* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.85 MB | |
| 2026-01-13 14:38:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  6 | 10 | 1995. november 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 217/1995 - 232/1995. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető 4.) Tájékoztató a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (Írásban) Előadó: Teleki László a CKÖ elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zalai Kézműves Kamara között együttműködési megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 6.) Javaslat a "Nagykanizsai Szénhidrogénipari Kulturális" Alapítvány kuratóriumába tag delegálására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 7.) Javaslat a "Floreát Kanizsa" Alapítvány kuratóriumi tisztségviselőinek ujjáválasztására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 8.) Előterjesztés a balatonmáriafürdői 671/1 és 671/3 hrsz-ú ingatlanok intézményi vagyonból történő kivonására Előadó: Kovács Tamás, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 9.) Előterjesztés a Kaán Károly Állat- és Természetvédő Egyesület területigényéről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató zalakomári ingatlanának értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a Nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Egyebek a.) Deiszinger József megválasztása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság külsó tagjának (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Zárt ülés b.) Előterjesztés a BILLA Kft. területvásárlási szándékáról az Autóbuszpályaudvartól északra találhaltó területen (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester c.) Fodor és Társa ingatlanvásárlási kérelme Előadó: Suhai Sándor polgármester d.) MÁV NTE Csarnok Előadó: Suhai Sándor polgármester e.) Laktanyák ingatlanainak hasznosítása Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-14/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. november 21-i üléséről Határozatok száma: 217/1995 - 232/1995. JEGYZOKONYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. november 21-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az''ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Simánné Mile Éva osztályvezető helyettes, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László IKI vezető, Halász Károly a Zala Megyei Kézműves Kamara elnöke, Dr. Molnár László alezredes, a Nagykanizsai Rendőrkapitányság helyettes vezetője, Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltéségének vezetője, Soós Sándorné Szociális Foglalkoztató vezetője, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Kérem, hogy egy perces felállással emlékezzünk Vizeli Dezsőre, aki 30 évig volt a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetője és vasárnap halt meg. Tüttő István: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Tarnóczky Attila: Napirend előtt szeretnék a Nagykanizsán folyó valuta üzérkedéssel kapcsolatosan kérést előterjeszteni. Balogh Tibor: Napirend előtt szeretnék szólni. Krémer József: Kérdést szeretnék intézni a polgármester úrhoz, illetve az aljegyző asszonyhoz. 2 Zsoldos Ferenc: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Marton István: Napirend előtt szeretnék szót kérni. Bicsak Miklós: Kérdést szeretnék feltenni. Magyar József: Kérdést szeretnék feltenni napirend előtt. Napirenden kívüli felszólalás Tüttó István: Úgy gondolom, mindenki előtt ismert, hogy az autópálya csak Balatonkeresztűrig fog megépülni a tervek szerint. Nekünk kísérletet kell tenni az országgyűlési képviselő bevonásával arra, hogy ez az autópálya a határig megépüljön, mivel a rendkívül nagy forgalom ezt indokolja. Felvettük a kapcsolatot a letenyei polgármesterrel is ezzel kapcsolatban. Kérem az Önök támogatását is ebben az ügyben. Tarnóczky Attila: Több vállalkozó keresett meg a valutaüzérkedéssel kapcsolatosan. A horvát turistákat becsapják, ami mind a kereskedők, mind a város hírnevének árt. Arra kérem a polgármestert, a hivatal illetékes osztályait, próbálják felmérni, hogy a városban működő kereskedők milyen anyagi támogatást nyújtanának egy olyan figyelőrendszer felállításához, amilyen már Zalaegerszegen működik. Suhai Sándor: Meg fogjuk próbálni. Balogh Tibor: A közgyűlés 216/1995. számú határozatával felkérte a Vizsgáló Bizottságot, hogy a fegyelmi vizsgálatot a kijelöléstől számított 15 napon belül folytassa le, majd a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül az ügy összes iratát, javaslatával együtt küldje meg a közgyűlésnek. A javaslatról a közgyűlés a megküldést követő ülésén dönt. Polgármester úr betegsége miatt a 15 napon belül nem tudtuk a vizsgálatot lefolytatni, így a következő ülésre fogjuk az anyagot beterjeszteni. Zsoldos Ferenc: Az Inkey Kápolna siralmas állapotban van. A kerítés kapu, valamint a kápolna ajtaja nyitva van, mindenképpen biztosítani kell télre az állagmegóvást. A közterület felügyelőket meg kellene bízni, hogy kísérjék figyelemmel a kápolna helyzetét. Suhai Sándor: Intézkedni fogok a Kápolna biztonságos bezárásáról, és erről tájékoztatni fogom képviselő urat. Marton István: A polgármester úrnak az október 30-i közgyűlés utolsó napirendi pontja végén tett méltatlan kirohanását az önérzetükben megsértett képviselőtársaim nevében most utasítom 3 vissza, mivel kirohanása miatt akkor erre nem volt mód. Kérdezem, továbbra is fenntartja-e a testületet kiskorúsitó, durván sértő kijelentéseit. Suhai Sándor: Nem tudom, hogy kiskorúsítottam volna-e a testületet a kijelentésemmel, én csak arra emlékszem, hogy képviselőtársaim ha mérgesek, ha nem, nem egyszer elhagyják az üléstermet tanácskozás közben. Egyszer velem is előfordult, hogy idő előtt elmentem, de mivel nem én vezettem az ülést, gondolom ezt megtehettem. Ha én vezetem az ülést, akkor ezt nem tehetem me<3, mivel az ülés elnökének távoztával megszakad az ülés. Nem emlékszem, hogy durva kijelentéseket használtam volna, de egyébként ez csak megítélés kérdése, hogy kinek mi a durva. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy a 4.) napirendi pontot, - mely tájékoztató a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek önkormányzati foglalkoztatásáról - vegyük le napirendről, mivel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ezt az anyagot annak ellenére nem tárgyalta még meg, hogy már a bizottság napirendjére tűzték. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4.) napirendi pontot ma ne tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Javaslom, hogy az egyebek napirendi pontnál mind a három előterjesztést zárt ülésen tárgyaljuk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a jelenlegi 12. napirendi pontot, a Kaán Károly Állat- és Természetvédő Egyesület területigényét 9. napirendi pontként tárgyaljuk. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a jelenlegi 11. napirendi pontot, a Szociális Foglalkoztató zalakomári ingatlanának értékesítéséről, 10. napirendi pontként tárgyaljuk. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. 4 Suhai Sándor: Aki ezzel a módosítással a napirendi pontokat elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Elóadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (Írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető 4.) Tájékoztató a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (Írásban) Előadó: Teleki László a CKÖ elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zalai Kézműves Kamara között együttműködési megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 6.) Javaslat a "Nagykanizsai Szénhidrogénipari Kulturális" Alapítvány kuratóriumába tag delegálására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 7.) Javaslat a "Floreát Kanizsa" Alapítvány kuratóriumi tisztségviselőinek ujjáválasztására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 8.) Előterjesztés a balatonmáriafürdői 671/1 és 671/3 hrsz-ú ingatlanok intézményi vagyonból történő kivonására Előadó: Kovács Tamás, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 9.) Előterjesztés a Kaán Károly Állat- és Természetvédő Egyesület területigényéről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató zalakomári ingatlanának értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a Nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 5 12.) Egyebek a.) Deiszinger József megválasztása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság külsó tagjának (írásban) Előadó; Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Zárt ülés b.) Előterjesztés a BILLA Kft. területvásárlási szándékáról az Autóbuszpályaudvartól északra találhaltó területen (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester c.) Fodor és Társa ingatlanvásárlási kérelme Előadó: Suhai Sándor polgármester d.) MÁV NTE Csarnok Előadó: Suhai Sándor polgármester e.) Laktanyák ingatlanainak hasznosítása Előadó: Suhai Sándor polgármester 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Palotás Tibor: A 92/1995. számú határozatnál a Pénzügyi Bizottság felkérte a polgármestert, hogy a 13 millió Ft eszközállomány hasznosítására, ilí. a 18 millió Ft vevői követelés behajtására tegye meg a szükséges intézkedéseket. Nem tudjuk, hogy ez a 18 és 13 millió Ft mit takar, ezért ezt az ügyet önálló napirendként meg kellene tárgyalni a testületnek. Kérdés az is, hogy a 48 millió Ft tartalék tőkéből hogy lett 31 millió Ft. A 178/b/1995. számú határozat utolsó mondata nem helyes, mivel a három ütemű tervi teljesítéshez kapcsolat tervezési díjak mértékét nem az Alfától az Omegáig Kft. kötötte meg. Krémer József: Szeretném a polgármesteri tájékoztatót kiegészíteni. A szibériai Szurgut városából delegáció érkezett október végén Nagykanizsára, az orosz és magyar tárgyalófelek között folytatott tárgyalások eredményesek voltak. Kyoto japán város pedagógus delegációja is járt Nagykanizsán, akik felméréseket végeztek a magyar oktatásüggyel kapcsolatban. 1995. november 30-án érkezik Salo város küldöttsége, remélem velük is eredményes tárgyalásokat fogunk folytatni. Czobor Zoltán: A 178/c/1995. számú határozatnál szerepel, hogy a taggyűlés úgy foglalt állást, hogy a Felügyelő Bizottságban 1 fő a tulajdonos képviselője, 2 fő pedig a vállalkozóké legyen. 6 Tudomásom szerint ezt a kérdést csak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalta, ahol azt fogadtuk el, hogy egy-egy fó tulajdonost és egy fő a befektetőket képviselje. Dr. Kerekes József: A 115/1995. és a 183/1995. számú határozatok nincsenek végrehajtva. A pavilonok közgyűlési döntés ellenére a mai napig nincsenek elbontva, szeretném tudni, meddig fogjuk tűrni, hogy packázzanak velünk. A 92/1995. számú határozattal kapcsolatban el szeretném mondani, hogy Kalmár úr a Pénzügyi Bizottság ülésén megállapításait csak szóban ismertette, kértem, hogy a vizsgálat eredményét írásban is küldje meg, azonban ez nem történt meg. Kérem Marton István a bizottság elnökét, hogy szólítsa fel erre. Marton István: A VGV átalakulásával kapcsolatos vizsgálat törvényileg mindent rendben talált. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy tovább kíván foglalkozni az üggyel, akkor a Gazdasági Osztály javaslata után a Pénzügyi Bizottság 1996. januárjában a közgyűlés elé tudja az anyagot terjeszteni. A 184/1995. számú határozatnál szerepel, hogy a szerződést a mai napig nem kaptuk vissza, ez még mindig így van? A 197/1995. számú határozatnál megérkezett-e a Pénzintézeti Központ hozzájárulása? A Zala Megyei Önkormányzat és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Egyeztető Bizottságának jegyzőkönyvét még nem kaptuk meg. A tájékoztató szerint a bizottság évente két alkalommal ülésezik. Ebből a mondatból hiányzik a legalább szó, mivel a bizottság évente akár 10 alkalommal ülésezhet. Az anyag szerint a Zrínyi u. 62. szám alatti épületet csak használatba kapnánk meg, nem tulajdonba. Abból a mondatból, hogy "úgy foglaltunk állást, hogy ragaszkodunk az eredeti megyei határozathoz, továbbra is kérjük, hogy mind a 30 millió Ft teljes egészében kerüljön Nagykanizsára" hiányzik, hogy a Múzeum összeköltöztetésére. Azt, hogy erre a pénzre még van reális esélyünk, azt Tarnóczky Attilának köszönhetjük. A következő mondat szerint az Egyeztető Bizottság úgy foglalt állást egyhangúlag, hogy kérésünket a Megyei Közgyűlés elé terjesztik, viszont Varga László a Zala Megyei Közgyűlés elnöke úgy nyilatkozott, hogy saját elképzelései elfogadtatására törekszik. Ekkor viszont nem értem, hogy miért szavazott mellettünk, hiszen a szavazás egyhangú volt. Czobor Zoltán: A Múzeum épületében lévő üzlethelyiségek eladásából 35 millió Ft-ot kapott a Zala Megyei Közgyűlés, ebből az összegből 5 millió Ft-ot kívánnak a Göcsej Múzeumra fordítani, 10 millió Ft-ot kapna Nagykanizsa, 10 millió Ft pedig az eredeti döntés szerint 30 millió Ft-ot kellene kapnunk. Milyen esélyünk van rá, hogy ezt az összeget megkapjuk? Tarnóczky Attila: Van egy érvényes döntése a Zala Megyei Közgyűlésnek, amelyet nem vontak vissza, bár történtek lépések arra, hogy megváltoztassák ezt a döntést. Tegnap kaptam egy Megyei Közgyűlési anyagot, melyben leírják, hogy az Egyeztető Bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a Megyei Közgyűlés határozatát végre kell hajtani, és az esetleg megmaradó pénz sorsáról a közgyűlésünk dönt. Szeretném tudni, hogy valóban igy 7 fejeződik-e be a határozat,mivel ez a határozat alkalmas arra, hogy a Megyei Közgyűlés tagjait magunk ellen hangoljuk. Látom esélyét annak, hogy ebből a 30 millió Ft-ból a Múzeum összeköltöztethető és kérem a pártok képviselőit, érjék el a Megyei Közgyűlésben, hogy ne változtassa meg a Megyei Közgyűlés a döntését. Tüttő István: A bizottság úgy döntött, hogy 30 millió Ft kerüljön hozzánk, és ha a Múzeum összeköltöztetése nem emésztené fel a 30 millió Ft-ot, akkor a maradék is nálunk maradjon. Suhai Sándor: A 92/1995. számú határozattal kapcsolatosan megkaptam a Pénzügyi Bizottságtól a kimutatást az eszközállományról, valamint a tartozásokról. A Gazdasági Osztályt utasítjuk, hogy tegyék meg a Vagyongazdálkodási Csoporttal együtt a szükséges intézkedéseket. Ha a Pénzügyi Bizottság ezután is érzi, hogy a közgyűlés elé kell az anyagot terjeszteni, meg fogjuk tenni. A 178/1995. számú határozatnál téves a szöveg, nem az Alfától az Omegáig Kft-ről van szó, hanem az Arhitekt Kisszövetkezetről. A 178/c/1995. számú határozatnál a taggyűlés megtárgyalta a Felügyelő Bizottság felállítását, ahol az egyik tulajdonos azt kérte, hogy helyette vállalkozó legyen a Felügyelő Bizottság tagja. Mátyás József: Az Izzós ÁBC mellett lévő két pavilonnál, az egyik bontásra kötelező határozatunk már jogerős. Két hetente 10.000 Ft-ra megbírságoljuk az állampolgárt, ez a lehetőségünk van, kényszerlebontási lehetőség nincs, mivel ez a pavilon üzemel. A másik pavilon üres, ott az a vita, hogy van-e építési engedély vagy sem. Ha az ügyfél fel tudja mutatni az építési engedélyt, akkor visszavonhatjuk a határozatot, ha nincs, akkor pedig a bírósághoz kell fordulnunk. Suhai Sándor: A 184/1995. számú határozatnál még nem kaptuk vissza az adásvételi szerződést. A 197/1995. számú határozatnál a Pénzintézeti Központ elutasította a kérelmet. Az Egyeztető Bizottság jegyzőkönyve készül. Varga László szerintem megszavazta, hogy kérésünket a Megyei Közgyűlés elé terjeszti, de azt nem mondta, hogy támogatni is fogja. Bennünket is felháborított, hogy kanizsai ingatlant értékesített a Zala Megyei Önkormányzat, és a vételárat máshol kívánják felhasználni. Elvártam volna, hogy ezt az összeget a megye felajánlja részünkre, sőt azt is elvártam volna, hogy megkérdezzék mire lenne legcélszerűbb fordítani. Nem feltétlenül értek egyet Tarnóczky úrnak a Megyei Közgyűlében tett javaslatával, hogy a 30 millió Ft-ot a Múzeum raktározási gondjának megoldására kell fordítani. Valószínű, hogy Varga László is úgy gondolja, hogy ha kevesebb pénzből meg tudjuk oldani a Múzeumban a rakrátozást, akkor a fennmaradó pénz a kórházrekonstrukcióra fordítható. Én ezt az összeget a kórházrekonstrukcióra kértem és erre korábban ígéretet is kaptam, de a Megyei Közgyűlésben ezt nem fogadták el. Volt egy másik javaslat, - valószínűleg Tarnóczky Attiláé - hogy ezt a 30 millió Ft-ot a múzeum kapja meg. Ha összevonás ebből a pénzből megvalósul, akkor felmerül az Erzsébet téri épületrésznek 8 a további értékesítése. Azt kértük, hogy kapjuk tulajdonba, de ettől mereven elzárkóztak az Egyeztető Bizottságban. Lehet, hogy az utolsó mondat, amit Tarnóczky úr felvetett, talán szándékosan lett megfogalmazva, mert nem így hangzott el. Ha belegondolunk abba, hogy a jövőben regionális fejlesztési központok fognak kialakulni, ahol meghatározódik egy területnek a fejlesztési lehetősége és ez megyei lesz, akkor Nagykanizsa nem sok jóra számíthat. Lobbizni úgy tudunk, hogy Tarnóczky urat megkérjük, próbálja meggyőzni a Zala Megyei Közgyűlésben a városkörnyéket képviselő társait arról, hogy ez a múzeum az 6 igényeiket is kiélégíti, ugyanígy a Kórház is. Béres Márton: Javaslom a határozati javaslat b. ) pontjának második mondata a következőképpen módosuljon: "a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tegyen javaslatot a Felügyelő Bizottságba delegálandó személyre és erről a következő közgyűlésen döntsön". Tarnóczky Attila: Nem volt a Megyei Közgyűlésen olyan javaslat, mely Nagykanizsának akart volna 30 millió Ft-ot adni, így tehát nem is akadályozhattam meg ennek a javaslatnak az elfogadását. Arról valóban szó volt, hogy 5 millió Ft-ot a Falumúzeumnak kellene adni és a maradékból 5-10 millió Ft a kanizsai Kórháznak. E helyett fogadtattam el azt az álláspontot, hogy a maradék összegből össze kell költöztetni a kanizsai Múzeumot. Meg fogom keresni mind a három városkörnyéki képviselőtársamat és képviselni fogjuk Nagykanizsa érdekeit, de ha Önök is segítenek akkor nagyobb lenne az esélyünk. Kérem az Egyeztető Bizottságot, hogy a továbbiakban pontos határozati javaslatokat hozzanak, ezeket írásban fogalmazzák meg, mivel úgy tűnik, hogy a szóban elfogadott állásfoglalást a Megyei Közgyűlésen másképp találni. Suhai Sándor: Törekedni fogunk arra a jövőben, hogy a határozatok pontosan legyenek megfogalmazva. Az elkészült jegyzőkönyvet megküldjük Varga Lászlónak és ha ez eltérő a Megyei Közgyűlési anyagtól, akkor erre felhívjuk a figyelmét. Böröcz Zoltán: Kérem a polgármestert, kérjen a Megyei Közgyűlés elnökétől, vagy a főjegyzőtől tájékoztatást, hogy ez a 30 millió Ft milyen előterjesztésben került a Megyei Közgyűlés elé, milyen javaslatok hangzottak el, ugyanis én azt hallottam, hogy a 30 millió Ft odaítélése a nagykanizsai kórház-rekonstrukcióra egyeztetett véleményként elhangzott. Suhai Sándor: Meg fogom ezt kérni. Én Varga Lászlótól kaptam a megyegyűlés előtt egy ígéretet, hogy javasolni fogja, hogy a 30 millió Ft-ot a kórházrekonstrukcióra kapjuk meg. Tarnóczky Attila: Amit Böröcz képviselő hallott, nem felel meg a valóságnak, mivel ebben az előterjesztésben szó sem volt arról, hogy 30 millió Ft-ot a Kórházrekonstrukcióra kapnánk. Eredetileg úgy látszott, hogy 10-15 millió Ft-ért lehet eladni ezt a két üzlethelyiséget, tehát nem is hangozhatott el, hogy 30 millió Ft-ot kap ebből a nagykanizsai Kórház. Kérem én is, hogy kérjék el a jegyzőkönyveket és ismertessék az ott elhangzottakat. 9 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat b. ) pontjának második mondata úgy módosuljon, hogy az Önkormányzat által a Kft. Felügyelő Bizottságába delegálandó személyre a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tegyen javaslatot, és következő közgyűlésre terjesszék ide, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat a.) pontját el tudja fogadni a kiegészítésekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 217/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 90/1995, 92/b/1995, 115/1995, 122/b/1995, 174/b/1995, 176/a/b/1995, 178/b/c/1995, 179/1995, 180/1995, 183/1995, 184/1995, 186/1995, 191/1995, 197/1995, 210/1995, 211/1995, 212/a/1995, 214/1995. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, valamint a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. b.) egyetért az Alfától az Omegáig Kft. taggyűlésének javaslatával, hogy a Kft. Felügyelő Bizottságának létszáma 3 fő legyen. Ebből 2 személyt a vállalkozók delegálnak, míg 1 főt a tulajdonos Önkormányzat. Az Önkormányzat által delegált személyre a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tesz javaslatot a közgyűlésnek. Határidő: 1995. november 28. Felelős : Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Egy interpelláció érkezett, melyet Magyar József képviselő adott be. Véleményem szerint ez nem interpelláció, 10 hanem önálló képviselői indítvány, mivel három variáció lett előterjesztve, és anyagi vonzata is van, így nem lehet interpellációként megtárgyalni, ezért javaslom, hogy vegyük fel a következő közgyűlés nepirendjére, mint önálló képviselői indítványt. Magyar József: Egyetértek azzal, hogy javaslatomat önálló képviselői indítványként tárgyaljuk. Suhai Sándor: Fel fogom kérni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, tárgyalja meg ezt az anyagot, és legkésőbb a közgyűlés december elején lévő ülése elé fogjuk terjeszteni. Bicsák Miklós: Választókörzetemben az Űrhajós utcában már régóta probléma a páros oldalon a járda hiánya miatt a közlekedés. Szeretném tudni, mikor készül el a járda? A Hársfa és Ifjúság utcában gondot jelentenek a lehulló falevelek, én egy konténert kérnék az Űrhajós utcába az Építőipari Szövetkezethez, ahová a lakók bele hordhatnák a lehulló faleveleket. Magyar József: Javaslom, hogy a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság a zöld területekre vonatkozóan dolgozzon ki egy tervet az őszi időszakra, hogy mikor szállítják el a lakosság által összegyűjtött leveleket. Mátyás József: Javaslom, hogy Bicsák képviselővel közösen beszéljük meg, mi a kérése, javaslata melyről a közgyűlést tájékoztatni fogjuk. A lakosság által összegyűjtött falevelet -amit nem lenne kötelességünk elszállítani - a Park Kft. 150-160.000 Ft értékben szállította el, és ezt még nem is számlázták le. A mai napon négy tehergépkocsi gyűjtötte a falevelet. Amit most nem tudunk összegyűjteni, azt a hóval együtt fogjuk elszállítani, vagy pedig a tavaszi nagytakarításkor. Suhai Sándor: Úgy gondolom, hogy a falevél eltakarítására külön tervet nem kell készítenünk, erre szerződésünk van, kérem az osztályvezetőt, azonnal intézkedjen ebben a kérdésben. Korábban is volt lombhullás, de soha ennyi panasz nem, mint most. Szándékomban áll - ha az ezzel foglalkozó Kft. nem tud, ill. nem akar ebben az ügyben lépni, akkor - mással szerződést kötni. Nem tudom elképzelni, hogy a hóval együtt szállítjuk el a falevelet, mivel nem szállítjuk el a havat. Magyar József: Csak azt kértem, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalja meg ezt a kérdést, és jelöljön ki időpontokat, amikor az állampolgárok által összegyűjtött faleveleket elszállítják. Én nem kifogásoltam a Kft. munkáját, azt meg lehetne vizsgálni, hogy mivel tudják az a töménytelen falevelet elszállítani és mi mennyi pénzt fordítunk erre. Suhai Sándor: Ha megrendeljük a lombtalanítási akciót, az egy alkalommal 1,5-2 millió Ft. Dr. Csákai Iván: El kell, hogy mondjam, a parlagfű kaszálás még 11 mindig nem történt meg. Marton István: A faleveleket a kertvárosi részeken lakók zsákba tették, de akár el is lehet égetni. Krémer József: A Kazanlak krt. - Rózsa utca sarkán lévó virágbolt és zöldségbolt tulajdonosait felszólították pavilonuk lebontására, a vállalkozók hajlandók egy új esztétikus pavilon megépítésére. November elején megszületett a határozat, hogy a telek ki van jelölve, de a szerződés nem lett aláírva, mivel tudomásom szerint most az a gond, hogy ez a terület a városrendezési tervben nincs átvezetve, ezért nem lehet építési engedélyt kiadni. Ha ez igaz, nem értem miért nem derült ki már márciusban. Nem értem továbbá azt sem, hogy miért nem lehet ennek a két vállalkozónak közel egy év után engedélyt adni arra, hogy lebonthassa bádogpavilonját és elkezdhesse megépíteni esztétikus új üzlethelyiségét. Mátyás József: Ha a benyújtott terv az OÉSZ-nek, valamint a rendezési tervnek nem felel meg, akkor nem tudjuk megadni az építési engedélyt. Suhai Sándor: Krémer képviselő kérdésére 15 napon belül fogunk válaszolni. 3.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető Somos Béláné: Az írásos tájékoztatómat szeretném kiegészíteni. Nagykanizsa és vonzáskörzetében a munkanélküliség Zala megyei viszonylatban 40 %-os. A 8,8 %-os megyei munkanélküliségi rátával szemben Nagykanizsán a 11,5 %-ot meghaladja a munkanélküliek aránya, mely az Önkormányzat számára sem lehet közömbös. Az álláskeresők száma az anyag elkészítése óta tovább emelkedett, így az álláskeresők száma ma a 6500-at meghaladja, ebből nagykanizsai lakós 3558 fő. Előzetes felmérésünk szerint 1400 pályakezdő végzett az idén, akiknek munkába állítása, ill. továbbképzése érdekében igyekeztünk mindent megtenni. Gondunk az, hogy ezek a pályakezdők munkát nem kapnak és több mint 50%-ának esélye sincs arra, hogy el tudjon helyezkedni. A munkáltatók 1-2 éves gyakorlathoz kötik, hogy felvegyenek valakit, de a gyakorlat megszerzésére a pályakezdőknek nincs esélyük, ezért átképzéssel próbálunk ezeken a fiatalokon segíteni. Jelenleg 28 tanfolyamon, több mint 300 pályakezdő fiatal tanul. A másik kritikus réteg a 40-45 év feletti munkavállalóké, akik százával utcára kerülnek és nincs lehetőségünk arra, hogy az eddigi munkabérüknek megfelelő új állást biztosítsunk részükre. Ezek az emberek vagy vállalkozásba kezdenek, vagy pedig el kell fogadniuk, hogy tartósan munkanélküliek lesznek. A megyében nyilvántartott 3100 fő, aki jövedelempótló támogatásban részesül, több mint felét 12 Nagykanizsa és vonzáskörzete adja. Jövedelempótló támogatást az kaphat, akinél már lejárt a munkanélküli járadék. 10 évvel ezelőtt kb. 10000 bejárót tartottunk nyilván, ma ez a szám több mint a felével csökkent. Azok a munkanélküliek, akik kikerülnek ellátási rendszerünkből, egyre többször megfogalmazzák, hogy munkahely keresési szándékkal egyre kevesebbet tudnak bejönni a városba, mivel nincs rá pénzük. Ezek azok az emberek, akikre a városnak az iparosításkor szüksége volt, most azonban nekik van a legkevesebb esélyük munkahely szerzésre. A megszűnt munkáltatók helyébe lépő új vállalkozások néhány kivétellel önellátó, kériyszervállalkozások, amelyeknek munkahelyteremtő lehetőségük nagyon kicsi. Jelenleg 1200 munkáltatóval állunk kapcsolatban, ezeknek a cégeknek a profilja megköveteli a dolgozóknak több szakmában való jártasságát és erre munkanélkülieket a képzési lehetőségek felkínálásával igyekszünk felkészíteni. A munkáltatók megkövetelik a minőségi és fegyelmezett munkát, és egyre inkább az idegen nyelv ismeretét. Úgy gondolom, hogy ezek a kérdések az Önkormányzatnak sem lehetnek közömbösek. A foglalkoztatási törvény rendelkezése alapján a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulásában, a munkahelyi lehetőségek fejlesztésében az Önkormányzat szerepe meghatározó. A robbanásszerű növekedése a munkanélküliségnek, a leépülő munkahelyek, iparágak megszűnése jellemzi a város foglalkoztatását, ennek következtében azok a választópolgárok kerülnek az utcára, akik Önöket megválasztották. A tapasztalható hosszú munkanélküliség leépülés az egyén számára ugyanúgy, mint szűkebb családja számára is anyagilag, szellemileg és szakmailag, továbbá mentálisan is. Úgy gondolom az Önkormányzat sem hagyhatja magára a munkanélkülieket, hiszen majdnem 100%-ban vétlenek abban, hogy munkanélkülivé váltak. A foglalkoztatási és az önkormányzati törvény alapján a foglalkoztatás összes konzekvenciája a megoldáskereséssel együtt erkölcsileg és anyagilag a helyi önkormányzatokra hárul. Központi támogatásra az önkormányzatok nem számíthatnak, ezt erősítette meg a leendő munkaügyi miniszter Kiss Péter is. Az Önkormányzat akkor tud munkahelyeket teremteni, ha megkeresik a beruházási munkahelyteremtési lehetőségeket, jó példát ad erre pl. Győr, Székesfehérvár, vagy pedig Szombathely, ahol nonprofit érdekeltségi alapítványt hoztak létre, hogy a pályakezdők szakmai gyakorlatot szerezhessenek. Tudomásul kell venni, hogy az Önkormányzat a foglalkoztatási folyamatoktól nem határolhatja el önmagát, a mi szervezetünk a kialakult munkanélküliség kezelésére hivatott. A mi feladatunk a munkanélküliek ellátása a jogszabálynak megfelelően, információk adása a meglévő munkalehetőségekről és a munkába állítás segítése, de munkahely teremtésre pénzügyi lehetőségünk nincs. A kényszerhelyzetből vállalkozókká válókat támogathatná az önkormányzat nyilvános pályázatok kiírásával a használaton kívüli önkormányzati ingatlanok hasznosítására, továbbá adókedvezményekkel, de kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitelek lehetőségét is meg lehetne teremteni. Úgy gondolom, a költségvetési kiadásokat felül kellene vizsgálni olyan szempontból, hogy mely tevékenységek ellátását lehetne a munkanélküliek foglalkoztatásával megoldani. Javaslom, hogy a közhasznú munkát végzőknél a közgyűlés döntsön a foglalkoztatás feltételrendszeréről és a működés köréről. Az Önkormányzat érdeke is, az adóbevételek növelésén keresztül a fekete munka visszaszorítása. A helyi foglalkoztatási támogatási 13 rendszerrel - ami egy nyilvánosan megpályázható, mindenki által elérhető rendszer lenne - ki lehetne a helyi munkahely teremtő ösztönző rendszert az Önkormányzatnál alakítani. A Szociális és Egészségügyi Osztállyal a kapcsolatunk rendezett és korrekt. Úgy érzem, hogy az ügyfelek érdekeit szemelőtt tartva és megelégedésükre végezzük a munkánkat. A kapcsolatunkat a jövőben a Vagyongazdálkodási Csoporttal szorosabbá kellene tenni a beruházási szándékkal jelentkezőkkel kapcsolatos információk átadására. Közös célunk, hogy a munkanélkülieket vissza tudjuk állítani mielőbb a gazdaságba, ehhez kérem az Önök együttműködését. Palotás Tibor; Miért nem tartalmazza a most elhangzottakat az írásos anyag? Czobor Zoltán: Az adatok szerint Nagykanizsán 11,5% a munkanélküliek aránya. Végeztek-e számításokat, hogy ténylegesen hány a munkanélküliség %-a Nagykanizsán, hiszen a fekete munkával foglalkoztatottak gyakorlatilag nem munkanélküliek. Dr. Kerekes József: Az átképzéseknek volt-e eredménye, tudtak-e ezeknek az embereknek munkahelyet biztosítani? Magyar József: A szakmunkásképző iskolából kikerült 316 fő pálykezdő munkanélkülinek milyen végzettsége van? Bicsák Miklós: Miért van az, hogy ha a vállalkozónál jelentkező munkanélküli meghallja, hogy milyen bért ajánlanak neki, akkor közli a munkát kereső, hogy csak bélyegezzék le a papírját, mert 6 továbbra is munkanélkülin marad? Somos Béláné: Tudatosan mondtam szóban el ezt a kiegészítést, mivel azt reméltem, hogy olyan gondolatokat ébreszthetek Önökben, amelyek nem lesznek hiábavalók. A tényleges munkanélküliek száma 4800, akik a regisztrált 6500 munkanélküliből ellátást kapnak. A fekete munkát végzők számát csak becsülni tudjuk, 1-1,5 % lehet, elsősorban az építőiparban és a kereskedelemben dolgoznak. A csatolt mellékletben szakmai végzettségtípusonként került ismertetésre a pályakezdők iskolai végzettségét, 70%-ot meghaladja a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Jelenleg 98 felsőfokú végzettségű pályakezdő található az ellátási rendszerben. A pályakezdők lezárt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkeznek. Az átképzésekkel a megszerzett szakképesítést próbáljuk kiegészíteni, mivel a vállalkozó szféra várható munkaerőigénye a több szakmával rendelkezőkre vonatkozik. Nagyon célszerűnek tartjuk a nyelvi, számítógépes, vámügyintézői, kereskedelmi kiegészítő tanfolyamainkat, melyek elvégzésével az elhelyezkedési esély magasabb. Fontos továbbá, hogy értelmes elfoglaltságot biztosítsunk a fiataloknak még akkor is, ha átmenetileg nincs szükség a megszerzett szakmára. Bicsák képviselő a bérajánlatok visszásságát tette fel kérdésében. Ebből adódóan sok problémánk van, a munkaerőfelesleg tényét a vállalkozók és az állami munkáltatók egyaránt szeretnék kihasználni az adott kategóriában elérhető kereseti szint minimumon tartásával. A munkanélküliek tisztában vannak azzal, hogy a munkanélküli járadék mértékénél alacsonyabb kereseti 14 szintű munkahelyet elfogadni nem köteles. Ezt úgy próbáljuk megelőzni, hogy úgynevezett "előszűréssel" próbáljuk kiválogatni azokat a személyeket, akik ténylegesen el akarnak helyezkedni, őket próbáljuk ajánlani a bejelentést tevő munkáltatónak, hogy mindkét fél megelégedésére tudjuk végezni a szolgáltatást. Tüttó István: Nem szeretném, ha az a látszat alakulna ki, hogy a munkanélküliségért az önkormányzat a felelős, mivel nekünk a munkanélküliség mérséklésében van felelősségünk. A példaként említésre került a győri, soproni, szombathelyi, székesfehérvári ipári centrumok rendkívüli munkahelyteremtő lehetősége, azonban nem szabad elfelejtkezni ezek kedvező földrajzi helyzetéről. Ezek a térségek gyakorlatilag a kedvező konjunkturális lehetőséget használják ki. A jövőben ipari centrum kialakítására Nagykanizsán is sor kerülhet, kedvezmény illeti meg a termelő beruházásokat. Az önkormányzat lépéseket tett a közhasznú munka kialakítására a város érdekében, ezzel jelentős megtakarításokat érhetünk el. A privatizáció során a vevők kötelezettséget vállaltak az ott dolgozók továbbfoglalkoztatására, azonban ez nem történt meg. Meg kellene vizsgálni a kialakult helyzetet, mivel a beruházók többsége befektetési céllal vásárol. Szakmai bontás nem szerepel az anyagban, pedig így lehetne összhangba hozni a képzéseket és a jelenlegi lehetőségeket. Nagykanizsán nincs olyan jelentós beruházási szándék, amely a munka,nélküliek számát érdemben csökkentené, azonban bízom abban, hogy ez a folyamat megfordul, és az önkormányzat saját lehetőségei kihasználásával javíthat ezen. Kelemen Z. Pál: Az elmúlt közgyűlésen utasítottuk el a Dortmundi Kamarának az ajánlatát az emelt szintű szakmunkásképző létrehozására. Ezt hibának tartom, mert így kevesebb szakmunkásnak lesz Nagykanizsán konvertálható szaktudása, ezért elhelyezkedésre csak akkor van lehetőség, ha hiányszakmáról van szó. Azonban Nyugat-Európában jól képzett szakmunkásokra még ma is van igény. A nemzetközi kapcsolatok tanácsnokának meg kellene vizsgálni, hogy van-e lehetőség a testvérvárosokban a szakmunkások elhelyezkedésére. Magyar József: A Dortmundi Kamara javaslatának megvalósításával nem szűnt volna meg Nagykanizsán a munkanélküliség, arra is figyelmet kell fordítani, hogy milyen szakmákra ad képesítést ez az iskola. Általában azok a fiatalok maradnak Nagykanizsán, akik a szakközépiskola, szakmunkásképző után nem tudnak elhelyezkedni, ezért fontos szakmánkénti bontásban ismerni a munkanélküliség alakulását. Az ipari üzemek Nagykanizsán stagnálnak, az önkormányzat olyan teret alakíthat ki adópolitikával, támogatásokkal, amely vonzó a vállalkozók számára. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely korszerű képzést jelent, de szerencsésebb lett volna, ha Dortmundi Kamara kezdeményezése korábban kerül a testület elé. Palotás Tibor: Somos Béláné tájékoztatója szerint a munkahelyi lehetőségek fejlesztésében az önkormányzat szerepe meghatározó, azonban véleményét nem írta le, csak a szóbeli kiegészítésében érintőlegesen beszélt a témáról. Ha van lehetőség a vállalkozói réteg bevonásával üzletház építésére Nagykanizsán, akkor segítsük 15 eló azt. Az üzletház megépítése minimális 400 munkahelyet teremt, egymilliárdos, termelő beruházás lenne. Czobor Zoltán: Ha olyan rendeletet hozunk, amely egyértelműen vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezet, akkor az esetek többségében nem a vállalkozót tesszük tönkre, hanem az ott dolgozókat. Nagyon sok olyan döntést hozott a testület, amelyeknél ezt a szempontot nem vettük figyelembe. A vállalkozók kommunális adójának mértéke arra kényszeríti a vállalkozókat, hogy bejelentés nélkül foglalkoztassanak. Az építési területek felszabadításával jelentős számú munkahelyet lehetne teremteni. Javaslom, bízza meg a közgyűlés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, állítsa össze a Munkaügyi Központ segítségével a munkanélküliség kezelésének irányelveit. Suhai Sándor: A Bútorgyár esetében erőltetett politikai szempontú munkaerő által történő MRP-privatizálás történt, amely csődhöz vezetett, holott ma is keresik a gyár termékeit. Javaslom, a közgyűlés jogosítsa fel a polgármestert, hogy abban az esetben, ha munkahelyteremtő beruházásról van szó, ingyenes telekjuttatásról tárgyalhasson. Érzékelhetően megindult az érdeklődés Nagykanizsa iránt, ezért lenne jó az autósztráda megépülése. Bízom benne, hogy jelenlegi országgyűlési képviselőnk hatékonyabban tud érvelni annak érdekében, hogy ne maradjon ki Nagykanizsa az országos úthálózat fő keringési vonalából. A laktanyák esetleges megüresedésével kapcsolatban akár ipari övezet kialakítására is sor kerülhetne. Tarnóczky Attila: Megítélésem szerint a polgármesternek nincs szüksége felhatalmazásra ebben az ügyben, mivel a Satronic cég telekvásárlásával kapcsolatban az a közmegegyezés alakult ki, hogy minden jó megoldást támogat a közgyűlés. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban felmerülő ajánlatot a közgyűlés elé kell terjeszteni. Béres Márton: A közgyűlésnek köteleznie kellene magát, hogy a tájékoztatóban felvázolt magatartási formát fog kialakítani, de ez csak akkor lehet eredményes, ha előkészítő bizottsági munka előzi meg. Az önkormányzat kezében lévő aktív eszközöket el kell kezdeni alkalmazni, konkrétan kell hosszabb távra tervezni. Marton István: Korrigálnom kell a polgármester tévedését, mely szerint a Kanizsa Bútorgyárat a dolgozók vitték csődbe, mivel ott nem volt MRP, hanem lízingbe vette a gyárat egy társaság, gyakorlatilag ők járultak hozzá a kialakult helyzethez. A közmeghallgatáson is elhangzott, hogy nem vett fel az önkormányzat hitelt, és a város csődhelyzetet örökölt. Szerintem csődhelyzetből hitel nélkül nem lehet kilábalni. Véleményem szerint a jelenlegi országgyűlési képviselőnknek olyan lépése nem volt, ami a várost érdemben pozitívan érintette volna. Suhai Sándor: Sokat tettünk azért, hogy ma a város sokkal jobb helyzetben legyen, mint 11 hónappal ezelőtt. Czobor Zoltán javasolta, hogy bízza meg a közgyűlés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot a munkanélküliség kezelésének irányelveinek összeállítására. Aki a javaslattal egyetért, kérem 16 szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a közgyűlés jogosítsa fel a polgármestert, hogy abban az esetben, ha munkahelyteremtő beruházásról van szó, ingyenes telekkiajánlásról tárgyalhasson. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 6 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja a Munkaügyi Központ tájékoztatóját, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 218/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) elfogadja a Zala Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségének tájékoztatóját a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedésekről. b.) megbízza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot a munkanélküliség kezelésére vonatkozó irányelveket állítsa össze. Felelős: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke c.) feljogosítja a polgármestert, hogy abban az esetben, ha munkahelyteremtő beruházásnak városunkban történő telepítéséről van szó, tárgyalhat ingyenes telekkiajánlásról. Felelős: Suhai Sándor polgármester 4.) Tájékoztató a nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Teleki László: A Szociális Bizottság munkájában a 17 krlzismegoldásokra szorítkozik, segítséget kell adnunk a perifériára szorultaknak. Részben anyagi - 1.000 Ft-tól 3.000 Ft-ig terjedő - részben foglalkoztatási segítséget nyújt a kisebbségi önkormányzat. Jelenleg a gyermekvédő intézettel közösen elindítottunk egy bőrdíszműves tanfolyamot, amelynek elvégzése után reményeink szerint munkalehetőséget is teremt a fiataloknak. Az Oktatási és Kulturális Bizottság a Nagykanizsán működő általános iskolákban cigány népismeretet órát szervez, szeptembertől decemberig 105 órát. adunk le, az alsó tagozatosoknak pedig vándorkiállítást rendezünk. A tolerancia megkívánná a cigányság jobb megismerését, ez fontos szerepet tölthetne be a középfokú oktatásban is. Dr. Horváth György: Figyelemmel kísérve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkáját, köszönöm azt a segítséget, amelyet a kisebbségi önkormányzat tagjai tanúsítottak. A jövőben feltétlen eredményt fog hozni a tevékenységük, amelyről eddigi tapasztalataim alapján csak elismeréssel tudok szólni. Béres Márton: Elismerésemet szeretném kifejezni azon kezdeményezésért, amelyekkel nekem volt alkalmam találkozni. A választott tisztségviselők mindegyike nagyon áok időt fordít arra, hogy a munkáját kifogástalanul elvégezze, igyekeznek feladatuknak olyan mértékben megfelelni, hogy nemcsak a helyi választók megelégedését szolgálják, hanem országosan is jó hírét keltsék a nagykanizsai kisebbségi önkormányzatnak. Tüttó István: A Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkáját pozitívnak értékelem, sok segítséget nyújtanak olyan kérdések megoldásában, amelyben korábban jelentős gondjai voltak a települési önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzati választások során a megfelelő személyek kerültek kiválasztásra. A települési és a kisebbségi önkormányzat együttműködése jó, a kisebbségi önkormányzat kulturális autonómiáját maximálisan el tudja érni. A tájékoztatóban felsorolt rendezvényeken részt vettem, ezek jelentősen hozzájárultak a cigány kultúra megismeréséhez. Palotás Tibor: A tájékoztatóban szerepel, hogy az eddig elért eredmények országos visszhangot is keltettek. Törekedni kellene arra, hogy ezeket az eredményeket minél szélesebb körben megismerje az ország. Szeretném megkérdezni Teleki Lászlótól, hogy véleménye szerint mi az a munka, amely országos érdeklődésre tarthat számot? Teleki László: A Művelődési és Közoktatási Minisztériummal el kellett fogadtatni azt a népismereti anyagot, amelyet az iskolákban előadtunk. A minisztérium kérte az anyagot, hogy terjeszthesse minden kisebbségi önkormányzatnak. Nekünk az a célunk, hogy minden megyében, településen, kisebbségi önkormányzat ugyanilyen nívósán dolgozzon. Továbbá a krízissegély még nem országosan követett példa, amelyet meg kell köszönnöm a Polgármesteri Hivatalnak. Cserti Tibor: Az anyag nem tartalmazza, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodási feladatait a törvényből adódóan a 18 Polgármesteri Hivatalnak kell ellátni. Milyennek ítéli Teleki László e szakmai feladat ellátását? Teleki László: A Polgármesteri Hivatal osztályaival jó a kapcsolatom. Dr. Horváth György: Teleki László nem tért ki az országos eredmények említésénél arra, hogy olyan magasfokú kutatómunka folyik a cigánysággal, amely országosan példa értékű. Marton István: A korábbi közgyűlés Etnikai Bizottságában nem tudtak olyan eredményeket elérni, mint most a kisebbségi önkormányzatban. Bízom abban, hogy a gazdálkodásuk színvonala a későbbekben sem fog romlani. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat rendezvényein jelen voltam, így nemcsak a helyiek véleményét, dicsérő szavait ismerem. A kisebbségi önkormányzat szakmai segítőit is helyesen választotta meg. Bicsák Miklós: Teleki László a választókörzetemben adódó problémát nagyon korrekten oldotta meg, kérem a közgyűlést, továbbra is segítse munkáját. Zsoldos Ferenc: A kisebbségi önkormányzat létrejöttét megelőzően a nagykanizsai cigányságnak voltak olyan vezetői, akik már tíz évvel ezelőtt is össze tudták fogni ezt a társadalmi réteget. A tájékoztatóban szerepel, hogy tevékenységükhöz szükség lenne üzenetrögzítőre illetve telefaxra. Kérem, ebben nyújtson segítséget a közgyűlés. Suhai Sándor: Zsoldos képviselő javaslata, hogy az önkormányzat segítse az üzenetrögzítő és a telefax beszerzését. Aki ezzel együtt a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tájékoztatóját elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 219/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja. b.) a Cigány Kisebbségi Önkormányzat működésének technikai feltételeinek javítása érdekében üzenetrögzítő és telefax vásárlására anyagi fedezetet biztosítja. Felelős: Suhai Sándor polgármester 19 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zalai Kézműves Kamara között együttműködési megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző , Dr. Lukácsa Erzsébet: A megállapodást a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is megtárgyalta. A törvényben előírt kötelezettségeken kívül olyan pontokat is tartalmaz, amely elősegíti a Zalai Kézműves Kamara és az Önkormányzat közötti további együttműködést. Halász Károly: A megállapodást a Zalai Kézműves Kamara kezdeményezte, de a többi kamara is hasonló megállapodásra törekszik minden olyan városban, ahol ez a kapcsolatrendszer elengedhetetlen. Kérek felhatalmazást arra, - mivel a jövő héten Dortmundban tárgyalok - felajánljam Dortmundnak a testvérvárosi kapcsolatrendszer lehetőséget. Röst János: Az együttműködési megállapodás 4.) pontjában javaslom, hogy az "előterjesztés" szó helyett a "javaslat" szerepeljen. Továbbá javaslom, hogy a 8.) pontban a "külön megállapodás" kifejezés helyett szerepeljen konkrét időpont vagy 30 nap. Krémer József: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy előkészületben van egy olyan anyag, amelyben áttekintésre kerülnek a nemzetközi kapcsolatok teljes rendszere, ezen belül a testvérvárosi kapcsolatok is. A dortmundi testvérvárosi kapcsolat nagyon előnyös lehetne, de nem lenne szerencsés ezt ad hoc módon lebonyolítani. Először tárgyaljon erről a közgyűlés, csak ezután tegyen javaslatot a dortmundiaknak. Tarnóczky Attila: Halász Károly említette, hogy más kamarák esetében is van együttműködési megállapodásra szándék, ezért javaslom, hogy a határozati javaslat egészüljön ki a következők szerint: "... és egyben felkéri, hogy a többi kamarával folytasson egyeztetést az együttműködési megállapodások megkötésére." Az előterjesztések kezdeményezése nem jelenti azt, hogy a kamara lesz az előterjesztő, ezért Röst képviselő javaslata, mely szerint javaslatot lehet kezdeményezni, nem jelent változást. Suhai Sándor: A kamarának kezdeményezési joga van, tehát Röst képviselő javaslatát nem kell módosító indítványként kezelni. Dr. Lukácsa Erzsébet: A megállapodás 8.) pontjával kapcsolatban a megállapodás lényege az volt, hogy külön megállapodás kerüljön megkötésre a kamarával, és ez a külön megállapodás tartalmazza az időpontot. Az együttműködési megállapodásba csak a külön megállapodás megkötésének határidejét rögzíthetnénk. Halász Károly: A dortmundi testvérvárosi kapcsolat vonatkozásában nem ad hoc intézkedésre gondoltunk, csak ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a Dortmundi Kézműves Kamara elnökét 20 ösztönözzem arra, hogy a városában kezdeményezzen testvérvárosi kapcsolatot Nagykanizsával. Suhai Sándor: Van ugyan testvérvárosi kapcsolatunk Puchheimmel, de az a gondunk, hogy kicsi ez a város. A dortmundi testvérvárosi kapcsolatot támogatandónak tartom. Czobor Zoltán: A testvérvárosi kapcsolatokat felül kellene vizsgálni, áttekintve az egyes városok szerepét Nagykanizsa életében. További azt is vizsgálni kellene, hogy milyen elvek szerint hozzunk létre testvérvárosi kapcsolatot. Ajánlom a közgyűlés figyelmébe a szomszéd határ menti településeket ebből a szempontból. Bicsák Miklós: Úgy gondolom, hogy a dortmundi testvérvárosi kapcsolat lehetőségét ki kellene használni, mivel Nagykanizsán már többször járt dortmundi vállalkozói delegáció, városunkról kedvező a benyomásuk. Tüttó István: Szerintem fel kell kérni a közgyűlésnek Halász Károlyt, hogy a testvérvárosi kapcsolat kezdeményezését próbálja elősegíteni Dortmundban. Krémer József: Szerencsésebb lett, volna, ha Halász Károly korábban tájékoztat a dortmundi testvérvárosi kapcsolat lehetőségéről. Kamarai kezdeményezési szinten el tudom fogadni a javaslatot. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila javasolta, hogy a határozati javaslat egészüljön ki a következők szerint: "... és egyben felkéri, hogy a többi kamarával folytasson egyeztetést az együttműködési megállapodások megkötésére." Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosítással együtt a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 220/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zalai Kézműves Kamara (Zalaegerszeg) és a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között kötendő együttműködési megállapodással egyetért. Felhatalmazza a polgármestert az együttműködési megállapodás megkötésére és egyben felkéri, hogy 21 a többi kamarával folytasson egyeztetést az együttműködési megállapodások megkötésére. Határidő: 1995. november 30. és 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés hatalmazza fel Halász Károlyt arra, hogy Dortmundban Nagykanizsával testvérvárosi kapcsolat kialakítását kezdeményezze, kérem szávazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 221/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Halász Károlyt, hogy Dortmundban testvérvárosi kapcsolat , kialakítását kezdeményezze a Dortmundi Kézműves Kamara elnökénél. Felelős: Halász Károly a Zalai Kézműves Kamara Elnöke 6.) Javaslat a "Nagykanizsai Szénhidrogénipari Kulturális" Alapítvány kuratóriumába tag delegálására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság két személyt javasolt a kuratóriumba, kérem a közgyűlést, hogy egy személyt delegáljon az alapítvány kuratóriumába. Dr. Horváth György: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta a javaslatot, mindkét személyt alkalmasnak tartja a kuratóriumi tagságra, és mindketten elvállalták a jelölést. Suhai Sándor: Aki egyetért Horváth Ferenc jelölt kuratóriumi delegálásával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 8 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért Sabján Imre jelölt kuratóriumi delegálásával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 22 tartózkodással elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 222/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Nagykanizsai Szénhidrogénipari Kulturális" Alapítvány kuratóriumába Sabján Imre Nagykanizsa, Erzsébet tér 2. szám alatti lakost delegálja. Utasítja a polgármestert, hogy a közgyűlés döntéséről tájékoztassa a Nagykanizsai Városi Ügyészséget. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat a "Floreát Kanizsa" Alapítvány kuratóriumi tisztségviselőinek újjáválasztására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: A "Floreát Kanizsa" Alapítvány kuratóriumi tagjainak megbízatása lejárt. Kérem a közgyűlést, hogy az előterjesztésben felsorolt személyeken kívül is tegyen javaslatot, és válasszon meg 4 kuratóriumi tagot, és az elnököt. Kérem a másik alapító részéről javasolt két személyt - Makrai Mártonnét és Bocskorné Borcs Hedviget - megerősíteni. Dr. Fodor Csabar: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a javaslatot, és úgy döntött, támogatja a jelölteket. Krémer József: A DKG-EAST Tóth Jánosnét, a kereskedelmi igazgatónőt delegálja a kuratóriumba, aki elfogadja a jelölést. Palotás Tibor: Horváth Gábor jelölését értelmetlen és ésszerűtlennek tartom az önkormányzat oldaláról - mivel az alapítványt a Ryno Kft. és az önkormányzat alapította - mert Horváth Gábor a Ryno Kft-nél dolgozik. Magyar József: A közgyűlés 3 kuratóriumi tagsági helyet juttatott a Ryno Kft-nek, a felsorolt kettőt, és Horváth Gáborét. Horváth Gábor nemcsak a Ryno Kft-nek dolgozik, a Kanizsa Rádióban is szerepel. Lehet, hogy a Kulturális Menedzserirodát nem a Ryno Kft-nek kellene fenntartani, hanem a városnak. Javaslom Horváth Gábor jelölését. A DKG-EAST kollektívája megérdemelné a Polgármesteri Hivatal elismerését, nagyon sokat tettek a város érdekében. Palotás Tibor: Horváth Gábor főállású dolgozója a Kulturális Menedszerirodának, amelyet a Ryno Kft. tart fenn. 23 Palotás Tibor: Dr. Málly Vera a Ryno Kft. jelöltje, három főt az Ryno Kft., 4 főt az önkormányzat jelölhet. Nincs kifogásom Horváth Gábor jelölése ellen akkor, ha a Ryno delegálja. Suhai Sándor: Aki egyetért Dr. Málly Vera ügyvéd kuratóriumi elnöki megbízatásával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Gazdag Istvánné jelölésével a kuratóriumi tagságra, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Imre Béla jelölésével a kuratóriumi tagságra, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 10 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Horváth Gábor jelölésével kuratóriumi tagságra, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Lőrincz László jelölésével a kuratóriumi tagságra, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tóth Jánosné jelölésével a kuratóriumi tagságra, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Makrai Mártonné kuratóriumi tag megerősítésével, kérem szavazzon. 24 A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Bocskorné Borcs Hedvig kuratóriumi tag megerősítésével, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 223/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 61/1992. számú határozatával létrehozott "Floreát Kanizsa" Alapítvány Kuratóriuma elnökének Dr. Málly Vera ügyvédet (Nagykanizsa, Takarék u. 5. ) tagjainak: Gazdag Istvánnét, a MHB Rt Nagykanizsai Fiók igazgatóját (Nagykanizsa, Nagyváthy u. ) Horváth Gábort, a Kulturális : Menedzseriroda vezetőjét (Nagykanizsa, Bajza u. 8.) Lőrincz Lászlót, a Dél-zalai Áruház igazgatóját (Nagykanizsa, Rózsa u. 1.) Tóth Jánosné, a DKG-EAST Kereskedelmi igazgatóját megválasztja. Makrai Mártonné és Bocskorné Borcs Hedvig kuratóriumi taggá történő megválasztásával egyetért. Utasítja az Aljegyzőt, hogy a határozat végrehajtásáról gondoskodjon. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Tiszteletben tartva a közgyűlés döntését szeretném felhívni arra a tendenciára a figyelmet, hogy az alapítvány kuratóriumában nincs Polgármesteri Hivatal dolgozója, Imre Béla kapta a legkevesebb szavazatotígy meg van akadályozva, hogy az alapítványra rálátásunk legyen. Czobor Zoltán: Koncepciózusán a Polgármesteri Hivatal dolgozói nem szerepelnek az alapítványokba és egyéb társaságok felügyelő bizottságaiban, ugyanis nem az ő feladatuk az ezekben való részvétel. Suhai Sándor: Ez azt jelenti, hogy lassan nem lesz kapcsolatunk, közvetlen információnk ezekről a valójában önkormányzati feladatokat ellátó cégekről. 25 8.) Előterjesztés a balatonmáriafürdői 671/1 és 671/3 hrsz-ú ingatlanok intézményi vagyonból történő kivonására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyaránt tárgyalta az előterjesztést, mindkét bizottság egyetértett az értékesítéssel, illetve az intézményi vagyonból való kivonással. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság azonban kérte az összeg oktatási ágazatban való felhasználását. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság B. változatot javasolja elfogadásra. Krémer József: Vizsgálták-e a bizottságok azt, hogy a térkép alapján jó helyen lévő ingatlanokat fel lehetne ajánlani a német testvérvárosunknak, hogy hosszú távon próbálja hasznosítani? Például csereüdültetésre alkalmas-e a terület? . Suhai Sándor: Ennek a területnek a 60%-a az év 10 hónapjában víz alatt lévő nádas. Azért lett megosztva, mert korábban partvédelmi területnek jelölték ki. Az egész terület kb. 1/3-a hasznosítható, csereüdültetésre nem alkalmas, elsősorban horgászterületnek lenne megfelelő. Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal, én is a B. változatot tartom célszerűbbnek. Dr. Horváth György: Szeretném, ha az oktatástól nem csak elvonás történne, hanem ezt a pénzösszeget ebben az ágazatban használhatnánk fel, ezért az A. változatot támogatom. Tarnóczky Attila: Az az alapvető kérdés, hogy el kell-e adni ezeket az ingatlanokat. Vízparti telekről van szó, szerintem ez értékes lehet viszonyítva a balatoni telekárakhoz. Kérem, tegyük megfontolás tárgyáva az eladást, mivel az anyagi gondjainkon ez nem segíthet. Dr. Csákai Iván: Nem tudom, hogy szerencsés-e eladni most ezt a balatoni telket, mert szerintem egy ilyen nagyságú vízparti telek ennek duplájába került valamikor. Jelenleg nincs rá kereslet, ezért lehet olcsón eladni. Nem tartom szerencsésnek most az eladást, ezzel a későbbiekben bizonyos lehetőségtől fogunk elesni. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Balatonmárián van az önkormányzat gyerektábora, amely nagyon kicsi zöldterülettel rendelkezik, azonban az értékesíteni kívánt telken keresztül járnak a gyerekek a strandra. Kérem, ne kerüljön eladásra, hanem a tábor üzemeltetőjének kerüljön a használatába. Suhai Sándor: A gyerekek a strandra egy kilométerrel távolabb járnak, ez a telek messze van a gyerektábortól. A terület nagysága sem alkalmas az ilyen célú hasznosításra. 26 Zsoldos Ferenc: A telek hátsó területére sem lehet esőzés után rámenni, feltöltésre lenne szükség. Nagysága miatt gyerekek számára nem hasznosítható, horgásztanya felállítása is megoldhatatlan, mert a telek 2/3-át nádas borítja. A város számára különösebb értéket nem jelent ez az ingatlan, a legcélszerűbb minél előbb eladni, mivel vízparti telekről van szó, és ezek a telkek még ebben az állapotban is kelendőek. Böröcz Zoltán: Nem valószínű, hogy az ingatlanpiacon olyan értékű elmozdulás várható, amely az éves inflációt felülmúlva magasabb árat kérhetünk ezekért a telkekért. A két variáció közül számomra csak a B. változat fogadható el. Tarnóczky Attila: Természetes, hogy egy vízparti telek esetén nádas található a területen, kétségbe vonom, hogy a telek elhelyezkedése nem képvisel külön értéket. A telek eladásából származó bevétel nem jelent anyagi segítséget, még az oktatási ágazatnak sem. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával,- kérem szavazza meg. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a telek eladásával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat A. variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslat B. variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a telek értékesítéséből befolyt összeget a balatonmáriai táborra fordítsuk. Dr. Bárányi Enikő: Az SZMSZ alapján van-e arra lehetőség, hogy 27 akik egy vitában nem kapott szót, elmondhatja a véleményét? Suhai Sándor: Ilyen kitétel nincs az SZMSZ-ben, többségi szavazással döntöttünk a vita lezárásáról. Béres Márton: Ingatlanokat nemcsak eladni, hanem cserélni is szoktak, úgy gondolom, ezt a lehetőséget is számításba kellene vennünk. Suhai Sándor: Megszavaztuk, hogy eladjuk az ingatlant. Kovács Tamás: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a polgármester javaslata is "címkézés". Arról már döntött a testület, hogy eladjuk a telket, most arról van szó, hogy a 842.000 Ft-os kikiáltási árat elfogadja-e a testület. Suhai Sándor: A kompromisszumnál el kell mozdulni az eredeti állásponttól, ezért tettem C. variációként módosító indítványt. Kovács Tamás: Javaslom, hogy a határozati javaslatban külön pontba foglaljuk az árra vonatkozó részt. Marton István: Kérem vegye a közgyűlés figyelembe, hogy már régóta vitázunk erről a kérdésről,, és a következő napirendi pontnál sokkal nagyobb összegről van szó. Dr. Kerekes József: A jelzett összeg ingatlanforgalmi szakértő által megállapított, ez a licit során csak emelkedhet. Korábban ifjúságpolitikai célra kapta meg a gimnázium ezt a terület -gyermeküdültetésre - , szerintem ugyanezt a célt kell hogy szolgálja továbbra is ez az összeg. Dr. Bárányi Enikő: Szerintem nagyon ellentmondásos vélemények alakultak ki a terület értékét, hasznosságát illetően. Miért sürgető a telek eladása? A helyrajzi számok alapján 671/1 hrsz-mal szomszédos 672/1 hrsz-ú telekrészen egy épület van bejelölve. A 672/2 hrsz-ú telekrészen, amely az önkormányzati tulajdon melletti, rosszabb földrajzi fekvésű telek, feltételezésem szerint feltöltött terület. Az én megítélésem szerint - bár én sem jártam ezen a területen - egy utca mellett lévő, vízparti telket most 842.000 Ft-ért eladni nem a legoptimálisabb döntés lenne. Ferenczy Zoltán: Ki állapította meg az ingatlan értékét, és mi alapján? Mi történik akkor, ha olyan rossz állapotban van az ingatlan, hogy nem tudjuk eladni? Suhai Sándor: Ha nem tudjuk eladni, akkor az önkormányzat tulajdonában marad. Kovács Tamás: Az értékbecslést hivatalos értékbecslő végezte. Ha az ingatlant nem tudjuk eladni, akkor a vagyonrendelet szerint kell eljárni. Bicsák Miklós: Az ingatlan értékét ismerve, szerintem jól járna az önkormányzat, ha 842.000 Ft-ért tudná értékesíteni. 28 Dr. Fodor Csaba: Már egy órája vitatkozunk olyan javaslaton, amelyet megtárgyalt bizottság, hivatalos ingatlanforgalmi szakértő állapította meg az ingatlan árát. Kérem, hogy a jövőben a közgyűlés tanúsítson önmérsékletet, és ha lehet, akkor tisztelje az általa választott bizottság álláspontját. Suhai Sándor: Módosító javaslatom volt, hogy a telket úgy értékesítsük, hogy az abból befolyt összeget a Balatonmáriai Ifjúsági Táborra használjuk fel. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ezt a területet 842.000 Ft-os kikiáltási áron úgy értékesítsük, hogy a befolyt összeget a Balatonmáriai Ifjúsági Táborra fordítsuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 224/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Batthyány Lajos Gimnázium vagyonából elvonja a balatonmáriafürdői 671/1 és 671/3 hrsz-ú, beépítetlen terület megnevezésű ingatlanait és azokat az alábbi feltételekkel értékesítésre kijelöli: A területek 842.000 Ft-os kikiáltási áron kerüljenek értékesítésre. Az értékesítésből befolyt összeget a közgyűlés a Balatonmáriai Ifjúsági Táborra fordítja. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a Kaán Károly Állat- és Természetvédő Egyesület területigényéről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Apáthy Zsuzsanna: Az állatvédő egyesület elnöke azért lettem, mert a nyár folyamán a Polgármesteri Hivatal részéről történt egy felhívás, hogy jelentkezzenek azok, akik a kóbor állatok sorsa mellett elmenni nem tudnak. Itt elhangzott, hogy az önkormányzat kezdeményezésére létre kellene hozni egy menhelyet. Én azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Polgármesteri Hivatal ennek a menhelynek a létrehozására területet is fel tud ajánlani, mert 29 csak ilyen körülmények között tudott létrejönni ez az egyesület. Én jártas vagyok a térképek tanulmányozásában, megvizsgáltam az alakuló ülésen elhangzott területeket. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatása után a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság átmeneti megoldásként azt javasolta, hogy 1996. március 31-ig adja csak az egyesület használatába, azzal, hogy más terület kijelöléséről gondoskodjon az önkormányzat. Szeretném, ha hosszabb időtartamra kapná meg az egyesület, és a megállapodás szerinti felmondási idő egy év lenne. Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy a közgyűlés támogassa az előterjesztést. A városnak érdeke, hogy kóbor ebek ne zavarják a város lakóit. Az állatvásáron nem tartom lehetségesnek az állatmenhely kialakítását állategészségügyi szempontból. Javaslom a határozati javaslat B. változatát úgy módosítani, hogy ne 1996. március 31. legyen az az időpont, hanem ameddig a használati lehetőséget biztosít az önkormányzat az egyesület részére. Továbbá javaslom az első bekezdést kiegészíteni azzal, hogy "... addig, amíg az állatmenhely végleges elhelyezésének lehetőségét megteremti." A 2. bekezdés így módosulna: "Utasítja a polgármestert, hogy az egyesülettel együttműködve vizsgálja meg az állatmenhely végleges elhelyezésének lehetőségét." A határidő ennek a vizsgálatnak a lehetőségére vonatkozna. Suhai Sándor: Zsoldos képviselő módosító javaslatát pontosítva javaslom, hogy határozatlan időre térítésmentesen kapja meg az egyesület a területet, és a bérleti szerződés a város érdekében bármikor felmondható legyen 1 év felmondási idővel. Dr. Kerekes József: Fontos közegészségügyi feladatot is el fog látni az egyesület. Javaslatom, hogy az A. variációt fogadjuk el határozatlan időtartammal, és a 2. bekezdés így módosulna: "Felhatalmazza a polgármestert, hogy az egyesület által beszerzett előzetes szakhatósági engedélyek birtokában a megállapodást 1 éves felmondási idővel kösse meg." Tüttó István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén olyan döntés született, hogy én rövid időn belül vizsgáljam meg a B. változatban szereplő állatvásár területén történő elhelyezést. Tájékoztatnom kell a közgyűlést, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Megyei Főállatorvos véleménye szintén elutasító. Szerintem fél év felmondási idő is elegendő lenne amennyiben olyan helyzet állna elő, hogy megszüntetésre és áttelepítésre kerülne sor. Magyar József: Javaslom megvizsgálni a 0194/3 hrsz-ú területet, amely jelenleg az Alkotmány Mgtsz tulajdona, de olyan helyen van, melynek lakóövezet nincs a közelében, ezen a területen egy helyrehozható épület is található. Ez a terület a szennyvíztisztító és az állomás közötti terület, a MÁV NTE pálya mögötti rész. Javaslom az egyesületnek, hogy a menhely állatmegőrzésre is szolgáljon, segítve az állattartókat, ha nyáron hosszabb időre utaznának el. 30 Kovács Tamás: Javaslom módosítani a határozati javaslat B. változatát úgy, hogy az elsó bekezdésből kikerülne az időpont, és a 2. bekezdés így módosulna: "Utasítja a polgármestert, hogy az egyesülettel együttműködve vizsgálja meg az állatmenhely végleges elhelyezésének lehetőségét. Ennek határideje: 1996. március 31." Suhai Sándor: Ismerve a laktanyával kapcsolatos helyzetet úgy érzem, hogy 2-3 évig nem kell eladnunk azt. Ferenczy Zoltán: Szerintem a sertéshizlalda helyén ideiglenesen lehet csak menhelyet működtetni. Javaslatom, hogy segítsenek az állatvédők abban, hogy hol lehetne végleges elhelyezére alkalmas területet találni. Mátyás József: A Polgármesteri Hivatalnak az egyesület segítséget ad a közterületen lévő kóbor ebek befogásában, amely a városüzemeltetés feladatai közé tartozik. Ha a gyepmester megtalál egy gazdátlan, kóbor kutyát, akkor befogja, és átmenetileg a gyepmesteri telepen kialakított kennelben lehet tartani. Ez azonban nem azt a célt szolgálja, hogy mindaddig megőrizzük a kutyát, amíg gazdát nem találunk neki. A befogott kóbor kutyákat 1-2 hétig tartjuk, majd kiirtásra kerül sor, ami a gyepmester feladata. Az egyesület, segít abban, hogy ne ezt kelljen tenni, hanem másik gazdát keres a városban kóborló kutyáknak. Javaslom, támogassa a közgyűlés az egyesületet. Ha később az önkormányzatnak a területre szüksége lesz, rendelkezésre áll a felmondási lehetőség. Tarnóczky Attila: Egyetértek a polgármester javaslatával, mivel jelenleg nincs más, megoldást jelentő terület. Támogatom a javaslatot akár egy éves, akár féléves felmondási idővel, azt azonban hozzáteszem, hogy új terület ingyenes használatát kell nyújtani az egyesületnek. Czobor Zoltán: Támogatom Kovács Tamás módosító javaslatával a határozati javaslatot. Nem merült fel a vitában, hogy esetleg számíthatunk a környéken lakók tiltakozására az állattartás ellen. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén azonban heves tiltakozást tapasztalhattunk arra vonatkozóan, hogy ipari területen miért lesz állattartás. Ezért döntött a bizottság az átmeneti elhelyezés mellett. Meg kellene vizsgálni azt, hogy az állatvásártér mennyire szűkíthető le, és a megfelelő előírások betartásával hogyan valósulhatna itt meg az állatmenhely. Nem értek egyet az egy éves illetve fél éves felmondási idővel, mert ez nem ösztönzi a közös megoldást. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy néhány év múlva az állatmenhelyből kialakulhat egy jól jövedelmező vállalkozás, emiatt új terület biztosítását feleslegesnek érzem. Suhai Sándor: Az egyesület jelenleg nagyon rossz anyagi helyzetben van, az állatok etetése is gondot jelent, most építkezni nem tudnak. A környék tiltakozásával kapcsolatban megemlítendő, hogy korábban is állattartás volt ezen a területen, sertéshizlaldaként funkcionált. 31 Dr. Fodor Csaba: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatja az egyesület törekvéseit, mert városüzemeltetési feladatokat lát el, és a korábbi sertéshizlalda kerül hasznosításra. Szerintem az egy éves felmondási idő megfelelő lenne. A bizottság vizsgálta azt is, hogy Szabadhegy RRT-program szabályozási vonalán kívül esik ez a terület. Suhai Sándor: Módosító javaslatom volt, hogy határozatlan időre adjuk át az egyesületnek ezt a területet térítésmentesen azzal a megkötéssel, hogy a bérleti szerződés a város érdekében bármikor felmondható 1 év felmondási idővel. Aki ezzel egyetért, kérem s zavaz zon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a végleges elhelyezés érdekében megvizsgáljuk a város állatmenhely céljára megfelelő területeit, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: .Tarnóczky Attila javaslata volt, hogy felmondás esetén új terület ingyenes használatát kell biztosítani. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a közgyűlés a következő hozza: 225/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 3287/14 hrsz-ú ingatlant Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza vagyonából kivonja, egyben a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből a forgalomképes vagyontárgyak körébe sorolja. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a nagykanizsai 3287/14 hrsz-ú sertéstelep határozatlan időtartamra történő térítésmentes használatba adásához a Kaán Károly Állat- és Természetvédő Egyesület részére azzal, hogy azt kizárólag állatmenhely és a hozzá kapcsolódó tevékenységek céljára használhatja. A bérleti szerződés a város érdekében bármikor felmondható 1 év felmondási idővel. A végleges elhelyezés érdekében megvizsgálja a 32 város állatmenhely céljára megfelelő területeit. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az egyesület által beszerzett előzetes szakhatósági engedélyek birtokában a megállapodást aláírja. Határidő: 1996. január 31. és 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Ferenczy Zoltán: Javaslom, hogy 1996. március 31-ig keresni kell olyan helyet, ahol az állatmenhely végleges elhelyezésre kerülhetne sor. Suhai Sándor: Ebben a kérdésben már szavaztunk. 10.) Előterjesztés a Szociális Foglalkoztató zalakomári ingatlanának értékesítésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Soós Sándorné: Szeretném kérdezni, hogy ha az ingatlant nem tudjuk értékesíteni, illetve nem 3 millió Ft-os áron tudjuk értékesíteni, abban az esetben mi a teendő? Suhai Sándor: A határozati javaslat 3. bekezdése szerint az értékesítésből származó bevételből értékesítés esetén 3 millió forintot köteles a Szociális Foglalkoztató a Kanizsai Dél-Zalai Hetileg ezévi működési feltételeinek biztosítására fordítani. Ha nem kerül értékesítésre az ingatlan, a kötelezettség nem áll fenn. Ha csak 2 millió Ft-ért sikerül értékesíteni az ingatlant, akkor ez az összeg hiányozni fog az újság működéséből. Az újságra vonatkozóan másfajta működtetésre van elképzelés, ez előkészítési szakaszban van. A határozat a Szociális Foglalkoztató vezetőjét arra kötelezi, hogy az értékesítésből származó bevételből fizesse vissza ezt az összeget. Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és az alábbi határozatot hozza: 226/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a zalakomária 257 hrsz-ú, 615 m2 területű ingatlant a rajta található 135 m1 alapterületű épülettel a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből a forgalomképes vagyontárgyak körébe sorolja. 33 Ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Szociális Foglalkoztatót az ingatlannak a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportján keresztül történő értékesítésére 4.000.000 Ft-ot bruttó eladási áron, nyilvános versenytárgyaláson. Az értékesítésből származó bevételből 3 millió Ft-ot a Szociális Foglalkoztató a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ezévi működési feltételeinek biztosítására köteles fordítani, míg a fennmaradó bevételt saját működési céljaira szabadon felhasználhatja. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Soós Sándorné intézményvezető Röst János: Javaslom, hogy a jelenlegi 10. napirendi pontot, a BILLA Kft. területvásárlási szándékáról, zárt ülésen tárgyalja a közgyűlés. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a jelenlegi 10. napirendi pontot, az Előterjesztés a BILLA Kft. területvásárlási szándékáról az Autóbuszpályaudvartól északra található területen, zárt ülésen tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. 11.) Javaslat a Nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 227/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a költségvetési céltartalék terhére 200.000 Ft támogatásban részesíti a Nagykanizsai Nagycsaládosok Egyesületét (Nagykanizsa, Olaj u. 10.) a helyiség gondjuk megoldására. 34 Utasítja a polgármestert a támogatás átutalásával kapcsolatot teendó elvégzésére. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 12.) Egyebek a.) Deiszinger József megválasztása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági külső tagjának Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Czobor Zoltán: Módosító javaslatom, hogy ma lépjen érvénybe a bizottsági tagság, hogy Deiszinger József minél előbb elkezdhesse a bizottsági munkát. Suhai Sándor: Aki Czobor Zoltán módosító javaslatával együtt a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő határozatot hozza: 228/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. november 21-i hatállyal Deiszinger József Nagykanizsa, Takarék u. 15. sz. alatti lakost a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság külső tagjának megválasztja. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott javaslatokat, hozzászólásokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat. 35 12.) Egyebek b.) Előterjesztés a BILLA Kft. területvásárlási szándékáról az Autóbuszpályaudvartól északra található területen (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 9 229/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 95 hrsz-ú ingatlan minimum 7.000 Ft/m2 áron a BILLA Kereskedelmi Kft. (Budapest, Hunyadi J. u. 2.) részére versenytárgyalás nélkül az alábbi feltételekkel értékesítésre kerüljön. a terület közművesítve értékesíthető, mely tartalmazza az ingatlan működéséhez szükséges víz-, elválasztott rendszerű csatorna-, földgáz-, villamos földkábel vezetékeket, valamint az ingatlan megközelítését szolgáló szilárd burkolatú útat vevő az ingatlan vételárának 25%-át az adásvételei szerződés megkötését követő 15 napon, míg a fennmaradó vételárrészt a jogerős építési engedély kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megfizetni. - vevő az adásvételi szerződés megkötését követő 90 napon belül köteles a hatályos előírásoknak mindenben megfelelő építési engedély kérelmét benyújtani az építési hatóságnak. amennyiben vevő a számára felróható ok miatt nem kaphat a területre építési engedélyt, vagy kérelmét a megállapított határnapig nem nyújtja be, a szerződés hatályát veszti és a vevő a már befizetett 25% vételárrészletből 2.000.000 Ft-ot bánatpénz elmén elveszít. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a BILLA Kft-vel a szerződés megkötésére. Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés a 111/1995. számú határozat b.) pontját hatályon kívül helyezi. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 36 c.) Fodor és Társa ingatlanvásárlási kérelme Előadó: Suhai Sándor polgármester A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 230/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a benzinkúttal szembeni 1841/1 hrsz-ú 15.520 m2 területű ingatlant 3.800 Ft/m2 áron értékesíti a MAGNUM Hungária Beruházó és Építő - Szolgáltató Kft. részére. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy az adásvételi szerződést kösse meg. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) MÁV NTE Csarnok (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 231/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy tárgyaljon a MÁV NTE Sportcsarnok ügyében a MÁV NTE Pécsi Vasútigazgatóságával és a tárgyalás eredményéről a közgyűlést tájékoztatja. Határidő: 1996. január 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester e.) Laktanyák ingatlanának hasznosítása (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 232/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy tárgyaljon a 37 6,5 milliárdos laktanyai vagyon bizományba történő átvételéről a Honvédelmi Minisztériummal. Felelős: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 22.05 órakor az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. nfcf,. j - / C r . 1) LílLl l?<\ ÍV1 v ÍJ Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző XuuXct," Xqf Suhai Sándor polgármester |
