* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.78 MB | |
| 2025-11-25 13:31:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  6 | 13 | 1997. március 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok: 44/1997-től 56/1997-ig Rendeletek: 12/1997-től 14/1997-ig Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban az étkezést igénybevevők köréről és a nyersanyagnorma megállapításáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Előterjesztés a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet módosításához (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 6.) Javaslat intézkedési terv elfogadására az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Előterjesztés a könyvvizsgálói tevékenység díjazásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Előterjesztés Nagykanizsa és vonzáskörzete lehetőségeiről, a regionális hovatartozás kérdésében (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat horvát konzulátus nyitásának kezdeményezésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 10.) Előterjesztés a nagykanizsai oktatóbázis megvalósítására (írásban) Előadó: Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara elnöke 11.) Javaslat az oktatási intézmények étkeztetését biztosító konyháinak üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetés és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Kanizsa Újsgá Kft. további működésére és vezetői pályázat kiírására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Zárt ülés: 14.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő DÉDÁSZ Rt. és KÖGÁZ Rt. részvények értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Előterjesztés "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Előterjesztés "Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető cím adományozására (Írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és KözrendiBizottság elnöke Nyílt ülés: 17.) Előterjesztés a Temetőgondnokság működéséről (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés a Terv utcai pavilonhely értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a FABO Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az önkormányzati tulajdonban lévő erdőterületek hasznosításáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat Nagykanizsa Városi Könyvtár Sugár u. 3. sz. alatti épületének rekonstrukciójához címzett támogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.) Javaslat a Nagykanizsa, Rákóczi u. 40. sz. alatti ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezető 23.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő 24.) Béres Márton önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 25.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Dr. Bárányi Enikő képviselő A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-7/1997. ( NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. március 18-i üléséről Határozatok: 44/1997-t61 56/1997-ig Rendeletek: 12/1997-t61 14/1997-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. március 18-án (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Dr. Bárányi Enikő, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási_joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József Városi Főépítész, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Kámán László az IKI vezetője, Horváth István rendőrkapitány, Tóthné Hegedűs Erzsébet a Családi Iroda vezetője, Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara elnöke, Dóró János a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője. Suhai Sándor; Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kalmár István; Kérem, hogy a 16. napirendi pont tárgyalására a 24. napirendi pont előtt zárt ülésen kerüljön sor. Dr. Kerekes József; Napirendi pontok előtt kérek két percet. Tüttő István; Napirendi pontok előtt kérek szót. Tarnóczky Attila; Megítélésem szerint a 20. napirendi pont rendeletmódosítást igényelne. Véleményem szerint nem vagyunk olyan helyzetben, hogy erről a kérdésről döntés szülessen. Kérdést szeretnék feltenni. Kelemen Z. Pál; Kérdést szeretnék feltenni. 2 Suhai Sándor; Aki egyetért Kalmár István javaslatával - a 16 napirendi pont tárgyalására a 24. napirendi pont előtt zárt ülésen kerüljön sor -, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a 16. napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky képviselő felvetésére válaszolom, hogy nincs akadálya a javaslat megtárgyalásának. Ha Önök megszavazzák a határozati javaslatot, ennek megfelelően módosítani kell a rendeletet. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy még ezen a közgyűlésen kellene módosítani a rendeletet. Dr. Takács Anikó: Szünetben előkészítem a rendelettervezetet, így megszavazására sor kerülhet. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy 20.00 órakor tárgyaljuk meg a három zárt ülésre tervezett napirendi pontot. Suhai Sándor: Javaslom, hogy 19.00 órakor kerüljenek megtárgyalásra a zárt ülésen szereplő napirendi pontok. Aki egyetért az előbb elhangzott javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokat - figyelemmel a módosításokra - elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban az étkezést igénybevevők köréről és a nyersanyagnorma megállapításáról szóló rendelet megalkotására (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5.) Előterjesztés a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet módosításához (Írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 6.) Javaslat intézkedési terv elfogadására az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Előterjesztés a könyvvizsgálói tevékenység díjazásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Előterjesztés Nagykanizsa és vonzáskörzete lehetőségeiről, a regionális hovatartozás kérdésében (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat horvát konzulátus nyitásának kezdeményezésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 10.) Előterjesztés a nagykanizsai oktatóbázis megvalósítására (írásban) Előadó: Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara elnöke 11.) Javaslat az oktatási intézmények étkeztetését biztosító konyháinak üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetés és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Kanizsa Újsgá Kft. további működésére és vezetői pályázat kiírására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Zárt_ülés: 14.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő DÉDÁSZ Rt. és KÖGÁZ Rt. részvények értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Előterjesztés "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Előterjesztés "Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető cím adományozására (Írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Nyílt ülés: 17.) Előterjesztés a Temetőgondnokság működéséről (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés a Terv utcai pavilonhely értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a FABO Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az önkormányzati tulajdonban lévő erdőterületek hasznosításáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat Nagykanizsa Városi Könyvtár Sugár u. 3. sz. alatti épületének rekonstrukciójához címzett támogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.) Javaslat a Nagykanizsa, Rákóczi u. 40. sz. alatti ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezető 23.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő 24.) Béres Márton önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő 25.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Dr. Bárányi Enikő képviselő Napirend előtt Dr._Kerekes József: A március 15-i ünnepségen szomorúan tapasztaltam, hogy több volt a 60 év feletti érdeklődő, mint a 20 év alatti. Remélem, hogy a későbbiekben a hivatal nagyobb gondot fordít majd a méltóbb ünneplésre. Egyetlen középiskola sem képviseltette magát, és ha ez így folytatódik, akkor március 15-e 5 emléke el fog halványulni. Tüttő István: Nem került a mai ülés napirendi pontjai közé Nagykanizsa Megyei Jogú Város középtávú társadalmi-gazdasági programja. A képviselők javaslata az volt, hogy a kulturális középtávú program, és a szociális és egészségügyi program ne kerüljön ma tárgyalásra, mert ezek nem voltak olyan alaposan kidolgozva, mint a program gazdasági része. Ezen hiányosságok pótlására "team"-et hoztunk létre, illetve a Szociális és Egészségügyi Osztály megbízást kapott ennek elkészítésére április végi határidővel. Májusban a bizottságok meg tudják tárgyalni és azt követően júniusban a közgyűlés is már egy olyan anyagot tárgyalhat, amely minden szempontból átfogó stratégiai képet rajzol a városról. Kérem, ne vegyék rossz néven, hogy az Önök által kifogásolt hiányosságok miatt most levettük a napirendről ezt a programot. Suhai Sándor: Dr. Kerekes József felvetésére válaszolom, hogy az iskolák kötelezése arra, hogy jelenjenek meg az ünnepségen, álaktivitás lenne, és nem tényleges belső késztetésből adódó érdeklődés. A problémát én az érdektelenségben látom. Jövőre a 150 éves jubileumról fogunk megemlékezni, ezért javaslom, hogy annak megszervezésére hozzunk létre egy szervező bizottságot és egy képviselőtárs közreműködésével próbáljuk méltóan megünnepelni a márciusi forradalom 150. évfordulóját. Dr. Kerekes József: Ha az iskolák igazgatói és az osztályfőnökök kellő hangsúllyal megértetik a diákokkal március 15-e üzenetét, akkor a gyermekek minden bizonnyal megjelentek volna. A szervezésbeli hiba abban is megmutatkozott, hogy gépkocsikkal volt tele a Deák tér, emiatt nem lehetett megfelelően közvetíteni a koszorúzást. A szervezéssel kapcsolatban felmerült, hogy változtatni kellene az ünnepi beszédet elmondó személyeken és tudomásom szerint felmerült a Habsburg név is. Tarnóczky Attila: A Batthyányi Iskola tanulóit láttam a koszorúzáson, így általánosan nem igaz a szomorú tény. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Marton István: A tájékoztató 5. oldalán szerepel, hogy a polgármester úr február végén tárgyalt az OTP Ingatlan Rt. vezérigazgatójával. Úgy gondolom, hogy a közgyűlés tudomására kellene hozni, hogy a megbízás milyen összeget érint és mit takar. Ugyanezen oldalon szerepel az, hogy a "Privatizációból származó bevételként az önkormányzat 2,3 millió Ft címletértékű kárpótlási jegyet kapott, melynek tőzsdei értékesítéséhez az intézkedéseket megtettük." Kérem, hogy a szakosztály vezetője egészítse ki a leírtakat. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az OTP vezérigazgatójával a polgármester úr jogosan kötött szerződést, de tájékoztatást kérnék arról, hogy ez mekkora összeget képvisel. Jelezni kívánom, 6 hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság a szerződéstervezetet nem látta. A zalai Önkormányzatok jó része most fogja eladni a tulajdonukban lévő Gyógyszertár Rt. részvényeit. Kérdezném, hogy hány százalékért adta el a kanizsai Önkormányzat a tulajdonában lévő részvényeit? Papp Ferenc; Magyar József képviselőtársammal a diákok nyári foglalkoztatásával és szabadidős tevékenységével foglalkoztunk és két kulturális intézmény is nyújtott be pályázatot a városi kulturális alaphoz. Szeretném, ha ezeket az igényeket ki tudnánk elégíteni és így hozzájárulhatnánk az általános és középiskolás tanulók részére szervezendő szabadidős programokhoz. Palotás Tibor; Meghívást kaptam március 12-ére a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére létrehozott Egyeztető Bizottság ülésére. Kérem, ha Nagykanizsát érintő dologról van szó, azt polgármester úr szíveskedjen közölni. Röst János; Kérem, hogy Fazakas Szabolcs Ipari és Kereskedelmi Miniszter látogatásáról a polgármester úr bővebb tájékoztatást adjon. Deiszinger József; Szeretném jelezni, hogy a brit nagykövet titkára felkereste a Szabad Demokraták Szövetségét is. Suhai Sándor: Szerződéskötés még nem történt, csak pályáztatás, melyre jogi személyek is jelentkezhettek, és az OTP Ingatlan Rt. is jelentkezett. Elfogadtuk a pályázatot azzal a kikötéssel, hogy a részletek pontosítása végett keresse fel városunkat. Ha szerződéskötésre kerül sor, akkor az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elé fogjuk terjeszteni a tervezetet. Kálócziné Éberling Márta; Nem került sor a kárpótlási jegyek értékesítésére, ellenben felajánlottuk, hogy 80 %-os árfolyam esetén konkrét ajánlatot kérünk a bróker cégtől. Természetesen a Pénzügyi Bizottság fog dönteni arról, hogy ilyen áron el akarja-e adni vagy sem a kárpótlási jegyeket. A Zala Gyógyszertár Rt. részvényei 65 %-os árfolyamon kerültek értékesítésre. Suhai Sándor: Elmondanám, hogy a Zala Gyógyszer Rt. részvényeinek 65%-os árfolyamon való értékesítése az összes kötés közül a legmagasabb volt. Papp Ferenc képviselő felvetésére válaszolom, hogy a múltkori jelentés a kulturális programokra vonatkozott elsősorban, most pedig a nyári foglalkoztatásra próbáltunk kitérni. Palotás Tibor felvetésére válaszolom, hogy az Egyeztető Bizottság elfogadta 200 millió Ft értékig az igényünket az egyházi ingatlan visszadásával kapcsolatos olyan költségekre, amelyekkel pótoljuk a kieső ingatlant. Holnap fogok tárgyalni a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával egy olyan elképzelésről, mely szerint a Thúry laktanyának a Kaposvári útra néző és a nagykörlet épületekig húzódó egyharmadnyi területét kérjük ezen követelés fejében. Azért hagyták jóvá a 200 millió Ft-ot, mert a Honvédelmi Minisztérium megbízott ezredesének nyilatkozata szerint ez az egyharmad rész értékarányosnak tekinthető. Arról kell 7 megállapodni, hogy a Honvédelmi Minisztérium fogadja el a 2000 és 2001-ben történő fizetést, illetve az arra vonatkozó ez évi kormánygaranciát. Az Önök felhatalmazása alapján szeretnék tárgyalni arról, hogy a fennmaradt kétharmad részt megszerezzük. A soron kívüli ülésen megvitatott megállapodást a Piarista Rendfőnök úr is elfogadhatónak tartja, csupán egy kikötése volt, mely szerint az "A" és a "B" épülettel kapcsolatban ez a megállapodás nem lemondó nyilatkozat. Röst János képviselő felvetésére válaszolom, hogy Baloldali Önkormányzati Közösség vendégeként volt itt a miniszter úr és a foglalkoztatással valamint az Ipari Park létesítésével kapcsolatos kérdésekről tárgyaltunk. A Brit Nagykövetség Titkára előkészítette a nagykövet látogatását és személyes kérése volt, hogy az SZDSZ és a Liga Szakszervezet vezetőivel szeretne találkozni. Tájékoztatnám Önöket arról, hogy március 21-ére meghívást kaptam a Parlamentbe a brit befektetők részére tartandó összejövetelre. Aki elfogadja a kérdésekre adott válasszal együtt a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés a.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki elfogadja a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés b.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; A legutóbbi anyagból kimaradt a kialakított iskolák körzeteinél a Munkás utca mindkét oldala. Aki elfogadja a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés c.) pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki elfogadja a tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 zsavazattal, 1 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 8 44/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 281/2/i,2/o/1996, a 289/1,2/1996, a 20/1997, a 21/1997, a 23/1997, a 26/a,b,c/1997, a 27/1997 és a 34/1997 számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 281/2/n/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. december 31-ig meghosszabbítja. c. ) a kialakított körzetek kötelező felvételt biztosító iskolái közül a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolához tartozó területet a Munkás utcával - mindkét oldal kiegészíti, ezzel módosul a 22/1997. számú határozat. Határidő: 1997. március 20. Felelős: Suhai Sándor polgármester d.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Magyar képviselőt, ha jelen lesz ismételten megkérdezzük, hogy el tudja-e fogadni az interpellációra adott választ. Kérdezem Zsoldos képviselő urat, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Zsoldos Ferenc: Igen, elfogadom a választ. Tarnóczky Attila: Egy idős nagykanizsai polgár megmutatta azt a közleményt, amelyet a Kábeltel Kft-től kapott díjemelés kapcsán. Végignéztem a számokat és ezek szerint a soros rendszerű antenna díj 300 Ft-ról 550 Ft-ra emelkedik. Ez olyan irreális mértékű díjemelés, ami semmiféle indokkal nem támasztható alá. Lehetősége lenne-e a városnak arra, hogy az önkorlátozás nélküli díjemelések esetében a Versenyhivatalhoz forduljon, és megpróbálja mértéktartásra ösztönözni az adott városi céget? Kelemen Z. Pál: A januári közgyűlésünkön elmondtam, hogy az állampolgárok nem veszik figyelembe a tűzoltásra kijelölt területre vonatkozó jelzést és erre felhívták a Környezetvédelmi Felügyelőség figyelmét is. Az autók azonban továbbra is a kijelölt helyeken parkíroznak, így semmi nem változott. Következő kérdésem arra vonatkozik, hogy rendelkeznek-e szakemberrel a Nagykanizsán fát vágó, gallyazó vállalkozók? Véleményem szerint a Csónakázó-tónál lévó fűzfákat nem megfelelően nyírták meg. Ebben intézkedést kérnék. Szeretném tudni, hogy ismeri-e Nagykanizsa Város Önkormányzata azt a menetrend-tervezetet, amit a május 28-tól vezet be a MÁV? Ez a tervezet további szolgáltatási visszalépést jelent Nagykanizsa vasúti ellátottságában. Hónapok óta az Adriatica járat Fonyódról indul, így Kanizsa elvesztette legkorábbi járatát. Bicsák Miklós; Nem tartom szerencsésnek, hogy március 15-ével egyidőben volt meghirdetve a városban a lomtalanítási akció. Péntektől vasárnap reggelig a Fő utcán a szemétgyűjtő edényeket feldöntik és tartalmukat kiborítják, ami jogosan kelt felháborodást a városlakókban. Városunkban újra feltűntek a valutaváltók, akik zaklatják a horvát turistákat főleg az Erzsébet téren és a Fő utcán. Kérem a kapitány urat, hogy szíveskedjék intézkedni ebben az ügyben. Suhai Sándor; Tarnóczky Attila képviselő felvetésére válaszolom, hogy tegnap kaptam meg a Kábeltel díjemelését és engem is megdöbbentett. Egy monopolhelyzetben lévő kft-vel állunk szemben, ezért tevékenységüket erkölcstelennek tudjuk minősíteni ugyan, de egyéb intézkedések megtételére nincs lehetőségünk. Választ fogunk kérni a Kábeltel Kft-től. Kelemen Z. Pál felvetésére azt tudom válaszolni, hogy a tűzoltásra fenntartott területeken fokozottabb ellenőrzést rendeltünk el. Imre Béla: írásban választ tudunk adni arra, hogy hány alkalommal került sor bírságolásra ezeken a területeken. Minden egyes megbeszélésen beszámoltatom a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőjét az elmúlt hét eseményeiről, illetve külön felhívom erre a problémára a figyeimét. A kerékbilincs ezen a területen nem eszközölhető, mert olyan terület, ahol nem lehet az autót rögzíteni. Suhai Sándor: Kelemen Z. Pál képviselőnek a fametszéssel kapcsolatban feltett kérdésére elmondanám, hogy két cégnek van felhatalmazása ilyen tevékenység végzésére. Az egyik a Park Kft., ahol kimondottan szakemberek irányítják ezt a munkát, a másik cég a Csónakázó-tónál elhelyezett, korábban közhasznú munkásokból álló csoport, ahol kertészmérnök a csoport vezetője, és az egész munkát egy agrármérnök irányítja. A menetrendet ismerjük, jártunk a MÁV Rt. elnökénél is. Azóta váltás történt, az új vezérigazgatóval még nem találkoztunk, de kértük Káinoki urat, hogy a hat vonatot biztosítsanak naponta Nagykanizsán. Megkaptuk az ígéretet arra, hogy ezek a járatok megmaradnak. Bicsák Miklós képviselő felvetésére válaszolom, hogy március 15-én nem volt a városban lomtalanítási akció. Másnap jelentek meg a limlomok, melyek összegyűjtése folyamatban van, majd ezt követően kerül sor a tisztasági akcióra. A diszkó utáni állapotokkal kapcsolatos felvetéseket továbbítom a rendőrkapitány úrnak. A város közbiztonságát érintő kérdésekben valamint a valutázással és a diszkókkal kapcsolatosan közös álláspontot kell kialakítanunk a kapitány úrral. Mindent el 10 fogunk követni annak érdekében, hogy a valutázás e durva módja megszűnjön. Marton István: Az antennarendszer az előző önkormányzat részére is felajánlásra került, de a közgyűlés nem élt a vásárlás lehetőségével. Ha ez megtörtént volna, akkor nem alakult volna ki a jelenlegi helyzet. Évekkel később érzik meg ennek hatásait azok az állampolgárok, akiknek semmilyen befolyásuk nem volt a döntésre. 3.) Javaslat az önkormányzati biztos kirendeléséről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy a 2. § (2) bekezdésében a "polgármester felé" kifjezés helyett "köteles jelezni a polgármesternek" kifejezés szerepeljen. Suhai Sándor: Egyetértek Zsoldos képviselő felvetésével. Dr. Bárányi Enikő: A kórháznak olyan költségvetése van, amely havonta változik, illetve teljesítményarányos finanszírozásból önmagát tartja el. Kiterjed-e ez a rendelet az egészségügyi intézményekre is? Nem fél-e a pénzügyi osztály vezetője, hogy a kórház esetében ez a szakmai elvek elvesztése mellett a mindennapos működés akadályozójává válik? Nagy beszállítók sem 30, hanem 60 napos fizetési határidő szerint teljesítenek. Mekkora plusz összeget fog jelenteni ez a rendelet a költségvetésben az önkormányzat számára? Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az önkormányzat számára törvényi előírás, hogy adott feltételek mellett az önkormányzati biztost kirendelje. Remélem, hogy az intézmények nem kerülnek olyan anyagi helyzetbe, ami a biztos kinevezését szükségessé teszi. A biztosokat egy listáról lehet kijelölni, és pályázat útján kerülhetnek kinevezésre. Véleményem szerint polgármester urat meg kellene bízni azzal, hogy ezt a pályázatot írja ki olyan határidőn belül, amit a polgármester úr elfogadhatónak tart. Beznicza Miklós: A kórháznak van egy költségvetési előirányzata. Csak a 90 nap után kell önkormányzati biztost kinevezni, mert a lejárt tartozásállományról van szó. Költséget fog jelenteni, ha önkormányzati biztos kerül kinevezésre, mert a biztos tiszteletdíja annyi, mint a költségvetési szerv első számú vezetőjének a fizetése. Kalmár István: Az optimális állapot az, hogy 30 napnál megáll a kifizetés vagy a ki nem fizetés határideje. Feltételezem, hogy gördülő adatszolgáltatásról volt szó, de nem látok arra vonatkozó adatszolgáltatást, ami a 30 napnál régebbi ki nem fizetett számlákra vonatkozik. Beznicza Miklós: Valóban nincsen adatszolgáltatási kötelezettség előírva, de hatályban van az 1996. évi XXV. tv. a helyi 11 önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról. Ha az intézmény bekerült ebbe a kategóriába, akkor autómatikusan kell vagy önmaga vagy hitelezői által kérni az adósságrendezési eljárást. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, mely szerint az önkormányzati biztosok névjegyzékének összeállítása céljából a polgármester írjon ki pályázatot és ennek alapján történjen a névsor összeállítása, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 45/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzati biztos névjegyzékének összeállítása céljából írjon ki pályázatot. Határidő: 1997. március 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki a módosításokkal el tudja fogadni a rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 12/1997. (III.18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 12/1997. (III.18.) számú rendelete az önkormányzati biztos kirendeléséről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban az étkezést igénybevevők köréről és a nyersanyagnorma megállapításáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Ebben a rendeletben az étkezést igénybevevők köre, a térítés mértéke és módja rögzítve van. Dr. Fodor Csaba: A 2. §. (1) és (2) bekezdésében célszerű lenne meghatározni, hogy mit értünk "munkaviszony" kifejezés alatt. Aki 12 köztisztviselői jogviszony alapján áll kapcsolatban az önkormányzattal, akkor az nem étkezhez a hivatalban? Meg kellene határozni, hogy a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyt is munkaviszony alatt értjük. Mi indokolja azt, hogy a fizetés nélküli szabadságon, szülési szabadságon, gyermekgondozási szabadságon lévők részesüljenek ilyen juttatásban? Dr. Lukácsa Erzsébet; Az étkezés munkaviszonyban álló dolgozókra, köztisztviselőkre vonatkozik, a közalkalmazottak nem a Polgármesteri Hivatallal állnak munkaviszonyban, ellenben ők is étkezhetnek teljes térítési díj fizetés mellett. A táppénzes állományban lévő dolgozók is munkaviszonyban vannak és a tervezetbe azért építettük be, hogy kihangsúlyozzuk, hogy ők is igénybevehetik. Suhai Sándor: Képviselő úr elfogadja az aljegyzőnó által adott választ? Dr. Fodor Csaba: Elfogadom. Suhai Sándor: Aki elfogadja a rendelettervezetet, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 13/1997. fIII.18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/1997.(III.18.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban az étkezést igénybevevők köréről és a nyersanyagnorma megállapításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Előterjesztés a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet módosításához (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor: Aki egyetért a rendelet módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelet módosítását elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 13 14/1997. fIII.18.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1997. (III. 18.) számú rendelete a módosított 1/1996.(1.23.) számú, közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6.) Javaslat intézkedési terv elfogadására az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A második oldalon a 6. pontban szereplő "1994. április 1." elírás, helyesen: "1995. január 1.". Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, indokolt lenne, hogy az intézkedési terv határozat formájában kerüljön megerősítésre. Tehát az eredeti határozati javaslat és az intézkedési tervnek a 10. pontja egy határozatot képezzen, mert ettől lesz kötelező erejű. Kérem, hogy az intézkedési tervből a második felelősök nevét hagyjuk ki. Az eredeti határozati javaslat végéről az előterjesztésnek megfelelően kitételt kérem elhagyatni. Kérem, hasonló kifejezések az előterjesztésekben ne forduljanak elő, mert megjósolhatatlan, hogy az előterjesztésnek megfelelően fogadja el a közgyűlés vagy sem. Suhai Sándor: Köszönöm.a bizalmat ami a vélelmezett felelősöknek az ilyen értelmű csoportosítását tartalmazza. Természetesen megnézzük. Nem okoz problémát a határozati javaslat és az intézkedési terv összevonása. Az, hogy egy revíziónak milyen az eredménye, sok mindenen múlik. Ezen ellenőrzést jobbító szándékúnak vettük és megpróbáljuk kijavítani a hibákat. Marton István: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta - minden részletére kiterjedően - az Állami Számvevőszék jelentését. A bizottság álláspontját kellően tükrözi a határozati javaslat a tervezett tíz alponttal. Mivel a tíz pontnak a határidői folyamatosak, illetve félévkor lejárnak, kérem, hogy az ebben rögzítettek - mivel anyagi vonzattal is rendelkeznek - a féléves költségvetési tájékoztatóba legyenek beépítve. Tehát a tíz pontról akkor kérem, hogy az elszámolás történjen meg. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja kitét kerüljön ki a határozati javaslat végéről - "A megállapított hiányosságok megszüntetésére készített intézkedési tervet az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja." -és a határozati javaslat tartalmazza 10. pont intézkedési tervet, kérem szavazzon. 14 A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, hogy a félévi zárással egyidőben kerüljön sor a végrehajtott határozatok jelentésére, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a módosított határozati javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 46/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Zala Megyei Kirendeltsége által a lakás- és nem lakás célját szolgáló ingatlanvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzéséről szóló vizsgálati jelentést tudomásul veszi. A megállapított hiányosságok megszüntetésére készített intézkedési tervet jóváhagyja: 1. Az ingatlanvagyon-kataszterben a pontatlanságok kijavítását el kell végezni. Az ingatlanok adatlapjaira a törzsvagyon kódszámát fel kell tüntetni. Határidő: 1997. június 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2. Elő kell készíteni az Alkotmánybíróság 78/1995. (XII.21.) határozatában foglaltak alapján a lakbértámogatásra való jogosultság megállapításáról szóló rendelet-tervezetet. A rendelet-tervezet elkészítésével egyidőben a többszörösen módosított 38/1995 . (XII.19 . ) sz. rendeletben szabályozott lakásfenntartási támogatás rendjét felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokra a javaslatokat meg kell tenni. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 15 Biztosítani kell a bérlők lakásbérleti díjának és a lakbérrel megegyező elbírálás alá eső szolgáltatások díjának külön kezelését annak érdekében, hogy a hátralékok kimutatása egyértelművé váljon. Gondoskodni kell a kintlévőségek behajtásáról. Határidő: 1996. június 30. és folyamatos Felelős : Kámán László IKI vezető A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének bonyolításával, törlesztő részletek beszedésével kapcsolatos megállapodást - a közgyűlés többszörösen módosított 12/1994. (V.2.) 6. § (1) bekezdésében, valamint a többszörösen módosított 31/1994. (X.31.) sz. rendelet 5. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az Ingatlankezelési Intézménnyel meg kell kötni, illetve az érvényben lévőt felül kell vizsgálni, majd jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszteni. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Az 1991. évi XX. tv. 140. §-a, valamint a 156/1995. (XII.26.) Korm.r. 35. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kötelezettségvállalást a jegyzőnek, illetve az általa felhatalmazott személynek ellen kell jegyezni. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző Biztosítani kell a lakás és nem lakás célú helyiségek elidegenítéséből befolyt összegnek elkülönített számlán történő elhelyezését és annak felhasználását a többszörösen módosított 1993. évi LXXVII. tv. 62. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak alapján. Gondoskodni kell az 1995. január 1-től 1996. december 31-ig történt elidegenítésből származó bevételek visszapótlásáról évi ütemezés meghatározása mellett. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester A Pénzügyi Bizottság döntése alapján fel kell kérni a könyvvizsgálót az ÁSZ jelentés 16 19. oldalán rögzített 501,6 millió Ft-os vagyon, illetve a még nem értékesített lakás és nem lakás célú helyiségek nyilvántartásának tisztázására. Határidő: azonnal Felelős : Suhai Sándor polgármester 8. El kell készíteni az önkormányzati lakás és nem lakás céljára használt helyiségek állományáról a kimutatást mennyiségben és értékben. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 9. Biztosítani kell, hogy az 1996. évi zárszámadásban valamennyi önkormányzati tulajdonú vagyontárgy, követelés, kötelezettség a vagyonleltárban szerepeljen, az értékkel nyilvántartottak a mérlegbe bekerüljenek. Határidő: 1997. április 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását követően a Közgyűlésnek önálló napirend keretében át kell tekinteni a lakások és nem lakás céljára használt helyiségek értékesítésének állását az önkormányzati bevételek és azok felhasználásának alakulását 1996. december 31-ig. Határidő: 1997. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 11. Az I. féléves költségvetési tájékoztató tartalmazza az 1-10. pontokban megjelölt feladatok teljesítését. Határidő: 1997. szeptember 2. Felelős: Suhai Sándor polgármester 7.) Előterjesztés a könyvvizsgálói tevékenység díjazásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, olyan esetről van szó, amelynél a 100%-os növelési igényt nem lehet elfogadni. Kompromisszumos javaslatként, 20%-kal - az 120 ezer forint + ÁFÁ-val - emeljünk 17 a dijat. Marton István: A Pénzügyi Bizottság 120 ezer forint + ÁFA-t javasol a közgyűlésnek elfogadásra. Dr. Fodor Csaba: Nem értek egyet a díjemeléssel. A szerződéskötés pályázat útján történt és úgy tudom a szerződés nem rendelkezik a díjemelés lehetőségeiről. Javaslom, hogy az önkormányzat ne támogassa a kérelmet. Amennyiben szükségesnek látja a könyvvizsgáló a szerződés módosítását, akkor ilyen megkereséssel élhet, de figyelembe kell vennünk amit 6 közöl. A szaklapban megjelent óradíjak 4.500 és 12.000 Ft/órában vannak meghatározva és ha 10.000 Ft/órával számolom a díjat - gondolom ez bruttó összeg - a 125 ezer forint annyit jelent, hogy 12,5 óra havonta az az időmennyiség, amelyet el kell töltsön a könyvvizsgáló. Szerintem eddig a könyvvizsgáló nem töltött 12,5 órát havonta az önkormányzat könyvvizsgálatával, megkockáztatom, hogy talán még ennyit sem. Javaslom, hogy ne emeljük a díjat. Úgy gondolom, hogy a határozatlan idejű szerződés rendes felmondási szabályai szerint fel sem mondhatja a szerződést a könyvvizsgáló. Ha mégis fel kívánja mondani a szerződést, akkor meg kell vizsgálni a jogi helyzetet. Javaslom, hogy az eredeti szerződéses értékhez tartsuk magunkat. Röst János: Megerősítem Fodor képviselő véleményét. A szerződés a könyvvizsgálóval 3 évre szólt konkrét, fix összeggel. Amikor a szerződő fél a szerződést megkötte, akkor tisztában volt azzal, hogy lesz infláció és a feladatkörök bővülhetnek. Javaslom, hogy a szerződés maradjon változatlanul. A javaslatként tartott két pontból a B. pontról ne szavazzunk, mert az a jelenlegi állapotot tükrözi. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A bizottság véleményének többsége megegyezik Fodor és Röst képviselők által elmondottakkal. Bizottságunk nem javasolja a díj emelését. Magam részéről elvileg egy emelési lehetőséget nem zárnék ki, függetlenül attól, hogy a szerződés 3 évre köttetett. Az emelés feltételeként mindenképpen meg kell követelni a könyvvizsgálótól - amely a szerződésben szerepel - a konzultatív könyvvizsgálói kapcsolatot, mert meglátásom szerint az elmúlt egy évben nem így működött. Tarnóczky Attila: Tény, hogy az elmúlt évben volt infláció, és ez évben is lesz. Fenntartom a 20%-os emelési javaslatomat. Dr. Takács Anikó: A megbízási szerződés határozott időre köttetett és 1998. december 31-ig havi 100 ezer forint + 25% ÁFA díjazásért vállalta el a könyvvizsgálói feladatok elvégzését a könyvvizsgáló. A szerződésnek van egy olyan pontja, amelyre hivatkozva a könyvvizsgáló jogosult a díj emelésre. A szerződés ezen pontja a következő: "A feladatok jellegének, nagyságrendjének és tartalmának a szerződés fennállása ideje alatt történő megváltozása esetén a díj újbóli megállapítására kerül sor." Az előterjesztés szerint a könyvvizsgáló erre 18 hivatkozik. Suhai Sándor; Kérem a Gazdasági Osztályvezetőt, tájékoztassa a testületet, hogy ez a megállapítás, - bonyolultabbá, nehezebbé vált a könyvvizsgáló feladata - igaznak tekinthető-e a jelenlegi helyzetben. Beznicza Miklós: Bonyolultabbá vált, mint minden gazdasági jellegű dolog, mert a számviteli szabályok naponta változnak. A nagyságrendet azonban nagyon nehéz érzékelni, mert például az idei költségvetésünk alacsonyabb végösszegű mint a tavalyi volt, tartalmát illetően viszont nem változott, minden lap és összefüggés ugyanaz. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a könyvvizsgálói díj 150 ezer forintban legyen megállapítva, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért az A. variációval, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 19 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 47/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a SYGNO Audit Kft. ajánlatát - melyben a könyvvizsgálói feladatok elvégzéséért járó díj felemelését kéri-nem fogadja el. Felkéri a polgármestert, hogy a Közgyűlés döntéséről a SYGNO Audit Kft-t értesítse. Határidő: 1997. április 15. Felelős: Suhai Sándor polgármester Dr. Takács Anikó: A szerződés 8. pontjában szerepel, hogy mindkét fél felmondhatja a szerződést írásban a hónap végére. Olyan felhatalmazást kérek Önöktől, hogy amennyiben a SYGNO Audit Kft. felmondja a szerződést, hatalmazzák fel a polgármestert arra vonatkozóan, hogy pályázatot írjon ki az új könyvvizsgáló megbízására. Dr._Fodor Csaba: A szerződés 8. pontja: "Jelen szerződést a megbízó, illetve a megbízott felmondhatja a szerződés fennállásának ideje alatt a következő hónap utolsó napjával, 19 amennyiben a megbízó, illetve a megbízott a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti." Itt nem arról van szó, hogy mi nem teljesítjük a szerződés kötelezettségünket, a mi kötelezettségünk az, hogy havonta számla alapján átutaljuk a 100 ezer forint + ÁFA díjat, illetve a szükséges dokumentumokkal ellátjuk. Azt nem vállaltuk ebben a szerződésben, hogy az inflációt követni fogjuk. A Gazdasági Osztály vezetője elmondta, hogy nem változtak oly mértékben a feladatok, ami indokolná az ilyen mértékű emelést. 8.) Előterjesztés Nagykanizsa és vonzáskörzete lehetőségeiről, a regionális hovatartozás kérdésében (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Hétfőre a Megyei Területfejlesztési Tanács összehívta ülését, ahol e kérdésben dönteni kell. Nekem mint Megyei Jogú Város képviselőjének egy szavazatom van ebben a tanácsban. Meggyőződésem, hogy Nagykanizsának és körzetének az az országos koncepció, amely eleve a Dél-dunántúli régióhoz csatolja Zala megyét, nem előnytelen. Nagykanizsa nagyon sok szállal kötődik a Dél-dunántúli régióhoz, de ez nem zárja ki az Észak-nyugati régióhoz való tartozást. Nekünk olyan területet kell keresni, ahol ránk van szükség, mert ott fognak támogatni bennünket. Az előterjesztésben szerepel "Nyugat-dunántúl térszerkezet és településhierarchiája". A délkeleti utolsó négyzet Nagykanizsát jelöli, a nyilak a lehetőségeinket, kapcsolatainkat ábrázolják. Megnézve ugyanebben a régióban Zalaegerszeget, lényegesen központibb helyzetben vannak. A rajzból kiderül, hogy a csatlakozás esetén a logisztikai központ biztosan nem a peremvidéken lesz, hanem a központibb helyen lévő Zalaegerszegen. Jelenleg a Dél-dunántúli csatlakozást feltételező tanulmány készült el, amely szerint Nagykanizsa áll a logisztikai központban. Nehezen tudnék egyértelműen dönteni, mert a megye kettészakadását nem szeretném kockáztatni. Úgy próbáljunk régiót, illetve régiókat választani, hogy a lehetőségeinket ne szűkítsük, hanem inkább növeljük. Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy Nagykanizsának minden bizonnyal a déli régióhoz való csatlakozás jelentene több előnyt, de megítélésem szerint a nyugati régió szintén előnyöket jelent. A Területfejlesztési Tanácsban azt a fajta döntést átvinni, hogy Zala megye tartozzon egészében a déli régióhoz, valószínűleg nem lehet. A megyei közgyűlésben ilyen jellegű döntést átvinni nem lehet, azért sem, mert a megye bizonyos térségei (Északi térségei: Zalaegerszeg, Keszthely, stb.) az ellenkezőben érdekeltek. Bármelyik régiót végignézve a térkép alapján peremvidékre kerülünk. A megoldás az lenne, hogy a megye csatlakozna két Területfejlesztési Tanácshoz. A törvényt áttekintve, tételes tiltása ennek nincs, de utalás van arra nézve, hogy a több tanácshoz való tartozás nem elképzelhetetlen. A törvény 15. § (2) bekezdés b.) pontjában pl. lesz olyan, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében Balatonfejlesztési 20 Tanács jön létre, miközben azok a térségek teljesen nyilvánvalóan a déli és északi régiókhoz tartoznak. A két régióhoz való tartozás mindannyiunknak elónyös lenne, Zalaegerszegnek és az északi térségnek is. Az összekötó kapocs szerepét kell felvállalni és mindkét térség Területfejlesztési Tanácsában részt kellene venni. Javaslom, hogy az eredeti határozati javaslatot módosítsuk, mert az mást nem tartalmaz, csak amit a polgármester úr jónak tart. Dr. Takács Anikó: Javaslom, hogy a határozati javaslat utolsó bekezdése maradjon, és legyen a.), b.) és c.) pont a következők szerint: "Felhatalmazza a polgármestert, hogy a város és térsége területfejlesztési érdekeit figyelembe véve" az a.) határozati javaslat szerint a Dél-dunántúli régióhoz, a b.) határozati javaslat szerint az Észak-dunántúli régióhoz, és a c.) határozati javaslat szerint mindkét régióhoz tartoznánk. A határozat tartalmazza, hogy "felkéri a polgármestert vagy alpolgármestert, hogy Nagykanizsa és Környéke Területfejlesztési Társulását hívja össze, és a közgyűlés álláspontjáról tájékoztatást nyújtson." Dr. Fodor Csaba: Hasonló kiegészítést szeretnék tenni, de nem kettő, hanem talán három régióval. Ezek a régiók lehetőségeket hordoznak magukban, de kifejezetten nincs meghatározva, hogy milyen jogosítvánnyal, milyen pénzeszközökkel, mit fognak tenni. Azért beszélnék három régióról, mert létezik egy természetes régió, amelyet Balaton régióként emlegetnek. Ha jól tudom, a franciaországi Loire-völgyi régió már az ún. Balaton régióval felvette a kapcsolatot vagy szándékozik felvenni. Ebből Zala megye - Keszthely, és a Balaton partja miatt - nem vonhatja ki magát, tehát automatikusan tagjai leszünk. A 70-es években kidolgozott régióelmélet a közigazgatásra is vonatkozott, de nem tudni, hogy a jelenlegi koncepció mögött áll-e az a kormányzati vagy politikai akarat, hogy ez valamikor az idők folyamán ún. közigazgatási régióvá alakul át. Valószínűséggel igen. Egyetértek Tarnóczky képviselővel, hogy mind az észak-nyugati, mind a déli régióhoz csatlakozás lehetőségét fenn kell tartani. A vitákban előfordul és kitűnik az az álláspont, hogy Zala megye kétpólusú megye, azért mert van Nagykanizsa és Dél-Zala vonzáskörzete, Zalaegerszeg és az észak-zalai rész, amely a nyugat-európai határainkhoz áll közelebb, illetve Szlovéniához. Szeretném, ha a vélt és valós "sérelmeket" most nem hangoztatnánk, mert itt a történelmi lehetőség arra, hogy megnyugvást találjunk és létrejöjjön egy kiegyezés. Bármelyik régióhoz csatlakozik Zala megye - ezt tartom a legfontosabbnak -Zalaegerszeg, Nagykanizsa és a megye közgyűlése kiegyezne abban, hogy melyek azok a térségfejlesztési célok, amelyeket szerencsés lenne, ha támogatnának, és ha ez írásba foglalódik, vagy szóbeli megállapodás lesz, elvárjuk azt, hogy Nagykanizsa érdekében a megye és Zalaegerszeg a lefektetett célokat támogatni tudja. Ha a megállapodás létrejön, akkor a megye nem jelenik meg kétpólusúként, hanem egységes szavazata alapján a Területfejlesztési Tanácsban egyöntetű szavazattal el lehet dönteni, azt melyik régióhoz csatlakozzon a megye. Jelen esetben Nagykanizsa és vonzáskörzetének érdeke az, hogy mindkét régióhoz való csatlakozást támogassuk és ezért a c.) határozati javaslat 21 elfogadását támogatom. TüttS István: Nagyon fontos, hogy Zala megye egységes képet mutasson. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Zala megyét kicsit elsorvasztásra ítélt megyének tünteti fel. Egyik régió központjában sem szerepel, nem szerepel különleges fejlesztések sorában. Abban van szerepe, hogy csatlakozhat a déli, a nyugati, vagy az északnyugati régióhoz. Tehát szinte egy kérdőjeles megyéről van szó, amelynek akár a szakadása is bekövetkezhet, amennyiben nem tud egységes képet, vagy állásfoglalást képviselni ebben a kérdésben. Fel fog értékelődni Horvátország szerepe, vélhetően nem is a távlati jövőben. Területileg és gazdaságilag hosszú távon Horvátország meghatározó szerepet fog betölteni, mert tengeri adottságai az ún. teherszállításra alkalmas kikötői, az M7-es út Letenyén keresztül való vezetése egészen a tengerig, olyan potenciális gazdasági helyzetet jelentenek, amely Nagykanizsát előtérbe helyezi. Délről Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye irányából csak ezen a területen lehet eljutni nyugat felé és ezt a lehetőséget ki kellene használnunk. Egyetértek Fodor képviselővel, meg kell állapodnunk a megyei és a zalaegerszegi vezetéssel írásban is. Szükségünk van arra, hogy Nagykanizsát támogassák a logisztikai szolgáltató központ megvalósítása miatt, mert a központ szinte szivattyút fog jelenteni a déli, dél-nyugati régió irányába. Amennyiben ezt Zalaegerszeg nem teszi meg és feljebb csúsztatják a logisztikai központot, akkor Nagykanizsa számára még a Zala megyével való együtthaladás sem jelent különösebb előnyt. Javaslom, hogy első fázisban - mivel a területfejlesztési csatlakozásnak nincsenek korlátai - a kétirányú aláírást támogassunk, kihasználva egyben azt a lehetőséget, hogy a Balatoni régió még a háromirányuságot is lehetővé teszi. Egy-két éven belül kiderül, hogy melyik az a régió, amelyet véglegesen magunkhoz érdemes láncolni. Ha egységesen tudunk lépni a megyével, akkor Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye teljesen lefedi Nyugat-Magyarországot, ez pedig ismételten egy jelentős előnyt jelent ennek a térségnek, mert rajtunk keresztül kell átengedni az árukat, technológiákat. A déli régiót mintarégiónak minősítették országosan, aminek következtében 4 millió ECU-t kapott, és ezen összeg felhasználása megkezdődött. Április 1-jei határidővel az a záradék, amely a déli régió megalakulásának aláírásakor megfogalmazódott vagy érvényét veszti, vagy érvényessé válik és Zala megye számára addig kell eldönteni, hogy csatlakozik-e a déli régióhoz. A déli régióhoz való csatlakozás a többek által elmondottak alapján éppen annyira logikusnak tönik Nagykanizsa és a megye számára is, mint az északihoz vagy a nyugatihoz való csatlakozás. Javaslom, hogy mindkét régióhoz csatlakozzunk. Krémer József: Abból kell kiindulni, hogy Nagykanizsának észak és nyugat felé mi a természetes vonzáskörzete. Délre, illetve keletre van a nagyobb területünk Somogy megyében Nagyatádig, Marcaliig behatárolódva. Statisztikailag Zala megye be van sorolva, de ebben a kérdésben sem Zala megyének sem Nagykanizsának nincs választási lehetősége. Zala megyei közigazgatásilag egységes, de egyébként nem. 22 Nem érdekünk, hogy gazdagnak mutatkozzunk, mert a dunántúli régió képviselői azt próbálták bizonyítani, hogy a megyei jogú városokat gazdasági erejük miatt ki kellene venni a statisztikai mutatókból, ellenben az alföldi régióban azt próbálták bizonyítani, hogy a város majdnem ugyanolyan szegény, mint a falu. Ha Zala megyéből kivesszük a két megyei jogú várost, Keszthelyt, és Hévíz térségét, akkor maradnak elmaradott térségek, amelyek az elmaradottságban felveszik a versenyt akár az alföldi térségekkel is, tehát lenne mit fejleszteni. Az elmaradottságot kell tehát hangsúlyoznunk és ebben az értelemben a délhez való csatlakoság az érdekünk. A logisztikai központ telepítése szempontjából délnek érdeke, hogy ebben a régióban Nagykanizsa legyen a logisztikai központ, ők értünk lobbiznak több fórumon, míg az északiak Zalaegerszeg irányában. Érzelmi és kulturális szempontból nem kell ecsetelni, hogy miért kötődünk délhez. Az északi régió mellett az szól, hogy jobban él a PHARE-programok lehetőségével. A Balatonrégióba tartozik Veszprém, Zala és Somogy megye. Ha Zala megye az északi régióhoz kapcsolódik, akkor mindhárom megye más egyéb régióhoz tartozik: Zala megye az északi régióhoz, Veszprém megye a Fejér megyei régióhoz, Somogy megye pedig a déli régióhoz. Nekünk az lenne az érdekünk, hogy hosszú távon a Balatonrégióhoz kapcsolódnánk, ami jelenleg nehezen képzelhető el, ezért a magam részéről a déli régió mellett teszem le a voksomat, minden racionális és érzelmi indok ezt teszi indokolttá. Másodsorban tudom csak elfogadni, hogy két irányban is tárgyaljunk, mert véleményem szerint ez hosszú távon nem tartható. Zsoldos Ferenc; A kétirányú kapcsolódással értek egyet, szerintem más választásunk nem is lehet. A megye kereteiből ki kell lépni, de nem közigazgatási értelemben. A város és környezetének földrajzi helyzete a kétirányú csatlakozást követeli meg, mert ha egyenlőre nem is autópályaként, de autóútként Letenyéig mindenképpen megépül az új 7-es. A város rendelkezik emellett olyan elkerülő útvonallal, amely ugyancsak ezután lesz igazán előnyös, másrészt a vasút villamosítása egyben nemcsak villamosítás, hanem olyan jellegű korszerűsítést is jelent, amely a közlekedés-földrajz tekintetében emeli és fontossá teszi a várost. A két régióhoz való kapcsolódás különösen a régiók kialakulásának első időszakában fontos, mert akkor válnak nyilvánvalóbbá a gazdasági, a munkáltatói, az ipartelepítési, a logisztikai előnyök, akkor lehet a jövőt világosabban látni, és akkor kell azokat a kapcsolódási pontokat megszilárdítani, amelyek a város és vonzáskörzete számára többszörösen előnyt jelentenek. Az egyirányú kapcsolódás mindenképpen leszűkíti a város fejlődésének jövőbeni lehetőségét. Olyan határozati javaslatot kell megfogalmazni, amelyben a testület megbízza a polgármestert, hogy a két területi régió irányába kell a kapcsolatokat kiépíteni. Palotás Tibor; Támogatom azon felvetést, hogy tartozzunk mindkét régióhoz, de kérdés, hogy van-e lehetőségünk erre? Van-e fogadókészség a megye részéről? Van-e annak realitása, hogy ezt az illetékesek megszavazzák. Mit tehetünk akkor, ha a többség 23 leszavazza Nagykanizsa érdekeit, és mi ezt nem akarjuk tudomásul venni. Nem biztos, hogy nekünk csak a megye érdekeire kell tekintettel lennünk, lehet, hogy saját útunkra kell lépni, még akkor is ha ez szakadást jelentene. Nem tudom, hogy a szakadás rossz lenne-e nekünk, de az elhangzottakból egyértelműen úgy tűnik, hogy Nagykanizsa javát szolgálhatná. Van-e lehetőségünk arra, hogy bejelentsük a kérésünket a déli régióhoz való csatlakozásra is? Véleményem szerint a megye tartozzon az északi régióhoz, mi azonban a másik oldalhoz való csatlakozást támogassuk. TüttS István; Elhangzott korábban javaslatként, hogy a Nagykanizsa és Környéke Területfejlesztési Társulásnak a véleményét kérjük ki. Összehívtam ezt az ülést a jövó csütörtökre és úgy gondolom, hogy egységes állásfoglalás fog kirajzolódni. Polgármester urat azzal is meg kell bíznunk, hogyan viselkedjen abban az esetben, ha nem vesznek figyelembe semmiféle kanizsai érdeket. Sérülhetnek a stratégiával kapcsolatos elképzeléseink is, melyek szerint néhány déli kötődésünk hátrányát szenvednénk, amennyiben ettől el lennénk zárva. Tudomásom szerint a törvény nem teszi lehetővé, hogy Nagykanizsa csatlakozik a déli régióhoz, a megye pedig az északi régióhoz. Azt a problémát kell megoldanunk, hogy milyen helyzet áll fenn akkor, ha a megye egyértelműen északot választja. Úgy gondolom, hogy valamilyen módon ki kell fejeznünk, hogy Kanizsa legalább olyan fontos a megye számára, mint bármelyik települése. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint nem arról kellene döntenünk, hogy hová csatlakozzék Nagykanizsa, hanem arról, hogy a polgármester úr kapjon felhatalmazást, hogy milyen álláspontot képviseljen a Területfejlesztési Tanácsban. Megítélésem szerint fel kellene mérnünk a lehetőségeinket, és azt, hogy melyik területfejlesztési tanácshoz tartozzon a Zalai Területfejlesztési Tanács. Figyelembe kell venni az ottani erőviszonyokat is és olyan javaslatokat kell előterjeszteni, amire némi fogadókészség várható. Véleményem szerint el kell mondani Krémer József képviselő érveit a megye fejletlen térségeivel kapcsolatban, ami segíthet az ottani képviselők meggyőzésében. Megítélésem szerint egy délre való csatlakozási álláspontnak nincs esélye ebben a testületben, ugyanakkor a több régióhoz való csatlakozás nagy előnyökkel járna. Nagykanizsa csupán a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács csatlakozhat. Egy rugalmas álláspontot kellene polgármester úrnak képviselni, hogy ne az északnyugati régióhoz való csatlakozás kerüljön többségbe. Papp Ferenc; Meggyőződésem szerint Zalaegerszegnek és Zala megye Nagykanizsán kívüli részének oktatási, kulturális, művészeti és egyéb szempontból fontos a déli régióhoz való kapcsolódás. A pécsi egyetemeknek kihelyezett tagozatai vannak Zalaegerszegen, és sok zalaegerszegi diák tanul Pécsen. Mindez lehetővé teszik azt, hogy Zalaegerszeg se utasítsa el egyértelműen a délhez való kapcsolódást. Megítélésem szerint ezek az érvek ösztönözni tudják Zalaegerszeg közgyűlését is a kétirányú csatlakozásra. Egyetértek abban Tarnóczky képviselőtársammal, hogy mindkét terület kapcsolódási lehetőségét használjuk ki. 24 Kelemen Z. Pál: Próbáljunk meg észérvekkel dönteni az északi és déli régió mellett. Gyór-Moson-Sopron megyében mi leszünk a szegény dél, ahol minden területfejlesztési pénzből a lehető legtöbbet kell a felzárkóztatásunkra forditani. A déli régióban ellenben a gazdag vég leszünk és aki ismeri Somogy és Baranya infrastruktúráját, Pécs és Kaposvár gazdasági helyzetét az tudja, hogy ilyen területiejelsztési támogatásokra ott nem számíthatunk. Ez a város Zala megyétől az elmúlt 50 évben semmit nem kapott. Egyetértek Dr. Fodor Csaba azon kijelentésével, hogy a megyének nagyobb szüksége van ránk, mint nekünk a megyére. Támogatom a két oldalra csatlakozást. Krémer József: Nincs lehetőség arra, hogy a Területfejlesztési Tanács kérdésében Zala megye kettős politikát folytasson. Áprilisban döntenünk kell arról, hogy északot vagy délt választjuk. A Zala Megyei Területfejlesztési Tanács nem fog dönteni, csupán egy javaslatot fog előterjeszteni és Budapesten fogják a döntést meghozni. Ismerve a Területfejlesztési Tanács tagjait, nem lesznek tekintettel az érdekeinkre. A területfejlesztési összegekről a törvény objektív mutatók alapján fog dönteni, így egy nyíregyházi régió lényegesen többet fog kapni az állami összegből, mint Győr-Moson-Sopron megye. Suhai Sándor: Teljesen függetlenül attól, hogy országosan mit fognak dönteni, az a kérdés, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanács csatlakozhat és mind a két lehetőség nyitott. Külön napirendi kérdés Somogy megyéhez, valamint az Észak-nyugati régióhoz való tartozás. A megyei előterjesztés is úgy szól, hogy mindkét régióhoz lehet tartozni. Valószínűleg egy regionális határ ketté fogja vágni Zala megyét. Palotás képviselő kérdésére válaszolom, hogy a külön út járására csak akkor lenne lehetőség, ha ki tudtuk volna kötni, hogy ilyen kérdésekben csak együttes döntés születhet. Ez a tanács úgy állt össze, hogy a megyei akarat 100 %-os biztonsággal érvényesül, mert az északi régióhoz való csatlakozás fajsúlyosabban van jelen. Annak a fenyegetésnek, hogy kilépünk a megyéből nem sok értelme van, mert nem hiszem, hogy Nagykanizsa városmegyeként megélhetne, és a végeredmény egy más megyéhez való csatolás lenne. A megyéknek csak javaslati szinten fogják figyelembe venni a döntését, ezért úgy gondolom, hogy a kétoldali tartozás mellett kellene dönteni. Dr. Takács Anikó: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kifejezi azon szándékát, mely szerint a város, a szűkebb és tágabb vonzáskörzete érdekeit kifejező önkéntes térségi együttműködéseket támogatja. A megyei területfejlesztési tanácsok által létrehozható regionális fejlesztési tanács megalakításának kezdeményezése esetére felhatalmazza a Polgármestert, hogy a város és térsége területfejlesztési érdekeit figyelembevéve foglaljon állást. Javaslom a következő változatokról a döntést és azzal a határozati javaslat kiegészítését: A. változat: a dél-dunántúli régióhoz való csatlakozást támogatja B. változat: az észak-dunántúli régióhoz való csatlakozást támogatja C. változat: mindkét régióhoz való csatlakozást támogatja. 25 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az alpolgármestert, hogy Nagykanizsa és Környéke Területfejlesztési Társulását hívja össze és a közgyűlés álláspontjáról tájékoztatást nyújtson." Dr. Kerekes József: Az elsó mondatban szereplő "kifejezi azon szándékát" kifejezés helyett, "kinyilvánítja azon szándékát" kifejezés szerepeljen. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a határozati javaslat a.) pontját, - a délre való csatlakozást -, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a határozati javaslat b.) pontját, - az északra való csatlakozást kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a határozati javaslat c.) pontját, - a mindkét régióhoz való csatlakozást -, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 48/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) kinyilvánítja azon szándékát, mely szerint a város, a szűkebb és tágabb vonzáskörzete érdekeit kifejező önkéntes térségi együttműködéseket támogatja. A megyei területfejlesztési tanácsok által létrehozható regionális fejlesztési tanács megalakításának kezdeményezése esetére felhatalmazza a polgármestert, hogy a város és térsége területfejlesztési érdekeit figyelembevéve foglaljon állást és mindkét régióhoz való csatlakozást támogassa. b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az alpolgármestert, hogy Nagykanizsa és környéke Területfejlesztési Társulását hívja össze és a közgyűlés álláspontjáról tájékoztatást nyújtson. 26 Határidő: 1997. április 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester Tüttó István alpolgármester Dr. Csákai Iván: Mely települések vesznek részt Somogy részéről ebben a társulásban? Suhai Sándor: Ezek csak Kanizsa környéki, Zala megyei települések. Dr. Csákai Iván: Kanizsa környékétől 10 km-re már Somogy megye található. Nem kellene őket is bevonni? Tütt5 István: A társulás kimondottan a kanizsai statisztikai vonzáskörzeten alapulhatott, a törvény ezt tette lehetővé. Somogy megyéből nem lehetett integrálni ebbe a társaságba. Úgy gondolom, hogy kimondottan csak a mi társulásunk véleményére kell hagyatkoznunk, mert a somogyiak eleve azt támogatnák, hogy délre csatlakozzunk. Tarnóczky Attila: Polgármester úr említette, hogy külön napirend szerint tárgyalják a tanácsban ezt a csatlakozást. Véleményem szerint kezdeményezni kellene, hogy egységes egészként tárgyalják meg ezt az ügyet. 9.) Javaslat horvát konzulátus nyitásának kezdeményezésére (írásban) Előadó: Tüttó István alpolgármester TüttS István: Sor került a horvát nagykövet úr látogatására Nagykanizsán, és a polgármester úrral felvetettük ezt a konkrét javaslatot. Nagykövet úr kifejtette, hogy a gondolatot jónak tartja ám Horvátország anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy teljes értékű konzulátust működtessen. Tehát ha nem is teljes értékű, de tiszteletbeli konzulátus működne Nagykanizsán, ami a két ország kapcsolatait javíthatná, és egy későbbi időpontban igazi konzulátus létrehozása is lehetővé válna. Felvetődött az a gondolat is, hogy ki töltse be ennek a tiszteletbeli konzulnak a szerepét. A szabályok szerint mindig a fogadó ország adja a személyt. Tarnóczky Attila képviselő a bizottsági ülésen javasolta, hogy horvát állampolgár legyen az illető. Levélben fordulunk most a közgyűlés határozata alapján a horvát nagykövethez, aki ennek alapján megfogalmazza a kérelmét, javaslatát és a Külügyminisztériumnak állást kell foglalnia, hogy ehhez hozzájárul-e. A külügyminiszter úr a tárgyalások folyamán pozitívan nyilatkozott. Tarnóczky Attila: Egyetértek a horvát konzulástus nyitásával és úgy gondolom, el kellene érnünk, hogy horvát állampolgár legyen a tiszteletbeli konzul, mivel nagyobb előnyt jelentene Nagykanizsa számára, ha a kapcsolatai révén a város fejlődését elő tudná segíteni. ígéretet hordozna arra nézve, hogy ha a horvát állam anyagi feltételei rendeződnek valóban lesz egy igazi konzulátus, nem pedig életfogytig tartó tiszteletbeli címet 27 adományozunk valakinek. Javaslom a határozati javaslat kiegészítését egy mondattal: "A közgyűlés üdvözöli, ha tiszteletbeli konzullá horvát állampolgár kerülne kinevezésre." Suhai Sándor: Ez az előterjesztés nem tiszteletbeli konzul kinevezéséről szól, hanem konzulátus létrehozásáról. Akkor tudjuk ezt a javaslatot elfogadni, ha visszajön a válasz, hogy konzulátust nem, csak tiszteletbeli konzult választanak. Véleményem szerint próbáljuk meg a konzulátus létrehozását oly módon, hogy horvát állampolgárok érkezzenek Nagykanizsára a konzulátus munkatársaiként, és lakással, irodával biztosítsuk az ittlétüket. Horvátországnak sokba kerül a külügyi szolgálat, de ha tudunk abban segíteni, hogy ez olcsóbb legyen Nagykanizsán, akkor lehet, hogy sikerül a konzulátus létrehozását megvalósítani. Tarnóczky Attila: Ha a közgyűlésnek is ez a véleménye, akkor vegyük figyelembe ezt a javaslatot, ha tiszteletbeli konzul kinevezésére kerül sor. Dr. Kerekes József: A konzulátus működése Nagykanizsán rangot jelentene számunkra is. Űgy gondolom, hogy az adott ország joga eldönteni hol akar konzulátust létesíteni, hiszen ez az adott külügyi ország érdekeit szolgálja, nem pedig a fogadó országét. Véleményem szerint tegyük meg az ajánlatunkat, és azt, hogy az elhelyezést biztosítjuk. Tüttő István: Szeretnénk emelni a város rangját, ezért keressük meg az Önök döntése alapján a Horvát Követséget. Véleményem szerint itt arról van szó, hogy egy tárgyaláson elhangzott javaslatra pozítivan reagált a horvát nagykövet úr, ennek következményeként tárgyalásokat folytattunk, és az általa elmondottakat ismertettem Önökkel. A tiszteletbeli konzul magyar állampolgár lesz. Dr. Takács Anikó: Javaslom a határozati javaslat kiegészítését: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a horvát konzuli hivatal Nagykanizsán történő kialakításával egyetért és megbízza a polgármestert, hogy....." Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot a kiegészítéssel együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 49/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a horvát konzuli hivatal Nagykanizsán történő kialakításával egyetért. Megbízza a polgármestert, hogy a horvát konzuli hivatal nyitása érdekében vegye fel ismételten a kapcsolatot a Horvát Köztársaság Nagykövetségével 28 és, ha szükséges, ajánlja fel a város segítségét a hivatal kialakításához. Határidő: 1997. április 30. Felelős: Suhai Sándor polgármester 10.) Előterjesztés a nagykanizsai oktatóbázis megvalósítására (írásban) Előadó: Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara elnöke Halász Károly: Tudomásom szerint a dunántúli DKG-EAST beadvánnyal fordult a közgyűléshez. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is elhangzott az a kérés, hogy vizsgáljuk meg, át lehet-e vinni ezt a projektet egy magáncéghez. A német partnert megkérdeztem, és az európai pártprogram projekjei nem vihetők át magáncéghez. Ez a két Nagykanizsán megalakuló cég nem konkurensei egymásnak. Egymást kiegészíthetik és magas színvonalra emelheti Nagykanizsa ezt a tevékenységet. Döntési helyzetben természetes, hogy van ellenérdeltség. Véleményem szerint a feladatokat ésszerűen kell megosztanunk. Felmerült az a kérdés is, hogy meddig kell finanszírozni ezt a szerveződést a városnak. Nem a város által létrehozott üzemek feletti képzőhely jön létre, hanem a város segítségével jön létre egy bázis. Úgy gondolom, hogy a város nem szalaszthatja el ezt a lehetőséget. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a napirendet. Az előterjesztés második oldalán szerepel, hogy az "oktatóbázis három feladatkör betöltésére jönne létre az 1. pontban- pedig a szakmunkásképzés magasabb színvonalának elősegítése - kezdetben ez tenné ki a tevékenység legnagyobb részét, 90-95%-ot." A jelenlegi előterjesztés ebben a formában arról szól, hogy ez a technika a Széchenyi István Ipari Szakközépiskola tanműhelyébe telepítve az alapfokú szakoktatásban venrfe részt. Bizottságunk a határozati javaslatokkal kapcsolatban olyan döntést hozott, hogy a határozati javaslatok 1. pontját illetőleg a 4. pontját támogatja. A 4. pontot a következőkkel egészítettük ki: "A működtetés részletes tervét - a költségvetés kialakítását is -a Zalai Kézműves Kamara a Közgyűlés elé terjeszti." Úgy gondolom, hogy ez idő alatt ki lehet dolgozni a működtetés részletes tervét és ehhez hozzá lehet rendelni a megfelelő költségvonzatokat. Őri Sándor: Sajnálatosnak tartom, hogy a német fél nem tudja a DKG-EAST Rt-nek azon álláspontját elfogadni, miszerint az ott jól működő oktatási bázisán tudná fogadni ezt a képzést, illetve az ehhez nyújtott tárgyi segítséget. Szeretném megemlíteni, hogy a DKG-EAST-ben működő tanműhely fogadja az átképzési és a képzési igényeket is. A rendelkezésre álló tanműhelyünk a német fél által felajánlott hat munkahelyessel szemben 12 munkahelyes, és a mai követelményeknek megfelelő hegesztési eszközökkel van felszerelve. Amit a német fél felajánlott, az csak alapképzéshez 29 elegendő eszközrendszer. Nagyon sok járulékos költség fog még ezen kívül adódni, mert nemcsak az épületet kell biztositanunk, de az éves üzemeltetéshez szükséges összeget. Ahhoz, hogy a további fejlődés biztosítva legyen az anyagelőkészítésben, a minősítésekben, a technológiában ennek az összegnek a sokszorosát kellene fordítanunk arra, hogy itt az alapképzésen túl minősített hegesztőkópzés történjen. A DKG-EAST alapvető érdeke, hogy ezt a tanműhelyét fenntartsa, nem alapozhatja a jövőjét egy most induló kezdeményezésre, mert a cégnek stabil továbbképzésre van szüksége különösen a hegesztés területén, ahol a minősítéseket folyamatosan meg kell újítani. Nem várható az, hogy amennyiben megjelenik egy alapképzés, akkor a vállalat felszámolja a saját intézményét és igénybe veszi a Kamara hasonló intézményét. Megfelelő létszámigény sincs arra, hogy ezt a továbbképzést a kamarával közösen létrehozott oktatási intézmény lássa el. Nem fog felmerülni olyan igény, amit ne tudna kielégíteni a DKG-ban működő tanműhely. Ez a tanműhely önállóan gazdálkodik, tanfolyamokat szervez, így arra biztatnám a kamarát, hogy a tagjai is ezeken a tanfolyamokon vegyenek részt. A hegesztők alapképzése a szakmunkásképzőben csak az első évfolyamban folyik, míg a második, harmadik évfolyamban a DKG-EAST képzi az összes hegesztő szakmunkást, de a cég hajlandó arra is, hogy az első osztályos képzést is átvállalja. Úgy gondolom, hogy indokolatlan terhet vállalnánk fel akkor, ha egy új létesítményt hoznánk létre annak ellenére, hogy egy városban működő nagyvállalat ezt felvállalja. Javaslom, nyilvánítsuk ki azon véleményünket, hogy ezt a felajánlást köszönjük, de nem fogadjuk el. Krémer József; Véleményem szerint, ha Óri képviselő a DKG-EAST képviselőjeként szólal fel, akkor szót kell kérnie és a mikrofonnál kell elmondani a véleményét. Ori Sándor: Nem hiszem, hogy azt mondtam, a DKG képviseletében mondom el a véleményemet, csupán a költségvetésünk kímélése érdekében szóltam, és egy olyan oktalan döntést próbálok megakadályozni, amellyel egy olyan intézményt hoznánk létre, amely már nem jól működik és rendelkezésre áll városunkban. Dr. Bárányi Enikő: Sajnálatosnak tartom, hogy Óri képviselő hozzászólását most és nem korábbi időpontban tette meg, mert a nagykanizsai oktatási hálózat felújítására 30 millió Ft szerepel a költségvetésben. Ha jól látom a város részéről az objektum kialakításához 15 millió Ft szükséges. Mi ennek a forrása? Hogyan tudjuk beilleszteni ezt a 15 millió Ft-os igényt? A működési költségeknél egy évre vonatkozóan megjelent 7,15 millió Ft az előzetes számításokkal. Elegendő lesz-e az 1997-98. évben megszavazott, "oktatási karcsúsítás" ennek a plusz költségnek a fedezetére? Palotás Tibor: Véleményem szerint nem erről az előterjesztésről kellene tárgyalni, hanem arról, hogy egy másik szakma idetelepítése megoldható-e abban a keretben, amit Halász Károly most elfogadtatni próbált velünk. Javaslom, hogy ne erről az indítványról, hanem más szakma telepítéséről tárgyaljunk. Suhai Sándor: Más szakma telepítéséről most nem célszerű 30 tárgyalni, mert egy pályázatról van szó. Ha ezt a pályázatot nem fogadjuk el, akkor a Dortmundi Iparkamarával nem tudunk még egy pályázatot elnyerni. Sok érv szól emellett a technika mellett, de csak akkor, ha ez nem kerül túl sok pénzébe a városnak, és nem teremt konkurenciát. Nem tudom, hogy jogilag kizáró tényezó-e az, hogy a DKG-EAST egy privatizált vállalat. Dr. Kerekes József: Az adott ügyben a kérdés az volt, hogy fogadjuk-e a dortmundi kamara pályázatát az oktatóbázis befogadására. Úgy döntöttünk, hogy igen. Most arról van szó, hogy ezt az iskolát melyik épületbe telepítjük és ezt ki működteti. Ebben döntöttünk. A kérdésem most azt, hogy a dortmundi kamara egyáltalán kikötötte-e azt, hogy csak a Zala Megyei Kézműves Kamara fennhatósága alatt működtető ez az iskola, vagy sem. Ha ilyen kikötés volt akkor eleve nem jöhet szóba a DKG, amennyiben nem volt, akkor nekünk csupán arról kell döntetnünk, hogy a város szempontjából mi az előnyös. Akár a DKG, akár a Széchenyi Szakközépiskola fogja ezt folytatni, ugyanazok a gyerekek, illetve felnőttek fognak oda járni, csak nem az északi városrészbe, hanem a délibe. Számunkra ez teljesen közömbös. Ami viszont már nem közömbös, hogy ennek az iskolának, továbbképző központnak a fenntartása mibe fog kerülni. Azt kérdezem Halász úrtól, hogy a dortmundi kamarának volt-e olyan kikötése, hogy csak az 6 kezelésükkel működhet az iskola, vagy sem. Ha ilyen nem volt, akkor a másik kérdésem az, hogy megoldható-e, hogy a DKG oktatóbázisában ugyanúgy részt vehet a Zalai Kézműves Kamara mint ahogy részt venne a Szakmunkásképző Iskolának a feladatába. Arról van tehát szó, hogy Szakmunkásképző Iskola vagy DKG. Szerintem a Kamarának a szerepe változatlan marad. Suhai Sándor: Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy Halász úr az előbb nyilatkozott, és azt hiszem nincs jogunk kétségbe vonni nyilatkozatának valóságtartalmát. Véleményem szerint még mindig jobb lenne, ha a dortmundi kamarával felvennénk a kapcsolatot, mintha egyáltalán nem fogadnánk ezt a programot. Most arról van tehát szó, hogy fogadjuk-e ezt a prgramot vagy nem. Kalmár István: Ezek az észrevételek, illetve kérdések megfogalmazódtak a Gazdasági Bizottság ülésén is. Halász úr részéről elhangzott válasz kizáró jellegű, tehát igazából ez a lehetőség értelmezésem szerint nem megoldható. Úgy gondolom, hogy abban kellene döntést hoznunk, hogy ezt a 15 millió forint értékű technikát valamilyen szinten elfogadjuk-e, és az alapképzésben vagy a szakmunkásképzésben tudjuk-e hasznosítani. Ha azt mondják, hogy valóban erre a szakmára nincs igény, mert olyan alacsony a beiskolázottság, vagy egyszerűen azt a szakember gárdát, amely kikerül az iskolából nem tudják a Nagykanizsa vagy környékén működő vállalkozások alkalmazni, akkor valóban azt kell mondani, hogy nincs értelme, mert igazából csak munkanélkülieket fogunk képezni. Ha ezeket a szakmunkásokat tudják alkalmazni, akkor meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ez milyen módon oldható meg legolcsóbban, mert úgy tűnik, hogy ezt a programot nekünk kell az Ipari Iskolában működtetni. A javaslat szerint ez az Ipari Iskola volna. Most azt kell eldöntenünk, hogy kialakítható-e ott az oktatóbázis és az üzemeltetést a Kamara 31 saját bevételéből vagy valamilyen pályázati pénzből meg tudja-e oldani. Suhai Sándor: Kérdezzük az osztályvezető asszonyt, hogy hegesztő szakma iránt milyen az érdeklődés pillanatnyilag Nagykanizsán és mi várható egy két-három éves középtávon. Dr.Pintérné Grundmann Frida: Úgy gondolom, hogy abból nem lehet kiindulni, hogy munkanélkülieket képzünk, mert minden képzés akár Nagykanizsán, akár Magyarországon tulajdonképpen munkanélkülieket képez, hisz a munkahelyek teremtésével van alapvetően gond. A másik kérdésre az a válaszom, hogy az 1997-98-as tanévre 1 fő jelentkezett hegesztő tanulónak, ami természetesen azt jelenti, hogy a gépészeti képzés az az irány, ami megyei szinten legfeljebb a szintentartás, de inkább a visszafejlesztés kategóriájába tartozik. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy ez a hegesztőbázis nem kizárólag csak a hegesztő ipari tanulóknak ad gyakorlóhelyet, hanem nyilván a más rokonszakmák esetében is felmerül ez az igény. Szeretném azt is jelezni, hogy a DKG valóban azon kevés vállalatok közé tartozik, amely azt a gyakorlati képzést folytatja ami tulajdonképpen a szakmunkásképzésnek a legideálisabb formája, tehát hogy nem tanműhelybe történik a képzés, hanem a gyakorlatban. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az összes többi vállalat amely rendelkezett ilyen gyakorló tanműhellyel megszüntette azt. Ha bármilyen ilyen irányú elmozdulás van, akkor a DKG-nak nyilván célszerű lenne erre vonatkozóan egy nyilatkozatot adni, ami jogi garanciát jelentene számunkra. Arra, hogy a DKG tanműhelybe kerüljön elhelyezésre a pártprogramon nyert anyag, illetve ezközrendszer nagyon kicsi a remény. Bicsák Milós: Nagyon sajnálom, hogy ez az egész ügy ilyen irányba ment el, valamint azt, hogy Palotás képviselő az iparos társadalom ellen hangolja a közgyűlést. Nagykanizsa város szakmunkásai, kisiparosai, vállalkozói elvárják, hogy a közgyűlés támogassa ezt a programot. Ez nem egy új épületben lesz, ami a közgyűlés vagy a város kasszáját folyamatosan kimerítené, hanem egy meglévő szakmunkásképzőben. Olyan szakembereknek, akik már 10 vagy 20 éve szereztek szakmunkásbizonyitványt szükségük van az önképzésre. Hangsúlyozni kívánom, hogy amennyiben ezt a közgyűlés elutasítja, úgy az iparos társadalom nagyon rosssz véleménnyel lesz a kanizsai közgyűlésről személyemmel együtt. Név szerinti szavazást kérnék a program elutasításáról, mert luxusnak találom, hogy egy 26 milliós programot - amit elnyertünk -visszautasítsuk. Kérem képviselőtársaim támogatását. Palotás Tibor: Abban reménykedem, hogy a Városi Televíziót nézők értették amit Őri Sándor mondott, sajnálom, hogy Bicsák Miklós képviselőtársamnak nem volt ideje odafigyelni. Azt is nagyon sajnálom, hogy Halász Károly elnök úr sem ismerte a városban a képzés helyzetét. Úgy látszik én is tudatlan voltam ebben a témában és még néhány képviselőtársam is, hisz elhangzott az, hogy Őri Sándor kicsit késve mondta el azt amit ma itt közölt velünk, de nem is neki kellett volna elmondania hanem az oktatásért felelős embereknek. Remélem a nézők hallották, hogy nem az iparosok ellen beszéltem. Kérésem Bicsák Miklós és Halász 32 Károly urakat, hogy nevezzenek meg egy olyan szakmát amire szükség van és ami ugyanazt a célt érné el, amit ók szerettek volna ezzel a jószándékú kezdeményezésükkel. Véleményem szerint nem mérték fel a valós helyzetet. Dr.Csákai Iván: Többször elhangzott, hogy ez alatt a másfél év alatt támogattuk az elképzelést, de soha nem beszéltünk a pénzeszközökről. Nem hiszem, hogy az itt felsorolt eszközöknek a beszerzése 15 millióból megvalósulhat, mint ahogy azt sem, hogy ez a városnak idóvel semmi pénzébe nem fog kerülni. Mi lesz ha két év múlva egyáltalán nem lesz kit képezni? Minden költségét nekünk kell viselni. Nem tartom szerencsésnek, hogy a költségvetés elfogadása után egy 30 milliós tétel jelenjen meg, aminek nincs megjelölve a forrása. Suhai Sándor: Kérem válaszoljanak a szakosztály vezetői. Dr. Pintérné Grudmann Frida: Mi az első pillanattól kezdve mondtuk, hogy erre a képzésre ilyen formában nincs szükség. Az át- és továbbképzés igénye és városi megoldása nem a mi kompetenciánk, tehát a DKG-ban vállalkozói alapon folyó át- és továbbképzés rendszeréről - ha van is tudomásunk róla - nem nyilatkozhatunk. Véleményem szerint a technikát mindenképpen célszerű a városnak fogadni, mert nem a szakmunkástanulók képzéséről lenne szó, amit a Kamara tervez, hanem egy át- és továbbképző központot szeretnének létrehozni, ami jelenleg a DKG-ban vállalkozói alapon működik. Úgy gondolom, hogy a konkurencia bizonyos esetekben nem tesz rosszat, mert ez a képzési költségekben jelentkezhet. Erre vonatkozóan azt hiszem elég egyértelműen állást foglaltunk többször is a szakma oldaláról. Röst János : Elfelejtkeztünk arról, hogy meg kellene köszönni a Kamara képviselőjének és Dortmundnak munkájukat és azt a kitartást, amivel ezt az ügyet kezelik. Úgy gondolom ez a döntés már megszületett, most a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslatát kell megtárgyalnunk és májusban kell meghoznunk a végső döntést. Nem tudom, hogy vizsgálták-e a jelenlegi épület műszaki állapotát, mert elképzelhető, hogy olyan rossz állapotban van, hogy különben is költeni kellene rá. így a kettő egymást kiegészítve költségmegtakarítást jelentene, nem pedig költségbóvülést. A szakmai képzéssel kapcsolatosan elmondanám, hogy itt nemcsak általános hegesztőket képeznek, hanem rengeteg rokonszakmát is. Az a kérésem, hogy arról a pontról szavazzunk, amit a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság beterjesztett, és azt követően a végleges döntésnél májusban egy visszautaló anyaggal ezt meg tudjuk oldani. Suhai Sándor: Módosító javaslatként megszavaztatom a bizottság véleményét, de az előterjesztést kell most megszavazni a vita után. Ferenczy Zoltán: Ma kaptuk meg azt a pályázati anyagot, amelyet a DKG-EST készített a cég működéséről és a jelzett hegesztő szakoktatásról, képzésről. Meglepődve olvastam, mert a benne szereplő dolgokról előzetesen nem kaptunk semmiféle tájékoztatást. Azt kérném, hogy amennyiben van rá lehetőség a 33 dortmundi kamara hegesztő szakértői és a hazai szakértők egyezzenek meg abban, hogy olyan jellegű technikát hoznának Magyarországra, amit a DKG-EAST nem tud biztosítni. Azok a képviselőtársaim, akik úgy gondolják, hogy itt szakmunkásképzésről van szó félreértették a dolgot, mert régebbi végzettségű szakemberek továbbképzéséről van szó. Azt kérném hogy a szakemberek számára szervezzünk egy utómegbeszélést annak érdekében, hogy nyerjen a város, az oktatás és a Kamara is. Dr. Horváth György: Ez a továbbképző-átképző központ olyan célokat szolgál, amely egyértelműen a szakemberek szakmai továbbképzését segíti. Nem tartom szerencsésnek, ha szakmai kérdésekbe olyanok is beleszólnak, akik tulajdonképpen nem ismerik az egész szakmunkásképzés rendszerét. Halász Károly: A tisztelt képviselőknek van néhány jogos aggályuk, de szeretném hangsúlyozni, hogy most egy város perspektívájáról kell dönteniük. Néhányszor már megfogalmazódott, hogy ezek a képzőintézetek a világon mindenütt a helyi önkormányzatok vagy az állam hozzájárulásával jönnek létre és önöknek ez az elképzelés várhatóan 30 millió Ft-ba fog kerülni.Sokan támogatták a továbbképzést és bízomm abban, hogy ennek hatására a mesterképzés Magyarországon is visszanyeri a rangját. 5 éve dolgozunk azon, hogy a Dortmundi Kamara nyerjen meg egy olyan pályázatot, amelynek keretében az említett központ Nagykanizsára lenne telepítve. Azzal a kifogással lehet ugyan élni, hogy ez most nem aktuális, de tudni kell, hogy a piaci viszonyok változása miatt az állandóságot senki nem tudja garantálni. Sok óriáscég nem helyben képzi a munkásait, hanem képzőintézetekben és ezért mertünk arra gondolni, hogy Nagykanizsa város fogadja ezt a elképzelést és így létrejöhet egy olyan központ, amely a szakma érdekeit szolgálná. Suhai Sándor: 11 képviselő név szerinti szavazást kért. Elsőként Őri képviselő javaslatáról kell szavaznunk, mely szerint ha lesz hegesztőbázis Nagykanizsán, az csak a DKG-EAST tanműhelyében legyen. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai_Sándor: Következő javaslat, hogy egyáltalán ne a hegesztéssel induljon oktató bázis, hanem valami mással. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai_Sándor: Ettől kezdve határozathozatal következik név szerinti szavazással. Aki egyet tud érteni azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Zalai Kézműves Kamara, a Dortmundi Kézműves Kamara által PHARE pályázaton nyert 34 hegesztő technológiát fogadja és telepítési helye a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanműhelye legyen, kérem szavazzon. (Dr. Takács Anikó jegyző név szerint kéri a képviselők szavazatait.) A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Következő határozati javaslat az, hogy az infrastruktúra kialakításához Nagykanizsa Város Megyei Jogú Önkormányzata 15 millió forintos támogatást nyújt. Kérem szavazzunk. A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 18 ellenszavazattal nem fogadja el. Suhai Sándor: Harmadik határozati javaslat szerint az oktatóbázist intézmény irányítaná, vagy a Kamara és az intézmény közösen, illetve a Kamara irányítaná. Kérem szavazzunk a,b,c pontokra. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal a c. pontot fogadja el. (Az erről készült jegyzőkönyv csatolva.) Suhai Sándor: Negyedik határozati javaslat szerint a működtetés részletes tervét a Zalai Kézműves Kamara közgyűlés elé terjeszti, ez tartalmazza a tényleges bekerülési költséget, amivel ezt a technikát le lehet Nagykanizsán telepíteni. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 50/1997. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Zalai Kézműves Kamara a Dortmundi Kézműves Kamara által PHARE pályázaton nyert hegesztő technológiát fogadja. Telepítési helye a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanműhelye. 2.) Az oktatóbázist a Kamara irányítja. Határidő: 1997. december 31. 35 Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) A működtetés részletes tervét a Zalai Kézműves Kamara a Közgyűlés elé terjeszti. Határidő: 1997. május 15. Felelős : Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara elnöke 11.) Javaslat az oktatási intézmények étkeztetését biztositó konyháinak üzemeltetésére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az előterjesztést bizottságunk megtárgyalta, támogatja. Az Érdekegyeztető Tanács is egyhangúlag támogatja. Kérem az előterjesztés elfogadását. Suhai Sándor: Az előterjesztésről a vitát megnyitom. Tarnóc z ky Att i1a: A határozati javaslat 5. pontja racionalizálásról szól, véleményem szerint azonban leépítésről van szó. Úgy tudom, hogy ötven diák után lehetett az intézményeknek egy konyhai dolgozót foglalkoztatni, de az elszállított adagok után is ez a szám volt érvényben. Elfogadom, hogy 1/3 résszel több adagot kell megfőzni akkor, ha kiszállítják az intézményből az ebédet, így a 159 fő foglalkoztatása indokolt. Tehát kettővel többen dolgoznak a konyhákban mint amennyi az eddigi szabályok szerint úgy gondolom jogos volt. Ezzel szemben 26 fő elbocsátásáról szól az indítvány, miközben párhuzamosan az 50 főre főzött ebéd 1 dolgozó vonatkozásában 60 főre emelkedik, elszállított étel esetében pedig 80-ra. Véleményem szerint tehát nincs munkaerő felesleg. A megtakarított összeget a konyhák jobb felszereltségére szeretnék fordítani ami indokolt is, de a módszerrel nem értek egyet. Ha a testület ragaszkodik a normaemeléshez, akkor ennek béremeléssel kell járnia - és 15%-ot javaslok ellenkező esetben maradjon az adagszám 50, a kiszállított ételmennyiség esetében 67, és ennek megfelelően nézzük át a konyhák ellátottságát konyhai dolgozókkal, mert előfordulhat, hogy néhány helyen sokan dolgoznak és kevés a munka, de előfordulhat ennek ellenkezője is. Dr.Pintérné Grundmann Frida: A racionalizálás szó azért jelenik meg, mert erről is van szó. Idén is lesz lehetőség pályázat benyújtására, de ennek feltétele, hogy az elnyert összeget csak az adott területre lehet visszaforgatni. A konyhai dolgozók számában és a konyhák kapacitásban nagy aránytalanságok alakultak ki. Szeretném tájékoztatásul elmondani, miután nincs törvényi szabályozás erre, több helyen érdeklődtünk, hogy milyen normát hagyhatunk jóvá. Az adagszámok 50 és 100 főzött adag között mozognak Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ez az 50 adag teljesíthető. Mielőtt az előterjesztés kidolgozásnak nekiláttunk volna összehívtuk az élelmezésvezetőket minden intézményből és 36 velük egyetértésben született meg az adagszámok meghatározása. Későbbiek során az ÁNTSZ-tól kapnak majd egy tájékoztatást a konyhák helyzetéről valamint felszereltségéről, és ebben külön kitérnek majd arra, hogy a konyhák felújítása elkerülhetetlen. Ha a képviselő úr végignézi a táblázatokat, akkor láthatja, hogy nem 26, hanem 24 főről van szó és az előnyugdíjazások, nyugdíjazások miatt ez a szám még csökken. Változatlanul azt kérem, hogy fogadják el ezt az előterjesztést, mert a konyhák között meglévő feszültség nem tartható tovább. Két konyhán - ezt konkrétan megtalálják az anyagban szüneteltetés, illetve megszüntetés cimszó alatt - a kihasználtság nem érte el a 40%-ot. A Dr. Mező Ferenc Gimnázium konyhája megszüntetésre kerül és átmeneti szüneteltetést javasolunk az Űrhajós Óvodánál, mert a gyerekszám remélhetőleg nő majd, így nem lenne célszerű a konyhát leszerelni. Dr. Fodor Csaba; Az Érdekegyeztető Tanács és az érdekképviselet az előterjesztéssel egyetértett. Méltányolom Tarnóczky képviselő hozzászólását, de azt az elképzelését, hogy bocsássunk el 24 embert, a bérét osszuk szét és ezzel működési költséget ne takarítson meg az Önkormányzat nem tudom támogatni, mivel így Ígérvény szinten sem marad pénzeszköz a konyhák rekonstrukciójára. Magam részéről ebben nem kívánok igennel szavazni. Gondolom az előterjesztés elég alapos munka után született meg. Tarnóczky Attila: Dr. Pintérné Grundmann Frida kérdésére válaszolva elmondanám, hogy nem igaz az a kijelentés, mely szerint nem lett megemelve az adagszám, hiszen az előterjesztés 60-80 adagról szól a jelenlegi 50 helyett. Jelezni kívánom azonban azt, hogy a konyhai dolgozók rendkívül rossz körülmények között dolgoznak, a gépek elavultak, amit több kézi munkával kénytelenek ellensúlyozni és fizetésük is nagyon alacsony. Lehet, hogy most a konyhai dolgozók érdekeit képviselem, de erre szükség is van, mert a dolgozók véleményét senki nem kérdezte meg. Megítélésem szerint két megoldás képzelhető el: vagy elbocsátásokra kerül sor és a többi dolgozónak megemeljük a fizetését a többletmunkára tekintettel, vagy nem bocsátunk el 24 dolgozót, de az adagszámokat sem növeljük. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Úgy gondolom, ha a jelzett adagszámot egy adott konyhán kevesebb emberrel is sikerül elkészíttetni, akkor a norma teljesíthető. A 15%-os fizetésemelést támogatni tudom, de ez csak addig jelent megoldást, amíg a következő központi bérfejlesztésre sor nem kerül. Dr. Horváth György: Az Érdekegyeztető Tanács ülésén személyesen is részt vettem, és véleményem szerint a konyhai dolgozók érdekeit a delegált tagok megfelelően képviselték. Tarnóczky Attila: Az Érdekegyeztető Tanácsot én nem említettem, csupán arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a beosztottak részéről megnyilvánuló ellenállásra nem lehet számítani, de ez nem azt jelenti, hogy mindennel egyet is értenek. 37 Marton István: Az előterjesztés előnyét abban látom, hogy a közgyűlés számára világossá válik az oktatási intézmények konyháinak helyzete. Javaslom, hogy minden szociális és egészségügyi intézményben készítsenek hasonló felméréseket. Suhai Sándor: Mivel több hozzászólás nincs a vitát lezárom. Tarnóczky képviselő részéről módosító javaslat hangzott el, mely szerint a 60-80 adag akkor elfogadható, ha a dolgozók fizetését 15%-kal megemeljük. Kérdezem az előterjesztőt, hogy el tudja-e fogadni a javaslatot? Dr. Horváth György: Nem. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni Tarnóczky képviselő javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal 7 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő másik javaslata szerint maradjon az 50 adag, ha helyben kerül az étel elfogyasztásra, illetve 67 adag elszállítás esetén. Kérdezem az előterjesztőt, hogy el tudja-e fogadni a javaslatot? Dr. Horváth György: Nem. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni Tarnóczky képviselő javaslatát, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A határozati javaslatról pontonkénti szavazás következik. Aki a javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal 3 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. 38 A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Suhai S&ndor: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal 2 tartózkodás mellet a javaslatot elfogadja. 51/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az oktatási intézményekben működtetett főzőkonyhákban a személyi feltételeket az alábbiak szerint biztosítja: - főzőkonyhánként egy élelmezésvezető, - helyben felszolgált és fogyasztott étkeztetés esetén 60 adagonként 1 fő konyhai dolgozó, - szállított élelem esetén 80 adagonként 1 fő konyhai dolgozó. Határidő: 1997. szeptember 1. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) az Űrhajós Úti Óvoda önálló konyháját 1997. július l-től átmenetileg szünetelteti, az intézmény ellátását a Központi Óvodai Konyhában biztosítja. Ezzel egyidőben a 3. számú Óvodai Egység biztosítja Bajcsai tagóvodájának ellátását. Határidő: 1997. szeptember 1. Felelős: Suhai Sándor polgármester 3.) a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Leánykollégium konyháját 1997. július l-jével összevonja, az étkeztetést a továbbiakban a Leánykollégium konyhája látja el. Határidő: 1997. szeptember 1. Felelős: Suhai Sándor polgármester 4.) utasítja az intézmények vezetőit a konyhai dolgozók számának a Határozat 1. pontjában jóváhagyott létszámnorma szerinti felülvizsgálatára és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1997. szeptember 1. 39 Felelős: Suhai Sándor polgármester 5.) a racionalizálásból felszabaduló, valamint a konyhák többletbevételéből adódó anyagi forrásokat az intézményi konyhák korszerűsítésére, felszereltségének felújítására fordítja. Határidő; folyamatos Felelős: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a költségvetési intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetés és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáira (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Aki egyetért az előterjesztésben lévő határozati javaslattal, kérem szavazza meg. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 52/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. április 1-jei hatállyal az élelmezést nyújtó intézmények vonatkozásában az átlagosan 20%-os élelmezési napi nyersanyagnorma emeléssel, ezen belül az ebédre jutó norma mértékével egyetért, s a melléklet szerint jóváhagyja, egyben a rezsi mértékét az előző évivel megegyezően 65%-ban állapítja meg. Határidő: 1997. április 1. Felelős: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat a Kanizsa Újság Kft. további működésére és vezetői pályázat kiírására (írásban) Előadó: Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elönke Dr. Horváth György az Oktatási , Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándor: Dóró János kéri-e a zárt ülés tartását? Dóró János: Nem kérem. Br._Fodor Csaba: Véleményem szerint a július 1-jei határidő 40 hosszú szeretném, ha ez június 1. lenne, és ennek megfelelően javaslom a többi határidő módosítását is, az első határozati javaslat határidejét május 15-ére. Szeretném továbbá, hogy az 1. pont második bekezdésében foglaltak, mely szerint a működési költségek csökkentésének, valamint a bevételek növelésének lehetőségeiről az ügyvezető személyének eldöntése után kerül sor kimaradna, és helyette a döntésével egyidőben foglal állás kerülne a javaslatba. Az alkalmazási feltételeknél ne tegyük kötelezővé a legalább 3 éves újságírói gyakorlatot - ez csak előnyt jelentsen -, hiszen a pályázati kiirás ügyvezetői munkakörre vonatkozik. Javaslom, hogy az előbbieknek megfelelően a 3. pontban szereplő május 2-ai határidő április 25-re változzon és a munkakör június 1. napjától legyen betölthető, az elbírálás határideje pedig a javasolt május 31. helyett május 15. lenne. Végső soron el tudom fogadni a május 2-ai határidőt is, ha a bizottság a kérdésről május 15-ig dönteni tud. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a gondolattal, hogy a pályázat benyújtásának határideje május 2. legyen és az elbírálás május 15-én kerülne a közgyűlés elé, az állás pedig június 1-jei határidővel legyen betölthető, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 nem szavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A másik módosító javaslat szerint a pályázatban szerepeljenek a gazdálkodási és szakmai elképzelések. Aki ezt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: A harmadik módosító javaslat arra vonatkozott, hogy az újságírói gyakorlatot ne tegyük kötelezővé, az csak előnyt jelentsen. Kérdezem az előterjesztőt, hogy egyetért-e ezzel a javaslattal. Dr. Horváth György: Nem, mert nincs arra lehetőség, hogy a létszám bővüljön egy főszerkesztővel, így mindenképpen indokoltnak tartom a gyakorlat kikötését. Suhai Sándor: Kérdezem a másik előterjesztőt, Kalmár Istvánt, hogy egyetért-e a javaslattal. Kalmár István: Nem. Suhai Sándor: Az előterjesztők nem értenek egyet a javaslattal, kérem szavazzunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással 41 nem fogadja el a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Most pontonkénti szavazásra kerül sor. Aki el tudja fogadni az 1. pontot, amely szerint továbbra is működtetjük ezt az egyszemélyes kft.-t és a dologiak a pályázatban kerülnek meghatározásra, az kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: A második pont szerint Dóró János ügyvezetőfőszerkesztő megbízatását az új ügyvezető kinevezéséig meghosszabbítjuk, a bérét pedig havi 70.000 Ft-ban állapítjuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: A harmadik pont szerint a közgyűlés a határozati javaslatban foglalt feltételek szerint írja ki a pályázatot. Aki a módosításokkal el tudja fogadni, kérem szavazza meg. A közgyűlés 19 szavazattal 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 53/1997. számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapot továbbra is egyszemélyes önkormányzati Kft. formájában kívánja működtetni. A működési költségek csökkentésének, valamint a bevételek növelésének lehetőségeiről az ügyvezető személyének eldöntésével együtt foglal állást. Határidő: 1997. május 15. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2. A közgyűlés Dóró János ügyvezetőfőszerkesztő megbízását a pályázat elbírálásáig, illetve az ügyvezető kinevezéséig meghosszabbítja, bérét havi 70.000 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1997. március 31. 42 Felelős: Suhai Sándor polgármester 3. A közgyűlés pályázatot hirdet - a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap kiadására létrehozott -Kanizsa Újság Kft. ügyvezetői munkakörének betöltésére. Feltételek: - felsőfokú iskolai végzettség, - legalább három év újságírói gyakorlat, - erkölcsi feddhetetlenség. A munkakör 1997. június 1. naptól tölthető be. Bérezés megállapodás szerint. A Kft., illetve a hetilap működtetésével kapcsolatos gazdálkodási és szakmai elképzeléseket tartalmazó pályázatokat és mellékleteit (önéletrajz, érvényes erkölcsi bizonyítvány, szakmai gyakorlat és iskolai végzettség igazolása) Nagykanizsa Megyei Jogyú Város Polgármesterének (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.szám) kell benyújtani 1997. május 2. napjáig. A benyújtott pályázatokat az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezi és terjeszti a Közgyűlés elé. Határidő: 1997. május 15. Felelős: Suhai Sándor polgármester Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatotkat: 14.) Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő DÉDÁSZ Rt. KöGáSZ Rt. részvények értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 43 A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta és a következő határozatot hozta: 54/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy a DÉDÁSZ Rt. részvényeket 7 5 %-os, a KÖGÁZ Rt. részvényeket 110 %-os limitár elérése esetén közvetlenül értékesítse, melyről a Közgyűlés következő ülésén számoljon be. Határidő: 1997. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15.) Előterjesztés "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető cím adományozására Előadó: Suhai Sándor polgármester A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta: 55/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a díszpolgári cím adományozására előterjesztett javaslatot nem fogadja el. 16.) Előterjesztés " Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető cím adományozására Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozta: 56/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) Kotnyek István képzőművésznek a festészet, fénykép- és filmalkotás terén elért kimagasló eredményeiért "Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető címet adományozza, valamint nettó 50.000 Ft. pénzjutalommal és emlékplakettel ismeri el példás hivatástudattal végzett munkáját. 44 b.) a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar városi kulturális életben betöltött háromnegyed évszázados működését "Nagykanizsa Megyei Jogú Városért" kitüntető clm odaítélésével, emlék-plakettel valamint az együttes magasszín-vonalú működését szolgáló 100.000 Ft pénzjutalommal ismeri el. Határidő: 1997. április 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: polgármester más tárgy nem lévén az ülést 21.15 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
