondva, vagy a Máltai Szeretetszolgálat szegényeket támogató és védő egyesület a címzett támogatásban jelenjen meg. Dr. Horváth György: Magyar képviselőnek válaszolom, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta a Balatonmáriai Ifjúsági Tábor működtetésének kérdését. A bizottság álláspontja, hogy egy kézbe kerüljön, pályázat útján, és ennek megfelelően történt szavazás. Beznicza Miklós; A 3. sz. melléklet 8. sorában látható, hogy kibontásra került a Balatonmáriai tábor. Magyar József; A 7. § (2) bekezdésében ugyanaz megmaradt, mint az első költségvetési javaslatnál, a szöveget módosítani kell. 19 Palotás Tibor: Javaslom, hogy a hulladéklerakóra előirányzott 40 millió forint terhére nettó 1 millió forintot irányítsunk át a 20. Honvéd Gyalogezred szobor kerítésének megépítésére. Marton István: A bevételi források és kiadások államháztartási törvény 67. §-ában előírt címek, valamint a 69. §-ban előírt szerkezeti rendben megfelelő együttes bemutatásával a részletező táblázatok a jelenleginél áttekinthetőbb megoldást biztosítottak volna. Az előterjesztés terjedelmének jelentős, 43 oldallal történő csökkentésére és így sokkal egyszerűbb kezelhetőségére adott volna módot. Ez fontos, hiszen a január 28-i és a február 4-i közgyűlés rendkívül sokáig időzött amellett, hogy milyen sokba kerülnek a képviselők. Ez is csökkentő tétel lehetett volna, mert egy-két ezer oldalt meg lehetett volna spórolni ezen is, mint ahogy nagyon sok máson is. Az anyag tartalmazza, hogy a fó összeg 1,6%-kal kisebb, mint az előző évi főösszeg. Egyértelművé teszi, hogy ebben inflációkövetés sehol nincs. Ez az elmaradás abszolút számban is mintegy 100 millió forintot tesz ki, amely nem elhanyagolható. Az anyag nagyon helyesen taglalja, hogy a céltartalék 58 milliója, amely a főösszegnek nem éri el az 1%-át, kevés gazdálkodási biztonságot jelent, mert a céltartalék ilyen jelentéktelen összege mellett általános tartalék egyáltalán nincs beállítva a tervbe. Egyetértek azzal, hogy nem nyújt kellő alapot a szigorú körülmények között megvalósuló feladatellátás folyamatos viteléhez. Az anyagban szerepel, hogy a stratégiai, illetve strukturális hibákat nem tudják kimutatni a könyvvizsgáló szakemberek. Egyetértek azal, hogy az előirányzatok valódiságát teljes körűen megítélni nem lehet. Nem tudom, hogy a polgármester hol érzékeli a költségvetésben a fejlődést. Lehet, hogy az iskolák dologi kiadásainak több, mint 30 millió forintos éves csökkentésénél? Sajnos abszolút számban ennyivel csökken - durván - közel 10%-kal a 20 általános- és középiskola átlagában, amely jelentős és a tavalyi névérték alatt I van 10%-kal. Úgy érzem, hogy a költségvetéssel január 28-a óta sok minden nem történt. A 12. számú melléklet I. Folyamatban lévő beruházásoknál szerepel a hulladéklerakó. Felhívom a közgyűlés figyelmét arra, hogy két bizottság egybehangzóan megállapította, hogy ami nincs elkezdve az nem helyezhető folyamatba. Szerintem a hulladéklerakónak a II. Induló beruházásoknál kell szerepelnie. Nem értek egyet a II. Induló beruházásoknál szereplő EYBL-telep közmúvesítési ütemezéssel, mert ez ebben a formában nem valósulhat meg, illetve irracionális ezt így most megvalósítani. Hiányolom a Bagolára beállított 5 milliós fejlesztést. Információim szerint 6 éve tervszerű fapótlás - nem egyedi fapótlás - nem történt. Ez a költségvetés az önkormányzati lét eddigi legrosszabb költségvetése nevezetesen a tervezés módszertanát illetően. Ez egyszemélyes költségvetés. TüttS István: A könyvvizsgáló és az önkormányzat között lévó megállapodás az úgynevezett konzultatív könyvvizsgálásról szól. Ha a konzultatív megállapodásnak megfelelően történt volna a 20 könyvvizsgálás, akkor azoknak az elemeknek, amelyek kifogás alá esnek, jó része nem szerepelt volna a megállapítások között. Meg kell vizsgálnunk, hogy az ún. programköltségvetés készítése jobban megfelelhet-e Nagykanizsának. Nem szabad elzárkózni egy korszerűbb, a mai követelményeknek jobban megfelelő, a célokat előre meghatározó és ahhoz a forrásokat rendelő és azok összhangját megteremtő költségvetés kidolgozásától. Krémer József: A költségvetések kezelését illetően koncepciókban gondolkodtunk - aktuális év költségvetése, középtávú cél, hosszú távú cél. A város egészének érdekét tekintettük szem előtt. A működőképesség és a fejlesztés prioritásait határoztuk meg előre. A Szabaddemokrata képviselők többsége eddig szinte minden költségvetést - Balogh György képviselő és én mind a 6 költségvetést - megszavaztunk. Mit vártunk el eddig a költségvetéstől, hogy a város ne szakadjon le a térség városaihoz, a kor követelményeihez képest? Intézményhálózatunk -oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, szolgáltatói tevékenység - körének rendszeres áttekintését, szükség szerint megreformálását. Gazdasági stabilitást, a hitelfelvétel korlátozását, a városi vagyon kezelésének, hasznosításának irányelvei, módszerei a város folyamatos fejlődését kell szolgálják. Az intézményhálózati reform irányelveinek, feltételeinek biztosítását, hogy a rendszer meg tudjon felelni a kor és a piacgazdaság kihívásainak, és a ma már megkívánt magas színvonalú szolgáltatás finanszírozható maradjon. Szolgálja a polgárosodást, az intézményi és a polgárok függetlenségét, szabadságát, segítse a vállalkozási lehetőségek növelését, a munkanélküliség kezelését. Biztosítsa a helyi sajtó és TV függetlenségét és anyagi biztonságát. Biztosítja-e ez a költségvetés a feltételeket azokhoz az elvárásokhoz, melyeket mi évek óta következetesen képviselünk? Biztosít-e egy gazdasági stabilitást, korlátozza-e a hitelfelvételt? Látszólag igen, de mélyebb elemzés esetén látható, hogy nem, illetve erősen kétséges. Lásd a könyvvizsgálói véleményt. A költségvetés főösszesítője 1,6%-kal elmarad az 1996. évi módosított összegtől. A privatizációs bevétel 200 millió felhasználása értékpapír értékesítés 296 millió forint értékben a mobilizálható jelentős részének átstrukturálódásához vezet. Ez lényegében vagyonfelélés, mert a mobil vagyon inmobillá válik. A bevételek elmaradása viszont komoly egyensúlyi problémákat okozhat, az önkormányzat hitelképessége így már nem garantálható. A működési kiadásai változatlanok a városnak, ami a város számára hosszú távon hátrányos. A költségvetési tartalék kicsi, mintegy 1%, ami gazdálkodási biztonságot jelent. A tavalyi költségvetés szocialistákkal közösen kidolgozott elvárásait nem követték tettek az elmúlt év során, ezek következményeivel is számolni kell. Megteremti—e a feltételeket az intézményhálózat ma elvárt színvonalú működéséhez, finanszírozásához épületállományának további leromlásának megakadályozásához? A válasz határozottan nem. Az intézményhálózat ebben a struktúrában teljesen leszegényedett egységekből áll már ma is, a következő egy-két évben még kevesebb pénz fog rendelkezésre állni, hiszen az idén 700 millió forint felett vagy a vagyonértékesítés, 1998-1999-ben csak 200 millió forinttal prognosztizált a költségvetés. Ennek következtében vagy teljesen visszaesik a fejlesztés, a város 21 óhatatlanul lemarad, vagy teljesen ellehetetlenülnek az intézmények és nem lesz lehetőség a felmelkedésre. Szolgálja-e a polgárosodást? Segíti-e a vállalkozások növekedését? Biztosítja-e a helyi sajtó függetlenségét? Látható, hogy nem. A civil szerveződések különböző intézmények kapcsolata az önkormányzattal ellentmondásos, több esetben a klientúrára épül. Az adóterhek az elmúlt években radikálisan emelkedtek, kevés a kiajánlható iparterület. A helyi sajtónak még ma sincs felügyelő bizottsága, nincs középtávon garantált, a mindenkori hatalomtól független anyagi biztonsága. Mi Szabaddemokraták úgy látjuk, hogy ez az évi költségvetés nem biztosítja a város közép- és hosszú távú fejlődését, ez a költségvetés ma a pangás, holnap a lemaradás, a hanyatlás költségvetése lesz, így menthetetlenül leszállóágba kerül a város, ehhez nem adjuk támogatásunkat. Dr. Fodor Csaba; Régóta ismerjük és vártuk a javaslataikat, az eddigi gyakorlatnak megfelelően az SZDSZ-től kézzel fogható javaslatot a költségvetés összeállításához - azt összeállító, akár Polgármesteri Hivatal, akár bizottságok - nem kaptunk. Szánonkérik rajtunk az intézményhálózat karcsúsítását, korszerűsítését, amikor az 6 javaslatukra került be a költségvetésbe, önálló soron, 1,5 millió forinttal a Kaszinó támogatása. Hol karcsúsodjon ez az intézményrendszer, ha önálló soron jelenik meg? A helyi sajtón, nevezetesen a Kanizsa újságon szerintem nem látszik, hogy "szocialistabarát", "polgármesterbarát11, vagy "közgyűlésbarát" lenne, erre nem törekszünk. Mi úgy gondoljuk, hogy egy újság felett működő felügyelő bizottságba ne a pártok szerepeljenek és jelenjenek meg. Marton István: A város odáig jutott ahol most van, abban az SZDSZ-nek múlhatatlan érdemei vannak. Szétverték az egykori tanácsi alapítású vállalatokat, holott 1991. tavaszán a kezükben volt egy holding jellegű vagyonkezelő megalapítására a kidolgozott terv. Sajnos ebből nem lett semmi. ) Négy évig direktbe vezette az SZDSZ a várost, 2 évig az MSZP-t vezetve indirektbe vezették, súlyos beruházások juttatása fejében. Ezek ellen én interpelláltam. Egyetértek Krémer képviselővel abban, hogy az iskolák 30 millió forintos felújítási kerettel szerepelnek éves szinten. Dr. Csákai Iván; Javaslom, zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vitát zárjuk le, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő módosító javaslata volt, hogy a 7. §-ból "a Kiskanizsai Általános Iskola költségvetése tartalmazza" mondatrész kerüljön kihúzásra, és a paragragus úgy szóljon, hogy a "Balatonmáriai Ifjúsági Tábor működésének 22 költségvetése 5.968 eFt bevételi és kiadási főösszeggel, melyből az önkormányzati támogatás összege 2.000 eFt." Magyar József: Figyelmeztetem az előterjesztés szerkesztőjét, hogy a tábla sincs átjavítva, véleményem szerint onnét is ki kell venni ezt az összeget és a Balatonberényi üdülő költségvetési sor alatt kell megjelölni. Suhai Sándor: Ezek a következmények, melyeket természetesen meg kell tenni. Aki az előzőekben ismertetett javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő 300.000 Ft-ot külön soron kért megjelölni a Máltai Szeretetszolgálat részére. Az elműt alkalommal döntött a testület, hogy nem szerepeltetjük külön soron, betettük az Alapba. A módosítás arra szólt, hogy van egy együttműködési szerződésünk, amelynek egy pontját felolvasta a képviselő úr, akkor azt kell majd módosítani. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a közgyűlés előző ülésén amikor erről történt szavazás, akkor egy fontos ismeret hiányában hozta ezt a döntését. A polgármester úrnak, a hivatalnak közölni kellett volna, hogy van egy ilyen akadály. Magyar József: Ha az alapítványoknál azt fogadtuk el, hogy amely alapítványnál mi alapítók vagyunk azokat külön soron szerepeltetjük, akkor ezt a logikus érvet kellene alkalmazni azokra az esetekre, melyeket a hivatal és a közgyűlés együttesen elfogadott. Ezért javaslom, szerepeljen külön soron a Máltai Szeretetszolgálat. Suhai Sándor: Egyetértek a javaslattal, szerepeljen külön soron a Máltai Szeretetszolgálat. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Palotás képviselő javasolta, hogy 40 millió Ft-ból vegyünk ki 1 millió Ft-ot külön a kerítésre. Azt tudom csak elképzelni, hogy céltartalékban szerepeltessük ezt az összeget. Dr. Fodor Csaba: Egyetértek azzal, hogy a céltartalékba kerüljön, hiszen a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság már tárgyalt ebben a kérdésben, akkor amellett szavazott, hogy a kerítés ne épüljön meg. Úgy gondolom, hogy a témát vissza kell hozni a bizottság elé és a bizottság dönt a kérdésben. 23 Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy nettó 1 millió Ft céltartalékba kerüljön erre a célra, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Csákai képviselő kérte, hogy a 21. § helyére kerüljön a Nyugdíjasházzal kapcsolatos javaslata - a Nyugdíjasház beruházási előirányzatának módosításához járulékos beruházások ügyében is a döntés jogát a közgyűlés saját hatáskörében tartja -és a 21. § értelemszerűen 22. §-ra változik, a 22. § pedig 23 íjra. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Marton István: A közgyűlés előző ülésén is elmondtam, hogy a bagolai közösségi fejlesztésre kérek új szavazást. Suhai Sándor: A tavalyi depó pénz 26 millió Ft-jából ezt pénzmaradvány elszámoláskor lehet kielégíteni. Marton István: A hulladéklerakó nem a folyamatban lévő beruházások közé tartozik. Suhai Sándor: A tervezés, a hatástanulmány megtörtént, tehát folyamatban van. Aki egyetért azzal, hogy a tavalyi pénzmaradványból Bagolának biztosítsunk 5 millió Ft-ot, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A hulladéklerakót az indulóberuházások közé kéri sorolni Marton képviselő. Ezzel én nem értek egyet. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az 1997. évi költségvetést elfogadja, és ezzel megalkotja az 1997. évi költségvetésről szóló rendeletet, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 24 8/1997. (II. 18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1997. (II. 18.) számú rendelete az 1997. évi költségvetésről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Óvodai jelentkezések, általános iskolai beiskolázások, iskolai körzethatárok kialakítása, beiratkozások időpontjának és az induló első osztályok számának meghatározása Előadó; Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György; Az előző két évben az osztály nagyon pontosan meghatározta az indítható osztályok, illetve csoportok létszámát. Újnak tűnik a körzethatároknak a megjelölése, ez törvényi előírás. Javasolom az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság előterjesztését elfogadásra, melyet a bizottság 9 szavazattal és 1 tartózkodással támogatott. Suhai Sándor: Az előterjesztés tartalmazza, hogy a Hunyadi iskolában első osztály nem indul. Tegnap szülői értékezleten vettem részt az iskolában, ahol 200 szülő volt jelen. Egyértelmű volt, hogy az intézmény ragaszkodik az iskolához. Kérem, értsenek egyet azzal, hogy meghallgassuk a szülői munkaközösség vezetőjét, 6 a kompromisszumos javaslatom előtt kért szót. Aki egyetért azzal, hogy szót adjunk a szülői munkaközösség képviselőjének, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Draveczné Strommer Éva felolvassa a beadványt. (A beadvány a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Tegnap szembesültem az itt megfogalmazottakkal, továbbá azzal a kéréssel, ha az iskola megszűnik, esetleg egy másik iskolával összeolvadva fúzionálva, de a programot valamilyen formában tudják tartani. Megfogalmazódott egy kompromisszumos megoldás, melyet a Szülői Munkaközösség majdnem 100%-ban el is fogadott, hogy a Hunyadi iskola fuzionáljon a Petőfi és Vécsey Általános Iskolából kialakult egységes iskolával. Ezáltal egy három iskolából álló komplexum alakul ki, amelynek végeredményeként két párhuzamos osztály - jelenleg egyet tud a korábban fűzionált két iskola - közül az egyik ÉKP programmal együtt maradhat. Ez nagyon sok egyeztetést igényel. Tájékoztattam az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot a 25 javaslatomról és beszéltem a Petőfi-Vécsey összevont iskola igazgatójával, aki elfogadhatónak, tárgyalási alapnak tartja a kompromisszumos javaslatot. A kötelezően előirt és ezen felül a szükséges egyeztetésekhez ragaszkodik. Ha úgy veszem, hogy a kompromisszumos javaslatom szerint a Hunyadi iskolában elsó osztály nem indul, akkor szó szerint az előterjesztést nem kell módosítani, ha úgy veszem - és a tartalmát érzik - hogy ezzel mindegy milyen néven, de a program átmentődik, természetesen módosulást jelent az eredeti elképzeléshez képest. Úgy gondolom, hogy sem a Petőfi-Vécsey iskolából megmaradó egysorozatos iskola, sem az igy kialakuló Hunyadi iskolából esetleg megmaradó egysorozatos iskola a következő évek felemelt óraszámmal működő pedagógusainak gazdaságos, szakmailag jó hasznosítását nem teszi lehetővé. Tarnóczky Attila: Emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy az általunk elfogadott koncepció a Hunyadi iskolát egysorozatos iskolaként megkívánja tartani. Minden koncepciónak akkor van jelentősége, ha betartják, és mindenekelőtt a közgyűlés tartja be. Javaslom, hogy tartsuk magunkat 1996. májusi döntésünkhöz. A Hunyadi iskolát egysorozatos iskolaként tartsuk meg önálló iskolaként. Ezt az értékközvetítő és képességfejlesztő programot óvjuk meg, ez is része a koncepciónak. A polgármester által felvázoltak nem tekinthetők kompromisszumnak. Kérem, hogy a Hunyadi János Általános Iskolának az előterjesztéssel szemben biztosítsuk a beiskolázási körzetet és engedélyezzük számukra az egy osztály indítását. A koncepcióban szerepel összevonási tervezet, az ügyben kellene lépés fajtákat tenni, nem pedig nem érintett iskolákhoz hozzányúlni és lehetetlen helyzetbe sodorni. Dr. Csákai Iván: A beiratkozás helyeként a szülő által választott intézményegység van megjelölve. A következő bekezdésben szerepel, hogy az Alkotmány biztosítja az intézmény szabad megválasztásának jogát. Azt követően az intézmény szabad megválasztásának a jogát biztosítja az Alkotmány, a szülő, illetőleg a gyermek élhet az intézményválasztás szabadságával. Tisztázni kell, hogy az intézmény egység választás szabadságát, vagy intézmény választásának a szabadságát jelenti? Intézmények összevonásánál -óvódák és iskolák esetében - felmerül, hogy bizonyos intézményekbe kívánják járatni a gyermeket (a testvér is oda jár) és nem biztos, hogy az intézmény egység vezetője fogja javasolni, hogy ugyanabban az iskolába járjon a gyermek. Hagyjuk meg a szülőnek azt a lehetőséget, hogy esetleg nem az igazgató által irányított intézménybe járjon a gyermek. A harmadik oldalon szerepel: "A program iránt az érdeklődés évről-évre csökkent." Nem értek egyet ezzel, mert erre a programra szükség van. Ha a szülők tudomására jut, hogy az iskola bezár, akkor ne várjuk azt, hogy a szülők érdeklődni fognak. Kelemen Z. Pál: Nagykanizsa életfája szerint 2000-ben 4300 fő általános iskolás gyermek lesz. Ez az intézményrendszer 1990-ben 8300 tanulót tanított. Nyilvánvaló, hogy egy 8300 főnek létrehozott intézményrendszer nem tartható fenn 4300 diáknak. 26 Nem azt kell vizsgálni, hogy melyik intézmény marad fenn, hanem azt kell nézni, hogy milyen oktatási program, milyen értékközvetítés, milyen oktatási színvonal, erre kellene korlátozódni. A koncepció módosítható szükség szerint, az idők szava szerint, a változások szerint. Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy a koncepciókat időnként hozzá kell igazítani a való élethez, de nem háromnegyed év után. Ez esetben nem lehet életfákról beszélni, hiszen ugyanezen életfa volt előttünk háromnegyed évvel ezelőtt is. Kifogásolom, hogy ezzel a metódussal - amit most követünk - egyik iskola sem érezheti magát biztonságban. Palotás Tibor: Hiszek abban, ha valamit jobbá lehet változtatni, akkor azt azonnal módosítani kell. Nem tartom súlyos érvnek Tarnóczky képviselő ilyen irányú kifogásait. Annak idején talán azért hoztunk ilyen koncepciót, mert azt hittük, hogy a szülők kérésének így felelünk meg a legjobban. Jobb-e a most vázolt új gondolat? Arról tájékozódtam a szünetben, hogy a szülők az új gondolatot támogatják és ahhoz kérik a képviselőtársak segítségét is. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint kerülgetjük a téma lényegét. Úgy gondolom, hogy az élet dönti el, egy iskola meddig tartható, nem pedig a szándék. Két alapvető dologról van szó. Lesz-e elég jelentkező gyerek. Amellett foglalok állást, hogy legyen beiskolázási lehetősége is az iskolának. Az első osztály indulása attól függ, hogy a jelentkező gyerekek, illetve a beirató szülők 20-nál több, a már korábban részünkről elfogadott létszámnak megfelelően és központilag is előírt létszámkerettel összhangban legyen a gyereklétszám. Együtt tud-e élni két iskola egy épületben? Véleményem szerint ebben az esetben ez a döntő. A Piarista Általános Iskola bejelentette az igényét, és ígéretet kapott arra, hogy ennek az épületnek a felső szintjét szeptemberben átveheti. Vállalja-e a tantestület, az iskola vezetése ilyen körülvények között a társbérletet? A Piarista Iskola igényei növekednek, ha rendelkeznek megfelelő számú tanulóval. Ez azt jelenti, hogy a jövőt illetően újabb területeket kell átadni. A terveket mindig az adott körülményekhez kell igazítani. Megfelelőbbnek tartom az önállóan működő intézményt, mert annak az intézménynek van igazgatója, tantestülete, tanulóanyaga és szülői munkaközössége. Nehezen tudom elképzelni, hogy egymástól három területen működő és kb. két km távolságban lévő egységekben egységes pedagógiai irányítás alakulhat ki, fenntartva azt, hogy egy-egy évfolyam eltérő pedagógiai programot képviselhet. Amennyiben megfelelő létszámú gyerek jelentkezik, ennek a lehetőségét biztosítani kell. Tudomásul kell venni, hogy ebből az épületből ennek az iskolának időben ki kell költöznie. Új iskolát azonban építeni nem lehet, előbb-utóbb majd össze kell vonni. Ennek szükségességét nem érzem az 1997. szeptemberétől induló tanévnél fennállónak. Dr. Kerekes József: Véleményem szerint az elfogadott programunkat ötletszerűen ne tegyük félre, mert abból újabb problémák fognak adódni. A Nagyrác utcai és a Templom téri iskoláknál 27 elhatároztuk, hogy a Nagyráci utcai iskolát odacsatoljuk a Templom téri iskolához. Amikor beláttuk, hogy annak az iskolának körzete az azt megszokott tanulók és a szülőknek a szülei, akik odajártak valamikor iskolába, szükségét érzik annak, hogy az iskola - ha kisebb létszámmal is egyosztályos iskolaként működjön. Megfelelő volt az a döntés, hogy tagiskolaként, de mégis önállóan működjön ez az iskola tovább. A Hunyadi Iskola a szülőket és a gyerekeket is nagyon elbizonytalanítja. A terjeszkedő Piarista Iskola is értékeket hordoz. Miért nem biztosítjuk továbra is azt a lehetőséget, hogy polgári iskola az 6 bevált értékfejlesztést közvetítő módszerét tovább folytassa? Ha mindkét iskola tisztességes emberek nevelését tartja fontosnak, akkor miért nem tudnak meglenni egy épületkomplexuson belül? Véleményem szerint ezt az iskolaigazgatóknak és a szülői munkaközösségnek kell eldönteni. Úgy gondolom, hogy a speciális programban, amely ebben az iskolában beindult, eleve megszüntetésre van ítélve, ha ezt kiszakítjuk az eredeti környezetéből és átvisszük a város másik részére. Az oktatási koncepciót tiszteletben tartva biztosítsuk ennek az iskolának is a beiskolázási lehetőséget, és majd elválik, hogy erre az iskolára abban az épületben továbbra is szükség van-e. Dr. Horváth György: Tarnóczky Attila képviselő kérdésére az általános iskolai bizonytalansággal kapcsolatban válaszolom, hogy ugyanez volt a helyzet a Nagyrác utcai iskolánál, melyből 92 gyerek ment el ezért. Az ÉKP program és a NAT nem egészen azonos, a két megnyilatkozás teljesen ellentétes volt a szülő és kollégám részéről is. Beiskolázási körzetre nincs szükség, mivel az ÉKP program városi, nem kell a körzetet meghatározni. Csákai képviselőnek válaszolom, hogy a bizottság jó szándéka abban volt, hogy megértsük az első oldalon lévő beiratkozási módot. Oda vezetem vissza, hogy a Bolyai iskolában ha 276 gyerek jelentkezik, akkor ott 24 első osztály indul? Tudomásul kell venni azt is, hogy a gyereklétszám csökkent, egy osztállyal kevesebbnek kell lenni, ha megnézték az előterjesztést, az egy fejlesztő osztályt is hozzászámított. A szülő választhat, de a felvételt az iskolaigazgató fogja eldönteni. Az egysoros iskoláknak nincs létjogosultsága. Egy évvel ezelőtt nem volt világos, hogy itt az óraszámot hogyan fogják megemelni, az ideális a háromszoros lenne. Nem fogják tudni megoldani a tanárok foglalkoztatását. Ez komoly problémát vet fel. Úgy gondoljuk, hogy az iskolaigazgatók sokkal jobban tudnának gazdálkodni a munkaerővel, gazdaságosabban tudnák foglalkoztatni és kisebb lenne a béráldozat. A kétsoros iskola még mindig sokkal optimálisabb lenne. Zsoldos képviselő felvetésére válaszolom az együttműködéssel kapcsolatban, hogy a Petőfi és Vécsey iskolák is együtt tudtak működni, itt létkérdésről van szó. Kerekes képviselőnek válaszolom, az lehetetlen, hogy két iskola azonos programmal együttműködjön. A Piarista Iskolának teljesen más a tanterve, más a felépítése, az ÉKP program pedig egészen mást tartalmaz. A polgármester úr által elmondottakhoz hozzátartozik, hogy valóban elegendő számú jelentkezés esetén ez a program végigmehetne. A Hunyadi János Iskola indít még egy osztályt, valószínű, hogy valahonnan egy osztályt el kell venni. 28 Kiskanizsán egy fiú és egy leányiskola működött. Úgy gondolom, hogy a problémának minél kisebb bérveszteséggel kellene megoldódnia. Dusnoki Ágnes: A Hunyadi Iskolával és az ÉKP körrel kapcsolatos problémák még nem zárultak le. Azzal a szándékkal írtuk az intézményegységbe történő jelentkezést nyomatékosan, mert ezzel arra kívánunk erősítést kapni Önöktől, hogy a szülőket megnyugtathassuk, hogy abba az intézménybe Íratja be a gyermekét, ahova akarja, és nem oda ahol a magasabb vezető székhelye van. Az összevont óvodának van két egysége, aki az egyiket választja oda iratkozik és ott is van az óvodának egy vezetője, aki majd dönt, hogy felveszi a gyereket vagy sem. A másiknak is van egy vezetője és dönt, hogy felveszi a gyereket vagy sem. A magasabb vezető felelős a beírás zavartalan lebonyolításáért, de nem ilyen módon. Az Önök döntése alapján a Kiskanizsa Nagyrác, Templomtéri Iskolákra vonatkozik, és ha megnézték a körzethatárkijelöléseket, szintén az Önök döntése alapján adtunk három év türelmi időt a Petőfi és Vécsei iskolának, mert a koncepció alapján kétsorosnak állítottuk be, idén is van külön körzete a Petőfi egységnek a Petőfi utca 5. szám alatt és a Vécsei u. 6. szám alatt lévő anyaiskolának. Magyar képviselő feltette azt a kérdést, hogy mit lehet akkor tenni, ha egy óvodának 50 férőhelye van és 60 jelentkezője. Az oktatási törvény meghatároz egy átlag és egy maximum csoporthatárt. A törvény úgy fogalmaz, hogy a maximum létszám túllépése abban az esetben, ha az nem egyedi intézmény, külön külterületi egysoros iskola vagy olyan óvoda, ami a településen egyedül működik, vagy speciális képzésű, kezelésű programmal dolgozik, akkor nem lépheti túl a törvényben meghatározott maximált létszámot, tehát kénytelen elutasítani, kénytelen válogatni. Abban az esetben, ha egysoros iskoláról van szó és az ÉKP ebbe tökéletesen belefér, ha oda 32 gyerek jelentkezik a 32 ott maradhat az egy osztályban, mert 20 %-kal a törvényi létszám felülmúlható, túlléphető. De csak abban az esetben ha egysoros iskoláról, speciális iskoláról külön települési iskoláról és egyedi esetekről van szó. Suhai Sándor: A koncepció megváltozott, a piaristáknak az a döntése is, hogy elfogadják a Hunyadi Iskolát és a középiskola A és B épületét nem kívánják megszerezni belátható időn belül, később majd valószínű, hogy igen. A Piarista Rendfőnök úr kijelentette, hogy együtt a Hunyadi Iskolával nem. Az előző kormány döntésének értelmében nem sok lehetőségünk van. Nem tehetjük meg azt, hogy a piaristák költözzenek megint valahova, amikor jogosan tartanak igényt a kormány szerint arra a bizonyos épületre. Maximum négy év múlva a Hunyadi iskolát teljes egészében át kell adnunk a Piarista Iskolának. Erre kell nekünk megoldási javaslatokat előterjeszteni. Úgy gondolom, hogy a szülői munkaközösség elfogadta a kompromisszumos javaslatomat, megtudjuk oldani a piaristák jogos igényét és kérését. Minimális módosítást kell végrehajtani a programunkban, megfelelő létszám esetében a Zrínyi utcai volt Kereskedelmi Iskola épületében indulhatna egy másik első osztály, ezzel kialakulna egy kétsorozatos normál általános iskola, ahol egy ÉKP-s és egy normál osztály van. Ez azt a követelményt is kielégíti, hogy az 29 ÉKP-s osztály mellett aki nem bírja, van lehetőség alternatív osztályra iskolán belül. A szülők kérésének ez egy kompormisszumos teljesítése. Módosító javaslatom az, hogy elegendő létszám (22-24 gyermek) esetén az első osztály ÉKP-val indulna és vinné magával az ezt tanító tanítónőket is, a gyermekeket is. Tarnóczky Attila: Palotás képviselő figyelmét felhívnám arra, hogy jelenleg is már két iskola össze van vonva, a Petőfi és Vécsei iskolák, ehhez hozzájönne egy harmadik. Véleményem szerint ez oktatási szempontból nem megfelelő. Úgy gondolom, hogy a közgyűlés által elfogadott koncepció ezzel a kérdéskörrel foglalkozott, benne van a megoldás a Hunyadi Iskola elhelyezésére, ehhez kellene tartani magunkat. Ez a javaslat a Hunyadi Iskola sorsát, beiskolázási lehetőségeit igen nagy mértékben korlátozza. Úgy gondolom, hogy a Hunyadi Általános Iskolának is kellene beiskolázási körzet, ahonnan az ÉKP program feltételét a szülő elfogadja, nem utasíthat vissza jelentkezőket. Ha ez nincs meg, akkor a Hunyadi Iskola egy másodrendű iskola, kiemelve a normális iskolák közül. Véleményem szerint az, hogy kevesebb osztály kell, döntés kérdése, minél kevesebb osztályt hagyunk meg, a szeptemberi kötelező óraszámemeléssel együtt, annál több pedagógust kell majd elbocsátani. Ha úgy döntünk, akkor lehet a koncepciót eredeti formájában minden további nélkül alkalmazni. Javaslom, hogy adjuk vissza a beiskolázási körzethatárokat az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak átdolgozásra olyan értelemben, hogy a Hunyadi Iskolának is legyen egy beiskolázási körzete és döntsön úgy a közgyűlés, hogy a Hunyadi Iskola normális módon indíthasson egy első évfolyamot, ahogy erre háromnegyed éve az iskola a közgyűléstől ígéretet kapott. Hajqató Sándor: Annak idején a piaristák nem önként mentek el innét, most törvény biztosítja azt, hogy ami tulajdonuk volt, azt visszakapják. Fokozatosan meg fog szűnni az az iskola polgári szinten. A piaristáké volt, őket onnan elüldözték. Magyar József: Sajnos több az iskola, több a pedagógus és egyre kevesebb lesz a gyermek. Nem tudom, melyik a jobb megoldás, az iskolát bezárni, vagy összevonni. Olyan körzetesítésről van szó, ami egy bizonyos határon belül a szülőket biztosítja arról, hogy a gyerekeiket fel kell venni. Az óvodák esetében kérem, hogy az előterjesztők nézzék meg a határozati javaslat szövegét, amely úgy szól, hogy "a szülő által választott intézményegységben történik, és a felvételről az intézmény vezetője dönt". Javaslom, hogy "az intézményegységek vezetői döntenek" szerepeljen. Pl. az "A" óvoda intézményegységébe jelentkezett óvodásokat addig tudja az intézményegység vezetője felvenni, míg el nem éri azt a számot, ami engedélyezve volt, onnantól kezdve az intézményegység vezetője eltanácsolja az óvodást egy másik óvodába. Az összevont intézményen belüli másik intézményegység vezetője ugyanezt teszi, ha oda még jut ember, akkor felveszi, ha betelik, eltanácsolja. Véleményem szerint itt az intézményvezető az összevont óvoda vezetőjét jelenti. Az intézményegység vezetője viszont az óvodai egységek vezetői. Amennyiben úgy döntünk, hogy a Hunyadi János Iskola további lehetőséget kap első osztály beiskolázására, azzal 30 a módon, hogy össze van vonva másik intézményegységekkel, akkor a Hunyadi Iskolának is meg kell teremteni az iskola intézményegység kötelezett felvételre kijelölt területét. Akkor nem kellene a Petófi Iskolának és a Vécseynek sem külön megjelölni ezeket az utcákat. Dusnoki Ágnes: Ez nem szubjektív döntés, és nem az elsó osztály nem indításának ténye indukálta, hogy a Hunyadi Iskolának nincs beiskolázási körzete. A törvény szerint az olyan speciális programmal működő intézmények, mint az ÉKP, annak nincs beiskolázási körzete, a város egész területéről felvehet. Az egyik gondunk az ÉKP programmal az, hogy egy olyan zárt kör, hogy oda besétálni nem lehet. A kimenet az iskolából lehetséges, de a bemenet csak első osztálytól kezdve van. Amint ez a fúzió valamilyen módon megtörténik, akkor sem lehet körzetet kijelölni. Magyar úr kérésének megfelelően lehet a határozati javaslatot módosítani. Suhai Sándor: Véleményem szerint az egységvezető és intézményvezető jogkörét nem vonhatjuk össze. Ha kiélezett helyzetben Kiskanizsán azon múlik egy egység indítása pl. a Templom téri iskolában, hogy 20 vagy 28 gyereket íratnak be a Nagyrác utcai iskolába, a Nagyrác utcai egység vezetője megteszi, ha felruházzuk joggal, azt a gyereket onnét nem lehet elvinni. Ugyanakkor mivel 6 gyermeket nem lehet átirányítani a másik iskolába, ott első osztályt csak egyet lehet indítani. A felelős vezetőnek mérlegelni kell azokkal a megkötésekkel, amiket beépítettünk. Ha ebbe belenyúlunk, akkor gond lehet. Vannak ennek a fúziónak kimondottan egyszerű szakmai előnyei is. Dr» Baranvi Enikő: Meggyőződésem az, hogy ez az oktatási koncepció ezzel a formájával nem megfelelő. Az a koncepció, amit három, hat, vagy kilenc hónaponként újra kell értékelni, gyakorlatilag hitelét veszti. A szülők, akik a gyermekeik hosszabb távú jövőjével kapcsolatban kívánnak dönteni, valóban azt szeretnék, hogy abban a bizonyos iskolában azzal az értékekkel hosszú távon négy, illetve nyolc éven keresztül fog a gyerek egy megszokott helyen, egy összeszokott pedagógusgárdával, egy egységes szakmai szemlélettel dolgozni, élni, és így tudom elképzelni, hogy a pedagógus, a szülő, a gyermek egy bizonyos feladat vállalása közben megtanul egy nyelven beszélni. Úgy gondolom, hogy rövid időn belül meg kellene fogalmazni azt a hosszabb távú programot, hogy a szülő tudja azt, hogy melyik az az iskola, amelyik nagyobb létszámmal többsorosan fog működni, és melyek azok a peremkerületi iskolák, amelyek szintén hosszú távon és garantáltan fognak egysoros iskolaként működni. Nagyon rossz volt hallani azt, hogy nincsen jövője az egysoros iskoláknak. Vannak olyan településrészek is, ahol egysoros iskolákba kénytelenek járatni a szülők a gyermekeiket, ahol az egysoros iskolának is nagyon komoly múltja van. A koncepcióban megfogalmazott szempont volt, biztosítani kellene a Hunyadi Iskolának azt a fajta lehetőséget, hogy a maga tagozatával együtt minél előbb és ha lehet, teljes létszámával megfelelő helyen, szülők számára is elfogadható körülmények között maradjon. Milyen pedagógiai felelősséggel lehet azt felvállalni, hogy ennyi fajta különböző profil mellett három 31 helyen működik az iskola? Véleményem szerint ezt az iskolát a maga értékeivel vagy specialitásával a közgyűlés nem támogatja. Ez el fogja riasztani azokat a szülőket, akik eddig még nem Íratták be gyermekeiket. Kérem engedélyezzük, hogy az intézmény igazgatója is elmondhassa a véleményét. Buhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Horváth Ferenc igazgató úr is megszólaljon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Horváth Ferenc: Az ÉKP program jó és hatékony, felkészült és hozzáértő pedagógusok végezik. A harmadik osztályba bemenő gyerek csak nagy nehézségek árán tudja pótolni a néptác, furulya, bábozás, színjátszás a környezet és kultúra című tantárgyak anyagát, amelyekben továbbhaladást gátló érdemjegyi osztályzás nincs. A matematika vagy bármely más tantárgy ugyanazokat a tantárgyi követelményeket tartalmazza, mint a Bolyai Iskolában vagy bármely más általános iskolában. A tegnapi szülői értekezleten kimondták a "halálos ítéletet" az iskola felett. Véleményem szerint ennél jobb megoldás a programot integrálni egy másik iskolában. Az optimális megoldás, ha valahol egy végleges helyen a programmal együtt az iskolát elhelyezik. Hajgató Sándor képviselő felvetésére válaszolom, hogy ez a tantestület partnere lesz a piaristáknak és együtt tud velük élni. Dr. Kerekes József: Hajgató képviselő felvetésére válaszolom, hogy az épületegyüttes soha nem volt piarista tulajdonú, mindig állami tulajdonú volt. Ezt a piaristák csak használták, olyan jogot vindikálnak maguknak, amelyet nem lehet, mert a főkegyúri jogot 1945-ben eltörölték. Suhai Sándor: Törvény szabályozza, hogy a kegyúri jogon használt ingatlanokat tulajdonosként kapják vissza a felekezeti iskolák. Tarnóczky Attila: A tagozatos osztályokra vonatkozó nemleges álláspont, amely a LXXXV. törvényben volt, az új törvényben nincs benn. Ki lehet a Bolyai iskolának jelölni beiskolázási körzetet, ami azt jelenti, hogy aki abból a körzetből jelentkezik és vállalja az ÉKP programot, annak a jelentkezését az iskola nem utasíthatja vissza. Javaslom, hogy kerüljön be a körzetbeosztásba ez az iskola is. Kérem, hogy a közgyűlés vagy a polgármester intézze el, hogy a sajtóban megfelelő teret kapjon a hír, hogy lehet a Hunyadi iskolába gyermekeket vinni, mert az iskola sorsa biztosított. Dr. Horváth Györqry: Biztos, hogy a koncepciónak vannak gyenge oldalai is. Más iskolák sorsának szóba kerülésével is ugyanez történt volna. Kedvező volt a helyzet a középiskolánál, mert ott ilyen helyzet pillanatnyilag nem állt fenn. A NAT nem teszi lehetővé idővel az ÉKP programot, 10 éves korig egységes oktatási rendszer van. Az érdekek ütközésének eredménye kompromisszum lesz. 32 Palotás Tibor: Nem tudom, hogyan szavazzak. Javaslom, hogy a vitát zárjuk le, a szavazást a jövő hét folyamán a folytatólagos ülésen tegyük meg. Dr. Bárányi Enikő: Véleményem szerint a cselekvéssor javaslatát hajtsuk végre. Teleki László: Az ÉKP program kiváló program, kiváló pedagógusokkal, el tudom képzelni azt, hogy ez a program mindenképpen továbbmenjen, attól függetlenül, hogy beépíthető-e a NAT-ba vagy sem. Ez a program azt minősíti, hogy bármilyen szférából került a kisdiák az iskolai rendszerbe, helyt tud állni. Javaslom a program beindítását és folytatását, a jövőnek mindenképpen szüksége lesz azokra az alapokra. Zsoldos Ferenc: Meggyőződésem, hogy tudunk dönteni, ezért szavazzunk. Szavazzunk azokról a módosító javaslatokról, amelyek azt módosítják, hogy önálló egységként működjön tovább az iskola. Suhai Sándor: Véleményem szerint nem vagyunk döntésképtelen helyzetben. Aki egyetért a vita elnapolásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 20 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Vannak módosító javaslatok, amelyek inkább ellenjavaslatok. Az nem módosító javaslat, ha azt mondja az előterjesztés, hogy ne induljon. Valaki azt javasolta, hogy induljon. Nem kell megszavazni a "ne induljon"-t és akkor indul. Elhangzott olyan módosító javaslat, hogy körzethatárt jelöljenek ki, amely az előterjesztéssel ellenkezik. A független nyolc osztályos lét az előterjesztéssel ellentétes. A módosító javaslatokat a feltételnek megfelelően tesszük szavazásra. Véleményem szerint most az én módosító javaslatomat kellene megszavazni, ebben a pillanatban viszont nincs tovább értelme a másik két javaslat szavazásának. Tarnóczkv Attila: A két előterjesztett javaslatom módosító javaslat. Én nem azt javasoltam, hogy az előterjesztést ne fogadjuk el, hanem azt kértem, indítsunk első osztályt a Hunyadi János Általános Iskolában, döntsön erről a közgyűlés. Ez egy pozitív döntés azzal szemben, hogy nem mondunk semmit. Erre a pozitív döntésre megítélésem szerint az iskola nagyon is rászolgál. Szintén egy másik pozitív döntés, hogy jelöljön ki az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság körzethatárt a beiskolázáshoz. Suhai Sándor: Meggyőződésem, hogy ez nem módosító javaslat, hanem más javaslat, tehát ellentéte az előterjesztésnek, meg fogom szavaztatni. Az vitathatatlan, hogy először az én módosító javaslatom hangzott el, amelyik egy kompromisszumos javaslat, ebben állást kell foglalni. Az ÉKP-s programot tanulócsoporttal együtt megtartva, a tanárokat átmentve, a belvárosban a Zrínyi 33 utcában indulhat, ha összejön legalább 22 gyerek. Indulhat plusz egy első osztály, de ez már a Petőfi-Vécsey, ill. a Hunyadi társulásából alakul. Valójában egy kétsorozatos iskolává váló intézmény részeként történne. Erről tájékoztattam a bizottságot, a bizottság ezt hallgatta meg, és vette tudomásul, tehát ezt módosító javaslatként meg kell szavaztatnom. Ha nem fogadják el, akkor marad az eredeti előterjesztés, kontra a módosító javaslatok, amelyek közül dönteni kell. Az előterjesztőt kérdezem, egyetért-e a módosító javaslattal? Dr. Horváth György: Igen, a bizottság is így foglalt állást. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Szeretném elmondani, hogy nagyon korrektül vigyázni fogunk valamennyien arra, és a közösség megbízásából én elsősorban, hogy az Önöknek tett ígéret, és amit a tantestületnek ígértünk a tantestületi értekezleten, hogy ebből az összevonásból létbizonytalanság nem lehet, mert létszámstop elrendelésével óvjuk és elhelyezzük a felszabaduló pedagógusokat. Ezt nagyon komolyan vesszük és köszönöm azt, hogy megértették a kompromisszum szükségességét. A módosító javaslat elfogadásával a IV. határozati javaslatot döntöttük el. Az I. határozati javaslatnál volt egy módosító javaslat, a szülő által választott intézmény egységben történik, ezzel kapcsolatban volt, hogy az intézményegységben döntsenek a sorsáról, és ne a vezető döntsön. A kiemelt, magasabb vezetőnek kell dönteni egy iskolában. Az intézmény vezetője a felvételről döntő személy. Aki egyetért a határozati javaslat I. pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A II. pont, a körzetek kötelező felvételt biztosító iskolák. Ezzel kapcsolatban a módosító javaslat okafogyottá vált, mert az előző döntésünkkel elhoztuk abból a körzetből ezt a bizonyos leendő első osztályt, itt nincs értelme újabb körzet kij avításának. Magyar József: Volt egy módosító javaslatom. Iskolára valóban szükség van. Úgy tudom, hogy az óvodáknál intézményegység vezetők vannak kinevezve. Az iskoláknál intézményegység vezetők vannak kinevezve? Suhai Sándor: Is, pl. Kiskanizsán a Nagyrác utcai intézményegység vezetője Dömötör Miklósné. 34 Magyar József: Az volt a javaslatom, hogy az intézményeség vezetőknél kelljen beiratkozni. Lehet, hogy szét kellene venni az óvodákat és az iskolákat. Úgy érzem, az óvodák esetében az a jó, ha azt mondjuk, hogy az intézmény egységeknél kell jelentkezni a gyerekekkel és az intézményegység vezető dönt a felvételről. Azt mondtuk, hogy mindkét óvodánál megmarad az intézményegység vezetője, csak a nagyobbat kineveztük az intézmény vezetőjévé. Ha ezen nem változtatunk, és azt mondjuk, hogy az intézményvezető dönt, akkor mindegy, hogy hova iratom a gyereket, a vége úgy is az lesz, ahova az intézmény vezetője teszi. Suhai Sándor; Magyar képviselő problémája, hogy a most kinevezett intézményvezető úgy fogja a felvételt irányítani, hogy az 6 kisebb, vagy nagyobb egysége lesz az erősebb, a másik gyengébb. Ez így lehet, de nem tudom, hogy ennyire megkötni egy vezetőnek a jogkörét törvény szerint van-e hozzá jogunk. Ez intézményvezetői hatáskör, ezt törvény szerint nem lehet tovább osztani. Azért az intézményért az az egy személyes felelős vezető felel, itt nincs olyan, hogy helyettem dönt valaki. Magyar József: Akkor mi értelme van annak, hogy intézményegység vezetőknél kell az óvodásokat beíratni. Itt fog előjönni a probléma, az ellentét, hogy vannak bizonyos óvodák, ahova odajáratta a szülő a gyermekét és egyszer azt fogják mondani, hogy nem abba jár, hanem a másikba. Zsoldos Ferenc: Ahova a gyermeket beíratják, az abba az óvodai egységbe, épületbe tartozik, oda vették fel. Suhai Sándor: Mondok egy példát: a Kisfaludy óvodához tarozik a Szent Imre uti óvoda, de a Szent Imre uti óvoda részlegvezetője döntsön az oda felvett gyerekekről. Ez csak azért kellemetlen, mert ha 6 felmegy 38-ig egy csoportnál, elméletileg megteheti, a másik helyen pedig hiányzik 12 gyerek, amelyik ott van, de nem megy át oda, megszűnik egy csoport és ezért felel egy intézmény vezető, akire rábíztuk mindkét egység egyszemélyi felelős vezetését. Az, hogy 6 intézményt vezet, részlegvezető, a helyi munka tervezése, ellenőrzése, egybentartása, de csak az igazgató irányításával. Véleményem szerint nem lehet osztani az egy személyi felelős vezetést továbbiakban. Ha így végzi a munkáját valaki, akkor az nem alkalmas a magasabb vezetői beosztásra. Elfogadom az észrevételt, hogy módosító javaslatként meg kell szavaztatni Magyar képviselő javaslatát. Valójában az előző szavazást semmisnek kell tekinteni, mert abban az előbb szavaztunk és eldöntöttük, hogy az I. pontot elfogadjuk. Magyar József: Az én fogalmazásomban semmi kivetnivalót nem látok abban, - ha már ezt a két óvodát említjük - hogy mondjuk az egyiknek 40 volt a létszáma, vagy a helye, a másiknak 50. Az 50-nél az intézményvezető, a 40-nél egyszer azt veszi észre, hogy 45-en jelentkeznek. Jelenti az intézmény vezetőjének, hogy 5-öt átirányít a másik egységbe. Suhai Sándor: Ebben a pillanatban már nem 6 dönt, hanem a vezető. Finomítani kellene a javaslatot talán olyan megkötéssel, hogy a meghatározott létszámhatárig 6 dönt. 35 Magyar József: Tehát az óvoda egységére meghatározott létszámhatárig az egység vezetője dönt. Suhai Sándor: Megkérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e a javaslatot? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért Magyar József képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a II. pontot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a III. pontot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 22/1997. számú határozat I. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolai beiratkozások és óvodai jelentkezések időpontját 1997. március 24-25. napokra jelöli ki. A jelentkezések óvodák és iskolák esetében egyaránt a szülő által választott intézményegységben történik, a felvételről az engedélyezett létszámhatárig intézményegységek vezetői döntenek. A Közgyűlés felhatalmazza a hivatal Művelődési Osztályát a nyilvános közzétételre. Határidő; 1997. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgrmester II. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a kialakított körzetek kötelező felvételt biztosító iskoláit az alábbiak szerint hagyja jóvá. 36 Általános Iskola Kötelező felvételre kijelölt terület Vécsey Zsigmond intézményegység Zrínyi Miklós Bolyai János Rozgonyi Petőfi Sándor Úti intézményegység Kisfaludy Sándor utca páros oldal - Csengery utca kereszteződéstől délre eső terület Miklósfáig felső határ Kossuth tér - Tripammer Gy. utca Kisfaludy Sándor utca páratlan oldal Kossuth tér, Katona József utca, Széchenyi tér, Deák tér, Fő út páros oldal, Király utca páros oldal által közrezárt tömb, valamint Ady Endre utca, Szemere utca, Csányi László utca, Nagyváthy u. Király utca páratlan oldal, Erzsébet tér, Kinizsi utca páros oldal által határolt nyugatra eső tömb + Bagola-Sánc Kinizsi utca páratlan oldal, Erzsébet tér, Fő út, Huszti tér, Petőfi Sándor utca páros oldal által határolt tömb Bajza utca 10-től, Kórház u., Szekeres J. utca, Tavasz utca, Teleki utca, Platán sor, Eötvös tér Péterfy Sándor Petőfi Sándor utca páratlan oldal - 7-es műút által határolt észak-keleti városrész, Attila utca, Rózsa utca Zemplén Győző Liszt Ferenc utca, Kodály Zoltán utca, Rózsa utca 11-13. Körösi Csorna Sándor Bartók Béla utca, Hevesi Sándor utca, Rózsa utca, Tavasz utca vonalától dél-keletre eső terület Hevesi Sándor Kazanlak krt., Városkapu krt., Péterai utca, Zemplén Győző utca Templom Téri Bajcsai, Pápai utca és Bajcsy-Zs. utca, Munkácsi utca kereszteződéstől dél-nyugatra eső terület, Bajcsa Nagyrác Utcai fenti kereszteződéstől dél-keletre eső terület Miklósfa Miklósfa, Liszó Palin Palin, Korpavár, Zsigárdpuszta, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom Határidő: 1997. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 37 III. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1997/98 tanévben beiratkozó 1. osztályos tanulók elhelyezésére 22 tanulócsoport szervezését biztosítja, melyből 1 tanulócsoport kis létszámú, fejlesztő osztály. A tanulócsoportok intézményhez rendelését az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe utalja. Határidő: 1997. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester IV. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megtartja az ÉKP-s programot, melynek feltétele legalább 22 jelentkező. Indulhat plusz egy első osztály a Petőfi-Vécsey, illetve a Hunyadi társulásából kialakuló kétsorozatos intézmény részeként. Határidő: 1997. március 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1992. (XI.23.) "Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről" szóló többször módosított rendelet 1. számú mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba; Zsoldos képviselő felhívta a figyelmet egy olyan folyamatra, amely ezzel a napirenddel függött össze, mely szerint az épített környezet védelméről szóló 20/1992. (XI.23.) számú helyi rendeletünk 1. számú mellékletének hatálya alól egyedi kérelmek alapján kiveszünk egyes épületeket. Ez számomra sem megnyugtató és nem tartható helyzet, ezért úgy gondoltuk, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság át kívánja tekinteni ezt a rendeletet. Úgy gondoltuk, hogy ezt a rendeletet néhol szigorítani, néhol pedig lazítani kell és a mellékletekbe csak olyan épületek, épületegyüttesek kerüljenek be, amelyek valóban érdemesek arra, hogy helyileg védettek legyenek. Az valóban nem szerencsés helyzet, hogy egyedi kérelmek alapján szétszedjük a rendelet mellékletét és netán "kiüresül" majd a rendelet, ugyanis nem lesz melléklete, tehát nem lesz olyan épület Nagykanizsán amelyet védeni lehetne. A Városfejlesztési 38 és Környezetvédelmi Bizottságban ebben a kérdésben megoszlottak a vélemények, a többségi álláspont az volt, javasoljuk a közgyűlésnek, hogy ezt a rendelet mellékletet módosítsa a becsatolt iratok alapján. A kisebbségi vélemény ennek az aggálynak adott hangott, hogy valóban olyan épületek kivételét kérik majd, amelyek jelentőségükben, stílusukban meghatározói a városképnek és mégsem fogjuk tudni tartani magunkat ehhez a szigorú szabályhoz. Hozzá kell tennem, hogy a probléma abból adódik, hogy ezeknek az épületeknek jó része magántulajdonban van, és kérdésként merül fel, hogy miként korlátozhatja az önkormányzat ezt a magántulajdont, ill. ennek a magántulajdonnak a hasznosíthatóságát, jelen esetben azt, hogy ezt az épületet lebontsák és a helyére egy új épületet építsenek. Ezért levélben kerestem meg a Polgármesteri Hivatalt, szíveskedjen a bizottság számára állásfoglalást adni egy-két kérdésben, a bizottság a választ meg is fogja kapni, ill. meg fogjuk keresni a civil szervezeteket is, hogy ők is tekintsék át többek között ezt a mellékletet és próbáljuk meg úgy szűkíteni, hogy arra a szigorú szabályokat, a védelmet a jövőben alkalmazni tudjuk. Hozzá kell rendelnünk valamilyen pénzeszközt, ha a tulajdonos az épületét fel akarja újítani, át akarja építeni, az Önkormányzat - mivel mégiscsak korlátozza Őt a tulajdonával való rendelkezésben -milyen anyagi, vagy egyéb segítséget tud adni. Megoszlanak abban is a vélemények, hogy ezt az épületet feltétlenül védeni kellene-e, csak a közvetlen környezetében már olyan mértékű átépítések történtek, és olyan új, jellegében ehhez a házhoz nem igazodó építmények kerültek felépítésre, amelyek önmagában megtörik az utcaképet és ezért mégis a bizottságunk többsége úgy döntött, hogy ezt a mellékletmódosítást a közgyűlés elé terjeszti, és kéri, hogy a közgyűlés szavazza meg. Dr. Kerekes József: Az előterjesztés szerint a tulajdonos kérelmét építési szándékkal és az épület rossz műszaki állapotával indokolta. Kérelméhez mellékelte a felmérési fotódokumentációt. Ott járok el naponta és ismerem az épületet, a mellette lévő épület ugyanolyan stílusú. A kérdéses épület magasföldszintes, amelynek az alagsorában három szép állóablak volt kovácsoltvas ráccsal ellátva. A tulajdonos ebből kettőt kivett már és fekvő ablakot helyezett el benne és betonvas rácsot helyezett rá. Meg kell nézni, hogy ezt így meg lehet-e hagyni. Nem tudom, hogy ezt a tulajdonos építési engedéllyel tette-e meg. Ha engedély nélkül, akkor kötelezni kell az eredeti állapot visszaállítására, ha pedig a hatóság engedélyével tette, akkor indítványozom a jegyző asszonynál az ezért felelős személy felelősségrevonását. Nem értek egyet azzal, hogy ezt az épületet a védettek közül kivegyük. Fodor képviselő javasolta, hogy felül kellene vizsgálni az ide vonatkozó rendeletünk mellékletét. Ezzel én is egyetértek, de nagyon sok olyan épületet helyeztünk védettség alá, amelynek valaha eredeti formájában valóban védettsége indokolt lett volna, azonban az eredeti állapot és a mi rendeletünk meghozatala között jelentős átalakítást hajtottak végre. Olyan épületekről van többnyire szó, amelyeken magas álló ablakok voltak. A 60-as években, amikor a gyári ablakokat lehetett csak beszerezni, ezeket kivették, helyette betették a rolós, vagy háromszárnyú ablakot, és ott maradt felette egy nagy üres tér, ahol valamikor 39 az ablak felett volt díszítés, ezektől az épületeket megfosztották és csak sejteni lehet, hogy az milyen volt. Ilyen épület pl. a Dózsa Gy. u. 41., a Sugár u. 13. Felvetem a Deák tér 9. szám alatti falusi barokk épület védettségét. Mint barokk épület érdemes lenne arra, hogy műemlékként védjük, úgy tudom, hogy ez a Műemlékvédelmi Felügyelet védelme alatt áll. Felül kell vizsgálni az ide vonatkozó rendeletünket. A Dózsa Gy. u. 65/A. szám alatti épület védettség alóli kivonását ellenzem és a már végrehajtott átalakításért felelős személynek a felelósségrevonása, vagy a végrehajtójának az eredeti állapot visszaállítására kötelezését indítványozom. Tarnóczky Attila: Dr. Fodor Csaba elnök úr által elmondottakkal egyetértek, kivéve a végkövetkeztetést, hogy az engedélyt meg kell adnunk. Közelebb áll hozzám Kerekes képviselő gondolatmenete. A helyzet az, hogy az előző önkormányzat alkotott egy rendeletet, összeszedte a védendő házaknak a listáját, ez a lista időnként bővül, és nem ritkán csökken. Egyéni kérelmek alapján a képviselőtestület dönt, és kivesz egy-egy épületet a listáról. Ennek a folyamatnak a végeredménye Dunaújvárosszerú város, ahol a Nagykanizsa jellegzetességét adó épületekből hírmondó is alig akad. Azt, hogy a védettség ellenére ilyen átalakítások történtek, nem azt indokolja, hogy a képviselőtestület utólag engedélyezze az épület tönkretételét. Van egy érvényes rendelet, amely előírja, hogy mit lehet tenni az épületek homlokzatával. Ha ezt komolyan gondoljuk, akkor ennek a rendeletnek érvényt kell szerezni. Fontolják meg, hogy megadják e ebben az esetben a felmentést. Hogyan fordulhat elő, hogy egy ilyen épület olyan mértékű átalakításra kerül, amit Kerekes képviselő is emlegetett. Dr. Csákai Iván: Véleményem szerint ez az utóbbi évek gyakorlatának végtermékeként kerül elénk. A várost minden értékétől meg fogják fosztani az emberek, nem érdekli őket, hogy szabályozza-e rendelet vagy sem. Átépítik az épületeket és utólagosan kérik, hogy áldást adjunk rá. Macrvar József: Elvégzik ezeket engedély nélkül is. Azoknál az épületeknél (pl. Olajos lakótelep), ahol ezeket az engedély nélküli dolgokat végrehajtották, az ellenőrzés függőben maradt. Jónak tartanám, ha azt a munkát amit elvégeztek fényképfelvétellel ellenőriznénk vissza és a szükséges s z ankc i ókat megtennénk. Dr. Fodor Csaba: A testület előtt fekszik egy olyan füzet, amely helyi védelem alatt álló épületeket tartalmaz, és amelyben megtalálható ez az ominózus ház. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé beérkezett egy kérelem, egy teljesen vadonatúj házra, ezt a házat nem átalakítani akarják, hanem le akarják bontani és helyette újat építeni. Ez még nem történt meg, tehát az eljárás nem tekinthető utólagosnak, hanem előzetesnek. A bizottságnak az volt az álláspontja, hogy a benyújtott tervek nem hozzák azt az elvárását a bizottságnak, amely úgy szólt, hogy ha ez az épület lebontásra kerül és helyette új épület kerül felépítésre, akkor a homlokzatában 40 azokat a jellegzetes jegyeket, amelyeket ez a ház magán hordoz, lehetőség szerint vissza kell állítani. Ez a terv a bizottság szakmai véleménye alapján ezt nem tudja, ezért az a bizottság álláspontja, hogy a Hivatal csak akkor adhatja ki az építési engedélyt, ha a tervet úgy dolgozzák át, hogy a homlokzatában megjelenjenek ezek a jellegzetességek. A tulajdonos azt szeretné, ha egy bejáróban be tudna járni az udvarba. Csákai képviselő felvetésére válaszolom, hogy a korábbi évek során volt egy rendelet az építészetrendészeti bírságokról, amit hatályon kívül helyeztek, így nincs más lehetősége a Hivatalnak, mint a szabálysértéssel élni. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság mindaddig, amíg a megvizsgált, átalakított és az életnek megfelelő rendeletmódosítás nem kerül a közgyűlés elé és a közgyűlés nem fogadja el, ilyen kérdésekben nem fog állást foglalni. Kérem, hogy ezt, mint e tekintetben az utolsót a közgyűlés szavazza meg. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a Hivatalnak kötelessége lenne, hogy Nagykanizsa volt polgári részén az utcának ezt a hangulatát megőrizze a beépítések során. Régen a Tanács a Magyar utcáról készíttetett egy ilyen tervet, ami valószínű, hogy érvényben is van, de aki végigmegy a Magyar utcán, ott a tervbe illeszkedő ház nem található. Véleményem szerint arra kellene törekedni, hogy a valóban lebontható épületek helyén olyan újak épüljenek, amelyek karakteres utcaképet tudnak kialakítani, és azokat a régi épületeket, amik ezt jelzik, meg kellene tartani. Kérem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy ez ügyben próbáljon érvényt szerezni a város érdekeinek. Dr. Kerekes József: Fodor képviselő kijelentésével nem értek egyet. A műemlékvédelem lényege az, hogy a védelem alá helyezett objektum azért van védelem alá helyezve, mert népművészeti, történelmi, vagy építészeti értéke van, amit meg kell őrizni. A tulajdonosnak ehhez kell igazodnia. Érvényt kell szerzünk az idevonatkozó rendeletünknek. A jelenlegi védettség alatt lévő épületnek két szép ablakát kiütötték, helyette csúf ablakokat tettek be. Dr. Csákai Iván: Amikor a garázsoknál előírjuk, hogy magastetős beépítés, akkor a meglevő értékeinket tönkretesszünk. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a rendelet-tervezet módosítását, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 6.) Előterjesztés a hulladékgazdálkodási díjakról szóló 42/1996. (XI. 26.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 41 Dr. Takács Anikó: A hulladékgazdálkodási díjakról szóló ÁFÁ-s díjak oszlopában az 5. tétel a törvényben előírtaktól eltérő összeget tartalmaz, ezért a korrekció érdekében kérjük, hogy a rendeletmódosítást elfogadni szíveskedjenek. Az illetékes bizottságok megtárgyalták és egyetértettek a módosítással. Suhai Sándor: Ez nem a teljes rendeletmódosítás, csak a legszükségesebb azonnali korrekció, amit el kellett végezni. Aki egyetért a rendeletmódosítással, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 9/1997. (II. 18.) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1997. (II. 18.) számú rendelete a hulladékgazdálkodási díjakról szóló 42/1996. (XI. 26.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7.) Előterjesztés a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos rendeletekről (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: A kötelező közszolgáltatásokról szóló 1995. évi XLII. tv. alapján az önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk a települési folyékony hulladékra vonatkozóan. A törvény meghatározza, hogy a rendeletben mit kell szabályozni, ennek megfelelően elkészítettük a rendelet-tervezetet, mely tartalmazza a Polgármesteri Hivatal illetékes szakterületeinek, az ÁNTSZ-nek, valamint a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyeletnek a javaslatait, észrevételeit is. Az illetékes bizottság a rendelettervezetet megtárgyalta és elfogadásra javasolta. E rendelettervezet mögött található egy másik rendelettervezet, amely a díjtételre voantkozik, kérem ezt is szíveskedjenek elfogadni. Tarnóczkv Attila: A 4. §-ban, nem polgármester jogosítványa-e a becsatlakozás alóli felmentés? Dr. Takács Anikó: Nem. Suhai Sándor: Aki a rendelet-tervezetet el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 42 10/1997. (II. 18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10/1997. (II. 18.) számú rendelete a települési folyékony hulladék kezeléséről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándori Aki a folyékony hulladék díjmegállapításáról szóló rendelet-tervezetet el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 11/1997. (II. 18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1997. (II. 18.) számú rendelete a települési folyékony hulladék szállítási díjáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezető munkakörének ellátására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A kft. pályázattal meghirdette az ügyvezetői állást, három pályázat érkezett, kettő nem felelt meg a kiírás szerinti végzettségnek, a harmadik személy, aki megtudta, hogy csak a beruházás végéig tart a megbízatás, Zalaegerszegről nem települt át Kanizsára, így visszalépett, felajánlva segítő szolgálatait. Hogy a kft. ne maradjon ügyvezető nélkül, ismételtem Stahl György urat javasoljuk az ügyvezetői feladatok ellátására a beruházás befejezésének időpontjáig. A bérét a jelzett összegben állapítanánk meg. Palotás Tibor: El kellene döntenünk, hogy mit nevezünk a beruházás befejezés időpontjának. Itt több határidő van, az egyik a kivitelező amikor befejezi a létesítményt, az augusztus 30, utána egy lehetséges ünnepélyes átadási időpont október 22., utána bizonyos feladatok, pl. társasház megalapítása megint más időpont. Véleményem szerint ezt a határidőt december 31-ig kellene megállapítani. Suhai Sándor: A módosító javaslat lényege, hogy beruházásáig, illetve december 31-ig. Dr. Fodor Csaba: Pontosan meg kell határozni. 43 Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy december 31-ig bízzuk meg az ügyvezetőt, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki Stahl György személyét el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki az ügyvezető bérével egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 23/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy az Alfától az Omegáig Kft. taggyűlésén - a tulajdonos önkormányzat képviseletében - Stahl György Nagykanizsa, Berzsenyi út 14. szám alatti lakos ügyvezetői megbízásának - 1997. december 31-ig történő meghosszabbítását és bérének 90.000 Ft/hó összegű megállapítását javasolja. Határidő; 1997. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat Miklósfa városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Imre Béla; Az 1998. évi céltámogatásokról szóló kormányrendelet a mai napig nem jelent meg és nem lett közzétéve, ezért azzal a feltételes móddal kérem az előterjesztés megszavazását, hogy amennyiben a korábbi évek gyakorlata szerint március 14-ig kell beadni, akkor ne legyünk késésben, ha ettől eltérő közlemény kerül közzé, akkor annak megfelelően fogjuk ezt a beterjesztést megtenni. Suhai Sándor; Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. 44 A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 24/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Miklósfa városrész csatornázása, céltámogatással megvalósuló 345.000 e Ft összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés saját forrásként 241.500 e Ft-ot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. HatáridS: - céltámogatás benyújtására: 1997. március 14. - beruházás jóváhagyására: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Palin régi városrész csatornázása céltámogatási igénylés jóváhagyására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 25/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Palin városrész csatornázása, céltámogatással megvalósuló 155.000 e Ft összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés saját forrásként 108.500 e Ft-ot - a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben - az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. HatáridS: - céltámogatás benyújtására: 1997. március 14. beruházás jóváhagyására: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 45 11.) Javaslat a nagykanizsai Teleki u. - Hevesi S. u. csomópontjában kialakításra kerülő körforgalmú forgalmi rend építési költségeinek támogatását célzó pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő határozatot hozza: 26/1997. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai Teleki és Hevesi S. utcák csomópontjának átépítésére - körforgalmú forgalmi rend kialakítására - 1997. évben 6.250 e Ft előirányzatot biztosít. Fenti összeg az átépítés útépítési pályázaton pályázható közlekedésépítési munkáihoz szükséges összeg 50 %-a. b.) A Közgyűlés vállalja, hogy a határozat a.) pontjában szereplő összeget az 1997. évi önkormányzati költségvetésben a közlekedésfejlesztési előirányzatok közt nevesítve szerepelteti. c.) A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az 1997. I. félévi KHVM közúthálózat építési pályázaton való részvételhez a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1997. március 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a közalkalmazottak 1996. évi egyszeri keresetkiegészítésére felhasználható költségvetési támogatás intézmények közötti felosztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az anyagban elírás történt, a határozati javaslatban 1991. helyett 1997. a megfelelő adat. Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 46 27/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadva az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását bérpolitikai keret intézmények közötti felosztását létszámarányosan, az 1996. szeptember l-jétől hatályos közalkalmazotti illetménytáblázat bevezetéséhez nyújtott kötlségvetési támogatás meghatározásánál figyelembevett szeptember 1-jei létszámadatok alapján, s a mellékletben foglalt összeggel hagyja jóvá. Az OEP finanszírozási körébe tartozó alkalmazottak részére biztosított keret felosztását létszámarányosan az 1997. január 1-jei létszámadatok alapján hagyja jóvá a szolgálatok részére, a mellékletben foglalt összeggel. Utasítja a polgármestert, hogy a pótelőirányzat átszervezéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1997. február 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Előterjesztés az Önkormányzat által 1996. évben vásárolt lakások hasznosítására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kalmár István: Úgy gondolom, hogy ezekre az új szociális lakásokra mindenképpen szüksége van a városnak. Marton István: Miért kell ezeket a lakásokat az Ingatlankezelési Intézmény vagyonába átvinni? Miért nem maradhat az Önkormányzat vagyonában? Suhai Sándor: A "vagyonába" kifejezés téves, kérem módosítsuk "kezelésébe" kifejezésre. Dr. Csákai Iván: Ekkora lakásmennyiség elég-e arra, hogy átmeneti lakásként fenntartsa az Önkormányzat? Suhai Sándor: Valójában nem, három átmeneti háza volt Nagykanizsának, ezek látták el ezt a funkciót. A vásárlást nem fejeztük be. Érdemesebb megvenni, mint építeni és utána átmeneti célra használni. Ezek a lakások nem idegeníthetők el, csak átmenetileg kaphatja meg, aki beköltözik. A városnak 10-15 47 lakásra lenne szüksége ahhoz, hogy komolyabb megrázkódtatás esetén tudjunk lakást biztosítani. Deiszinqer József: A szociális bérlakások vásárlása gyakorlatilag a bérlakások építését helyettesíti. Ezért hatalmazta fel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a polgármester urat, hogy további bérlakásokat vásároljon. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 28/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) az alább felsorolt lakásokat átmeneti szállás jellegű lakásokká nyilvánítja és azokat 1997. március 01. napjával az Ingatlankezelési Intézménynek használatra átadja: Rózsa u. 21/B. II. em. 7. Városkapu krt. 8/D. III. em. 9. Munkás u. 7/B. II. em. 5. Zemplén Gy. u. 3/B. VIII. em. 48. Városkapu krt. 16/B. III. em. 2. Rózsa u. 13. fsz. 4. Rózsa u. 13. I. em. 9. Határidő: 1997. március 01. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető b.) felhatalmazza a Polgármestert további lakásvásárlással azzal, hogy a vásárolt lakásokról, azok hasznosításáról negyedévente tájékoztassa a Közgyűlést. Határidő: negyedévet követő hó 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 14.) Előterjesztés a ZALAERDŐ Rt. bérlőkijelölési jogával terhelt lakások értékesítéséről (ír.) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Bérlőkijelölési joggal többszörösen rendelkezett a ZALAERDŐ Rt. és ez értéket csökkentő tényező. A ZALAERDŐ Rt. tett egy ajánlatot, mely szerint - az IKI kezelésű bérlakások 48 mintájára - 60 % készpénzért megvenné. Ez az ajánlat rendezi ezeknek a lakásoknak a sorsát. Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 29/1997. sz&mú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Nagykanizsa, Bartók B. u. 10/C. IV. em. 1. Eötvös tér 24. II. em. 3. Eötvös tér 26. I. em. 1. Eötvös tér 26. II. em. 4. szám alatti önkormányzati lakásokat a ZALAERDŐ Rt. részére értékesíti. b.) a fenti lakások vételárából 40 %-ot a ZALAERDŐ Rt. ismételten gyakorolható bérlőkijelölési jogáról történő lemondás ellenértéke fejében beszámít, a vételár 60 %-ának egy összegben történő megfizetése mellett. c.) a lakások értékesítésének lebonyolításával -a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vételármegállapítását követően - az Ingatlankezelési Intézményt bízza meg. Határidő: 1997. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 15.) Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván: Az ott lakók megnyugtatására elmondom, hogy a tervezett gyalogátkelőt nem veszélyezteti ez az eladás. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 49 30/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Kárpáti Sebestyén a nagykanizsai 1847/25. hrsz-ú ingatlanának bővítéséhez további 10 m szélességű területsávot - kb. 360 m2-t - vásárolhasson az Önkormányzat tulajdonában álló 1847/34. hrsz-ú ingatlanból 3.800 Ft/m2 vételáron. Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő; 1997. május 31. Felelős ? Suhai Sándor polgármester 16.) Javaslat a Városi Könyvtár Művelődési és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett költségvetési támogatásának igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Ez a központilag biztosított összeg szétosztásának következményeként érkezik. Tarnóczky Attila: Ez olyan kicsi tétel, hogy nem érdemel meg egy előterjesztést. Úgy gondolom, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak leadott hatáskörében joga lett volna 47.400 Ft-ot biztosítani a könyvtárnak. Suhai Sándor: Törvényi előírásra készítettük ezt az előterjesztést. Kérem, ha el tudják fogadni, szavazzák meg. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 31/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Könyvtár kérelmét támogatja és a fejlesztéssel kapcsolatosan felmerülő 47.400 Ft, azaz negyvenhétezer-négyszáz forint működési költséget biztosítja. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 17.) Előterjesztés a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület kérelméről (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 50 Kalmár István: Ennek az épületnek az állapota, ill. a tetőzete meglehetősen balesetveszélyes. Gyakorlatilag ez a 100.000 Ft-os támogatás, amelyben a bontási költségekhez az önkormányzat hozzájárulna, azt a célt szolgálná, hogy ne a Városszépítő Egyesületnek kerüljön plusz pénzébe. Természetesen a 100.000 Ft-os támogatás számlákkal igazolt költségelszámolás alapján történik. Sri Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésén az a szemrehányás ért, hogy más társadalmi szervezet ilyet esetleg elbontana saját hatáskörben és megoldaná az épület eltakarítását. Az Egyesületünknek ezzel kapcsolatban még lesz feladata. Egy úszó telken, régóta elbontásra váró épületről van szó. Úgy érzem, a hivatalnak egy tartozást kell leróni akkor, amikor ezt a bizonyos betontetőt egy megfelelő műszaki előkészítéssel és számla alapján ki fogja fizetni. Mi az utólagos tereprendezést vállaltuk, a hasznosítható anyagot is tovább fogjuk hasznosítani, mert a sportöltözőnkre szeretnénk felhasználni. Dr. Csákai Iván: Kérdésem, ha a Mindenki Házához tartozó ingatlanon levő, helyrajzi számon levő túzoltószertár épületét bontják le, akkor mit jelent az, hogy 345 helyrajzi számú? Épületről van szó az előterjesztésben és a helyrajzi szám nekem azt jelenti, hogy telket is adunk ezért. Dr. Takács Anikó: Rajt van a telken. Kálócziné Éberlinq Márta: Önálló helyrajzi számú ingatlanról van szó, amely beékelődik a Városszépítő Egyesület tulajdonába került Mindenki Házához. Tehát a tűzoltószertár egy önálló helyrajzi számon lévő épület, amely telekkel, mindennel együtt ott felejtődött. Suhai Sándor: A javaslat szerint a 85 m2-es telek - amelyen van ez az épület - megszűnne, beolvadna és telekegyesítés történne az épület elbontása után. Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy az Egyesület ezt az épületet lebontathassa és ebből az épületből a sportegyesület öltözőjét felépítse. Azzal is egyetértek, hogy ehhez 100.000 Ft támogatást nyújtsunk. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy önkormányzati tulajdonú területeket átadjunk egyesületeknek. Egyesületekkel minden történhet, önkormányzat, város pedig létezni fog. Szüksége van-e az egyesületnek a területre is? Őri Sándor: Az Egyesület nevében nem vagyok felhatalmazva, hogy nyilatkozzam, de ki merem jelenteni, hogy nem kell a terület. Minket az érdekel, hogy a városrész központját elcsúfító túzoltószertár tűnjön el. Dr. Fodor Csaba: Az épület által elfoglalt hely van feltüntetve önálló helyrajszi számú ingatlanként. Ha ez az önálló helyrajzi számú ingatlan nem kerülne át az egyesülethez, akkor az önkormányzat által megközelíthetetlen lenne, mert teljesen körül 51 veszi a korábban az Egyesületnek átadott terület. Ezzel az ingatlannal az önkormányzat nem tud mást tenni, mint átadja az Egyesületnek, ill. annak, akinek az ingatlana ezt körülöleli, mert hasznosítani nem tudja. Krémer József: A szándékkal egyetértek. Azzal is egyet tudok érteni, hogy azt a területet, ha már egyszer úgy döntött az önkormányzat, hogy egy egyesületnek átad egy ingatlant, akkor adjuk át egy jelképes összegért. Gyakorlatilag ingyen odaadunk egy telket, akkor az eladó gondoskodjon arról, hogy bontsa le az épületet, de az épület lebontásából eredó haszon nen a lebontóé, hanem újra az egyesületé. Vagyis minden előny és minden haszon az egyesületé és minden hátrány, nehézség az önkormányzatra marad. Ezzel nem tudok egyetérteni. Adjuk oda a területet 1.000 Ft-ért és csináljon az egyesület vele azt amit akar. Nem tudom, hogy a 100.000 Ft-ot miből fogjuk fizetni, mert a költségvetésben ilyen tételt nem láttam. Tarnóczky Attila: Nem irigylem sem a téglát, sem a 100.000 Ft-ot az egyesülettől, mert jó célra fogják fordítani. Kérem, hogy a felszabaduló területet az önkormányzat tartsa meg saját tulajdonában, adja ingyenes használatba az egyesületnek. Nyugodtabb vagyok, ha az önkormányzat tulajdonában van, mint ha egy bizonytalanabb sorsú egyesület tulajdonában. Magyar József: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság széles körűen megtárgyalta ezt a miklósfai javaslatot. Ugyanezek az érvek ott is elhangzottak. Kérem zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Krémer képviselő javasolta, hogy ne adjuk az egyesületnek a 100.000 Ft-ot, adjuk oda a területet, bízzuk rá a bontást, de külön ezt ne finanszírozzuk. Megkérdezem az előterjesztőt egyetért-e a javaslattal? Kalmár István: Nem értek egyet a javaslattal. Suhai Sándor: Aki Krémer képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy tartós használatba odaadhatjuk, de a tulajdonjogát a területnek ne adjuk át. Előterjesztő egyetért-e a javaslattal? 52 Kalmár István: Nem. Suhai Sándor: Aki Tarnóczky képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az eredeti előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 32/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) eladja a miklósfai 345 hrsz-ú, túzoltószertár megnevezésű ingatlanát 1.000 Ft vételáron a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület részére, bontási kötelezettség megkötéssel. b.) Egyúttal 100.000 Ft összegű támogatást nyújt a Miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület részére a bontás műszaki munkáinak, valamint költségeinek fedezetéül - elszámolási kötelezettség kikötésével. Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására, s a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1997. július 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18.) Javaslat a Sármellék-Zalavári repülőtér működéséhez szándéknyilatkozat megadásához (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester TüttS István: Konzultációt folytattunk a két település polgármestereivel. Velük már közöltem, hogy nem tudjuk a szándéknyilatkozatban megfogalmazott kérdésekre a választ most megadni. Logisztikai Központ szempontjából a repülőtér közelsége rendkívül fontos. Úgy gondolom, most abban érdemes állást foglalnunk, hogy meg kell várnunk azt az adatgyűjtési eredményt, amely alapján el tudjuk dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán ezzel 53 foglalkozni, mert addig pénzügyi elkötelezettséget nem tehetünk. Ez volt a bizottság véleménye is, csak elviekben tudnánk elfogadni, hogy támogassuk, de csak a felmérés eredménye alapján. Dr. Kerekes József; Úgy gondolom, hogy határozott választ adhatnánk a sármelléki megkeresésre azt, hogy nem. Ha a jövőben külföldi nagy tőkések megtelepszenek Nagykanizsán, nagyon praktikus lenne a repülőtér használata. Ezzel akkor foglalkozzunk, ha a beruházások Nagykanizsán megvalósulnak. Ez a támogatás nem csak erkölcsi támogatás, hanem anyagi konzekvenciákkal fog járni. Tüttő István; Azt tudjuk, hogy Nagykanizsára sokan igénybe veszik ennek a repülőtérnek a szolgáltatásait, többek között a mentő, a GE. TUNGSRAM Rt. munkatársai itt szállnak le, de pontosan nem tudjuk, ezt előbb fel kell mérni. Meg kell keresni a gazdasági egységeket és az intézményeket. Suhai Sándor; Azt hozzá kell tenni, hogy idén 25 millió Ft, jövőre kb. 30 millió Ft a fenntartási költsége, azt jelenti, hogy közel 7-8 millió Ft-ot kérni fognak tőlünk egy szándéknyilatkozat után. Az előterjesztés arról szól, hogy most nem adunk szándéknyilatkozatot. Megkérdezem az előterjesztőt, egyetért-e Kerekes képviselő javaslatával? Tüttő István; Nem értek egyet. Suhai Sándor; Aki egyetért Kerekes képviselő javaslatával, hogy határozott nemmel válaszoljunk a szándéknyilatkozatra, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor; Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 33/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sármellék-Zalavári repülőtér működtetésének gondolatával egyetért. Adatok hiányában azonban a szándéknyilatkozatot jelenleg nem áll módjában megadni. Felkéri az alpolgármestert, hogy a térségi erőből történő összefogással működő repülőtér megvalósításához szükséges felmérések elvégzéséről gondoskodjon. A vizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztassa. 54 A testület döntéséről a Sármellék és Zalavár Önkormányzatokat tájékoztassa. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Tüttő István alpolgármester 19.) Javaslat az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság külső tagjának megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Javaslat érkezett Halász Gyula Nagykanizsa, Péterfai u. 3/B. szám alatti lakos személyében, aki elfogadta a jelölést. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 34/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Halász Gyula Nagykanizsa, Péterfai u. 3/B. szám alatti lakost az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság külső tagjának megválasztja. Felkéri a jegyzőt, hogy nevezettet a közgyűlés döntéséről értesítse. Határidő: 1997. február 28. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 20.) Balogh Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) Suhai Sándor: Baloth Tibor képviselő úr önálló képviselői indítványát bizottsági szakaszba kell helyezni, mert csak arról döntöttünk, hogy pénz legyen rá, de hogy az valóban elkészüljön, és hogyan, azt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak kell megvizsgálnia. Javaslom, hogy helyezzük bizottsági szakaszba az előterjesztést és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Tarnóczky Attila: Nem beszéltem Balogh képviselő úrral, de mint előterjesztő, elképzelhető, hogy szeretné ezt az indítványát itt indokolni, ettől a lehetőségtől ne fosszuk meg. 55 Suhai Sándor: Biztosítani fogom, következő alkalommal szót fog kapni. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztést a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalja meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 35/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy Balogh Tibor képviselő által beterjesztett önálló képviselői indítványt tárgyalja meg. Határidő: 1997. április 15. Felelős : Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 21.) Javaslat PHARE CBC projekten való részvételre (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a "javaslat PHARE CBC projekten való részvételre" című előterjesztést zárt ülésen tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntést: A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztés tárgyalását elnapolta. 56 Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 20,45 órakor az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. U Mavu Hc''-hr Dr. Takács Anikó |
