Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
45.47 MB
2011-02-16 15:53:33
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
182
2234
Rövid leírás | Teljes leírás (559.11 KB)

Zala 1895 május

Politikai és vegyes tartalmú hetilap.

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

35. tóim
Nagy-Kanizsa, 1895. míjus 2-án,
XX1T. éTÍolyaa
* I- ilut 0U*HU< kk
M> iillwil » lap ualWal tWn t—ai>i»d ktel«»4»j.
HwiMMimM ■> mm Ml fcgiJteUftk «l. P
mm klUiotk vlam. Egyei uim írt: 1® krajcár.

Politikai és vegyég tartaimü lap.
IHIIMllHlí
Mimid im$f UirrfamMia. ' ,mt <
StÖFIOTÉE inK : Ma tm tt knu (« fn -Írj Mifaf* Ikama (IM-kr.)
(I frt »b|
Birfatfaak jiUíjMaa siaittataak.
A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a BankegyesGIet, u Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segél yegyleí-«zö vet kezet és a letenyei takarékpénztár,
VjUtUr IWHIWW M kr.
a „nagy-kanizsai malátagyár * *»rföződe r. t." hivataléi közlönye.
Megjelenik Jíagy>]|nla^É hetenkint kétaier: 7Máia*p ém e»-ü.törtilcöja..
BHultok, Taltmiit ' Wltklllk FiacM
bwkilMkl tattwa
ím
Iwllt
U«)r»-
Szászok és románok.
„Vakulj külföld I" Erre variálták a szélső románok az ismert magyar szálló igét, midőn néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy Ok tOblié nein mennek be a magyar par-lamentbe. Port hintettek-azzal a tájékozatlan, idegen közvélemény szemébe. Elakár ták hitetni, hogy a magyarok >pressztójá< kényszeritette őket, a szegény „elnyomottakat", e lépésre. És nemrég már elég vakmerőségük volt a külföld előtt azt' állítani, hogy a románok Magyarországon nem is élveznek politikai jogokat rhtsz a képviselőházba nem eresztik be őket! »Vakulj, külföld!« Talán akad, aki ezt a rémmesét is elhiszi Nos, akadt ugyan annak idején egy -pár lap, amely közölte, de ma már alig van még akár latin unió" körébenis számottevő tényező, akinek ez-oláh füllentés komolyan szemet szúrna. Nem is igen folytatják ők a rágalmazásnak ezt a néniét.
Majd találnak___ők máa „érveket" igazuk
mellett. Hátha összeállanának a szászukkal, hogy azután megerősödve indulhassanak a gyűlölt magyar állam hegemóniája ellen!. A szász nemzetiség pedig nem hiába
bírták, hogy a brassói „zöldek"" áltál nekiktvígre is csak arra való, hogy a tájékozatlan felajánlott fúziót.á román „nemzeti párttal" külföld szemébe ideig-óráig port hintáén. el ne fogadják. Ez okojc elseje a románok | Használják fel a románok is a törvény-passzivitási politikája, melyet a szászok két-jbiztpaitoM^öűtSzöket teljesíthető óhajaik élü fegyyemek tekintenek; kevéebb^sujtjaj 1 megvalósítására, és ne zárják ki önönmagu-ugymondjik helyesen, az ellenfélt, mint in-1 kat a törvényhozás házából, 'öblös szájjal kábbjnély sebeket ejt azon, aki alkalmazz* kirdetve a kapu ^^ hogy aházurai.nem Toly tatóTag kifejti a sz|sz lap, hogy a pasz-] eresztilc- be őket.
szivitás^ románok ügyének többet ártott, | ^,merés illeti ismételjOk - a szá-műit amennyit használt, a mennyiben aj-^ hofy M ^ tulzókat nem követték „magyár rendszerrel" vemben ez a maga-,a passzivitás a törvlftytelenség s tap^csHpái) afféle plátói tiltakozás, ma" i énalás leitűjére. "
gyar részről pedig. olyanok körében______
is, akik addig jóakaratod voltak az oláhoK irántrjnerő visszatetszést szült.'
Az ajánld visszáutaiitásának másik fő-okául a- szászok ktelönye nagyon találóan hangsúlyozza a£t a legkevésbbé sem válogatós módot, ahogy a románok szövetsé-
haza-
legszélsőbb, államelfinea pártok harAtságát „jj^j,. ,, ,„f_____, ,
sem. Jók nekik az ifjú csehek, a bécsi an- itmteg u vauiu szuuatt
Imiként a „néppárt" reakcíonáriusaí, És végül á jó szászokat szerették volna lépre csalnir
— A béke hrlureállltáta képviselőház és ffireiidihdx kfat. Miután a magyar képviselőház, mint a nemzeti akarat törvényes képviselője, a» izraelita vallás recépcitfjdrőf szőlő 'törvényjavaslatot
Iges elemek után néznek. Nem átallják őkai^f 4fh9adta m6tt ^ J4?
yiaarnr, mmtan, .ngt/anez a"szabaclelvíi €s
jyofea?
(M sffflő Wrvénujawtlatút szintén ptyo-ffOffta, — rrhrptnr kifátdt rnn arrit pftv hogy (i főrendiházban legközelebb megiemél-____JBBBi - — __-.hwfájárgmdáx alkalmával eiqrt sikerűim
jzek-H.g é ^m^ mjmiim,« »
gyár .parlament Icétfítbca b'itf, Anndl inkább jogosult a v&rakozáf, mert hání Bánfy mi-niszter^nSk amaz Smnle: tŐrtkcÜéT, Ivgy a törvényhozás e két tényezője kliit hiztosiisa az egyetértést, vna kiváló bizalma tá-
Tnoyatjnr A magyar kormány e vtétj elinté-
„pruclens ac círrumspectus." Lefözte őket j vets^8et
Kereken^ visszautasította á „hízelgő" aján- Elismerés és dicséret illeti "a szászok jó-latot. És hegyibe meglehetős kemény'lec jzan többségét, amiért ők a romáif a tul^ók-két adott nékTábból, hogy mr az ■ oktalan! kai karöltve haladni nem akarnak. Tudják passzivitás és mi a józan politika. j ők jól, hogy a törvényes alapon-ráller akti-
Egy erdélyrészi szásznemzetis^i pártlap j vitás nekik is, a közös, magyar hazának is . „... „
minap behatón tárgyalta az okokat, melyek J többet ér, mint az eszeveszett, jóravaló ze<?en két törvényjavaslatnak mimkn alak
szászok hjggadt felfogású többségét arra eredményre nem vezető passzív dacolás, mely
bufíftkácionális kérdéséhen ebMnt a kormány'
A „ZALA" tárcaja.
__ Prológ.*
Az ember-nem szegény h árva tolt. Sokáig járt Is kelt a földön itt — —& " temé/ffít jzerúní bAja^ei^ - . Halolt szivére; 6 hideg maradt. Hokor tikében a 'kis esaloydmj ' Hiába énekelte bús dalát Oly bánatot (j* sirő hangokon..
A pacsirtának lelkes víg danája
_-iffSnyjfharlnatoi üde reggelen.
A lennétzet bffiSi harmóniája Rideg keblét $t nem hatotta még ^ Sun erdS ezernyi dallosának Lelket enyhíti édes éneke. Eriéketlen mamdLaz mbertsk. vágy. fájdalom nem bdntá sohasem,-NíiH ismeri a kint ét a gyönyört.
J)t lestállt hozzá a dal istennője, 'Az égUt szállt a sivár földre l* } & leikébe önts érzést, meleget, 8 dalának édes-bús harmóniája ^ A földrSl fel az égiek hónába Emelte a hideg, táutll szieety
* A HofriebUr fan k. i. fa Bi*eliltik; Ml^u ir üf ültTiml állal aprii hó tS-inUrlott k*i|»«rw»y«a Mt«1U JUporh T*jta k t. ' -. ■ i ',!''—*
fr iiim víifl il többé árva. ét szeqény ; 1 ■fiazd/igijá tétté St ü dal hatalma,
' .......1 .. i1-.^..--.' ..'1 < .1. * .......... II.' ■ M
14yy áldott áldott, isteni miicéjzet; Mi gazdag kincset nyújtasz te nekünk ! Azért jöcénk kii, hogy iluktpeljiinK!
A teJ)iibájod enuhtti fájdalmunk,_■ . -«
A csjfotdSt te bátorrá Usz'ed, 4 Kitarűist adsz a nehéz küzdelemben S ha bánat dúlja^ tépi kebelünk, * Te vigiszt nyújtasz, nyújtasemj reményt I f
8 mi bemünk tzunnyqd tejfálm gyimli\l, Kimondhatatlan vágtufinkinméngink, A szenvedély emétzUl 7ú«oy«|l A megtört ültnek régsí sMját, A szabadságnak dicső, érzelmit, Jlémes zenéjét etörgi eMilinéitnek, Mi szép az égen is'a földön van,_ Mi já az ember szivét csak betölti', — -A szeretetnekrisleni erényét, Mely igybékSB alföldet a menynyel, A végtelent és a határfalaiU — Mindent kimondasz és megértjük szádat! ' ■ V-, —7 « : Légy áldott, áldott i'fwi művészet. Te gazdag kincset nyújtasz mi nekünk, ■Azért jévénk mi iinmpetni téged, Aifrt jöcénk, hogy hódoljunk -mi néked!
Satkuaa Mér.
Kon^áthy Jani- *
- Meríti Báaáar.
Nagy koruiűtokbaD a nagy költőket megérti a nemzet, a gajdlsigt löMMgzás koritakal a középszerűségnek kedveinek. Nagy komakokban a nemzet éa nagy költői egy gondolatban forrott íi»MM a ilyen pillanatban összedől agy régi világ n megszületik ai m kornak. Kszmékben meddő korszakokban a költő csak akkor boldogulhat, ha lehetségói' élelmességgel tudja páros!tant* ' -I. Ilyen komakokban, a mikor rendeaen megaxa |K>ro«luak a. váautak és a pálinkás boltok, u igazi tehetség, mely érzi tulajdon hecaét: válaszútra kerül.' Választani kell ái külső siker éa a népszerűtlenség közölt. De a klijsö sikprt csak lelkének jobbik felén vásárolhatja meg.
De a ki Mcfisztúval köt alkut, halála órájában téljásen megsemmisül éa tealével együtt elporlad minden, a mit alkotott- Mig az, a ki megállotta a próbál é nem vetette magát a kisértő ördög karjaiba, a földi petében az ismeretlenség homályában bolyong, de abban a percben, a mikor testét a tirba teaiik a földön maradt szelleme diadal-útra kel a a némtet igaii kincsévé válik.
Ezért van at, hogy Komjáthy Jenőről halált órájáig alig tudott utíaki.''S eaért kell nekünk igazságot szolgáltatnunk annak, a ki életében aohasere fordult hozzánk Komjáthy sohasem kereste a nyilvánosságot, nekünk kdl tehát telke-
L • SaanÜMk U I^alaai ISr |nJ. Hwt. nikiaUhii
Hllnlt IfiniÉÉÍIP" ' " ' . ftwrt,


ttiftjCulsa, ctotirtök.
i aj Ife—wmmnim. w » i.---■' ■ "
program integritásinak ftntartdsa mellett le heteégee hjhk- legiiélsóbb ha tá-
ráig Ennek folytán, •— mint/apunk meg-bizhat4 oldalról értesül, néhány konemvativ főrendi tag állásfoglalása lehetővé fogja tenni, hogy óz ujabb tánwalás alkalmával a jőrendú házban a reformarát főrendek llAbtégben
Z*k< 95 Mám. (1. kp.)
INt. május hó J U
Kossuth tgyre u inkompatibilitást, a forradal-Mt hírdsile, mely beláiheiatiea veaxedalawkke sodorta volna ax öraxágor, addig Diák kibékítette I neenel^ királyjyal, kiben * IfQaonttáa 6U lik q t m á d y o « f • j • d • I • m nima-
gyar főrendek ismrik legtilzeteeebben.
képéi látjuk és Inbékiietts haae■lóképp a nonaxéd titánnál, nely éppúgy nireánk van t ">in'ni I reá, aa nindkeUea elmerülni
•__» ",JCL\T"i Tl J" V""'.-j'TTTZ" nen akarunk aa európai népek óceánjában...
bttMk' OftUfai a parlament két háta lflt atomjának a kuBxéee
WW a béke helyreállítása érdekében érníiu/e- CMÍ*kvéat. jelentené; amelynek neve a forrada-hymnijntnhL rangií ma. fif pfrffg « néptk nllilPa ratiójs é< alkal-naiáaáhoi folyamodni otak akkor aaabad, ha a jo* védelmére a békés etskCx AiaHri'éae siker-Itleoaak bixonyult... Magyarországon ex ax aaat néf nen forog lenn; aa ellentéte* érdekek ki> egyexteté*ére 1848 ban megkísértett mód aike-Vülbeiése (élül ax utolpósaómég ninca kinondva." — Ebben a kél monda1 ban kulnlnál a Knaauth • végrendeleti.' Tévedéseivel a nagy embernek ktiogHitel t Mdtdrv Koianth, a kfbékOlheietlsn, a békét ajánlja a nemzetnek. Persze át 1848-as alapon. Magy>iroraxág népének tulnyonó löbbaége pedig rajja ie»a, hogy a boldogul euményké-pét: a szabadon - fejtSdf hasát azon a békéa, bitté* nton -Jéteaihnij melyét Diák Ferenc böl-exeaége kijeiéit
Kossuth végrendelete.
Anagy halott temetése után egy sixteadflvel
___laimt ««pviláaoi aa'fl Iraiaimk beteiasó kttteU.
Ex alkalommal isméi aürüen loglalkoxilr a nagyar WiwéftBWy á KMiatti Injos működésének bi-rálasával. (Mert hála Istennek, annyira vagyunk nár, bogy est a nemxeti nagyságot in löbbé nencaak diosöiijük, de bíráljuk is.) Ha elfogad juk a függetlenségi tulxóknak e könyvről terpex-tett nézetedre vonatkozólag a „kritika* slneve-na', nén (ehetjük eat anélkül, nngy rá ne nu-taaauak e helyütt néhány vóval » né/elek merőben egyoldalii, igaaaágtalan voltára. Hiax legtöbbje canpa sUsntétssségst lát a Kossuth neg a Dsik nüködéss köxölf — Deák Kerenc rovására. Pedig e két iljanférfi nen u a biionyos kél véglet^ mely egynáal kixárná annyira, hogy ha ax egyiknek — a 48 annak — érdeméit tlismsr-yák, ne kivethessük a másik, a 67-es által, inau-—gneák-politikát.
Ha (árgyilagoaan axeniigyre ve«»xlik Koainth jnallködéaének igazán áldáaoa eredm^nyait uokat egybevetjük a Deák Ferenc orokbeoaü nagy sikerévé), axt találjuk, hogy a-ketiö nen ellentéte, de iisgissitéss egymásoak. Koaaulh voli ■a, ki a nenxetet herean leapedéaéből felráata én leg*lentebb jogait, mbadságait érvényre jutni aagitette. "*A-tJi- veaeiéae alatt -a magyar nép igaxai eliineréat nyertek. Wegmutatia, nogy ennek a- népnek erredévei jogaiban oly lkam lakik, —mely el'en taitAaau víteni nen leliéi. Köaanlh a _ magyar faj trsjit képi iseli, melyei a_ tulayaiaA erö-xak ké'dbb ideiglenesen elfojthatott, de végképp el nem lénetlieioit, inert támadt a nem-xernek egy náaik nagy (ia, aki bölcs mfrséklettú ■ nemcsak viaasmxereate a*t, amü elvesxteiiünk, de nég töbliet is bixtoaitott e hasának: a békés, sxabad tejlOdéai Kossuth ertje lerakta ax alapját annak • lenséges épOletnek, melyre Deák bölctt-sfyi lette íe a befejexS kupolái s melynek neve: egy virágxé Magyaroraxág.
Ó t, a hol Kossuth' és Deák utai egynáatél ek ágasnak, nlncatobbé helye áx 6sxxeb«sonli'áanak, hadak axt nem akarjuk, hngy ei fOltétleuttl a "48 u'&dí Kustlth hftirányira történjék. Mig
Lévay Henrik röpirata. -
Külgazdaságunk nagy tiszteletnek örvendd v^zére^éniséigétöl,_L£j£.ay Heaxi-k főrendiházi tagtól, egyik legszilárdabb és leg-népSZfrübb Házai intézetünk, az „Első Magyar Általános Biztositó-Társaság" ge-niális megteremtőjétől és munkás vezettfjé-tői, igen érdekes röpirat jelent meg a napokban. V
„N éh á n y s iró-^m-e-z Őgazdasági bajaink orvoslásáró-1' — ez a röpi rftt ■ igénytelennek látszó címe. Tárgya 'nagyon közérdekű, mert fájdulom, abban, bogy mezőgazdaságunk válságban szenved, roindny^an qjyetérUink. A betegség gyógyítására hivatott onrosok ér ferde
rásu, félművelt kuruzslók hirdetik az életmentő gyógyszereket. Az utóbbiak, rendszerint politikai irányzatok, szolgálatában a nehéz válság összezavarják
iyos betegség enyhíthető lenne. Lévay HÉiHk, ki t^u kora ét* nagy teheteéggel szekálja a magyar közgazdaságot s évtizedek óta a legszorosabb viszonyban á!{ a magyar bifffttrőirtg. kftriffiiiaivalr éhben a kis munkában nemcsak alkotó képességgel, de a legtisztább hazafias lelkesedéssel ka-rolta tői a megoldásra váró fontos kérdést, Óhajtandó, hogy az általa fölvetett eszme, mint gyümölcsöző mag, termékeny talajra találjon a magyar társadalom azon részé-nél,, melyhez a szerző bizalommal fordul.
A röpirat hangsúlyossá, hogy a netögaada-sági válság k&ISnfta ku'ylyal nehesedik hsainkra, neri aS áttanntk, a nenxetnek és láraada-Ionnak egyaránt, a roexígaidMágban van legi mélyebb erőforrása. így léhát nekünk igen nagy oknak vas r*4, bogy a gyégyitáa leggyakorlatiasabb szempontból gondolkodjunk, p Gyakorlati segi'ségre a nen elnéleiekre a nen epeknlaorőval SssxekiHöit bankftapitáaokra van axQkaég, Itt a küllőid atáosáat nem elég-ségee. t
Lévay Henrik amint a nagyar neadgaada* ság soraál sxivükön viselő, öaxailea a a dologhoz értő hazafiaknak aa a feladatuk, hogy ki na engedjék szolgáltatni a különben « nehéx válsággal kOÍtdO msiOgasdaságni a speknlaiid-nak, -hanen igyekesieneí olyan intézményt léte-sllrnit ne) t nak elad rángu, legfőbb, *St agy ad fik célja a vái'ág kártékony kOveikeseaeiaek elhá-ritáaa, —:
Van ri elég példa hftxánk klagaxdasági történetében, hogy Itt éppea ások a pétu- i'f ke-reskedetwi vállalatok aikerB lek és viVágsoUak fel legjobban, melyeket a valódi kSoaflkaeg ár-setében, maga a nagyar -táraadaloar, illetőleg a magyar (ámdalon tekintélyes áa vagyonoe veselö elene teremtett meg. Ás slsi kasai la-karékptHitárnál, a magyar kereskedelmi banknál, aa első magyer áhalánti bittaeM fértasiynál m hasa legjelesebb, fiai vállalkoxt'ak a kö<erdekü alapításokra, melyek idflveL najn rtasált das gyünSIcsöket hnxiak.
Kttlftnöaen példiub emliii a magyar liUkUti-tmúet klapliásái, mélyre a haxa Mi&iiB Bad aa
urbéri^ég 1818-iki radikális negaaQnteiMbdl eredő nexdgsxdasá^i válság iadiioiia. Aa intés-nény egyáltalán nem' kee«eg<eiu ugyan a i0«
. z r-2 ._, la'koaókat anyagi nyeraséggeí, de gátat veteti
gyógyításának örve alatt, L níldeauri oe«Uly uljea puaatuláaáaak a aneí-a kérdést s hasznos munka! leit insge i«, mini tiaatia kftiérdekö gaadaaágl
helyett csuk kárt okoznak.
A zűrzavarban örömmel olvastuk egy értelmes, józan és praktikus fő megindokolt diagnózisát a nagy betegségről s azt a tervezetet, melynek megvalósításával a su-
tényexd, mibanar igen hatalmassá fejlődött.
A-mai válság nen e-upán a nemest nagy' éa köxápbtrtokoeokat sújtja, hanem a fsldiuiveléa-sat togla'koxó Obizm oe'Ulyokai. SA 4aaáalbM és kQlöuösen annak altfildjén, Igen éleseit »ujtja axokat a fíildniveaekel is, kik naguk filldbir-
resnünk őt magányában, melyei költeményeivel Tn«BMieli~
Tizenhat esztendőn keresztül egy vidéki városkában szőtte áhnait. Végre, hosszas habozás és (Őprebkedéa után elszánta magát'arra, liogy a nyilvánosság elé lép. De a sors kegyetlen követ* kezetességben megpecsételte a külKÍ. életéi s elszó-litolla e fílldi világ bői, hogy a költeményeinek adandó eUsméfée meg ne cáfolhassa magúkat a liOlteményekeL Így hát igaxa lett Komjálhynak, a ki egyik szép versében exeket mondja magáról;
JVm vqiiI kOnnyil siker, vásári lárma ,'t ICt ItidrukdlMH -*4UUUHÜI jdi nt, • ^Airadlam tttneretlen, 'néma, (ii'Mii
Mig élt, titok volt az él^te s halála ítapján felpattant a titok. At~a-/ vaskos kDttetnény-kötet, mely balAIjt napján kerüli a nyilvánosságra, föK fedi ekHtQuk as elhunyt költő éplz egyéniségéi. HegismerbeljQk belőle mindéfUlTiál, minden gondolatát, minden gzénvetésév ha kutató szemmel 'tekintünk beléje.
Da ne gondolja senki, hogf az ismeretség megkötése révéig, megtudhatja * költőtől, sxőke volt*e a kedveié, vsgy barna P A jenáni salátát sxe-retie-e, vagx a lomcia pezsgőt V Még olyan módon s«m kőth^ vele ismeretséget, mint Petőfivel vagy pymimal- PMlUt kftttyáwett nhrasva nincs ifll
poéták önmagyknak legjobb és leghűbb étetirói. Ks- ex Komjálhyra Tiííve lrUtr KOIteményeit-ol-vasva, megiamerkedünk egész belső evolúciójával, de sehol sem látjuk sx élményt, a külső okot, mely a költeményt kipattantotta. Pedig a -költői egyéniség az' élmények kűlönféleségében exer és exer színben játszva mutatkozik, mint a nap fehér fénye a prizmán kcresxtQI s a kritika feladata ax,""Ikíjjiy "megtalálja azt a mlslk prizmái, melyen keresztül a sokléle axln iámét ogy színbe olvad. Komjáthy ugy tűnik fel elöltünk, qiint a régi színpadokon játszó művének, a színpadnak nincs festői háttere, nincsenek disxleteí, a háttér Itexeiejgoszio. a színpad nomaifST egésx figyel-mffnket—és érdeklődésűnket a művészi alakítás foglalja"le. , Olyan ex a költö, mint Rembrandt arcképei. Homályos, hixonytalan háttérből augár-í xóan emelkedik ki az arc. Ex a realisztikus háty tér nélkül való sxükölködés legjellemzőbb vonása a költőnek.
A reáliixtikumnak e hiánya gondolkodóba ejthet. Hiszen a poetának mindig ax egyes élmény álarca alatt kell kifejeani ax estmlt, mely a filo xofusnál aképletesség nélkfii 'jelentkezik. Milyen különös poéta ex, a ki égy teljeseit benső harcot viv magával, hasonlóan a bölcselőhöz? Ez a harc, melyet minden nagy lélek megvív önmagá val. rettenetesebb
rándít benőteket a löldi lót gyönyörűségeiből. Olyan n, mint a mikor ax átareqs bálon a forrt vérű ifjú szerelmi vallomásaival üldöz egy csillogó ruhájú maszkot. A mikor tizenkettőt üt ax óra, ax álarc lehull a ax igazi arc láttára a szerelem helyét ax undor foglalja el... A löldi paradicsom romba dói a tudás egyetlen szavára, mist varázsvesszőre a boszorkány varak. De vaj}oii aa élvexetea paradicsomért kárpótol-e a tudás r Van-e egy visszanyerhető paradicsom, melyhez a tudás uljain jutunk ? Igen is van a ax az a paradicsom, a melybesMaz eszmék apostolai, a bölcselet nagy* iaiélnek. - - ■
ftómjálhy egészL3x1 .■* nagy procaax-szust tűnteti föl Költészetét két részre szeli a megismerés. E két réaslet egymással olyan ellentétes, mint a napptl és aX éjszaka éa meró öss-exevágnak. As örök embernek kétfelé vágff nyilatkozik meg benne, két lipoaa, melyeknek egyikét a világirodalomban Don Jüan, a .másikat Prométheusz képviseli. Doa Jnan és Hromstbeuss, e két alapgondolat alá foglalható Komjáthy nak valamennyi költeménye.. Doh iuan a materialista, aa élvezete mámorában elégő itju ember. Prometheus! as öatodatra, a magában <njié istenségnek tudatira éa megmérésére ébredt férfi. As egyik a földi gyönyöröktől való ittasság, i tataik a
tarenál és köx-t halhatatlan eaxiuétőt való felMhgulás. Az egyik a delemnél Ax a harc ez, mdyet MiKón megirt két\végesaég,' a másik a végtelenség imádata As
a viasza-
aégünk levjédelmes "^Veljéirásokra. Megtudjuk a költőtöl egész élete (otfását, gyormekkorát, szerelmeit, szülőföldjének leírását, katonáskodását,
hfieisÉtít, családi örömdt s ihletS&fcn még azt _ . . __
is mifjólbíja: milyeii halállal fog meghalni A tudás fájának gyümölcsét. A megismerés kiáb-| halál a megsemmiaOléa, Prométheusznak az élet a
nagy költeményében. As elvesxtett és nyeri paradicsomban. A löldi paradicsomnak eaak addig lehelünk lakói, a mfg nem lxMjűk meg a
egyik materialista, a máaik idealista. Melyiknek adjunk előnyt a másikkal szemben? A felelet ■agyoa könnyű : Doa Jaanoak ax elet a ott, k
HagyKaniiaa, csütörtök.
Zala 36. Mám, (• lap.)
im mái itt W JUm.
nem rmblkeanek, mindazonáltal mező gaadatági munkájukból élmtr, mert hitzen haj-l—tiknél éa körülményeiknél fogva bánfa- vagy gyári munkára nem U valók
A váltig mai által ánot tőoka elégné ismeretes á» viiágtzerte egjr. A töldmi veiét legnagyobb pwüuktw, a iihn, a» óriátilag megnöveke dett kínálat folytán áriból tetemesen veszített, míg ellenben a termeiéti költségek- a fokozódó életigényekkel párhuzamosan megnövekedtek.
Ily körülmények között s fWd birtokoeai mind sűrűbben kénytelenek a főid hitelképességéi igénybe wmtrAade a földhitel hazánkban otaá egy bitoayoi határig képei erőforrást a föjd-kirtokoara a a határon ml vajmi könnyen a földbirtokot romlására vezet. A Wd hrteíkipes-tége ugyanit nálnnk általában ax egész töld birtok értékének (eléig terjed, Az eterboldat földbirtokot, ka földhitelét teljesen kimerítette, aaax ba éter holdat birtokát immár ötszáz hold értékének megfelelő -jelzálog terheli, megtaűnl töldje révén továbbra ia aii^lképetnek lenni a legleljebb még tatmélyi hitelt élveibe'. Ha ezután bérminö körülmény vagy kalamitás szorítja ia arra, hogy gazdasági érdekében hitelt vegyen igénybe, jalsáiogkölcsSnt sem banktól, na földhitel intései tői több* nem kaphat. Ekkormár egyéb, vetsedelmetebb kölcsön forrásokat kénytelen hajhászni » a régi kamatteher i az nj zavarót pénzműveletek, egyesülve egy két rostz termésű eestendövel, minden valószinütég szerint tyorun ét leijeten tönkre juttatják öt. .Pedig. ea • földbirtokot meg löldbitelének teljes . kiurttM utáb is, földbirtoka feleértékének, fagyia — a példa mellett maradta — teher mentet 500 boldbak teljen ura Semmikép sutot tehát megokolva aa, hogy tanár mint hitelképestégére nézve kimerült, eladómdott ember té tették ki a teijea tönkreinenés veszedelmének. A keretkedöi hitelviszonyok nagyobb lejletttége folytan például a kereskedő hitelképességének távolról sinot ityen határ taab>a. A kereskedő paetivéi messze túlhaladják activáinak ötven taásalékát s azért még az illető kereskedő szükség etelén a legrendesebb bankoknál is könnyen jut kölcsönhöz. Már pedig a kereskedővel izem' -fai a hitelnyújtásnak suba siuct olyau censurája és világos ellenőrzése, mint a földbirtokom! szemben; mert a fcemkedtrkonyrelbe a hitelező birá'ó tzeme nem tekinthet be, mig ellenben a földbirtokos telekkönyvi lapja előtt^ ■iqdig nyitva áll.
Olyan hitdinllzcl litailisérSl kell tiháC gondos-kodnunk, mely eltő eorlta* gondja al<i veszi, azokal a földbirtokotokat, akik a mai Hidkitelviszonyok közitt a tönkremenésnek vannak kiléte; holott még mindig reális értékek tulajdonosai s igy észszerű eoak őzökkel t minden kookialatáa nélkül meg
tsólván ügyvédje pénztárnoka h tanácsadója lett, I és azt vállvetve ügy buzgalom mai megváló azt terheitől megssabaditja, Ügyeit rendest a ré- j sitsák. stéfe birtokának még tehermentes fele réssét
Szeretett hazánk érdeke az, hogy a po-litikai és tártadal mi hwcok által szétriíáfr erűk, a, subjoctiv árzák anyaágak lekOadáaé-vei, a gazdasági válságok: orvoslására tömörüljenek és józan intézkedésekkel meg-
— nú/it földbirtokos faj volt, annak is kell maradnia s azzá kell tenni/*
minden körülmények között megmenti.
Lévay Henrik nássl* szerint e»t a feladatot a hitelintézet ónak is egy utón oldhatná meg a felzUogteher Összegének megjüffi birtokrész mtgvá-titUmtl.
A hitelintézetnek aaatán izüktége volna agy [erősítsék a magyar fajt, mely 0)TM ^foMf*,mellJfflMaJw aHTátároll Lévay Henrik hangsúlyozza —
birtokterületeket késedelem aélktl átveszi;_- f
Ilyan klienléla pedig van, wrt ■ ™»gyar m zőgazda.^ági vfclság másik szembetaökő tünete az, hogy a földmirelő otzláte alsóbb rétegeiben meg van a földbirtok szerzésére irányuló természetes erős vágy, nemkülönben -a földbirtok váaárlá-sára a vagyoni - képesség i«.
Ennek a két foatoa feladatnak östzhingbj hozatali állal, a nemesen gondolkodó szerző sze-rint az agrár-szocializmus legerfeebi Atéti gyökért lenne kiirtva. £1 igy a magyar mezógaadaaági bajok két legnagyobbika: egyrészt a földbirio-tokosok tökéletlen hiielvitaonyiiból eredő türü földbirtokos-pusztulás, másrészt a kitbjrlok-eztr-aéa végtelen nehézségéből eredő afráf-stoeia* lizmui egymásnak kölctönöt gyógyító ttere lehet.
Axt as intézményt, mily ezt a eélL szolgálná, _
néaele szennl, a magyar Urxadalom vágyoaoa ét I. .V" ieMŐ réiM létesítheti éh pedig o ja kis a tradi-1 '
cionália, basiflás önzetlen ét takarékos szellemben. Hite at, hogy aa intézmény ebben a tzel-leaben, minden uubvancio, minden ttaéri tpe-ouláeió és minden" idegen töke igénybevételeit nélkül ie létettthet, tilt egyszer létetült, mint köuzSktéget képező vállalat okvellenUl tel is fog virágozni. _gí_____ -
Nagyon érdekesen vázolja a kitűnő nemzet-gazda ezulÁn a hitelintézet szervezetét, mely intézmény kéHZséggel támogatná a gazdasági fogyasztó tzivetkezetek litesitétére ctítátkszerü törekvéseket. Ax egyetlen állami kedvezmény, melyet az igy alakuló s igy szervezeti hfttTttitétet néttán kérne éá venne igénybe, a birtoklettek vételer illetve a parcellák eladása alkalmával, az átiratáti dij ét gatlÉíi tulna.—5—----------^j-
Korlátolt terflnte nétrf-engcdit hogy a tervezet részleteit apróra ismertessük s azokat, ebből az alkalomból, bírálgassuk. Elismeréssel adózunk azonban « nemes-bttzga
Tollf uttában.
Valami kedvesebb dolgot alig lehtl képaelai mint aalnOT ártatlan kit btkflsok htngvaMeayt.
Ilyen ttaagv«TMay< rsadostak apr. S8-ia d. u. 4 órakor Hofriebter Emma kiaasaway éa H-tchifzky Miksa ur. Bontatták as éitMtKkUI közönségnek haladottabb tanítványaikat, aa ara-BJO« kis bakátokat; kik köaótt ott komolykod-ak a »nagyreményü« ifjak is, teljes tadatával % l hozzájok fütődő nagy reményeknek.
Lépjünk hát be a nagykaniatai .Catino« dita-ke'lö ujnágirói lemondással: kivtf hagyva a áagy reményeket a » tsflktéget dia-cretióbos: aagank^al vtve a legmelegebb érdek* lődésjóskaratát......
A teremben otsttd ét félhomály uralkodnak.
A szürke égen kavargó fel bók lejebb enetkedeeÉ, borút, kódőt szemekkel báanlaak ba a nagy ivts ablakok üveg-tábláin, a fétrevont sltít bordó függönyök kötött.
A lerem hallgató levegőjében vigan röpköd, ide-oda illan a kelleaee parfDtn-lttat.
Az aranyos bikfitok taorongrs ülnek a bot dó bArsony-pamlagolron, níint megannyi vtbarwt pillangó.
? Te télMr?-r—
— ftii nem Hét (g ? ________
— Éo te.
Minek it félnénk ! —O-yflu pumpái bátonúg^l, böSMtaéggoi játtá*
________________iLTItS'a m*WT társadalom illetékes
r&SSk'aira bo"gy a^töldjé hitelképességét kimerített fóldbiriokueoknak ugy-1 megfontolás és megvitatás tárgyává tegyék,
lómért, a hazafias törekvésért, á közcélokat j"ák egymás előtt » otthonos hangvemwyzdt, szolgáló tervekért annak a férfiúnak, ki munkás életének majdtiém minden pillanatát a közjónak szentelte.. Kívánatosnak tart-
hogy szinte reszketnek "bele szederjes ajkaik;
>A nagyreményű" ifjak pé'dáH halálmegretéa ael húzzák ki mellüket. A hangverteiyiő meg halj de meg nem retirál. —Lm«tan-lasaan tzállingótntk be sa irdeklődük A teremben megindul az a megnyugtató taoa-
hMM, la Iialil » fafetahirdulág, Don Jüan egész (Olszln ragvogásétól á' nein kábítva, a {énre. Jelien mivolta megsemmigttt—<bbau a I lénYegére hatoljanuk, mind'a kettőben ' an,' a qtuor 5 halál nele'éiinti. Hrotne-1^"""
tbeusznak nincsen halála, mert az «ym* balha -. tatlan. "
j; Komjáthy költészetének első - fele a don juaúl korszak. Viharos szenvedélylyel, ittas mámorral öleli át a teremtést, a világot, az érzékekkel felfogható tárgyskat.Hyen iijui hévvel még csak Petőfinél találkozunk. Mind a két költő olvasásakor megcsap bennünket az ifjúság szilaj tüze, elragadtatása, féktelen csapongása, korlátokat nem lürö szabadsága. És mégis nagy a különbség közöttük gggp Sándor migr dj maga az Odéieg, a hamisítatlan természetesség, ö az a Pán, akinek bűvös dalára buja mezt ölt magára a természet s csillogóbb színekben tündöklik a valóság. Hangulatai pereröl-percre változnak, az egyik percben kacag, a másikban bu-long, hangulatai oly tőménlelenekj hogy elkábít bennünket. Kotqjáthyt a . földi élet szépsége az -elragadtatás állandó lázába kergeti. Petőfivel szembe állítva, ö vérszegény poéta, kinek a valóságról lázálmai vannak, telve csodálatos színekkel, megdöbbentő hasonlatokkal A tárgyak kinyúlnak természetes árnyaikból s nem is a földi ténvbeb tündökölnek, —A promalhéiísiá korszakfiSS KmmAÍlív arra az útra lép, melyen Petőfi után a legnagyobb~magyar lírai költő;.' Vajda János halad. Bölcselkedésük sok iékinletben hasonló. A végtelenség után való vágyakozás, a tömeg megvetése, a költöböntudat erős érzete saz a lörekvli, hogy az érzéki Világ
jj^gok
WppBHBUm) I__________közős?
Tagaahatállan az is, hogy Vajda János tátott Korfijáthy Jenöra. És mégis o hasonlatosságod mellett js mily kolönbözök egymástól. Mind a kettő kitűnő a fermészetijirábnn De mig Vaif-dátiál a természetes a maga Ös erejében és ffln-ségébort jelenik meg, a mig Vojda képei tiszták, határozottak, körvonalazottak i KomjiTIliymU a természet nem az a természet, mélyet mi is meg? 1 találhatunk a valóságban. Komjáthy erdei, Komjáthy tavai é8 vidékei a valóságban nem léteznek. Az 6 fantáziájában olyan természeti vidékek ala n'melYiik miitilm nnm volnának anyag-bil Más a színük, más a lormájuk A különböző1 tárgyak egymásba fplyífük s nála a természet valami csodálatos életet él át.
Egyszóval Petőfivel és Vajdával, e telivér realistákkal, c bámulatos festőkkel szemben Komjáthy egy álmodó, a ki nem. tud szilárd alakba törődni s a ki nem tud megállani a föld szilárd talaján, hasonlóan n füsthöz, melynek sorsát megirigyeli: ...—
A füst szabad l Nem köti. törvény ' f Mint tégedet, oh /üld fia f
Komjáthy rajófSgt), a- kinek kezdetbén viharos nehéz, lázas álmai vtnnak, a melyek később* h bölcselem íitzIiB" tüzén KéKsZtUl lunségw, ttgi* álmokká- szűrödnek. 0, a ki lázas álmaiban a napot, a föld salakját csókoló kéjleánynak, vagy cédatágra Világokat hímző ágaranyuilV£tfi)Qk mondja, később ugy imádja, ezt a fényes égiles-
tetr mint az isten csillogó szemét, vagy mini tM-gát a teremlö és romboló istent . KOWJftthy álmodó; a mint maga is mondja, álmok fejedelme, u vágyak óriása, a ezért van uz, hogy költwényeiben hiába kerestük a külső körülméínyeinek rajzát, reális világban tett élményeit. Nála a költészet nem a való égi mása, hanem álom, melynek semmi köze a valósághoz, sőt a mely egyenes elleniéiben áll a valóval. . Ezért mondja Alom és valóeág című költeményében : .'■ '
Álmodni fényes, büszke álmot, Kimojditám »t t vilA</*l rjnunag ""kütáfa.—— í>' iltünl a gondy a kin, a% bánat, érezte, ember é* az állat, Hogy megváltója szól.
* Jokádit /ingerek enyelgvi Lehellek: csókol m kezemre. N nyaldoeták lábamat. ~ .. Fűtött a vak haléi elSIem,
Sdppad.ru ezét folyó erőben, AC*
f)tpalea lángokat.
Álmodtam négy iticsŐ uapokhtl, l)$ im siiíheíiibSl Mtait títeordul,
___A MtuU harmata. r'
A levigi eoy laiMute, ~ ._■ A föld míg hioüí m ádáz Heliták gyarmata,
A költészet és valóság itt S7enben állanak agy-
Zala. 3b. sfám. (4. lap.)
ISPS. míjM M 2
gás, ami legalább néhány, pillanatra leemtli a
Fóohá Káról/ zongorán mulat be egy csinos
Hlvekrfll a iiUtungás, a lámpaláz mázsán kövét. mmmmfayt. ' ' '
4 tereni íiát«4 résiébsn egy-egy síel idebb ka-., Prager Ilona Bégedttn, Blau János pedig zon csgás csendül meg. Olt egy njságirrt-kompsnia gorán (külön-külön) bemuiatják, hogy fi«(jű mondjael a hfcgverseny-proTögotiziporkásóél-i hang versenyzők nek'Rj stkáfij zenei gondolatokat rekben. - - ■ ; — ~ i in'erprefálni.
Műik oldalon a „nagyreményű" hangverseny- I Vígül Rapoch Lujza a Hákóey-indulóvai tud-zfl iljak diák-kyllegái gesztikulálnak erőssn és jtára adja a hallgatóságnak, hogy a két óráig gyűrűknek arefstraflfrgmt|an tapa viharra,Kél-Itafló fiaugieiseuyvéget ári, migrtdath«t,...~" tős fe'adat ludsta sugár/ik b<>mloknkon. Eleget I A közönség minden hangversenyének bőven kell tenai a kollegialitásnak és meg kell menteni {Juttatott n tapsokból. A diák-urak önlriéiesea az aranyos bskfisok előll a lovagiasság hirnevít.! dörzsölték lelkiismeretesen has/nált tenyereiket.
Égysaerro taps-zápor jelenti, bogy kezdődik | AtjttpgTtrsfltTtfi, bimporos szárnyú pillangók • hangverseny. . pedig megkönnyebbült íiivvel röpködték körül a
A pa^k, mamák és a kritikusok nyújtogatják <dicsű,ég i* bpldogság verőfényében siUkérexű ayakozst _v , _i«namákat. -
—ynlHhh^B » pnriimhin m oM aranyos pillang( Rapooh Lujza. .
Hoflmann Mór baráiunk saive nagyot dobi raliból a rejtőző helyen. f A y>HBgO-«jk«krfI. loly~rB<Nsiet apotlieo-
H J11 E K.
. ^ Ksller hnwi Zala megye kőiélsléoek IfjfrokoniMD v 6Mbb -tágfaj miat ráuvétUJ értéíBltÜnk, e hd 28-ikán, A te-Kajkon, joMrfétre scendarStt. A boldogult, mini kiiQoő gasds, példányképe volt • munkásságnak, szorgalomnak és takarékosságiak. A hatvanas években Ala^Pá-hokot vette bérbe a ve«zprémi püspökségtől a • korántsem nagy terjedelmű birtokon józan elvek és szerencsés viszonyok mellett, oly eredmé-Qiekkel gazdálkodott, boa; a vártnem birto-»Mság», B|f ftWMHlii, ■Hl kBIWflW II ttmfBmfíHtjr iMfc IttútíhfHd lisalelie Ot. £ mellett mint gondos, nemewirB családapát, szerető rokont és bl barátot, munkás élstásek alkonyáig, ragaszkodás, bizalom és kteMfitH környezte. JÜ&imyta az egéss vármegyében mély és őszinte részvétet kelteit, s a közbecsülésben álló fia, Koller István birtokos és e-alánja gyászában kiterjedt rokonáig és a tisztelők egéaz serege osztozik, A család a kflvlkazfl jslenláa-ben tudatta veszteségét.
Nagymánysi Koller latrán és neje vindornya-laki- ás bertelendi Hertelendy Rózsa, gyermekeik : Irma, Vilma, István, Feri, Izabella ás Rózsa,
iisának édes méné. A lelkes szavalatot zajosan megtapsolják.
Most kél kis apró lérjtjjtés: Weiaer Ella és Gntmanú Stefi röpülnek a^ongora bilién tyüire
jajé fürgeséggel játszanák el. a bang-
Zerkovitz Zsigmotid komoly képpel lép n kóla-' állvány elé, azután szive egész «órongá*át bele-sirja hegedűje négy búrjába. . •
Irmler Julcsa nagy technikai járlasággal röpköd a zongora billentyöin. iÜGntmann Annié moll-hangulattal veszi 'kesébe hegedfljél. de csakhamar belemelegstik vígan fulkozaak a húrokon.i— Gutinsnn Lilly1 megszokott keresel lenséggel
iáit, olyan biztosan^ mintha ném is a billentyűk-is1! hant n az )ró-tinl)iLyjhjl! 'I'ilg" -T~ wsusr tuáca-asüggeiL Sar6iii,jLv<,it^Fráaajitrggt
nyaknál szinté szokatlan hormoniával segítik mán főhadnsgy századossá, Jukátz Jéssef had-
egymást s zongora bil'emyUio, a négy kezesben, í0*" &>l<fo*T hsdaprőd
persze a közös dica&ág okáért. .......
Weiaer János — ugy Iftissik — bizalmas
jp Máfmal el<HéjNeUs*k, HátmrtóM «jmágis dr. Petbd Gynla ás fia: Emil a maguk e et. h kir. i8-ik yp^Mn/t előléptet tettek : Mad a/ nss/es rokonság nevében mélyen megsaomo-rfvcic Jórsel szúzadosiIniagyKyű és beoszlatott rod<>tt ezjvvel jelentik a legjobb" apa, após, a 46-ik gyalogesredher. Giöct Virgil.2'. oszt.!nagyapának, illetve Jd rokonnak nagytrányai
««iitados t-sO oszt, -századossá: századosokká a kÜvBtkezff -főhadnagyok : Qtntl . Károly, Ebiter Manő és Stydl József. FAhadsagyokká a következő hadnagyok : Fejér Déius, Luby Károly, SR& dmaHH Mór, Pékártf Fif, J£a4* János (t Ntuwiríh János; hadnagyokká: lWkóviífy Géza és ~Lmi Rudolí bsdapr6d«lis»thelyettesek; Dr. Karliehma raff Sándor1 fíorvos ezredorrossa. Bellotíci Károly és 'Franki Jenő tsrlalékos hadnagyok a 48. cs. és kir. gyalogezrednél a honvédség téoyleges állományába.vétettek tel. N. Kaniss i tartózkodásu Kau/iHimi Izidor tartalék altiszt a cs. é« kir.32. MljMjgy. r. hftdspr^pród liszlhalj'ettsaaé létlíelttteU Áthelyeztettek: CunrÜ Ferenc emedes a 48-ik kir. gyalogezredben a 38-ik cs.
Kollár EflXflM qrnwk folyó hó 28-án reggeli 7 órakor mnnkáa éa tevékeny életinek 75 tír éré. ben agyszélbftdée kőveikastében történt gyászos
elhunytátií^-1- - — —-------s -
A.bpld.ogitll bült .tetemei folyó hó 80-án d, «u T-érwor ntnsk a róm. -kath. sseriartás szerint íz alíó r^jkt cssládi sirbo'tbs Qt^fi nyugatomra tétetni. Az engesztelő- tr.ent mise áldozat pedig folyó bó 80án délelőtt 10 órakor Iöjf Alsó-Rajkón a caakdi kápolnában az Urnák b«* mutattatni. Alsőjfiajlwn, 1895. április hó 20-án. Aldiks ós béke poraira' 1
- lllaal7iegél/ek, A vallás- koaokta-tásiigyi m. kir. miaisler—a. os^klornyai *£¥*• cs. és ktr. gyalogézredbén a~9H-ik GS. éa kir.r8(ileii kisdedóv6 intézet lolyó kiadásainak íödö-gyalogearedhezjT Komity Ferenc szá/ados a 83J zéaére ez Ívre 130 Irt segélyt n'aiváoyosoU ki. cs'. és kir. gyalogezredben, TSírauu Jösséf had. Az ottani, elsóíoku iparos-Unoncuko'a featartáw nagy a 78-ik gyalogezredben a 48-ik cs. éa kir. költségeihez meg 800 írttal járult tmzrt, melyet g^alogezredhes.— A 20-tk kwwfd qyiltíftirtdbi* ]» vármegyei íparajapbdh- rendelt ei ki«>eit«<ni
---Jei/HvaláMáa. L*tioy*í~ levalaaOak
ismeretségben van -hegedttjével; teljes., precisi-tástál elmondatja vele, \s mit a kó'ftből kiérez.
Prager Sarolta énekkel is be akar surranni 1 közönség ssi»é)pis (bár.u progrnmmban csak-js oém^et dalolr ájtéreoelnek) érvényre akarja juMattií a? os/lrék éa msgyar dualizniDst : előbb németDI, azután magyarul génekéi.
lisatbelyelies nadnsgygyá.' _ — Dr. Frird ttdttn köz és váltó-ügyvéd Nagy-Ksqizsán irodáját áttette a A'irály-alcti
Ztrkoviti tilt házba, ..... - —--——
Klnrvesf* Molnár István perlljii kir. járifbirbsági ajegy/őt az igazsígügyminisitsr a pécsi kih törvényszftliez jegyzővé nevéate ii. .—■ llhelytiéi. Jancsó Gynla caáktomyai kir, (birónági telek könyv vehetői a i igazságügyi mintsslér á 'dcbrwesi kir. tSrvényszékhe*/ helyette át>
írja | A már régen üresedésben levő Ientii kOr-jegyiöi állásra az eddigi Qgybutgó helyettáe Hóna Béla választatott meg nagy a<óióbb«éggel.
— Alapítvány likeW eélakra. Celiei Outnmn Vilmosne urnö mult hó 28*án, édes atyja: néhai megyeri Krmm Mayer emlékére- a helybeli iar. hitközségnél 2000 tonnás alapítványt' telt,-melynek kamatait, felváltva, aa egyik évben a helybeli közép kereskedelmi iskola, — a másik évben a helyoeii k. r, (őgymnasium IV—Vili. (uut.^efjobb tanulója kapja. Aa aia-pitványoió fenkölt gondolkotásál slapitványi Fe-veiének kővetkező, belejezO mondata legjobban
mástól, mtnl kietMrclelhelellen ellenlábnaok. Komjáthy elveli a vaíül a azL mondjam.. *■'- -
séggel. Negynak ^irzT rtiagát, "3e Velünk még npa tudja elhitetni, Minő buja vágygyal énekli r
Ha álom tolt, mit.áltattítim, DiaHwlt n mjt áfimuddin, 2_.i, i',
á szenvedést, a kin^ is áldom, -tgy t nagy álmot lát/ialám.
S ne végy&k kicsinybe az álmo)i_ fejedelmét. Ebben az áloméletbcn leperdűl előttünk á IfÜlíö belső világának érdekes, meghaló története: az ifjUfág viharos küzdelme, gyönyörre való sóvár-gá», a kiábrándulás s az ettől való undor s ; végre az eitme Kitörő lAngjaibnn-való megtiszlu-lás iá ntcg&MSai a yiasíanyeti pucailifiSAJDűn való Orömhozsántw. A költő diadalt nyer önmagán.
De a szellemnek az anyagtól való megszabadulása sok és nsgy áldozatba kerül. Schoppen-hauernek igaza van. A költőre nézve az elisme: ünneplés - termékenyítő barmai. Komjáthy erről lémonaolt, de nagy kinok árán! Egymás után szakadnak el a kötetek, melyek léghajóját a löld ninéheuuialqlják s .a l^gi hajós dobogó, szívvel, csillogó. Hüemekkö) szfül n magasba. Az éther hullámaiban lebegve, egyik homokzsákot ti másik 'után röpíti ki a léghajóból s szád- olyan maaasra, a honnan nincs többé viaazaiéyés a Ifildre.
Pedig' szerette az életei, melyet flalalop csa-pongó képzelete lltQaléd kt^éklie s^ill Doh-juani korszakába való költeményéi tele vannuk (éktelen stíl ajrággal, halálrlalan szenvtdélylyel és őnlell
Át fíethiz, a Ííéjek árja 'aIMI iné rérttfiit. : r ■ Mámorba ringat, jztnt varáéiba . w At mi lég, a hü3 liget, A m/ár, míg UtesB liánya -iffStifUrtöl dnxuul 4i-jUktyr . yt Umétttl ktblfí kitárva Ctikokba fojtja lelkimet. OydiiyOr, hanyoceán, vtláguni, „,„ ^Szépség és bu/ótág náitűnntpt.__
Milyon keaerü 6 kéjfői való megundorodáu, irioly-nek kifejezést ad a bon Jüan Mnala csinos költeményében : v ~
Ninci tinta ild|i a vérgyönyörben, ifi hevített mm tiszta láng ; Bilákm buti! im*lvrttn, fhíK rótt IHilnm fililt lányt. , i Mert /Mi láng uolgáij/oltak,
__. Kí Jog. uáradni két karom,
<Tesletii atémi izét oszolnak Széthull, (líililik alakom.
Ezt a parautesomol elveezlelté, de visszanyeri az eszme végtelen birodalmában.
Az élet többé nefn kéj, gyönyör a szemébeiv hanem ísntoiíya-szfinketi melyre választ jiktr. A .KérdésekJL cimü költeményében kétségbeesve így kiált TŐT;, -r-t—
Mm áí fftn, tntSg a mflgbtM Vilauod üdém kícelelem; ' "
T3tg*t Uttm, (Ugtt Ittm Qumfl minek ti* a játszma vilim,
M Céltalan eélra, úttalan ütőn, \ Járjak é mindig almataoon. Él m egészről y t cso3atétről, Végre lemondjak hallgatagon}
Később már e kétségbeesés sem kínozza. Az élet laasanként elveszti előtte értékét a így szól róla: --.
Babonái hatalom járma alatt
*>■ t- ^ 1 fi [ a^JJal .
r~TTíjfUy-1. nnnHrm, wmm,
SjalodotuBr fionka alakban
_._Jelenik mtg a-láthatatlan
Töredezve jerdt lükörben Jelenik meg a pipogya rögben Az Htm,
Íme mivé lett az élei csodaképe ?"Pipogya ^öggé ferde lakőrré.
S csoda-e, ha lelke megtisztulásában az éléiet rossznak tartja s a halál ulán vágyódik.
Dib dáb Mm ét ti tűnd* élvik BBgyogi gúnyos, tfüipiiégek, Suhanjatok « nyomtalan Rajongó szivem egyet áhit,7 • Meghalni boldogan.
leiedre minden /Sldúéget, Egy gondolatnak lang/a ágét,
Nagy-Kannan, csütörtök.
Zala. 35. vim. (S. iap.)
1896. májoB hó 2-áa.
jellemzi: BtntS ihajom, hogy um tttrbly ala-pit*á*y A* aMpáféa^í mirUtt* <1 a Horgalom tokaidtákot haaájárultam Ugfik. <
- WiMulen ■ túli ékért. A közoktatási miniszter ujsbb és ujabb tényskkal igszol)s, hogy nála nem pussfs é» Brw e.ó egyfelől a tanítók anyagi aortának lokotatóa javitáaára irányuló tOraívéa, valamint mnnkájok megbecsfl léas és méttaByláan^méafslöl a kalturánaknam-aeti irányban való lejleeztésa, Ugyanis, mint ér-teeülünk, Wiasaics kösoktatáai miniszter legutóbb elrendelte, bogy a bárom Unitival működő állani «tafeí népiskolák igszgstó-tanítói ia f. é. fal. *tM|«t& keadődőleg évi 90 frt igazgatói díjban íéssnsittiisisnsk. (Aj addig érvény-ta volt szabályzat szerint az állani elemi igazgatók díjazása csak a, négy tanitós iskoláttál kezdődött) Végül ugyancsak Wlassics miniszter
~ a aagyar nyelv kötelesé oktatását elrendelő 1879. évi 1& törv.-cikk szellemének megfelelőiig 130 elemi iakolai tanítónak (tekintet nélkül iskoláik jellegére) a magyar nyelv sikerea tani-táaa körül szerzett érdeneik jutalmául' egyenkint 50-60 forint jutalomdijat engedélyeseit Az e cimen való rendszeres jutalmazás 1893. evlieo vette kezdetét, mikor 1U0 tanito 86-25 Irt jutalomban részesült. 1494-ben e jutalmak
—agyanként 40 tara, mig a fnlyó évben_már fit)
trtra emelteitek. Mind ezek az iutézkedéaek önmagukat dtoeérlk %-*hegvagyank gtőaödve, hogy óhajtott üdvös hatással lesznek a tanítóságra. J
— Hegyei rendea késgyAlfe Zalavármegye törvényhatósági bizoltiága május bó 6 án éa folytatva fogja tartasi readea kBsgyBléeéi, a mélynek egyik tárgyát a megüresedett IV. aljegyzői állásnak választás uján való betöltése képezi. Elfogadás végett folytatólag előterjesztetnek * megyei számvevőség részéről már megvizsgált k»-lönböző számadások ; megatakillatnak az 189Ö., ám a >óilHti«i hmiiuágnk ; ■!<H«»it1'H>Ík I t.flg igazgatási bizottság átirata egyes kOrjegyzőnégsk aránytalan területi beosztásának módosítása tár-gyábsn, továbbá egyes miniszteri leiratok a vár-seegye részéről alkotott szabályrendeletekre, tőltö kOzságnek a vármegye törvényhatóságához iaté-zait megkereséne képviselőtestületi határozataik jóváhsgyáss tárgyébsn stb. A közgyűlés tárgyso-rezstába 96 Bgy vau felvéve.
— Ifangveracny. Ho/rkkltr Emma k. a. éa BitchiUky Miksa. ur tanítványai április bó 24-áa bangvsrsenyt adtak a .Casino" disster-mében, szépszámú előkelő közönség jejenléiébeu. A magie.entek örömmel győződhet'ak meg, hogy ' a hangversenyzők nem eredméujttlenQI tanultak és a bátoriió tspwk-, melyek sűrűn- hangzottad fal, egjrezersmind a növendékek laiárait illett elismerés nyilvinitásáujísvQlt tekinthető. Sej-uüaMal ounntntáljuk neonban, bsgy a aiagyar sen*irodalomnak egyetlenegy leruieke sem volt Mvéva a nagy műsorba es a nemzeti -szellem
éaak a Bapoeh Lajsa k. a. álul Jé (elfogással eloldott prologban és agylneaak J általa kiiinónn elzongorázott Rákóey-in duóban oyilvánult. A tanárok abbeli muleeeiáeát némileg pótolták Pr a tar Sarolta k. a. ki rssdtsképau néhány ■agyar népdal eléoek)éeével kadveakedett és B l a u Jáooe, ki a Bajaszo ábránd zaeaialis eljátszása utáa, magyar darabokat adott elö aoa* ■wáa, rendkívüli ftnyeeeésit tannsité módon. ReJÍtmeten lepte meg a közönségei Irzaler Julcsa k. a. perfeci játéka, A fiatal leányka Weber: Perpetuum aoblla, cimü darabját oly tökéletességgel is biztossággal adta elő zongorán, hogy a közönség igazi gy SnyOrt lelt beaae. Mi a- többi hangverseoysőt illeti, várakozásunkat nemcsak kielégítették, hauem est jóval ielúl ia Boltik. Meglálaaolt mindegyiken azon elismerést érdemlő törekvés, hogy jáiékukksl meggyőzzek a hallgatóaágot, miszerint a zenével eltasretetik! ioglalkoznak-és agy hisszük, bjgy ea eUgendö is, művészi babérok után ugy eem vágyódik egyikők sem, ők beérik "a szülők éa tanárok megelégedéséül, melyhez a hangverseny alkalmából sz ö-sjfz jelenlevőké járult — A pro'o-got követő tapsvibar után, két kedves megjelenésű leányka^ Welser Ella és 0otmana Stefi léptek a pódiumra én aprö kscsolkka ked-vesea üiöiték a zongora billsntyftjt. Z a r k o-w i t z ' Zsigmond és Gu'masn Annié hegedQjá-játékkal azörakoa'atiák a közönséget 0 u i ■ a a ■ Lilly pedig szokott eleganciával játazoft két zongora darabot. We is e r Klára ea Prag e r Sarolta eziqtén t0ngorán mutatták be zenei késsBllségöket. Ws fist Jánoa éa yuebs Károly pedig hegedűn; mindketten igeu ügyt-ien kezelték a vonó*. P r a g e r Sarolta meleg érzéssel igen téteze'gsen énekelt néhány dalt. Prager 1 ona hegedű játéka, a megelőző piecekbea ha'Onlósn igen rokonsaenves logadtatásbaa re szesflU, nemkülönben Buti János éa Hapoch Lujza aongorajaieka.
-- Május elsrje Hagy Ksalzsán. Pom páa idfival köszöntött be május hava, melynek első nspját a munkások egész -Európában óhajtanák megtartsul. A legtöbb munkasdó szívesen
Hatalmai iSgyh mtgrokan, _ u _
______________jéj TOrftítf Itittolc lltwJS____ - —é
iltgkalni boldogan.
Tudja, hogy a balátlkl étöie nem ért Téget. — Fölismerte magában a hallhatatlan szellemet, melynek gyönyört) kifejezést ad FromelheusZ cimü költeménfében. "fe.
Prométheuszban egész életének szomorúságát megrögaitatte. Prométheuszt, a ki ellopta sz égi szikrát, ax istenek királya-sziklához láncolta. Nem volt-e ő is ilyen* Prometiieusz Ilyen lógva tartott aaallai 1 fltnpla H <s a« «»il>r*t rnuly nUMÜflti
lokán égett, megostromolta az isteni házat és — homályban maradt egy kis vidéki város kicsinyes nyűgös viszonyai Kötött. De sohssem lett hason-4évá ssokhoz, a kik körfllAUe-vollak. Aa örök -djcu Prometiieusz sohssem alkudott meg a körülményekkel. De Prométheuszhoz hasonló ő más oldalról tekintve ia Vájjon nem leláqoolt Prométheusz a költő, a k! ihletében teremt egy égési világol, hasonlóan az istenhez s mégis a fölahöf v»n tapadva, ettől el Bem fáihat, el nem szabadulhat, csak a halállál.
Fájdalom, ez a halál nagyon is hamar elkövetkezett. Komjáthy elégett, mint a főniksz önnön tizében. De ezekből a hamvakból qj élet kel a Mevicky szavait alkalmazva Komjálhyra L
A vén idócél virHnyt itdllaní Fognak diciö mMfiépu álmai, >
■eg is adja mnskásaiuak ezen napra a szabad ttjarpaatyera hékésebh. természetOek, mint például a mieink itt Nagy-Ksníssáa nem is basznál-nsb/el másra, mist kedélyes szórakozásra. Maa-kásgyttlésskrőj nálunk szó sinee, mi ián a munkaadóknak válik dicséretére, kik sohs nem zárkóznak el munkásaik jogos kivánslmai elöl. Május 1-én indult meg Goaán omnibusza ia, és ennek sok vendége, de még több bámulója.akadt
— CtalMstok községbsu asasl tették ess-lékszstessá május 1-éi, nogy u'eai lámpákat illiiotiak fel, melyek előtaör május 1-én gyuj lafJÜLBUht.- K$rjegysőé_ s fő érdem, hogy Galambok utczái most oly világosak,' hogy méltán versenyezhetnek Nagy-Ksnissával.
\---A Tar ■•-Egylet kéagjAléae. Vasárnap délutánra volt egybehiva i Torna-Egylet ujabbi köagyüléamely tekintet nélköl a megjelentek számára jogérvényeaen batározhaioit vo'na. Meg is js'entek a köigy&léaen heten, kik aanak rendje és módj i szarigt hoasátogtsk a tárgyse-rozst le tárgyalási ho» Minthogy azonban a mint az ttlés lolyamán kitűnt — a tárgysorozat uébány pontja kellőiig elkészitvs nem volt, aa elnök a közgyűlést ujhól slnspjlts.
— Egy magyar ■ségméa. A zirci járáa Oszlop községében a mull uélen volt a községi számadások megvizsgálása, amelyen Heno Tamáa
féldbjrtokoa elnökölt. A számadások közt volt egy óO krUs ée sgy 37 kh» t#i«i, amely a bonvéd és Kossulb-s»obor köliségeire volt lor-ditvs, da amely költséget Veaaprémsiegye minden egyres közaégre kivstsiL A saámadáaok viaa> gáláaa ttljea rendben volt, midöa egyaaer ceak megjelenik a gyüléaen gróf Eaterhá«y György oszopi földbirtokos s kifogásolta, hogy a lenti létejak v község terhére rovassaaak, a a német-1 ajkú kupak>lanácsnsk tsrtoM egy -német dik-ciót, mert — mint levelesönk Megjegyzi, — a nemes magyar mágnás autyaral nem tud éa kapacitálta a képviselőtestületet, hogy eaen költségeket ne saavasza meg. Henc Tamás elnök sz-utáa felkelt, tiliakoaáaát kérta jegysökönybe vétetni « köayes szemekkel hagyva el elnöki aaé-két, bazamem. Megjegyzendő, bogy a nemes gróf sohasem szokott al jámi a kós-égi gyOteeekre, hanem ésuttal értesiive lett, bogy miféle tételek vannak ja számadásokba ielvévs, s adu pán at okból ment el a gyBlésre, hogy ezeket kllogásolja.
— MÉáf tázvfss fsdmksa Psdragk, Vsasnrém vármegye egyik vírágtó község', april bó 2a én virradóra kat belysn maggysjtalvis, 9V bás kivételével, as örsses gaadaaági épék-tekkel együtt, ts jssen teágeit BmberáltJosat ura volt ugyan, de az oltás éa mentés liifjlfáa számosan ralyosan mspsbesüHek. 800 család Isljsaca tönkre ment. A kár 60.000 femt, »
lAnkM««ml duitdk M---1'—, giM álh ilffli «
'■■aivww pnss m^KVTVOTTs-msinsiuiii
megyeszerts gyűjtés fog ladittatai.
— Ak«Mi«lt smfeer és a birói batáskör. A napokban a somogymegy ei Udvarhely és Ztitfs közti erdőbea egy akasztott embert találtak. As edvarbetyi elöljáróság s leletei a caergői főszolgabírónak bejelentvén, sz azoanal kiküldöttet menesztett a helyszínére. A bizottság sMg érkezett a helyszínére, midöa ngysn ott megjelent s nagyatádi eaeadőr őrt, msgáaak viadicálva a hallát s jelentést tett, bogy legközelebb a nagy-aiidi szolga bíróság szí ötén intarfeniál A csurgói szolga bíró, tekintve, miszeríat sz sksaaióftaí szolgáló fs a nsgy-aládi járás tsröleiére esett; a billától baesut véve, mint Ssi. Pál az olábokst, ott ksgyta. Aaayit azonban megállapított, bogy az illető Szabó István cseléd volt f hogy már 0 nap óla ftgg ég éa föld kőzött. Tasién a földi • hatóságok osztoz-kodnzk, tetke talán jobbra Járt, ba
tzlmzk befogadták. Meglehet, ott la vitatkoznak, hogy tulajdonkíp melyik >dlelékés>l á messy-e, vagy s pokol. Szsgénv Szabó talán még ma is (Bgg. A hatáskör kérdés eMölléig. kocy el na lopják, egy ember állandóan Örsi a hallat
OyégyHsrésssk én ss tlslséé, Gyógyszerészeknek égetett szeszes folyadékokat áltatában más ■ beszédest körből nem kimérés végeit italadó mentesen behozniok ssabad, éa így a gyógysserésaekra a törvény azon Intézkedési, hogy likőrök, puncseezeaeiák es máa édesített égeieii szeszes folyadékok, továbbá: konyak, rum, arr.ik éa ilUUtlegae pfti'nka-lélék, mint szilvórium, gyömö'espáltaka 100 literen alul csakis az Hsügiéréei, adó a 5 eges leüzetése mellen hozhatók be, ti nem terjed.
— Tlzksraaás kaNkjsgyek. A jelenleg még forgalomban levő 6 loripio* á'lamjafyn* helyett, mint értesülünk, tizkoroi ás bankjegyek bovatnak lorgt-lomba. A tizkewnáe baakjagyefeaá nsm n bank, hanem a két pénzOgymlnissfer bo CSátja: ki, és hasonló jellegé fess a németországi birodalmi i>énz'árjsgyekbea
« a Uytkl n«tjlihéé á klasliél latéé Utty at. kalniMi; ugjr mint eddig is, sMbg a HpUi gyégWsáása hivjsk M Usslslt alvaséiaz áarsnét, saaái íakákfe, -sUat-hoKT sssa credatevö foniskl és kiláat bsmidsaWaél fogva rudklvlll gj-égykatésaaak iaiwt JMftiáS aa atákbi hé> baa mtg Olyan Iriayüan is hagjr gyéydkenksá árt si, sssijrsk eddig sgyétisa gyúgyíardautl na tapasataMaHak. Isnsrsiss volt agjraa, hogy • forrás gazdag aatroa-iartaléSlT aai Ur ét kon aasn tatajdonságái al fogra kvátnéslMti caodatovü hatását ssssas és kSasvéayss báatalattkaáT. A ta-
<1— 1---- I---"-'-S —U KA ■llkkl *—— MáMalL^.
wwayw vnH|lNs«nt IMIflv ** tHHr fIVHM- IMMMP0 -
ka foljrUk, tat mnUlták, bogy ■laéia klna kálMdf ráaak, molyok nlat a tsaa is klaaiéaj ktváU gyfeyvM toklatstask, sasn katáaakat csak é*«a a natron-Urtalősiaak UaaSatk. Így tUriáni, kogy a ríitkiéial. sóul, glisiklswi sík. liason vagykatáasal biri fírd8k mint a kéaavéay gyá-gyitáaára rali spaoilkiu kirékt jotottak. Hagyanrajgoa almtsa több kaaaaaaaá fonás; aady Ityan magsa UUbksál Algva |M* 0.) annyi aáiivai I arial aum», adat ip« Liptl ta áaért a'aóa tiay, nissslrint as wliiait lisaviayw és asaáua bajokban aaanvaál bstagak Iil|iikeo VlHsaaysrták sgisasiglkst, uialia násstt kiáka ksnstok b«Jsk *Usa gyégyaláai, mik ss alékki Miksa találta a tadosiáay aag-fajtiail. A nd a llptki (Irétaak gyégy|avasiatait Illeti, 11 gSrviiykéraát, berhialalaaknál, lasadmiayoknál, rirkstst sigaksit stb., aaokril Méalagoa roiaa síág klIDa aMgsa^ likaimi, áasaa^lkaa sa klalséssiésa a igy assa sstksigss arra aa olvaaó flgyelmtt klllaisia Mkivai. A liplkl Mi a ligsMxlsratbb ipilksaésokksi, gyégyéfelstakkal, aaáUodávái, kinyslmaa ia eálaasrt kslsi bsnadsaisslvsl egy ssla i saaisa itt a ktüfiUdl aagy «rdflh»ly«kkol. A nagy kitarjaiiai aagal fsnmn tir», p^gyijtaliUBM Tzagyrria.gyBaytmtgydiy- -tarám, kávikáa, ilaségtl, atvasé- is jálsslimmik. i liidil
koitamss axirakoaáaaal Uitksti kl. áa isaass ftl il lg IllSsk
ia aa ogisa talap villants világiláisa) vaa átlátva, M1-4 ' . |
Színészet.
Stomhalon a ,VU*r4$' cimü oparetia, melyet Cukg Gtfgcly nyomán Jfsrsi Károly irty éa. Konli József aenésitett, adatott. Magát aá-bánrétiét közönségünk már slőző előadásokból úsmert,. én ennélfogva a különben ia tartalom nélkflli másét lölösleges itt ismkrtetni.
A két . löszerep kilflnö kezekbe volt latéva, amennyiben Kapui Józta adta Bosettát éa Kim FUt* Páblöt. A nagyszámban egybegyűlt kMnaég föbbszőr-adott tetszésének zajos éa jól megérdemelt kifejezés}. Hosszabb szünet után láttuk Ismét színen mttri Jankát (KukortHi), kinek j cára annak, hogy meghQléa következtében
X
Nagy-KAnnaa, eltörtök.
mindig n«m nyerle viraza leljesnu hangja üde balőpfl éaekét meg kellett ismételnie. Jeles alakítás volt FoUinut Kukuriüoja, vala-mint Bodrogkyné Kukurill^ja. •>
Dméri és /Wfrfr a kit iilkoa rendőrt pompá-MD alakították, ét fotytonoederö'tségben tartották a kőzönBéget.
______Ktmdia ftfoardója. daoira- aanak a. rekedU
eégnak, melylyel úgylátszik inkább a beszéd mint -ének alatt kaid, igen jé volt,
Vtuiriuji Itt először körűit szinre Bokor József löö arany pályadíjai nyert népszínműve: ,7Wm*. E darab tárgya tulajdonképen társadalmi dráma, amelyből bárom kellék: alakilett népszínművel; először fez, hogy a szereplő személyek az istenadta népből kSicsönözyék, másodszor az, hogy a játék saine faíúsi fonodába; korcsmába és polgár-hajlékba van lielyezvd, és' harmadszor,Jiogy tártadalmi problémák gqmolyilásához és kifejezéséhez Bokor nem ért. Igy lelt a .Ttítn' népszínmű; meri ami rossz a színművek magasabb válfajához, abba csak egy pár népdalt kell szőni, hogy megállhasson népszínműnek. Persze a pályaqijnyer-lesség. az más — arról számoljanak azok, a kik odaítélték a 100 aranyat..
Hogy miért ,1élen' a* cím* e léromunkának, M nem sokáig marad titok. Télen nincsen mezei munka és ekkor az egész falúnak van ráérő ideje a megszólaláshoz, Ex különben kisebb vámokban is megvan, csak azzal a különbséggel, Hogy ezekben még a nyáron sem szűnelel a megtsólát,
Kom* mái, faltból hoz' feleséget, hololt 1 "f" Wtt* Ultl W™, ~ —«_ - , lP— ... Trlpea Ukawaéayárabtn.
Zala. tb. Mám. (•. lap.)
K í a i d A14 f.
Mtana-üslét.
N.-Kaniasa, T895, április », Al időjárás a Mutt héten változó volt, d» aigyjtbtn mégis kedveseit a növényaetaak. A vetéeák állásáról alig vsa ujabb fcnwita^i fatönk. Btwa é» rtpw kielégítően állaaalt, rom irinl tovább tartanak a panaszok. A tavasziak csekély kivétellel imaár el vannak vetve. -r-„
Aa üzletmenetei a lefolyt hétén ép oly élénk, mint izgalaat volt. Valamiat miskor is ezen idömkban, nwet is aa irtnyast teljeeen • külföldi hírektől van tUfgővé téve a minthogy eaen birek e napokban váfiosetoseágban eléggé bővel' ksdtek, 15—80 krnyf áíhnlláazáwk napireodan voltak. Nea egysaer történt meg, hogy ha aa árak délalOtt as amerikai bausse-birek tolyián 20 krral emelkedtek, Mátén a berlini, vagy párjai olcóbb jegyzések aiait ugyanannyival nanyatlottak. A naiáiidö Hslet a aosiani évszakban roppant érzékeny és a kénséru-üzlet teljésen annak uralaa alatt áll. -
Busa a hét folyamán 20- 25 Árral emelkedett, sx ntolsó napokban axobbin ismét hanyatló irányzatot követett. A < alaphangulat mindamellett szilárd. '
IÍöu mnf Igen rolrlrtnátvi, ellenben a keres let ie korlátolt volt a igy ebben a ellibben nem igen nagy forgalom fejlődhetett. Árpa esak Itt-ott talál még (levelemre, löké-
a
1895. május bó 2 áa
Üti jegyzéseink : Baaa Bota
Arp*
_Zak~.......
Tengeti'
öJ0-7^- írt 6 70-5.90 irt 6M -1— M fl fiű-^- írt 7JO-7.40 írt
K-n B-t
_---------r*-—*t
Dr 1,4 KE B ■
I L
Laptulajdonos éa kiadó: W I ■ C HEL r tL * r.
üffiBETÉSEK.
fcnyy Bdgtrné erősen számított reá,, hogy as o Annit [eán^áf fogja fökőtő alá juttatni. Hát ei aég nem volna baj — de léi van, és ez már aokkal komolyabb dolog, mert Bogúrní ráér aljas boazút forralni, az idegenből hozott -fflenyeea kének csapdát állítani, a falu közönségét a maga
Zab takannánfi^yeléfi célokra U kereaietik;
árak emelkednek.
Tengeriben aa emelkedő irftaysat e héten isaét
nagyobb tért hódilott magának. Tagadhatlaa,
hogy k késa'etek as egére országban eléggé
részére hóditani, és jól kifundált, de rotózúlSiMÜk?k ■ h,aűiak:« bájon külföldi termény béta
haditervvel kétjónrvalóemíert, Vasast és lőlöfe^^] m,kÍBt "
Tálról kilátásba helféateilk, *z áremelkedések
aligha.tovább nem tartanak.
Bégét, csaknem világéleiére boldogtalanná tenni.
Világos mint a vakablak, hogy mindennek a I tél az oka. A tél, amely kösavéiiyt érlel. éítftl fejleszt, és náthát teremt. Váljon, nem léi volt • akkor La, mikor Bokor megirla ezt a »pályadíjat]
ftptts ténaainmQrtrr-^--------
A szereplők : méglöték a 1 magakel, bö^y IT közönség tapsait kiérdemeljék. Különösen kiemelendő Kittig Juliska (Katalin) ki befejezett Qgyes-eégQ játékával és tisztán csengő szép énekével viharos létszéenyilatkozalokru' ragadlu a közön-' séget. Kapón J&tm (Annái n löle megszokott élénkséggel és fgéiMtédrés hanggal jáiMiA 4ttotve j énekelte szerepét, és sörQ tapsot afalolf termé-(•' ezethQ játékéért. Somogyi a Vusas szerepét erőteljes jő alakításban mutatta be. A többi szereplők is dicséretesen teleltek meg.
ffiffoíi . ritJerjdi'', Witlmani) és Merzl 4 felvonásos vígjátéka, kertllt a|inre. Az előadás nem áztál 9 gyorsasággnl perdQlt, amelyei ez a darab okvetlen megkívánt volna, és — lm már a ki-ÍOfáaoTiisokou^kézdlök, hát mondjak meg miiid'* — járt, - hogy J-'nmaim- biri nem bohózatos alak, mint amilyenné-PrMhy tétje, és Kniipkt, w lonképesebb roué, mini amilyenhtk. Pulgúr le** tette. ,,Caak eat akartam-monda ni' mondaná Ptíenli, mini íltwn, mely kölönboit is az est legsikerQltebb alakítása volt. Kalmár Pironka lé-. nyaalehelséggel jiktszta Emmit, csak otl hagyván némi kívánni valót hátra, ahol utyiát ismeri fal, nem azzal a kitörő hévvel adván e jelénetet,, a mely a természetességet megközelítette yolnu. —-Az ö partnere Somogyi (Soruu) u^yanpzel. a váddal illethető; inig kölönben jeles interpretációi —mutatott tSEC Igan jrt mit Ibilln mipi Tlidimfirj: éa dicséreíel érdemeli Brtimtg Anna iMőller Juha) az ő természetes játékával, ' J
KhUih „Franfillon' Dumas színmüve adulott, ós őszinte megelégedéssel konstatáljuk, hogy |iz előadás gördülékeny és fokozott igényeknek is megfelelő volt. Kimagasló alakítás keltő volt: Balogh Eleié, aki művésziesen jálazla Fj-ancmt, a szenvedély és szenvedés átható hangját mindenkor "eltalálva, és ftfrnft, akit eddig még {hozzá illőbb szerepben, mint a llirtrollu-éhan, néni láttunk.
Btlla Lacienje nem egészen kifőni alak voli'r íV/ínhí ((írandredon) és Méaárot ^Biineux) epizódszerepüknek igen'jól felellek meg. ,,
Kalmár Pirotka aa Antiid! aaul a bAjjal adta, amelyei e szerep megkiván. Branag Anna a Bmithné szerepében jó vöjl.
B\x3c"baiom. S
Éld bidapexfi vauioiierázM irodája
őrlési termékek éa gabona rákién Badapaa-tea, aa Ueszéa őrlési termékek éa gabnane-miiek eltaálliiáeál eszközli Budapestről éa aa (aaaaa Budapest alól fekvO állom A tok* ról 850 kllagramatól feljebb, a wafyaere-komány dylételt melltll á belföld valamennyi illomáaára. 99 5-1.
űttükölltégek öl krajcár 100 kil^akéat mellékköltségek nélktll. Levélbeli kéMétak pontossá intéztetnek el.
Buxbaum
Atfái Hm a. L airaelat.
#mimS#####
Alapíttatott: loe5-b«ix.
-A. i«ar3o"biD
zojigorák:
pUnlnók és bmoaluMk
legolcsóbban kaphatók tökélatas fólálfáa melletla/
Heckenast Gusztáv
hírnévét zongora aladáai éa kölcaöaaö intés tébea. UUU4 PEIT, IV, Hlg;é4lea 7* aséaa
_Schiedmayer éa lai leghíresebb zongorák fc Thuringitt Orgaa
G. egyedüli képviaalője, a világ legjobb és íegolceóbb nara^oíuasai. Mh irjegfiék I a g j « a.
Njomatolt FiaoLal Fülöp laptulajdonoanil Nagy-Kanieaán, 1896,
38. izam.'
Nagy-Kanizsa,' 1805. május 5-én.
— ■—P——1 »
XXIV. éTÍoljam
Mirfeiaaiiaii, - -- -• ----' TÉT" llaMMwOIi
M ltllé Oll.p-(ll. kál. r M I Jl Várakia-épSkl : fíukd IlUt
---p,-......^—- w.-- - I M m ^^.r
lé* iaUmdi • Up aullMl N«»r* * , ÉF ' . ' MfcA ' »_________------—
.. . , ^ A ■ > flBBHA nónurftn iui r
J^gA M^ M^^^^JM ^ Icéa kn» lf karw fSM-*j
rsss= ^ —^ ^—a^i ' - rlutw" itam
^t^ZT™" W.tü»i 4. vegyes UrUlmn kp. TTT^ZZT-"
— a Nsgy-Kanissai- és dél-salai takarékpénztárak, * Bankegyesűlei, as Ipar- é« k erőik t- Tr
(Mntok ... k(M.tHk Tl«u. d,tali b,ak' ■ N»«T-kanissai segélyegyaUetoáke* *t • lelenyei takarékpénztár, "
-.... m^u ~ :t: 1-lT-tMHáél maláta^ bU**. bomm. . u*íi-b.
_ J. ' ■ '— * 1 TMsIfcMtk ru»k.l ruta ktajf Efpt "ám ára : lO Jra/oír. K«||e|e||k NagyEMliÜB h«t«iklit kélner:
ttmAxhap canltörteirSa..
Báró Bánffy miniszterelnök Ag-liardi nuncius ellen.
.Egész Magyarországon nemcsak a kor* mánypárthoz tartozó, hanem pártkülönbség nélkül minden hnHafias érzelmű magyar politikus megelégedéssel fogja fogadni, hogy báró Bánffy miniszterelnök a hozzá intézett interpellációra adott válaszában energikusan fellépett Agliargi pápai nuncius olyan intézkedései és nyilatkozatai ellen, a melyeket már az időpont'miatt is, amelyben azok tétettekr-a nemzetközi joggal ellenkező beavatkozás megkísérlésének lenét tekinteni a magyar állam belső ügyeibe.
Agliardi nuncius magyarországi látogatása felől közölt korábbi nyilatkozataink alkalmával szinténjnindenkofnátározottan azt az álláspontot képviseltük, hogy a magyar állam é r i n te 11 en és önálló azuverénjtása soha, semmiféle idegen, külföldi beavatkozást a belső törvényhozás kérdéwibe meg nem engedhet. Hangúi lyoztuk további,: hogy az tpanryrü nép-ámitásra alakult néppárt alkotmányellenes és az államot veszélyeztető eljárást követ, midőn az egyházpolitikai reformtörvényük ellén folytatott fanatikus izgatásainak céljaira külföldi befolyásokat és -az izgatásnak külföldi tényezőit akiyja n szuverén magyar Sllam határán át becsempészni.
Legnagyobb becDüléWta válik tehát báró Bánffy Dezső államférfiúi erélyének és. diplomáciai előrelátásának, hogy Agliardi pápai nunciussal szemben is nagyobb határo-
zottsággal, mint előtte bármely miniszterelnök, azonnal megltate a legerélyesebb intézkedéseket tiltakozás emelése végett Agliardi nuncius ellet, amennyiben az Jog-és illetékességi körét Magyarország belső ügyeibe való avatkozá* által tényleg áthágta.
Báró Bánffy ezzel a magyar államnak és a magyar nemzőt függetlenségi érzékének rendkívüli, maradandó történeti fontosságú szolgálatot tett A politikai és diplomáciai siker ebben báró Bánffy miniszterelnök ámára már mar-biatbsitvft- vans A mtniaz« terelnök abban a helyzetben volt, hogy egyszersmind azt is kijelentette, hogy gróf Kálnoky külügyminiszter éét az általa és a magyar kormány által érvényre juttatott álláspontot a magáévá tette.
Báró Bánffy miniszterelnök eljárását Ő Felsége legmagasabb bizalma ebben is támogatta, mert a külügyminisztérium mában már most felvilágosítást kért a dolog felöl és egyúttal kijelentté a szentszéknél, hogy a nuncius eljárása a belső ügyekbe való,' meg nem engedhető beavatkozás be-nyómását keltette.
- (—) A magyar állam ét a* o. nu bank j»gyklbor»áltl$i «* almái! Ima. Cittkis az osztrák-magyar bank vezttHsége által tavaly emek egyáltalán nem liszkutálhatő és' a magyar koimdny' által eljogarlhatianoknak kijelentett követelmények ae omi annak, hogy a jeggnabatWam etet-légén meglutsszabhitása végett még nem lehetett ~foh>enni a tárgyalásokat. A magyar kor•
j mánykörtfk nézetét, melyét a „l'esttr Vorrts-\pondeni? tavaly március és ápríUsban egy \sor péntügyi szakcikkelyben juttatott ki/éje-I tésre, az égést maúyar sajtó helyesnek itilte, !» ez a nésil ma u fennáll,
A bank vetstétán, a bankpolitikára, a bankjegyek kibocsátására is ellenőrzésére vo-naikottflag, nalamint mimhma feltételeket űltíőleg, melyek, a magyar állam politikai ét pémUgyi szuverenitását érintik, egyáltalán nem 11 a jegybank mostani rétteényettintk, vágj/- imttMntk a /Wnlhla favaslatnkat tenni.
A fettételeket, uielytknak a» a remlelteté-stík, hogy a magyar állam poétikai és gat-ilasági érdekeit meg>írjdk, a magyar íténsUgu* minisztérium önállóan Jog ja uttgállapúani. a lei/oaeMlyeíb idégeu htnoatkotás nélktít.
Kbbnr hérmtly réményelt ■csoportnak'' a tanácsa, - atiagy- ítéUménunjfilmimiátH tgém Jelesleges és egyáltalán megengulhettlttn. A jegybank Jinánciális küwtelményei pedig, mint emiitettük, nemcsak elfogadhatlanók valtak, hanem alkalmatlanok is amt, hagy tárgyn-lások alapjául Hulyáffanak
Ast^a követelményt> k< fy a nyeremény mtgomasu a jegybank ét az állam kimt rtak 6*/t-os osttodfk)thmi*bntn feliU kez/lrtdjék, ok~ vttlsn trélytttn nwm ktU titasiinní. A nyaratégben vtt)<f réwttetlt* határának maxitotima •éleménylink agárint a 4*,'t lenn*. Ekkor pt-dig a bank oktalan kthrtnlésében, közte ét a maip/at állam közt P/i millió frt frnanridlis küliinbséi/ van évente a követelés étmtg-a>lás lehetősége kiüt.
. A „ZALA" tárcája.
A rákfalvi ka.tlnó
— i „ZA L i" ormlati Urakji. — Ili*: Ab(*1oi
Utazásaim kflzcpelle in is ugy jiltlcm Hákfal-vára, mint Pontiua FilAtus 0 exellencitja a ert-dóba. VAletlsnOl, Öntudatlanul.
Csinos, kisebb rangú falu ez a Rákfalva. Ott fekszik már századok óla, ahol a Fertő tava *iT»knn rdgiflrttkr Mgyliir ugy tatszik: Kartű tara északról dél fdá ott kezdődik, a hol Káklalva községének (érültté már századok óta VésiOdlk.
Válogathatnak benne nyájas olvasóim.;. Önökre bízom, mfelyík a helyesebb dcftniál&i.
Midőn Káklilvára érk*item, első dolgom is as volt, hogy felkeréstém a csárdát. .Végtelen fáradtsági stádiumban* lévén ígOcsei szájló-kiígje-zés, melegen jjánlva a t. képviselőháznak), egy kerek asztal mellé telepedtem le. Az aulaion . cseogetytt volt, megnyomtam. Egy sovány képit, görbe bálu pincér lépett be; ulkapárónak jobban Beillett volna.
— Mit akar? hé?t — szólt bambáit. ,
— Hm í mit akarok ? egy cjatlanós pofont szeretnék iM Jlnnfik!
— Má' mér'?.,.
:— leiért ? Hogy tud Jly durván bessJlni ogy uri vendéggel, kiben a turisták vesérdket tisztelik^ r- szóltam azígoruan
— Nem tudok másként I
—As más, tehát ön egy magvus asinus I
Kojivol bólintott, hogy as.
— llondja tehát magnus asinus, kaphatok itt enni ?
•— Mit akar ?
■— Husievest májgombóccal, bécsi szelelet oit-rommal, ementháli sajtot hónapos retekkel.
-nc Azonnal hozom, tehát husievest citrommal, bécsi Melotet májgombóccal s emenlhaliás anjtot retkes hónappal.
— liaoh!... ön valóban egv rinocerus; hordja el magát, küldje be a vendéglőst. v r
A pincér (lhartta maiit * bokttldte a vendég; lősnöl.
Est okosan tette, mert csinos, kívánatos nő volt.
Tőle tüdlam meg, hogy a pincér nem is pincér, hsnem semmi, aki emellett félbolond.
A csaplárosnénak újra elmondtam leendő ebédem menüjét;" <$y óra muiva jóisüen falatozni kezdtem. ^
Ebéd utMrrágyujtva egy havannára, elkezdtem JXÜrnyU módón füstölni s még szörnyűbb módon •T^inni... ' .__•
Egyszerre felnyílik az ajtó s ogy alacsony termetű kövér parasslember lép be. """
Kölcsönös üdvözlés s bemutatkozás után be-j ssédbe elegyedtünk.
Holyiórdekü dolgokról levén a ssó, rövid idöl muTva a ráifdvT kusídö, liléivé csak a keMke-sési stádiumban, levő rákfalvi kasslnó került a sztinyűgro.
Mondja (mak (lyurl bácsi, mit tárt ön kn-szinónak.
— Ahol enni és inni lehet.
—• Bach l ón nagyon materiális Oyuri bécsi,
— Miért V
— a kaszinó olyan-hely, a hol kedvező tér ínyiük ujaág- s könyvolvssás által lelkünket ma-velBl. Ismereteiokel kibővíteni.
— tlm I — szólt (lyurl bécsi, nagyot ssippantva makra pipájából, — olvasni, én csak egy könyvvel tudok olvasni, a nagy bibliát, annak Is csak a Mózos állal irt réssét..
— Miért?
— Mert ast köaytnélksl tudom, megtanított rá mófcfj isteu uyuKOitílalia, üteg uüyám....
— Rüzerint Gyuri Bácsi nem tud óIVWW rr1"
—i Ayt ne inondjá másodszor as úr„. mert...
— No... nth.. (iytirl bécsi, ttn félreértett, ast akartam moodani, ön kitűnően ni vas. ■» •
— Azért. erre már isaooű
Koeeinloltunk; 0 Is, én is Ittunk.
-«- Mondja csak Ufuri bécsi, a többiek is Ily kitűnően tudnak olvasni?
■-r- Eií tudok köztük a legjobban, azért lettsm kisbíró...
— Es saép S mikor skarjék megalakilani ■ kaszinói ?
— Ha majd olyan embert kapunk i ki ért hőssé.-
— Hát a laluban nlncrf t
—, Nincs, ázm egy volna, de as bem akar be-leavalkozni, merrKlWiflWtt...
'— Mióta tervezik a kara Dót ?
•v Isten a megmondhatója, még öreg anyám menyecske koréban pengették:?.
— S axóla mindig pengetik?
Nagy-Kanizai. vasárnap
Világot, hogy a jtgybank veitlőinth, vagy főiüuvényeMinelc az ily hetugu ittwumdl. elev6 tl kell tíOnvk, ha a magyar kormány-nyal fulytatatidd tárgyalásuk kffrtil egyáltalán komoly a mámUhik.
FranoUoriz Javult békáa tIsmbja • háimM ■aÖTetaáfhe*.
A . Piiter < j>rreeponden«* o«k egy berlini, dlpíomÁcísi körökből eredff tudó«ítás» jelenti, hogy Németországaik a fapán-kinai bikmtrtídit kérdéaében Franoia éa Óroczország a'dalán való AlltofeiíaíiSL ÍOilffJfig, kutít mgáltl Vllmoi ttáttiriil trtd. A császár e jelen töséges eihaíá roaásának diioifl okaiként maaai nimel ktvmAny-kSrOkkli, melyek ttereef Uohtnloht birodalmi kaaeeliárhus közel Ifnak, a kövtlsiző mogfon-lolsaokat mondjak:
~~T) Vilmos ctiillr, Q ki Mikiit rdrral mindig bénfifi ezemélyes liáWdi viasonyben volt, alibin a Mézetbon van, hogy' Néneiotszág, u talajdon érdekeinek aérslme nélkül, éhben az Obhzoh kon-linetjlftiis iparos-államok jttvőjéru Igen Tonloe á»*iai Kérdésben oly helyiét be jutott, hogy ml-d0» Orosz- és Franoiaori'aág Wos ki) vetéléséinek tesz saolgálalot, egyúttal H ömzuh európai békeérdeksk megeriWtésének i» hansaál,
M.) Franoiaorüág viszonya n német bírods-lombos és ei*el a barnai szövetségben egye-' eQl.t nagyhatalmakhoz a li'ékiW néave hssinos értelemben {ftvult, atni VIIwm (táltár Unka-" tiMŰHM uiotttigm, JtrvA Jiuij cHtuar it
ki fitty tíiootiUkáuUMÍ ^MMk^^MttkÁúdnuáí jellemzi. ^TMXT
J.l Japán éa Kína közije LMf^enaitéa k désében Német-, Francia- éa Öro*i->rsság g koriatí kereskedelmi*, elit diplomáéiul hatalmi érdekei is a WdoloitbiHi párhuzamosuk,- ,n«ft o három nagyhatalom érdekeinek ö«meségébtn aa európai azáresínldi Államok befolyása tény eg akként érvényéiül, hogy ét h Németorí'ágtsl
Zala. 3. tUxa (»■ lap.)
kérdésnek is TfiHlfos megnldáiáf segíti elő, banam ana politikai é« erkölcsi tényezőkre aésve ia, a melyek az' earópii béke fennálltát Mutoaitják, — előnyös, rigy legalább elónyöe lehat
A Franciaországra nézve Jedreaö lények ter néesetee Iftgtkája leginkább alkafnms anta, hagy francia neauet többségénél is mindsn kü földi befolyás nélkül folytonosan lejlödfl Mkehefle-nokat timngas»a.
189r. május Jid 5 éi
A tóm-egyletről.
(■»■) A nagy kanizsai Torna Egyletas/p mait-tal dicaekedbetik.; oly szép múlttal, hogy néuUok aterínt egyetlen hazai loraá-tfylet sem bír jíy axép múlttal, «am mtilalhal -lel oly dicaéretreméltá Ulrakvéai a oly- asép .¥ÍvmányoÉatr mint «s- K<* gyon termésxetes dolog ez. S5 ér elöli, mikor a tornászat ügye lendaletet rett hazánkban, s n»í-kor et ügynök oly sok és nemei -éaluagú aauaaói táji akad! ai ujabb alkotmányoa élet aulsodik esztendejében, mikor minden, áml a nabadaág-gal a szabadelvű (őrckviiwfl < sak iiími ijMtelüg-Annsk feltetlen aiBkségea voltat, bogy a Bza-Tgésben állott, n legnagyobb -lelkeaedéaaeT karolta-
^«tti?ííl0í mi0de\» "Htott fel, már aaért ia- aokan aaegOdleka lonnkasst
nélkülözheti! legnagyobb eirélylv&f a rendszere- , -. , rrrrr__
miii, állandóan uar/asni keK fiT)iöl aa s asar- neme" uolgalalába. -mert a sportkü-
veset megvan, ott annak tökéletesítése okvetlen l'öobOzfl ágai állatában még csekély ellenedének
A szabadelvű párt szervezkedése a vidéken.
M' es
y» ke
szükséges, — azt n>ár régóta minden - sabadelvü magyar hon|K)lgár legtflrgdiebb, lislasithaiatlsn kötelsaségekenen jrlöliffs' meg. A -.Práter Cor-responden*"-bln már lavaly megjelent, mi ország minden szabadelvű polglNhoi Intézett Ily értelmű lelhivéeokat valamennyi lux tflns szabad-étvU vidéki lap, a legdlosérnteitébb módon lámo-gtttlii, Cs ima kliiint a tény, hogy a namosak jiártkerd^ekbeo, hanem állsmi; gs/daaági ügyek-■ al buzgólkodó h»
örvendettek és a lornáaaaiot nemcsak a fintnlabbja flzte némé* hévvel, hanem Idősebb emberek is, kik a „moiiH Hmm fn corpore sanot* vnlóbnir jel-szavukká telték, a oly buzgón jáilak el« lorna-Etákra, hogy igazán OrOm volt néini. Nagy volt az érdeklődés, látogatottak voltak a gyűlések; a ktllOnOsen Nagy-Kanlzaán virágzott az egyleti élet,' elannyira, hogy a kanizsai tornaegylet kiró nem-
ben is Önfeláldozó aáoreslom<»«i ■ . . , . . ._ , ,. . .
iiafisa sajtó asMbádelvl wmtliBdó M «>• ezofl lul is ismert veit, Aaok
désének kérdésébrti HtikksrTliksbb előtérbe lépeti, elölt, kik az égy lel múltját umerik, tudvalevő do mint a (óvárosi m lecióbb, k9<ege, amelyek a Jog, hogy az elli) országos torna- éa tOzoltoi Qn-
izftvetkerett~0«ztrák»Msgyar m'>nsrcbisra, Olaas-ér«zágra és a kisebb szácasióldi államokra nézve ai enrópai kereskedelmi érdekek terén nyugoti Aséttban és Keleten egyformán hasznon,—
Kzerenosés kArUlatétfynsk Urljik l«\ábbá, hógy Kfnlvfll nemben JPrancls- éa Náirrtoréság hatalmi és kerealied^Imi irdsíer az általános enrópai érdekekkel egyen ló jelleggel bírnak.
Váljon a jraneia közvélemény, a mely m Irseeia korány bel-'ái külpolitikáját betolyaaolja, Vil-moa esaaUárnlk ebben is mellékgondo st néiiül való óssin>eaéf|el éa tuuzonlelés aélkttl - érvényesüld békepo(Itiklkját ma-bolnsp igaisigosan lógjii-é megi'élni: nynrodisn be kell — a lehet — várni. Tinmis esisaár elbaiéroséaái illetőleg a lűdologbui c*ak az a^nálpoliiiksí megfontolás a dőníő, kagy Némeiorazág álláatogislása Krancia-éa Oroszország oldaláé nemesik ennek as ázsiai
szabadelvű párt Jovfr sikerei érdskéhan ItaUaa'-batatlan éa Isgionl'iaalib as iigyBen aajuá latra
étló módon ajit'>|őpyóa várakozás és mindi a esetre veszedelmes tétlenség rtllispontjára helyezkedtek
Konstatáljuk, hogy a j-.Orgöií szükségességére vonatkozólag eiigfk; Inigy i> e/abadelvtt—pártot minden vidéki kSznonlbaaaJtninden váro->bao, illetve minden as (IIelő Yálasztóksfaie're nézve fonlo» kőxnéghén éllibdnln szervezni kel]) vi leménythik éí 'ismételt ielhHbinnk teljes ösez" binghin van nemc'nk élvilog, hanem n gyakorlati reformátor! fiökiüdés szempontjából ia ason állealérftak^leméityével, ekiü Irányadók a saa-badelvtt nsri vesetéaere. A arabedelvU pértnsk éii as állandó asvezkedése, a melynek as országgyűlési, megyei és községi válaaztások idején klvDl Is permaoens ésgyakoiliiisaan működó jelleget kell adni és ezt fenn ie tartani, mindenekelőtt azokban a vidéki városokban és választó-kerülőinkben szükséges, a melyekben a klUőobőaő nemzeJtí«égék a magyar politikai iiPe'ltlíéncia által való vé/etéire vannak oUlva. A néppárt IparszerUlsg DsAlt politikái szerep énével etemben a msjjfyttr liberálisoknak nem szabad tovább vár-niek e kötelességek le jeeljésévéli
nepély ilt Knmzsán lurlntoii m^, oly ünnepély "VBtrS*, melynél' egy négywTtirázád ütán' iáéi lrt»r elmosódó emlékei is derül kellenek az ember léikében.
A magáa luritnffí kormány figyelme u a ka-ntiijrí tormr-egytjrt letó ferduH: Ex az egylet néhány éven ál K'.ámos lornatanltőt képo oll ki a tornászat elméletiéi gyakorlati tárgyaiban a «rvá-nyéá tofnatanitói képesítő oknuinyokut állított ki; számos a megyében niUkőilö tanító a lidybe'i tornaegylet állal képeztetett lornatanitóvá.
Az Is kőzludomáiu dolog, kogy a tornaegylét anyaegylete a lUsőliő egyletnek, ebben ezületell, innen nőit kl. Méjf az 1886-Íkl kiáltirázon ts Impozáns számbun vell részt a kanizsai tornaegylet
budapesti ünnepel yen.
De hát ugy látMk, hogy tornacgyleiDnk jelentei vérazegénységben szenved; betegségbeu, mely agy látszikx nemcsak az emberi siervezctet, hanem aa egyletek szervezetéi Is megtámadj! K sz^p cáíu egyletnek hanyat'ásál sajnálattal regietfáljúk, Amae nem szabid -elfeledni, hogy ez a jeteuség hazánk számoa helyén Isméllödiki ugyané leloo*
Mindig I ' .T'<
— Szép'; áz akarat megván a ez Tele aTT keinek.
Gyuri bácsi felkeli, 101 s alá kezdell járni, ugy látszott. ,v<(lumin törte a lejét. Majd megllh előttem a Így szólt.
— Mondja csak, bűl>ri(tIt váló az (tr?
— Déváról.
■mr ü míeaodt?
— Tanár vagyok, különben' pedig i turisták vezére.- ' * •
— Moodja, mik ssok a lurislák ? .
— Kétlábú s egy fdjfl emberek (iyurl bécsi, a hí un haaináljél i»i gpiMMojiíjkáii '"'gy Ká| láfiukón bejárva ál órttág ffitUdlUTélZét,' timff-retekkel, lapaaitililokkil löHbeasék meg Iqükel.
— Ai ur tehát sok földet bejárt?
— Sokat.'
— Meddig tartózkodik Rékfalván?
Holnap « déli vopattal már tovább utazom.
(Iyurl bácsi izavaim. ulán azt aem múndva; befellegzett, elrohant../ ,
Miért? Hová? Ki tudja? Bizonyára futási rohanok kezdltk gyötörni/
Már a hirmidik havannái kesdletn nisei s a negyedik üveg sört Inni, midőn a folyosón egyezerré halk sutlogiit i fél alá való kopogáat hallok,--; ——c=r-
— Menj be I le vagy as elaő, — sióll'M egyik.
— Csak bálna, ne Ijedj meg I — sióll a másik. <
.--■ Ifyérflnk iáLelfitfi !
A másik perobeb fellároit ás syto i uyorVbáoft vezetése alatt kMlbolttl' Inirminc beosDIeies anm paraszlember lépelt be.
A szobi zsulolásiji megtelt. — Önkéntelenül ii lelálllam éi üdvözöltem a lőlií népét.
fiszrevévo pedig, hogy es nem egyéb 'deputá-ciónál, melyet (lyarttJácsi röglönsöll, várikoiáii posílióba helyezkedtem.
(iyurl báciLketlót hármai köhintve, ölömbe lépelt — s egy hatalmas szuszra elreoltálli mondókáját,
Az egész beszédnek az volt a qulnteaienclája, hogy liií más -eljmiem Káklalvása tanár éa tu-ríslaveziír létemrenlukitsam meg o rákláfvi kaszinói, örökké hálások leunék irántam.
Az állilános mAvellség lerjesslése levén elvem — kérelmtlknek helyt idtam.
fteszédemet, melyet hozzájuk intéztem, szűnni ném akaró éljen követte.
(Jyuri bácsi Hitesére négy ember hozzám ugrott s a' rnojjaebit emelt; ennek af. lett ai eredménye, hogy leiemel erői érinlkezéibe hozták u a'acsqnv «erendável.
Az.aliktlló gyttlési eete 8 órára tűztem ki. ízi-vllkro köt te, hogy minél többen jelénjenek meg.
Ezülád flyurl bécsivel Külön aaobába vonulva, a leendő tisstvllélök névjegyzékét állítottuk öaaie.
Majd megfogalmsztim a kaszinó leendő sia-bályiit.
(Iyurl b|psi is, én li odáig voltunk u llrümtől,
8 Úrira innét ziu!bláaig. iuQgtelt a tcrum.
Mar ésinv«ttém, hogft legtöbben niamlntft állapotban vannak. Ai alakuló gyűlést annak módja éa rendje szerint megnyilollam.
Hoaaiu lenne elbesaélnem a gyűlés leföTyáaát, nért caak azt jegyiem ' meg, hogy a gyűlésnek egy általam aoha aem látott babiloni lűrzavar lett a vége,
Önök el lógják nekem hinni nyájai olvasóira,' bogy nem a lelkesedés Idéite alő azt a jeleneiot, midőn a liszt viselők válaulásánál nemcsak sörOe üvegek röpködlek a levegőben — de nyolc em« bernek hatalmaaan kibugygyant a feje búbján ■ vér...
A tatás négyen, de haaenoa. — Ki vnlt n én elvem ia. Egy kedvező pillanatban oda hagy* tam elnöki aiékemet • rohantam a vaiut felé, hol i legközelebbi vonatra Qive, elhagytam Rák* lalvát
Hogy ml történi a többiekkel, aat sokáig nem tudtam.
öt év múlva Pesten a véletlen áaesehoaotl (íyurt bácsival, Homlokán balalmaa aebhely lorráaa látszott.
önkéntelen jött ajkaimra é kérdés:
— Nemde I sebkely-lortás ai öt év előtti ala> kulő gyűlés nyoma ?
— Már u, bogy a mennykő...,........ .....
— Mondja caak Gyuri bácsi, ml lett a végeredmény ?
i — llagy ja el aram, komin egy eredmény volt aa.
Ntgy-KanisN, vasárnap.
Zala. 16 szAm. (S. lap.)
1895. májas hő 6-én
ségekot tapasztalhatjuk, másutt is, a hói előbb víiflgzö tornaegylet! élét volt. Ennak ai oka fel-logásuuk szerint, a tornászat Agyénak illlulducm hanyatlásiban keresendfi| hiszen látjuk, hogy u közoktatási korjriányéppen a tornászat ügyénok elöbbrevitele crdekéhan évről-évr? tornaünnepé fyeket rendeztet, h$gy a nagyktemaég érdekig dése az egészséges sport iránt felkeltessék.
Vájjon nem volna-e lehetséges a tornaegylet Ügyét városunkban is előbbre vinni más sportnak belevonáaávnl A totnae&yiül kehlében - turista klubbot kellene létesíteni. Viszonyaink ebbeli -a tekliilelben teljesen^ átalakullak, s a míl azelőtt aligha leheteti volna megkísérteni, My-egy hosi szabb trtut gyalog megtenni, mófct minden baj és kellemetlenség nélkül lehelj A Balaton vidéke is teljesen megváltozott- néhány év ótar a most már talán akadna vállalkozó, különösen a könny.Qlábu fiatalság közölt, ki őrömmel- vállalkoznék -egy-kéllemes, llditö, habár hosszabb gyulogsélára.
A tornaegylet közgyűlése beszélje meg • ügyét, baját, a iparkodjék rajta segitaei, - Valóban kár volna, ha e jobb aorara érdemes egylet oly ssjég és fényes múlt urán lassan-lassan egészen .elaludnék.
meghívjuk, teasssök asl aaon biztos reményben,! Nagf-Kaniaaa város tanáeaa rétttétföl közhírré hogy ezttttal megjelenni szivei leand, a nem fog lélatik, hogy Nagy-Kanizsa város 189$. évi tők*-
1TKEX
- Ktiry Klára 4las«kl*val«. Említettük annak idején, liogy Ktiry Klára nagyként? zaai vendégszereplése alkalmából: disz-masinistának választatott, As ezen megválasztA«rs vonatkozó diazokievél gyönyörű kivitelben most késa&it el és e napokban küldöttségileg fog át-nyujtatni a művésznőnek.
- — A aagykaalual Ireialal . éa mtt-véasell kör elnöksége tudatja a kör tagjaval, hogy a f. évi május hó 6-ikére hlrdeiett'slakuló közgyűlés, kOxbejÓtt akadályok miatt, megtartható jwm Jeas, éa ez I. évi mijui íjé 12-en, va-sárnsp délelőtt (él II órakor log a váronháta dísztermében megtartatni. -------
A tosgyolés tárgyaöroiáta:
szükségessé válni, hogy 25 év óta feaaálló egy lelünk faloaslaláaál a -tagok véletlenséae miatt oeglontolás tárgyává tegyük akkor, midőn ha* sánk többi vároaaiban a tornászai.és viváa ne me* spurijának szüksége ujegyletekalapításában h a meglevők lelkes pártolásában nyer naponkint ujabb kifejezést Nttgy-KanlisAn> 1895. május 4-én. Tisitelettel Unger-Ullmann Elek elnök. Ileltai József titkár.
Tárgyaor: a • ; fivi ielentér.---. . '
9.-ffrámvizegálók jelentése.
8. Jövő év kö.taégvetés megállapítása.
4. As egyleti tagvk járulékainak megállapitáta.
5. -Hj.viílaeslás..—....-----■
— Tanítói gyftléi. A •Zglsmegyei ált ta-
jiHÍtoBtlileÍ! nagvkaniasai járási körének elnöke köalés végett jgövetkeaő meghívót küldte be Itoaaánk: A s«Mmegyeí ált. taniij-metü et nagy-kaoiaaai járási köre^í; ■ évi május 9-én d. e. 9 órakor Gelséo a községi iskola épületében tartja meg tavaszi Rendes közgyűlését, a kftvetkeaö tárgysorozattal:
1. A ni ult ül fa jegy Jíköjiy vének felolvasása és hitelesítése___
9: Elnöki jelentés a járislöfl választmánynak ;colt« - hogy hovi ideköaben leiHotéfskedéséröl. I «"», mert Poíitzeraé
kamatadó — kivetési lajsüroma as 1888, évi 44. jpb IS. $," WelinSben' a vétroeí adáfciratal br vatalos helyiségében a mai naptól aaáasitntt 8 napon át kiiaaxeaaláre kit^iJtjk oly aétból, hogy ezen idő alatt a hintálna örán beiül t^rki'altiL betekinthető liugy a untául 6»»nvételeit aTpWy" a) aaon sdótókra nézve, kik a ki veiéi laj-alroaban megállapított sdónemmet a mult évben is m|gadó<iatva voltak, a k8*az*alérei kitétel MWál; \ -'
. tj aaoa adéaókra aéave, kik'■-a kivetési laj-ütroniban jnegállapított aduval V-. lolyó évben rövatták mag, adótartosiaukaak aa adóköay-vecskájttkbe lőriénlalőiráat követő Ifi nap alatt a_^ároni tanácsnál írásban megtehessék.
— A horeelkedé vendég CiOtörtökön este özv„ fohtirerné 'Oroszlánhoz- címzett vendégfogadójában egy. leány-szállt meg, ki látván azt, hogy a helyiség bérlője kureolkodáa közepette van, nvombiB elhatározta, hogy eseti munkában segédkezni fóg Poli íremének. Tervéi azonban titokban tartotta és caak -akkor fogott eonek kiviteléhez, midőn a háznép már lepihent. Ekkor ösaaaosomagotva a mintegy 00 forint ár léid ágynemöt, — "minden jelentés aélktl alkar ■ azt a rendőrség ia nyo* a feljelentési megtsttr.
-4f Klnőkielőterjeiztés. - l. TItkári jelautáa.' ? 1 j~'|
8. Aa alapszabályok tárgyalása.
.4. A tisztikar éa as igazgató tanács i< egvá-lssztása.
—> Nagv-kkalisal Torna egj lel. A Torna-Egylet közgyűlésének ujabb halánapjával a mai nap tűseiéit ki. Az elnökség a tagokhoz a következő meghívót intézte: Tisztelt tagtárs ur I A mult-kó ító ára másodszor egybehívott rendes évi évi kÖsgyOiée * megjelentek siáma miatt uj«-ból elnapoliato'f. Uidön vuáraap, f. hó 6 én d. u> 8 órakor a tornaegylet helyisegében tartandó közgyűlésre Jt.. Tagtárs} urat ujolag tis«teletiel
8. Bobik János ge'aei tanító nr, egy nilásánák. megbaligalááa. . • v -;■.
4, A tanítás folyamán tapasztalt nildafcogtai mozzanatok mervitalása (zárt ülésben.)
6. Hoffmann Mór, nagykanizsai tagUtra ur je-jentéae az orsiágos tanítói kongresszust előkészítő bizottságának ülésérül.
0, Ábrahám öyirta nagy-kanhaal tsgtárz nr .felolvHsása: >A flgyelemröl<
7. Körmendi Pál, langvizi tagtárs ur felolvasása: »A névelőkről és a nevelés médiumairól falun.« _ . - ~ ~
Inditvájtyöfc Lfe E közgyűlésié a járási ínr rendes ér pártoló taglalt, valamint arSanűgy érdeklődő barátjaíi mély tiazteletlel meghívja: '
N.-Kaniitaa 1896, májna i._,
>. ^ ——-- &ZALAY SÁNDOR,
járási elnök.
- UJ amlmháal MrlH Somogyi Károly, szintársnlalJÜKaíglklŐnrmájnn B-tól B| bérlétéi
: [usl>^f»»lolllaia. Hisnzbk, hogy közönségünk állandó műpartolói as uj bérletben ia szép számban ves/.nek résa', különösen, ha kiasé kelleme-sebbé télatik részttlrö a bérletlolyaar. A bérlő közönaég ' ugyanía azt óhajtaná, hogy heten kínt egyszer (például pénteken) bérletasünst vplnn s ekkor lehetue a már előudoti és telazéssel fogadott darabokat megismételni.' — Ismerve Somogyi Kárbly előzékenységét, a bérlőknek est az óhajál un ágiak,ár '* j«leth«>Bg>
— As aléfliellk Igyslmébe. Nagy Kunisaa város tanácsa a máj. Fröt kellesve, kö vetkező hirdetményt lettn.kiizzé: -n—" -
órki—tft- flC rendőrség £ hurcolkodó vendégnek saár nyo— I mában volt éa Igy kilátás ven axra, hogy aa il-létöfégk'Ssdebb ismét olcsó szAllásEóz jat. - — A leresáa tredaiéaye lalábaa. Za-lamegyéban 1896. áprilla hóban lelolyt sorozás eredménye:
IlUtts klU- bésoros • bsvUlak
tusttek:
Nagy-Kanizsai járásban 988
Tapolcai Sümegi Z.-8sent.-(itótb Zala-Egerszeg Nova Pacaa Keszthely Letenye Alsó'Leadva Csáktornya
fariak
998 679 489
m 981 607
688 4MO-794 341
"W
taásM 904 Itt 186 101 Mfr 86 140 HM9"
m
146 189
W
91,14 90.88 2348 21.34 81M 96.81 17.81 -98*8* tU7 WM tajs
p-r1—r Összesen
A megyében aa állításra köleleaettek 91J4* ,-a vált be. Legtöbb asáailék Kaaatkalyea, legkevesebb Csáktornyán. As ellenzéki raaaaakarat rámondhatná, hogy aaon városokban,, aselyek as általános vá'aaitásakkor koroaánypArti képviselőket választottak Tapolca: Alsó-LendSá, Csáktornya (Perlak is lioazá tartóilk) — vannak a katona legények legkevesebb szántban.
— jrtls nuraltiakea. Clmaradhatlan osapása aa mindén évhétí a aurakBsl dráva éa muramenti községeknek; különösen sokat aaaa-ved miatta Kotor köaaég lakossága; ez a község a vasúti- töltés miatt, malyaek "építésekor
— Hogyhogy? ■ .. .
— Aá isléta sem akarja, "hogy Háklálván kü-'
Ilyet még—^Mondja mikor fugnak njrr kantinót alaki-
síinó legyén.
— Lám .Gyuri bácsi, ön nagyon kíváncsivá tett;— mondja el hát.,.
— Elmondom hát — Isten neki — de előbb ..
— Ugyvan, előbb menjönJut pilseni sörcsarnokba... ma as én vendégem lesz tiyuri. bácsi....
A harmadik j pohárnál megoldódott az örog nyalva, felette bőbeszédű lett.
Elhatároztam tehát — hogy lakotiikusság kedveért meginterjávolDm.
A Tstrtnnaéllr" választás mil -tflH^k ajvagyiir^wwHéBt. ~ betörött fejő emberek ?
— Hasa meiüék. ^
— Szép; és lefeküdtek I Nemele V
— Nem i magukkal bozlák feleségeiket.
— Tehát harcra tüzelték őket?
— Igen.
— Mi volt a fejjyvérük ? *"
— Sodrófa és fősökanál. Ki ellen Intéseit támadást 0 női hadsereg ?
" — A fejek betörőt ellen,
— Mi lett az eredmény ? J
— Világfelfordulás.
—■ Azaz : egy uj mohácsi vész I ~
— Jobban mondva : egy t\j vízözön I Hogy hogy ? •. i
Az ellenpárt kivitte az asrzonvokat aa udvarra — hoT a Tarnóczy léle feoskéndöböl niítfyi vizet zúdítottak reájok, hogy kinjökbán „aa uram ir-
galmait" keidték ktHbálynrcantálnl. Nyílra aam látott. ^__
— S ennek mikor lelt vége ?
— 'Éjiéire. " -
— Másnap porsze ismét beállt a nyugalom és rend?
— DAtogy; akkor jött a jajra.
— Miért lí __' _
— Hm, miért, — tpdja tril jelent az, mikor a j legjobban ~ujnáiöm~
P-'Neínarag'Xlk? -- Hisz kívülről ia ladja f
— No hát mogmondom; adósság beszedést,
-ttanl
Soha!
Soha ? Miért ? Elleladtem as olvaaáatl Hogy-hogy?
Nagy bibliám odaégelt; már pedig én másból sohasem akarok olvasni tudui. — Haj eat
A mtnyköt ' azt ia elfeledtem.
— Tehát másnsp a hitelezők elkeseredett ül dözőkké váltak.
— igen. '
— S ennek mi lett oz eredménye?
s— Az, a mi a \ paraszt embernek legrosszabb szuKSsa, w. a hpszuból való gyújtogatás.
— Hallatlan^
— Nos pedig ugy volt — nz' én házamat is felgyújtották.
"-KiT
— Ugy tudom ezt, mint az url.. _ .
— Nagy kára lett.,
— Kihevertem. — ^z Isten ölszörUsen kár pótolt
-1- Háta Isten; étre ígyunl egyel Oyuri bácsi..... , -r . .
— Három év múlva ismét találkoatam Uyari bácsival...
| Mi újság Kákfalván?- *
— Megkövaaték az asszonyok a nótáriust'
— Miért ?
— Kaszinói akart alakítani. Ha el nem hordja az ur az irháját, akkor önnek ia as lett volna jjufiüma. -____„' •-.....
~.»lgasáfl t f — Amondó vagyak; az öreg anyám menyecske I korában la már as volt n szokás Ráklalván.
flafyKamaiá, vasárnap
Zala 86. szám. (4- lap.)
ili6. mi)us bó 5-4n.
a bolt Mura ánikai betömték, a be'veíi, hogy (A ráérni I liQin mutatta ba a dúsgazdag fily 230. száma vonat délelőtti 9 óra 80 perckor ta-áikidnlták voinm — lágsanysrubb liéiy/étlien j alá ló leányt. Természetes e/ysserüséggel és dul Kaniaeáról, mindeneseire azonban elég jókor van, nsasessk Jptnő'öldieit önti s vízár, Ikifogástiilnn ónakévsl általános tetszési kelteti, arra, hogy dolgát utazásának céíjffé elvégezhesse hatnür bebalya késségbe éa * l«g»ségény>kbf fadttílmt (Ciztpra) ttgtakább juunpAs maiik: és "móa aaoap wtl*? Ytrezi it illata
tfMnUly Infásaiba, hogy tetésze nyomorokat, [jiért érdemel dicséretet; hogy a fiatal leányt
Oaknem mmdsn évben kétszer kell e szegény, snargalmaa népnek ) ratéal___qinnkálstnklt teljesíteni, a szigorú helyzet okozia, bogy ólt a ki vtndorlá* nagyobb mérvet Bit, a fölró évben ia aiár 14 család vándorolt ki 81a vonlába, Mint
sikerült maszkja daoára asm toll elég „korba* kor, feliát szintén elég korán érkezik be KÉgfej
vén ffigSny«aai/>«y ^t térfftétooléanéki-toSljcüt, rsára. -1* —-".-: ... '_____■ ......p."
mindamelisit egy kis tefetet t rezsegéat már a - Rendkívüli megelégedés}* aaolgélbat nerrp ilusstrálésa kedveért ia nwgkoekáatalbe- njiiá» it= Kanieaa •ég- vidékebek kirnkedtkaek a
_______ tett vn'ns."Pöltjűr (Jiaupán) mint mindig, igen jó mondod előnyökön kivöl még azért is, mivel e
ttwleionk trjart 1r5 l-é», mikor aa árvíz kél- volt. Kim Pista (Gábor diák) Benkő (Mirabella) kéf uj vonat gyors közlekedésénél fogva kftlönö-•égbesjU mérvben lenyegetia a kösaéget, mag- űeaaéry (Curncrá gróh-jól megfeleltek azerspök-; san alkalmas lassan élőállatok, boa, yyiimfllee és
Uamék^JrlQH. száma vonat «Mf T óra 3$ ptn-
jelent Svastits Benő főispán is a szorongatott községben, mint a gondviselés, meri aiyai jó szívvel nemcsak lecsillapította az Ugatott kedélyeke1, hanem reményt is adott, hogy ptrtlogáaávsl kösbe lép, — miszeriol s szo-káeoa árvlnek veszélyes fellsgé, a bn>5aaAtt bolt Mnraágya áibldslásával — megszQn's^ve legyen, s e virágzó szorgalmas kiUbég né legyen kitéve a végpussluiásnak.
— Arvia Tstargjében SzoroUtlie'yröl irják4; A több mint négy napig azakndatlanui tartó esőzés köveikestéi en a körmendi járásban a Rába és Pinka folyók mindeufelé kiléplek mrd rBkbffi, viz alá borítván Plnin-Hindsieür, Csá-
_ káay, Vasal la, ílnivái - és Hagy úr-_________
vábbt Körmend, Széesőd, Hollós ésRába-HMvég kAzségek határai!, ii árvíz óriási károkat okoz ugy vréwkbsn, atlflt s még Völís alá kerülő Hl-deken, számos bidat elsodort már. A közlekedés sok bátyeregmaeK iroirrtet: A vtr a koseégekbs is behato't és emberélet iü esett áldozatul. K8r-ssead vidéke a múlt őss óta mos^már harmad ízben szenved árvtatöUá gszdák helyzeti) slrsl-áras, a jövfl aratásratTkilátások nagyon rossiak.
— llkar inna as «ln# |Mlgárl kásáéiig T A polgári bása'ságra sióló 'örvény életbeléptetése tudvalevőleg 1895. december 18-ikn van végső lerminnsként mégállapitva, Mérvadó .kor-mátWfWfÖkben tmnészctescn nem gondolnak rá, negy^an a isrmltiaM-ilhs'gHzáit, »ml különben is uj lörvény segítségével volna lehetséges, Ellenkezőleg : a kormánykörökben azon vannak, bogy azt a- termiaust lehetőleg megrövidítsék oly-képen, hogy as állami anyakönyvvesstés életbe léptelése utátt-inindjárb életbe lépletbessékra polgári házasság intésssésyét iar Uár most negteas-nek fcbát mlnden iniézkedést, hogy hs illető ké-safilödéeek siettessenek és alapos kilátás van ré, bogy a polgári háganág mif hat faétisl a kitü tött terminus előtt, vagyis esetleg már es év november 1 én életbe )épbenei<. November > 1-én' tehát ezek aaerint már meglehet kölni az első polgári házasságot. .< »'
— OnlAsN Ilink. Feloi'állatta í nsgyaága piroa aron Rózsikat a > rendőrségbe?. — Fel -
nek. Áz ének éa-aebékar igeiTjél működtek. j bárminemű egyéb, gyors romlásnak kilelt s ennél-CtülSrídkBn Jchariit m<nfé bobózat iemSelte-pögvá gyö« továbbítást Igénylő grak fovaartlff-lettr A közönség ugy, niat a bemutató előadáson tására, umely e vonatok forgalomba helyezésének ezen este sem jött ki s jóiaö kacigásból. tervbe vételekor ssem étótt is tartatott
Plnltktn Ssigligeti Kda törfflneii szinuiűve: Egysüóv«l a délr vasuflérssrtg eairttal ugy a rít Mciri Ftrmt W került élös^ásra nagTMHandg, mini a kemkedővilág éránkét le-lolkcs,-*d't gyér közönség előtt, merynek legerő | W re« érzett MUklHUuak felelt mng é«
sebb oontingensél a tanulóifjusá | képeste. A még i g?.kBk óhajának lelt eleget, miért Is e célazérü cuk kél évszázad elöl ti tengernyi vlasontag-óuJ'Í^<irt üllaláiioselismerés illeti meg. . gok 'és küzdelmes szenvedésé^ melyek osztály .MlaUn* vasutintézét ilyetén formán ugy az ;
- - ' érkező, mint induló vonalok, tekintetében a .
részül jutoitak a magyarnak, megkapd képekben,, tárulnak e darabban szemeink elé és Xrinvi Ilona I közönség
kényelmét' illetőleg Immár meglette a
nemes lelkületű flAvsl éreznie - ke'I minden embernek, ha netn magyar is. A társadalmi prob-lessegeiő, elírnitickfldű, á tuut-prix szellemességgel világra szült ngynevezett iránydrámák idsgbánió sorozata- uiáu sziuta falébresziöen hat át öty- ktfrosetlöiTséggel nreglföiiStruftll," nemietl tör.ténelmllnkre tém isik adó iziomfi, mint Bzigli ligeti'H. Rikéelja. Bnnek sainte- öntudatlan ha-fása sruit nem ugy érzünk, mintha lélektani bonokób sselné siáíauként saéjjel idegeinket: hanem Hzivünk saó'al meg a természet azon ősi joga alapján, hogy feljajdulhat, ski szenved. Nem A (támlló. hatást hajná>ZÓ rutinnak az agyra mért kalapácsütésai esek hanem hivo^aló szava az igazán átérten nemes lájdalomnakj melyre minden ember liamisittallan könnyekkel válaiuo1. — Rákóoi Ferencet Mittilroi szemé-Ivesiteiln-'kifogástslan jó Játékkal. Somogy iné Zrínyi Ilonája dicséret ss alslftás volt, azon,baií | |nnak a nagy drámai erő hiján, amelyet itta Kése megkövetel. Igen-jeles- vel^ Pettrdi Ber csényi sferepében, JMoyk Utal a nem szerepkörébe—vágó Amáliái is ázzál a tökélylyel adta, amelyet á'landóau kell immár használnunk játéka jel emiésére. Üutéri a Pster Knitalust s; nála 'megszokott' hűséggel «l«kitnti> ■-.—
Közlekedés.
UJ manatrand a
déli Vátut kanizaa-prsgerhofi . vonalán.
a piros arca Kainkét a rendörségher, mondás nélkQI egyszer cink otthagyott, — Nem] A folyó évi május hó 1-én éle be léptetett uj In magyek én viasza alibi a házba, pattogott aimenclrcncT n rógivol Vzembén előnyössváltozást ^^^^^^^f^TBfffff^„HHHifHM Imiig j ínmhi Kl,i HmemiyíliHii Hl (Hldljr KttAHWnm fiHml' nyomban utána döng lé t — Dá vissza füg meniiíjlornydlg és Vlksza' szeinélyszáttnéssul közlekedő azonaal. — Nem én. — Hall)s, hallja kspiliny 240. és 2721 szimu tonnlokboz még két egészéh
nr, most Is hogy felesel. — En bizony nem me gyek. Annyit mondok, ps etőjMkoíjon ajiacs-oaágá, mert megered a nyclYfiO. . Ijljiiye,-te baszontalan, még így merésgkedel feleselni velem 1 Csak giaárt ia vissucitáliatlak, — No hál én olyan házba nem megyak viasza, hol A nagyságos nr mindig ássál QldBs, hogy ádjak neki evlkipnszit. A nagysága olyan veres Isti erre, mint a papriks, aztan- olysn gyorsan megperdüli, akár ossk as Orsó s ugy bavágla maga ulán a jendőri szoba sjisjál, hogy ez majd ki-ngrott a'sarkából.,Hogy odaliazn ml lelt s sze gény nagyságos úrral, erről hállgnl a krónika.
8itrddn.
Színészet.
,A Cigánybáró általánosan ismert
I operotto köaépssámu közönség előtt 8t. Nagy Imre njonnan szerződött tsg felléptével került színre, A társu'st uj ienorlstá|a llarlnkay szerepében mutatta be magát. Nsgynak tenorjs igán kellamaa, de nem nagy terjedelmű, Játéka elég Igyesj lőelőnye pedig tu, bogy Igen ro konsaenves mogjnlcné-ll. " kitünö volt. A hevssvérü
tlj szeQuélyszAtltló lehervonal, a 235. és 2118. sz. helyeztetett forgalomba Ksen vonalok I., II, és 1I|- oastályn szoiuélykoosikkal--lognt)k Knniseától egész üragerhollg és vissza köziekadni és pedig a Kanizsa ée'Budapest közt'közlekrdö'216. és 210. számú vonalok mintájára vegyes vonatig jeliál tetemesen .leszáliilölt árukkal s e melletl oly se-besféggel, amely a rendes személyvonalok menet-sebességét megközelíti, a közbeeső állomásokban pedig a csákloruyai ..ás peUttul néhány percnyi tartózkodás kivételével csak I—1 percig fognak állani
, A Kanizsáról induló 285. számú vonatnak l'ra-gerholban lléci 'lelú a 8. számú gyors, Triesl leié t-j szánni gpE iía iDü. BXftiviii vflgyowoiinlok-1)0(1, (iséklutii)iln |H'dl|| varaid le" a inag.7 Varasd és Zágráb Idől a 0416. s Kislulud-Szt.-Ivánl lolfij a 8219. számú vonatokhoz; a l'rager-hóiról Kanizsára közlekedő 208. számú vonalnak j Prngerholban triesl lelöl n II. szitniu gyors, llécs lelöl pedig a 4. sz. gyors és 100 számú vegyei-i vonutoklioz van töffimlen csallakoxésa. A Karcs, [ /ítigny, (iyékútiw lelöl a 920. agjVnnr vonallal érknzö uinsdk M^rnkereszlur állomásban szállnak I Köp oki Józsii (SsíTijtál ti 235. .tziltmt vonutbn, melylyel l'ragerhol leié eigátiyirán^ nemcsak [mogszakitás nélkül utazhatnak.
magáét, nem volna-e oálázeríl, ha valamennyi érkező és induló vonatboa rendes omnibusz-játotok rendszeresítT'-tnének, amelyek á pályaudvar és Kmtlzni vrtros főbb terel 'és utodf közi olcsó közlekedést tsrtanámik fenn, hogy a közön-Ség igényeinek -aa iráuybau is megfeleltessék.
Reméljük, hogy a társaskocsik jelenlegi tulaj-donoaa ezen flgyelmeaielési' tudomásul veszi és ugy a saját, mint iTkölönwg értlekébctt' a lwt-lelrt tervet mielőbb meg fogja valósi tani.
[- 2^ig >"i da, ti;*
Téllmagisk | Haidtk Jgnde VMffiirtgy ktrmkedS Inti jelentém 8 . i . ZALA" ttantilra.
VSrtithirtmag. "A -rnddelmétiytk ezen rlkkra a héten már céák gyéren érratek be, nyers' ári-bói t« «wk egy létei bánáti áru korült 90 trtdh
eladásra.—»--
Lucernnmag: tisztítatlan nyarr minőségben erősen kináhatotl, a nélkül; hogy verőkre tatált
VölAI. JöffMMUk 35—eo-trt^; ." " _
—fíaMing, teljesbii liMuy tik, uy; HBff 5 5eér / kezelt rendelmények csak réaaben voltak toga-natositbitók. Baltacím : már teljesen Qzlettelen. fíépamag: az egyetlen cikk, mely. még élénk forgalomnak örvend, jegyeztetik : obcrndorfl 80—35 írtig, eckaudorfl 88 -90 Irt, olajbogyóalaku 23-20 frl7bucok 22—26 Irt.
Muhamuw: igen keresett, de -kevésbbé vásá-rollatlkl íhlvel a jelenlegi tulmagas árak ezen
luk armflwyftnvffhy lntnjitftn^áp«n| ^Mtáifl . ápnn
nem állanak a KclI7 arányban. A gazdák tehát más takarmánynövények magvaira irányítják ér, deklödésüket, melyek sokkal magasabb tápérték kai bírnak és nagyobb hozamot adnak, mént a muhar; igy na.utóbbi időben .már nagyobb rendelmények érkeztük caibehuruiagrn (sporgula), moly kitűnő takarmánynövény hazánkban eddig nem Volt kellőképen méltatva, a űzetett árak a minőség szerint 12-11 frt között váltakoztak.
NYILTTÉR*)'
F«nlár«t-aelruiet tU kriái (fii Hkrig méta-rímként r- Japáni-, okinál, s a. t,, a Mgaiabk mt»-téssttal ás saiaskbaa, a. m. friuia, fnkér és
aainna **----*•— aggig—'"
tVtrtg' MIIHallát naá, esiksa, kqcakáaott ■talá-aotlakat, a. a 1 (ralategy 840 fél* ksléaklal mlní-ségbsa ta 1000 sala és mtnUsattal s. a, t, aaaUMr-éa vámmaatassn a káahos szállítva és miatáaat kaU péatalortlaltával: lUaaaktrz O. (as. kts> kévari ssáillté) Hlftiaijlra HHikkaa — ftrájafá tlaasll lovotskro 10 -km is lévsissé lapokra k m bilyég ragsMiamté^slF'liagjrsr nyalvsa iit siagraa-raaiMissk po»t«kJű'ai*»uu«k 5- (t)
«) Aa saürki
aam váiiai Malim Égit
Bariakayf, hanem a közönséget is mfghódiiottaJ, Kanizsa ég vidéke jsészére ss emiitett 2 uj vo
A fékezbetlea cigánytemperamenlum agonbáp Kapusit Ifibb |sben oly körfordu'slokra ragadta, bogy már-már aiigl.tartottunk, bogy rigány kerekei lé Ing velní, de a ksrzsirpnbikum legnsgyohb sajnálatára aa elmaradt. Kitdg — Julig'ában
nat lorgalpmluk'hozatala szembeötlő előnyöket biztozll. At- nagy közönség kéqyetémszerrtö réue nem lesz többé kenytulen reggeli 8 én 4 óra közt felkelni, ha ügyelt végzendő, |t pragerhofl irányba eaő valamely állomásra kíván utazni, miután a
Dr.
1
Filelöa Ld H E
aserkeaatt L IC N
Laptula|dónos éa kiadó: f lltfllLTOLlP.
Nagj-Kantasa, vasárnap,
raoooooöooooou
Kell Alajos-féle
Padldzat-fénymáz
féle orvos hatóságilag meg vlugét . S.-S4I-
tBtaeajlatBán. IM7. jol, 3 )
M ~ ; (OT. ASTJIS) 61 8-1
O legkitűnőbb ifHUvló-szír- pulia padló tzúméra, 1 u agy pdlactk <íra: 1 forint .15 ha/e tár _ .Uf 1 leit palaeik óra 118 krajfflr.
n Viaszk-Kenüus [ Arsny-fénymáz
Ö tégJSüb'és. Itgegyixtrihb öetreitlií.tter ke- képkeretek tik. bmranyotMra. — Ugy Int
Q mény padló Kihndra, 1 köcsög dra 60 kr. jmlattk óra 20 krojetór.
sok iVI H„;Ltt=Hzog- ——-li Ipi.óiiáü-ég:tltílnfln6h-r)i »on>ult, | qgo r vost" lajt ajánlva, egyszersmind a legolcsóbb " togtiaztttó- éa énaégban tariA mar. .....■BndintlUkapka.tó
KLYTHIA a bőr ápolására, t | szépétésére Ős p U (1 6 P '
fl.rJiji lerniókek és gabona rótxére BwUpes-ten, az Összes örlcsi termékek és gabnahe-mflek elszállj'Mt esT.kitili »nrtsp«apm|
ról H.iÖ kilogrammtól feljebb, a vagyonra-komány dijtéteU mellett a belföld valamennyi álhimseára. ■■---■---"■ 1 ■ 09 IT—T.
(WktiUscgoit «t knyek 100 kilónként, mclMkOltaígsk nélkltl. 2 " *• " ieféltMti kérdések pontosair intéztetnek éTT
Buxbaum & m
Árpid-atoza t. I Nmslst
IV Lr|tMk<Mkk a|ta>éki, MŰ *• Ur«ű|* Pl'DUL H
_____— répzutn és sfagc ~ —
vtgiln anilyailt is ajánlva Pr. Polü t i C», Klr, tazlr Utal ■ «»>—-Kll«aier( letelek a legjobb Mrökbtfl minden doboaboa mellékelve- vttmmkr
TAÜSSIG 60TTLIEB
Utánvéttel vagy az
Bhom lllMW mappán is UlaUaar-zyiraa. rIrak tár aló,
L, Woiiwii. a. Kaphat* n l«x löl»>» illatmtrr-,
k<'r(a|(rdéabfii és gyégy
II „ n/.<Tii»rl»nii.
öiizeg előleges bekül-
dése uian küldetik
S.T.1 Ci / ffi^V Kin Hirgiaj-Paln-rf. BzpeUsr návw ti ,ii-
^—uf -jK' jl ~ m*rftiy. rinjanrii
* /íf VTA A. ktzisaar most már V év éta Av/ l*«taM fijSalnniilsglM ke-V.W/ WrJléiaik íenyraat keklw-/. fsfy svait UuvmvmI, ctuzaál. U|Ulf-rA*/ utw itt. sít. A föld <W.w or-/ szagaiban nagy oltoTjwztóat él /ttktos lW / hatása következtében minden oldalról oly \ / elismerést WálJ, hogy miudao telbgnok y>f-/ gal íjánlható. I
A Tinót, mm/0/ comfiom.
(Horgony-Pain- Ezpeller) HmsgisM állásét a fíjdaíomMlUaultö liodörzsiSléaek kízőtt dladwIrnVw megtartotta, íttlöntólo filbqjtái ái otáasatok dacára; ez bizonyáraalogjobb bizonyt-ttt arfá názvo, hogy a közöriaég igen jól meg tudja
különböztetni a jéfe remtóL v-----
Megy értéktstos itámatot *• kapjuk, bevásárlás alkalmával yédjogyünkro, a vlrSi horgonyra tgjw-londö ás minden üvog őzen jogy nélkül, mint neki valéé vtMi«ita>ltsa*á k uéusziitáiskUa kap-katá 40 kf^tO kr.vagy t tH Mkrarl áita tnaa-kíet; Btéapeetea IMá <MhW JMJ-szerosziiól. '• .*
jbeMer-Uie gyér laéalitaltkaa, TbUringUkaa.
VA^ihAAMAIMMAAAAIHA/
Malom-bérbeadás!— $
C „Zalamegyei Ollári urada- £ C lomhoí tartozó ÖrdőgHenyei j [ határbett"Zaíí íblyőn levő, J f 3 pár körejíirójVasszerke- * t zetü, két óv eltefeUyitott > j molgm, 1806 év flprilift ^ [ töl több évre haszoiibór- ^ C be kiadó. Szerződési fel- £ C tételek Szily Dezső urnái £ ; Oltárban tekinthetők meg. J í Utolsó vasút és posta állo- j 1 más: 011ár.<4 ---l-ji
Előrehaladt Idény miatt kapható j
FmalöTA. HennaDB ^
~ magnagykere8kedé«ében
a kineikezómUlyfit l—aálílUtl árak melletti
T írthoro legflnoqisbh arankamentea, állami-UVUOltJ |ag p'ombázvz, 70 -74 trtv , kgr.
Lllfi^frí 51. 'eefinoya^rgnfcamen^, álla-i-IOríniiag plombázvabO-Bötri V, kg
Quedlinburgi rópamafvak a tar-
melő ólomiáráaával, Sá*gaH<erek oherndoifi .V. 31 Iri 100 kgroakint t íj olaibogvó.alakú26 ^ a I
Úrias vörös msmmnth.......Sff „ „ " I,
Fűmagnak. 96 2-L Erommrr birt-s Jockey-Clnh pázsit vegyülete 48 Irt 100 kgronkint
Frointtiér bii«« Inillittii........ —
pázsit jegjüleie ... ... 4t „ „ „ Prommer liire* hHWtigraiw Tiadt vegyülatr-' "' 'Tr i pE
Aiizó peria. a liiHieh.'-aehb_______' _________— _(.
... áa- legjobb jaj -w- ■— .. 2() •„ ^ „ i
Mohar, köles és tengeri tajok, tarlórép«, [
=» IrzilmkU napi árakoa.
ZdK 8(f. sebni (§. -.
itW. májas faó
Kid H
EBti is P» jgjjf il ''fuSM if o> I o
mffit i Pf:
'Mayfarlh Fh. és Társa-féle legújabb szerkezetű két- ós háromszoros
ACÉLLEMEZ HENGER
a ^/egjobb és legtartósabb földművelési eszköz.
^^fck KülvHtéleTíajMoHy láura «. a. t, Knrnnálf
éa sMbadalmazótt eyy- ét ti6b mw " ' „Sormai" attél eleélt.
jBapT^ M* Sor vető-gép „üustiia",
'I Martat a UgkMaóbk Vttífáp. tapái/M. krgvUJUa, kaaaélkaU alaéfa w-báljovái aUktt tant gjoniioit k^iátt m {»dl( a Mánk a ■>|H> h;'"-VBB^^^^^H roáa rwéw nirtairm tufoljiwl ma Uraak. Kaujt knslta ál JáSM, NtaaJat ^MH S na(7 Url(Ml ás iMaá ár által llaatk ki. — Klttaflla isépU ta,
ál jáqéa; ta káal kajtaara ^VjP — Ahm párimáifitik ellamert klta«4 ukmilik. —
1CAYFARTH PH. és Tim S
Arjegy lik tk ét eliomeri levelek bérmentve ét ingyen Mdetnek.
•^Irailték a IrralITt fa 11 * l • l m • a. - •-«
Fesselhoíer Józsfeftiél Nagy-Kanizsán.
Nagy-Karnisa, vtsánwp.
Zala. 36. stám. (• Itpj
WEISS JAKAB
||\ S BÚTOR 5 ~ gyári raktara.
Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy ';'/'.
áíétoz
"^"ipépi
BÚTOR ÜZLETET
nyitottam,
és bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik arról, hogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig dúsan van
• - n
Bevásárlásaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi müasztalosoknál eszközlöm ós en ívetkeztében azon kollomes helyzetben sag)ok, hogy nemcsák a legmodernebb | ízlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló ,iót is nyiythatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat.
Ezenkívül berendeztem egy műhelyt
KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA
és ezen irányban is képes vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni, >-
Mély tiszteletiéi
weiss jakab.
NyömatottTiiolier Fülöp laptulajdonoinál Nagy-Kanisaáa, IH35.
37. Mám.
jjfrgy-K«iigga, 1805. m^jra 9-éo.
XXIV. évfolyam
n-iitit oa»+mm.
Ma IiUiíiH a kf imM rtaira mmUm4 »lad«a kSataatay.
Unlak <aak liánt knak-

MUátktnkli IimMil^M ITwM ffc
Politikai és vegyes tartalmú lap
tWnt*k ata klldata.k rina*.
Jjpyw udm éra: 10 krajcár.
KLömrrtsi íui mi ^ >—
Vtfjrtdltr* I lw^T (1 W
__________gllliMai Ijliii—
A Nagy-Kaniisai- és dél-zalai takarékpénstárak, a Kankegvesület, az Ipar- és kereska- # . '
dfbnt bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet él a Idényéi takarttpénslár,_ ■*u,Mr ******** M
a „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. I." himlalos IcMBnye. % ffmlltt,Ttj h,jiT1m> ,
Taaalkastk' Fiaekal ruh kt>r<
mm.
Megfelesi^k |hfjr>Kaalttáii hrtenkint k á t ■ > e,r: -raystéjnaap ém c*n&törtöleö.a.
bnáj<al>l latiam
Politika és kfcvéíemény.
N.-Kanizsa, 1895. május 6. (—n.) A politikai életben gyakoriak a
meglepetések. Forró talaj a politikai talaj, s aki arra rálép, annak minden pillanatban
részének az, hogy minilent pártpolitikai ben ez nem lehet egyéb, mint a pártérdek szeíntivegen néz. Nagy hibája, mert mikor előtérbe tolása még akkor is, mikor maga-6 esetleg Csak a kórrhány buktatására gon- sabb érdek megóvásáról van szó. dol^meft noki semmiféle szabadelvű kor-1 Nincs jobb mértéke a magyar pofitiká-mány nem' kell, akárki jegyen annak a feje, nak, mint a bécsi klerikális és egyúttal — [pártérdekből meg-tud feledkezni a nemzet magyar-ellenes sajtó. Ebből mindig bizto-tészen kell lennie arra, hogy arvéletlen ■ érdekéről, egy az óhajtása; csa(k a kormány san meg lehet Ítélni, hogy melyik részen oly bonyodalmakba keveri, melyekből az bukjék. No de' ezt az ellenzék kedveért {van nálunk az igazság. Egy kissé mégis. első pillanatban atig -képzelhető a: kibonta- l^yedOl íehasem-^tltte meg a kormány, j furcsa egy véleményeu látni Polónyit, Ug-kozás. Azért seM' sem oly szükséges almás körülmények voltak'mindig azok, me-jront a bécsi >Vaterland«-daI, mely folyton hidegvér, a higgadtság, ^tár^yilagosmeg- i lyek ebbeli elhatározását befolyásolták; de. kjgyót-békát kiált Magyarországra s melv fontolás, mint éppen a politikai térerC Nagy | az ellenzéknek ritégfslehétné yalarrvíFlaítűSFnfigy^ szem mer nézi Magyarország szabad-és nehéz , dolog az e téren való szereplés,! nia, ha nem többet, azt, hogy a pártérdeket! elvű fejlődését, félvén, hogy abba az áldat-hiszen a nyilvánosság emberei közül egy | mindig a magasabb érdek alá kell rendelni lan sötétségbe, melyeta reactió csatlósai sincs annyira kitéve a megtámadtatásoknakj s még azt isj hogy nem szép-dőre őrülni , okát a társadalom másik felében teremtet-a megítéltetésnek, mint á pplitika v^fr^r- 'a 'Ry^l^ft frnrmány hiiMiWV, mert meg :td?r egy ttíí világosság jöhetne innen tő-fiai, kik fölött még a dolgokba való belá-l lehet s meg is törtet* már sokszor, Tiogy ..Ifink. Azért szeretnék "Ók Magyarországot
tás nélkül is- mindenki -kiyatottnak é«i- biz az nem bukottrnieg. , ..........[is abban a visszafejlődésben látni, azért__
magát Ítéletet mqndafli, sőt eKtéhrr, hal A magyar mmistterelnöknek Terényi'óhajtanák azt, hogy a szabadelvű fejlődés -9€mmivel scni—képes—inelokolrti is.—Ac—köz- {k^pvis^l^1—intsrpdllutiojucii 'Adott'' válnsíR ■ itt 1 hazánkban, mely nek amaz éltet adó' ftr vélfpénynek —ennek a nehezen mégha- férfias, nyiTt, flszífitg szó fcöiltj—mely már vegője, megakazztatnék.
tározKató valaminek .— a fehfoi" a sok lázon körülménynél fogva, mely e felszóla-eflentmondóritéiet között mintegy igtaittvgf lásr szükségfesé tat^a magyar.,parlament magának helyes véleményt formálni. 1 egészétől oly fogadtatásra számithatott,
De ez még egyelőre nem fog; bekövet kezni. SS . , • ~ Bánffy Dezső báró ministlerehtők- e hó
Mit nem mondottak az ellenzéki lapok a j melynek e tekintetben a teljes egyetértést 6-án, hétfőn felelt Apponyi gróf intÜbpelIá-
kellett válna dokumentálnia. Mert valóban' tiójára, előterjesztvén egystentmind azokat Magyarországon még.nem volt esel^nogyja jegyzékeket,: melyeket ő és a kül&gymi-kfllnátalóhr képviseltje Magyarország bií-jniszter egymás kőzött váltottak Nos, ezek-Qgyeibe avatkozhatott volna; ezt a nemzet bői a jegyzékekből világosan kitűnik, hogy Magyarország—szuverén jogának megóvá-t régebben sem türte meg, most sem tűnheti Kálnoky 'gróf ugyanazon állásponton volt sá# van szó minden néven nevezendő'még. ,
XyS&vátkc^s elten, Ott a kormányélnflkp S ha vánnuk tnég oly képviselők,, a ftig-alig sejtett, - aligf várterérylyeHcelt-sikra a! getlenséget,. -a, szabadelvüséget ajkukon
. Bjinffy-kormányról s különösen annak elnökéről;^ Welarle^Beni tetszett nekik, mert erős volt, Bárrffy nem, mert gyengének tartották. S ime most kitűnt, hogy a;hol
megtámadott jog érdekében.
Agliardi nuncius fellépését és magyarországi szereplését illetőleg, melyet a miniszterelnök elfoglalt," ennek tehát teljes joga
hordó képviselők, ákikn bécsi »Vaterlandíjvolt ugy nyilatkozni,-a mint nyilatkozott s
Nagy hibája a jjh ellenzékünk égy nagy álláspontjára helyezkednek ebben a kérdés- a mint azt az "Ország szuvérén joga meg-
- A „ZALA" tárcája. Édü inlék.
— A „ZA L A" eredőit tircija, —
■ Nagyot kanyarítok az idők menetén és a kép-' seJat fáklyájával bevilágítom az elmúlt kornak, már mint az én koromnak, eseményeit... .0* II éves volt, ,én* 12 éves. voltaóiV „Mi" földszinten lakiunk, „ők" az emeleten. (Még kell jegyesnem, bogy abban a kis város-1 bso, abol lakiunk, akkor még egy emeletnél magasabb lakóházak nem is voltak, de gyerekészszel el se tudtam rolna képselui, bogy hogyan másznak lel az ijyen magas házakra az emberek.)
fehéret adta,. én neki a feketét,,is mindketten boldogok voltunk, nagyot) loldogok.
Ha pattogatott kukoricát sütőit az édes anyám, vagy édes málét, 6 nukem hon-bonokat és drága süteményt hozott cserébe és mégint boldogok voltunk. Természetes, hogy inindkelten még isko laport nyeltünk; elkísértem menet, megvártam jövet és vigyáslam rá, mint a két izemcm világára. (Magától érlelődik, hogy a táskáját én vittem és elvittem volna akár a világ végéig, mert Iwjh! édes teher volt ám az az olyaq lovagias kis legénynek, , mint akkortájban én voltam és oly büszke voltam e kegyre, bogy no!..)
Ni ni I 0S el is feledtem megmondani, hegy az én bájos eszményképemet hogy hívták.? Természeteset) Júliának,, bogy is hívhatták volna más-
Én uinézegeldm. ö U óésetL (Kérein a nyom- nak é>, én fDlwmHteiMlk lOdlil, 12 ő-%mefljB. !*>n'k
dász-segéd urat, hogy ezt leit szóban szedje ki, nem egy szóban, mely tudvalevőleg, egész mást jelentene, mint amit éh mondani akarok.) Tel-felpistogattam tehát, mint a tyúk, mikor
héját les a levegőben. Ah, hissenas én ssivemeT uálui .t)idlion<
is Ősszemarcangolá > szerelem saskarmaival.
Sióval ah líirés-tagrdás, szerelmes voltam, nagyon szerelmes, alaposan szerelmes, vagy fülig szerelmes, amint tetszik: a választást a kegyes olvasóra biZbm. tiotj „ö" szeralett-é ? Meghiszem siti Százszor is bebirtnyitotla. Ha p. 0. fekete kenyeret majszoltam és meglátott, nyomban ott-teimell mellettem egy nagy karéj, fehér kenyérrel és aztán Stéféllünk': ő nekem a
Hogy mivel nyertem meg a kegyét f Azt egész határozottan ma már megállapítani.nem tudnám, csak annyira emlékszem, hogy nagyop-itíponállsm neki és ez a fődolog, hogy a férfi a fíQnek impo-
Hogy mivel r furcsa kérdés I Hát 1 kitünőimnfil. Nem is tanultam én másért, csak az ő kedveért és nagylelkű elnézéssel voltam irányában, mikor „secundába pónálták" tudós prolesszorni, Minek is » hőknek a tudomány? Elég, ha _ .sBtni-füznf tudnak, ugy vélekedtem.
Egyszer aztán, hogy hathatósabb bizonyítékát adjam- lángoló .szeretetemnek, nagyot cup-pantortám bájos Júliám hamvas arcocskájára. Hogy mit éreslem ektor? itDrQlbelQI olyasifiíi;
mint mikor, az ember elősaőr eszik idei cseresznyét, olyan valami édeset, jóízűt
Megtörténvén azonban a nagy esemény, átláttam, hogy most már kl kelte nyilvánítanom szándékaim őszinteségét és meg Jt mondtam, hogy 'elveszem feleségül.
Vagy ő, vagy senki más I
— Beszéljen á mamámmal I — inondá Júliám koráhos'képest (Amint emlékezni méltóztatik, t csak 11 éves volt, ép meg 19 éves voltam.) nem mindennapi komolysággal, érettséggel.
— Bocsánatot kérek, kedves Juliska — mondám éh naivut r- hiszen én nem a mamáját akarom elvenni, hanem magát I Elég, ha maga tudja!
— Menjen, maga igazán ostobái. (Est már, tudni, fi mondta, nsm én) Hát n«m indjs,
Jiogy a lányokat mindig a mamájuktól kell megkérni ?
■ Roppant elszégyeltem magamat, hogy ez a Eb lány ugy lefőzött. Szerettem volna a föld alá bujql valami nagy-nagy Qrgelyukba. Mert bizony én non igen voltam jártas a íulzassági dolgokban. ■
—• Elmegyek!, — váisssolám jatárosottan és ebben az ián mindken en megnyugodtunk.
Hiásen hacsak az elmenésen múlott volna, ven csak ttllestem volna valahogy, de azt nem tudtam, hogy Hni| is ktll hál yoltaképpen tvoadanotp ? Mert csak mondani kell valamit, ez viláfo*
Hqh! akf nekem ekkor jó ianácttcéal: szdgátl volna, az lett volna ám az okos ember! De aram isten, kibes forduljak az ilyen kényei Itryben is náciért ?
f
Nagy-Kanizsa, csütörtök.
Zala. J7. szám. (»■ lap.)
1896 május hő 0 4a.
követelte. Ámde Apponyi grófnak a miniszterelnök válasza nem tetszett, nem is vette tndomásnl, de tudomásul vette a ház óriási tObEa^é Te} óiriáíi többség mögött Magyarország közvéleménye áll, mely többre becsüli a mmisrterelnök^ a_nyil^ beaö»
. letes Őszinteséget,. mint a díplomatlai finomságot (értsd: turfengot),. melynek nembirá-'sával az ellenzék részérói a miniszterelnököt Tíqzáhan Him a* rtlctl-
zéknek, hogy nagy politikus és nagy diplomata. Báriffyban az nem tetszik, hogy nem diplomata.
Nem ismétlődik itt is a farkas- és- bárányi meséje, mint sokszor aZ életben. S nem igazolja e a miniszterelnököt az a körülmény i$, hogy Kálnoky fellépését tulajdonképpen az osztrák klerikálisok türelmetlensége okozta? Napnál világosabb, hogy-ezeknek mainfára viz, ha nálunk zavar van, ennek örQlnek ők legjobban;
nem ismerik ok a magyar közvélemény erejét. Ez nem hagyja magát a leg-csábitóbb ellenzéki syrén-hangoktól sem megtéveszteni, hanem ott van a tábora, a hol a szabadéivüség zászlaját látja.
—"vidékílevél —J
Lstenye, 1806. áiájns 8-áa.
"Téííivfeíes Sserkesilö Drl - |
Ha Kanizsára megyünk, pems gyökünk eleget lelelgetnl * kérdésekre, mert ismerőseink Léte-njírfll ntwatk egyet-iaást megtnrtni.
Minthogy pedig iros'aaábao nem less szerencsém, ennélfogva levélben irom meg, amirnegetn-IL'é«re érdÉfnM. ----- v - r—-r —— Mint tetszik tudni,- templo mnnk a fö drengés küveikestében megrepedt * azita folyton zárt* van, amt teteti kittOMteOnk nem igen btnkodik, sőt azon nézetének ad Etejezéat, mely szerint itt volt u idd, hogy a repedés bekövetkezzék sigy végre sürgesse a templom jobb karba helyezését, melynek kO'eöje o'yap OiStl kopott, hogy a nagy sokára meglesteit a most félradttlve levő tornyával ugy néz ki, mint aJajére uj piros süveget eiapoit langyos vándorlólegény. ,
As ajtaja nem vall lemplom-ajtéra a a külön esubakarsat elródbadt bejárója nem nyújtja aaoa képel,* mintha ás csakis egy aagy nevet hordoaá etaiád azámára készíttetett vntoa.
A templom homlokzatinak falában már tudja Isten mióta kél fáa/ett' ált, melynek1 szemlélése a legcsekélyebb mertékben sem gerjessii tel a
valttsos érzületet Szegény sasntek ksaet le vannak törve a Itt Letenyén asért niacs is keltté azon közmondásnak, hogy .mlndea szentaek innga felé h*|llk a keze,* hanem azon erős meg-éyőződée vess rajtáik erflt. hogy ez a közmon-dáe-inkább a templom patronuiSra mondhat*.
A templom bsls-jébe nem » vwntem kedvei
S/trtMsto Urat, mert már aa előadottak után xem lógja csudálni, hogy a letenyei polgár a földrengést a templom érdekelten az egek ura által meginditottuak Iártja, mert az moet csakugyan változáson megy keresztül. de hogy esen változás as eddigi állapot javulásét jelentíe: as a jövő tiika.
Az idsig'enás templom késien ts vfb már, mely ,80—40 emberi képei befogadni, s mely ■mm a kegyúr kecyeoeége, hanem kéregetés foly-ián kéaiQlt fabódé^ melynek tetején nyolc kraj cárús lécből-ssakavátailan kezek állat csinált kerelst figyelmeztet bennünket a szent helyre, melynek költője inkább éjgy falud lüzi-fecskendí felmerre enged követkesteiái.
A.Koesuth-emlék előtt p.'dig egv^n'gy lábú alkotmány* van, melynek íeíQTetes Tnegssetnlélése után azt'vélné aa ember, hogy talán azon huj-latit végre' egy itt gzéke'ö rÓg'Üaitálő bíróság élétvesséiyea határozata. A kastélyra né<0 kérdéses alkotmány aeonban eetk egynerfl harangláb, mely azért állitia'ott fel, mert a toronyban még harsngoani sem szabad.
Urat látni tetsaik," —'lehál a földrengés tálunk egy kii tel lordul ást csinál).
Mindazonáltal ha Szerkesztő ur LMenyére jön, a kŐMég végén levő összedőlt «. a tmiyság valóságos csúfjaként ssereplő épületet látni tetssik, ezért ne a földrengést okossá ám, mert e«en épület háls a jó Istennek minden nagyobb baj nélkül a maga jóssánlábóldölt öss<e s nem tudjuk, hogy kinek a szántából maradi ngy, ahogyan vaa. hirdetvén, hogy e nagy világon minden mulandó s viselve Talán vtiamejjrík élelmes aaemlélö .nézetének írásban való kifejeiését, mely e aierint nyilvánult! .A legu'o'só Volgái sem batyhá itt eazt a Osuloi.*.
Ezen ház mellett egy veszed ilmos vtz folydogál közel az orstégmhoz, melyben egy sseren-(isétlen ember, rónáját—autai akarván, bele fu-la'lt. Ea alkalommal, hasonló' esetnek elejét veendő, a hogy oda senki ee közelítsen, még caak egy 2-8 éves fiuetka se — rögtön kitBStekejfy lábtál rá irván: tilos a fürdés."
Várom most, hogy mindennek dacára, mikor lordul oda egy olvasni nem tudó gyermek s mart biatos d')io;na*"i>rtom, hogy fürdés nél kül is bele fog oda még halni valaki s még bis-toesbbra veszem, hogy akkor aaulán két táblában gyönyörködhetünk, melyek nagy bölcsen a fürdést tiltják.
Ha a Petőfi álcában levő, alig 60 aa. magas káváju kútba beleesik majd egy kis flueaka, akkor oda is lehetnek egy táblát: »iiloa a fürdés•
—£s megjött a mentő gondolati fordulok, gondolám, süniek "Bgjis elszoktam pana szólni ügyes-bajos dolgaimat, majd kisegít ö a zavarból I
Utóvégre, ha ipár egv anyának meg kall valf 4ál lencséért ; az elsőszülöttségi jogot meg még
lanom, hogy miben sántikálok, hát már legyen áz az én anyám, kihez sokkal közelébb állottam, mint a másikhoz; ^r—
-No hissen, nekem se kcftett iöbb ! " Anyám ahelyett, hogf jó- tunácscsal ézolgájj volna a szerililem fontos, életbevágó Ügyben, alig hogy kihallgatott, először is a mogyorófa után nésett és mivel láttam, hogy komolyodni kezd a -dolog-,- nem vártam meg a végét, hanem — niég-ugrőtinni. Szégyen, de már az igazság kedveért be kell vallanom, hpgy iszonyúan nagy respeo-tnssal voltam a mogyorófa iránt.
Eyy klntlTIttőt egy karéi, kenyérértLss monílam volna 111. Hikhárd angol királylyáL ha lelt volna nekem is elvesztegetni val<^. királyságom. Eladtam volna k lelki üdvösségemet Is egy
Míf1 - Na, 13 le Ham, egyél! - szólott anyám ée
désre szülelelt, mikor legboldogabb, akkor ttt —dolgaiba az istennyila.
Nagyon tragikusan fogtam fél helyzetemet és a mi legjobban fájt, az voll, hogy ö ínost'jcngem, _|yávánák log tartani I £n és gyávasági _ KésÖ Balig az ukán őgyelegtem, Behogv mer teim volna a^ édes ányám szeme, elé kerülni 1
Az esti szellő azután oz én szerelmemet is hlK tögette és mennél jobban hült bennem a szerelem érzelme, annál jobban nőtt egy másik, nz éhség és kisOtÖltem, amjt eddig sem Piáló, spm Arisz tolelesz (áltik pedig nagy bölcsek voltuk hajdahá-ban) ki nem sülöltek, nogy: « mrtUmntk Uhtt ellenállni, de at ihtégnitc nem I ^......1
sókkal kevesebb habozással, mint az ó-testamen-lombeli Biseu.
MiLyolt tnit tenni: hasakullogtam.
SokdiK olt sompolyogtam a liúz kiírtll, inTnl az áhes ordas, mig ax édes anyám, ki már komolyan aggódni kezdeti míaltnm, valahogy észreveit és — behívott.
„Soha több félelemmel és lelki vágyakoaáasal át nem léptem szent küszöbödet, oh drága szülői hajlék, mint ekkor, szememmel a mogyorófát keresvén, lopva pedig a terített asztalra pislogatván: mi vár reám jj koii/i kfafll ?
nagy Itö esett le szivemről, nkár a Szenl-dátlért hegye.
Az. jidö ;a legjobb orvos. -Hehegesztette -lassanként 'az én szívbeli sebei-met^és httretöleg az „övét" is, mart évekkel később egy fővárosi ügyvédhez ment lérjhez és elfeledte talán a mi ártnilan szerelmünket, melynek emlékét az én lelkemből annyi számos év sem terülte ki egészen. *
Ik'dviy Jittff.
felírással a akkor taláa ott sem leli többé aaáe valaki- halálai. De rssk lalán !__
Nem tábfák keltenek oda, hanem a tókábos alkalmat kerftéa; a kutakhoz pedig egy aéUr magit rendes káva. Akkor tatán mm tnllad baie több taegény ember, vagy ártatlan kiedtd sem a tékába, mai ktslakba, mint aa a legutolsó tudótítitijia szerint a mi járáaaakbaa asaaaazát megtörtént.
A mellékutcákban tevő alacsony kn'tk ategtfl-rétet még essk megmagyaráahatjak, de azt na* lehet megérteni, hogy egy »»igoru . megyet aaa ItAlyrendelet iamervieMn a ííőzeág- éa birékháaa előtt levő katak tem telednek meg a oeguSu-tató 100 oniernyi maga-«sagn»k.
A szép Kosaulh-emiet anayira lakőtötte figyel-memel, hogy a metlette levő rosaa, rothadt káváju kútról majdnem elfelejtettem megemlékeani.
A nagy vendéglősnek vélek reo'amot csinálni, ba e kut megtekintését ajánlom önöknek ; mert bizint akkor, bogy vidéki ember nem istik itt viaet, hs látja azon csatornát, melyben aa őeiza-dőlt gépezeten felhúzott viz kifolyik.
As ide va'ó nagy kertről nem irhelok semmit, mert nekünk, közönséges halandóknak oda belépni nem szalad, a igjr caak msaatíről néihet-jftk mint as aspis-kjgyót, s már osak azért te merünk közel menni, nelio;y ugy jár,tink,—mint egy idevaló, eldüelö jól ismert ari ember leánya kaja, kinak *ij «aál ibolya leaaikaastáaa miatt elvették a kalapját, - : .
As idtig^ehes templom melle't van egy tartifa, as színién érdemes a köaelebbi megtekintésre, mást abból megtudhatjuk, bogy mikén* lehel egy— különben osthos köztégecake külefét szaksaeröen elrontani.
Ajánlom azonban; bogy at ideáljával senki se menjea el ezen kerítés mellett, mert egy adott alkalommal könnyen magaaheiik, hogy a* islis-telen, fonott kerítés tetején levő ágrakáata «•-látva, elénekli azt a köskedveiirégö dalt:
•Látod ró«sám. látod, aat a saáras áaot...____
Eit pedig senkinek sem kiviaeSf
A fentiekben elmondtam, aa tlmondandnknak egy részéi a ha tekintetes Szerkesztő urat le vetéléseimmel' nett untstoni, "ígyei ilkslmakkor lessek bátor egyet-méat eliDondaai.*
Mé'y tisztelője;— ' PAÜÖS.
To.llf«ttábaii.
Szej/ény „ciariiunk" nőit ugyancsak zavarban van.
- SteretM valami minnykBm tutrvikkri mtgtmz-teni ii alapotán tlbutsuttal ni Kilaaky HU&ff miniszter urat.
Ds kát ott Bécsben erősen 'ciirik-esasarjdk • dolgot s bizonyára előbb vsegkiszüL, sőt talán előbb napvilágot is Ját a mi eteerátuuk vezér cikkelye, mint a miaiezterek differenciáinak kiegyenlítést, f
Hát akárhogy fog az Ayliardi nuHolus magyar országi vendéfSzerepHiéUl eredt mininter'aflér ki' egyenlítődni: annyi bizonyos, hogy maga a dolog nagyon tanulságos.
Megint kezd lengedezni Magyarország feU onnan az Alpeeek felől az a kilőnie szél, aminek az a Kyátzága, hagy mihelyt iá* ér ami hármas-bércünk kizé, nudttt* nhait lámasst.
Pedig azok a reakeionáriuz szellemit Ueei urak ugyancsak megtanulhatták volna, hogy >ne bántsd mngge*i /« — mert......
Nagyon áldatlan szelek ások üées felül, amik rfíssti Miptd> KUrjátból is olyan hangokai csalnak ki, hogy a , köz jogi alapon áUA zzabadelvü-páriát (i bécsi reakeiánárius törekvések egyenesen • függetlenségi párt karjaiba kergetik Minek tá as áldatlan ttrekvés t Mit akarnak
vele elérni? , _______________________' ___
Csak nem akarnak olyan kinas helyzetet terem• Mii as alkotmányos /ijedelemre nézte, hogy a koronái magyar király kénytelen legyen izemMllni at oeztrdk császárral ? t _ \
Vagy azt hizzik, hogy a szabadelvű többségnek tirelmi végtelen ét sohasem fárad bele abba •
* ÓrSsuwl logadjuk Biaélg
Mtwk
Nagy-Kanizsa csütörtök.'
Zala. 89. mám. (9. lap.)
ItSfc május hó Mt.
tageági dijat a következő sorok kiaéretében altiét ujbAl aa ,EM Magyar Általános Biztositi
küldte maga kgf elnökéask, SümefiKálmánnak: Wrfai%t> kU hat éri tfftwtewra uuMést á
A nagykoHittái irodátmi h mivfststi kör alap- közgyűlés a szaraődé* feliéieleit részletesed meg
ISkijéhez, mint .úlopitó, eáennel hozzá/árulok Ki Játlspiiván, esen hstSrosstáísl a megyei gsada-
ÖáPWtoaftBég bt»l*4l idoknmenlílft a tekmtélyes (malmi ée müriezeH kor maga tlt tilzüir. Isten , ■>,". IT, . '
'íhasai mtéaét iránt. r
meddő munkába, koyy a magyar politikai éle) nejét a biesi rtakcioildriiifóte vakdndturásaitil liu-togatgasmtfnrr- -■'•■^t-"' ,' v. '-ifearavte'"" r Igen ralószinü, hotjy a Bán ffy miniszterelnöki ellen intézett támadás sem fog 'máinak bifo j
nyúlni, mint a Ucei rsakcioniriuspolitika vakand jmta BaMti tintám üdvözöl frőfaf-['
túrásának; dé a tsabfldjlíS Sitvélemény végre
majd nem fog megelégedni aszal-, hogy á magyar pelitUm talajának termíttpességit rontó túrátokat tteírll eeeire türelmesen elsimítsa, —1 srisf jdmwfd 'yaida — iwmés eáer néewi a <m-» ,• bulim vakondokkal..
De hál itt átok a ballplafti urak nem' igén akarják elhinni h csak szítják tútúbb a parnuat, mig majd egyezer lángét vet
Mi' pJkigi jámbor Aagyarff^^nién vagyunk olyan oeztrák bölestk, Itogy mikor Mtth erfve^-tel-jee nemzeti energiával kellene kSrülállani a fett kendőt, at illenünk ultott tilss ellni kellőkép fel' fegyverkezve, akkor itt benn ie etiljük a testvér-gyűlölet üszkeit; sit akadnak olyan nagy, olyan MIÉŰlállaa hatqfiak ia, akik a gyűlölködj fuj-falijával élesztik a bicéi reakeionáriusok t&tit.,..,.
Hogy minitboSl mi haszna Taxa szegíny hasiI-nak ? azt talán, a mi fujlatitaink ttm tudják sl-gondolni..
Hogy miféle átdántkart temi kazinkrtr, • rtem? gélünkre Agliardi vendégszereplése, Kálnokynak váratlan Mfpéu : ott fyfílebb Ysál a vedlSSm ét baltplatei fürtének tudják.
Mi az egész konfliktusból — mely valitziniUtg simán fog kiegyenlítődni — egyéb áldást nem Iá ——inili magunkra sugárzaui, minthogy megint egy
OfflUMl
Gusztár.
— A Terma-Egy let kftagjAUee. Vaeár-aap délután a nagykanizsai Torna-Egylet »é meglarllislía íti renÍM kŐagváIé»éi/A toíolfa-jalentéa ni> anaak ooeataialá-
donásni vétele és a knttségvetéa elfogadása jvb
hogy a kör rendea tagjai ia jelentéken; s/ám-
—r— —— költségeinek ledexé*éhea aegélyképen a váraegye
■könMetM-tett tisyyöieies magyar szóval yyam idfaBVwgyonáUM ólazáa Umtnak kinlaláaál ja
podotl nyelvkinceünk.
--IWitikai életünkben (amelyet pár évtizeden tit
foiytonoean. .sanáltunk") a felmerülő riszUgokat ezentúl nem a kiegyenlíti!, hunsmaz „applanálás" stádiumába fogjak juttuini. -— •
JuezfUatdrót ottan Agliardi és Kélnoky polílticöí szerepi étinek köeztnhetjük.
HÍREK.
mrtag aefltyaaall községi polgári ftu- é» .le*nyis. kóla I évi májas át lartoir taagvemnyén ax ifjúsági segélyalap javára., iélOlfiseUelr^fittmegi Kálmán 2 Irt 60 krt, Babocbay tíyörgyné, El-léeyi János (A.-Rsjk) Minisek A:, Melchiades, Niih Norbert, Piebíer fái, Szabó István és N. N. l-l Irtot(.JnnlBamn éa 3akaav Józael 60-00 kit az intéíetí..-növendék.ek közöl Kobn Erisi, id. Nsgy Margit és Sohuitz Margit 20 - 80 kr«. Vajda Btnmka és Weinljerger ViTma 10—10 krt, öuaesen 11 forl 60 kr,. Fogadjak a jotékony célra adott" acivea, adományaikért a rendező bizottság és iskolai Igazgatrálg bálié kössöaelét — Hegyei vAUastuaéM) I flléa. Az ál-iatidil véTasrfmáay ..áprilia w --29-én - Svastils Henft főispán elnöklete alatt .tartotta gyűlését, amelyen a május Jió 6ild kAzgyQlés lárgvsoro-satába felvett Ügyek vétettek tűzetés tauácsko-' zás tárgyává éa kíszi tettek elő » Wrvénylmtó sági kőkgyBlésre. As állandó választmány ön-A11Ó-: iadiliíuaüp.Bn a xözgyüÚt&elá. terj*aat| ellogadáa* iwl a megyei és árvaszékiazámuvO-ségnek egy hivatali lőnök .cezejéee alatt egye-aitését. Továbbá a Hnffmann Mór éáHatls látván saerkeaztéaében Nagy-Kanizsán .Zalamegye éa vároaai* cimmel megjéTeueudó millenáris mnnkn
a \ár
— Hya»tm. Keleti M. Mór kereskedő e- hó 6 én lartotia esküvőjét Blau Amália kisasszony-nyel Nagy-Kanizsán.
— TaufelUgyelCt l*(egel*a. dr. Ru-zaicaka .Kálmán kir. tanáeao*, tanfelügyelő máj. 2-áa a dOitnt rocatlsl Csiktornyáw ártwair, hogy olt a polgári iakolák. meginditott államo-aitáaénak ügyét és & már aaeptemberben meg ayiteadó polgári leányiskola Unerőinek nsuufcu-körét as lakolasiék elnökével sa poigttt -ftn^ 1 iskola Igazgatójával megtárgyai|a. Tobb felvidéki állami iskola érdekébea értekezett a járéai fOsaol-gabiróval. — Aa ft»s*es népok'atási tanin'é zelek igazgatóival pedig a miilenária kiAtliiáeozz imelyen váló részvétéi körülményeit beszélte meg. Öröm- ..,„ ■el érieattiünk még arról is, hogy a minin ter I, Mara-8i«nt-Keresaire áHami Iskolái engedélferrkpstsk un, mtly m á r es iVi ize némber Kr> b« n Wé' tanerővel fog megnyitiatai. _Kir. tanfelügyelő
-innen StridA aJKáekaitizaa felé vette utiát
— Peitásettély. A nagykanlzeal mozgó és atabfl posta- éa táviró lisztet abból az alka-taefeMi hogyiíöziiiők löbb sdat Jiarminoan iép-tek magasabb fizetési fokosatbr aa a hó 1 én törteit elő ép'etécnél, f. hó 15 én este kedélyes társas estélyt rendeztek Pintér Sándor vendég löjébee. As ötödik logáe után Friviu Károly ■ozgó postafönök, posta* éa távirda ianáetos poharat emelt Oprit Péter kerületi lőaökre, Stommer ^iáthán atabllfOaök, posta- éi távírda felügyelő, u előlépettekre; ttod Mikaa a két jelenlevő iönökre, Lenkey a. vendégekre, Tan dtr Fe'rene ügyvéd a vendégek nevébon aa öaa-aaea poéta- éa láriró tiaztek're, éa Uracsaira mint^ tisztelelbeli posllinr, Szabói István as eat ren dezőire stb. As emlékezetes est mulatságának caak a másnapi hajnal veiett végéi. As estélyen mintegy ötvenen Voltuk jelen.
~ a K((; kaalzáal Iredeleal és smf-' véeaeél kir a'apitOagjai kosé léplek ajáb-ban Weieer József gyái os éa kereakedőés Yury Heh Ga>ztáv, lel«önn>i prépost, ti « alapiig
vasolja a megyei állaad) válaazinány megye tözvényhatéaági' kfla yttléaéuek.
- A n.-kaals>ai Klidedaevelt egye ettlrá XX. évi rendes kö'gyjjjb^ét 1895. május 12 én vaaérnap délután 3 órakor TaríaMja kir. Tanfelügyelő or jelenlétében az egyesület nádor utoai saját' helyÍKégélien, Tárgyaorozat j
a) EinOki jelentés it le'foíyt évrót.
b) A lezárt évi asAmadásokrő1 szóló számvizsgáló bizottság jaleotéae.
c) A jttgö évi költségvetés még&Uapiiása*
a) "A sorrend sterinl kilépeti: Eiéinger Hen-rikné, dr. Fülöp Kázaérné, Cyöifly Jánoaaé, Komló'iy Káimánné. I^dofazky Armi.oné, Maii: tuano Jóssefné, Prager Báláaé, Rspoch Gyniáné, Hauer Jenóné, Bcherz Richtrdné választmányi tag úrnőkkel egyetemben 10 választmányi tag választása. -
e) Nelání inditványok.
Közgyfllést nege'öző napon májne bálién, pzovbatoe délután 8 órakor az esyraület nádor BtBsl OTpda hstylaégtbeg kir. TmfyUfyetö nr jelenlétében valasatmányi Oléa tartatik. — A zalanegyel gaidasAgl egyeallet hó 0 én Zeli-Egerazegeir közgyűlési lárlotl, e'sfl sorban a bizforitási ügyek tárgyalására kiküldött bizotieág javaslata íöliilfc tanács-.
tekintélyes aaámban összegylilt ingok. A ~Eizdltság jelentését Oroez Fél titkár egée> terfedelmében fe'ql>aaván, aa érdatea kérdéshez GyOmírey Vince, Szily Dízeő; Jídtardy Ignác, Ceertán Kirőly alispán, Hertelendy Ferenc, (laál Ödön, Skublife Gyula, dr. -Uandek Ágoston s még többen azóitak a a falvetett részletekre vonatkozólag iláezky Kálmán ügyvezető elnök adott, kéaiaéggel ialvi ágoaitásokai.' A kttzgyűlés aa „ Országos magyar kSleiőnös bittosUi-uöeetkeeet* azon kérelmével szemben; hogy as egyesületet er-kö)osileglámogaasa,nem lio/Olt pártoló hu tározatot miután a störel kezet ecukély alaptőkéje nem nyújthat fellUlsn ttUositélfot at iráni, hogy nagyobb leárok ftetén a magára vállalt kilelezetteigmk meg Ind felelni, melleit a dijak jutányoeeágát kétesei te'szi az, hogy a szövetkezet üzleti veezteeigeiirt a biztosi
megéjletetl as uj váTaeztáa, mely aaon erednéky-nyel záródott, hogy az előbbi tisztviselők és válás ztUáayi tagok minden változás nélkül njból meg választatlak. Szabadjon hinoQik, hogy az újból megválasztott egyesületi vezetőség «<ea nyabbi biuloal arra Jogja. haaanálal, hogy aa egyesülelet a végkimntástól megneaiae.
- Klkttltéaéa Uher Odőa téoyképée* családjával elköltözött városunkból éa Bada-peaten a Kossuth Lajos^a'eábaa ayit lényirdát. Uher éa kedves neje rokonszenves alakjai voltok társadalmunknak ] minden szép ügy leikés pártfogókra' lafált Uberékban, miért la eltávoeáaekai öazinttn '^jnál|nk. á jő hírnévnek örvendő" ■!• termet Oher neve alatl Matheo kitűnő azskkép aettaégü fényképész fogja tovább vezetni,
F.— V»autl gyflléa A tapo'ea keszthelyi vaant érdekeltségének" legutóbb tartón gyűlésén Hertelendy Ferenc elnök meleg réeaváitol amié-kezelt meg Ü s 1 g Ó Pál rőt, ti ráradhetotlenul munkálkodott a vasút léteaitáeée. — Kantán elnök bejelentette aa érdekeltaágaek, hogy le> mond. azzal oko'ván meg eme lépését, begy az Ugy élén oly férfiúnak kell állania, ki ugy lel, mint Ititlé egyaránt bírja aa osztatlan bizalmai. Egyébként a vasúti engedélyt és a Iraaaanunká-latot as érdekellségtiek rendelkezésre loqaátja. t Minthogy^Hertelendyt szándéka negváltozU'i-' *] aara -Lirni nem tudtak, Pu> hüa y Qáíe bánáaak ajánlották lel az elnökséget, de ö a iía»>aéga> nea fogadta el. Erre a bizottság tapolcai tagjai közül többen s/in'én fomondotlak ilszUégükrŐÍ. Az ügy jelen állasáról Ko>ác< Yllnoa ár.y^yső referált, jelentvén, hogy privát értmtláaa laarlat Keszthely 5000 Írttal aajlaadó támogatni e vasutat ia. Végül, aa érdekeltség újból nigklaér lette, hogy aa elnököt maradásra bírja, de aa egyáltalán nem .sikerüli a végre Kováőa Vilmos dr. jegyző ia bejelentette lemondását. Miután Leazner Ssara.a jelsnvottakst öauwtarriint bna-~ dítotle, a gyfilée véget ér«.
* Taaalék kaaiverseaye A rkaalsael söas. polgári fin- éa leányiskola növendékei sikerüli hangversenyt rendeztek a helybeli Ca-eino dísztermében máj. 4-ée i. u< 4 órakor. Habozás -nélkül kimondjak, hogy aokklft ee-gyobb érdeklödé-t érdemelt volna, mini aainőt ezúttal még a azülők részéről ia tapasztalni le-..heietnilA- Be.laknla ánakkan által kttlta, va-lnmint a fin* éa leányiskola .énekkara által ogyütienen előiulottdnrabok pompásan sikerűitek. A Bangók iskolázottsága a a melódia árnyalásban lapaaitait prttoisitás odaadd és szakavatott veee téaről lanoakodnak. Zongorán Ábrahám Katalin éa Zeubory Erzse négykeze*ben; Neumann Jd'su pedig kéi-kezesben nmiaikoz,ak/"ie a ügyes játékukkal megérdemelt lapsokat aratlak. Ltdofsky Emília magánénekét tetsaéswl fogadta a^-kösonaég. Hangja kallemea, előadja élénk, leinperameniomos. Jutkovlc* Saro'tu, Abrinyi Kmilnek ,,Vándormadár" eimfl gyönyörű szép költeményét s/avails aok érzéssel éa pompás azinezéfael. Bergér L.'hke Hoavai Hugótól egy inoitfilögol mntoiatt be egéez s/Jnpidlus otlho-nosaágval a negyon diaakrét azfnéiéaaal. Vegete József Petőfi „Apoatől'^iatt költői elbeazélésé-nek II. azakaaaát szavalta elismerést érdemlő Qgyeke^ettei. — A ktí/.iinrég minden egyea réae lelet lelkesen éa biizdjtó tapaokkal, éljsnaéaaal ^ -fogádotl.' IliazHzlik, hogy a hangversenynek sr-kölesi sikerét a tanári lesifllel is megelégedéa sel fogadta. ^ ' _ ,
- Tanll*()Alé* A sQwegvárosi tanitókür rendes tavaszi kosevüéaát Sümegen, április hó yi-án larlolta Iliid Mihály prépo-t-plébáaoa
tott felek, dijaik arányában Mezinöeen szavatolnak Ép ezért a közgyü'éa1 a azövetkeset ajánlatát
egyházi éa Ráad Alajos világa elnök tsfóüléee mellett, melyen a tagok egynek kivélaévet) v ..... , ^ _. , . . , . mind je'ee voltak. A gyűlési megelőzőleg Vér-
és lilláto^t rászléleeen nem i. vette tárgyalás leiiy gyakorlati laaitáatmrtott
a!á, hanem a kíküldóti bi/ottság javaslatának »l-|t leányiskola'111. osztályában, ismertetvén a logsdáSávat elhalálozik, hogy a gs<da ági egyaJZilsvármegye vizeit. Ugy a kí'Onő fogyeieet,
ffagyKanii i . »
csütörtök.
Zala 37. nám.
mint ii éUak nahatua elöadái áltilánoi tetszée* keltett, A taniiás u'áa Bánfi Alajos aaivhöl UdvőtölYéií az egyaefitét tagjait. g gyfl'llt aeg nyitotta A jegyzőkönyv felöl van na és liilelesi tése után a kiküldőit számvizsgáló bizottság nevében Könnye Jótjef iélenlelte, tojy a kor vagyona 79korona 61 fillér, hátr.üék ninei a B ú-Mi a- ttáaadáaok . rendben- vannak, ■janija a lelaenivéoy megadáaát. Erre a gyűlés V i d a fiam fft-nUrmiMk a funialfit T—g"1'' • fi-
(4. hp,)
boldogok, aielyek
radeágaért k6ssönet*t mondott. Most Bánfi Ala
-kűfr
áflfciidáséről aajd
ti anjaagnial nuak lélavi
fcea KTaroíy ulmu fel: ,MiuŐ adja at 1 néppKla növendékeit a
ké« ül iségge: "kOaépiakolt
nak* cimii ílrekezéeél A kiír u előadóknak jegyzőkönyvi köaaAne'et siavssott A jövő ülé-Hi gysíorUii laoiiáara Némeiii Behi, felöl va-aáara : Könnye Jó«ef és Markból Irta* ujául —fcHa*. - — =SC fiylr ■ Néppárt ellen A győri <8 aa éa. lüggatiecaégi part végr*hajtó4>t80lliági, a minap ülést tarlót', amelyen a néppirionk Győrött ketdeményetett szervezkedésével fa aa aialtal kiboeaatott fslhiváseal nemben foglalt : Állási. A végrebaitó-biioiUáK enyh iugulag elha X táron, bogy győri párhiveiHi oépp»ftn*k lap Vjeagti törekvésével megismert7u éa bogy párt-híveiket a tárgyban kiáltványt intet. E utli-váayfi azű*MHnyoaban megálapiinilák. Ebben kíméletlen hantoa rániiá le a '(ügiTéileiTségT párt végrehajtó bizottsága s néfpáriról aa álarcot.
- Ktwégl «>iléa t'aáltlario én. Csák iránya — mini ladósitónk irja — életbe
vágó határozatot hotolt ni. hó 87-én, a mikor at épi
bogy csuk aaok a háaaaságok április első napján köttetnek. ~ Wekerla JMndor ■iéaaágn. Igaoís Wekarla Sándor, a volt pénzűzyminiatler és mi niailerelnök, 'tép dáflosi birtoka éa kálón'ék jő-vedelne! mellen már énixedek éta adósa agy zslamegyei orvoaaak. A< adóaaág még akkor keletkezett, mikor at orvot még nem volt orvos; Wakerle pedig nem volt mfiuiitert^fii1ieii mind . Irali^n . ..^..f-Kz-^ri í/fgymqásiam tanulói
voliak. Wekarle Sándor, mintamoón liaattartó
Ht) iikk"r "Ág r*"1 ""'*»ll'*wtÍ
legekkel a jövedelemre agy tan arert, hngylw
tendí lovasaági kiatáreya ügyében végleges er romát
1
döntöij, Heves harc fflán 97 a'óval 12 ellen ki' mondották, hogy a kas/árnyál fülépi ik i Ziegler Kálmán kir. kötjegyzönek baiároaati javaslatát elfotadráa, a megállapított történtééi fedezet tekintetében a 'ármeaye hozzájárulását—kétikú. A< épiiés 400,000 lorintba fog kerQlni. Ez ön-tzegei 60 évi törleaaiésre, M ' százalék mollon amortizacióra veszi fel a város; S l árnyalásokat "egy fővárosi' bankkal már befejezték. A ' ka-Wrnyá smhsr *« aia l/t azámára épff s ez állam' Iff.358 írt évi bért fizet JiaaznflUiáfct. -A kfitgyttlés,JovjU>bl-folyamán.a millenniumi műre, melyei »Zalavárii:egye éaváro»aT< oim alat£Jioffinana Mór és Ha'is látván- szerkesztenek, a város 40 friot szavazott meg, utiat se gályőwiegét — A uá>nvi/agáló bizottság jeleo-téaét el'ógadtá a közgyűlés s a MÜkaéitea telicen-tések• t magadi», de ulaüt itta n z tlö'jéróattgo1, bogy etental. aaigoruan tirt«a magát n köliaég-vatéa megáll api tóit tétetáhes s aaóku'tl aennni esetre se térjen el, ellnnbou tervezetet nyu t«on be a köveikezö gyűlésnek, melynek ii apján a ^küjögroző adósságok tSriaazláse tnegviűötilhaló
— Haaale eiáitierliloiek A papiros ^ forintok miudiükibb ritknságszámba mennek, hogy helyet adjanak a caengö etüslforintnak, —Mélyek—szftui&ru wab.'ipulgáttáisaiiik erösebb fzOvrtB zsebeket kel, ho«y kfíztTSeSe^^Xír azü»iíorinioa-,k a»>nbiiu nametak at ot^TnÜTi--- saeinek, liánéin a pénzbamieiUlkuak íi ujabb gondol okéinak- Át. azüiUorintozoknak a bami aitáaa meglehetősen nehéz metlerség a a pénz lorgaló közönség is mind óvatosabbá len j a iSvároal dohánytőzidékben a légvalúdibb eztlst-forintosqktLjL kélater-báromrzor megforgatják, aa astlaihot eapkodják, míg a fiókba méltányol ják. A azoxongstoit péüihstnishók közt tahál sagy át üi'eii versengéa'.i köiQlök kF^minél több eiüitöt,.iparkodik áz ólomba, vagy brit-janis[ lémbe keitrni, hogy. gyárimányát annál .uebképeaebbé* legye. A hrtíáaégok most at ezüstpénz hamiai'ók nérnoa versengéié.uek egy ujabb produktumának akadlak nyomára-, At uj hamis ezüsiform osnak kö\eikezö a aietné yle-irftsa: -i".. -r»"- ' :: ' • - '
A bamta forlnlosok >briliania< fémből ^ vannak .öntve J osztrák veretüek 1888 év-atöhmal; Könnyen -fel lehet á bandíttványo* kai ■ Ismerni, ^mert azinük" féltbnöén szürkéi iiélirat hiánylik, rajauk élmwódőtl és a ttt-.jyuk ik esakálf, kilőne gramm.
Tlkw a háaaaaAg mfijns haváb n, ■art hát egy cseh kö<mond>a-aaMi.n', a ki má-jusban; házasodik,«hamarosan elMltloiik. Igv tehát a nerelmeeek 'hónspju épen nein alkalmat , idő hyuétt lánoainak öaazekötéaére oly eaeiben, á midőn aa új pár még unolál ii^akár nevelni. Bizony még megérjük, a^gy lns«sntini kiiütik,
vességböl, de lerméi/eteícn péntéri, elkészítette •anulóiárssi gyakorlatait. Á történetinkben aae-replo orvos egyike volt a rosiabb magyar gyakor-laliróknak, de azért egy alkalommal a kővetkező [ kérdéssel furdalt Wekerlébez h — Te Sanyi! Mennyiért irat nekem agy jö magyar gyakorlatot?
—Nagyién krajcáréri, - lelelr Wekerle-ditk.
A gyakorlat atntAn csiknuyan el is ké«zttene afnegyven krajcárt is felvette Wekerla Sándor, hanem akkor történt valami, tnikT ezi a pen-anmot at irodalomtanár felolvasta.
Ha irtak már rossz gyakorlatot, hát ea infá-mja roasz volt A htlyfr-lrási hibák hemzsegtek lienne. A felolvaaáa alatt at 0aa«éa netláTy a«-baléi nevető gorcüűsel egybekötött üvöliésbun toriak ki. Wekerla Sáador is a nevetéstől lirri borait a leendŐ orvos nyakábi.
Mikor asián vége lett sí órAttak,-á oraffi teli
ifi Wekeriéhoz: •.....
vtasia' r HSgyVBH íliljoi-
i-«Mosl nem adom' — volt a felelet.
— líái mikor ?
— Majd hi miniszter leszek. F.rre az adósságra azonban aa oratág fiiianei-
ália ügyeinek rendessé kjízben a caikugyan aii-niaalet-ri latt Wekerlaa^in *r< rá emwkeaa'i
— A hegfáa. Régi d>log_, hogy két dudás nem tér n>eg egy cíáTO^ban, t.éienyén * aiöhtnra iát cigány nem fér i öaete egy lörcamábán, plaé agy band4b:>u, a minei atomöra. következménye lett az alábbi történet. Ugy-mia 11 egyik jó
délyes lefolyáaa után a cigányok ia mulatni kezdtek; ebbeli teendőnket jj egyik feketéaéa-ael ákifta iefejesnT, a mely tárgyban ho zotl alá'ftioz ellenioditváoyra az egyik cigány a másikat egy klM meglegyintette már csak «tért le, mert-ez nem járt még küllöldSo. A Meglegyintett azonban mi^dennsk tudatában aiágát arcul ülöttDek s becaQletébeii mélyen megsér-tettnek érezte, oda meit iehát a hegedűhöz, hozzá még a bántalmazó begedűjéhéa, azzal agypántor főbe fűtötte a rendes körülmények kStö'l á/miTS—t liltel ugy, hogy az érzékeny aérüléteket, at összetört hegedűben jelentékeny kárt azenve* deti, minek kövelkeatében aiuián ügyének liaz-láttái vágait a járástaróaaghna iordű'l^ hOfá A darabokra törött hegedül — nint bűnjelét — azon erőt meggyöaMéasel adla be, hegy öreg hegedűjével -most okoftaioil a sok közöl a legnagyobb- szomorúság.
— BorJiftaénajr. Kerka-Katai kőzaégből érkezeit n liir.-hogy att egy Nagy Pál nevű föidmivei tahene valóságoe liónu*aiörayet ho-aoll a világra. TjikéWiea kigyo formája volt Elaö két lába'agy, ahogy kilejlődöil, de egyéb-kéit! egészen kifejuSdQU kígyó a ak. Dereka körül-belül egy máklOrö-mozaár-vaitagaágu volt. hósz-sza 8 rőf. A kigyóalaku teal a dnrékon alul elvékonyodott a nem volt vuiagabb, mlal egy közönaégea viaitik'ó. fjlihelyt vilájNjöti, nyomban íztipni nkitri, de a megrémült gazda éa houátartoiói agyon verték. Jatonyalol keliö látvány leheteti, mert mikor az-alíáli-rvoat kivitték, s a uörnyalaküt meglátta, .roas;al lalt a lormaliaan megbetegedett. Hogy az agyonveri szörnynjel mi törléni: arról nem kaptunk értesítést, . ' v .
Színészet.
Siomhaton Mátcagni. 1 feWonáaoa operája, a raulUetOM" került azlnn. A kii számban >gybegyüR köiönrégénMIödeaséf nézett a nem könnyű leladat megoldffea elé, mert a pró-vinolaban nem (Nagy-Kaainát értjük) dalművek előaHása mindenkor a aeréazebb vállal*
19*6. májút ké Ha
kotáaok közé tartoaik. Nem ninÜM a kiipiiM kellő számban való létazéae volna at agy Máil nehézaég, "— nierl hiszen vannak agynevezett kö*ByO*lmüvelU-jia#Iyeket esak eiyr eaetlag kél jó hinnal ia eM lehet adui, mig a oboraa nak fülül hány as eatar... Maga a .Cavaltaria' ia ilyen éa la'áa aaa lévedlíak. ha felieaaa^a, hegy Somogyi ia aaivaaebben aáa^ja etl, niat péWÍknl »H<'ff«aoa miiéit,' amely pedig eatk
operetté._
D) dalmtASz jtgydmavt oiacs * kiaváioai 'ár-sa'at, é» ez a körülmény aehaziii meg lagiakatt az operák előadását rideken. A minden egyaa arehsa amyiliUné aggály, kigr va^jw aBaar ia kellene az aiaS hangot kiadni, mikor akUai éa mikor újból énekelni, a réveteg plllaniáa kar ■neaterre, ingóra, a percekig tartó öafeteát ál-ás azinpadon, melyen be ül a i/erepló aan aaa játszik, aea nem éaekel, hauéa vár a dirigau-pá'einak mértföldnyi távolságban ia éaareva-hetö ifi a t k r é t intésére — mindet kivetkőzteti a dalaival jellegéből, 6 gyttortt óra, a legjobb eaetben pedig pr&ti benyomásál kai ti a közönségben. És hogy ea igy 'aa, aa Uináaaa tea, mert vidék! izinigátgató nem aaratéliel annyi idői egy np<*ra betanításának, mint ameay-nyit az igényel, bogy kilogáatalanal adasaék. — Nem aoadjak, hogy mii ideaekMI a hiányokból
, .„I-,' -n|t áaalnlLa'^ a aaiiMataali 11 -
M BI UaT "oal v UII WÜVIaTV ■ W9 VHWW^^MPMy
meri uea hfiségesen le'elnénk r«l*rea»i t»a-tü'nknek, ha ezt áUi'aaák, da viszont el ia kell iatnernftnk, hogy a atiOcUgképéH adódé nahézaé-jjek (tlfM mtgeUgtiitri küzdettek le, éa aat flgye-lemlis véve, a ~Barat*(btetiOri* eMadáaa Igen sikerültnek mondható; a tol aamezak azanikMk.áa aa opera instrnaeattlta részét alkotók dteáéra*ara is válik. "
Kű önöaen Kaptti J&ztdt kell kieaMlnÜuk, akt' igen szép éa erőiellea h inggel, melyben ez alkalommal sok éa kelleaaa csengésű érc volt, adta SaHltUtil. Játéka az üaaaaa »terejilök játéka M> /Wt Uyjnhh gAlt, Éa man ig krHnjrtrotliMtank ltoa más', mini tulaáai a mozdulatokban. Igaa ugyan, Jbogy Santuzza falusi Mm$. U riati ftíjLkét ok arra, hogy Knjtosi—bonalldasét méltányoljak, melylyef atrepét-a nutfikÚM mtnttdMu daróegba öltöirötér M Jaéglr vat—ivaé kavaeak - Wkk lelt vo|ná, f
8*. Wm law- keHemer tenorjával tót Wa'i— meg Túriadw utrepébtn, noha észrevehetőlegkHz-denie kellett náiháfával.
Igen kedves megjelenés vUll Khdi Juliskt, aki Zola kia szerepéből ia birt, ugy éaekáve! mint játékával, tökét verni.
Kin mmt Alfio hangja éa karja izmait iga-állta, be. Igaa, bogy Kiaere ia állaaak aa eay-JuUL körüloéayek, amelyek Kapoei javára hoaat-tak lel, amennyiben Kiás ia o'asa meg fuvaros Turiddu szerepében ; Uhát inkább .l'ália meleg a iia'nn limi mozaikiáij tanosia a való életbea. Ka mégsem helyes a trivfalili*', még ha lerméttéiea is színpadra vinni, atert netacaak visiaatetazö, de ragádóa Is. íme, Nan Imre, aki csak elég jámbor lenoriatá, majtL u-iSnfoiia Kapoei karját. Nem vagyunk inai ak rét emberek, de ha pbrigjpi sapkával lejönkftn lát-halatlaaná lahetnok magunkat, szeretnők meg- -szám'álni, hogy a babérokon leiül hány kék foltot aaertett magának'aa este Knposí.
Még esak fodor Ilonát akarjuk dtoaérülag fel-eniliteni, aki Laeiat jól adta. áz ének- éa a ae* Dakar igen jelea összjátékot mulatóit be.
A »Paraasibeeaftlet< előadását „M utdn- — Széohy Ferenó magánjelenete — előtte meg, melyben Kaltilár Piroska csillogtatta fényes te-he'aégét Ugy letfogáabaa, mist alakiláiban, agyaa in ott inalok pompás kidomboriiásábao... egyató-val virtuóz játékával haiároioit mávéaai egyéniségei árult el a kiaaaaaoay. — amit velünk együtt a közönség ia föltétlenül elismer.
A vasárnapi előadásokat (Vén bakancsos ia fi* a huszár éa Hamupipőké) caak aaaal a megjegy-iÍKsaf regizzlráljulí, Sögy a közönség, kMflnBeea a Hamupipőke ánró közönségé Igen jál mulatott a'zoa, amit látott éa hallott. Mint érdeket aoi-tanaiot óbaj'juk ielemlltenl, hogy egy oalnps széke > fürtű bébé as eláö éa mMódik felvonát között lepergeti időben eljegyzéséi ünnepelte egy buazártábornokkal, aki a aarab kasáét éa mag caak hadnagy volt.
HHjőn Dumas Kamáliás •kitfféen remekéi) Balogh Etel mini Gfauihisr Margit, magával ragadva a közönséget, mely Uradhatai lan volt tetszésének viharos nyilvánításában. Baltfk Bd művésznő, akit emberi iiámitts naHai naa aa-
NagT-Ktbfam, csütörtök
Ifiig fog a TÍdíkt'"ii»iBé»í»t mint gyötgyél bírni, inert kiforrt, kriaiatliaálódotl Mayát tehtlaégt magaaabb műkődén téri jelölt ki izámára. Lel-kttedésének a fia'a ság U adott kllfjeitet, szép ▼irágojpkrot nyújtatván át a művésznőnek. — Jíéudfoi mini Armaad dicséretet érdemlőim támogatta játékával (ianthler Margitot, itorái a Duval szarepében bet-jezett kabineialakot mu. laton be. A többi szereplő „meglelelt —KMn limit „A kfi ntunvnt' kerOlt- ntnre. Hogy miéri,»zt Somogyi igazgatón kiviil •< Ördög
"ham tudat —amoodim, mart kózftnsétttnk .a- Persze 0 nem tudta, hogy Minii ii, M éjjel
kétszeri elöadástal teljéién beérte fo'na, éa épe nem vágyódott egjüurmadik után. Elvárhatnak Somogynó1, hogyJroob figyelemre méltasts bér lőit 5 bi Somufi i bele»ztre«elt • kis alamusziba, legyen nty, mini ebogy hasonló etetbeu egy nem rég elhunyt koroqta> lö tett: adatta egyedül magán tk... -_________ * X. jr- I.
írodalom.
— Dráaaa éa laltwt. TiaalBánjok ia kritikák. B <iwi adja ki Havrsi Rindor (Halkan Már behaaiklfo-aaak h) iaaMOti*W emtáUkel dol|oaaialt Unkájára a klretkeat eMAuUel hlhtrW bocai'otta kl. Kiaaiat már magjalant, éa ilTl riaabu mig klaai nam Utt taiilai-ayaiakdl át kritikai dolaeaatilabil HJ kitetet luadikawai kiadni. A kitel elme Drii la Beleped leea. TerUli i VSWitkéiS: I 1 fraáctá driaa ta a witfíU letapad. IT Aidaiauna ia Ibeee. flL N ia tirí a Badara drámalroda-lombaa. IT. A'mlaiml ibriaoláa. (Jieaal Mari, Berniiardt Sára, Daaa Benőn) V
Sára, Daaa Beomoral V A wa|mari aaaadrána. TI . A tH- a.Ut vsirviiok fid la vee*<etw TIt, tttUHI. X auti alil^ II-U _
Ijreatatett Irajrl tarjedeleabea, aafj ayatcedrit alakban, lua kiAIIltiabalr ekiiter lió elei falibeé Jelenik meg. Kii-tutiéi Én HMtpit mn WMát ausreidallk. ul raMjmk aa atiSerttai piaaekat Jallaa U ktupilf tikiamra ktMaai. (ladapw, I*. Wpe-etea 10.) BoJap.il, 1B0V mijaa iiivibu. Hereei Sándor.
CSARNOX SL.vll-.-~ XMTflt
» — Irta: L E1U
r Midőn mmfir limn teinyitá ** íázmélenfr visszakapta, a tebkftlé-i helyen találta'' mailát. Nemsetiisinü zászlók j«'e>.iék ezen helyet, almi oly tok nanvedditek fájdalma enyhült, ltár Qynri sthű nem yolt. veaudaimet. JUirl. bt'tO nerv.et nem térten, mégis súlyos és lájdiilntas volt — Midén állapota megengedte, több társával egyQ't otthonához nem m«esz», R. város katonai ír.p-kásábitsáintotlák, dt a hoataadalmat ul és a ráz-kodáiok ko< eikeitében éle'binmtraQtsa kétséges 4eti, ét tokáig leküdt lázat állapotban, etnué-Jet lenül.
IV.
Margit ezt la II otlh'oa mindig vágyódott at'ö szeretett Gyurija u án, akiről temmi birt sem ballon. Végre egy ujtág, mtlyhtn Budavárának aitrenotés el foglalása volt mtgirvt, érkezeit a faluba, i* aa a felhívás is, hogy aa otthon nél-kttlOsheifi nOk betegek ápolására adják magukat.
Margit sainie-szive-sugallfttánaki eagedye. kérte •nyiat, Rligy engedje meg, hogy 7 is a legkuze lebbi K. városba mehewen beteget ápolni,
__Borcsa jól mdtt: tnllytn nagy ftladatol vállal
Margit nmgárt, ét aat is, hogy ez majd 1ájó stl vének vigasaul szolgál. Máarésat meg 0 neki nehezére eseti szeretett gyermekéi öl bucaut venni. Csakhogy nem volt idő a gondolkozásra.
— Legyen meg hál a kívánságod, — ssélt Borcsa szomorúin — ,Itten adja nagy munkád-bot áldását.*
— Köaaönöm édta anyám, — mondá Margit — ts Orate néni, akit a múlt téleo ápoltam, meg leérte, hogy levesedet megfösi, tzooádal kitakarítja. A kis kérttel meg majd te gondolsz.
Másnap Mirgit holmiját becsomagolUk e nagy buetnsis uián oélja felé sietett
Aa öreg.Borcta moet egyedül maradt A nappal hamar elmu'ott, de az ette igen unalmaa veit, mikor kis ssobájabaa ilt éa e*ak az éra ketyegése hallataaoti. A kll kertre ügyelt ugyan, fantm azt ttm lelte tíbbé_ Brömett, <uk jáént, mert gyermekének megígérte. .
Midőn egy este a sötétben égyedlil Olt, valaki X^vjlétek állásáról a következőket jelenthet* kopogott az ajtón. >Szabád t< A falu kováesa, jükTBuza vldékünkQn szépen l^jlődlk. A vetések Gyuri atyja lépett be. Ok
már régin nemi''beszéltek egymással,"*A mióta Márton kovács fiának aaándékát limirte, kerülte azt 'a házat ii, -almi Borosa Irtott. C-fkhogy most. ff 1l mindig egyedül volt, régi barátságát Itmél felújította.
— Legyünk itmél )é barátok, kesdé' btszédél n kováét, le leg|obban tudod, Borcsa, B(Tgy el-ienségetkedésQiikntk én vagyok oka, meri ha
Zala. 87 szám. -—:—-f—
(«• k?)
1895. május hó 9-én
én a fiamnak mtgtngedlem volna, hogy Margit la) jól legyen, akkos miadea a régi mai Isit ■aradi vplut. — Mond Borota: nehetttelat mit reám? 'y~* ' '
— Épen aaérl jöttem, hogy hibámat jóvá tegyem. Már oly régóta hirl tem hallok fiamról. Meghalt a? vagy Un valamely kórház bt n lek-isik betegen? tst nem tudom.
f- Talán tgy jó angyil védil ^ _^
"ÉF valóoánnBörSiiwir tgazi vott J[gy ugyal, kedvet leányka képeben, órkOdfltt Gyuri lelett
nappil, ágyánál virrawt ét a ltgntgyobb oda-adátttl ftpoljs. Az apácák mktaor eaodalkoatak Margit 'roppant knariíaa fölött A« orvoa egy éltes öreg gr, őtz híjjal, saját tgéazségének ki-méléfére figyelmeatelie lfarRitoi. De 0 semmivel syn tőrödött, egyediül vágya ai volt, hOgy egészséges legyen, Gyuri. Egy napon aa orvos igy szóit Margithoz; JBCk a neleg az éjt szerencsésen átéli,- meg vswmanlTe.
Margit az egész éjjelt imádkozva lölté at midőn reggel betegét alva találta, ugy érezte, mintha nagy teher e«ett vOlnt le stiveröl. Midőn tz orvos regitel a terembe lépeti, örömmel adón jelt neki, hogy Kötege jobban, van.
— Csodálaioe gyermek — izélt az orvos — 4ly buagó ápolásban kavéa betsg rüuiui. Vagy talán monda tréfálva, ismered esi a flut ?
Margit elpirulva feleli: Q et éa egy faluból
Tán még valami több is?
— Se több, se kevraebb; Gyuri gazdag én jte itlg i/"kg<By vsjiy.k"," ' '.'
' — a gylirtt kezeden mit jeleni?
— ltég elhalt anyám egyéílQti emléke.
~~Az orv.bs figyelmesen nézte a gyttrüt. Régen halt meg anyao?
— Meg míelőii ismertem volna.
— És as atyád ?
— Árva vagyok
nekem egy jó anyám, aki kenyerét velem megfelezi éa aki engem ngy Szerel, inlat ggját gyermekei.
Da' a beteg hirtelen felébredése iélbeszaki-totia a beszedet. Az orvoa jellel tudtul adta Margit aak,- begy jelenleg vonuljon viraeza, meri a hirtelen öröm káros volna a beteg egészségére. . — Hiszen Margit, volt mellettem. — szélt erOl-tetve Gyuri — Hol van? Látni akarom.
Az orvosnTk~~n^gy fáradságába kerüli öt megnyugtat ni. *
—■ Ápolónőd volt it^ egy fiatal leány,„a kinek éleUdét'-KWkiiheted. Neked nyugt lomra v»n tsQksiged. Megmeniffdet majd esak ritkán tá« tod, meri tok beteg vau (tt, Akitek ápolásra van szüksége,"
j Az orvos ily szavakkal'fiagyta el 6', Margitnak mondva, hogy kéaőbb menjen bozzáu
fcteiemet megmentette volna? Bitén iimé' élni logok ? £sy tzép i műin volt moai, Sogy Mnrgilol bessélni hallottam. Hát Margit itt volna? így gondolkodott Gyuri. - ■
otás meg saáz gondolat villant (el agyában, de egyre sem tudott FeleleteT £í .miként a vízcsepp, mely körútját a lüldrői a felhőkig ietai iníuói ttfBMo^ikp i yAmifctiiftli—imjyiB^ii í |ujra ftlflriaiivi i oly tisata, csendet ét boldog olt t béke1 Gyuri, taivében. De ismét látta atyjának alakját, aki egybekelését nőin akarja megengedni: a rózsaszirmok leestek a főidre ét ö boldogtalan Tolt. Bóretálél gyakran hallom mondani, hogy a szerénység nagy átok, pedig 0 most Mammont átkoaia.
(Folylatii kOratkaalk.)
K ? z g a i d a s ág.
Gabona flslct.
Nagy-Kanizia, 1895. oájuis 6. A mult bét esős idővel köszöntött be, melyet később egy-két derült enyhe nép vállott fel. A hét utolsó napjaibán befellegzett az ég, kellemetlen KttvÖs Izél mellett. Ttgnap óta deriílt, meleg aa időjárás.
AzQzleta léiülyt héten bár szilárdat), de c iadutt mag éa aáa<4 a reméayny* keengWllt, hogy- ismét a normális kerékvágásba lép. Am air hiu reménynek bizonyult, mert a bét derafcéa Cflttk meg meg jelenlek ismét az ameriicai riaazlO hiruk, melyekhez még Oroszomig néhány kor-, mányzOságából is járullak panaszok a'; vetések állásáról, és ez több volt as elégnél arra néava, hoty * hi»tnp.-«ii ;« Wm naállődteaek
a mult heti káros tünetek. Az árak, kiválóképen a haláridő- üzletben, hpl rohamosan emelkedtek, fwe-ép tty TBftgmeBtUvil 315 IkálllaL Ezen •égtelen állipolok jellemzésére elég leiemfitepöflk a 4é»yt, bögy a repce- liatáridWzletben tz trák Ü4 óra alatt míjdnem^ egy egész forinttal W-szöklek. Hogy az ily emelkedés csak a szilaj játékszenvedély folyamánya és semmi egyéb, est bővebben magyarázni fölösleges,
Huzában s rozsban az flzlet nagyon koriálak volt, miként ez az adott kOrdlmények köaOU másként el nem képielhető. Rendel fogyaaMok* nak még mindig nmet bisálmuk s szilárdabb irányúihoz és tartózkodó álláspontot foglalnak d, ám c tirtozkodásban velétkednek vblük az eladék ia, kik részdnkről még tokkal magasabb árakat Tárnak* Mindamellett is, aki vételekre kéoyaae-rülvn vottrizOkségleiét csak itiagkuhb árak meL leit fedeelietie.
•Sörárpá teljesen el vott hanyagolva éa ugyanét-ván minden áron kifphaló volt; Takarmányárpa arányiig jobb árakat ért tfc; ' : Zabban csekély volt a forgalom változatlan árnk ntetjett
— Tengeri-ára-r hét elején rohamaaan anralksd-tek. de egykét. nap Óla ezen irányokban ntm-oaak stagnáóio, de tok hanyatlás ia ilinlt be, éa ez annak n körülménynek tnlujdonithaló, hogy híre terjedi, mitzerlnt több budapesti cég igen jelentékeny kukorica mennyiségekéi vásárolt Ra-mániábttn. hazánkba való bevitel végett — ln» De még sem, vauI lormactatnk szarlni Fiumében ^TTrierttbee pe-
dig szintén jelentékeny mennyiaégö la Plata* tingerit várnak, mely „állítólag már abban la vau, és ha e birek valóságon alapulnak; akkor e oikk tnicsigázott áraiban aüthanem nagyobb szabású hanyatlások lógnak beállani.
Mar jegyzéseink:
-Huia ~- fl?0—ílo fH-r
Rom - 5 tO—8. — Irt
Árpa 8.—" 0.78 frt
JCtfh 460—0.76 frt
Tengeri 7,10—WO Irt
== == K—k B-m.
Ilr,
FelalAe la 0 K
szerkesztő!
k e ■
I L
Laptulajdonói á| kiadó i
mcielrtLó
r.
xxxxxxxxxxxxxxxxx
T^Égtt^/i,
afjafirnk. Ohamott- éa Kora
L- nxltfyárak
cementógetok, zé|«t6k,
telj ea tervek, éf otí kimineiák mindennemű sserkesetben, borondo> séséoak éa féposotok minden a legújabb jónak bizonyult kivitelben.
Hotop Ernö,
[00000\ na é m
1(281)
valamivel kurtábbak mint tavaly ilyenkor, de bu ják, zöldek ét egésztégesek, és ha as időjárás továbbá is kedvez, e cikkben jobb termésünk lesz mini tavaly volt. Nem ugyanea állítható rozs rél melynél immár constitilható, hogy a vetések Q mintegy 80-40%.kárt szenvedlek. Repce ki-[A elégitöen ált — A tavasai vetéeek pompásan M
fejlődlek ía a legnagyobb raményekrtjogositanak.l){K|)()OQOQQOQÜOt)OOÍ
221— agyaflpantaénSk. BUDAPBST, I BEIUI, Koisö váci ul 70, I KurfUrsieiisirasse Itt,
rkCÜN, Olmützergasse 9 ik A.
Prospectusok és (eWil&goeitá-
sok ingyen és bérmentve

Nyomatott Fisoltel Fülöp l«plulái(lono*uál Vágy-Kaniwán. 1895.
Kapható:
Hmiluin r
PnfitHob & Ehúinlftld ■ Féwíéjlioföi1: JóíaBl-íjirém éff Klóin- === Solnvytfox éa Taubir Arinutli NAÜiAn - ff)-. Fiicbrr Firenci Martot) éa Huher ifi. Ko"(nberg Milsu K elaclih itker J.Tüet, Roscnfeld A. ét Fia.
Ueramra*. Kau'niana 1. S.
4'aAktoriij Au : -S rahia Testvérek (■ráver Testvérek lieiarieb M'kaa ösv. (Jilncs L.
PtHalttm Soaieriea Hal, Krsuaric* Viktor,
Kapható
Kaaathcljaa : l.wkay krrtO Wnnach Ferenc* Marton Mór Ágoston 2-igMiS Onaaáa Pál Sehlaifftr A.
V.-BJcm: Nandrarsl (>u«itá».
CaargAa : Fried A'beri Kreialer (jéaa Scbwara Béla
Sala-8C(oraaag«a
Kantor Sándor Hnnenlbal L. Ilubinrtkv Adott öiv. dr. Ungtr UyaraHf Vlipw Wetka Jónás utóda Rfckaitaar M
" bámulatos hatású!
Ügy öl, mint semmi más ezer - mindennemű rovarokai és azért az egéu világban mini a« maga nemében egyetlen szer hírneves és keresett Ismertető jelei * 1. A lepecsételt üveg. 2. A névr „ZACHERL"
Stahel és Leinor Budapest,
Trlsrur- éas 1 ir> •^lyuiajugii.té-gyár. Katona József-utca 8. az., Margtthid és nyögott pályaudvar közt Ajinljkl: as általunk gyártott legjob'i minősfgS : *M0-t~ Tftaarekt a koökoly ia baMfiajuit * basr, irp» »»» nm ka* üli kt-Tálaartáaán.
Mwrtkt -a, ukuk <m lifluk * ha u»alti«* eSakUjl ima
____klTiltMtáúra.
LiaaMMIM t» ml>lr»i< TlllMlS: n irpt UitlnatUn a a
Itaas caatálrsaárti* aeasaijeas TilaiWi. ." —
aaMalanMtl Til»i a »—l*lj •■! «IH<« plmkf
tUítitáiirn a totáa MwUti Mstáljviaán. — Ertüiűuk Owjtkr fcjJfUUar, illttn Jíujtr nadünrft Utemrtk CMkélj k»lta%pl a urlíor kakSIMin mellett eűu m-Walqántt trltarikká átalakítását anJm»THw-liH|<nk nfj bnrkotmui, IfikanMt t>0 fc—ááelá InMMk uti»i» Matiau Sajri|kao ipart ngy (aaáaai(t oilokn.
Lrifj tékák riff atatakSarrak Uf7*a éa Mnaatn k*lé»ta«k
Bu irtasui m, S
Első MapslI flíUllW irodája
őrlési termékek és gabona részére Rodapes-tea, as összes őrlési termékek és gabnane-aSek elszállítását eszközli Bndapeatról éa az összes Budapest alól iekvő állomásokról 850 kilogrammtól feljebb, a iraggonra-komáiig dijtéttli vuilttt a belföld Valamennyi
állomására. __89 B-,1. - ■
ösjtxkuljségok tlt krnjoAv 100 kilónként nellékköltságak nélkttl Levélbeli kérdések pontonon intéztetnek el.
Buxbaum S.11"
Árpád -utosa S. X asaalat.
1896. májas M 9 éa.
Náir-Kantasá. csütörtök.
Halom-bérbeadás!
„Zalamegyei Ollári uradalomhoz taiiOZÖ ördőgHenyoi határboli Zala folyón levő, 3 pár kőre jftréj ^vassaerke-zetü, két óv előtt felújított jfcalom, 1896. óv április 24-tői több évre haszonbér-be kiadó. Szerződési feltételek Szily Dezső urnái Ollárban tekinthetők meg. Utolsó vasút és posta állo- 5 H m&s: Ollár." g
aDOOÖÜOöÖttOÖOTOtttS
ZaUL 87, szára, {0. lap.)

.......... n . ' . —---
■Mrtiiit«té« ♦ —' jÉT . -'•'• --ÉÉP-—-•t'TT^ .
' m Mm I mm Ttr..n> i|iw: /mu ><m,
-. .. ' -M--------- Jrm-.. r''( • ■ >»iii»b—<1
# U I "j.mA-' r^uM^Z
taaaUaad Btadu tkMi) — ' J^jj-J ^ m ------m Me FiíTrBms (I * - b.)
; "■ v - : . , ■ ^^ rium twm (i m
t» ".*"■?" V -- ,------------------H«!HMwi HWT'tl W SS te)
it,Muik.imu aü twi.____—- PiJitiWnf ymt+mi turtsiTmn Inn - .
39. nám.
Nagy-Kan izn, 1895. máj uh 12-én.
XXIV. évíoiyam
iMUi:"
sssásfc--- Potitilrat és regygB tartalmú Tap. ' - "ZITjSi LL'U
Ml fogadutaak «L | ' '
ZUtntak a» klldriaak «Im».
A N»ki-K»iií«mu- éa dél zalai takarékpénztárak, « UaairKyaaúlet, n Ipar- és kereake- _.ut, d«|ai bank, a Nauj-kamxsai lagélYHyM-wOTtlkexef és a letenyei takarékpénztár, p l"""" _ ^^JLiJW-l»OÍn»LaaUlagyto éa serHMtfé r. 1." htafah) Mitfmi. ' "**"" nrimm. -^.-i.t , uMMn
nwlbdk Ftekri rUi tkfi
Jak.
Kgti, u<lm ira: krajcdr. H«g|c|«alh 9a|(|-KaaluAa lloleilliillt kéllltri ka«akJ4aéta taUaa.
- vaearnap ém ovCitOztölcöia..
F I- a I a a a Ollap-Ma Ma.
Horvát tanítóképezde! növbndékek Budapesten.
(rrn.) A zAgr&bi tanítóképezde 4 éves növendékei az ország fővárosában időztek e napokban; meglátogatták az intézeteket, s megtekintették a főváros nevezetességeit Ez alkalombél Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél. il tisztelegtek,-a hová Gyertyánffy István, a budai paeda-gogium igazgatójának vezetése alatt indultak. Nagyon természetes, hogy a miniszter igen szivesen fogadta a leendő horvát tanítókat, kiknek Magyarország e kapcsolt
széttörhetlen kapcsa legyen. Arra kell tőre. kedniők, hogy önök, kik a tanítóképző iskolából kilépnek és ta/litani fogják a horvát ifjúságot,'högy nagy efzmét csepegtessenek a tanulók szivébe, ntt, hogy a legjobb horvát, aki a legjobb magyar, hogy soha szem előtt ne téveszszék, hogy a magyarok, ugy mint a horvátok 8zt. István koronájának magyar állampolgárai, Hiszen egy- hazának vagyunk fiai Nem létezik külön állampolgárság, hanem csak egy s ebben kelL mindnyájunknak- felolvadnunk. Afr* kérem önöket, hogy lelkes nagy elődeik és vezéreik a mostani horvát bán', a Josipo-vichok a Bedekovichok által kijelölt irányt követve, csepegtessék az ő elveiket a tanuló
részében kettős missiójuk van. E kettős 1 ifjúság hazaszerető szivébe. Ez lesz az az missiórr oda hrnratatotra mlnfíiler abbanT1Wf>" d i'wtyjflfetteü Szí, Ist'vlin "koronája
a szép beszédben, melyet hozzájuk intézettIPa& ha1talmas„ h er6* le"'
=5 r pag— " y.-—H—, "•. , hiltátwi alatt még egyszer szívesen OtWíTalönv
rffiélyet rtt egész teftdelemhep. kflftünk. ang^tA^^ ffi^
•"•"a miakinalaa mi TaZt ■•J.tl.aa Al.^A ------1 I á i -------------- ^--jj ' ~ * ""
A zágrábi tanítóképezde utolsó.éves nő-
~A .miniwter a következőket mondotta: ' gígen t. uraim I Végtelenül örvendek, hogy ebfát az átiratomból, mikor tanulmá-nyaüf, ismereteik - kiegészítése—vetett ila-gyarország fő- és szék városába jölfekjliálam is megjelentek. E megjelenésükben én^mint a magyar közoktatás és kultura ej, időszerinti állami vezetője, azt~ látom, hogy a magyar kultuVa lráfitfleífos eltMherésüknek és tiszteletüknek"óhajtottak kifejezést adnj. Annál a belső kapocsnál fogva, mely min-kst Horvá^Rzla.vonJtalni^t országhoz tsat«l, azt óhajtjuk, hogy ez ne csak közjogi le-—honéin *a legnigyohb szeretetnek is.
ytndékeinck látogatási az ofsztig főváro sálian és tisztelgésüket u üíLzoktatásügyi miniszternél nem tartjuk egészen jelentőségnélkülinek $ bUQti)'0san örömmel látja ezt minden magyar ember.
Xudvakvd dalag, hogy a magyar-liorvát viszonyok épen _nenuvoltak jók -a nem -is-oly rég mult 133feen. A horvát ultrák mio> dén érintkezést éppen lehetetlenné tettek, s nem is csináltak titkot a magyar iránti gyűlöletükből. A horvát bán Khuen Héder-
váry gróf, ki éppen bánsága idejében fényes tanújelét adta államférfiúi nagy tehetségének éa bölcs tapintatának, gyökeresen megváltoztatta a viszonyokat, s oly állapotokat teremtett Horvátországban, melyek mellett az ultrálr^iiKiitftiA erőlködése hasztalannak bizonyul. Az ő kitűnő vezetőségének köszönhető, hog^ Horvátoraztgban ennyire lejlődteka dolgok; s habár a horvát-magyar viszony nem is tnk'n^^ő még olyannak, a minőnek őszinte óhaj gyanánt a miniszter beszédében nyilvánul, nem egy jel arra mutat, hogy a józan elemek felülkerekedtek Horvátországban.
Ilyen jelnek vesszük a horvát taiiitóké-pezdei növendékeknek látogatását is.
Amit s. miniszter nekik möndíott, annak' liiegszivlelése mindenesetre Tgen kívánatos, s ők mint tanítók csakugyan sokat tehetnek |am, hogy az ifjúságban azt a belső kap-, xsot, jsnly közjogilag -Ilorvát-SzISvon-Diil-mátoi>zághoz csatol, mentül szorosabbá fűzzék s a horvát népben is mentől inkább megerősödjék az az eszme, hogy magyarok ugy, mint a horvátok 8zt István koronájának magyar állampolg&caií^sss.....
Vajha e horvát ifjak szivében fogékony talajra találtak volna a miniszter szép szavai. Vajha apostolaivá lennének az általa oly szépen köHlUtt szép eszmének I Mert bízó
A „ZALA" tárcája.
Elad szerelem
(Dtiaiti fáslit.)
Altkar Váltéi. FotdlIUU i .é..
•laaaUyak l
tiri/*S, pr. Drmog, Urandl PU.
(Bl(iiik«kk«l diaailtti nlia»»l Uram. Baylk iw*k hat*-■UaljSl banndnra. Iáira: HJ kaadalli 4a alapba. Volorok. aütadoa UM aa^ara. JakWdi ta kUal, tjld;
Uii*l_ tjld, meljf ia arMljra raaal.)
■M JalMSi
(M/ni, Dr. Drmof
Drissaff (iniipv.): Hát niégia itthon I Tudtam, Miért tagadtatta el magát?
Gráíni : £n ~ dolgoztam
ItrmtJ! Csak a«m lámpsvilágiutsnál Iksi llmpavilágilás hússá még nagyon indiserét, kedves grólu£ Msssss kiviláglik a vtz«n tul ét ka tipp valaki trn klklik a gondolán, tüstént ászre-vészi, hogy itt fenn a vörös qrnyö mögött egy {Halár asszony ül, ki nagyon unatkozik.
(Jrttnt : A lámpa arról mit sem tudhat, de nem is árulhat A senimit.
Drtmf : Suiar-ssMMÍ gytfcran tübbat árulnak I ll, iniot kegyed hinné. Miért tagtdtalia il magái ? I
Ori/nS! (faajraaaa) £* On ast Mm lUtÜH slgtta | dolní, mlndaniud^t
ÜrruaJ N«U> Uit. Dliért ?
UrifM-. ön miatt.
Drttmf: Helyes. Meg akar büntetni. Un gyermekes grófné; engemet nem lehet uiegbttnletni.
GrAlnfc De az ajtói el lehet ön elölt sémi.
Drtmjf: Eredménytelenül, ahogy lálja. Pótkulcsom rsn.
Urú/nS : fcs a« V
Dr4uoJf: A Irsdllió. Inasa bejelentóa nélkül ereaztelt be most is.
Gr4/ni; Majd ssakitok a tradiüóval.
DmtoJ : Ne tegye azt. Eégi barátok éa régi tradlliék legyenek szontek .előttünk. Aztán 'itt vngytik bociánalot kérni. Ma reggel már Írásbeli Itg is teltem. \
QréfHÖ: ön tette? Igen, Igen; a levél még ottan jekszlki >
Drtmff: Felbonlailanul. Ka lintöl eredeti. * Gtifna'. Mi legyen at?
Ürtuojf: A kÍTánt-siságnnk es a hiánya.
Qrifníi! Mi művészek nem vagyynk kivánésiak. Mi legtűbbnyire fatalisták vagyunk.
Drtmtf (» lavlUat |átaaaiaam): Tehát, a tűzbe véled, te szegény, olvasatlanul I Én nem vagyok hires .költő és a világ nem veszít semmit- (ikau-
daUéka tikja.) - '
GrifmS ímaUtidwian): önnek jó emlékező tehetsége van dr. Dresaolf | majd ismételi pointjait.
Divnoff: Biztosan; majd szóbelileg elmondom. I
Grijnt '. Tagnapi jslenetének polotjét én megmondhatom önnek: ön Ivott...;;.'
Dnfvffi öu megsért engemet, grófu'ö.
Qnltm: Ssemet-asamért.
hnmf: És nem járja, ön már tegnsp ki-1
egyenlltclto a számlát, midiin u operából a Man-Iredi bálra kísértem .. tíri/nú: ön meréas volt.. Drutqf: Szép karját magcsóknham Or^M: Melyről a kfistyüt labust*. Drmof: £s ön elneveaatt tmgem — Grifna: Bajuzénakl
Drvmff: És a gról a clubban ült és ön kényszerítve volt a bajaiio karján lépni be Man-Frédi hns.
A gróf a elubban ült. A gróÜ lérjek egyáltalában mindig a olittJban ülnek. Kst már a regényekből tudjuk. .
lhtmfl: A legokosabb, amit lehelitek éa es igen kényelmei a grófnőkre nézve.
Gri/nt: Másokra nésva talán ?! fia nem sas-retem a kényelmes férjükéi. Utrtuoff; ön nem fog mindig így bwrtlni. Oríjna .\ Tulajdonképen minek tart ongem ? Drmof: Egy temperantumos éa szellemes asz^ szonynak. Ön szereti a rendkívülieket. Azok uélkü-tOzbetleusk inűyttei alkotásaiból. Önnult isgalnuüc kellenek és olyan mQséaa-lelaksak, mint as Aná. leghatalmasabb izgalom! a szerelem, hiimuui al-lanmondáa! (fisz gyermekkora óta ismerem- Azt is tudom, mikor esdi sá első valódi szikra szivébe. Astán még gyakrlbbau szerétett, tsraér aeisaen osiipa méltatiannknt, A niéllailanok kör sóit a lsgmétMbbra, éa reám, terméstetesen sohse került a sor.
Grifní: Mindig ast gondoltam, begy láiogatáskl anyámnak szólnak, és ait^án kártya-patthi^ vótt atyámmal — J
Nagy-Kanizsa. vasárnap.
Zita. 88. mám. (»^lap.)
1886. május hó 12 én
nyos, semmiféle más országgal kapcsolatban oly békés és biztos fejlődésnek nem örvend-Vetnének a horvátok, mint Örvendenek
pápai kOvetnék a magyar egyházpolitikába, fhát az országnak egy határozottan éa kizárólag belső ügyébe való beavatkozása ellen. Hogy Bánffy báró ez akcióban se »tapin-
--------:-— — i 'Hogy í»
Magyarország mellett. A horvát Mp j**-!^U> K lehetetlenül, nem" jártri, (hiánya vonatkoztathatja éppen arra a h,r.
nabb része, mely nem is akar-egyebet, mint roeímuUtja u eredmény, anyagi és szellemi tqlődésének lehetőségét,
is látja ezL Innen J^hyen Héd^rváry llftr Vf^gl^y a Hrijy hg^fnrott beleegye * grófnak nagy népszerűsége s az az általi- zésével, a Icflzös yH&gymmiszternélc áHc&T-nos rokonszenv ét tisztelet, melynek a hor- mányos közvetítésével, vát népnél Örvend. Ez a aá|jBWrüség kij Hidegvérrel vizsgálva e tényeket és van érdemelve éa azért tartós is; pedígt^Bevetve azokat a képvweíSáz héBW nem könnyű dolog egy oly nép rokons^pésében történtekkel, lehetetlen többé megvét megnyerni, mk? a hoTvát Vp^ -- faltósnH- betóéhn éraz elégtétel kielégítő
Hátra van még az elismerés és a bizalom nyilvánulása, melyben a külügymímsz-ter legfelsőbb .helyről részesült. No ezt ugyan csakis a rosszakarat t a belátás
A TPrf"4*'"j"1, l"1' Wfin1, fővára sában megfordultak, bizonyára a legjobb benyomásokkal fbgnat onnafi távozni"] hisz bizonynyal mindenütt azzal a vendégszerető szívességgel fogadtattak, mely a sziveket megnyeri s mely élétak .visszhangot kelt.
Ossíntén óhajtjuk, hogy a látngatásnajt legyen meg erkölcsi sikere; de még Inkább azt, hogy az .ily. kölcsönös ismerkedések ismétlődjenek. Mert nagy okunk van hinni) hogy igy szüntethető meg legjobban az ellenszenv, mely népek között igen gyakran az egymás nemismeréséből származik. A szympathiáuak és. anlipathjának igen sokszor semmi elfogadható alapja és indoka -WínoSf a- aa ütÓBET gyaltran-a kölcsönös megismerés után megszűnik.
hedt kommünikére, mely a »Poj, Corr.»-ban
Á tiltakozás a római'szentszéknél meg-|n,,Pvil*?ot lit0«; J,óxan «
elismerfet a e bizalmát csak arra értheti, a
mire a dolgok természetes-rendje szerint érthető. Ugyanis ha tekintetbe vesszük, hogy a vasárnapi kihallgatáson fián% báró lemondásánál csak szóba sem jött, hanem ehetyétl a miniszterelnök felhatalmazást nyert a külügyminiszteri jegyzék publikálásara, csak arra lehet következtetni, hogy éppen a szentszéknél való tiltakozás — mely akcióra nézve a két mraazter közt véle-ménykülönbség elejétől. fogva nem volt — legfelsőbb helyről is helyeseltetétt
A1 kibontakozás e kényes válságból olyan, hogy Magyarországra és a monarchiára nézve különbet kívánni nem okos dolog.
Hol a megalázás?
Csodáljuk, hogy akadnak, akik egy határozott nemzeti vívmányban a magyar nem--zet--rmega}i^Mp^rt?SIJákláDíiöle%té-telért« kiabálnak akkor is, a midőn a'magyar álláspont, a legilletékesebb helyről konkrét tényekben nyilvánuló fényes elismerésre talált. .
Báró Bánffy miniszterelnök az egész ügyben, a melyből rszeienbaébun lefolyt mostani válság keletkezett, elejétől fogva-azt akarta, hogy a közös külügyi hivatal *a
voltát kétségbe vonni Mert tegyük fel azt az esetet, hogy a magyar miniszterelnök-az elégtétel kérdésében a személyes momentumot helyezte volná előtérbe. Ezáltal csak az ügy dologi sikerét- veszélyeztette volna, amennyiben a szentszéknél való tiltakozás, melyre nézve most a korona és a két "jTii-nisztér között teljes egyetértés' áll fenn, a legnagyobb—valószínűség -szerint—akkor hosszú időre halasztást szenvedett, vagy egészen-is elejtetett volna. A dolgoknak ennél sokkal~ludvezőbb fejlődése - csak Bánffy báró eszélyessége, politikai előrelátása, higgadt felfogása melleit tesr"~tanu-ságot.
Tudják odafenn Bécsben nagyon jól, hogy yj kabinetválság nehéz helyzetet teremtene s hogy Bánffy nélkül ez időszerint nincs boldogulás. Bánffy bíró * dolgok ilyetén állÉahuk tudatától át volt hatva, midőn Bécsbe indult, hogy a korona^ elé teijeszsze a konfliktus ügyet. HogylnTnd-
amellett mégsem . keresett oly megoldást^ mely Kálnokynak akkor már beadott lemondásának elfogadásával végződött volna, nagyobb önzetlenségre és nagyobb politikai tehetségre vall, mint amennyit az ellenzék a kabinet mostani fejének tulajdonítani hajlandó. Bánffynak és a sokat szidalmazott •bécsi körökének felfogása abban találkoztak, hogy Kálnoky 'gróf lemondásának elfogadása Magyarországon oly komplikációkat szülne, a melyek a klerikális machinációkát ugyancsak táplálták s a békés kibontakozást beláthatatlan időkre lehetetlenné
magyar kormány nevében tiltakozzék a tették volna.
Kossuth bútorai.
Azon hitben, hogy lesznek, kiket érdekeiéi fog V közlemény, néni mulaszthatom et Kossuth -atyánk egyes emléktárgyainak aa Örökösök által célbávatt értékesítéséről az illetőket e hazafias lap utján értesíteni.~" " ——'._____
A turint gyászesemény után abban állapodtunk meg, hogy Kossuthnak teia kalmijm satltllassa-nak Budapestre, mert hisszük, hogy a legnagyobb magyarnak tulajdonát képezett tárgyak közölt «hg van olyan, maival becses ereklyeként—M-tisZtelno Tninden hd Aa a hazának,
A nagj halottnak a muzeumokba illó értékesebb ereklyéit — amint -már köztudomásnva lett — ajándékképen osztották azét a Nemzeti Muzetiin, a budapesti továbbá az
sfedi és kolozsvári ereklyemazenmnk kóat.
A százreket megéró legértékesebb holmikat természetesen a -Nemzeti Buaeuin kapta éa pedig ajándékba s nem pénzért, amint yat- némely lap áOOona.
A házi bútorokból asonban az elqjándékozotta-kon kivül megmaradt egy néhány olyan tárgy, amelyet már a helynek szűke miatt sem lehetett elhelyezni sem a Nemzeti Muaeumban, sem a fővárosi lSil—49-iki Ereklyemuzcum helyiségei* bed,' — sem pedig az ördzöaök nem tarthatnak meg.
Az összes holmiknak Budapestre történi szál-litása csaknem két ezer forintba került.
Azt. hiszem, hogy még vagyunk a basában anyagi áldozatra is képes olyan egyének, akik
Lrtstaff: Mely alatt Iszonyúan unatkoztam, A a On atyja ugy játssott,. mlpl egy szatócz.. Abban a háztartásban minden olyan nyárspolgárias volt. ön ott élsatnyult volna. Mát talajba keltett óht átültetni. A grólot hásukba hoztam. Én az 0 számára az Ón kezét ugy kértem meg, mint Triatán laoldeét Mnrke. királynak...
Orifnt: ANkaa) Szegény király. Trislán bet-s telen lolvfj volt...... ♦
Drewmf Mit sugdos On?
Gró/nf i Hogy Op legkevésbé sem hasonlít Tris-táphozj
Drmtjf: Oh kérem, Csak mondja ki nyiltan hogy nyomorék vagyok.
Qrifití: Nem, nem, nem 1 Ne higyje, bogy az kellemetlenül hat. Hisz csak kevésaé sántikál. Sót ez .Onnek valami pikánaaágot kölcsönöz. Én ónt gyakran Mepbistónkk képzeltem.
Drtttoff-. Nem, grólnő, est nem érdemeltem*-Bárcsak olvasta volna levelemet! Még utóirat is volt benne...... - c.
Grifnl: Annál rossaabb.
Drutoff Hízóny t annál roaasabb, Mivel válása nem jóit, azt igenli válasznak vettem. Mikor az aaazonyok hallgatnak, az mindig annak a jele, hogy beleegyeznék. ín önnek a mai estére egy látogatót jelentettem be ée aa néhány perc maivá itt lesz. érdekes ember, nagy tehetség, de nem vált • belőle ss, amit róla teltettek. — Különben ön ismeri már ót elóbbról ísT Brandt Pál íegesserzó.
GrifnS fi;ai<«u): 0 itt van Veleocében ? Mióta '
Drútof; Tegnap óta. Ma reggel a Cavalelto-ban találkoztam vele... Aa elsO, amit ai Idege
nek itt tesznek, az, hogy az Osstariában osztriga
mérgezést szeretnek l>e. »•'»' ■-' ' '"—
OrófnS\ ti ma este, Drtmff; Önhöz jón.' (M/m : Az lehet ellen! Az nem leheti Dromff i Miért nem? — Nem értem... Gr6fm\ Mióta lérjhez mentem, erre nem kértem tel.
Drettnjf: Sebaj, — majd én bevezetem. Grófnő: De én ezt nem értem... Hiaa ön sohasem szerette -----—
Drtüoff: Az akkor volt, mikor önre még veszélyesnek látszott.
Qri/nS (Martija u arkélyajlét): Mindén sötét és hideg. Itt a párkányon fekszik valami. Driubjf (ingva): Bizonyosan egy berepült csokor. Qrifm: Nem. Semnttfélo virág. Egy holt madár....... <
Dnuojf (ktuiibb Upva) j Szegény tatári — Mi Is igy járunk. Télen dél felá vándorolunk és 111 — megüágyunk.
(Iri/nS: Klmulaaziulta szegényke az alkalmas idötp — későn jött.
■áaedtk Jaleaat
Dmtoft-Jú eittt Brandt. Mégis rostául sike-rütt. A grófné ma rosszkedvű.
BrnmU: Talán zavarom ?
Drtmff Klleakasóieg. Most önnek kell roaas kedvét eiüznf. Beszéljen mindenféle víg és pikáns dolgokat..
fíram/i: A grótno nem kedveli azokat.
Orifnt: 0 mért nem, csak betséljen' Dr,-saotf ur igen érdeklődik ások iránt. Elöaaür néhány kávéháai éieet kolportálhat; azután néhány naiv mondást Slttrmsr festőről dr. Dressolí saját hasa-nálatára, mivel annyira uerati a naiy szerepeket 5 meg egy kis botrányt a nagy színésznőről: Katten-burgróí, kit tulajdonképen 6 maga teremtett.
Drttsof ([ikiroava) t Mennyire sajnálom, hogy nem vehetek részt, — nem maradhatok tovább.
Qri/nS: Hová megy, doktor ur?
Drttioffi A clubba. -A grtil vár reám.
' (irórnt (kaflua) 1 Mara^en. _ Drtuof (WkM): Örülök.
Qrlfii; Hogyan gondolta ezt ki, Dressoff ur ?
Drmoffi 0, ez caak olyan rosp tréfa, — amely nem is lOtam eredt. Csak kolportálom ..
Isten önnel, Brandt art Jó estét Grólnő 1, (u.)
MMc Brandt M. ^ :
Brandt AU (uUpva).- Grófnő......
OriM (utaUa advMt out). Brandt: Dr. Dresion elhozta nekem az őn szi ves engedélyét..
CMfn/t - Hálás vagyok neki érte.(i^(iap««aa ata Dwsoffra.) ■
Qr4fri, Brmdt M.
úri/nS: Brandt : Orifnt: dithomat?
Brandt: Nem; de egy másikat, képet közöl, Münchenben. A lovaglót, ki bokros lóval ugrat
Gyűlölöm' azt aa sáriiért! Mégis sok hatalmat adott neki, tp ezért gyűlölöm, (sasast) ÚUta Ji«
Üm laiil—, vasámsp
Zala.-38 tűn. (B. lap.)
1886. mátoa M lt-4e
utol ereklyeként tekintjék a nagy Kossuthnak holmift és iáért as! Ajánlottam as Orökösaknak, hogy a megmaradt bútorokat értékesítsék, mert igy legalább aa öwsea tárgyaknak ideasállitáai nagy költsége térül meg éa asért mégis a hasában maradnak a drága emléktárgyak. •'■■; .■■. . ■
á nagy halottnak OrOkö^ei engem lisklellek meg bisaímukkal, reám bízván as említett hol-miknak ért ék rti létéi.
A midűn köztudomásra adom • dolgot, tesaem ezt ama reményben, hogy lesznek egyesek, ngy egyesületek, kik az eladó holmikból esetleg vásárolnak valsmit.
„Ajt.^add bútorok közt van:.____
8 drb (ényezeü szép nagy könyvszekrény, (melyek mintegy 26 évig Kossuth Lajos irószobéjábao álltak) 1 m. 86 cm, széles éa kél méter 60 cm. magas ezek mindegyike. Alsó lélük mélyebb és két ajtós, a lélső részük' pedig 2—2 ttvegaj- — tó*. Egy-egy iljen könyvszekrénynek, (te-kiutvá, tiogy nagybecsa ereklyék) ára - bOO írí
1 drb. Mnyeaétt kredenc, csak valamivel kiaabb mint alenleinlitelt szekrények 400 Irt.
1 drb. igen szép félkörű márvány fede- • les virágtartó, mely ebédlőjében állt 800 Irt.
1 drb. 4 fiókos egyszerű fényezett szekrény, asaly-lBrdóazohájában állott------100 Irt:
2 drb. divánassrft, leiül párnázol! szép | Jmbllenmi ErnS ffktrctg 1846-ben lett elöszobapad két -méter hosszú- egyenfclnf hásiesredünk a os. és kir. 48 ik gyalogezred Iflí
idnrabja — ■ 180 frt páldítBösa; Pénteken e hó in *n lhuiepelteíett meg
—I'fflí. IIABUs állal megnagyítható atz az 50 éves e a r e d t u I a íd^o n o s i jubileum és
tal (fekete) r 100 frt. exen nap bakáink részére iá valódi ttn-
I drb. régi- oagyilótököfjjBeiy. <10 évig népnap vo't* Délelőtt ttntiepi mis* tartatott a le-
-j r*aersndünk templnmálinn, melyén HerMi H<>-
Ezt a billiárdol, 86 évig ugyasólván naponta használta a legnagyobb magyar, finn egyszerű, becse* billiárd-asztal teljes jó karban vanj ára, mint becsű ereklyének 8000 -foltint:
Van ezeken klvfll 3 kisebb könyvállvány ^rhja 2q frt és Számosabb apró emléktárgyak.
A fsnt kileli árakat magam szabtam meg, te kínteltei országunk anyagi helyzetére, mart a gazdag Anglia, vagy a francia nemzet egyesei bi swyára sr^ kn«trTIs«eg'eknér hnsazorU na-gyobt árakat adnának minden^ egyes emléktár gyért, ha ások az illélö országok legnagyobb Iának holmit lennének.
A leirt tárgyakért kttmbbtl mü akbd ígérők küldjék be ajánlataikat e hó 16 ikéig a budapesti 11818 —49-iki Ereklyemuzeum igazgatóságához (Ká (roly-körnt 3. ez) hpt-az emléklárxyakat május 46-én nyilvánosan elárverezzük.
A jegyzékben foglalt ereklyéket természetesen a legtöbbet Ígérők kapják meg. Minden egyes hol-minak falódlságát az örökösök Trottés a holmira pecsételi sajátkezű bízonyjlvtlnya fogja igazolni Hudapeslr 1896 május *6.
*, • ' ; " -^ürif Kreilh Béla,
H I R EK.
8C0 frt. I nor hiiszóuok tartott alkalmi bészédetvAz isteni itóiHöblin ál- tiszteleten a városi hatóságot Babochay ttyörgy
100 "lrt.1 polgármes'wt Lengi/el J<,ijoa főjegyző s. a. t. aajitnlítg8rtF=— | képviaeltéEA város minden egyes legény rétiért 100 irt. I liter bori ajánlott fel, a sörgyár pedig 3 hordó 1- drb. igen kicainy kerek asztalka' 60 frt. sört juttatott as OnnqpM legénységnek, melynek
1 drb. fekete-fali könyvtartó ---100. Irt. mindegyike ezen napon 10 krajeárrat nagyobb
__—— —
■■ aiwiuitt - ipuu>i
KskAv* özv. Fürit Alajosáé leányának.
lalpszattal
I drb. kisebb asztal, az lott
—drbiiháconLipolcor: szép fekete állvány
—Ö drb. ssék (igen egyszerűek) pámtá . zo.lfak; Darabja
16 drb. könyv Kossuth t,ajos könyytá riból (csonkák, de kiegéazilhetők) német és magyar példányok az Emlékiratokból. ■'<■ ' " 'm"' *|',"„" I,"" 1 drb. barná szővetes kis kanapé, el-Iwssnált -*-
1 drb. iróaaztaika, melyet Kossuth i>á-joe írnoka hasanált * — ■'•' —j®^ ,1 régi diváa
60 Irt J
Fanny kisasszonynak) májút hó 19 én dé'uián féí 15 órakor esktlaaik hűséget- Títtlh A dám ur a
nagykanizsai ízt. imaházban. __.
itt frt.--KMalelttt laaité. á zsfiomgyn
gaidstáai agyesülrt fölró é. tavssxi kőtgyüléíén 60 irt. Békrfi Elek aala-koppányi áll. t. köza. iskolai «. , igasg. tani'ót ,a laísko'a keseléee kőrOl álért 8(Hrt. sikereinek elisameéttl* 2 db KTfrasko* arany -50 irt,! nyal tűn tette ki.
JVan eteken kivül egy billM aulai, 22 ele- — TanIIék g) Élése. A zalamegy ti ált*-fántcsonltekével és megfelelő mennyiségű dákók- i lanos tanilöléstttlél nagvkanlz«ai járási köre máj; ialj dákólortóvalés minden szükséges készülékkel. 9 én d, e. 9 ómkor Utbéx tartotta meg félévi
áUgyomladouL a oime nagyon kirívó.
__Gr4M: A Halál szentesilése. Igaza van. Ép
ugy elnevezhellem volna igy is:; csökönyös. Csakhogy akkor reám nézve más jelentősége völtr flhSwí.) -rz ...—— — ~''■ ' '■'
QrlM: Volt ön á Tealro Fenicebcn ? BraiiUl: Besaélje el nékem, hogyan keletkezett ? Urifnt Miről T .. * '
Braiidt : A képrőt. Orifnt: Hisz az már oly régi. Braiiát i Három éve. 7. Gró/nS (mmIjhv*) : ílárom éve.
Brattdl: Esónnek nincs semmi mondani valója ? (ás laat |S* ti- tálcával át kliáL)
Uri/ni. Kegyedről azintén ecmmil, vagy igen kevaMt hallottam.
Branil: En már kimentem a divatból. Az. úgynevezett tehetségek ugy járnak, mint a báliwó leányok: Az élső évadban prelegáljuk őket, a másodikban ünnepeljük) a harmadikban már csak vadnak. Megint fiatalabbak ufán nézünk.
Ori/H!: (*' toagwát Majrltoua) Min dolgosik mostan ?
_Braadt: Semmin. ' -
dri/at'. Milyen tervei vannak ?Hisz tervei csak vannak? 1-1 r" Braadl: Bemilven sincs. (Uttk »kkorűok»t%4i«ik ' t ÍmI ktsávtl) Csak nta jutott eszembo egy régi dallam. Vegyítve- egy lehelet tengeri levegővel és Oardeniakkii. fal4ralösaör ilt Velencében zen-dült meg egy kék nyári éjszakán, midőn a- Doga reaea ifjúkori barátjának a loggiából bucsut Intett, — Majdnem elrejtve állt as ottlopok mögött, dé ö sejtette karcsú tagjainak körvonalát és tudta, hogy pillantásai fényes csókok és mosolygása sugárzó vétek .. Miért megy Ön most
rendee köagvüléaét, asiyea BmUa Sándor jártai elaök aloAtSU. Jelan voltak a járási kör tagaei miategy ketvaaea, ott volt Kirity Sáadar «á(a-) megyti». tanfelügyelő ia áe mint rendáctk: AW-inrnit Itnna lahsi fjÉjj plabéana. Nmmm ijf jaós nagybérlő, dr. Piöfe Ignác körorvos, Sdm-tyén Jóaaef iöldbirtokoe, továbbá as ottani vas* Inti allomit lőoökt é« a kéeségi elóljárók. Elsők
i *. ^Hl MWTiU*' *'** —
j felügyelőt, kíaöbt) kttlóa-káUo * SMOviaat vam-défekei Odvlaólto k kétgyűlét nsvébM. - Mik János gelsei eagédtsaiió egy történeti tárgyú olvasmányt kaséit a III. owifiy 0 iniááeiii' Utána, meavitatták yakariatj taaitáan layaag-iáit pSdago^ai moaaaaatokst a végül aiéadÁaak dicséretes buagalmáért jegvsőkönyvi köflaats* -navatttk. Hoftmanri Mir nagykaaiiaai tag, ki as nmágpB tanitó kongresszust ulntóaeitfl bizörtsAg ülésén a járási kört képvisel'*, «aéyia, átgondott, tömör jelentésben terw*<t«tU éíó' a biaotinági filés egyes kiemelkedőbb mommstait. E öierjéazlését a aösgyüéa nagy letaaéasel t* jgsdtii. — Abrakim Gyula mtgykattittái tagnak ,A fígyelemrSl* irt dogosatát Moahtmo JmUm Mgyksais*si tag olvasta fU. A munka *>ars8|é( ás a felolvasót egyaránt áaagéljenealák. Szerzőnek a tugy gonddal éa körül^küít.éesfl, irt ua-. káért k Dión jegjuőköpyvrk"6s»öneta( ia etavaa-lak. — Kormtndy Pál langviii tagnak ,A növelőkről és a nevelés n.lédlntiiálről fa'ua* elmO jioiittnalál ifasrffi Zsigmond patOwkeiői tag «l-— vatta föl. Aa indítványok aoráa Ilugau/f Ede salatsaatbitláasi tag isditváayosta, hogy néhai Kováta Sándor Szyegyén^ résxvétirat I nt, ait.a kősgyllléa agybángttlág illagailalt — VégUI as elnök a jelenvolt vendégskasfc a még eddig aebol nem tapaaatalt odaadó kitartásért a küzgyttlés nevében köszönetet mondva, as OMtt betárta. A déli 12 órái* tartott ülést Stémttty Imre, ge'eei tanítónál táraaa-*b(d követte, táalf alatt több sikerüli lelkö-osöntőt lebelelt hallani [■; r A Mgy^taainsl lisdslmt és as#-véwti kér ma vasárnap d. 10 H fél értkor Tartja; tlakuló"ltözgyülését a városháza dia* termében.
—kertskeál-JMak lakáMátgy lata Xagy-Kaaizaán 1896. május há i7-»m -telten este » órakor saját balyitágaibéa rendkí-vBlj kö/gyQlésl tart.
A kötgyilés tárgysorozata:
1. As alsptzabályok módosított rfaslaafc W olvasása.
2. Az igazgatóság és válststmáay lemoudásn to'ytán ui igazgatóság és 18 rá'ass'mányi tag láiászfisa
3. "NelánT inditványok.
holt
Orijat: Ott künn lekssik egy mely elmulasstotta a nyári időt. Brandli És ez minden? LiUy I fJrifnt: Mi is elmulaaatottuk a nyári időt Brandt; Bennünket megraboltak. £s ön ezt megengedte. Ön gyenge és bálortalan volt.
Ori/ní: (alitbi atfákra bMtálnt.) As emberek ast bitlék, hogy meghaltam. Egy nagy diszes ko porsóba . Icktottek, foldiszitellék gyerlyákkal és behintették tömjénnel-. Lássa, mind ez csak halotti pompa és a virágok itt — egy halottnak szólnak .
Brandl : Ezek őrölt phantáslák Az Istenért r Oró/nSi ön is léi a tetszhaláltól?-Braadl: Hisz ön él, LillyI ön élt OrifaS: Igen, még élek t Szerelném széttörni a sírbolt kövér és elrohanni a sírhalmok fölött dévaj lánccal! Oh, csak egyszer szerelnék^yig lenni, borzasztó vig, bachanaliaean, örölelesen; szét* tépni az egész Irsgikus ringy-rongyot, jrewii a lambjirint, koszorúzva lenni szöjölürlökkcl ós
i-?--—Bírnád)\ ön érthetetlen eWtteui. ŐBbta m^ madár, van as alkotó művésznek szelleme, de lényégében
— csak diletlánfc
1 Aa > vagyok,, csak dttlsttáns as életben Teljesen nem élvealem scutmih Minden-- -böl-esak torkoskodtam- Fényes ünnepélyekből ef-lUantam mindénkinél előbb. A virágoknak csak illatát szívtam ós a mámorító kehelyböl csak szürcsöltem Braadl: Szegény gyermek — üri/nS : Nem, rajtam ne aajoálkoasék senki Tulvagyok már mindenen. Valóban osodálatos; mily sokaj elbírunk. Brattdl: Lilly, öp még szerel I OfifttS: Nem szerelek többié...,...^ Brandl: Hál megint csak a babot ízlelt mag éa aatán összetöri a serlegel?*
Ori/nSi Most meg kell mondanom az igazai Nem én, egyedöl Drossoff hívta önt ide.
Bhmdt: ugy? Aa egészen mát, akkor hát" mindennek vége jptlkil, » gréM aa u<mi, ott iMgtaJt t k»aát) És abból aa édes, balga, ifjúkori
| álomból néni maradt meg semmisem ?......
OriftS- Valami szent maradt viasz* nuodkel-
énekelni, njongn i és kacagni. i,... , ,
„. ! ...f . , „ louk éleiében. Untét tl.)
Braadl: Miértnem teszi ma, miért nem tesz1! tupst? | ^/„g {„ ,jlÍBÍ1 ),t|l|t;tóm) ■ Ö lepi van, Moai
Jlagvan kagysdnek ji líalalság, joga ía hatalma. Itncgáll a csarnojcban éa a goitdoláat bivja (Atw" On ezép, szép, mint akkorjróilT mikor Ut mond- [kitj.jiéliM líp.) Ha most kilépünk, — a Laggiából lani; .Dobj mindent cl; vesd mag a világot | még kgyszer Ulhalnám, ugy, mint ő engemet és Jöjj vetem f A világ nem boldogíthat légodcLJlisz a lámpa világosan ég^.... Sugárzó vétek! .. dóén birlak^oldogiiai)!, ép, egyedül csak ént..'[l|mstw» imtrUtu.) Nem, nemi Dr, DreaaoÜf, aa a l)rtfnS\ Neft, azl sohasem teszem, ajt nemíktséHerőiuiéi iiem sikerült! VtTnem alUott le tudom tenni. Mmgeincl - éa ne ia stylac senki «oha, hogy
Braadl: Mit nem tud?" ----- " -j «k«..nyiiv nyomorult vagyok. (Btaitj. , fepát^ Ori/ní: Eletemet szabadon átélni. Brattdl: Tudná, hs akarná. Qiii/ní: De riem ia akarom.
Nagy, Kanizsa, viBármp
— Bgr laámyha h»i«»«l«. üttlatr Ja-Ueát tf i(« leányka a Búces-atoába* levő Hit Jflj bálijuk pzi'ájibaa jalliás közben tily zsénra lépett, mttj Éberül vs, eJy táertixuélittül düft
Zala. 88 wim. (4. lapf
lyiuft,'
fMtufthb
lapjának buurn
ŰT** íTÍ »5pí
UlfM&'y ' 1 ,r Wl Oííri í» Btjüt: »{p»r i
é> a iíf
Oyiuáiiftt,
,, tifiwth^ |M I, Hártyái ninM htftf, Hifjj* I te tf lap, Bfig l/t Utkif h Butri mink. A Hp ISiSSSélf JSgE
Halálait Mnt JUiM át PmU Ulij,
IliiroBiiik, Mrmigj ,
tftEk Ua9 Itauilík' > MigBiSfe'f
X Mtúadaiá léíoykira, hogy tf tiUn Hetiéivé' IMtKi ffltH). Balátsti (Ujíg"' j
7 Zj - /T ,,, ... . f.;| • unitiul U JSgiffrffM (8i
- WW»t|(» **/ .» MBl*»H*s *íl(í«l«é»yl Hugói Hároattii
rimto*
íapsyl), iuhah Timiéi frkirrliij te lm ka
tOruégot Mügy<M~"Kilct6*ti Bitioiitó Hiűvtlkt- }f,tc/. iíáiaíf ÍM*) uh, té,' melynek wagaMnlásskor lége'sfi soriján ia j milaaalwl Utrl^artciu ii au>«um» B
punk figyelmeitstie 1 HÉ non k^.jjfe&W*! MBW® Mii^mi
r . ™ T a .. . , _t__jkje lisila" iM lOkliataa iu;agiliiik fnilMffisialkiadat)
»á||», b5k s nftvirtswi ,p*rá»fi w ssmm atm fcs*<u utdt*,
átess irányban a butoeiuat mgffi jitúinfy SJgPt aw® oiiruttsisiisis, sut/ tmár thjft j?featMr
a«fisak ilkutai uiü a itgyaesMin itill, i aid aa a tijjaiti, U tlaí HW íjjp imiví, tf Sí §§§§ ímSÍA liMZtrfM Méaa alatt |gg;j Bid útnak a i intet két a!it ftaaia, a»ly a aoröaatkaa Ni ia Vl. aaiaofc. hal tea tataira, A MiiodHc l|t«i ffieJau: , MatyaroraUv aa ipUláil klnk'rvk alatt* Irt* Hwczajf Htarik kíltal liűllslSi MrUuéUattMak. kii aau kltltUlla irt, kigf íUktiUt u ith/ui ittál a hfinaiieitl ta44w*ay*#>ataai Biaajtat iSiU-aatBiftaBasékir* ranua taaániak klaarasMaü. MtaBM
kockáiaioksal, Vuváraefyássk^* ajánlatot tstt as oinaa kiii«aiiáaok ífj&t s fslkárt*, boty s aií»«tkenti hiitoait*" ligryét bsibstMn »ISmw-rfitaa a annak UrlngbliMt tlHtt$Htt. A. tör-fteykaiteáf, mist a .Vasvármegys" ei*U ap írja, t|jr biioltsámf kUlM ki, mely tlU alán til jsWofts, bogy jg onttgot ma fyar kifeaila/^s Líil'itití tánthatt ajáajaia alirtasiltas>>ák, aitrt abban elvígre is ázíslt ftt: ' saoyiáa jéleniágei nyilvátn'nak aainrvtaybstn-Ságnak, mint eraiilcsi lestiUatnak, bm Irhát bir Vtfiiss, hogy valsmehik üzleti vstsenyaO árdi-. Iáhsa akcfrtbi i>oaálk't<uk, mSsréa<r6i a ufatt
~teM ufMtttrinH • anyagi vitttmyai Mjtué^fit __ff f R HB I -wf<
ÍM KS limtati iulotilitok tttlin a,.ut ^.iím"/.^..!^^,.' a»«H
MtyflMIl garmmil nyújtanának t ugyanaurl ataliwh' taiMaa r»»k Iwaaria Tarirf
_a tiffjúykatiádg a szBmlíuel ajánlatát aimuiiaílHüt iif!>k iU'l'fril kladi i^l. A nttjag k|ai jjadlg
d. DgyanasoR'i IIÍásBgi|tr«. jillyáíkeiTeti a> ál f^ yk asrttetl-ijit^ vaa simtn, M ** » ■ B 1330= . ~ I Mt)tiak hlaarotiain aawitka|Wat>iuk. I|J Hlruailiurg kíaép-
) UiMI,' nfyianaait latatiakatf
fc t MMw-l
érdekében, A kitigybléi élénk hejysstések "taiiaál lUkÜM U—'u KÁnfy oredutl rajaítnn. á
shtl iiíibingulig e<en árisisinben hinirosolt. látakwst k«W« »W*a)í.*Wia kip .aa
waatatva. as Kftk a U. ataaaSUI >tf pawt. aa a auatk Mf tHMjkdl iCríaol >|>Ual ernatnabaa. -alliália.na t. 2aaaiti»Fa 8, Sattarl cáj»» uliiii Ví'fillU liaMtwaUliSt: Saaat Oalléfl tártauaáfa,. auljr tat a Jala«al«t ál»áa»l|*< aiiilla aa alatt caaaiilt piapék kocsllivul i lanltCatlk a Dstábi inil s iifWxSli- Kíly rasí réla a«llérl)>«uaak aaviiatatik KutikKlI taakbu a fllaataklxn ha vaaaaí fitt' falni a kéaal kr<nlkiaak Jaaaaaüft- a miljrik arra a
18W. mi(m M 18
atférúl. akinek életit kúaxfal, aaitkii, hogy na vét emuteni,
VI."
— Boreaa öriilj felem együtt I Ptnm tt I Üy
(Utíuuitk 4i Kiug) u**- asstakka.1 lét$lí Úf uU tlkariaa Beroaa
toéik jgbtrt iUmi muw awg, awljwak iwuk iatűHlílit t Íí/kii JaikiViáál f.'lMi, W|i KI rajaattá ia ÍM kSitjf: Klaiataia a aaaaaii Huallaaiüiiti dm iMl Fitar ii Alis aaqsaji a poijkny liaaaii, a IrMrlaaUyalrlSrfiiia-til Utgyatja lajiaUjiag klauillSaa, u km* ISiUsatl téala-kát aasr> aaorgiloaaal asírtaéllilra kritikailag M4a|-gaua. Kukliaa a llatlakliaa M (napái ailaalUkliéak latsai íjltóíaj. Sajtot Uaigjt mii|U» lip. 8<ikat/ girtalaa Hify-Mri íalliriaisya o p4aai níkaaasykialiaa, a Hatva
(.ndá-válantotiny i., a.ul, hogy a Ulrváavha.áaág SSSöteffi írjea jel t kotelSíO liMwaiosi'ás álstbefsptetéae I Wffl Mintt- tata i« A
|lj vmmí Kttialt felé. A «t. ktr. állani vaaulak hadapait dómjtiVvít i Voasláaak sárr bogárd-Sitgaiárdt mellékágát 8tegts«rdlól llAi-tsssáklg fojyjtiini fogják ét igy öritekiittoteabs hnsaák a Idlaiiék-fluuiti voastlal, A vonal ár-daktlttiga a ktetak. minititfrlau-nál jnár kj seskBiAlt engedély alapján a< nj vonnlat Btia ssáfíMl ktadft M 'lműton ál Bsrauyavárig fogja kiépitiBi l itt ittksnesulis ss eiték viljány vsautionoílii. A lerv givltdre tielfíi fM|||f tud vonalit irri'nisiti még § piina jpobpart-jáa Bttdaptutial Kátékig e-airskt nisonsl enne SíUiuairte kivált Bottnia fs'é, amely a ieieit-|egí vnaalail k&sel nyolovtu méterrel rövidebbé tenné as nlst
' , rr Já»ék0M|eélu #|l«ü|«MáUk. Mint aa elfisd években, es idén is nsgy onyetflu iliMiionjiiák urt»iik> t- Rtin iqnijiték hotii ayirnnényhtn kBieiktsa Jdtekooyoaia intéswé-atsk vstsaek. réi't: a pigli asegénygyernisk kvrhát egylet, s bndsi nAegylel, a v ágyonialsn tllsmi tuti viselők ttivegyffl te' árvát rét ére lyBjtendO ilip, * Menta itftuUtnica, a Itáromszék megyei árra Ru- ás leáRy-eaetetethís, sikeininák lutlfiíjftrfjL ortiágqs iatéielf, m arutll UkltliélUil itkola, a fiumei ,Máiig* Irvskái, a Itinolder füle tan- te nevslilintáiát, s uigy-mihályi ktls-jtétbilj b IsMr kerctst egylet n i húbtio^t angol aisaastnnyok (anlnlázete. A játékterv ni-gyon kedVesfl gsélyejikel |no«tlttt, » l&uum mény 80,1'OÖ Itt, as Assies (lyéretaénylk 160,000 frtfa rugn|k. Jortjegyek á 8 Írtért kaphatók miadea loitá-. né- és adóhivatalnál, a trgitlhb BP»t»|ilvntal ái dohány tőzsdében, A lm<li juniua hó Itt-án történik.
Iá lati* lakat Kesstbslyeu közel a Bila toahoi a IHrdóévad tartamára 8 elegái aait bu-olrozott ttubu kisdiádé. Bóvebbel i ktldóltiva-la.baa,
IH0DAL0M.
— A saataltaa éa faitialea kUllíl. Ualsm Utaló, Igy itt, Upimk Jalta éalttaaiéitt-». kSvttkaaé alUtatM lalblviit boocilutU ki: l«t soodoluiiu, ktgy iilatfM|tl vasi MatiuytoUaaá|>t klvatak al, bt ktta iv siaakáialgi-aaTolailaail, iu li Utat Yiijok a nyllviuoiíigra kaaal 111 alt ayiltai alatuélalasi vUaaaUklotva, httjy tlsta akasi aaa klltak, aan élatviuéitak laatl, i |og(0)(lili aa Aft'*V khl kagg bflala t^alb ull Mfluak t Tilk»iJé«n a ajaki makllkoélata. A „tarolom- <■ hJ Ukta killük'1 a. kit alakt 1-1 liaa Illat, lartalaaaal fog tun|gl<<Mllrtta»ll
laailyakal, izy-kil kltUaiayl 'Ára I fit o i Auk, ajtjk aagméilul Uajliik, Uiataak u tkilaatitl piuaaktt áá-vaara í ivi isifttá 10-lg bakáidul. — kagy i UlMnyuk tttoai akkut tM^'SMta. N -latlt-a n^|st lié. T«y«» Uagt-Wattal - laluM Utali.
: - A faltai Itw Laalktalaak (Italu UiUiábU aua|alaal alll-lK flaal, tagyla aVIII kilaltak ll-ll (Ufnjoíd) Hattal • titkkil aoat alt' a iity vllUlvlank ippait i ktaagia vigyaak. A 71 uovmimíí tbiil klvll a UnUni iiéta kltia aalUllitak taiiiwt r tlaaUkku ut-tolva NvliMUa lialUt itl', ti IV Ily, Ualoltl W
karra vaaalkaaual. Bgyaa füzei árt M kr. Bllltalia aa-gytéitft (11 m) | trt áfir, lilirrt itt fiait) 1
gipkatiHaladta kazal ytujttartakaliabaa.
írt M
Szinószet.
.Iitrt __________|
juni tlk kerti1! itiiire, uttielr ilsrihbftii Kul»«<r riroska áratuil ujlbn nabérekai attáro ottan mOtftll'l jáiékávql.
Balta at Adktmar sgerrpél elég jól adta, ugy* asintén httrdi űlavigaaaot. Mgéai nagyjábtu dieséretit érdtaiO volt aa e'Aadáu.
OtMrllkSn Kr.iili yjg opiretléje a > Suhanc* ádtlott, rilks, jól S«iiev|gé szerepléiekkel. Ka-juiit Jétei a Jéisi. fiqt tlrigtdó kedvességgel, pajsán élénkséggel játisutta, éi éntke Is ssjos leigaést aratott, lltmi Jaaka miat Éji oitlio-nns-j itékisul te ktlugáatalan áuakévái ismét ki-vivla a kösóniéi lelsaéséi.
Ikttiri ívint Durand poti<pls alakitáit niuia< tett bé, éa deiiekacuh ráazulgált a küaöaség vitmrot tspiaira. — Igén jól adta fitlydr is BiiaM.. ... . . . 7,;,/; -
Kiu Pisla Mobil tábornok oserenében g)ü-ny0r4_ánekkel ragadta el a kllzhuségót, aion-Inu játúkéboz sok hifogái tér.
üt. Nagy farért (Koil) oiikagii ngysnesl inondhstaók. A stuskar dicséretétén mukudttil ktiare. Teli hta '
- A pénltki elóadisrél (Budirmann 4 lelvoaüaoa swamUve .Btetilti' mia oti) 14 idö rövidlége miatt ea stka ómmal emuján anjryiij Ito^y aa kerekded, öiisevigé vol és a iötöniág körében
nagy hittel telt.
■ _____^___
CS ARN0 K
Vwfti
* r ItJpUa.
Félig li'üiU'l ssemekkel tskttdt, mltlíln egy eseugö hangot hallott. „Hogy vagy í ü^j még sebed ?*
— Hef)^ vagyok, *it MrdedFfJfyan botdog, mint még auka. A<t mondta |s orvo*, hogy neked kiis|tinbeleia eltrlemit I Baereias nég ? nsm leletettél át |
— N«m, 1— Melt Marg't köa^ea asommal, — Ullli (itoiwigwttttl taUsaitattsm. Huk betegem vuvl — eaa<il elbsgyta Uynrii.
A bülön állapota uupról uspra javult. Mtdöa elbiigyla igyái, tU volt ilsö d(>lga, hogy atyjának 'evetet irt, a mslyben Ulkéstta irt as ö ápoló-
biflbi, fia fevettf kesübea tartva, igy ssóir -.örülj I Istenéin I liát teaki sem *ka# velem firllal a*oq, hogy én a fiamat újra ■•gialálitat — Hittan éa nagyon érilök, szék nyájasan Borcsa At emberek öröme alnn, adat az oat-bettk ttméMf». At «n erelmlea a aiiaUr ü-tabhtn ktring, nemi tudok oly hangosan vigadni, de blla 1* égnek, hogy 0 él I ~~~ ! — Sulyesaö ta'gatbatllt aíegény -te giégis maga irt nekem Néid I minden snva oly ked yenen vaa hoazárn intézve. Aal Írja, - aa agy oentiaéterrél tovább balra hatol a golyó... smi-lial ! — Éi én aam ii tudnám a tinál I Oe jól ápolták fit, bjaonyotsirtegy apáca lebelelt, bár 5
nem amliti, hogy ki. _____
Bit a laábyt jól meg akarom jutalawani, <je jól I Holnap reggel R. váróiba Btaaom, atl akarom, heay fiam nálam legyea. Te telem ataaet Borcsa, hogy ntköaben valakinek beesélkiesek bo'docaágoairól.*
~ veled atijom, biráti saelgálslut leszel az által nekem
~ — Hsolgálstot'T fukább te aetem. L\tad, moai hisaeiN igaaán, hagy szereted téfarii. üst hotuap reggel 8 árakor utazunk izdlt, Boretáiai lúízal fogva,
— la'eti ludja. hogyan kívánom boldogságát. Mártonnál', uéti B>rcss, aiidön a kovács rl-hagyta háaái, (ds A mégis nagyon taad; még egy árva-saóvai sem -emjftette Margitot, Persaa A nem tudta, hogy Aaiaee itthon ; még kivtebbé azt, hogy fiát ápilta; de mégis kérdezhette volaa : mit Mjnál t
Máinsjp reggel sluiantak. Dslben R bea voltak Alig," hogy Mérten a keeait a koré-tatában al* balyeale, a kérbáa faié tartottak, mely aa sttsili kolostorban volt alrendssve. Minden ajtó fllótt >J8etainia mnrli vnit nteathatv Midöa I tárdibu léptek, elóbbeni vidámságuk mimlkettöjüket elhagyta. Barcsa «|flre ment, te min'hugy eeakt-' terembe
yvbflvmt -"ii. 1 tliurj ttrlmaikeliaaanl tjgftt lel és áikaeulta atyját; >^iam, Magány Gyurim, milye* halovány vagy, de sokai iiaavedhaiUl I"
Mnat már minden jó. A katoaa-áietaek pwtaa vége, amint aa oyvoa mondta, te hag; jé láváéi lest-e hrlélem ai a jövő titka. Dt ttgy-a atyám moat ui álant-kasdfiak .. m Ilj életet, — fiméi*!!* Márton
— Boross néni ayujted keaed**, -MteBnöm, hogy atyámat elkisérted.
KéMbb a kQVlos fiával earv-tift aa árnyas, hivői kerihe msnt. örrsa Vélük tartón, de pufibb iliurrant, hogy Margitot felkeresse.
Hamar megiaiilta asi a termet, hol Margit mü> klldtlti te a sziiraneif ugy akartai bogy éppen as orvos is jelenvolt.
Már|ft á vissontlái4*aak nagyon Srütt Borosát oaókolta, ráncos aroát aimogatia, de aa orvos kősbejötte megiavarta rövid egy Ottlét lkai. Napa sieretek olgt embereket saveral, a kik buldogok, mondá ; most Bcrotáhoa fordulva kérdi i. .Maga a jé leánynak anyja V Sok talpat bumí hátaik a kie ápolónőről, de oam tartam ealkaé-gesask. Ugy-e Margit néhány palára átMgedt édea aayjál ? Margit baltagytzUa t*lytá* aa ér vua te Borosa eltávoztak^ csakhogy mit beszél haliak olyaa soká, aa! nem ladiuk.
Ezalatt a kováé* fiával mindent elmondatott, a kara tslolyáiái, idejövetelét, betegségét. Végre tfi°ióftjtú6rő kindtik huiélni,
~-yÍy«e Ham, derék apáoa viselte goadodai bfisgUgid alattV
ír Nlm volt al apáoa, — o«ak egy aaegáay laáay.
— Ugv-a, ha neki OUsás toriatot adok, r*ade-80u megflaatem a láradlalgát r
•í= Nem Utltől-ily uawaa azivá 'laáayI péata*! jataiwaaai. ite h*gyt*k tai éd»*' apám, léteink arra még.
— Uűhovty érünk ,vá, — sa&lt kaveae* a kovács. Mindjárt tua h*aa jöua valua. Látai aka-roai, hogyan pirul uiia arcod,' napról«otpr». — Aaért moii rajta fiim, montf mivel jaialmmam jóltevídet ? Mert a ki kimar laet, aa kétasere-■aaü'et*
(Vie« keaaikaatk )
»nw^sS^^sJá
mm * JSSum «|»e.«*
NYILTTÉR.*)
Mmi>«H ■«!/«■ eeekta akkor ralódi, — ha plraUl raadeük, ikkm, ikkft ie hImmüm MkMM 14 frt M krta ■IWniM nai-koe, koo»ká«o|l, mlntáaotlikW, d&JKualol | \ L ínintegy 240 UliiakM mlaieit ie MMW tlliablaA mlaliaatkaa) alt poatlbér M Yimauateoea a liák> kot eaillllva áa aUlákal póetafcrdnlláTel kW: ■!«■ nkiit <U. (f>. kir. edveri aaálllW) eal/mg/Ara liHakkw. S»ajci»a ciiaeau Uaalakn 19 krw, ia la lataailapakratkraa Wlye* nígeipliiulij. —Magyar ayetat In ■•iieadiliiek poaHuea itiatisieinit.
—-- It M-l) ! -í.......... ■■ ---
IT-
Nagy-Kanlzaán Batihányl utcában egy 6 aioba-, konyha, áláekamra-, padlás plnoéból illá hát, udvar-, 'kart*, mosókonyha-, fálner-, (hház áa lttállóval egyutt szabad kézből eladó. Bővebbet lapunk kiadóhivatalában
íj; ia a rowtbee kieltUekirt aa* rálRI MilWfii a aaark
Q A D r tála or vothtióságilag t Jn lxv-* vlztgá't' tn
vlztgá' (Neoaylai Biaa. it»7.
|sLJ4
MILUŐ
szor
HpríMH át kiItininek bizonyult, fogorvosi :sk sjánlvs, rgyaseramind a legolcsóbb logtisztltó- 4a épségben tartó tzer.
BC KlBdaaBtt kapható "TM
Filelöa tstrketttő: ó k E KM
Laptulajdonos ét kiadO: IMCHBL F Ü I. 0 V.
Jttoott&roooow:
Malom-bérbeadás!
„Zalamegyei Ollári urada- §1 lomhoz tartozó ördógHenyei £ határbeli Zala folyón levő, £ £ pto kőrej&ró, vasszerkezetű, két óv előtt felújított jnalom, 1896jSv április 24-tól több évre haszonbérbe kiadó. Szerződési feltételek Szily Dezső urnái Oltárban tekinthetők meg. Utolsó vasút és posta allo-TfflörrOllír^—-—
(DOOOGOÜOOOOOÍIX&:
fgaStnál
számban' r
JCzen ItHWgFsla Bapeiler Kivon Is, is-infrolin, Igazin aágeeert biaiazer moat már 28 iv ite K||ebt filialeaweWatW ke MnoMieiek fáejreeea ktWst-ayelt nlewieyeil, oeizsál, tagszte-' " *" " 1 fllld áeaeee or. _ Iban ' nagy étUrjeíilMt it biztoe hutám követkozlébon minden oldalról oly eUameróet Idáit, hogy minden botegnék jog. ' ajtidtwtó. "
Tlnoi. omnmM o»mpom.
I (Horgony-Jain- Eipelltr)
kimegaali iíUait a táftalnniooiIUpiló beddraeilieek között jliedaliiinaan mugtarUiUa, kttlóiitále folliu|t4s SüSnStBt dtéirt; ts tiiziniyéia'i.legi«hli kinJnyi tik arra nézte, hogy t közönéig Igon jól meg tutija' különböztetni a jút a roaiutól.
Hogy értéktelen etamatot as kaileek, berisiiüs alkalaeáeal vöiljogyttnkro, t VürJí horgonyra figyo-lendí ia Minden frr™ ezen jegj uélkiil( mint nem valódi viiszautaiitandi. A gyógyszertárakban kapható 10 tr^TOkf.W.Í0 khiyl ártan tTe*nr-kiat; BudagesTet Tőrük Mkamt gyógy-uaréaincL , / ' -í —
Blekter-léle gyir laieUUttbaz. Thflnnipiben.
TVKit Ftme n<y0'áhiuat ttr. Htjtgyxí «M !———:- HHMt*. —---------
8206.4366 2. B. M. 1M6.
Árv«réal hirdetmány
A hkaniisai kir. törvényszéknek 8206/p. 8ff£ éa 4266/p;- VM. szám aiait keli wegbizása folytan ezennel közhírré teszem, hogy a nagy kant-aaai takarékpénztár áliai 42, tOl 196, ttt [in, 48) és 4*6 soivsému részvényeinek tarto--xékáui- bason számok alatt kibooeáloH, n*b»t B^rényt /óx*tt bagya'éktfcos tarozó egy tekint 40, 0ttie»ea 390 fortotrs beeedtl ai réasréayja. gyek íölyó evi'májas hó <2-én délelőtt 6 órakot Nagy-Kani'tán inxlámbaa nyilván ne árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés rrt'iett eladatni fognak; kovtra vetni nándekosókit ezennel meghívom. e Kert Nagy-Kanizsán 1895. májas hó S-aa
104 l=l_j ellflal fehencz,
kit. ktajeiyiS, mint kiklMttt
Suxbaum 8.
Elti todapeiii nonticcöiiíí irídaja
őrjíti termikek át gabona részére Bndápet* tea, as Otsset Őrlési termékek ée gabatae--mttek- etotálli'átát eszközli liadapeatrnl és az Utttet Utdapwt alól fekvő állbmátokról 8&Ö kilogrammtól feljebb, » fcpimfny djjtüih mellett a belfitld valamennyi állomiiára«~ 00 5-1.
OttikMltégtk Bt krtjeár 100 kilónként mellékkölttégek aélklL lievélbeK k éré étek pontosan Intéztetnek ét
Buxbaum S." ^^
ki KLTTHIA
szópétésére ós finomítására
á^Tőr ápeláfiára, ff
Puder.í
ümi
B
HIBDETIÉIT
W Lai—trl ii egeelelt U»H/I ftWfínek -jáhair-M 17-ia Undepéateb kelt lestelethb etháUrosiaa folytán ezennel auglndltUÜk a
XVI11. ra. kjr. államsorsjatók,
melynek Uaata jivedelmiUl a peatl aaegiaysyeneek-kirhia eplet, a hadat adeRlet, vagyontalan Miami Uselvtaeitk ianCTet ie trvii itealea grlllndi alaa, a Misei ikiáialki, a Mmmmlknievil á rva Sa as aaerelelkie, a MkataiaUk koloaeriii orMágoi tatiaaU, aa eeadl Mkatataa iaketa, a áewt Mirie ímU| sgyealflal egy Itaadrieakea ie a Baaaldanftle tan- 4* aevelMalidst, s aanmtkályl UakirUs, t Mir ke-leaai-eplat ia a booepeeti aafel kieaeaaoeyvk laala-tiaale emr kiaaaftiaabaa fegaak liaaeetttetal.
B nrqiUk Mae. MSt-kea affiUepiletl ayeremi-vei aa alább Ueetteal |íMMmv aaarttt ISO, 000
I nyer. egyelik 2000 írt ' 4 , , 1000M 20 . , , 100 M •0 » 100 frt
>00 „ „ 60 frt 8000 „ „ 10 írt
rerlatre rtpwk, is saéggr 1 biitiali; 10000 m
t
1 . 1 ayieaaiay
> a 1 „
tteoo frt
10000 frt 1000 M 4000 irt 1000 M
aa iaaaaa eyeeeaeieyek kiaapiaakea áaelMaek ki
A bwie rlaeaaaaaksUaail IBIS. M |ealai |ie 2<-áe ■■<i|iilm ili Illik
Egy eeri|e|y árt 3 MM l.\ vet MgáUagltvi. Sonjagyak kagkatik a ietli-i(Ufatieienál Bada-neetaa (hal, Meámkia, fileeMlel), a kari a ■epen-dalt árt pmnUhAiy maUett altra hekUdmdi, vala-meanyi l»Ui-, sé- is adiklratalail, i legWbb peeta-klrataiaál, a MeM „Mirkar".aál ia mladaa eieeakaa U aataaalaaebb kelyaigWl MálttMt egyik aor^agy-ánlé ktatgaM. BadigiMm, IMI. janeár ki tOl 4-t E kir. letti-lfizgaláeit
Kff daboM ára : I /tifüt 9* krajcár. |
Utánvéttel vagy áa összeg előleges btkBI-| déM utáa kBIdstlk.'l
IP l.egalShalább SIMa*kt, Ml ia láisalgl rrov.m. ■ — rabár, ráaaoaela ia aál|a — . vegyi let aaa^aáli ie ^áalva Sz. »akl 3. J. Ok Mir. taair által m EllamterM levelek a legjobb körökből minden dobozhoz mellékelve vannak. ———
TAUSSIG GOTTLIEB
Maaaa aiuaókl is lllalaaar gyárev F Jrakiár: a Cet,
L, Weltielle B. Kiephaló B IfgMkb Illatn««T-,
gyógyszer krreskedéabea ét gyégy-u u. «: jierlárbaa,
T. o.
Miután a közlekedési idényre butorezállitó kocsik állnak rendelkezésünkre, azokkal bárhová ia átkQltÓzkfidésekét a legjutányosabb árak mellett eifogadunk^a bútoroknak lerakását ügyes ^ csoraagolónk végeri, ki- fff nek átkOltflzködések eu- Tj közlése tfibb ízben dicsé- A retet aratott 953—1 VI
Nincs célja m butomálUtó kocainak, ha azt
SZAKEMBER
nem csomagolja.
|i"e -
BRÜCK MÁRKUS és TARSA
■záHltó-cér ISTayy-ya n \ rméry (Főtér).
NogylCanizsa, vasárnap.
I89§. májai hú 12-én.
Zala 38. szám, (5 lap.)
Níjjy-Ksulíua, raná/oap
Zala. M. szára. («. lap,)
1896. coéjuB hó 18 ép.
WEISS JAKAB
S BÚTOR s
GYÁRI RAKTÁRA.
Vau szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására j hozni, hogy
Blaií Pát-íéle ház, előbb* „Hein"-féíe kávéház
-— helyiségében
BÚTORÜZLETET
nyitottam,
ós bátorkodom a nagyérdemű közönséget őzen raktáram megtekintésire megjiiyiii* a mely alkalommal meggyőződhetik arról; hogy raktáram minden fajú és nllnoségli bútorral; a legfinomabb berendezéstol kezdve egyözerü árukig - dúsan vau
Jelszereim
Bevásárlásaimat kOavetlsn a legkiválóbb bécsi műasztaloeoknAl eszközlöín és ennek következében azon kellőmet helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb lalóet kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót Is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam .bárki ia a legmegfelelőbben vásárolhat
Ezenkívül berendeztem egy műhelyt
KÁRPITOS és DÍSZÍTŐ-MUNKÁKRA
és ezen iránybau is kópés vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni.
Mély UaaUUlUI
weiss jakab
a * i' vriwv^rirsWJl «u
mm
Nyomatott Fiaahél Ftthtp UpiuU|donoi»ál Na(v-&atttaaán, ÍSt6,
39. izám.
Nagy-Kani zab, 1895. májú* 16-An.
XXIV. évfolyam.
■MrktMtéaéa : ri lllll W<>-IK Ul
Mf IsUMaét » U| ndlwl riafes iMtikMé Ml«4w M»
MimMaMM mtk hmm iná
M fctdiiin* IMnlti ss* klUMaeí vlaMÍ*- " Egytf uám 4ra ; )• krajcár.
ZALA
■kMWnWi f Él Hl ll WK : n>W /Ut H«JltHB>yiM
tLónurria itzi • íttíi ín* l> tamT (( fi* — kr.) fittm ItaM (IM^ki Xiarrtim i tM UHMbi
Politikai & v^yea tartalmú ltj>. „^
A Nagy-Kanuaal- éa dél zalai takarékpénztárak, a Hankegyesölat, az Ipar- éa keraake- _ M .
Mm baak, a Hagy kawaaai segélyegylet etövetkaMi éa * létén yei p-^-,,"- ' **
I „nagy-kanizsai malátagyár éa tarfőződa r. t" kitaUtht IMS*t/t, humm, « m i í r
M«|g(«lcalk NagyUaulzaán lirtviiklut kéUitr; •vmMéxxMp éé cail tOrtC icön..
■ imltull rueul r«M* Mqi liiiililWki iiuww
A Msdednevelti egyesületekről. ie téren «i»®igondo«á» aiá vette; rendszert
... , r .., j j 'hozott a rendszertelenségbe, m egál lapította
{~!)J A nagykanizsai ktsdednevelö egye-1 ..... ... . °,f r , . . ' , , ., ... . s |i kiidedóvodák, a menedékházak teendőit, sülét husz eves múltra tekinthet vtseza. Itgy 7. , ., ; .1 . , , „ . .
.. . .... i a kisdedóvó képzés rendszabályait, rende-őtödazázad előtt, mikor még a kisdedneve-, ., r ' '
■■ - . , .. ." 1 lett dajkatanfolyamokat, hogy a felállítandó
léa állami gondozás tárgyát nem képezte, i, ,. , , ' , ,
.. , ,. , ... ,, óvóintézetek a szükségesnek mutatkozó
mikor az alapnevelés lantos problémája a .,, _
társadalonuáltal megoldandó kérdések kölé "^élyíeLben hlányt g szenvedjenek, tartozott, akkdTMetkeiéft S nagykanizsai' * nagykgníiMi kbdednevelő egyesület kisdednevelő egyesület, néhány lelkes hölgy ,"°nban filutori nem állott meg. Mikor egy .buzgó tevékenysége fnlytáa, kik u kisded mtoodík felállásának szükségessége
nevelés valóban magasztos Vernéjét felfog- P fel411itotta együr-
vátr,-munkával,-ftradozáaaal, pénzáldozattih W"*' azután 4 Ma 7. -kerületben K a-megalkották az egyesületet, mely körélKaniaán eW ^ a V&án*
Kanizsa városának leglelkesebb irőlgyeir^ Wfltfl' tó«Wó»á» ^ljflíöt:
sorakoztak s vajéban elismerésre méltó 2 házat építettjei, fz Arany János éa a áldozatkészséggel, leküzdve a kezdet nehéz- Nádor utcait. A folytán szaporodó kiadáao ségeit s folyton szem előtt tarfvá l» i2§^kat a sajátjából nem "fedezhette már, pénz-és nemes célt, csakhamar az első óvodát j készlete a folyton gyarapodó kiadásokat nem meg ia nyitották. Azóta husz eszj^ndő, írhatta W s így kéijytelen volt a városhoz mejUk el az jjdőjk végtelenjébe. A kiadod- (fordulni, A város padig, mely eliameréare nevelés kérdése, a nemzeti nevelés égető, méltó njódón áldoz az évenként ujabb és kérdése lett; a nemzetiséglakta vidékek el>{ujabb igéiiyejfkej fellépő oktatásügyért, a hanyagolt gyermekserege, a j éven alóli kisdednevelő egyesületet is évenkint iű4ű gyermekek rendkívüli s a kontinensen. pá> Öffi^ segélyezi, rallítnul álló nagy halélOíáss, a nemzeti Most azonban váluton áll n kisdednevelő nevelés éa fejlődés faktorainak tekintetű a egyesület. Az e hó 12-én tartott kőzgyülé-kisdednevelésre irányozták, s megalkottatott sén, mely Zalavármegye buzgó tanfelügye-a kisdedóvási törvény, mely a kisdedóvó-1 tője Or. Rttzsleska Kálmán kir. tanácsos dák és menedékházak felállítását kötelezővé jelenlétében tartatott meg s melyeit az tette, s az addig társadalmi tevékenységét1 egyesület titkára, Bátorfi Lajos7 ugy az évi
jelentést, mint a költségvetést olvasta fal,, ..'.. arról győződtünk meg, hogy a kisded nevek) egyesület, mely husz év óta annyi el ismerésre méltó buzgósággal, oly nagy áldozati; "" készséggel (ette mag kötelességét a kisded-nevelés ügyének városunkban való kilesz-tése érdekében, a kiadedóváe ügyének törvényes rendezése folytán kényes hely* sfetbe jutott. E kényes helyzetnek főoka abban keresendő elaő sorban, hogy a kisdedóvás ügyének törvényes rendezéae következtében az óvónők fizetése, melyet eddig az egyesület saját belátása éa tehetségének mértéke saerim állapi tolt- meg, .lényegesen javul, ugy hogy. mindegyik óvónőnek fizetése a lakbérrel együtt joo frtof teáz, ami 4 rendes óvónőnél 3000 frt. S valóban iz ideiglenesen egybeáflitott költségvetés aa ujabb változott viszonyok azerínt a városnak 1940 fdnvi segőye dacára 1600 frt deficitet mulat \ válságos helyzet másik oka az, hogy az egyesület bevételei eyittfévfe fogynak, így a rendet tagok száma csak 70 és néhány, padig még emlékszünk arra az időre, mikor, kötai joo vagy még több it volt. A tagolt e zőklw-nése arra a körülményre vezethető vissza, hogy a tagok most} mikor a törvény kötelezi a városokat és községeket óvodák (elállítására, nem tartják szükségesnek a tár
- A j,ZALA" tárcája.
Miolke, Mikua él Hekl -r, A „U.t, i" mdill uiuja Irta 1. aagatma Volt e|y csinos harna kis leányka, Mlulkénak hívták, ennek voll egy kedvenc kulyája, aat meg Hekinek hivlák; vagy ha ugy lelaaik: volt egv barng szőrű kis kutyácska, Hokinak hivlák, ennet voll egy kedvenc úrnője, ezt meg Mloinek hivlák Mioi nagyon azerella kis kutyáját, Hekil; Hoki, mivel a jó hánáamód a a napi Jpnuitg ellen
sohasem voll alkalma és oka protestálni, lén aterelle Mioll.
g két szereiéiből egy haitnadik löldi lény ia igyekezett hiaonvoa résal vindikálni.
Kz a Itarniadik 1 Mikim. voll.
Önök pertze nem iamerik Mlkuai. /
Kn sem Soha nem láttam.
-r- Akkor hogy tud róla beszélni ? kérdik önök.
— Nagyon könnyen, — lételem éu.
- Miért ? -^kérdik önök.
'pb Meri at emoernek nemosak szemé, de lüla la van, halláa után'ia Jxiiiélhellliik. MenjUnk lováhbr* ■«-
A viszony a három lény közölt ilyen vóltö
Micike nem szerette Mlkuai, da uerelte Hekil, Mikus nemaaerelle Hekil, deszhrelle Miejl, végre ^laki mindig aiarelle Mieil, míg elleuban mindig Biagugalta Mlkuai. J
•.« vs-;' . y ! ; iPl
(iyönyörű nyári dálB voll; aTiget lál köyöll lilkös szellő auliogoll elceleru „ (A lőbbi tor inészed'leírást gondolják oda szíves olvasóim.)
A völgyben, egy sziklá hüyős Árnyékában egva-dili fekUdt -JÚuu, kezében könyv voll, melyből azónoki vervvtl uuvalá 0 klasazikua rignniMkat:
.Trans, apud adveraus Jungunlur at ante* alb,
Kgyszerre másfelé iránj u't flgvelmoi lölugrolt, a szikla lövőbe dobta könyvéi a akadamice fejezve ki magamai: hegyezni kezdé halló szerveinek kagylóit. |K kifejezési lórrón ájánlpin a novellaírók llgyelniébo.)
Hogy szíves olvasóim ne legyuuek k^vánogak, elárulom — aubrosa — hogy Űikuanak figyelme ebctmltoláitra Irányult.
Aa eb: IliikI voll; le'rméazeles, hogy a caaho-lát La lluki hangadó szerveiből itármazoii. Mikitr ligyell éa áll.!. = . Ilekl osáholt és jöl|., ' . Mici távolban virágot szedett és -^ dalolt... Néhány peru múlva a helyzet megváltozott. Mikus lebukott, nem ügyeli, de csaholt (ulánsáa). Hekl nem csaholt, nem jöll^dt ügyelt. Mioi uam ssedetl löhb virágot, nem dalolt, de epret evtll. '
Öl perc multával Mikus megunta H csaholáat, llaki 11 digyelési a Mioi aa epréaiéal.
A regényes liget árnyal adó Ölében egyszerre mind a három lény várakoaáai poailtóba helyez kedeit
Hogy mind a hárman valami teleli gondolkoa-
tak, aa BOfyan termétxrtei. beptabb *iőti*m,
igen I
Néhány pillánál múlva Ily jelenet röglönötteleít,
Hekl Mlcika után futott.
Mikua Heki ulán rohant (ltogy elfogja).
llaki neki futva a csermelynek, belebukott.
Mikua neki rohanva egy kiálló lalönaanek, elbukott.
Micike meglepetésében ,Jaj isianameani", Mikua láldalmában nyögni, Heki kellemetlen peohjéhea nyöszörögni kezdett t túlparton.
A drámai hatású jelenei után tragikóraikua fordulat kővetkaaelt,-,
Mikua maga elölt lálva a megrémült gyönyörű Mlcil, térdeire omlott 1 booaánalért esdett...
Hekláaareváva üldöaőjél, boáiul lihegve, Mikua nyakába ugrott ■ istenigazában ráwgatni keidé galtérjanál lógva.
Mioi összecsapva apró kezeit, cromatikna hangskálában kacagni kezdett.
Egy hatalmai pautt után 1 legelső jelenet ia-méilödötl.
Mikua vitaiamén! a sziklához 1 tovább „trana apudoiotl", Haki lulkoaolt éa csaholt. Mici virágot kütdétl szedni éjt dalolt.,, 1
kii azonban nem aárta ki, hogy mind a hárman ne gondoljanak valamit \
Mikua aat gondolta, hogy Micike izarelmééii érdainta lest megbukni a vtiagán.
JfasMhnisaa, vasárnap-
Zili. 38. szára. (•■ lap.)
1896 májas bd iNr
WEISS JAEAB
SBÜTOBS
.GYÁRI RAKTÁRA.
Tan szerencsém a nagyérdemű közönség bfecses tudomására hozni, hogy__L
2íta. o-tr sr^-isrizsJkasr
Biau Pál-téle ház, előbb Jicm-fele- kávéház
helyiségében
BtiTOR ÜZLETET
nyitottam, y
jés hfttnrkndníV) n nagyárdftniii közöfisógét ezen raktáram megtekintésére meghívni, a mali* .alkalommal meggyőződhetik arról, bogy raktáram minden fajú és minőségű bútorral, a legfinomabb berendezéstől kezdve egyszerű árukig — dósán tto-^ .' ........ r- jelszereim
Bevásáriásaimat közvetlen a tegMválő^ bőcsi ^öasztálosoknál eszközlöm és ennek következtében azon kellemes helyzetben vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb izltet kielégíthetem, hanemegyuttai kiváló jót la ily ojthatok a legolcsóbb áron, _ ugy, hogy nálam PBáifti is a legmegfelelőbben vásárolhat
Ezenkívül berendeztem egy műhelyt
KÁRPITOS és DISZITŐ-MUNKÁKRA
és ezen irányban is képes Vagyok a legmesszebb menő igényeknek megfelelni.
IMy Utttetettel _
WEISS JAKAB
Nyomatott Fiaohal Fülöp laptulajjonoauál Nafy-Kania»áu, 1896,
39. RZám
NBg/-ft*ái«M, 10^5. ttiüm HMkn.
XAiV. éfíolfiffl.
t I f # • | H| HK
lét )M*m1l i Uf méumi Hm** Wiiíktó tWa HHw'T
.....^tiilmi **"*-------,
ttmiWtalnM MSt MM*1 »N*' I j
M NtIMui
•MMM üCi IIIUU IMSii tfpH tt4m HfS | !• kfUjiafi
ZALA;:
Politikai és vegyw tartalmú íip.
A Mafy-lttnlaeél- és Mt'WM UkiHtkgaaaltrtk, » flankegysstléi. a Ipar- ét l«1é-éléiről baek, a Magy-ksnieaa) MjélysfyM-n'lvalkeM 4* • Menyei MiÉréfcpéntiáfr
I „asyy-limiHl ffifilfiíggjgr ®r tffi&lfög 1 I" Mmktm kÜöjtfi. \
tMMfM MmM MSt
mhrnmtm iut <
fefcn éne II IMM HK-ki HMCM IMM |IM>I|I t^iiliii » hM (ifateset
VyMIéf pdHltft W kfi
R*l|«l«alb N*h<KmMii hM#Hklitt li (l»i«rt ▼Máinip éA omQtArtAlcda.
•Mm naW r«
t rw» i ,■ i,
A kiid&dnivelö egyillllltllirtfl. te ,/f0" ^'^Igoti^^ alávetle. rendiért I jelentést, mint a kQllaégvetéat olvasta W. Ptó A nagykanizsai MedlieVéld^Hf Í t győződtünk meg. hogy. kWednevelő
S te M&toi leklnlhet vissza Eav'* ÍS^l " teendőit, | egyesület, mWy hu,, év óta annyi afame-
oly Mgy Hrlésel "
sülét BQS1 éVes mullra tekinthet vissza Egy, J ... 1 .. I __, .. ! . . -
..., . . .... . UJ(tl "" I kiiyuovó képzés JíffUKilbfilp L Féíilflé-- résre méló buzrósáfrai
ötödstázad elölt, mikor még a kisdedtitsver f,, ,. r . , . ' ,' „, .. "
herti fcébezte ' dajkalanfolyamokH, hogy % felállrtandój készséggel tatta meg kwslwiyfc a kisded
— ' óvóintéietek a szükségesnek muulkoid neveléa Ügyének városunkban való (ejleaa
léi fllliiíiii göriüöífts tflFgyfit
mikor at alaunevelét fontos problémája a ,, I .
társadalom által megoldandó kérdések közé jM ^íet Hiányt B8 szenvedjenek. Itéáfl érdekében, a kisdedóvás Ügyének
A nagykanizsai klidédnevelő egyesület törvényes rendezése folytán kényes hely*
tartozott, akkor keletkezctLaJUtgykanizsai]_
kisdednevelö egyesülői, néfiány I elkes hölgy j ^^ oeati^ meg Mlkwegy
buzgó tevékenysége folytán, kik a tOsdad- Kf^S? í§lá!,Jf6nak Síükségesiége nevelés valóban magasütos eszméjét felfog- ll" M !!"»!! ^ iíUtl" W
zetfe jutott, R kényei ludy—tnok (fluta abban beramdö eí$0 wrbtn, hngy a kisded óvás Ogyének Iörvényes rtndeiése kfl* vetkattlbwi ai óvóitök lízetése, melyet eddig as égyeSDlct saját belátása és tehet-
ván, munkával, flrsdorátssl, pénzáldozatlal it,aí,lkar' "utín 4 * * 1- keftileíb«N K » megalkották ac egyesületet, mely köré l^í^át) egy negyediket De s klsdedrie* Kanima városénak legléÍM^ hölgyei egyesület, mely a kisdedóvás céljaira Iségének mértéke sorakottak s valóban elismerésre méltó!* Házat ágiéit fel, »z Arany János éa aj lényegesen javul, „
éldosatkászséggel, leküzdve a kezdet nehéc- j NftdOF litean, ;i folytan uaporodö klsdáso- óvónőnek fizetése a lakbérrel együtt 500 iffiilt rlbiyiöB szeíil elöli tiltrri Széprteit n mrjátjából nem ^dezhette mér, pénz = frtot teáé; ami 4- rendes óvónőnél i»t> M éi nemes célty csakhamar as- éted óvodát í kásalete a folytén gyarapodó kiadásokSt nem ra valóban u idnigteiöen e^beállltoit
szerint inspitott meg, agy hogy mindegyik
költségvetés st ujabb váhorott vfeuronyok' sserint a vároanak 1040 frtnyi segélye dacára 1600 frt deficitet mutat. A válságos
Thw 1r nyltottáki fMa Mvat esttendő, bírhatta el s i|g kénytelen volt a városhoz méltót el at Idők végtelenjébe. A kisded-, fordulni, A város p«dig, mely elismerésre neveiét kérdése, a nemzeti nevelés égető mé'|ó módon áldoz aa évenként ifjabb és
kérdése lettj a nemzetiséglákta vidékek (ujatb igényekkel (ellépő oktatásügyért, aj helyist másik oka at, hogy at egyesOleÉ hsnysgolt gyermekwrog*. a 7 éven alóli kitdedntv8.'0 egyesületet is ávenkint tb,jűl levételei évről évr* fogynak, igy a rendest gyermekek rendkívüli s a kontinensen pj- frt«al wgélyesi, tsgok atámacsak 70 és néhány, pedig még
ntllmitfi áHé nagy hsláloeáss, a nemzeti! Most atonbett' válutort áll u kisdednevelö emlékszünk arra at időre, mikor kőzd 100 nevelés és fejlődés faktorainak tekintet* a'egyesület. Az « hó tfétt tartott kötgyülé va(y még több la volt. A tagok e <ökko> kísdednevelésra irányozták, s meyslkottatott' tén, mely Zalavármegye btttfgó lanfelügye- nése arra a körülményre vezethető viasza, a kisdedóvási tÓrvény, mely a kisdedévo-ílője Dr. Hutticska Kálmán hír, tanácsot Hogy a tagók moat, mikor a törvény kötfr dák és menedékháitak felállításáé köteletővé jelenlétében tartatott meg t melyen at » városokat és kötségefcet óvodák teltette, » at addig társadalmi tevékenységet [egyesület titkára, Bátorfi Lajos ugy nt évi|élütására,' nem tartják trOkaégesnek a tár
A „ZALA" tárcája.
Klolke, Mlkns és Rekl
— á „í* ti á'1 m4«tt Urtájt. — Irii t áattlNa Volt égy cslnot barna kis leányka, MliHkéiWn hívták, ennek volt egy kedvenc kutyája, att meg Hekjnek hlvttk; vagy ha uty tetszik : volt tgr barna ssötil ktt kutyácska, lickiilnkjilvlák, enneli volt egy kedvéiül urnOJe, mi mig Vtcinrk hlvldk Mljli sagynn szerette kit kulyájil, llckli; lleki —• Mivel a Jé haeéeméd * a nspi lénttflg ellen sohasem volt alkalma és oks protestálni, - sala lén tterelle Micit.
K két sserstetbül egy haimsillk loltll lény Is IgyekMett blzotttos réMt vindikálni. -líz a harmadik 1 Mlkus rolL Öilök persts nem ismerik Mikutl. KA tem Rehs iiem lállsm. - Alknr hogy ttd fOta beti«htl> •= kénllk OnOk.
~ Kögyöit kdneysn, ~ lelelem étt. s. Miért ? ^ kéfdlk ötiük. 1 wtí at embernek néfttcsak stante, de lüle la va«h hallás után Is bettélheldnk »MtnjÚnk tovább.
A viszony a lutri.irtt lény között ilyen volt. Micike Mlfi Mtratta Mlkust, de Mrrette lleku, Mlkus ntm szerette HekÜ, dl siarette Mlnll, végre Hakl mitidig emelte Mleit, ntlg ellenben mindig magugttin Mlkust.
IlyünyArfl nyérf délülifi VöKj Q liget tál kOüOII tlikot szellO tuttngnll.. atceters .. (A IfthW ler méttell leírást gumtntjék oda ttlves nlvasOlm.)
A völgyben, egy tzikla hűvös'árnyékában egyedül lekodl Mlkus, kesében könyv volt, metyuOt I HónokI verwel itivtlé t klssszlkus rlgmusnktl!
,'t'rsns, tpud tdvartus Jungunlur et tiile' tlh.
Kgysterre mátrelé tréa)u't Ügyeimet tOlugrott a sttikla tövébe dobta könyvét 1 skadamice fejezve ki magaméi I hegyetnl kesdé halló sservtinek kaaylóii. tK kifejezést totrón njAtilotn a novella-írók ttgyelmabe.)
Itngy stlves olvasóim ne legyenek kíváncsiak, etárulnm - tubross - hogy Mlktwnsk Ügyelme ebctaholésra irányult -
As eb l llakl voltHttnészetes, hogy a csaholás ít llvkl hangsiló sztfVItböt siáHtiiziKt Mlkus tlgyalt és allV ilékl csaholt és-Jött.
Mici távolban virágot sttdall ét dalolt.. Néhány perc mttlvs a helyzet niegVélJozott Mlkus leüukótt, nem ügyelt, de csaholt (utánzás), (laki nem csaholt, nem jött, de ügyelt, Mid nem uedett -több virágot', nem dalolt, dt epret evett,
Ot jVóFö multával Mikus megunta a <'«aholáet, llakl a ügyelést * Mid st epréstéel.
A regényét liget árnyat adó Ölében egyszerre mind a három lény vénkoaátl positfóba néliit-kadfttt
tik, II ugyoü lerméMtclaii Legalább pisilem,
Igenl ................—é—
Néhány pillanat múlva Ily Jelenet rögtdiiOtlsiilli Hakl Micike utált íutoit. Mlkus Hsát után rohant ikogy elfutja), lleki neki tUtva a wsernielyitek, betehukott, Mlkus neki rohanva egy kiálló lalOrssnek, el* bukóit w.
Micike meglepet éné ben .jel ietenemeanl", Mikus léjdalmaban nyögni, llesi kellematltn peslijébsn nyAesOrögni kesdett a túlparton.
A drámai hálása Jelenet után tragikémikus fordulat következett .
Mlkus maga elütt tátva a megrémült gyónyört MitílL térdeire ot)|loll a korainál éri esdett
Hakl észrevéve tlldözfljít, basául lihegve, Mlkus nyakába ugrott a isten Iga té ben lásogatni kesdé gsllárjtnál logvs.
Mid Oattecaapva apró kezdi, emmatíkus hasg skálában karagni kesdett,
Kgy hatalmat pausa Mán a legelső jelenei Is* MétlOdQit.
Mikiül visszament á saiklthos t tovább „iratis tpudoaoil", lleki futkosott és eaaholl, Mtei viM-gól kendetl essdni és dalol!
Kt azonban nem aárta ki, h<%y mind a hármas ne gondoljanak valamit Mikua azt gondolta, hegy Micike szerelméért
Hogy mind n hárman valami teleti gondolkot-1 érdemet less megbukni a vitsgtn
V ' " \ ' ^ •
L
Nagy-Kámzsa csütörtök.
"íála. Í9, szám. m. 1 ap.)
1096. május bó 16 in
(■dalomnak a tárén való további buzgólko-■ dáaát.; ^
El a közgyűlés, melyről itt említést teszek, azt határozta el tehát, hogy indokolt fel teljesítés ben, amelyben az egyesületnek jelenlegi állapota számokban kitüntetve lesz, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, valamint a városhoz fordul segélyért, kimutatja egyszersmind a Aktive összeállított költségvetéshez, hogy mennyi a lődözendő hiány, ha óvónőit* a törvény- értelmében j fizetni akarja. Véglegesen csak akkot fog eld&ni az -ügy, ■ hogy ha válasz megérkezik. ,
Bárminő is legyen azonban e válságból való kibontakozás, a nagykanizsai kisded-
közt a jótékony nöegyletek alnökdt: ÍSadUM Htasem, hogy ebbes a aaeMawbew benszky Lajoanét és Yiáor Samunét. Biztos f**"0'1munMrtl ,4MBBk vámaunk é> megyénk jele ei annak, kogy nőink Wkeaednek u|M,éi*lén*k' ideális Célokért Az ülésen részt vett dr, Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő is.
Ai emelvényen Sümegi. Kálmán id. elnök, P o & t János id. társelnök és R a d ó Béla itt. titkár foglaltak helyet
Sümegi elnök a, megjelent tagokat üdvözülvén, az ülést megnyitotta s a következő előterjesztést tetáe:— • •—
Tiuttit Kűzffpílfá t
Amidén szíves nicgjoleniisílkért köszönetemet a minisztertől a' nyilvánítom a mély tisztelettel üdvözlő* Önöket, Aegyee enged elmükkel e$j rövid előterjesztést la szele a ma véglegesen megalakulandó irodalmi éa áiűvészeti kör lényegére é* .luládatsira nézve. A bizalom, melylyei e kér lelkes kezdeményt . —p . zOi érdemtelenül kitüntetlek, kötelességemmé .tette nevelő egyaület derék hölgytagjai és ezeklMl| hogy az ideiglenes választmány megbízásából
felszólítsam a mély ín tisztelt kíizőnaéget ív.
élén a derék vehetők mindenha büszkék lehet nek alkotásukra; mindenh^dicsőségüket fogja képezni e derék éa) jóravaló kezdeményezés* Huu esztendő óta több mintegy ötezer 'kisded részesült az alapnevelés -áldásaiban, s tl líépB kiszámítani, hogy hány zsertge gyermeki éter megmentése róható fel (tbf vékenységnek s mennyi sok örömnek kut-forrásává lehetett ez. '■■'..•'. ■ '' — A nagyon is fontos ügyet figyelemmel kisérjltk 9 az Ugy állásának egyes fázisairól
......- .,-.,_ csopor
toauljon nemes célokért kibontott zAjnénk alá.
Híven feladatomhoz, arra kértem az ideális törekvésekkel rokonszeiivezökel, hogy Magyarország Intelligensebb városainak példáján buzdulva, emel jüitk ml ia oltárt nemzeti létllnk esodfts htUalmii meg védőjének tiszteletére, a ezen íiöÜáron meg-tisztult szívvel, emelkedett lélekkel, a társadalmi egyenlőség Őszinte hitvallásával mntaszunt be a nemzeli lleniusnak kedves iidozalokaf.
Hazafias kérelmem nem lett a .pnaztában elhangzott «zó;" az n reményem, bogy a társadalom minden rétegéből tudunk -híveket toborzani — örömmel jelenthetem — megvalósult Vagyonos előkelőségeink közül többen őszinte-
r: jdőközönkint értesítjük, olvasóközönségünket. [ métt^^Mt^^^et^faSto'ltak^n kkor"mkÍca ' 11 m mii n in lajiigjiiiiiiii j alapító lagokul léplek kBrUnkhe. ~
Raadaá tagjainknak száma mogkőzellti "aJiár
Az irodaimi és művészeti kör alakuló ülése, íL
ködfl kőzhnsznu egyesúim*luiri«E9BM Igényiéi hivek "ebMÍ Vo^almunkKot í 'van vére, rokonszenvvel 'logmlta kOrflnH alapítá-
sát.
Örvendetesen igazolja ez az eredmény azt, | közönségünk, nmély pedig a városunkban
I i»ft«t"A BKataaimMai AMu'ai
Május u ikán tartotta az újonnan szer' vezett nagykanizsai //odaírni és művészeti kör alakuló ülését a városházának úgynevezett dísztermében. -A délelőtti idő nem igeji alkalmas ülések
tartására alátekintve,, íogy. et JuZÜKá _____________
riéfrhltt féltizenegyre volt összehiva még j gyeinket üdvOz^lholiUk igen népesnek is mondható Az aláirt tagok' Kz n buzgó felkarolás viszont nemcsak köte-közól ugy nyolcvanan voltak jelen. Ndgyön le,i; da '» körűnket arra, hogy minden-
kellemes éa örvendetes hatással volfmin- M^lP1 .'^TT Í^ÍEL ní0"4ldA'08 .... .. ——. ..(intézményeit, melyeket- at emberszeretet nagy
denlüfe, hogy a nőtagok is igen szép erényeit gyakorló, nemet szivü nők alapítottak és számban voltak képviselve. Ott láttuk ezek vezetnek.
Remélem, -hogy összhangba tudjuk hozni Itl. adatainkat ijfemes irányú egyeadletetnk leiadaiáival, a -igy tikár fogja korontant törekvéseinket
Éa ily módon elérhetjük azt, hogy amíg egyrészről ébren tarjuk, eröabitjak közőnséfftnkfen a nemzeti irodalom a a namZáti művészet Mereteiét, » ea állal szolgáljuk amagyarközművelődést, másrészről- sikerülni fog minél magasabb
«invnn«lra fpiflnj lársasélelűnkel.___
GéljpTnk közösek a csak akta-. ndésiiSíjpfe meg azokat igazán, ha réitfestménkhe* nem lessünk hűtlenek aohá, atlől nem tántorodunk ai egy pillanatra sej
Mi lalhiráiunkban ugyaúlá azt Ígértük, hogy aa az Ösvény, melyre a mélyen tiszteli közönséget hívjuk, a nemzeti asallamt élet magasan fekvő, tiszta levegfljQ', szabad bérceihez vezet, hova a poliiikni pártharcok, a társadalmi torzaalkodáaok zavarosabb hullámai nem csapkodhatnak lel.
Ezt az ígéretet kell beváltania a ma véglegesen megalakuló irodalmi és művészeti körnek.
Dicső éa szép a faladal, melyre, mélyen tiszteli közgyűlés, vállalkozunk.
ili ellentétet Áramlatok kittít teremteni egy ut-i/etet, melyen a wagattlot nemik karmaniÁia ural* jsH bennünket, a mai válaágoa napokban kiválóan— hazatfrr caetekedet.
Kltaljflnk bár a politikai elvekért ollantétes tá-borokban, mléri izageassnik int Izekre lársa-dalmi ételünket, miért tépjük szét a sziveinket összetűzd barátság éa béka láncait, mtkor ápen az az eizme, melynek dicsőítésére kibontjuk ma lobogónkat, egyesíthet mindnyájunkat ? 1 - Szeretett) hazánkban a legnagyobb megpróbál-tstáaok köaOtt a nemzeti irodalom éa művészet lárlOltaTeHn az életerőt.
E csodátT életerő aoba It nem apadó forráaánál fOröáazBk meg lelkaakel, hogy tiaat&n, waptatla
~ nill, minden löldl snlaklOt menten azolgáttnnank, körűnk keakeny. keretit közölt is, — mindnyá-funk édea nnylát: "szeretett tinzamkat* i^jtmk
Kedves kötelességem ezért a rokonszenvért az slapflók Őszinte köezönelél nyilvánítani a különösen hangsúlyozni, hogy ögyűnk leglelkesebb hívei kőzött városunk nemesen gondolkodó, a ulp ét majíiisííos kultuszának szereleléWI áthatott höl-
Legyűnk ebben a közös valláabam édes testvérek I
Es lelkűnk tiszta azeretelóvel fogjunk a nemes
munkához L.....
szlvam mélyéből fakadó ktranaaiial nyitom mag muí^alakuló kőtgyuláaüukal. i ■ ím .......
Az dőterjesztést a közgyűlés telkesen megéljenezte. *
Utána Radó titkár olvasta föl terjaddmea, nagy gonddal szerkesztett jelentését, me(y következőleg hangzik:
Mtet. meg att, hug; egyátaláu nem arUéliiwTly
garabonoiáa ebüldöző .vtrana apudmrt" kis riiák-al szóba állni...
Végre pedig Heki azt gondolta; bármily körülmények között is találkozzék Mlkuzsil, meg lógja mutatói, hogy ö: Heki!..,
Igen, hogy -0: Heki, s úrnője: Mici.
Három év mull el ez epizód után.
Történetem hOset fi 8 évben is a legkitűnőbb
egészségnek örvendettek.
Hogy még ae. hagyjam érintetlenül o lololyt
8 évet, elbea/.éléü^ik, egyöntelüségeért három változást említek fel, melyekből nyájai olvasóim nagyon könnyen megalkothatják a 8 év történetét : ideális és reális eredményét
Mícit a szokásos nöi ceremónia mellett felavat', ták nagy leánynyá. Minthogy a nagy leány, báloz-"hat, Micike, is részt vett a nOegyleti bálon, ennek aa-latt aa eredménye, hogy saftnóra kösben szőreimet vallott .neki a sogédjegyzö, ki klasszikus -versoíö -voll. ——i—1———, Micike se igent, se nemet nem. mondott. Szeralmaa uon Jüanja est beteegyezésnpk véve, klasazikus ód<ii hangulatában magosókolta Mícit. önOk azt kérdik,, mit tett Mici? Bach) fürcpn kérdés. Megdupláala a csákói. ____
A második v^tosás az volt, hegy Mikus NUcike .iránti végtejfn szeretetből lyrai poétának osapott
fel, minek ideális kövétkezmépye — fájdalmas jamhmQiáa .. s reális eredménye pedig alraimUa bukás lett... ''
A harmadik változás röviden elmondva az volt, hogy Hoki ez évben nefn egy, de két bécsi szafaládét kapott rendesen ebédre.
Heki Micinek hálálkodott azért, pedig a segéd-jegyzőnek kellett volna...
Hogy rúgná meg öt jobbról a Cenci néni cirmosa ! •
vetendő dolognak tartotta egy lyrikuiaal ujjat húzni,
Mikus egy napon elkeseredve csapta be maga után as ajtót.
— Egek I hát nincs mód. hogy szerelmem meghallgatni! nyerjen?... NincsHahf MII, hogy legyen! ezt én mondom, én, a lyrikua poéta. „A denevérek babiloni züraavaros harcának*' mag-irója... En, nemes nemzeten Hertalendi Mikual...
Néhány percig idegeaen sétált Isi és alá Mohájában, majd egyet gondolva, a ligetbe etetett......
következeit.
MikuB egy alkalommal észrevette a „klasszikus verselő" szemlmét, amelyből érdekes tragikomikus történei keletkezeti. •
Történelem .négy hőse közOtt ez évben a kö-| vetkező viszony lépelt hatályba.
A liget egyik nagy hársfájának árnyékában bl» E -1 óv ultin nagyon lerméuetes egy másik év ulmai közelségben beeaélgettek á aawaleor tel-
séges voltáról Mici és a klasszikus jegyző, a poéta... ". , 1 --
Híkilől ez egyszer ugy látszik magtugadlalott a bizalmas együttlét, mert távolban kedvetlenül heverészett a zöld gyepen. Mikus-rövid ideig tartó bolyongás utáa a ssa-Micike (orrén szqrelte a klagszikuB poétát, ba-1 relmeiekra akadt, rátáágos. viszonyt lolytatott Hehivel, ellenállási i Mikusnak minden tagja megrázkódott n látot-positióba helyezkedett MikUsial; Mikus ellenállást takra; arca elsápadt, aaemai vadul naikráatáb,
pnsittóhR tépett Hekivel, de hódiló posilióba he- szerelmes szíve pedig..... és a többi éa a többit
lyezkedeil Micivel szemben; a klasszikus poétával ki tudná mind elbeszélni szemben lentsrlolla „inegsemmislléai" elhatározá- U-j — ■ — — —,•— — — iát; Heki tovább sfierelte Miott, tovább gyűlöltei A aierelmesek nemStlUk-éitre Mikual, Mikua Mlkust, ezek melleit megengedte magának azt a nem vette éaaro liekif,* dtr Heki mindamellett jól luxtiafj hogy n leglrissebb szaliládék élvezetééül látta Mikturt.
barátságos viszonyt lolytsssona klasszikus poélájf. A lyrikua kiiltö moat tudta meg csak, miért yal.' A klasizikui poéta elfogadta Mieike forró nem szereti őt Mici, boatuját megérlelte agyában azerélmét, nem utasilá vissza Heki Önzetlen I és ssivébtn ez idillikus jelenet, barátságát, klasszikus voltánál fogva pedig meg-1— — '— — — — ~ — — — —
NagytUntzaa, rafltOrtOk
Zala 86, uám. (■ lap.)
1896. május Jmí löria
Aa a nemes törekvés, amely vámunkban (roj dalait <i mtlréeselí liflr alakítására irányult, h év nspjsibsa kssdatt slskol Állani, Hogy t testté válás geneziséi adjuk, olt kéli kezdenünk, Ahol Uélorl Lajos, Foér Jánoa éa dr. Uka Kinti, a kör alakítás lelkes uilöröl, lélbiTáal bocsájlotlsk ki, mely u • Irodalmi kör> létaaitéaa céljából, f éyl február 17-éae alakúié köagyüléal lilrdeloll aa .áraay Hitrvu' Mállód• egyig (érmében megjelenésre neolit van fal hamiaehárom egyént a tárdalom asofl rétegéből, ameli at irodalommal tőbbá-kevéebbé aaoroa öeaaaaölleiéeben állolt ed-
iltg t#. bzsnatmiirVil"r
£< alkalommal msgvÉlasststoll || aaamélybAI állá ideiglenes liaailkar ős» választmány, még pedig kővetkezőién Sümegi Kálmán elnök, l'oór Já nos társelnök, H idő li. bála titkár j i válaaaO mánj a iővetkeaőkből alékllláloll mag. liálorfl1 udmk dr Kriiyel István, Hajdú üyula, lloffmatm Mer, Kovács Károly, dr LóVeEm'1, dr. Neumann Kfa Hsaiay .Sándor éa dg. Villányi Henrik..
Arról értesülvén a válaaalmány, hogy városunkban ugyanagy Időben férll dalsör van alakulóban, aaövetkezée gélj^bó] haladéklalanul lépésekéi leli éa megelégedéssel Jelenllieljijk, hogy aa ma már mini a kör férAdilkara lolylslja »aép sikerrel isaulmányiil.
Az ideiglenes vájaaatmányi'éddigi működésének filviii idejében A gyűlésben intésle ügyeit, mely gyűlésekből csupán a lőbb poöíáksj kivánjuk eaen jelentés szűk keretében kiemelni i
A lebHiás 30-ikl válásaimé ny Illés határolta al mára. 16-énekj mini a magyar nemjet torlénelipi nevezetességű nagy napjánas málló megünneplését Ugyanebben a gyűlésben lette Kováca % v lag ||| ar Indítványt, hogy Hzombalheljről a papnevelő intézel énekkaraiéi szerezzük be a,Király lilmnust" abból a (tálból, hogy ssl leinplomi unalmi Ünnepeken a térd dáliát bamulalhassa ás örömmel jelenthetjük, hogy Biagmüllar Károly kapónak, aj a asombathelyi saminariam igazgatójához intézeti ebbeli mnkeregéare ms már birtokában vagyunk a magyar király-hymmitnak, éá a kör meg. lean/li: inléikedásail, hogy it- templomokban as -ia-kólákban ei a nemsetl érzületünknek megfelelő • ásna- illat ve áaakmü kerüljön előadásra.
A tebruár -9(1 ikf váláMimányi gyűlés aa alap saabályok saerkaulésél mondotta r határoiatllag
agyaaaramlad bfwllsfgöl küldyéii ki ások kidől gazdijára Ugyanakkor teli elnök jelentési a fért) ilslluiioak u Irodalmi körbe való beolvadásiról, minek kővetkealáben aa ilrodalmi kőr< eime : ,Irodalmi, ás mOvéssali kír*-r» válioatallalott át.
A mároiua 18-én tartott válaaalmány gyüléahoata I ssl s halároaa |ol, hogy március 88-án „ Bemutaló Kelély" rendeztessék. | máraius íll Ikl válaaalményi gyűlés á jelent-keaett tagok (elvételét eszközölte s ez alaka'ff tos-gyitléa napját kittste-
Bzerencsések vártunk tehát a mai napon a már említetteken kivUt hálán köszöestBafc tolmácsolása mellel émliléal (enni azokról, akik ugy a március láriki mint 88-iki ünnepélyek alkalmával valóban namea ónaatlaaséggel helyezték szép tehetségüket a kör szolgálslába, Nemzeti ujjáeeü-liildsünk évlnrdulojun a kővalkaaő műsort volt szerencsés körünk a köaönség előli bemutatni:
0belez József tanár vasalása alail elénekeiia a fógy$nas!uin énekkara a Hyinntiat. •
Kovács Károly elszavalta Arany .Koldusénsket" Rr. Ernyői látván lelolvasásban ismertelle a 47 év előlit máreius 15 ének történetéi liajdu Gyula 1 Felőli ,Nemied dalát* azavalla; végül iámét a lőgymnaslum énekkar énekelte a Hsózatof. Nagy
• „Trans apud sdversus" mérelü léptekkel oaonl 8 lllgy hárs melletti bokrok mailé, oll maghúzódon éa figyslU
-7- Egekj aagilaelek, moat vagy soha I — ntor-moaá tüthedói féltékenységgel.
Hakl áaarevévW agykori (lldüzője saándékát, ajnyujtoll .spopdeuai méretű léptekkel igyekezell bizalmas köselaégbe jutni.
A kövelkező pillanatban e Iragikómikus jelenei röglöaöalelall. t
mm Hah I gyáva., nőcsábító. |U a bosszúállás pillanata I — klálloll Miliua elfojtott dühhel a egy aaialniaa szökéssel n kinuikua pűélárs akarta magát vetni, hogy... ,
«=>„II»u... hau, r válaszolt Habi Iroebeuai mérallal. a a másik pillanatban üldözője lábába kapoll...
Mlkua elveaslve aa egyeusulyt a csipkebokor köaé esett a öaazevérzell areoal, elkeseredve nyo
morullan nyögöd......
A szaialmaaak ijedlao rebbenlek aaél, Hvki H gatoltan tovább iraohautoiQlt Kinoa pauaa áUlt be ..
A uönet után e következő rövid párbeszéd folyt la a kél boa Jüan közölt:
— Nevem KlgurajáBéla segédjegysŐ, mellesleg emlUse clasaieus poéta.,,
Nevem nemaelea Hartelendi Mlkua — fő
(ymnaaiuaii tanuló, a Vöröamarly önképaökör lyri-us poétája
flelyés; a többit lovagias ulon végezzük el, — saóll Figura <■ 1 | fenyves leié kanyarodó ulon távozod Mioivel éa lleklvel.
Mikes a csermalykez sisfell s lyral elkesere (léssel mosni keidé vériő Hobeif.
Önök persze lovagias Qgy albeaaéléséi váiy ják: legyenek nyugodtak nem leli belőle semwi.
Máaaap Figurái as Allökl egyik városába hiv-láb meg helyeltee jegyzőnek- Clulazoll. Többé nem láda őt se Miéi, Se Heki, se Mikus. MegnösQll, eivelle as Öreg jegjsö leányát, ki minden vagyonát reá irada- Mlolke, Mikui éa Héki közöli helyreállott a alalusquo.
Ezután elnök felolvastatta * kör eikáan-tett alspszabályail. A közgy(ljés egáai tar-jedelmáuen minden megjegyzés népül elfogadta* azokat, fi belögyminíszterliez leendd fSlterjeaztésre.
Bűmegi einOk az eddigi bizalmat meg-kflazAnvén, a tisztikar éa választmány nevében lemondott. íilrendelte a úiW iss ssás utján való válasdást; wvaxalazedfl bizott ságul Ebenapanger Leo elnöklete, alatt Eb«jap«n|ef"Trn8l éa Vécaey Zsigmondot henzte kr a a azavazáa tyrtamára as ti lést felAlggeaztette. A választás eredménye ez r RlnAk: Sümegi Kálmán. MAaodelnOkOk: PoAr Jinoe, Öbclfr JAzaeT Titkár; Dr, Lőke Emil.. Segédtitkár! Mágics Ferenc. Pénzliroa: Dr, Villányi Henrik. Ügyész; Dr, Schwarz Adolf. As igazgutó-tanáca tagjai: Bátdtfi Lajoa, —... , ,,. ....... .. T3-J Bán Samu, Üaksáy József, Dr; lünvey
számú é. I^és közonség hslgatta |István, Farbae- József Dr. Kried ódftn,
ezen első kísérteiéi. Ugyanaznapesle 1100 terítékű',, ,, ,. J .. . . ' ' ,, ,, , '
lársaavacaora rendezteted málló befsjezáaeül a!t,rQnhut "ajdu UV018, llalla Isi
nagyjeleulAsáatUUip mciiíiniepelleléaéuak. _ aV/ui, liüflinann klór, Kárpáti Uanó, Kakaók A március Si3-lki lleiiiulaló Kslélyen őszinte I.oo, Kovács, KAruíy, I^endvai Samu, Mil-
hálára kölelealek beonínket a szereplök, kik ma-Ihoffer ödfln, Dr. Neumann Ede, Nlih
sainvpMla kiíPrímMödétsel kölcsönöztek j () Wih4| Vik p Miklós,
fényt az es(álynek. A rövidség kedveéri jll la n ,.. , , .. u .
csak arra szorítkozunk, hogy a műsort Ismertei-1RwMjnlcU1 Mj0í> Ur Kosenberg Mór, sllk. Megnrllóul a kör féri! dalkara énekelte pIHiiuermann Mihály, Schűsalcr Albert, Dr. Hymnuál. Kévetkeaell Ká|«r llála nyitánya, ma- Szűts Miklós, Szaluy I.iijo.i, BzaUy Sándor, Ilyet kél zongorán adlak elö IHumansohaln Vll- jfi ainccr Samu, Dr. Sziuethy Károly,
teflíSd - Vécsey fcigmond, Waiai Tivadar.
! ^rlír»'liripbra4<l n „Fejjverkeváce" olmü 8o"M581 e,nök * kö^trnlmat a maga, • operájából Blerneck karnagy veselése alatt adlák megválasztott tisztikar és az igazgató tanács wLtttflnsti aanatanif Ié8iívi«y*k. Ilagiftl nevéln*p ifigjegon nBsbö-Könvn a n
üfoagi- Kálmán „Bolygó az üstökösök malletV'jkflr ügjaiiiaV íolkea támogrttátftt Wrvf,—irr elmfl ferolvasásl Urloli. t alakuló Ijléa véget ért,
Kaenkivül a már emiitett szereplők nyújtottak u a "
aj éa ujabb aaánet.-;üaan estély aeedeawiyaaalt t
88 frl 80 kr. lelülflaeféal, és i|8Q Art II) kr. ba I vételi u rendes jegyeladásból, mlg a kladáa IW Irt 41 krl leli ki.
Meg vagyunk győződve, hogy a liaalal! jelenlevők örömmel vauik asoii jelentésünket, hogy mui tatu. 7 alapító, 9WI rendee tagot, lebll Oaszesen ÜOD olvastatott lagul.uáinlál körünk, moly. körilluiéuy slát-lánya Yta»tá'á-ára sen igaaolja létjageauliaágál, de aőt. anyagilag bia- ■ " -loailja la annak fennállását.
Mély hálánkat óhajtjuk még nyilvánítani mind » > , ■ uioknak, akik M IlivQll lUfillAlát kíWnl^ü, | jf^uyul^ (HiQl^f JBVM anyagi áldoaalokkal járullak hozzá, hogy ohArt. kU»UaK»ntéu»t bizottaáa emelhessünk a Neltiiell Oéhlusznak; éa özek kő [ ulp,,.^,tftMt4 u. zőtt elaő helyei foglalnak el aa alapító lagok
A vármegye házából.
A wietf«»/ Ititipufaltiti íittitmif Ut Smiliti Mm (MikUb mit U
a*.l,»« kmn tUi-
hí 7-Vn ler-
r nuykaafoaei kti'kérliáz nrgf-késtpngatá'i btaotuag kebeléből kikfildótf blaolt-ágaak Uriedal»aa, a tapaaalalt hiányokat mlndsn 0 dalról nagviláaitá jaientéss, kapoa<itatbaq a lelneittlt hiányol nrv»aláaára ' i<ok elsorolásával, A
P9PIÍ____HPHIS Ulaélljn Nagf-Kaniiaa
I város tanáoaát, hogy a közkóraasnak a kú'lgaz
-ü—0——fir^-n-n-Tr-;——«,.,- galáal blzotlváé márclu« havi üláeéa (árnyalt,
^^J^-^^i^^^i^lNabsn .ódoJioit u| alapszabálya értelmeién
Keket flulmann Vllmoiné," Kbítupanger Lipól, abeospangar Leo, Vurglich (luaalAv éa WflUor Jóuef.
Mélyen lisztéit közgyűlés I Kz említettekben uolgállalluk mlndasokal ai adalokal, a melyek jellemzik körünk alakulásának láilsail éi eddigi működéséi, és annál a azük keretűéi lógva,
e* ej kórházi biaotlságpt aiakitaa ateg a mm ej bizollaág m ulapszahályok énalmébaa űgyréndjéi éa be'aO ügykssa'éaél alkna^a pjég a aanak ér le||(iéhei| müködéaét haladéktalanul kaidjá meg. Utasítja továbbá a köalgargatásl bisoltság a vároal tanáeaot, hogy a régi magánkórháznak köskórháraá történt átalakításakor volt vagyoni
melyre eeorttboanl mir eláM jejwt«t»lt bl MMftihtwxárOl. Isla>erelé.éről s^ló l«|lárt éa nér-dékuakal, nem UlözÜnköbb^ jelenléaflnkhta;^,,^ kftalsa.gaUal bisott-ágaak lerjeaasze be, D^Nréf engedalmüket kérem éa, mint a WnVB%ro|„t tegyen jelentést a leltárban fog alt nek Iqeljjlenés (Ilkára, arra, hogy máin höeaöne 1,4 ytk, u ^„„.i^kMii , közkórháa számára latna lejfciem kl Mért a kitüntető bizalomért, g^a^^l. Karkesk as atssl<áaokaak a
waly yel a kör engem -valóban érdamallanül köiigaigatási hmoitaág abal blüaftt táros ha* megllsileh. midőn lllkárának magválaulolt LnttAig aukHalendo foganatosítása után fogja A körülmények másfalé Móblanak »•>« • , kWga.ga(áal blaattaág a lelnlvnaod lelentia-kedvas vároabói, hul niiudenkor kéasa^el uol UW| ^ j,(MUU|Mk , végrehajtá>re
gállam oaekély érőmmel a -könlól; a SBőnfhan tűietea utailtásukat es aj körbáal
örömömre saolgáll aa, heg* a uernas uányu köi I btaoMeAgnatt megadni,
alap (ás munkájában részi vehettem. Legyentsa- . „ . . „ , . . . .._.
bad lehál ea Illetékes helyen a buoau öaainMÍ^fiÖw^i fSfíli "!' áléried ssavaival élnem 1 leien áldja meg a n.- tn*nA«i álllftsra a ko.iga.galá.ibiwtl
kaniual irodalmi és mttvéazell kört ininden igye-|rt« "*vld Jáft0' ,,kwt -H
kezeiében, és fórdilsa {eléje hajlamát mindazok- 8*e«i l'éterur községe kérvénye, amelyben a nak, akik a nemzeti szellemben-- folytatóit áldá- »örvényba>óaági ulon a hóbáaváa tejesiléea atol ebs, a közjó ás kOavűvelódéa érdekében kiintett ié'howlt indokaieiapján magit lelmenietni kért. önzellen működés számára, honllul keblük rejla válámáayea javaa'atiétsl végeit kiadaiik a járási kében caak egy iiikrál is-öriatek meg I utblíOlliáguak.
A titkári jelentés végén R»dó titkár ne- A köaigssgaiá>( bu<>tt«ág hstároaataból kilo Nat 1' Kanitaálól yhlólii'^M * »hspái.|a véleménve* j-laa-
h&py meleg sióval
íig/KunizaAtól
H . r . ... mil" JV'V".TV"1"; I oágvivek mutatkozó caemforérank hslyataek nag-
lálható meuhutoUhAgjjul k^íultak a a biuj>ól^|ui(l(l tAr|yAbHt|. A jelenté* javaJatba hozza id. titkárt leikoson megéljenezték. jelső sorban a uagylvngy^l Ara létsa^náaak
ux.iuiL.uiT____„ui..r 1 i, .. 1, , lest tfijeeatatt elő a vármcne területén aaük
bucauvételét is anunciálta, mtU jelenvoltak X««1Í umlatkoió
Nagy-Kanizsa, csütörtök'
Zala, 39 szám. {4. lap.)
1896. május hó 16-án.
L iemeléiét négyről öirt^ lovtkbá i Kkgykanioai inakon Lentiben, Kura Stérdihilytn, Qron'úny bsn, Petri-Vestéi (vagy Bee iltdíyen), Dobrima« kon, továbbá • tili egerttegi s/skon Talián? BürögdönríZals-ErdödSn, Stepeiken, Zala C<ány b«n, vilimint Zaía-Ejerszeg—sala lrtvfi útvonalon, a köibizluntág követelményeinek leginkább megtee'fl helyen egy egy nj OreáHemáa uartiiését E javaslat elfogadásnál as alispáni véle nény tt őrsók be'vet ellenftwéss ás a = iüzbittwyig megóvása érdekében Ke.«atbelyio aj parancsnokiig felállítását ii javam ja. A köz-~-4pi«gjifclmJ>iiaákÍg-aa itl^ln kellőkép megm doko't jataslaiái magáévá tevén, es énemben a ■inisaterhea kiterjesztés* intér. -
A bír. tanlelilsyeTá havi jelén ése szerint, a ■ioíaiter ebben ts időszakban intézkedett, hozyj : a baiaton-lúredi Erzsébet
: sétss átalakításokkal járó ... H_____„JH
a helyi viszonyokhoz képest az igatguóiináci ált*) elkésíittesséb, a jhkinié<eieknél a káptalani birtokon hépfilit balyelt kőépület tervéé tessék *- Ugyaaosak a miniszter a felső'népiskolánál függőben lovö átalakítások iránt a löld-tniveiésügyi ainitzierhtt á'irt — A minisztert61 engedélyt kért a magán utón msgnkat gyér mskmmedekh&z TszaÜkatk kép tó egyéneknek i ta|a-eger*zegi kisdedorédáná1 képesitése ft/yé-beá. — A ainisz'sr Mnn-3nnl-K«re>ii$|iál-i&mi iskola filá:|iti*it és annak ez évi stepl, hóban megnyitását rendelte el kéj. ÍhmtÖ ai-kshttzástvai. — Vo'l Kesethalyea, bogy a Jel* ~>W>aiiKr polgári: 1aaflTjrtftk_flgyéBat továblnfo^-leszlését a helyi iskolai hatósággal megtárgyalja, Ugyanott a népoktatási ttúnnteaetek függőben lévő ügyei, nemkülönben a millenáris kiállítás bsn vajójéwétet féífil at ősszeg igasga likkal - értekezel!., Nagy KfcnizsAn mégkerdsto a városi bitórigot a sióban forgó építkezés éa i városi kisdedvédelem umetési ügyében. Ugríh ot) a nSpötTPpi iatésélet ijfi/fáfŐÍYiil is kko-SZMaélyi és dologi ügyeit, nemkttlöilien a -tezl-leaáns kiállításon való jéazvé!el::megtirgyaliai Ctttaijia aregittipl'mti a Hóemberben megnyitni polgári eznyis^oia személyi vj«za syzit éi munkaterét Ugyanonnan felt-rifszteite a Unitóképző in'-ézei további Jribőütteéta roanl-ko'é Jelentést — Megíá ngaíia a IV Ik liegy-kerülsli.állami elemi iskolát — A tankötelesek felszaporodás* folyttá *«§éség«« további -itlét-kedéaék ééljáből volt Vizi Szent-Györgyöa. — Slridön meghallgatta r gondnokság »t ét tantestületet as ükoltbá* bajai Mfil s a megfelelő uttrgós htéit áriánk mtgtetalérea kir. épiléatcll hivitilt azonnal megkereste. As u»ysnszon épületben talá t Iiimj3beteg ká'idékta'in ((távoli-, táaa és az ilftidásoknik megtelelő ideiglenes mag-aiinWése ügyében a jelentőit járási fös> o'ga-Wióval és körorvossal együtt inlézkcdéU. —A| ráckanizsai roskatag itkoánsk clsirátása iránt intézkedett s a növendékek legmeg'elelftbb eU helyezése Bgyébta GtHiKÍ EeipZml értekeaUt kapcsán a gondnokságot 'megkereste, — A csab-raa^ill allami: Mola celiaira ki?zenrelr telket -ffiósezki leírása elkészült s a miaitxlerkii további eldöntés; céljából felterjesztetik. — A mnracsányi iskola államosításának mibenlétét a kfoégi elöljárósággal megbeszélte, ~ A Perla-Eoa felállítandó kisdedovóda már- pályázat slá bocátott műszaki tervezetéi a kir. építészeti hi viUI inegbiiálts, A. miujszier It eierévei ünnep alkalmából engedélyezett állami Iskolák szervezésére vonatkozó öas^et tárgyalásoknak bárom hó átzlt teljes belejeiését elmdéltí. - Végül jelenté, bogy a tai egérszegi polgári lin-itkolá Bak at 188ö. évi szeptember hóban Zala-Eger-szegea megnyitandó lógyn náiiummil üsszetüggü több elvi szempontjairól, nevezetesen a jelenlegi polgári liu iskolában latin nyelvel tannló növendékek Jelvételfc vtrsgálatainnk módotátairót, a tógysiiásigm oaa'ályaiask n egnyitásáról, végül a polgári íin-iskola megfelelő OfZtályainak be-ssünUtéaétfil a sa>átgtitst|i községi iskolaszék kérvényei álapján s miniszterhez jelentést tett.
Salsmoa Gyula barabásszegi kántortanító kérvénye ügyében a barabá*«segi tv, r«t. iskolarsék lellmáiw, bogy a tanítókért illelményének hass-láthatósága ügyében, az 1808. évi 26. t, o. vég-féhajtfiait lárgyfiliftn- kiadóit U K«i'ás éffetmében a kellő intézkedéseket tflrgOéea megtegye,
A la polca f rá* katli. és isr. kisdrdnvodálréf idolt jelta'éH i üroti batéoágnak, ladobétai vétetett.
A ufllás és kómikjatátOgyi inlnii'Kijr Istraia
a tán kai áf. ev.- iskola allamsagélys. ügyében pótlát oé'jából kir. lanleltigyelönek kiadatik.
Udvaraok kóaaég á tai rém. kaik. iskolájának ajból építést ügyében felvett jegyzőkönyv o'y lelbivással vétetik tudomásul, bogy a tolyamatbs teendő építkezésről Udvarnok k8<séc elöljáróaági jnlius 15 lg tsleltaég terhe- mellett tégyen. .
Tói-Sserdabely, Egyedata, Tóth-Szeni-Márton község kérvényének nyári gyermek menedék kálit aak e helyezése él ellátáss Ügyében — tekintet tél a (elhozott indokokra — htiy adatik,
Kir. taifslliyeki etéisrjewéit Htt Sienl-Gróth polgárváros rém. kat&. Ukoláia épületének tarthatatlan állapotáról. E jelen és alapján a köiaégi elójáróság felhivstik, hogy ézénj uiOit már ha-j lasuhstaiTsn ügybeit a szükséges inlézkedéaekei aeretetháirál nSí i ■e«indih« \ éljárisánák wejlméoyéróP jonint
terv- és kéitségv^tés ÍOT „.
Kir. tanfelügyelő bemuiatta a uagy-kaniissi
községi i"kolaszék jelentését a tervbe vett épit-keiétek ügyében. Ennek aiepjáa a város Uoáota telbivatik, íi'dgy i polgári leányiskola uj helyiségének felépitéiét, is igénybe veendő' segély
J^éviy abból índal |l, bogy a szinte minden európai álamban érézlietó metógudiiágifálség okai nálnak mm lelieseo atnaosak azon okokkal, amilyrk a nyugsttur^pat ör«*|gokban pa> nnsao't agrár bajokat előidézték, miaéÜogta aaak oly gyófyitarral Isuiak képestk a muőgai^i-»ági váüágot tlháritani, lady a magyar amiő-giidaiági elemek sajátot jtl eméotk ét aa tgétt magyar kfliíelfogáanak megfelel. Sz okból aaarső az agrárbajok megszüntetése végett eddig javallatba boaolt tarm egyikét tembelysali, éa atoa néttiénak ad kiítjeiétt, hogy alkalmi iiiét-mény létesitéiére a magyar Űmdaiom éa kta-élet iemkk titmti érdtklödéaónek Islköltéte aljái kellene törekedni ét oma kall attól tartani, hogy az intézmény péaaügyi tekintetben gytaga lea, hanem a modern spekuláció révén létesül.
Ezek előrebocsátása után , Lény, kiemtlvt azt, hogy a mii mazógaadwági válság nem csupán a nagy- és középbirtokotokat sajtja, de suj'ja u Allöldöo azon földatüttatkil is, a kik maguk földdel nem. rendelkeznek, dt a meiőgas-dtsAyból élnek: olj hitáliitétii lé teái létét tar t|a
_a mezőgazdasággal foglalkozók mindtn Httiébtn
eté veire váló tekintet nélkíl, lialadéktalinul j pusziitő baj elenyésztelésére egyedül likaimat- ' raaginflitsa. Mivel pedig a köiponti elemi iskola nik, smily képes s földbirtokosok tökéletlen épületben több .tanterem aa oktatásügy éitgéss-ÜMtelvissonyaiból ertdő sÜrtt földbirtokot-pnulo ségfigy kövt!élményéinek nem felel meg, ugyaj^-jlás megszUhiéíéiii9Vel akiibirtok ásvraés Tigttltn ezen épület áia'akitáii, illetve a kifogásolt tan- j nebitaéca7b?r ertÜÓ~ agriükótfálltBnut 1f orvo-
termeknek elhtlretétt iránt a tané* bifijiaéaé vei atoaail intézkedjék s eljáráiának eredné nyéröl mnitis végéig tegven jelenté-t. A kir. péatttgylgáigato jelentébe szerint ápr.
tolni. £ (eladalAnak megoldását a koniémplalt liileiinjézat azon iimert körülményre alanilíná, mely szíílnt bálunk a tótd kltMkipeiaage ai egész földbirtok ériékének csak latéig terjed, Wfisitógrop ha pá 4ául at 1000 haldaa birtok tű ajdomtM löulhituléi teljésen kimerítette, aua, ha birtokát 500 hold értékének mtgitltK jalaá-log terkeli, 10 dia révén aeguünt hiteiképéi lanni és ligfetiehb még személyi hitelt élvezhet, noba 600 hold meg nit teihelt Wldnek: még mindig tulajdonosi. Ai"*ily löldbiriokos?. wáa gyakran ki r»n tért a tönkremenéanek A lé-
adó folyt be. A t. év mégy első hónap;iban á>; la mi adóbin hslolyt 6/S.4T9 irt 6iV, kr, amelyet a mait év hason kukában befolyt 6M 67S irt 16*/, krnl egy behasonlítván, n f. évben 37 |p frt 47 krral aédtetóbb a bcflzitW. Apr. végéit a hátralék : 1.S16.I76 frt 80 kr. egyanes adóban, 84719 Irt 14' t kr. hídmewtességi díj- _ ban, 2,179.225 irt 66 kr. $zülOdézsmaVáltságbBn,|:lűitendŐ hite|intéteinek e'ső aorbnn az ily bir f8ili48> irt Wit jff , bélyegi éa jagiüalélihtn, 1 tokosokat kelleni gondjai alá tenni, akként |n-6JlLírL4A kr, 1 Iffltt-egytnértekhetu 78.184 tézve annak ügyeit, hogy -részére i birtokaik Irt W1/, kr. logvisati-i éi italadókbia, U.tf02|még teRSfmentes telérésiít minden körülmények irt 6ö'/r kr. —> Lairaloti i. élben : a) egyenes | köM magmentia. £«t a feladatit sz intésit otak adókban ht.fllb Irt W ' v^ ht. l4-kadmmiusé|l|a jeltátogteher önaegénei^HMgM«!« hirtokrési dijlmn I 377 trt 71 kr. Ideiglenes adómentesség megvásárlást alján odhalni meg ég itt lépne ápri'is hóban két eieth«ir .fizetési halasztás 171előtérbe az intézet máandik főfeladata, t. i. n, eietben 969 Irt 90 kr. ériékben engedélyijeiéit |hogy atókát, kik fö'dblrtok szerzésére vágynak Ás árvaszéki olnöki jelentés szerint a fogai és arra képesek, emez óhaj megtilóiitáiáhot ai-mazói karnáj mároins végén hátralékban volt I juttassa s ekként a ma etégeaitlankedö agrár-2.779, április lióhán beérkeieti 2.60C a így al> HociAliaíákai itorgilsus birtokosokká av«a«a.
" A nagyobb birtokosoktól adóssági terheik mag-•eSateféte végett megvelrttrtoklarllttakef kgyan-ii ptrcélttkn ontva, a< intései tladaá; tWdtt vásárló klientéla minden kénére) kiyáró'ag bö« ven állma rendelkezésre, miután n agrár-sao-. ciilismatnak ép it ai igyik iSoki, hogy a lüld-mivelö-osztály olcsóbb félegeiben megvan a vágy, sőt a vagygni képesség is a (óldbirtok-táiárá^ra, dt eladóvá Utt kisebb leraietek hiánya miatt t kívánság nem laljai&lhat. -Eaákhtn szerző 11 általa kontemplált — gazdasági bitelintétai célját jyakor'ali irányban megiamirtetve, rámutal izoa tígyelemremélto ellenvelésye, hogy az intései a jelen körülmények köti ép olt aem lilei'helna ki a jelseti iránybau sikeres működés), boi arra legnagyobb nükatg leane. A mondottak ►zeriot ugyanit aa íntéaat célját átial oldaná meg, bi a parcellákban való birtnkeladáiokkal a földmivelő proletáriátus ter-jcdésénik gátat vat a a löldbinokos-otitályt lehetőleg megnöveli. Aa agrár aiocialitmn<ra hajló földmivelő proletariáiui taonban ép a< At-föltlön van leginkább elterjedve, ott hol a földbirtok nagy része szilárd kezekben vin i ezektől a hitelintézetnek vajmi kevés alkalma lenne tfóntteitikit parcellátái végett magához viliiéi Eredeti, neaiatia és a tinulminy legfontosabb pontját képeti aa aa eaima, milyet surcö avégből vett iel, koyy aa int&cet közhasznú ta-vékeayiége aa Alföldön is Ithatőve tétessék. Rámulat nevezetesén iái nigy földbirtok-komp-lezumokn, melyek ma a aagy allöldi váratok
intéséi ali kerüli 5.285 ügydirab; ebből iprilis hóban aliiotititk 2.544 dhot s így április végéa bá'rtlékban maradt 2.771 üyvdarah. At irodi hál mái cini végén hátralékbin maridt 858, éptilit hóban létrát v>gttt kiaditoH 8.506, ÖM-tzesen 8 366 üpydirab ; abból április hóban lt-irtak éi expediáltak 2.816 dbot s így április végén hátralékban maradt 619, ügydarab.
Mezőgazdasági bajaink._
Már lapunk egyik elöíö számában megemlékeztünk Úmy Henrik feltűnést keltett munkáról. Az általa folveteU eszme propagálására ismert ' szakértői kézből újból a következő- cikkelyt kaptuk:
Lévay Henrik förendiháii tag, aa E'aőmigyír általános bizjSsifA lárniág igargatóji, a magyar kü/gizditági ügyének egyik elismert előkelő munkán, Eotszabb idő éta nrm szólalt fel i nyilvánosság elitT Akik Lévay kitartó, va«nor-galmn mnnkásságál s minden kö'ügy iránt éber érdaklődéséi küZej^rfij nem ismerik, már-már ast bihitUk, bogy a kitűnő férfin ai ilkpló munkábt bulifiradt s ifjabb erőknek engedie át miidazOn trohnénynyel működő intéimények to-vábbveietését, amelyek alapköveit nagyrént 6 rakta le. Örömmel yenünk azonban tudomást arról, bogy Lévay még korántsem llradt balt alkotó munkábi éa kész mély belátását,
Inni miaden nigyobb nsbáiu u|y válluÍRl l(t( sitéiére, amely valóban köztiUVié^tt pó'ol, A IBbbik közt a maiőgi'daság^ válság ssanálAsá-nak nagyfontosságú kérdése boss/abb idő éta loglalkoititja Létiyt • e ctendt", di annál lyürölciötübb vizsgálódás eredménye ami ta-nnlmány. Amelyei Lüvsy Hurik ,Nihány s>.ó mnőgirasiági bijaink brvoaláaáról* oith ilait a ■ipokbin küarabocát'ott.
munkaeréjét, Fíuladalfin Tevékenységét fiiijin- és kűzslgék Tulajdonában éiaettlétében van
nak s amelyek eten Jttlystlükben atm állatai, lem kOZségi fiskális stemnonthói kelISen ki na hasyitilhalók, nemzetgaxaasi(gt szempontból pedig aa ekkora tőkékhea lü/hető^egkeidetlegesehb igényeknek ii álig filelntlmia|. Efdétes illámat rálikáia szolgál ezen ^gliitáraik a kövtlktiö példát
.Swgtd tárai tölbirtoki 12.614 kn, kaid, malyböl 82,910 kat. hold 4847 birtteak vat bér-
Nagf-Kaniisa, csütörtök.
bt adva ; 16,318 • katr hold legelő; ((165 bét. hold erdő; 6141 kai. hold rét stb. A város lóldbérjövedelme 1898. évben költségelőirányzata szerint 408.689 frt 29 krra rugót'. Ezen földbirtok readea költségei t 108,OU frt 98 krt látták ki. E ázarinl a vároa ilzáta löklbérjftvedelsss 1892-ben körülbelül 915.398 írtra rugoii.
Ellenben, ha Szeged város földbirtokait parcellázva eladja a ha földjének holdját átlag 900 forinttal leaa.Jiépas értékesíteni, a város akkor addig soha nem tapasztalt a nem is remélt ked-c vezö anyagi helyzetbe jut A földbirtokkal járó rendkívüli kiadásoktól megszabadulva a a lüldek eladásából begyült tökét pupilláris biztositékok-kal bíró értékpapírokba lekletve, aokkal biztosabb éa jóval uagyobbb évi jövüdelemmel éa jelentá-kenyen megcsökkent adminiutrativ költséggel könnyebben felelhet meg kötelezettségeinek-*
Ami áll Szeged városra, az a többi alföldi városokra nézve is Jiasanoa; ha ezen vtroaok, az előnyök lelianioréaével. földbirtokaiknak parcellái' ,va eladására határoznák magokai zennek közvet lé-sével oly ilietékeeebb tényezőt, az e célból létesítendő mezőgazdasági hitelintézetei bíznák meg, az az Alföldön képes lenne közérdekű misszióját teljeaiteni.
E<ekben ismertetjük meg Lévay Henrijtlfife lános figyelmei érdem ő tervezeté'. Zarsdékul tel-emiitjük még, hagy Lévay nemcsak eszmét ajánlj de kéaaaek tiyilatkoaik tettekkel in közreműködni Iervének megvalósítása érdekéhen u
nagybirtokos-
osztály és a péHzŐgyt világ több «tőkelő tagja — köztük Lévay Henrik, gróf N&-dasdy Ferenc, gróf Andrássy Gyula, gr. Zichy Nándor, BurcKardiiéíaváry Konrád, báró Níkotics Fodor, Stb.—• több értekez-Ietet tartott, amelynek konkrét eredménye, hogy az oj» hitelintézet alapítása nemcsak : elvben haiároztatott "el, hanem annak létre-jflíte anyagi tekintetben Ts br*lusritalotl Az -^aj-bank-alaptgkéje-rgm3M frtra a cége „Magyar mezőgazdasági, hitelintézet mint részvenytársaiág'í-ra»van tervezve.
Kormos Alfréd,
a .Magyar Pínsífj" ssarkssstAJs.
H 1 R EX
A/fuau n
\WTU1r ír
" — Ruesa-eetély. RtM B. Béla á Magyar „Iranoia líntoai'ó társaság li*káre, lap1 awHatársa-tiszteletére e hó 18-an tévozAsáaak előestéjén- társssvacsorál rendeztek barátai a „Po'gári ügylet* emeleti helyiségében. A buc*u lakomán 30-an vettek réazt. A jelenlevők mindegyike őszinte sajnálattal látta Rztfit városunk-boLlávoani, mely sajnálkozásnak iöj>Jt$n szép fel köszöntőkben adtak kifejezési- Az élnff tóax-tot Mmegj Kálmán mond la Hadára, ntely fel-
kösaöniore Radö a barátság |megtlázltlő__ayJlrá^
nuláaaért igen meghatottan mondott köszönetei. Bomfüd Lajot méltányolva Badi hírlapírói mu-ködéiét, szintén érette Brité pohsrát, dr. .. Fried Ödön felkőazöntője ugyancsak Radónak szólt Saiktly Tivadar /Wr Jánoa k. r. tanárt éltette, kf viszont Badóra emelte poliatát Silmtyi ujabb felköazöniöjében Ebtntpanger- Leóról emlékezett meg, Hajdú Gyula pedig izmát Badó érdemeit méltatta. A aok szép felk6at8nt6, a kitttnö va-trsora, éa Horváth Lscl Ielke*itö zenfje a bucsu-óráit és igen kellemessé lelték, ugy Jftgv n tár-aaság szívesen maradt együtt éjjeli 2 Aráig.
Távozó jéles munkatársunk azt rkesstőségűnk-hö/. a következő sorokat intézte:_____
F- városból távozva, van szerencsém u tekinté-tw íieritésitöséget liszlelellel felkérni, méltóztassék becses lapja utján közvetileni Ddvözlétemel mindazoknak, kiktől személyesen bucaut -vennem — az idő rövidsége miatt - - lehetetten volt.
Sziveién fogom ápolni n távolból is ,'tröt ttz összeköttetést, melyet a rokonszenv és hasonló gondolkodás lereiniell- mag közlünk ós különösen -•becses lesz előliéin az n szellemi kapocs, iriftly engem az Irodalmi és művészeti körhöz, tiiinitk V8z$iiMullioz, és közvotvi a lit'lyT ssjlóhoz fUt. -Engedje meg ti téklnltles sserkesglOség, hogy InOnkápt vjssinlérjak ttgy ttgy „ktilyiuiyelvVeí" és fogijjUn előre iá köizönuuiiiial tttlvöxlelein szíves körtelltéMérl.
L Kiváló tlssielellel kész hívei N -Kniil«sn{ IMim. május 10. Itmli II. Itéln
Zala 89. aiám. (5. lap.)
- Halál«p*a. Ecsy Llialó királyi tanácsos, a Fereno-Jóssef-rend lovagja, BslaloatOrednek sok éven it toll lürdőigazgatója, 86 ávea korában, hosszú szenvedés ulán meghalt májas 11-én Balatonfüreden. As elhunyt, egyik legalapoáabb j TuridU bemutatni, mely. sMrepben a nagy. Ur. ismerője volt 5a magyar (BrdUviasesTOkaak a es operabálban a,kötöna£j és kritika' által agya isméreteinek ftöazünheii BiletoOtOrvd a föl virág Iráni elisasert rendkívül sikert árt al. sását. KI is nevezték azért Balatonfüred megalkotnának. Erdemei' a király is méltányolta, kitüntetvén öt a Ferenc Jóaatl rend lovagkersszi-
1995. májas btf 16-áa.
Somogyi igazgatónak sikerűit íknardi elsöreadl operaénekest vrndégsaafapláars taegayerai. A fiatal hírneves aiftváaa szombaton a h* 184* fogja magát a „Pararttbeesftlet" operában asiat
jé vei á a királyi, tanácsosi címmel. Általános réazvét mellett májas 18-án lemellékel asaráos! temetőben.
— Óvédal kisgyllés. A nagykanizsai KMtdmM-EgytMti e hó 12-én délután Vidor Samuné elnök elnöklete alatt tartotta XX évi rendes közgyűlését, melynek legfontosabb tárgyát a jelenlegi 4 óvoda mikénti fentarthatása képezte. Ezen kérdfe fontossága folytán as ülé-aen résztvett dr lhwioka Kálmán kir. tanfelügyelő is, kihez az egyeaOlet e« ügybin már régebben memoraadnnol intézett., melyből kiindulva a kir., tanfelügyelő a városi tanácsosai tüzetes tárgyá'áaokat ia folytatott ezen ügyben. A kir. lanlelügyelő az üléa folyamában ismertei vén aa Ugy mikénti állását, a közgyűlés elhatározta, hogy az óvodák aegélyezéae ügyében a vallás ét közt>kiatá«i miniszterhez, azután pediglen a városhoz fordul. — Bdtorfi Lajos egye-itte ti titkár nagy ügyszereteltet ^kidolgozott él-nöki jelenlétét a közgyűlés tetaaéráel tudomásul vette éa a Hzámvizsgáló bizottság jelentése alap-
Neu Atfien píllltir^inik'n felmenivényt" "megadta. — A lefolyt évben a négy óvódát 996 kisded látngáita, esek közül díjmentesen 167
- beesAleles Mgtolálá. A sys< giti pftlyisdvBiiHi minap aata egy kneatMur-gető katonás kö«sAnéssel megáll aa Bgyal«t« Hial8lM|tafiü»á előtt t» rövidea* jelenti
---Jelentem aláaan, éppen SNat találtam tizenkét darab eaereat 1 •
^ Hol?
— Egy vaggonban a szemét közölt.
A bécsi gyorsvonat utasai már sltzélsdfk a pályaudvarból, a vaabolioaatok alatt nyugalaus csöndesség terjedt el. Kórüibelül tizenöt perc múlva érkeaett meg nagy sietséggel egy ariember, aki hirtelen bemutatkozott, hogy 0 gatsai Gutmann Vltmos, mljd élénken kérdexőeködött, hogy aem találtak-e egy borítékban liaen két ezer forintot, amelyet csak az iméat sodorhalotl ki valahogyan a zsebéből. Gelaei Ga'mann Vilaaoe nyomban megkapta a pénzét, amelyből jutalmai saáa forintot adott a legbecsületesebb megtalá-lónsk.
^zt a hírt előbb a német, azután a magyar lspok hozták. A nevet illetőleg tévedéa torog fönn, mért a mi gelaei Gulmann Vilmosunk egy firajcárt aem veaiiielt el. Igen valósain^ begy valamelyik ieatvfrja fialán adit«r Gaimana nL-dor) volt a veszles/k ki egyeseriien gelsei öut-mannak mutatkoioit be. Mivel aaoabaa Bpeaten gelaei Gu'mana Vilmos neve a legismertebb, a
Ara egyesületnek jelenleg 30 alapító, 10 tiszta- [rendÜrtisz/ as ő nevét boesáiotta forgalomba, letbeíi, 78 r. ndea éa 86 pártoló ts^ja van. A| — na»l |»lva|. Furfangos lopásról értesít
___ima - van. A
giiill évben lagságí díj óimén betolat 5*2 frt, tán-és be irat ás i dijakból 55H frt. Az egyesületnek 16000 frtra rugó végyona van, de ebből o«ak mintegy 300 forint folyóflitható.
. Hojjonnn Mór a kjsgyttiés nsvébea aelfgJtiL- gazdája elaludt a kabáizaebheo iévft
izAnetet mondóit; dr: Ruuiuka kir, tanlelügyé- -pénztáros tsriatmából 16 trtöt kivett, a atobá-
lőnek az egyesület és ennek óvódai iráni tanú
zzono/ta, liugy az egjeallfot—vezetőinek éh fen tartóinak sasvazott elismerést. — A választmány indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel dr. Wlatsics Gyula vallás és közoktatási minisztert u égyesülei tiszteletbeli ragjául választolta. —. Részint kilépés, részint elhalálozás folytán tjjbb választmányi tagság jött Üresedésbe, mélyek betöltése V&IUitál UtjAn cezközóitetvén, kővetkezők-jutottak'mint ujak a választmányba: CUmnt Lipótni, Ntú Albtríné, Millinyi Sándort^ ét Stbttlyén Lajotné. A gondnoki teendőkkel Hátorli - Lajoa titkárt bizta meg a közgyűlés.
— Klráiidul&N. húrvdl-kirSti erdészeti akadémia niTvendeke két tanár vezetése mellett e hó 14 én tantilmányozás 'oéljábólMnéjlátogálU aa Ujlaky-Hlrachlér és lia oég^ alaó-domhorui fatelepét és ennek kotori gőalOrészetét. A oég tagjaimint levelezőnk velünk közli — a legnagyobb előzékenységgel kalauzolták hoiváf vendégeiket, kiknek egyúttal alkalmuk voli a Hií-chler ház ismert magyar vendégszerelét "élvezhetni,----A társaság kirándulása egy egész
napra terjedt-:--:—
— 4 lelenyel ifTkavékpéaslár a legutóbbi rendkívüli közgyűlésén aa eddigi elnök Tamáa Adám lemondása lolytán uj elnökül Sohtniéd Emil Pbtn-Anna-majori tekintélyes f8Id-birlokost válaaaioltá meg.
— .lalaaaicgye 4a láreial." Emliieitttk már lapunkban, hogy a Halia látván és Hoff-mann Mór, hágykátiltlsi írók szerkesztőében megjelenő ,Zalamtgyt ét t>droiai> cimü milleniá-ría niü támogatására a megyei állandó választmány Ataaáz forint összegét hátároaoil Indítványozni a megyei közgyllléssn. A f. hó 7-én tartott megyei közgyűlés o segélyössieget egyhangúlag megszayasta, saon kívül elhatározta, hogy Nagy Kanissa és Zals-Egerszeg rendezett la-náosu városokat, valamint a aaolgablróaágtik nt. ján az egyes nagy községeket hssonló támogs-tásra hívja föl Igen örülünk,, hogy n derék mnnka-irányadó liilven Ilyen lelkes fölkarolásban rétsésllll, tiiualUi, hogy. a megyei köigyüié* füililvásánnk nnyless a ltullff. fognnaljn a Jl'mty gnndilttl és áldozatokkal sswrkesaietl utunkóval sMtnblflfi'
Vi>n<léRaa«>rf|iléa. Hsiultáilátngató kit-sflmégfltlk Itlstutyéfa ilfümmel Végül it lilrt, hogy
bennünket létenyei leveiezöaX, Ugyanta Szigeti oltani tyabó, midőn egy ízben haaa menet nya> galomra tón, a kabUtát u ágya mellett llvő székre lette. A segédje kileste ezen alkalmat *
ban levő ruha neműi pedig ö*s>e csomagolta a
litott étdeklftdéaeért ás^ jpártlngó lésharatáér^graff ggypn még u tj fayimáB, flicira aatiak, mely eHsmerf Tntzvzkat a lanlelttgyalö ttint vl- hogy menni alig tud, nlsH nagy mértékű aáa
tasagbm szenved — tuegaaökött, sllávosása által jövőbeni óvatosságra iotva mindenkit, de kűUnöaen gazdáját.
— llredalmsl hang Letearéss. Urasági cseléd : As uraknak azt a.rilkán jó lakott, tiala nyaló teremtő fájukat ugy vágom kandteket lel-sőbb utasításra nyakon, hogy a kél aor fogok kipotyog, miért mernek a Mura-bidról az ura-dálmi leglirbe hainlni ? T
Tisztviselők: Bocsásson meg nem tudtuk,hogy a iégür oradalml tutajdón. ,
Cseléd : Buták I Azérl figyelmeztetem magákat tiéptn, hogy takarodjanak 1
— Inyeae l*lvaj, Németh ttyörgy neví rovott múltu kanász elhagyni akarta helyé', mely alkalommal a vidéken sgf AI* szemlél tajioit a-cétMcJlQgy valami ked vére váft " zaákmán ynyal logls|hassH el uj állomását. Meg is állapodott egy oiörnyeföldt hajléknál, melynek ajtaját bate-sziieite s a konyhában lévő-üres üvegeket onnan kihozta. Minthogy azonban a kornak régi bi ve, lógta magát, kibontotta a pince talár a a hordókból magának néhány literre yalót leeresztett a onnan buoaal véve a lopott bort eirei-telte' a közeli erdőben, * szintén magával vitt pálinkával -együtt. A következő napokoo azután a kanásznak nokazor volt jó kedve, wert sürün odá járt a boros üvegekhez, míg végre valaki raj) kapta s a lopott tárgyakat felismerve, je« leniési tett a csendörségnél, hol * azután leleplezték a torkoskodó pisztpr manipulációját, mi-nek^Öveikeatében a legnagyobb valószínűség sserint szomorú napoknak néz elébe, -mert as bioohyos^ hogy a hasonló dolgokért már b(Intel ve volt' embernek egy darabig majd mk az állam panaszos kosai ja tog ki járni.
— Blvesaetl ayakkezdl-ll Folyó hó 12-én délelőtti órákban Sugár uton a Stigriia-féle ház előtt egy gyémánt z opálkövee araay nyakkendőid elveazeti, felhlvatik a breiQletaa mogtaláló, hogy azt a rendőrlŐkapitényi hivatalnál, hol -kellő (utalómban rá^oiüi, nüjn át.
-» Klm(4 lakAa Keizthelyan közel a Balatonhoz a fltytjftévád larinnisra 2 elugánsan bu-tproantt szobi kiadandó HővoMiet if kirtilóliiva-liilljiiii,' -
NfT-KMlut, ctMGrlök--ZL
Színészet.
Vásárnap: CMaghúlídt. Ráikay UkIa uj nép-uinmüvt adatott — Héttőn Owm: Sudejmaan . teiamBve kittit tunre teljésen kielégítő elö-adtokon.
Kedden Dówy Lejének három Itlvonásot vígjáték*: >A eeók< kertit aainre. á darab ismer-■e<éaéhe oem bootájtkotunk - a kéltéi képzelet ■teaélyet játékinak eaie ragyogó «>Q'eaiényÜ Ismtrik olvasóink és így <*ak a» kontteláljak, hogy a derűit elmésség, mely a darabot áttengi a nyelvezet ét csiszoltsága, a tar-
talom éa torna wépaégei noet ia e^ragadtte a jélen volt műértő kízftniégei. A tzeréplök köafll első helyen említjük Balogh Eleit, mint királyáét, kitek játéka mivéati miga-laton állt. A lelki tusil, melyéi a .Mez ie szép gondola)' kelt beane, hogy 0 legszebb aatsony, megcsókolja a szenvedő zsidót, mély érzé«sei és szenvedélylyel játszotta. Kalmár PfmU MariUája üde és kellemet volt ugyan, atoaban a csók definícióba sem tudia belé'eheloi aai a mély poeziit, melyet annak előadása megkíván. Milánt Lajot királya jó alakilát volt Balla Kálmánban mint Cárlóban meg veit a jó igyekezet és kiváló tehetsége most sem kagyta cserben, de mtglát-uott egész ahtkilftgán bog) e szerep nem neki való. | Dméri mini Sohriniat sok derültséget kellelt, | bér e szerep diszkre tebb jüikpt kivált \oiaa. Pelerdi it Bretiwg Anna tőlük telhetőleg igyekeztek szerepéket betölteni. ? »*■:■.■ - k—. -
CSARNjOK
Zala. 89 seám. (0. lap,)
seti hasa Margli,1 de ttyori W etak mitntp reggeli mise után látta. As nap Bilin clba/árazta, hogy atyjának izól A uj élei megkezdése végell.
Azonban délalán, midőn tervé* előadai akarta nsgyoe Modálkusott, mert atyja a woiotl alvás bsfritt a kis kertbe ment, egy retmarin ágot startolt áa »gytaee#n*Borctéék felé lartoti. Gyuri igea boldogért érezte magát, nett jól tudta, hogy a roaroarinág a leánikérö di>zt.
A kováét valóban mtgkérie Borctától Margit kezét fia Márnára. Ntgy OrOmaul mind bele egyesiek.
A két gyermek erőmét boldogtágát leírni lehetetlen.
— De ugy-e, mo«t nem mész el innen lakni? — kérdezte, nevetve t kovács Borcsát. Mosl akarunk csak jó saamazédok lenni. Ma Ityrtn aá'am a kézfogó éa bárom vaaáraapi kihiiaetéa után, legyen meg a lakodalom.
Ugy it történt A eseriartáa után at R. városi orvot lepte meg a ftáaaoépei, ée midén a mu'afás javában folyt, lelálll és btazélni kezdett: .Barátaim ! A ki az élet keserűségét annyira éreale, mint én, boldognak érzi magát ilyen szerencsés emberek kÓz61. £n ia ily jó leányt vettem nőfil, mint te Gjnri. Boldogok voltunk! De ekkor lon'os Ügyek miatt »l kellett családosul hagyni ét mivel leletégem rólam bírt nem hallóit, elmeat rokonait felkeresni, de nem ért hot-tájuk, mert Qiktsbaaa kalit ildozata lett. — £»ek múlva gazdagon tértem biza, de boldog* tágomit nem leltem sehol. Tűvé tettem mindent kerestettem feleségemet ég gyermekemet, de hasz' islsn. - Vigasaoatat már csak s kötelesség teljesl-tésében leltem, de oft.ahol Mm pengő exú-it_ a fiaetéa, hanem B ttegények bilit kőnyei. így működtem. K. ben is, és itt találtam mag szere lett gyermekemet.* Margit ntflarfkollfual honit atyja ksríáb^j .Most fiam, szólt Gyurihoz, vedd trjra Rita-Iáit kedves leányomat az én kezemből áldásommá] egyttil"
Sufft
í _— lm. L ZUa
— ígérje tr»g atyám, hogy a leáBynyil péns-rél aem beszél I
— Hál mond meg már egj szer, ml a kíván-
^M'oe Murgiraíakjál" iehnteli tu*wti,ÉBS^«ád»ft mtaden rgte^tg, Jelájftk-iísteiVmert -anyjától a kwáes itüé4u
- -« " Ságot holott magával a kovács básába, abol aa
fagtadta.
— Mü—glt? Ti Irt vagy f p* szólt a kováee meglepetve. ":■ •;.;;-.■'" r * * - if;: .f~:
— Igea — monda őrömiöl tngárzó arccal Syariv ée ha ff nem Isti votot a-s éa sem voju nék. Ó vol aa, a ki ágyamnál lirraaztoti és % haláltól megmenteti, a le ötówedre. Gyuri most I Mamitöt kezénél ingva akarta atyja elé vezet m,j de Margit ezt meg ata engedve igy szólt: — MáreÍWs(MIéd, Gyuri? mit mouútam nekad?)
Meg akarsz engem szert »zégywnteni, hogy én! . , ^—<1 — - „ .
kénnyebb kéteiee^get villáium magzmra, téfced!,i*"í H355 ? '» ?ot,
ápolva idegen iiMretlen belyett? ^enugViáol- l,t?W apókban voltak vidékOuköo némi etözé-tam volna másU betegemet is, esskbogy Báted * Baukkadt te-
tsivetebbea végeztem teendőm, t - Te moat|,,jlwk korá.B,,,*4!u ®*r
uj életet megkezdték ée áldva folytatják,
Közgazdaság.
Gkbona üxlet.'__
Nayy Kamzta, 1895. májat 14. At idéjiráa utolsó lud ^ításunk óta lőbbnyire
___ 1896. méjUB hó ÍM*.
ellenben silány, árpa — igea tsépea fejlődik. Kepe* most áll virágaáaban ie Jé lerafaü oyujt kilátást.
A mult heti fttletfak aa árhaayatlátok alatl álloti. A kÜUDldl piacok sokkal ny^godtebh bantnlate nem kibáma el hatását a mi a tara jnkra ne, ebes járult még ston körülmény la, hogy a kormány által kiadott oratágoe jelentéi a velétek álbtaáról jóval kedvezőbben hangzóit, mintsem az érdekeli' tfflflk azt MtétrlftéL w igy megindittattak na árcsókkenéaek aa egéét vonalon.
Búza a mult bét elején még izilird lyányantot követeit, de kénAbl lényegesen éllsnyhuli; Kési-áru-tulajdonosdk azoaben még mindig tariAaka-dok és at ote óbb árakboa aem igea skarnac alknlmazkodni.
Rozs iránt még^mlndig elég kedveafle banga* let é< tz oem Is etodilkiló, mert a kilátáaok a jő vő aratásra éppeoeéggel aem kedvezők". Arak a határidő üzletben caőkkentek ugyan aebiny kra;oáJnra), ée kéez árunál majdaem vtltoaat-lanok.
Árpa és atb csekély figyelemre Uláltnk ;ártk hanyatlanak.
|Tengeri. £ cikknél aa állalofk előre látóit Iriftf^ilteaái gyorsabban következett be, miM-sem azt magunk gondoltuk volna, amennyiben aa árak a lmdape<ti piacon & mait hét elejétől tegnap g nintfgy öő krral alább srálltnlh Tegnap ugyan it fit némi javulás állolt be, de u eligha tajrjjmtja fen magát. A mi piacunkon epe-eialitér nem igen tea megnyomva a hatalmat irhanyatJáaeknak, minihegy a vidékről piacra kerülő csekély meunyitégek alig elégaégaeek a getek a helyi logyaaatáa fedezéaere, de mihelyt meg fognak je'enni Barcson aa éhlff bai»rakoini-nyok, nálunk is «zük-égképen be fog állaai n riBiili.
Kai jegyzéeünk : ' v
Búza... ... 670 - 7..
Hoz', r. ... ... 680-6.
-'rfa | 6 fl,' ~ 1 " ■ ..-----; ''.."Jx'Jj
—Zah.^.-sriíí
Tengeri.... ^ 7* -7.26.
K-n B-s.
NYIÍ/fTÉR*)
Kagy-Kanlzaán Batihányl utóéban agy 6 szoba-, konyha, éléskamra-, padlás- plnoéból álló ház, udvar-, kart-, mosókonyha-, (élasnr-, faház éB Istállóval egy IJtt tubid kéxMI sUd«. Bővebbet liponk kiadóhivatalában
kasa alaaol apáddal ? — kérdezte kéaöbb Gyurit, ée mietet es aéiaán igennel tejeli, aaeaw-nas tzóh > Tehát, lilén veled, maradj egészségesei buldog! . ...*-v_-
Margit már menai akart, de a korács starti nem eagvdlék: Kn ét Gyári nagy adÍBajd va gynnk. tlflbb fizetiii skiritet, de moat oem tehetem, Még itt maradsz?
— Igen, — | felelt az elpihi é Margit.
— Hát akkor boldog viazontlitásm otthon V Ne msradj soka!
ftnc<ut vettek egymástól.
Másqsp reggel ta öreg llorcta, Márton éa öjsri hazafelé hfj'ottak.
5 r yr.
Aagutzlos béatp egy szép raíéjéu hárman éltek Borew kőpadján. Márton h*ti keresetéről liammélf és öröméről, hogy Da o y jé színben van, Bore-a ée Gyárt hallgatva Ilitek, míg Boros meté'aí IttcdefL hogy -M..r^itUil levelet kapóit, awlyben azt Írja, hogy holnap utiu e.hagyja B vérest IjL
Még tohs«em mondtt li a kováét Mrrgit nevét la itt léte as,>hái annál nagyobb lelH-nétt kellet', midőn igy i/óll t ifgy mir ismét eg|ltl veiaásk, mis' mindig eaelftiL' »
Dt eeas rövid időre, »taélt kbsbe Horeta, mert elmegyek tarifa lakni leányommal egyUlt.
— Elateríltk ? — ttóli eg)ts»rrs atya és Ka Me estaé j beloadsá|Oi rin nsi'jiMre f folytatá Má09n. Be ntpra koeWmat kölceőn<öw lüietl Wtiöjtl egylttt, hozd már igyrzerha>« Mirg|iot
RureÁ iuUsaen vst<s as iisnistet, és még */íverel/|«« bsllgatis Gyuri styis |ésbártUt. nut atp »tiva épan egy ^inltti esle árki*
tdóa cwpadékok igazin ki«in ito«sk volnának fjsrreticsére a mi v^dékOnköa még mindig nincs oiy nagy szükség esffre, mint az ómig m s részeiben. • — '1 1 * ' .'■.'.. = Vi —"—* A vetééek illitár^l ujai nem igen mondhatunk H| aaokail a. amit bét é<a valami nagy e őme-netel nem s conrta'tilbs'á. de legalább vis-aa sem fejlődtek. Búza jó köaép'ertnést ígér, rozs

l nraüiaa Halmi k Irt aaa riilai hlillmtgil
Dr.
L 6 K S KM
I L
Lapíulajdonos ée Éadé; VIMCHKL V € L ö r.
Nyomstoit fisaiul flllop la|iiulaMoiiositál NNfy-KauiBaln, 19115,
40. szám.
Nagy-Kanizsa, 1895. május 19-én.
XXIV. évfolyam.
riitm
14* IiOmwM t Up iMUMilrtatif MMikMi iWa fctahf.

BittUTiiitr
Vár-kiz-éplt* » fítiM tUb kHyl t>l.
U-ómiTtM ÁBiK: faé« km II t«fi (I frt - kr) riUrra t kom (• Irt — ki) *«yeéá»u I kmü (I toMkr;
IMettak JiUafMU ■áatttatuk.
m.m.*»umM mk >mmi ~ ." t Politikai és vegyes tartalmú lap.
Ml -' (. — •
.. * A Nagy-Kanisaái- e* dél-salai takarékpénztárak, a Kankegyesdlet, at Ipar- és karadta- j,(i.j.
Tiit-i- vtoaa. <Wmi » Nagy-kanizaai ngil.iaipMar vetkezet és a letenyeitakarékpénatár, ^ '
tyyei szdm dra: !• iro/rdr.
a „nagy-kanizsai maiétagyár és serfOzöde r. I." Amtaloi IM9nft.
Megjelenik DfagyKaHluái hrteuklnt kélaicr: vMáxnap ém avSLtArtökfija. ——1—
Bllmha. .tUaíit a khlilÉ«*ia . • ftwtkaaék Mtl riíto kMlrir ►y karukjUtoib* liUmk/Wl!*
Dehogy flégtétel!;
Ritkán akad ujtigolvasó embernek humorosabb látvány a mostaninál; Élvezet-számba megy oly lapoknak az elolvasása is, melyek egyébkor ugyancsak ritkán gyönyörködtetik á (közönséget. Finom csemegét szolgáltat az elfogulatlan szemlélő-nek áz a vergődő kínlódás, mellyel a klerikális" ellenrtít újságjai a polifilca legújabb fordulatait fogadják. Dehogy elégtétel, h^gy Bánffy wnmt/Dehogy elég* Jj^ -tétel, J>qgy—ys(g/t<ir<& nuncius -állása MéCs heti tarthatatlan s hogy vísszahivatásának lényriyéválása már csak rövid idő kérdése I Dehogy elégtétel még az is, hogy Kii-nokj tHttli /—Hisz1 olvastuk . *svarcz auf vájsze égy este megjelenő magyarországi lapban, hogy: »a korona inkább elejti Kál-nokyt, csakhogy Bánffynak né~ kelljen a
lesz, hanem-tW/... Kár volt az elégedet-szabadelyű magyar kormány „áz egész lenekre nem , biznj/a megoldást I Kölömbet j vonalon1, diadalmaskodott érteírvólna el ők annál' a „tehetetlen"- Dehogy élégtétel ezt Bánffynál. ""' "' ' -> . 1 111' j ■ » í
Nézzük csak rtlár most komolyan, mit | BéCSnefc büSZke Vára.. " . ért- el az a „tehetetlen" miniszterelnök^ kit-*
rövid ételében már aimyiszöf Igyekeztek ál (=n.)Mégis csak kedélyes nép ia, a szabadelvű -párt romjai alá eltemetni. Ma-1 bécsi. Kifejezetten nemzett typus nélkül, ke-^arorarág az ö „gyönge, ügyefogyott,. veréke * cwsh, osztrák, nénírt rtudja Isten tarthatatlan'' komM alatt oly hdérc-1 ^ ^ fejolyMlk & ftjocskáknak - csak
•nyomás alul szabadult föl: mély hosszú idő _ , , . .
,"--.rí 'Yrt 1 r /r»n 1 egyetlen egy dologban tud excellamlya tgész súlyával nehezedett közéletünkre1 aj bJ ,,—.-----------------
s mdy^zíntelehetetlenné tett sokmindenftíe a terrorizmus eMrSffien, amelylyeT egy numkái a nemzeti lejlfldés mezején . Bánffy | csoport kétes erkölcsű existencia köiel két báró végre valahára tiszta helyzetei \tcreni-' évtized óta lehetetlenné teszi a szabadelvű telt Sikerült neki meggyőzni a iegalkot- eszjnéHj mcggyöksrescdéaét, s szétmorzsolja mányosabb Tejedelmet" a magyw a szabadelvű Haladás vívmányait ugy, hogy
elvüség áltóspontjának helyessége W^ Nem | ^ fővárosra, mel} {híres volt la-
kell többé tartanunk holmi sötétben-ólák; —r , , , ,, .
kodó reakeionámts befolyásoktól. Bánffy]^M^k^ytrtg^ ^a mejyre_a bécsi
tások, amelyeknél á bizonyítás ereje már magában az állitásban/benne rqlik, úgy bizunnyára az idézett ellenzéki" csodabogár hatalmas egy díszpéldánya az enemfl kategóriának, !-..-_..
•f Ugyan mit akar még az ellenzék? . Bi-zonyára azt, hogy a király csapja el az egész .szabadelvű. pártot és kormányt és alakítson' a „nemzet!"^ meg a. ^tlggetlen-aégjíí klwrikáligtk különféle cifra ámyaktar hói egy egészen ^Sj valamit, ami egv két bét jtUU. meghozza Rómának és :„Béc(tnek" azt az „elégtételt",Jiqgyrinie: intra Hungáriám non est vita — Magyarország nem
kiiáut. elégléteit megadni.* Ha vannak álH- vilSeraszóló bizonyítékot szolgáltatott a ember bQwliáw momlottta íi-
tliftk 9m*ll'.lfnil n hitnnviéU mrmna mi. . . . . ... 11.. .............. . .* J m u . .. «
belügyekben önálló fqagyar állam szabad-j ,,'S gibt nur a Kaiserstadt, 's gibt nur a elvű törekvéseinek tgaZfv, hóditóerqe mellett. v.' - - —- ,___•. —
Jól hangsúlyozzák, hogy Kálnoky buká- már alig lehet ráismeiiai. Politikában, társából . napnál .világosabban világlik ki a sadalomban. annyira uralkodóvá lett a reak-kp'ronának az a határozott akarata, hogy »ió', a legveszedelmesebb maradiság, hogy Magyarországon heiyreilljotl a belső béke ' szabade|vQek minden cselekvési kedvet
és a közéletnek izgatotf, bénító állapota*}. , . ,,,, . ... • íi^. r« 1 i - .- xi. 1. uTI elvesztettek; a inkább visszavontnak, mint-föl-végrei-a nemzett éleinek oly hul-p--^-------
Jámzüaa^mely termékenyitfileg; áldáathözd-ff«m hogX ut " í hircot> W hatVsokat-szenvedett állam fejlődőére, Ijökot siker nélkül emészti, fq/ytassák. A leg-erösbödésére. - •. — ; j ostobább jelszavakat, melyek alatt gyak-
Bánffy bárónak sikerűit a királyi az ilyj^n minden egyéni szabadság elnyomásának megoldás üdvös voltáról meg^vŐzni^-Aj rosszul leplezett szándéka lappang, a nagy
A H£ALA<4 tárcája.
Nőalakok Jókai két regényében.
— á „Zi L A" «iW«ll táccája. — * Irta: Haláax Margit
Ha egxJró agjcaánerbelí munkát ir, bizonyos résztelekben, helyzetekben megtaláljuk a hason-latoaaágol és a jellemek küzOtli Onzelüggést JNem mondom, hogy hasonlít a nyelvezet, gondolatmenet is, mert az Wacsonyiié* volna » aáiró szók lemi nagyságára és szélességéi iggn alacsony ni-veaura azállilaná. Olyan ŐMzefQggéat és h«'on-lalosságol akarok csak mondani, mini pl. ami'yen Bnnley Kik bárd zenemÜvéíHóit, vagy a „La príére d'onk' rierga" éa a „La priére expucée" t-itnü darabokban létezik. .■*'?-]"
így ha figyelemmel s a lélektan vizsgák),- boncoló, kfívelkezíelő szemüvegén olvaasukvát az ,Kgy magyar oábob"-ot éa „Rárpáüty Xofíin"^ nameaak a meaeatflvés éa.lőrténell anyag Otuo,' függését téljak ( nemcsak a' lérü|!akok kii tudvalévőiéi iqyaoefyiik, egymást követik >n kél regényben n~ jellemei busódnak ethomáty^silat-lanul iBseie(ü(gv», de a női alakok — bár ujab bakkal is találiiosunk — benső elrendezése in sokban haaonlil etymáséhoti - Vegyük például K lékjét híven twarefO Kaféky Flévél a Magyar Nábobban » asután H«enlirtna/ Katlriljái a KArnáthy Milánban. Anyja leánya.1 A Idlyget, lajkl állapot majdnem egyforma; lf)nbsé| cuií egyben nyilvánul, uiiiouiiylbuit rlóra
neje volt HwtelfMk, Kfttlnka pedig mennyasz-szonya-Zollínnak. • ~ ~
Mindaketlen' árhtflanul, akerafuk nélkül vetély-ursniöl, — valaufalal vottak ama másik kél
uőnek. ' j • . ■ >--——-ti
Msyer Fanny szerelme Szenltnnsy Rudolfhoz ás Ktknierepy Titmaé Kltrpáttiy Zoltánhoz a reménytelen, szeroncséllen szerelem haláltusát yivó hartífl. ' ' ' ■ 1 ' ■-•: t ^ • ""v
A különbség itt is mulatkpzik külső helyzetben, társadalmi állapotban, amennyiben Mayer Fanny asszony, Köcserepy Vilma pedig leáuy volt.
Mindegyik inegháT^h^öli u lelki iánut azért, nterl nem lehel, nem szabad nxt ,szerelni; akj .már a másé, aki az övé nem lehet solrt,
Fannyt még a lelkiismeret is gyötörte, mert már abban ia bünt Jtlolt, hogy Ö csak rá is gondol arra, aki a mMé egy egész ételre, aki férje
legkedvéáebtröarálnöjének. .........
At 0 gyenge, világban járatlan Isikével' nem bir tnagán uralkodni, midőn Eszéky Fiira térje Hzéniirmay«Rudolf meglátja a riyilvaliagyolt könyvben as állata ólőlto való estén lessakilotl és el-(fóholl Irisl e ámlranlhol
A gyengéd tartöskodó a az öreg térjties mégis hii Kannyböl kliör u fájdalomba síivéhöl a agenvedély lángja, mhlön megvffNfti Rudolfnak hogy sieietl öt A lemondás és Flóra barátnője IrániI rauasikodás pedig legnemesebbéit 'nyilvánul akkor, mldön ftrra kért lludollotj, hogy Mvozsék, hogy soha többé na is lámák egymást ö Inkáhh síéitvwl, lemond, mintsem iMtjn, emherek, anját
lelkiismerete, de főleg Flöra ct'éö vétkezzék t Inkább ő lesz boldogtalan, mintsem azzA legye azt,* akinek jogi van boldognak lenni. Neki nincs joga, nem is volt Nem volf, mert szerencséllenaégéra ~ a Mayer névét viselte; -nincs, mert ő törvényes nejé Kárpáthy Jánosnak." T
Köcserepf Vilma ugyancsak sejli, de nem tudja bizonyosan, hogy Kárpáthy Zol'ún szíve Sznnt-irmay Katinkáé, azt sem iudja egész halározot-Un, hogy félig-meddig már jegyezek ia.Caak egyet tud tisztán, azt, t. I. hogy atyja halálosan gyűlöli Zoltánt s hogy anyagilag ir tökélesen megkárosította. A lelkiismeret, Vilmánál is feltámad, lelkének, szivének egész fájdalmával, mert apja vétkét magáénak is vallja, bár leljesen ártatlan I Zoltán megkárosításában saját Inagát is bűnösnek hiszi.
Mjkor halálos beteg, tydalják vele Zoltán megérkezéséi, kittek a büszke apa magát megalázva könyörgött hogy-látogassa meg beteg Icányát.mert élete lalén tőle függ. Zoltán belép a hagymázos beteg le ányka szobájába, ez megpillantja s rövid néhány perc múlva Vilma Zoltán karjaibán hal meg Mig azonban Vilma fájdalma, saenvedése lápa* betegségében közvetlen, saenvedélyta szavakban)* apja iránti keserű szemrehányásokban hyllvánul, aa elöu Mitycr Fanny némán, etlemelell numdétyWel lo-gadta a halált, csak SzenHlrmay. judoU boldogta-lansAgáról, meg at a be nem Injcztitt levél — melyet .Stantirmaynénak irt halála előtt való napon amit c»akil év múlva olvaatak el a belala^ aolt lakoulályban, de a ki elolvula • a titkot jól magábaa tartotta ölető végéig, aa saiotén nem
Nagj-KanwM, vasárnap . •,
gondolkodni mm Md6,, tömeg ujjongó örömmel fogadja. Az úgynevezett keresztény-so-ciális néppárt, melynek nyíltan be nem vallott tendentiája a' legádázabb fajgyűlölet, csak köpeny, mely a legridegebb önzést takarja el, s nem hogy a keresztény társadalom emelésén,. a nép javán, hanero-elten-kezőleg, a társadalom erkölcsi romlásán, a nép elnyomatásán firadozikJlj azoknak a gonoszlelkü vezetőknek, hogyha a tévútra . vezetettek tudata írtnak Ibgednt-aftnak a játéknak, melyet vele Oztek. Igaz, hogy máris tudatára ébredhettek vólna, mert ezek a . vezetők semmjtsem valósítottak fneg azokból az ígéretekből, melylyel a tömeget lépre csalják. Varja birkatflrelemmel, de l>i-bizonyos, hogy e türelemnelr-egyszer vége
l
40 agám. ( j. jy,)
ránycsinálásnak alpolgármesterré megválasztani, (hogy mennyire szereti ejó ember a magyarokat, és Magyarországot, azt több, ízben kimutatta) Igaz ugyan, hogy egy. ^aiporitás választotta meg, mert a többi aza-vazátlnpok üresek voltak; de a derék férfit^ akinek ez az állás már régóla szerény ambitiója volt, pefsze tisztán a közügyek tfánti szeretetből elfogadta azt De még nagyobbra van hivatva, a kedves antiszemiták e- vezérszónoka. Még -polgármesterré is.-lehet Álért dr. Grübel, polgármester, és dr.
Richter at alpolgármester lemondottak. A j kör választmánya, vagy ennek egy ré«ze
1846. május ImJ
ga(Ö közönsége lemoly nsgy és áldozatkész, hogy egy jól szervezeit láraulalnafcggr egész téti sataonra ft' tisztessége* megélhetést bizfostláni képe* volna, pedig hangsúlyozom azt, hogy Kanizsa műértő és e tekintetben finnyás éa elkényezteted közönsége csakis jól saervegelt társulatot pártol, gyengébb erőkből éllé s kisebb társulat itt hiába próbálna szerencsét: » köxönaéf igényed még fokosa* egulánra Somogyinak igazán kitünö erőkből öaa-szeválogatoti, jól saarvazett a fegyelmezett lata s izomoru fttispiciamok kittemének egy, es után városunkba tévedő kisebb a gyengébb erőkből álló társulatot. j - .
F.bből az kövelkeaik, hogy est i lársulatot, melyet a kflzQngHg bwattlni a megszeretni tanult, biztosítsuk magunknak jövőre is.
Tegye magát.érintkezésbe az irói és művészei!
tér szabad tehát, és tiszteletreméltó
integernek alkalma lesz teljes nagyságában ragyogni, s hagy tehetségeinek ^fejf ftdni. -i Meglehet, hogyve-deréfnír és csatlósai fog szakadni, s a megcsalatottak látni fog-ligy fogják magukat leghamarabb lejárni ; ják, hogy kiknek a szavában, az ígéretében az a hanyatlás, melyet a jff bécsiek e za
biztak. ----- , ■*-■■>..----; -'-—;—r . ' .jjpngó, lármázó, üresfej íl. csoportnak köszön-
A szabadelvűek oyötoról nyomra yesz-rííé{íi;k, meg tóvább-is fog tetjedni s uralmuk tették el á pozíciót; sa tehetetlen kormány j kezdete lesz talán uralmuknak vége is. Ám jjfepl -fMK mm a i^ijiiuk, uidyjteljék nekik keJvök,bennök. Legjobb, ha a mindent étnyel^elJgpyeg^.Szatócsok, j maRa férfin t?nnl a* n» '"^"yot,

egyetemi tanárokig mi^id-mind efinek a1 sérti levét ők fogják meginni, az árát pedig Németországból importált résetiónak bódító ja büszke esássárvárm, meU» ■ már aligha hatása alatt állanak, s bizalmukat oly férfiak-| tarthat igényt ez .elnevezésre, fogja m?g-UHÚT adjákT kikkel iiircgcr becslltetességfl .eta adni. .'
berek talán szívesen-.kezet sem fognának,] ___... ; fruaiiuT ; ^^Sa^i^ ■■
mertüironyjcHem dolgában* nemoly kifo- | . • l^—Tr ,.. |l(y}|t Isvél
Somogyi színién hajlandó volna áldozatot hozni egy Kanizsán épiUhdő nyári színkörre, a városi lanács pedig a közönség kívánalma előtt ütm YpkSznik el s lehasználttá az ugyK cél nélkül és parlagon heverő színházi alapot; adja azt a nyári színkör lelépi l éséhez. '
Somogyit 10—li évre szerződésileg lehetne ide kölni, ólylormán. hogy a téli saisön bezárása után Pécsett, két bóra Kanizsán tartana előadásokat, ami a színházlátogató közönséget sem Urasa-taná ki, másrészt pedig Somogyinak. a tavaszi iflényre=4llandá helyet bixloaitaua.—
JOvÖ évben ezredéves fennállását ünnep i « magyar nemzet, ~tr főváros réWdkivifti erfimegfe-szilésíTéjt ki, hogy es ümtepéfyré fWlóen legyen
3 IfP- La------ii U.akk várnán Ír im fftírtlf lillL'liilffl
■ K0UVraCI'6< II KlttnnTTlMifn/l Hl
... ,._,. • , az irői il
-Ue lxS-k^penyiieR bizonyul ez u keresz- L^.r^
ÍSíty-sIócíális eszme, melynek kinövéseit itz osztrájp—pllapflkflk-^ .megsózták--mar"* melylyel immár nem bírnak: a gyermek
müvásieti kör • —nyáhox-
igazg választmá-
s a püspökök maguk kez c gyermeknek éles fogai a köpeny jótékonyan eltá karja, a jellem és ItwsQletfadi fojtókat is; A kívül állóra nézve valóban' mulattató, hogy
gyorsan logzott, dik érezni, hogy vannak. Hát ez
Sohse szereltem furakodni ,s füllünui akarni s| eiért nem .bozakodtam rlft fntyrt Hrt IS-én tnrtntl
közgyűlésen,bár okkor élőszóval szereltem volna ezt előadni, de mivel indítványt senki sem lelt, én sem itkarlttm kivétet lennií— i '
Az irói és művészeti kűr alapszabályainak gondolom 5-ik porit ja sorolja fel azon leendőkéi, melyeket a klir projintninjAba laWetl^ intek közi én t^dol^Tít^fflmiiral-n^ttl&öt :a:ma-
—. . —_: ' , - ---
, », ., ... . f öc ez köiJnyeu íüliia pAtölbató oson néhány
a waktio (száj)-höset milyen boszorkány-tán-jj^val: _ .és a RztninüvöHwrt mttgyní-szeUemlveft
sorakoznak; csskKnnig«a városa nem látjaszttk-jéjj/l' ahnnk, hogy valamely közérdekű mflvel emléket dllilson 0 nagytontosságu Q^n'eprel Szerény nézetem szertttt os irói és művészeti kör maradandó^ftateket tfPftnnr & a sáuiirázlálogat^ közönség Or^riiáláját vívná ki. ha a mllloniutni évre íitígóaágátwt éredntányeUnt eg^ állandó wtln-jtörtól lepné mag a váhial —A kür tavéltRkygftitéoftk
babérokat szerezne, lm ez óíKme múltot rgy érre t^tlé válnék.. . " ' »
Itasalíui liazlel^ltei :
hiú/nlu<tjf (iuutfa-
Vidéki levél.
Ijnlengt, lf)tf5, május litl
Tekintetes azerkesz ö ur!
A tntth számban adott szive* engedelme, "de különösén, az ókhliiaknak közárdekeaségo" joix'AO istttét tollat veszek fel, liogy eken szerencsétlen várospak csuloU rsetatua lársadalmi viszonyait illUHStráljam, itebegy -üttök továbbra ia mxoii m« gyözödésbeu éljenek, hogy itt * kelielbarálok íis znjábnn élüijk, hol a'kOlöúféle oszlAlyok bangM
eért járnák Kedven nekik az idő, -mínrfftTÍ WtÓ lej'aztéw és ekimozditásn várndtmfchwt* -i ..'*_«« -- -i -t i i Ti 'i'udlotnmal létezik is valami színházi alap. ugy
a kezükre játyzik,|igy sikerült nekik a htr-|)jo;|olom 30.36 ezer Iriotm^, .
rg, hitnewa fa hirHeát-dr. Luegert. ki ajköiélil, ltom sok, nz igaz, déüzérf nz áMuml mulatozás közben tőlük el hátralevő - rózsis ^kBlégaBá^ tartomány- és biroédmt ^' kitéleléber elég Imtné. nagtot aa uton-utlölsn MM lahér-aazlrfdk
-—-p"-:—--ü—í------ Alliuiuú szmluizépilcsre ez usszeg luilftrozollgn metiett.
gyűlésen-egy arant- nagy mesteregp bot-|iertít, de vatlittk meg, hogy Kanizsa gzinhazláto- "
volt más mtnt a bajtól ideül i Szeiilirmay' ífu-dolf gr.if.
: Ámbár Fanny és ViTijia helyzeteién, lelki hár-taiban kan ítémilég különbözet, de Mngieum e két nő életében mé^is egy éslényegében ugyanaz, t. 'i. hogy mindegyik' szeretett'' íiíoljbiiii égy-egy lérflt, akik ntár'lékőfvn volmk legkedvesebb bá-rátnőikbez s -kora Üslálukat a lelki megt^zknii. tátJs segíti elő.; mindegyik Mereteit renféilyldle-nÖI, csalódotl és - meghall.
Tannak szivek, melyek akként alkottatlak, bogy as elstí csalód/Is állal éielképlelenekké lesznek s. _ elhervadnak, vagy meglagynak mint a gyenge virág, melyet hírleien Izzó napsugár, vagy dér érint. ' ".' ■ ■ ■
* Vannak az álalben olyan esőtek, számtalan körülmények, melyek mint romboló -firkán ztiüiiak keresztül egész családok-JelelT s rombadönlik a jegenyei*! uiísplaillöl, dffT
.a nMrihar, tHtly lelépi a /adgal , L* Megkíméli cur tövén a kit virágot.'
Vannak szivek, melyeket st Ily tomboló zivatarok épeégben hagynak, míg a legelső gisló-dáa tt porig si^t, fioláira sebzi* kiben wthlftd-nak, azok árUllánok, mert nem hogy )illegnllék öíiiflgttlták volna Okol, »6l Igyekeztek v|a«islsr
tani, olhidegileni maguktól, legtöbbször néni is sejtve a másikban du'ó vihart, vagy bánatos, lemondást és még ha sejtik, vagy biztosán tudnák is róla, nem tehetnek másképpen, mart ök hieg mást szerelnek mint a küllő irja : . •
.ÍM így tovább tortlbb má$l utrit mimUggik
01 f/ elillugok ragi/unk, kik egymást ktrgitik.',
Jókai remekül ért a nöi jellemek Iestéséhez, ugy elé tudja varázsolni alakjai!, mintha csak sa ját szemeinkkel látnók, mintha as érsések' és hsngulaiok ssját megligyeléseink lennének.
Szebben és élnlhivebben senki le nem irhstta volna nöi szívbe öltöztetve a csalódást, ssenvedést, mint Jyket n Uayer Kanny és Köcserepy Vilma alakjaiban s a hűséget és boldog szeretetet Esséky Flóra és SifSlUirinay Katinka bájos egyéniségéiben. — • 'í "".^"^-ír-".:
A lelkek szenvedéseiben, pedig n koszorús költö é* regényíró minlegy oson problémát akarja iga solni, hogy a l&jdalotn éa sserelol alak nélküli, létező lestek, melyek sohá el nem enyésznek hanem öröklődnek egyik lénypöl a másikba századokról századokra. Ugy Fannynál, mint Vilmánál egyiránl igazult nk Iró eseti mondása ,nmennyll szerelni!: é|í annyit szenvedeti.*
Nem ugy ált esonben Ül * -lársadalmi rend, hanem n legnagyobb !el(urdullsty{, közepeil<v me y-uck hi'anflyItylrn ' az fltnonÜíindiV felliáftnrltó fisfll is Mint már égyik régebbi lud/Asilátomban cmli-iQltem, a letenyrj állami Ijsz.l^iselök jólékonycélu mulatságot rendeslék, melytiék még az illeni tár-jsodalmi viszonyokat a>apoenn ismerő egyéniségek is szép sikert jósollak. "Kz ózonban egy klikk Ingjetoakj kik szerencséseknek érzik niagukal nem állami tiaslviselői voltukban, ellen-aulió folytán, de slttönOsen ezek közül az egyiknek személyes miegjel^jié^, söí mi több, a tisztviselők leifogadott zetiészjeinek -általa megkiaér)ett elcsalása loljlán nem sikerült oty mérirbeii, njiní egy j- ítékouycélú, azon á télén egyedül álló a a társadalom egyik tekintélye* része által rendesett mulatságnak^ sikerülnie kellelt volna.
A megzavartrend és bolrány okozásért as illető a hatóság állat példásan meglakolt, ami feletti haiagjánsk lett aaután kifolyása a levelem-tulaj-"donképenl tárgya. Ugyanis a lelenyei adóhivatal tisztikara a Kanina leht vezeti! útra meni -sétálni •a a .kocáik állal' (elvert helyei kerülendő, rátértek egy három szakér szélességű útra. Midőn már a vége felé jártak s as uraaág kiváló s messze földön isfnert nemsetgasdászslára valló majorhoa indultak, egy kanássbojlár harminc lépésről alázatos köszöntését fogad Iák, ki szonban a velük való találkosása alkalmával neki ugrott as adó-hivatal pénilárimkának, elkezdte rángatni, ssidni as erre mag arra való miiMtoét s igy midőn mát
NagyKanizsa, vasárnap.
Zala 40. szám. (g lap.)
W6 május hő INa
a liiztvlselflkét alaposan msifélsmlilells, györüt éi órát követeli, Szegény llMtvjíélŐk rabiéval réliék magukat szemközt, pénsl kínállak léhát a kanásznak, kinek azonban csak a gyürdre lájl n foga, kényléién voh lakát a pénztárnok kívánságát toljoíiltonl, aOt ml több, mlg-egy máilk gyűrűt is, a mindenki áljai oly drágának ismert ereklyét; a jegygyűrűt odaadni.
XI őrét azonban nem kegyeskedett elszedni, megelégedeti aszal, hogy a 4 óraláncot és annak megrémllt gasdáját még egyszer jól megrángatta. Jőlt azután az egyik, aesdólissl, ezt is megfosztotta gyűrűjétől; jött a másik adótiszt, ennek plteé a kárál jé' rf-g*"* '** r/UVA,t>*- *-•»-dűlt csordás, bojtár és kanáss népséggel egyetem ben. Mikor azután ez mind megtörtént, akkorti iI««IvUbI/)J( jnágíi szerencsétek voltuk inegtpdni, hogy 8k az üstdslmt utón vannak, s melyre kő zönséges halandónak rálépni tilos, kiMnoian lia az illető véletlenül állami tisztviselő, ki a lelenyeí uradalom előtt: .scbmarn."
Midőn azután az ékszerektől a sétálók meg-könnyebbitleilek, az-egyik kanász nsgyon is gyanús IQttyére előlovagolt valaki, ki a tisztviselők személyes ismerőse s as ékszereket zsebrevágta azon egyszerű, de nem észszerű megokolással, hogy ezt felsőbb utssilásra cselekszi.
Tekintetes szerkesztő url Itt. a nagy nyilvános ság elölt mondom el eteket, hogy ítéletei mondhasson midenki s hálál adhasson, miszerint fölényén nem kell liszlviselöiködnie. liíráljuk el, hogy micsoda eljárás - mélyzetót csak azért, meri egy tílra tévedi, melyí nek (Hós völía nincs kitűntetve s mely különben is kősutnak tűnik lel, különösen ismeretlenebbek előtt, parancsszóra kanáazok éa bojtárokkal meg-lovalják, megrázatják, ékszerektől megfosztják a XÍXv század végén I Mikor, azulln kérdőre ronaL nlk, akkor az 0 uruk, parancsolójukra hivatkos-' nak, azoiv mágnásra, kinek humanizmusa, jóié-kon yságs és elozékénységo orazágszerle isineiélcs - A tisztviselők persze nem hagyják magukon euridni s gytiuútut, Uloan iguukit isnsve, fellépnek a (Örvényes tilóti, még sz ellen is, aki esetlég nradalmi kenyeret eszik. Azután mégis '^^jpl^pSBBttjiii k majd a tiszt viselik re,' hogy^ezak folyton gtllbai csinálnak, el leli lehat vinni a hivatalokat p-—..... .-'.x,,
Igazaág as szerkentő ur; hogy jól ismert uri embereket Hy csúfosan imraUáljansk, azért, mert as egéss halárban levő hegy, völgy, mesó és lotyó korlátlan nrának. poros útjára jóhlszeműleg rálépnek. Uri emberekre dórra kanászokat heccelnek? Hiszi azt szerkesztő ur, hogy hasonló —dolgokért vidéki, ismeret len .polgársmherekagyban főbe verése egy tekintélyes mágnás ulaaitásárs történjék? Ügy-e nem histi? Mi sem hisszük, de ~én különösen nem hi«tem,.Mil IflgyünkL jfeagyagj. lidércnyomástól, egy békótól * megszabaduljon Lotenyo társadsima és hogy hsson'ó eseteknek elalél,vegyük? Ha oda fontolunk, a honnan-az .orvoslás várhaló lenne, nem hallgatnak meg bennünket, meri nem vagyunk uradalmi -oselidaég-;" mink sohasem beszélhelűnk Igazai.
Hogy azonban ígssal vihessünk, szíveskedjék tekintetes szerkesztő ur befolyáiós lapjában jejon soraimnak belyt adni, mert ha Önöknél sem hallgattatunk meg, elérjük, hogy vidékről kell levegőt hozatni, mert az urasági szolgs nép ast is elvonja iőlünk — ha nem ia felsőbb ulasísáaral
Rutint!-.
kor elomnsditsni s a keresztény jótékony oöegy-lel mulatságára alkalmi emléklapot ád ki. Ennek szerkesztésére s Mr János másodelnök vezetése •lati álló irodalmi uokoutUy vállalkosott. Ha a -viszonyok engedik, s kör férfi dalkara la kiírni fog működni a nőegylet mnlatságta. A tsaaetkosls be'fejeHével dr, 8*IUt Mik Ide emelkedett ifcUtaU WédblB Irj'egeite aa irodalmi ét műVésflirtOr hatsOás lürekvéseíl és feladatát l rokonszenvvel néttlnyolta sz elaök busgó-lágftl, mire Símrtji Kálmán meghatottan lejeit* ki kösrOneUt. Hangsúlyozta, hogy az 0 jóigye-kezete c<ik sz igazgató tanács buzgó támoga- Délután számos vendég
médoe a k^la k»s henpéli osakbsmsr beigazolhatja ast, hogy a nemzeti | vökben'
— Taaalék Mjállws. Geiéét levalaefak irjs; Ssép napiak Vólt I gslaes Issalttaal e hó 11 ike. Ekkor tartott ugyanis taaitó-jok számokra nMjalkt. Misé SUa aa ukola előtti téren sorakon a, kalaplevéve laalslták el a .Hyáaus' l, mtíy atáa felhangzott a Üákóczy induló. Ennek hangja mellett útnak indult taaidóeersi a kiset ték'l gséj erdőbe, sugárzó aroc^lröromtett advvsl, minden gyermek zászlót lengetve. Ilogv buIAbi folyt le a nap ? — valóban nahéz azt leirat. Tánc, két-saólamn dalok, jltékok váltónak fai egyaUtf.
és asfllŐ látogatta
szellemi életei szolgálva, a várna' érdekeit ia elfluiozdii]^. a i»r a polgáriig, rukoosztavére é< támogatására téljeeen mehóTesz. Lelkes szavak hím adott Srflméaek kitejezJsT slölóti, hogy a tudomány ás ékesszólás magasan kiemelkedő aukasor ünnepelt képviaeiójéi, dr. Stütt Miklóst, as igazgáté tináe.bao ttdvSkölbetl. A jelenlevők tüntetőleg megéljenezték dr. Stült Miklósi. Ez után a kör irodalmi itakosqfiUya tarló l ülést a elhatározta, "Mgy a nőegylet mulatságán .8törttel' címmel adja ki Ati emléklapot a oda log iBrekedni, hogy est minél érdekesebb éa vállpsn-io>abb tartalommal boesAiikasra. a .nőegylet xen-dalksaéaére. . ;
— . Tavaszt iaatplly. ~k nt^y kanizsai kósépkerealredslml isbila tsnuű ilfussga lol)A ifjúsági kUnyvti
A vendégek kHafilt voltak ■ Naawr nosné bárónő, Síbeslyén Jinoané, dr Viola lg-Báuá.AmOlL; ötóaa lütgit, ffrfdrinh Mazgit k. ssgaasyk 7 Kuaaar János nagybérlő, dr. Viola Ignác kSrorvos, Hebetiyén Jónef fóidUrtoks^ Kjein FűlOp allomáavesetö, Hugler Sándor kBr-jegyző,— urak. Ját éeea1* itt magát niindenki, s a szép mulatságnak aa alkony vetett végei, midőn a vendégeli eliémerésök nyilvániiása után távosva, a tanulók sorba állitva vasailatlel baza.
— »aleal#lj llaeeat. A tflrjal .Pulflri Olvasók8r« I, M máj. M-la Tőrjén a Nagf-veadéglö udvar helyiségében daiee'élylyai egy-bekStöU táncvigaizóal rendes; — moly iránt már ia azálas körben aagy az érdeklődés A dal-sstélj programmja — mely Staiapáy Mikiia tanító vassiáse alatt lew" alAMva a k&vetkesl
MMH __________t) SaeBitogii tanamuúS és
HiirfiizOdo és malátagyár kertjében zArtkSrű ts-j mellett- énekli a dalárda, vasai ünnepélyt rendel. l)tflépil-dlj 00 kr. Felöl-j 2) Örüli: PeifiStólj szavalja Torma Zsiga, fizetések kttssftnettél fogadtatnak és hirlapilsg j 8.) Magyar ábránd: htgedó *s harmotm* ki nyucllztainak. Kezdete délután l/,B órakor. Ue- sárét mellett énekli: Kosa rí Liza k
HÍREK.
ról e hé 18-én vesetie oltérbos írva kiaasaionyt Ligetfalván.1
— Klaeveils. Novdttky Jórsaf kit lörvs ék — telekkönyvi díjnok {fagy.Kanizsán járáshiró-sági Írnokká neventeieti kt Csáktornyára,
— Ii Iradalaal As n>tlvfa>e>ll k»r igasgató tanáesa e bó 16-én tanác-ikozásra gyfllt őeise Silmegl Kálipán elnSkleia alatt. Megalakította a síakhi<oöságuki(i,_ elhatározta, hogy a tagságról esólé Igssoló legyeket köselébb mug-kflldi s tagoknak s jelvényekről is fog gond«s kodnl. Sümegi Kálmán elnök ezután eló erjesztette, hogy a .kertsatény fótékeny nőegylet el-nökséggj szral a niegtisdsIA kéré-uiel lofdult a körhöz, hogy a nőegylet jOvő lló 0 en lartsniló nyári mulatságának sikere érdekében mükljdjélt közré. Az igazgat! tanáét eibaiárosia, liugy s vlrosuakban llditosan n dktldS nőegyíotek ne-nrts céljait S le;nagynhti ké-zségyel siet minden
lépti jegyek a helyszínén vlliitatók, — ^k X.J>ó 1Í0ig uyghivói nem kapnak és erre igényi tartaaak, Hlveakedjtnek e végett a kős. ksrtsk, iskolában a rendességnél jelentkezni.
— A .MerMkedC lljak laltépil agy-l«l«" Nagy-Kanlssán f. hé l7-4re egybehívott kftgr ülése1 halárusa Hapsi iicTn lérenr tH/enijrati-<jer Ernő elnöklő alelnök az uj közgyűlést, mely tekintet néikttl a megjelenendő tagok számára bstzrqratképn leeml, e h*v 80 ika hélffl estére tttttá itl. Tiegy i a lisziviselik és választmány megválasztása.
— Héjveasleh. A ce. kir szab. déli vssut junius U 1-én pUnkőad Innepé'alkalstábél Buda pest, Béos, Fiume, Trieszt és Velei céhe readkl vttl mérsékeli áru menettérti jegyekel ád ki. Bren kéjvtaeiok Kani$ta állomásról Budapeei éa Béoala junius 1—2 ik költi éjjel, Fiume Trieszt és Velenoébe I án. reggel indulnak. _
haksé tailá»||akerlal>ls reeepeie, Mig Béesbsn a reaolio egyre komorabbá lesai a beiyM'ét a az usatrlk. liberalizmusra nésve folyton neheseEEé vlllt s helyzet, ná'unk a lören-dihlrban ia győzött n rzaoadelvüség : a szabad valláogfakorlatról éa a< izraelita vallás reoepi fásáról azóló tórvéovrsaksssokst it eltogaaia némi asédoslláaoál a főrendiház tühbaága. •*•-•■
— K«<ár Nsgyérdekü hirt ktlzOlnek a P. Naplóval Nagy-Uea-rkerekrOI. Távirali jeíeniés szerint megindult immár az orsaágban a haaa-fiak kaiho'ikus papság ellenakolójá a Zichy Nán-dorék ultramoután mesterkedése! elltn. Torontálmegyerómai kalolilus eepereasége minap tartott eorouátán tárgyain grót Zichy Nándor le-veiéi, amelyben Tnronlálmegye lelkéeikedő papságát a néppárti agltlciiho* való cpallakozáera hívja lel. A gyűlés hstárosaiilag kimondta, hogy1 poliiikáha nenr avatkozik és ezért Zichy levelére nem is telel. — Mikor is
irta és fslolvs
Stam:<
utóbbi nyitrai
Sekletinger Adolf Nsgy-Kanl/sá-1 vlhiszils alkalmával két hazafias Pereno rend ff MaiuleWam szerselea bálor ossientso|óvsl a szabadelvű párt jelBlijéra,' Japlisra s/svsioit, ezt az eseményt Bröminel vet'űk Indoinlsul, tssujsleként snnak, hogy magában n ksiolikun pa|ieaghaa is ébredezni kektl a bazallul. lelkiismeret, amelynek élénken kell tiltakoinis as ultramonián ízgatókv nak ama iBrekvése el en, hngy a lársadiilmi és (elekesetl bekét é hasáhsn megbontsák, s mely még a nemzetiségi lörrnda'ommal is kész kezet fogni s siabadslvttségni'1 szaturált magyal ll-lamerzmé ellen. A nyitrai példát most intit To-rtinlálmegye katolikus papsága is kő.v«-lte> Jé lentős dolog, bngy épben nemzetiségi vidékekéi dobban meg a klérus iisnaflni' lelkiismerete, mi lé eattlnl látja aa bitrnmoniánok asövstsétéi a neinsetiségl Izgnttsoklráip maiyak nyíltan hír-detlk a gyUliilkégei a magyár nemoet ellen és agészilelVpIe/eileuttl a magyar álllimiBftg meg-iá t sdását vallják eáljnkul':
é.) A minta féleség : psj Miklós taaitó.
6.)- viharban; tene és harmoaium kísérel mellett énekli a dslárds. 0) Corjolaoj Tirklayilő! szavalja: Kellel!
Mariska k. a. _
.rfflldtw ilaltík XVH száiiafiH: -harr-moniam és zene kísérel mél'eli éneklik : Kollár M. k. a. Kozlri L. k. a. Ag M«k. s. Stsmpay M. Torma Zs. gsótár A. «s Saalai M. — arak.
H.) Klagyar hölgy t Gkraltól: wavetja Heek Janka k. a.-
9.) Ltttzov vadász dala: zenekar és harmoaium kíséret mellett előadja a dalárda.
Belépli dij személyjegy 80 kr. nealádjsgy 80 kr, A nagy érdemű köaOnaég szíves Ügyelmét -r-e helyen ig-tőlhivja a dalestély iránt a reade-zöaég..—
_v UJ vasataá lem agy sh«i ék •■. Ad«-
nántuli vármegyékben lolyó élénk vasutápiiő-ióvéJkenységbol Somogymegye erősen kívesyi s maga részét. Mini Kspoev^riról Ujlk, a kapoavár-lónyódt voBaloa jnvábsa iölyik aa épltktiés, bár a meiőgazdaaági leendők t munkások számát aftkistották. Mindazonáltal re-oélhető, hagy á vsrut építését még ss Idén befejezik. A megyei árdakeltségask agy,, másik régi óbsitAn, a kgpoevtr-siófoki osrzaktitloiés mindinkább közé* Isdik a megvalósulás stádiumához, ugy hogy s vonal kiépítése Most tsár .liiaon(o<<ra vehető. A terv szerint a vonal 90 kllomé'er boas<u«ágban Som-vgymegyének egész keléli -réeaát átszelné és Siótoknál csatlakozva a Déli Vasút lovonalához a második össoeköttetést létesiténé a megye iai-véböi a a Bala'oahva, Kaposvárról kiindulva, állomásai volnának: Toponár, Orei, Magyar-Atád. Qáloakér, Igal, Nágoes, Tab, Zala, Kilili és végállomása Siótok, K két uj vaast lelszinre ho olt még egy ujabb vasuiiervet is, assely- epp é két vssut revén nagy mértékben nyert rentabilitásában is, Et a kaposvár—sáigetvárl vasa', amely a Magyar Allaravaaatak fiumei vonalát a pécs—barási vasút Szigetvár á| etsá*a-al kötné össze. Aa nj vonal tervesőinék élén Biedermann Olló nagybirtokos van, aki a vssut érdekében a vidékén tartózkodik. As ty raaul terve a vonal hoasauságál mintegy 00 kilométaen leszi a kél végállomáson kívül Moegó, Boldogasszony Itt és Szent Balázs álloaiásokkal. Mindezek vasutak igen nagy jelentfaégtték a „romogy-megyei mezőgazdaságra nézve a kWpile»ük aüa Somogy megyéi a legsűrűbb vasaihálóaa'taf ren-delkezn megvék közé lehel majd sorozni.
Talált linlla.t Filyehéza község haUrA-ban a Prinoipalis kanális a hó 14 áa egy gyermek már oi ős röinlánbarr lev8 hulláját Vetette a partra. A helyszinén megjelent viaagáló bizottság azon véféaiényhen vaa, "hogy a talált hulla Qrnttrin nevű iskolás Qn», ki miai kanak
Hmt K»i»m*. vtaáraap
la , 1,agasabb aittnal m elstf Ittvoaétoak kéitégU-Ljí lianll a K/Jnnysá AUfeetpitiA ttnett és s ínáie, A második felvonta éaekiaámai kösül kiviJaik g Hodtrik biraigatk s grOtkiaaitaenyn/iJ való líiiattjs itmél sg| kedves tetteit Ss igy roaiac-rt félé • rWfiiniiiT.' <uh ké dutaegj". A harma-I d|k ftívonátbaa •ii,dn..n as «M ltl»aaá»liiil ii üanyáíí.iyduió mint Inak ragsdjt u>«g át/il-p nlíiiKMl. H* már mii sst ss elvet tartjuk asem I-Jslau, hagy a mé.éaai prudaktíO lísyaga s foly r, f lowtM ajft'itwaléihia, s iidisléláalijii aytlsikoM -liuag és kiváló ssasaaa*sAask et»k a«t laktat' liftíjitb, ki bsagskyt é» fisogqUmft önáFS aai-j ijptt alkat, akkor Zellert s dfirotitóft igea kávés migattitlát ilkihsii Tagtdhatailii> azonban, hogy > as uoafSiU baugaaaril**t briliáiu és li»gy tana-, BÍkiu tyhÍM't'lrirti ktnaittlik jil kftjf a darale!
■ uak eléiitnit uijea mértékben éivsülisilllii ik
! buu kisáfó árdataa vas a líísulíVt íiiöijö tikit-i aé^i és baigé kirmet'tréflik Bikinit/ Jfareeenek,
■ ki M Ifsistta tUaeel ►aSpaSgaM |inn|iiliSSSl[ srntlis trvéiyr* As ömeWnyouiiii, melyet as
l ogéit ssasi vsssMs rtétik Isit, a Islielő legjobb, 1 valamint s Mnésséa éa sa agéta kitltnii á la-
láb.in bicsérsirs wéltó vuK i A a sgyas előadók késül .kis Altak KUi PUU,j kf dacát*, hogy még asm vélj isljssaa hangié nil, gyUn(Arb bariloajávtl és etiupadi itUrmt !• I légével kitűnő fiáiiygmrstrr volt. I'arnno Hu fxui Jm-a, mlul Nslll, igen rokousssiivssen, (o s - gadtulotrá Miilnaég tLtiií^ 12.júép. lalulaégQ ] j
fiatal BOttbwdte, kátségteshttl -a (iUkben keresl l | éa Uláljii slksreíl, líz wiladtjtfsatfs nagy asm- L ptdt nutisra mutat, msn mvsgsdi) bangtsép [■ ság, báj és tgytaltttt rsgiaiisrl lntsniiiás nélkil 1 uasU iéUiketrt tarthatna számat. iJa barmeimyui 1 tOnyős it 1 hév ás innpnatum, csati tlőnyttk ( [kel tar ú* stksrra utin buliul t/áuto!, kttlii 11 judsw akkor, ha túlságba tavt, etpungó jó« , kedvében mtgeugtd maginak «4y nfudulaWHtfn melyik s liaüaiit(ib lufilsléiael fissse sím egyestéH beink. Htrni Jsnka miutgrAlklssiasoni és Afayyll finre isi|dí Rodirik hsrcrg jó) fsko'áaötl hangluk tl kai sok tft»siai arattak, Nigyhaa hossáiárultak h a sikarbes : FuIUhuís, Dí>iM it htlfár, utóbbi saás ktlbuAsen mint Igyas sa gondul rsidtid. j Fán veken: a tiduyawsttr jól lltsgstott hás 1 elél iaaiételletttl, (k -«) C
Közgazdaság. C
.lali-UrlH ' HWím1• gasdaságl gét<gySra | Nagy itaniuan Ismét egy ^|dbb találmányú sor->e'»séi'pei lept« mej s gasdskttsót séget, >Unta- m Drlllf elssviaéa alaii hozatott sien legújabb sorvsiégép s lorga'oBba, msly minden tlaat nynk kiub t, aktr tilt vagy tg11its'len ttfttlsWtt, akit I hegynek hl vény hegynek~~t», Isllfln és oldi't khtamn k fffrulttttfH vet, A ZaJa Drill, mtly m/ rtntlutrí eelffaimgekkal it 1ihWmmsinI
idMgáa anHiMst!. - a tékm a Maw ás K|>-Ka aissaMsii hjdiNil s PflasipalTs aeatuiiiébi iggaf,
— Mfllfeasség >sg) aa«rra>aa4tlaM<«a
As á*ag llafiátk Hálása a olaágfl lakswak a ba t'iultsiyiHMaipi ¥0J| egy ki* síébljf, ■ huss gjMkráa »i|*it 4t<lgo/gslai, A inalt hél igylk aaafis ai Is lásosml, unni uuládjSoak niosdis, fiaa bét napra, Miatksgy a< üreg s két aa? Jtjétássl aam éfl bMa, veje és rnniyi timn-leb után* 1 mikor a kérdéses bijlékW ertet, saaafc sitsgfu bsllllrtl Iwifvg taíij ák A mbb-•asit mt§ft' liaiiáj'ii mhi ssáil asakt, kiaiilv -— ma tékáé sa utó*, a müar is nagy caa ltlsittkrs aa iféia ptéekás fü!i}|é! ériési ver tócsikkai el bei itta ts-'á lák a a bsns lévA iárgyskat pa= fiijgr -vermi betwkiw'laits. flidéu bsljübb auuilát, aa tt»mu is ráakadtak st. SDlk farokban ftr tél iifritvsj a^MMH'aH í«jja). »>gtén jalaaiéit teátik a katéeéguak, s suuiás a gyiikossig neia iMaeMi Aiaahwgai, as iratukat áttették a ie* Mayei kjs. ÍM rétég kiessé á bitéságábua, sitly aek tértátai Maakotias aánéur vi'tgáló tiré a lieiysiinéu magjtltul, a mtly alkalommal ttlittt-lati lOrtéa^aséki toaüAá <aiél sMrsü ka-iwuiawpiidioi koiuiaialt. Ilogy gjilkot'ág pitit letag-t Ibi a vagy p> élg 1 ssagtay bnrvtt ím kM r-Wftisulikliség, ssáiIng etjs sldossis-s 1 ts1 a layasHUha tait U agtlst Ifi kivgivg kMarl taat.
— il thr ujtm lakéetet iauű fia hirdetett
Hl*éé laBAa, Keatilislytn kiittl a Ut-latmib<ia a lárdóévail tartamára 8 tlrgtnisu bu> , tsroinU síiiba 'kiadaadn. .Qdtejijat a llüáliiyg- , tálban |
Jt'in'. i - —■ - ; -■■ ■ 1
Színészet. fj
íkMflükön ad ééigosuitgr'-uék vult braiit- j
Illó aWadtaa rait.ha.uulibaii M Sasj^oa^ág aimy- j aiému. tJsfiűgégs! vuiuum. Aa ogafillg JM/ar * Kárulyaak. e .U'dartu" gyortan aépszarOvé yglt taeraéjának tolat tm agtleit ndlse. Hsbvs-gijt mtly igámn s saukásői íütitunnk kdat mo 1 Mg, Vtst ét iléld itiík. A tebbl rtpertelron
operettek ttnvegétél Jegttktbb usak abban ' kAlAakÁ'ii, hogy hisuytik beolt is elevenség as a taelliaseiitg. A stut tgéstea 11 «Madarász warksasién épét, tót mtindhtinók, pun rél'pontrt bt e'l. Tóbli btlfts, külttnbssi Ss hIsS felvOQés b*» t katul u a ssmaénak elad dargh|«t slérai, P á talábaB wégiMtt msreA a tttraa*tányé**l a ;t aüsdaráts* kedves, tyialodikus sejjéjánek, At i sist islvéiiát aiktrttltibb ttámai khaUl eirgam t Ijíjljik a ttipkastfó leányuk Lgrit ás Nílhatk k gsia á bebNlét KbIIbiiim »enéjii s grófitI tttirmv li ltoditr nf-rll btlét^ji A I áaysa attr btlé- á adja a «a4wá*« dalát meg te a kAst|.i|, t
iZtk. 40 aaáa. (4. lap)'
kMá atájita hé ítél
« hiMhati kmmmtUpikkal van tllaéf • ateaeté V |ének- ligtSketei«at>Mn«t mnaébeáé ée tata kftlmtiayerk Ur, ktgy tttrhmti* a kégee>téé i 1 Itgtgymi M ét eeak uagyoa ttekély veaé etét
■ igényeli' — Mtsdaaoa gnsdsk, kik eaaa vtáMa-
■ saijlílkei knarlitahat tettek a ltga^ytbk dieté-1 rsttfl aaeiaaak erről éa mibthagy aa atak éa a
lebgté. ItgelttAblite vannak mmnea hlilwea *a-fatfd, bogv a tZala-Drilh niattokáet miaéealtt talalbaié Ina, hol. ekassré isaétht^- AsmnÉ.
nySSÜÍ
Uj eraaelyeae MaaMSISia eaia latolt | a fít *a hrlél « frt 7fi írig 1ár ttlfat Mmjn p- .1 Tataaaa. te rumiul rumli vslaialat Unta. j Mle, ie aalaaa Meaiiaaeg aetgat SÍ fatál ti ! frt él ifi* íj Meetlal, aiaaa eattaa, kiiattaem, aia> . 141*1. daaaael a i. b (abri atg MO Ultabtal tűi ai.ég ie meo aala ét alaUlaSaa ivl yaala aar *a vfwiwea • siakea latltvtea as Mintákat fcBM yaalafciealitaali mi aai tara ei. (ae kir. sévf malUM) rnllfmm^Hm I aa*Isaaaa. tfipaU tlassU >avájatra 10 bna, leíél.ií legekre S krae liilyeg reyaaatatét litggsr { nyalvit Irt wemtathit gtttmt eUeüaiiliit I
Nagy-Kanlzaán BaHbángl ataáhaa agy 1 szoba-, konyha, éléskamra-, padlás pinaékéi étié bét, ad var-, k art*, metéhtf ba , tttaaaa-rthái át latáUéval agy Ott tubád káiMl slsdé Uvebbot lápnak kiadóhivatalában
010000000OOOOOOOCM
; Szappangyár is lilái iíljittj; I
I hasambaa a Ki(áiy«atea ítgéléaksbb I . | helyéa
| L i8öö. évi hot. hó I-éra fi
~ > ■— bárba aéaitk. O
! Walaa Jakah fi
fooooooooooootoooo
•) Aa e renlhia ktalUtéÚrt aea villái lawtaaifel eaatk
Felelói taerktet'é • Or. la ö Iá H KIIL
lat|itulajdonos ie kiadó t MIOHI L r(l|, A r._1
f wl| fít jjtfte' A legliletaeebb, igvadil igéitlégai ál I Kgyadfll iftmiigei pétsser a keSetuM Uet B
Jk Hll mjN&JfíSgBmB egjtaeremind a Ugoleeébb gaHék a btb- baljrett. Niknii, fjenaakaiaak, batagaknek 9
Birpite
BBP&aaaiiStt. i
r UmsMÉmaeeM ■HtaaMBM^Bb'^Tl! j' fl^J P" Le|lattibb lerménelat gyirtmi*g^WÉKrfTj*. II
^^p^jj^^Mindenütt kapható; ^ kiló 23 kr. J
Nagy-Kanizsa, „vasárnap
•féle orvoihitótágllig míg vizigá t ui 41-
(Blsaijrlat Bk* 1887, jol 4.)
-r— «ofc iVHtLÍVjMor kipróbált és kitűnőnek hi'onyn t; fogorvosi lag sjánlvs, egyszersmind a legolcsóbb fogtlszlltó- és épségben tarló szar.
y'iiiAroivs, igaiin nópszoril káiúnr most uiir 25 W it* |iebk ftjialamctlllipito be-Msnsa' ItiyssM' bakin-
/. V>y *)•" »o«rr«t»*l, ojnisál, ta<|tM|-f MBWél jl á' i miit öwma ur-
/ -*»Ür ""H"*1" os RítöH
hiti* következtében mtndon oldalról oly y>r olismorést taliilt, hogjr niádou bolognok jog-f gal ajitilBató; ' *"
A Tinóim oms/o/ oompom.
(Horipwhí-Pslii- Expeller) kimagasló ilUaüt t lijdatomsMlMtú hwlllriíiiillróek között (liwiiilmiuran megtartott^ IfiWiifélíi ftl)iilW« éi utánzatok tlsoifa; fi bizonyára a lugjobli liir.iittV ták arra niivs, hogv a WizlW'g igen jiit Inog jUtl)ú kíBoWHMiil ij6t a ftantfílr ' ...
Mtfgv értéktelen aUautet na kip)nk, kovWrlilii alkilnaktlf'^Mjbitflinkrt), a <Mi kofaotiyri llgyié |e|H|fi éi ainwn íl veji óiéit kfi aélkul. mlht Itctti vMMf vháúitiUllíiiMK A gyffylialirtlibtn kap* ható 40kr.,70kr. vagy l/rl.'/)taj árlwi Mm? kint: H«4agiit«n TéeNi Jémáml Hmmtírn, .
UtMtr-lélt gyár kiéststaélkas, 1'IiIIiImhMIisií.
_A. ]). reftg RatÉpyiiiiy ^íráttiimnn hi'bi-oniftnylTng^tjSíÓ tóscVkesO javak,11190. október
ieya áb(r 1$-----Uglületib' iftt kaawBMrhe adtt*wékV .
1 '-- -- w*eMale»»aa. (Vtnwgyt: .- »" ■ ■/■V'
n) Kümendi t/atd<iKÍ>/: 1798 hold ME Q ÖT, a kflrma tdT Tilalmast majorokkal. ír bi NémeUxzeCsEdi gatdimhj: 181 hold U43 Q ül, a n linet szeötöm msjorrul. "cl iliilnn-nimSiti ya:da*<i<j : 7Hp hold, 046 Q ül, a molna Kfcsődi majorral. 3) Hulai hollón giiMkif, yTlt'td, POO0 U'M> * hhlas'lwtlóar rntjöml. -í oh u!<'hltj xK^játisMl eKyiltj Vreltetik ki-a 115 hodnyi dohogni ndötalai is. i'i Ttecff n<idaij)<U yaalaad$\ ^Iffbold, 509 Q öl, a horvai-nádalyai és rsbi doro-s •'•{
mtjnrnkwít'r1—1-' ' ' —~------ »
í"i h'ildatdi (isidnttifj: 48H hnld, 421 Q Öl a nidadi, dambosh gyí és matxiai mt.orokkal '
f) U-Mli birtok \ Imiit, 1021 0%
" II. inN^faraasbitM'CVasiTieyje): ~ - _--------"■r:1".,'j;
-^'Jtl'bfr giiUM^ ■' ófrt g nl, u Inal; liptai; ttnskei ét najykfle«kl mtjo-
rokks',^ . 1 'ÍT' ^ ' '
b) Uorgúfat gíidufAg: '41 hold, 1815 □ öl, a Wgéfcji és déoetdi m íj trokkal.
111. Kigy-ksnltisl g^idsUMban (Z ilamegye); s), iVa;,y Knmimi gi'gdtuify: 1494 h"IH, 98? Q ól t nngykaiii.ssi, Sáoci klil-0 és belső
majiiejiklifcii ' ,' ; |, ' J*" ' _ . , . I -
-1>) yaidatAg- 8:49 (»nt, ÁM Q fl . a a aptiBaki-ifelt^ és kfllaó, my a UkTáí __
iitnioiokul.--:........ .— ' ''i —■ -i. ——,—•. • ■ •— '■ -. ■1—
'■f. Kzen utóbbi vizdasággtl evyli't liérslléiik ki nx 1186 hold 1170 Öl gyót»i erdfllalaj is.
^ Í C-) HomSlikóimlrmi judoiig: H*hold, 737 Q öl, s bomokkoasroóii, Kii-üpiirajórt éa t^KAtdi mujukkst.
,, <*'. IV. ittdlirrgl m*4alf*bia (Hurvá|nrszAg Varasdinegyel:
a) Ludbrtgi gaafatág: I326 h 'íd 393 Q öl, a ]nqjierni és signiecl majorokkal, if-an gii'daaniiKiil eiyü t béreltHiik ki a 421 |t<lh1 'ÍIJ8 □ Ol D dnisoeki erdő talaja is.
p^Smg,: Wld 10t& Q 31 á jiritHi»wskoi majjrrnl egytttt. ej ffnenicttj gazdasti,j; 0QS hold Q $79 öl n h|:>eiiióai najorralt yüti/-7
gtfdnságga! bértftttik ki ^ hóid 1ÍI Q 81 erdőt«l«y it. ^
rWilKák IP 160Q Q ölével iwiniitlatjtttkv-
A bériéire váló jqlóii^pég l"p,o<iíl^lt irádi<>li aj^niatok ntjta történik, melyek 1895 ju* / uitu li-élf poi; JíoiH'íi- /<(«(« jomtíftlllgytiőiiél ífóWreii^ert; nkér tt központi ktretgi irodában (Béos, ÍJ,inkg«ijjkTtt j l(jj)eo^telv« « óvádéhKtil ellát<« nuáVidók be. Ugyanott nyerhető la'viltio-»itás a tfenlí sjaBistok Jmmkatflfl, iti (ntó^ÚjMroV a bérlet telételelftil, a hasionbér-
leli g84<laiagi)k ri'ial^tK MM|>ÖUiól, éf 'kátéMttfri jiivedelmérfll.
A lísisonbé^i'lwraaanM, erdöislajrii vons knr.rt függ* léknek mégis a hérlmi jtvak részletes klmnWámuik és n teendő ajAnlilok részletes lel tételeinek nyomtatott pé diayai alulirt Fel Ügyelő .égnél inegituesbstók i mindezek sjénliitavő állal tlairva, nV íijatilét mellé csatolandók.
-Az ajinalok |i hiroegaége, bérbeadó iir álul 1886. iunins hó 20-Án bontatnak lé', -- ki Mok lelou csatiadon határos, — tehát sgitk egyikéhes siiies kötve. » Kü/bcnifttó HgytiökAk bérhá-adó nr réaiéröl kiiáratnsk. É«en hirdetménynnk — Jréibeli meghiiis nélkül — kótsélétilt mm dijaililik. KBrmmd, 1896. áprll 8.
A héroeg Batthyáoy-féle hUbliományl urad. WUgyelöaége
Hatóságilag; engedélyeeve!
" Bárki lehet
r egyéves • = . t önkéntes.
Mindazon i'jak. kik n megkivául iskolákat nem végeztél elökészbltségük és loglalknzá-. sukrn vn|ij Tekiniet.nélkül megszerezhetik az e^yévpaínkénleii jogot..
Prggramm ingyen ét bérmentve. Ui'aTli'kB AOItaT, -
LL—— 'g-T**. .. ., ...........---■"-
üíkinu.i t.nfoly.B. Dtbrteanban
NAYEB ADOLF, 105 é-1 nám. 4« kir. 8rni(r, WBgyt S
pBHBBHBHBHBBPjHBHBBBHBBHHBHI
BIBDETMÉNY.
; ' ö öáairt te iptítaU kirilji f.l-é|éink t, i. janaár M 17-lá Badi^Wa kott logfitaöbb •thatiioaáu loljr-tái immI wainéltlaUk a
XVlll.m.kir. állam8orsjáték,_
miilyn«k tinta j5v«d«ltn6böl- a pratl ii-ginjgytrntk-kórkii egvUt, a b«dal i.'»gjl«t, vigjoiiUlio ál'aaü' tiaalviaiUa ffSTtgx.1 is árvái ré«»»re gyljHadt alap, a khaaaafcaéfákii» baromnélrmtgjd ám át'te mn'*"--' ■ ilkatataál kolourári onaátot iiitaitt,
- u atpil gHSÍSÍ Uraia. a V-AmI Mint árrtbái «p«akitt «gy tixadrístlwn és a Ruaolilor-félt Uu- it utvtMi.téut, a nagymtUM ktekórbit,- ! fkbir ktr ront-agylot ii a btw*|ctti tagol kluttxoiyok tuti-
-~fj- liMmf*1 ,k-* 'T*11 -'■■■■'"■'■^ - —■—
E aorsjüik 4-taa l.8t-bro MgiUtplioU aytnaú--Kytt artttU kftntkni filttle.-r anrlnt fg^ffOO
féditri rf«nk. a padig: 1 föíyÁemélíy 60Ö> 0 frt | S Bjr«r «gy.nk ÜOOOfrt
t - J laooogt < * . toow t
1 « lOOiX) frt 20 , . (00 frt 1 BT«M*fiy (COOttt 10 „' -r roo frt
i . • y / Ifoi frt iqo „ ' „ mim
1 . 3000 frt | 800n „ „ 10 frt
aa 5»s7.ea_njnrDmúiiLvet kitt piaiba* fluiutoak k> • I
A lnitii tltm.ookatlaaii 1895. itl jitnTus kl 26-án .Baiipdtta tirtiaik. Egy sorsjegy ári 2 frttal o. é. van megállljiHyi.
Sorsjegyek- kapliajók ■ Mti^Hgatiráfpil Dmla-aHaaa^wai, nBámpzrfrlumiftií i boti > aMgrta-étit irt, poatoatilváay htllttt »!4r« Ukald.id4.viU-'luaiiyl lütfí^ 0 w iMlltf'fllAI, ''k HgtHV |MU: 1 t kltaülail, a; ki „ll«tkai "-tiil te álaé'a tritöabatv-' ét uveKletíbtj Ticly.égbro Millitott egyib »oniJ«gy-irali kőMgail. _ . ,
D'adtpnttai 1895. jtntir hé l7-iti,
- W-4-^t> '-- # klf. lotti-i|at|it*iii
Btaácteaurd S. ■ % f ^
Ml Hwé iiiiiil jrfl
7
őrlési termékek éé cábona réazére Budapesten, az ősszel óriysi 'crmijiek és gsbnsne- j miiek 'elsí.ilü'ásít estitiiílí íliiáwnc.sfr/il és •z ll88?(es llmlapest alól lekrö áilumastik-rol K50 kílogranintlót feljebb, a wtiggOHra-1máui dijtititt mellett a belföld V*ls®|{nnyi áihintsaArá. ' . ^ 99 6-1.
(W'lifthséKek m kr-íjcir TOQ frilójfffirF
iimllckkliltHűgck nélkül. LevétMi kérdések pontosan intéseinek el.
Buxbaum ^^Sap1!
Árpid-atosa •. I ama lat.
' "' ' - - ii-
L~' , májoa M IS-io. rzrx
a] S i| i |1 HL
. íf i KI .Í1, í | S {ÍZ
li» Ifi fi a
l-f • É - J I ? UaJ
A <11*i u fílJ asi^t T ^ Is'í^l'Pit rí ^
?p|B .fi ® I
? «lirí I
Nagy-Kanizsa, vasárnap.
g'a.zd.SLsáigá g'ópg^ráira. "vsls és órcoan-tőcLéje
NAGY-KANIZSÁN.
A mag}', kir. államvasutak gépgyára ve^tügjjökségónek dunántuli képviselője
Ajánlja: Egyetemes egyes és kétbarázdáa acélokéit és ^—. Lj ezekre felszerelhető flzazez fóldmtvelg eszközeit, Ugy hármas
Bjj^^w ekéit, iókspáit, (öttéflstélt'és foorpnált. '
■m9H Amerikai rendszert! Hofflngáworth szénagy Djték, Planet ^j^JjL smerlkal lókapák, rosták, aonkolyozák, járgény-oeépiakéeP• 1 Istslt járgányok, szecska -áe rápavágók mntwloa morzzolák JiLV v t tí*
MKSSsSME^EézT és flgj^rőre nagy készletben vannak raktáron.
Ajánlja továbbá: _M ,
és mint újdonságot r tos le-t H^B nBS^TlB ajk éa hegyet telejhoz egyaránt alkalmas tflfli.
ujabb éa legtökéletesebb ^frjJOy^
„Z4 la drill" MHQQBgET^
(szabad. 8IMPLEX) i,— ^mMj
íöiiny'il sorvetq^épét egészen uj 'jtHSEffifflrM ^B^^ff r \ I
fetwfeHteffr vclő-kui undokkal * szab jcivrthfmtrt kápacjin<l^SIf1cál
"^Wy^Arjegyz^kek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek,
Kapható
1896. május"íó 19 én.
„ZACHERLIN" bámulatos hatású!
Ugy öl,r mint semmi mta szer - mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint aa maga nemében egyetlen szer hírneves ós keresett.
=== Ismertető jelei: 1. A lepecsételt üveg. 2. A név: „ZACHERL." —
Kapható:
Vagy-Kaal*aflN ? Dsatscb és Ehrenleld Fesxelholor Jóiéit Slréai éa Klein Sohw.iréz és Taubsr
Axtnulli Náthán-
■Ifit Fischer: Pereaet Marton é» Huher ifi. Hosenberg lliiaa F.eiachh icker jA<set ttosenfs|rt A. éi Fia.
Beraeisese, Kan'aiann 1. S.
Ciákterajíáa Sirahiá Testvérek (íraner Testvérek llsinrieh Miksa ösv, tíönez L.
fcrlakou |
Soettrios Hal, Krsaaric* Viktor.
H.-Béeee
Ciar||6u Krted Aibert Kreialer Héra Hchwara Béla
Keeathelyeia Laakay Krnfi Wenack Ferencs Mértem Mor Ágoston JMgwond O-rmáa Ká» ScbleÜfer A.
Nandraeai (ianitáv.
Bela-Kfereaegeia Katzter Sándor Rnaenthal L Hnhinaakv A4.lt öav. dr. Ui'gar ttyaraaty Viliroa Weiís-Jónis uiúda Rrokaitaar M
Nyomatott Fiachal Kllli'p IsjitulaidonOAi.ál Nw^v-Kanizsán, 1895.

XXIY. évíolyaia
hwtmHitf t mii oa*r*k u*.
Mi IlMinll 1 Ut r*nUr»
nmM iMa kklialif.
lirwaulUa U«l*k cuk t»«l kwi
Mi hfw)UU>k >1. Ihmiat m ISMattsk *lw« -hfpt Hám ám: 10 krajcár.
ZALA
BMikhtkh Wmlih t|*M ! FftrM fut, M^ihMtrfka
ILdmirtH ilM t laim ém II Imu g fri — faj Ha ibw (»#»«
linWim 1 bnu (t fft W fa.) Ilrlillik J«»t#ym»
A N«(fT-Kai)iM«i- él dél zalai takarékpénztárak. a Uankegyesillet, ai Ipar- éa kereaka-delmí bank, « Nagy-kamzsai segélyegylet szőreiket éa 1 letenyei takarékpénztár. 7 * "
a „nagy-kzmzsai malátagyár éa ürföződe r. 1.® hinalaltu LStlOnyt. ^ BísésaiíiS »Jsatat • in minin
1 ----- '■■ *......... ... Tduiknék H«ck»l IftíSa Mar'
tanaik.
Politikai és vegyes tartalmú lap.
31 eg jelöni k Hfa|(;«Kaalxiián brlariblal k élaaeri —s-trUtö!•£> ** artttölíMMMa..—--
ImiliMh UtfaM
A .magyar jakobinusok.
N.-Kanizsa, május 20.
(—11.) Drága a magyar szabadsági Sok mártítja van neki. Ez a honi fülel, amelyen a magyar nemzet Jmmár ezer év óta küzd lételeért, fenmaradásaért; küzd a szabadságért, mert órzi ét tudja, hogy et~ áz~ő fawimuudáaámdc éltető eleme,, a 'nemzet viszontagságos történetének folyamán sokszor áztatva, lett a .szabadságért rajongó hazafiak vérétől. De ők egy eszme szglgá-latában állottak, oly eszme szolgálatában,
fennállása heterogén, sőt ellenséges elemek menő engedményeket adár; _ nem kívánván közepette elegendő bizonyság arra nézve, • tőlük egyebet, mint az édes haza szeretetét hogy <a honalkotó ép oly bölcs előrelátással,! A lefolyt ezredévnek minden százada mint büszké> Önérzettel helyezte népét arra bizonyságot tesz a mqgyar nemzet szívós, apóntra, melyet Magyarországnak neve- kitartó küzdelméről a népszabadság. érdo-~ lünkj amelyet akkor egy egész csoport nép ] kében. De a bécsi hatalmasok perhorres-lakott, mely népek . azonban a szabadság káltak minden szabadabb mozgást, reactió-blztos és Irányadó vnércsltlaga nélkül az náriusok voltak mindig s felség sértést láttak égységcs államalkotás kellékével nem bírtak:' még -a gondolat szabadságában ia. A tőr» míg a magyar horíalkotó alkotmány-törvé-.Tvénya küzdelmet is. lehetetlenné tették, nyét, mely nagy vonásokban írja körül a mert a szólásszabadságot nem igen tűrték vérrel szerzett föld, összetartó irányelveit, a! meg s mint ellenségei a szabadelvűségnek, szabadság szelleme lengi át, melyből a nép1 gyanús szemmel néztek minden reformlO-
rázsütésré nő, 's akkor, valamint a hálóba —került oroszlán, kfllelékeít iparkodik széjjel-tépni, ha Önmagát sebzi is meg vele: az ember is lerombolni óhajtja azokat a korlátokat, melyeket zaatabk hatalom emelt, " Hogy szolgaságba döntse. Egyetlen eszmé-nek sem volt annyi vértanuja,, mint a szabadság eszméjének. Oh, a szabadság útját nem illatot rózsák jelzik a agy egy lépés, melyet nemzet fink -féléje lelt, gyakran csak a legnemesebbek hullám keresztül tétethetett meg.
A népalakulások egyik legsajátságosabb formáját csodálhatjuk a magyar nemzet megalkotásában. A magyar nemzet ezeréves
mely minden ember lelkében szunnyad titkos bátorságot, bizalmat, kitartást meríthetett' rekvést, mert a legcsekélyebb újításban, A- érzelem gyanánt s mely gyakran egy va- 3 kétségen kivÜL** szabadság szelleme fo7Vftitat*ft«Kt légyén
mely a magyar népnek jó és rossz; napja!- , láttak.
A „ZALÁ" tárcája.
A feleaég
■ — A „7.A I. A" miltll Urciji. * Irta: Kata Oyttrry
Szőke Andor zzok közé a klváltaágoa emberek közétartozott, kikre azt szokás mondani, hogy . szerencsés planétában születtek Nem szorult rá a dologra; munka nélkül Is megélhetett urasan, sőt est sz előjogéi csskugyan felhasználta henyélésre. As volt a foglalatossága, hogy a körmét liszlo-gatta és cicomézla magát egész nap, mint valami primadonna és elkapalott horizonlále.
Ritka szép ember v0lt, ami neki szolgáit legna gyobb gyönyörűségére. Imádta önönmBgát; meg volt benne a nagyon szép, de hule emberek « lő jéflémvonésa.
Sok voll ss irigyé a lórii-világban, irralrl az ilyen 'kölsö előnyök, mint szépség, gazdagság nagyon dominálnak a jelenkorban s ö kitünteted, becézett egyéb volt a női társaságokban.
A legszebb leányok, menyecskék vetélkedtek egymás köst érte. Majd ennek, majd annak titkos szerelmi buját leplezte le a napi plelyka. Szinte hízelegtek egyiknek-másiknak, ha a nevét a ssép Andor nevével agyült emlegették.
Andor pedig minden szép lányi szeretett, de igazán egyet se. Az őnimádó, hiu embereket nem képes a szerelem felforralni eszményi magaslatra. Azok nem Jmádnak senkit, ellenkezőleg ők akarnak imádat tárgya lenni. Nem termeli olyan lö-
ban éltető elütne, 8 mely fennmaradásának!4 De a iiiülTszAzad vége nagy Awlairalé-nélkülözhetetlen kelléke lelt. Ez a szellem sokat hordott szivében, a francia forradalom époly kévésé cnyészhetik el,—mint at a jelszavai keresztülhatoltak a határon a mílt-büszke erkölcsi, érzés, mely a nemzetben denütt, a hol szabadságért" énrtTémberek megvan, mely'á váTibeir víSfóftyolt. véw- éa laktat lángra gyújtották* lappangd szikrát vihar közepette is megtartotta elvitázhatlan' Ez a szikra Magyarországon is lángra erejét s mely az elnyomatás, az ingadozás gyűjtött néhány kiváló férfiút, kik a sza-napjaiban biztutó remény és fenntartó támasz badság. egyenlőség ~ésr testvériség eszméit volt agyaránt Azért a magyar nép «4lá«y. 1 megértve, raiongtákAelUlk s az ezekre vo-tott népe a szabadságnak; mely azt mtoden -natkozó irodalmi t-.rmékeket egymással néppel megosztani kész s innen az a világ- j közölték. Igy származott . az úgynevezett történelemben páratlan jelenség, hogy a Martinovics-féle összeesküvés melynek ré-fennhatósága alatt álló • nemzetiségeknek, j szesei bizonyára távolról sem gondoltak taj és nyelvi tekintetben a legmesszebbre arfa, hogy király és törvényes rend ellen
keleten női szépség, akibe Andor bele tudott volna bolondultat és sokan mondták, hogy J»T 'esz ánnak szegény asszonynak, a kii feleségül talál venni, ha ugyan részánja magát egyszer 0 lépésre.
Annyi szerelmi kalandot Japiterről sem beszél az Islenek legendája, ihint Andorról a közbeszéd. Sok az üdvösségből, a paradicsomi élvezetből, ha csak a. fele Igaz i» annak, amit a lapia híresztelt. Szerencséje, hogy nem élt az ó korban, a görög vildgbanj mert valamelyik házi-izten megirigyelte volna szerenczéjét g bnszut áll rajta bizonyosan azért, hogy embeé létére olymppsi gyönyörök környezik.
Talán ilyen magasabb mennyei inlrica lehetett a kútforrása annak, hogy végre Andort is elérte, végzete. A sok titkos imádó közül választani kellett egyel feleségül. Meglógták öt Is leggyöngébb ojdalán>
Margit, a szelíd, csöndes,. ímádségos-sséju kie leánykat aki elpirult, hacsak-valaki dgyelmesebbea ránézett, a kivel nem • leheteti beszélni másról, mint a szentek életéről, — leginkább érdekelte a mi modern Jupiterünkét Hooebűl inkább, mint szerelemből, kezdeti udvarolni neki. Étvágyát csiklandozta a gyermeteg ártatlanság liliom-illata. A fbrkaa is legéhesebb a szalid bárányra. > A lölpomádézott rafinéria győzött a gyanútalan, hótiszta lélek közönyösségén; kinyílott a szerelem virága Margit szivében olyan elementáris erővel, hogy mága vallott saerelmet Andornak; leborult előtte, mint valami oltárkép előtt hogy legyen az övé, mert nála nélkül nem tud élni, eleméazti magát.
Ka már meglepte a mi tázultazivü Jupiterén-kei i*. -Ilyen-tnoglmédés a legőnteltebh embert la_ kihosaa sodrából, beltél-e hízelgőbb valami, mint mikor egy angyal imádja az embert ? Meg az iaten is ellágyul ilyen magáz élvezel behatása alatt. Andor Is kapitulált ez *egyazer> Ilyen még nem lörtént vele hódiló praxisa alatt
Elvette a szolid lelkű, szép kis Margitot, kinek mézes beleiről ne bess&ljünk; azt emberi nyelven leírni ugy aem lehet, Ipgalinat is csak az alkothat magának róla, aki tiazta szerelemből ment térjhez első szerelme tárgyához.
Do beszéljünk as elveszelt paradicsomról, azt már leírni valamivel könnyebb lesz. Mert Margit üdvössége uam tartott ám hónapokig sem. As Andor-féle sivár lelkek boldogítani nem tudnak soká. ltyon elkapatott Adonisok csak sportot űznek a szerelőmből; Az ö szivük a szerelem hónapos saobája, mindnntaTah vftllÖítK tlkőja. Az asszony nálukelyan fogalom, minta paripa; aaak addig kedves, mig meg nem unják és máaikat nem szereznek. Nincs olyan venus tökéletességű és grácla-kellemü nő, aki e modern Jupitereket esztendő számra letudja kötni magához.
Andor ia, mint a ledér kakukk-madár, kirepült a kényelmes, puha családi fészekből. Maga maradt a szép azalmaöavegy minden vigasola'ás, minden öröm nélkül. Csak néha találkozóit férjével, tálkor aat a nagyobbszertt gazdazági érdekek hazaszólították, mikor pénzt kellelt teremteni, a termést eladni. Aa asszony oaak arra való volt, hogy vezette a gazdaságot, fáradozott', éjt-napot Máléo-zolt annak előteremtésén, a mit térje a nagyvi-
J.
• gagf-Kanntsi, csütörtök. ....... "T
valami erőszakos felkelést kezdeményezzenek. Nem ia voltak ők olyan emberek, a kik ez, eszmék irodalmi terjesztésén tul mehettek volna.
• De a francia forradalom fejlődése aggodalmat szölt Bécsben sigy-áldozatok kellettek ejjesztésQl, azért kellett Martinovicsnak és tár-
ZWa. 41. szám. (». lap.)
1896. május hé 13 án
vényt figyelembe nem vette, máma zo-áii **a'a jaleatéeskhmi • letiistároeottebbaa IWN-
' jv _. . , tetsndő minden egyes öekéniea saorgaJma és a
hajtatott y^gfe WgftiHgvla TOtt « Ptgtoérf^B^IgáTnt iíáml ^fe árdsífafí..,
ki a bakó kezébe kerQlt, végig kellett nézniej. 8. A vissgáló bizottság előtt ksll lesni as te a többiek lefejeztetését, kik közül különösen
ktnt«* erkőlcii hizoayitváayának áa bOstitén jegyzőköayvenek.
A vizsgálati jegyaőkínyvben ki!eje»é-re kell jutnia annak, hogy aa illető öokéetaeaak ■egad-ják aa anlitatt kedveimin)t, ugysziotaa iuCaje-éere kell julnia annak a csapsttwteknek éa as
Láczkovics lépett halálmegvetéssel a vérpadra, szemeit jártatva a tömegen, mely nem éitifc akkor, hégy~ e ferfíak. vérére is samak:Hajnóczy József, volt alispán és m.jszükség volt, hogy a szabadság fája kivi-jegyei önkénteseknek «*ini vixaga jagyzőkőay vi kir. udvari kamarai titkárnak, Uczkpyio ruljon. ^héttel később még sTolárczik | SSSSíSSSSl ZÉ&Si
Sándqr és Qz Pál, e kiváló HtjMMdgfi aem felellek meg, vagy attól vivme-
fejéztettek le. A, többi . elfogottat pedig szenvedtek, többnyife ~ a
tferfipj, Pl"1* Karinrry
7ánoa bnsrárkapitánynak, Szentmaijay Ferencnek és gróf Sigray Jakabnak száz évvel ezelőtt 1795 május 20 án vérpadra lépnie,^ bööőflhünteLéat "hogya
léptek.
. Ax'i lető egyéves önkéntesek azután siept ember harwiaeaaikéB, illet »leg a Tirstaist befejt-. véss ntán állandóan ssibsdságelaadóa ás a fa
vérökkel pecsételjék meg. Pedig Martinovics, Ferenc, Szentjóbi Szabó László stb.
Megérdemlik, után,: hogy a
hoyy most száz évvel az- bél nem hívhatók be.

~ki rendkivMt. szellemi tehetségekkel volt megáldva, .kedvelt embere volt előbb II. Lipótnak s ennék halála után Ferencnek, ki
öt a szászvárosi apátsággal ajándékozta j emiéköket megujitsuk. A" minek most hábo-meg. De bironyos, hogy nem volt el^gé óvatos! ritlan élVezetében-vagyttnk, nekik is köszön I KUlöHOKIjl nem, Itilkof PIlMjúI vissza-'hetjök s emlékük megerősíthet bennünket tért, hová H Ferenc titkos levelekkel kQl dötte XVI. Lajoshoz, s hol a jakobinusokkal megismerkedett. A reformok ellenei
tehetetlenné telték a demókfaitkQS 'éfZílmU AZ 011 kéIItfiSOk ffl&SOdlK tiSZtöll"
Lalikba való áthelyezésükig, ami éppen ugy történik", mint azelőtt, a létszám kiegészítése céljá-'
férfiúnak a Bécsben maradást, azért lemen dott és Pestre Jött, a hol" csakhamar csatba koztak liözzá azok, kik egy vagy más ok-_ból- a viszonyokkal megelégedve. nem lehettek. _______
—--Számos iratai közt különösen" rft^polgár
szabadság—bajnokai vérrel[ A keduamtejrbak 1Q8Ö. aiájua végén. rés m tH,„ . , .. . - "Bíbelnek a most második évet azolgált önkén-
pecseteiteK meg az eszme iránti szeretetüket, latak köl(U wk< akik
erre kiváló a<org«lauk-kal éa )<> magaviaeledkkel méltóknak bizonyullak. Erre nézve a hadosztályparancsnokok, olyan osspstoknál, amelyek nem allnak badosatslypa-ranesnokok alatr, a- katonai -térparancsnokok döntenek. Ezek a perancanoknk 1893: június Ö áre minden egyes esabadaágólandó önkéntesről jegyzéket kell, hogy a hadBgrminissteriumiios terjeszszenek, „csapattest,- név, illetőségi rarat
a küzdelemben, melyet a szabad eszmékért tovább is vívnunk kell.
méket tartalmazott s mely nyelvünk meg újítóját, Kazinczy Ferencet is börtönbe 1 Jmiawa. . . —.... —
Mtumaviesg^ Bécsben íogtátnt július 4 én éjjel; Hajnóczyt és Laczkovicsot Budapesten, Bécsben - vallatták tt azután ifiudára hozattak és porbí 'fögsnak a' király és a magyar alkotmány elleni összeesküvés miatt A magyar'kúria az uj perrend szerint gyorsan végzett s mint felségárulókat halálra itélte,, ■ ' 1 ~ -
Az ítélet, roeita;kirátya kegyelmi kér
j E rendelet baiárosmánjai ásókra ni egyéves jtekéntesekra, ekÜ-ajédeiOUhiány üt kiatiair j>ff Irnébeh a kaUiagl siMgáUloi a kftUUUÜ liÉ£ A hadügyminisztérium legflizelebb rendeleletígaiás egyes ágaiban töltötték el a. lartalékoa ad ki e- tiszti Vizsgálaton megbukott önkéntesek hivatalnoki vizsgálatot nem t*ttek, aem alkal-azabadiágnláaáról. A rendelet megjelent a .had-1 maisndúk. sereg- rendée'i lapjában, s est Béosben egyenesen a magyar kormány sikerének tartják. Kfi-la 7Qh-anar«7Ani állami lünöeen eredméefél látják beone aaoknak aziB-i" *«»« tjy0r3íOyI ÖUdlHI t»rp«llaetiknstr;a»atyiskst amsgyar deiagáoió-|h%a-*- haqugymiuisatefáaa. la'eaiea. * reaaeiet P igy azól: A val'ás- és közokiatá»Ugyi miniszter I l*V6.
Azoknak h» egyéves ftnkénteaeknek, akik asjévi msjus H-sn 23.40'. ka. a. ZstsVsraeg|a kQ-
zalaegerszegi ■■ ■ ■'jpasium ügye.
fögym-
»)ar sm'gálsn fHmrifl litalls ^tjo bgr nem irtíék le a tr»«tt vizsgálatét, de a szolgálat ala't
zSnségéher a kttvmkasg falWvi toláaia; ,t)ar a Zila £fír«iji»n jéiestmfti attamt
katonai asolgálst iránt tölllnőa érdeklődési IZ iiit Egersaeg várót köteles lett vnlna a meg-innusitoitgk^a vizsgáló búottaftg kivételesen meg-1 állspiioit lelkei oly időben rendelkezésimre bo-engedheti, iiOgf a második esztendei s olgálat! csátsni, hogy én aa uj epületet meg a f.
eli t s/abad«ágot kapjanak^ _____________________lav ősxén tető alá lioshaaeam a bar a >«i«k r*a-
ilogy a vi-agáló bizottság-est megengedbesser delke<ésemre még ma aem boc-ánstoti: magi* klWetkest oktnátiyoknak kell ke (ében trhnie: lén I lőgymtfáítmff első két nazUl^át folyó áVi l: Aá öiitéBiés likntsr pirsnciiio* jelemésének, >zeptemb-)r havában megnytrat uándekoiom, ha
tWön-kOldn thinden egyes 4uléalearöl arra. nézve; bngy miképpen, végezték be a második (á lovasságnál áz eisőj. kiképzési időszakot. Egy másikjjelentésn&k a gyakorlat) kiképzés eredmé-nyérőr és a scölgálitieielről kell gtámölnis. Ezek-
igaaolta*oHv~b,igy~"a kisajs'iiás alatt levő telek vételára már letétbe helyeztetett a Hogy ai épület émeléeeig rendelkezésemre l>y»áiiandá helyiaégak, valamint aaoknak luierbeli febsere-lése kielégítő. £<en helyiségek r»|ea hozzám •
iágban kényelmesen eltékozolt. Még sem háflotta ifiiazkwtnt senkj; Mtkor téfjobbffn daH a klft
ibéií, nyájas, megelegí'tfeir arcot mutatóit, Itább sajnáltj de niihusznn, lia ő csak lérjét mozni.tőhb szégyent, több nyomort.
mentegette, palástolta férje kicsapongó életét. Egy Vágy élt sziveben kiolthatatlanul: visszahódítani könnyelmű lérjét a csendes csali di éleinek, vissza varázsolni azt k kétheti boldogságot, mikor még ^nem családolt bitében. _' , *'- --v • ,. ■" ,r.,.. Hányan szabáditotlák volna ki szives-őrömest elátkozott helyzetéből a kedves, szép ssszonyt, Csak á kisityát kellett volna kinyújtani, hogy tizen ódaugorjanak vetélkedve a késéért. De nem tette. >"' -1, —.--— Próbált ugysri ndvsroltalni mngának, csakhogy férjében felkeltse a léllékenység érzetét. Körül-rajongta hódolstlar-a férfi-világ színe-java s volt kőztök, a kii a legtisztább szérelem vili hozzá kár pótlás léjében az elvcaielt-boldogságért, Ilyen volt például a kislaki gazdag bérlő: Harmat Óvnia, a at érte bement volna még az oroszlánok vermébe is, csak váljon el férjétől és menjen hotzá feleségül, megaranyozIstja még a lábanyomát is. -jdikor azonban látta, bogy félje közönyösen nézi körülötte az udvarlók seregél, sőt örömét fejezte ki, hogy szórakozást találhat itt a provincián, mert ö ugy sem loglaikozhatik vele,: más felé van elfoglalva: akkor felhagyott a hadi ferv-
llarmat (lyula, a kit beieggé telt a .szomorú le- hala|ma megszűnik, ott .vége mindennek. • Kérte mondás. u kit Margit l* legjobban ssivelt, légiin'as líiiönjR- vegye -magéboa, ne engedjen^reá hal-
szerelte minden hibái dacára, éa igazi hü felesége akaft maradni n rossz cmliernek-.-
Igen nagy ára ez a Kétheti boldogságnak és szinté csodalja uz ember, hogy még mindig aked. nak-mártiromaágra ssQlelett nők, akik kinlódonk, szenvednek lélekölő niobe lüjdulinak terhe alntl, de .nem térnek le a becsület és kötelesség uljáról ezerféle csábok és kísértések között sem. -f Ilyen volt Margit is Vértanúi megadással tűrte nagy szerelme boldogtalanságát.
Fedig hátra volt még a legkeserűbb pohár, a megalástatáa osiorcsspása.
Egy napon- arra virradt lel. hogy eladták az öei kúriát és vele ussott el saját vagyona is, mert ő férjének egyszerű kérésére aláirta volna halálos itéltlél ia, nemcsak kanak váltóit Mit tudta ö, mi következménye lehet annak? Nem tudóit volna tőle* megtagadni semmit.
Minden támasz nélkül kitaszítva a bizonytalan nogyvilágba, már-már kétségbeesett, mikor nagy-neházen alamizsnaként a sorstól ogy kis posla mesternői hivatalhoz juthatott. A független gazdag delnőből egyszerű alárendelt falusi postamesternő lelt, de még akkpr sem a vagyont, az eltűnt
vei is, kerülte ff nyilvánosságot, s okkal-mőddil kényelmes életet siratta, hanem tönkretett életét, elidegenilette magától az udvarlók seregét,, a kik amelyben már nem volt remény, nem volt vigass-
azétoszlottak, mini a köd, annak tiszta tudata tatás.
előtt, hogy hiába kapaszkodnak i nincs remény a Mi örömo, bizalma lehet a töldön egy elaljaso-.
puszta képzeletben. doll,-elzüllött-tönkrement férfi ^itestársának.'A
Legnehezebbén hagyta ^ a küzdteret a szegény
Ilyen kedélyállapotbsn találta az uj postamesternőt egy napon Harmat tivula levele, amelyben bjrn kezét ajánlotta neki. Nála igas szeretet éa minden kényelem, fény, pompa vár reá; enyhe nyugalom a sok szenvedés után.
A csalódott szerelem átka, a ssegénység, nyomor mind axt súglak neki, hogy kövesse a hívó szózatot;. isten és ember tuegboosáft neki azért, A teleség kőteleaaége megszűnt ott, hol a könnyelműség, bűn beazeuyezle a házi becsület szentségéi. Az ö lérje egy erkölcsi halott; nem méltA, bogy nevét vieeije.
Erős lelki harcot vívott; könynvel áztatta a levelet, melynek minden szava enyhitö harmatként hullott lájó szivére
Megkopogtatták ajtaját s azon egy ütött kopott, elgémberedett alak köazöntötl be: — a térje.
Margit a régi aaeovedélylyel, hévvet ugrott a nyakába. Győzött a teleség* aa asszony telelt. Érezte hogy ez a világba tanított, kopott esegány ember most már as övé egészen. Szereli meg gyalázatában'is Ag izaz szerelem nem alkusaik soha, elhagyja a koronát ée koldulni megy azzal, kii szeret.
Itt ie ugy tOrifenb Alig esillaapdolt le a lőlin-dulástól Margit kedélye, szaraimé Innujeleként odanyújtotta Andornak Hurmat flyula levelét, 'nemes szándékú ajánlalál.
Mikor az elolvisla, megtört, sápadt arca kira-
pokol útjáról nincs visszatérók, a hol az angyal I gyogott, mintha a régi szépség szállt volna visssa

Nagy-Kanizaa, csbtörtök.
Zala 41. mm. fi. lap.)
1116. máj hí hó 25-án.
Mktik IdliililAfléftl Mlerj—»Undg. Kél Mf" lelalé ntgytágu ima kivi) legalább egy külön jgaigaléi imát éa egy laartári helyiaéget kivá-nok. A főgyanlsiumot egyidejűleg a aaékeefe-bérvári tor taakerütethe kiaagatjáB1"
Zalaváraegye alispáni hivatala ezt • minisa-Itri r«nde!et«t a vártai lanáoshos sürgőt intéz-kadéa céljából ál tatén, U iskolaszék folyó éti mám hé 14-éa tartott ülésében loglalkozott a miMM számára szükséges helyiséfének átadásának kérdésével. ~ .
Ai iskolassék javaslata as, bogy a polcán leáayiakoláral kapcsolatos nfii kézimunka tan-loJyaa a polgári leányiskola épületéből ai aj éfóda emeleti helyiségében levő, üresen Alté aagTtereabe helyezi eaaék,a polgári leányiskola taSéiéaél így üresedé*be jórff egy terembe he-tjealttaéh az e'eai leányiskola egyik osztálya, i'ykép a po'gári iakola odvarába annak idején a polgári aulával kapcsolatban volt, de már be-acönteteti asztalos taaalbely helyiaégébeo jelenleg elkelresva levő III. IV. egyesiteft fio-osziály as Kasai iakola épflletébe át helyet telnék, a ennek faatyába jóane a polgári fia-iskola 11 "osztálya a így a polgári fiu-iskolá épületében rendelkezésre állana az 1895/6 tanévben megszüntetendő első polgári fin-bkolal oaztály len-lenne a aradvan épületbe álhéffezéndö 11. pOF gári la iakolai osztálynak a terme, amely két laataseai Bzolgálna a lögyanásica megnyitandó két otztályáaak a taaterjnéül, inig u igazgatói níttrarasSlS! a pofom-iskohr-ömeleu neljrT tágéba lenne.
vSrhenvben megbetegedett 9, gyógyult 0, meghall 1, kezeié* alatt swadt 1
A hlmlö a Csáktornyái éa lendvai járások 16 közaígében terjedt el, a Helyekben a mull hóban meg betegült 81, - gyógyult 84, meghalt 87, gyógykezelés alall maradt 20. At ová- és gyógy ialétaadétek miként teljeeiiésének fal&lrizagálása céliából április 30-án a járvány lepte vidékekre
Sül.'^.^Sü^^S f^OíS*! öha jkáppea füaWWaek.' iáé* jé onos arakkal bejtnan az egyta kö/aégeket s " ^^ ^
mindenütt arról győződtem meg, hogy a kór-esetek felléptének köteles bejelentése aa arra köteleseitek által asm teljesíttetik, igy aztán as éréintéakedések aem tételnek mg elegendók épen, a hátakba a betegedési eeetre a sxomazédok és idegenek aeaai jelzée által nem figyelmeztetnek a kór folytonos érintkezéi Ittál sisporödhttlt, a gyógtkízeiéi is a tétot emitetf okok miatt több helyen vagy igen későn tétethetik foganatba, vagy el i* jnarájjl ét a halálozási száza lék eaMjkedik. Mindeaéknél togva okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a lerlOsff betegségek elleni óvó- ét gySgyeljáraa iráni kiadón felsőbb rendeleteknek haladéktalanul leendő szigorú végrehajiáaára aa illető községek isméielve uia-
aitatnnak, miért ia a tekinleles alispán ur je- ______ ____
lénlésém alámáa a ciáktornyai főszolgabíró arall """""T taríakh.n
u iaté'kedéaek szigor a megtételére telBvnggM M " aéllóatatot'. A lendvai' járásban az első esetek feifédeaése titán at őeeze* intézkedéséit a leg-tprébb résztelekig megtétel'.ek s olt remélhető, hogy a kör tővaTeTjcuni itkcfQtnn)- mlhsaa-■ -ndih iTteggáiuliii. Minthogy pémg a-liimlő elleni
A váram tanács az takeiaaaék javaslata értaMjaM^gééiakJa|haMaMB^ ajlin
bibliaaa"él¥élyitij rárgythah a ■JuIailwla»-|iiTtet j áryányJjyU vrttétré KBts
keaa
Közegészségügy.
. űr. Maagia Kátnlr kir. tanácsos; mtflrti iSorvos, a vármegye területén ápriliS hóban ész-
-Wt' Bbmbmím
a kladrdek aaoauali laujláat renihitt lett el, de javaala'omra a tekintetes''alispán ur fa lakotaágnak 60 évst életkorig leendő kötelező jojraolUta Iránt is iolénkadn^inéltóiiatötl.
Bonevi*»gálat voll 15 aaaibtn. Hétszer raadőn t __JHi . . . !
^iftHMMi, nynlczor törvényetek* aegbjtiiái|a hódolat, amUzoka^wtat a lérfl-saif hal
ICWÖnöa véletlen folytáa aW b^yea R. Balogh Lldltl kaidbetea. Tehát mégU vaa agy eltöeég, aait as a derék atéviaaai t aevé-nek kótzöahet. ReadkivtH okáé ir aaÉrt a tok babérért, aait a név kössönhei öaeki Caodálatea leremtéa Utodahároa tnlijéaMÉ| egvan benne tökéieteaeo, aaik egi -parti■-hoz
éa gaaáag
(ste léai kincsekben.) Példáa Kii vas, aiala aaya hifktátának élű aüvéatnó. Három aafy világol lölt be és aranyoz meg csodái egyénieége varázsával : a hilveii tierelem aseaiélyét, a gyar-mekuobái éa a »zinpadoi. A kát elsőben lérjét: lUnaii éa kia aprá aaapijeü boldofitja, a karaa-dikbao -trtraia^gai ragadja sl. A két tlaöbea : neki vaaaak imádóit bálványai, a harmadikban öt bllványoszák. (A prgányknliu»snak aa atöbhi rétsébetr azt hiet«a: arég a iwstelendé arak ia elég pogányok ÍJ
Mikor Balogh Etel föllép, az aaiapaéi üaaep. Ki-ki a maga módja szerint áll meg. Aa araay-flatalaág tapsol ét sóhajt; a szép aa*soayok atiaariláautl érzelmek ébrednek nej^K iráni; at agglegények hullatják a legolcsóbb krokodil-könyekei, De
mindegyik' ünnepel. _________
Balogh Klalael' aaíapad! haláaérél hláUatBF" nék én dictérö éaeket zengeni ]~«indao dalnál; ■mden ragyogö épilkeloBBál aiehben, féaya sebben besülnek arról a ml lelkM járisbtrink telesírt zsebkendői, A valófli müvéáanő peá>T sobasea lehet olyan bOaskamazokra t gyéaán-tokra, melyeket aa éktaeréaz boltjából lesz tléje
kCzeié*T*éii-áHagotrél éaaayéh, a közegéai4yjj^)[ ' J ^yjfHr-Y IgTf érdekMbfl, J H«|AMi jelealétt t^j^.iob. 'í iÍ7hüdi
folytán; ez utóbbiaknál a legközelebbi halálokok lat számára Önkéntelenül: a meghatottság köoy-
háriyalob, 1 aaivhftdéa; a rendőrieknél 3 lulla-j
ségügrel ________ ___ „ _ _
M « kátígazgatáat bizoilság májüs havi l^^f élrénAa ^s kél wivbadé^ 11 . rt _______r-nr —:—.,: TTBM.kalltttfiale valí lü taaibea. Sulyot sár
" ^ Otp^H egyéTkíveiett aí^Hk közül
lítl^ilj aS Ijfkkkelys^kadvasó valt ia ■•«• ?» SchwAro Barnámé kis-
heiegedéaek száma apadt a a felmerüli kóroeaek Újvári József lipétaajori, aafát'iW-
■anekh része enyhe lefolyjurt w«L Ukasáli, 1 pedig Höoa Jéaaat, Q'araboncoti lövés
, ^ ■indig töhb WUgüléej"^^^ (ltltMk
™1 »MWsq a totalaak Véletlea szere&wétlCDSág állall halálnak tó
^ ITóykwalé. tárgya,. egyén eseti áldozatává; 6 egyén teljesen ö*a«e-
A ímtua betepégek köaül adtpbtortaéavét- L^ t pedig t szenvedett égési aetak köret-
rnn^f0 —rr m i ^ ' --^{t i^öipatf latrto ^rtrapn, Wavotiet Iván HH
? .Tr. ^HdCTr^t'tSte'^Riy-'i éves Pincén, Kooi itaiL, — —___I ...
gyé»yak asegkalt 4 ápoaa alatt aaradt 1 > j EtT»«f»fin, »fT pedig Gombos György trdőfatjaAf aofi akadályon ábmáilott. Aa
A hideg kritíkaapk azl mondják róla, bogy roppant gyotaan betzél. B? hát bogy in beszéljen az lassú táapébas,-akinek olyatr aooéaai- -vallja vaa ét akire melleit mégis oly kevaaen értenek atg?
Különben azok számára, akik öt aegértik, van egy aéaáa is gyönyörűen besséló orgaaaaa : a sí eme: Határozottan el lehet mondani, hogy két steéaévtl, arcjátékával ugy beaiéi 8, (vagy talán sokszor még tnbben) mint n W at ö aj' táírá á&Ht savakkal.
rsnaak i Esttkal a kBrftftatoy,
Iviwázallanság fo'ytán égelt el. nagyvilági Elmekórnak 3 esele merflfl fel, egyik beteg ti
hogy aár a legkritikuaabb positión, a sóhajoá hídján is áljafottaak lá'uik, ezioie legendáa
Tollffittáian.
tieeetrt sem fognak önök aegharagadni,
rá, aikor még a kicsapongó, ledér, .. Hff ——P— „ J^
ujsa i LUM itffkawtl Mta fátooiu » "'■lyn' körtórhásbatiál L^Hg;
a tinta vtaáaqfcat ♦__llttatoti, a harmadik goadozát tlaU van. Uim ^ a „,ual ^
hangon - a nlággal mM^|«ltem|■watol, «Hf Sánnaliékéa; asUlelő a Kdapetli jnuha keveredném, aart kat én » tnlvagyok a
klsnjilBiilaiai árát; n«pJarfozoroHwnkinek4%'fiMtiÍ.ojtóinlétetba vit»UiL |É|M||É| r- — —a. — —
aritank, tasak neked édet angyalom. A mivel |< nssW^alaaaK atf~v|saBB~aearaMaiDvaotanf a töied draholl ifjúságot, az örömöt, boldogságot,! melyei nagy tdkei, IHőR jó aztved mq|érdemelt. |
—ctt— „ . .. , ^ » i.-. . ... „ „ .. .,„
szinte Isten ujját látoae levélbea, bogy mi ro6-|tui ^ M«T»dérin át moet papnőkkel foglal- j keszlö is homlokát rÉaeoljt. Szered érövidségfct <ai riltli a le nagy Itrfazásoaat 'véfed azembea. I kuaw, Tbalia ps^Dlvel; Izakkal a keévee U-jQat esak tnenjünk tevábhl tm esak bocsuzni jöttem hozzád, s kőnnyetóajrea tétekkel, akik önöket a k^ülaéeyekbei kéj Következik B**U Jolán, A kedély ea gonver-«*k*tm«É, ka nem _ hagytak wttaéft>eii.|de»t aMgiikatják, vagy mfgkamigtai)ák. taut, a jéici ,Tama aaaa' Szivétől látja
st öSk ítóSlSríL ürB,rd,ou ^Sí^í ,8*r • "i,pwkw ^óe ^^día
mm, liatta j^leroü ember; ÍIKk hozzád, minir®-' >6"el olyan síigoruanjalleaségt sincs, aki csak a sampadoi látná tti-
a gytaáuthoi « arany foglalat... Legyelek"bol- ^ ngatakodnia betöaórbox, sünt a dogmák • vesén. Nagyokat aoad éa nagyokat iát a aagá-dofbkt . ..... » ' Jkoa. A aők általában
nagyon érzékenyek Ea pe- na, ka as rotatnl viseli magát Ha a hang-7 Tthpk,jdig női még lodafotan tahaaea aérteilea meg. ereje dAaleae, aiadea nagyobb aegerőltaléa nél-
iíítl^,^krkíSet ^ I ír/^í^ M^etópfirhetnéa napad áestkáiröl r ta^
katata, más mini ia Te is catk éielan árán! a*f' Allírt (n*sk>rMw nekem eagedai, taraaifl Balogh fite)l, A sietne villámlik, a tépheted szét. Kekrm jogom van léged szereteljpW 1 bettsor- atigorn (Wartaaéval síénieljek hangja atnaydörög. K'ta* Pisla légy**, aki egy* ápolni, vígíjzlslm Ha arfhdénki megrel, meg-1 aéháay lollvoaást a mi nagy bb aurepekbea ín (jrm, a fdeaégtd sseghocaijt és keblére Otel.|a)lépö pipeöinkatk.
Miadta félreértés elknfléN~véaett b
sóhajok hídján. [Csakhogy penae éa naa agy szárnyal tea át, hanem as évek cipelték keretz-tfiL] Ámde aikor kerülné a sorokkor arra, aki majd a betűsorban az utolsó lest?
KB'önbea aár aagyaognlaak : a lelelöe aaer-
Qj ezalán Mfcam íjaasahwolf.
• én áldom a nrtot, mely
végett kt kall
_ _ jeltaténea, hogy a kedve* lákfttőe ypnöknél a i anftiawiarl aterény hajlék tomárin nála! aa ét én rzaUat, ihol leket, eatk paszta i.mim aioay róttü tagam mindennap két prádlkátamnak IckinlHt. Anaát la Inkább, mert ' t, hoMog afom IlkrésMik vf tta U |«gfóbb eaetbai aia Is Igen auaerál lökhet ~ * (egy jtabor weatal prédiktiuaail
agy leadfileiei aegjeleaé-ének zefiriétöl aeg Mai rendül. «- igen rokeatteaves színpadi alak. ügy játaaik, mint "aki aár jóllakott babérral a kegyeledel Örsi ások nak talékeil, ni adta ujabb igéky nélkül.
Vele kiVrélbelíi egyaalé aériéálaa eaaiealk a babérokon: Mrofkf^, a .Zeóá iMaa' aa áraay ea bérből.
iNairKanúm, oe*ört«fc _
teuk saga aibau akkora fgasságszeretstet éa {■■aniMia<i begy btit U aunntk a babérmeg-oMiaanak aaai éppen könnyű munkájába: d« kitelnék follinu»aiál, hogy egyezer p<ak eiém áliaoa I ii i iCkariia népjet kuaztU i'j-iben éa eséioe pukktdlival azt mondaná, Injgy »kös4Őnflm, kérési aiáaaan I £u ia itt vagyok!«
No biál én ia kOesönöm kérem alássan I Ak kor inkább agy bét malv4 folytassuk majd K. Hreaaay Annáiéi.
Zala tL szAjd. (4 lap.)
Mt noájUJ hó UM
H I R EK,
- lállttüteléa. Ó felsége a király, " awgytri Krfamr Lajoe', a bazm köaamlaaájrtaí-réa anrsetl 'érdemeiért tir iaaáo»o.-iá neveite ki. 4 kiréljj kitüntetés a msgysr ncóagszdaaág egyik iegagiüaebb éa Itgrokonsieu vénebb vezér tlakját ári, akügáa Sok' pártába heverő" erílt mozgósított a magyar gsadsatg éi vele á nem léd erő gyarapodáséra. A inillenfuial kiállítás szsrveső munkájában nagy szerepe van, a ba a nagy ipertárlalaák sikere laaz, e 'iker jéréazt m
— A ieveeal aa«iateAf, atl^ti drea t*iny <r»m váltsaUséeye Utf. éti mám W kik munkjf alapja javára rtodea jíviTbó 9 éa ji délután párakor Kitdadévoda pAdpr-uleai M-kereazléby jótékony nflerylet, retidkivűl érdeket lyiaégábea tartamija éti rendet koajjruláaél. nek ígérkezik. A pöegylei buzgó elnöknője, Ott. A közgyűlés tárgyai:
Zatlubuuitky Lajoané aaoa fáradozik, begy a l. Elnöki megnyitás, mulatság kgjtéiyeaaég éa .miiem tekintetében g. Jelenjég á lefolyt évi mOkSdéaről wagaa aainveeaft érien el> A vá'a$tímány távé- g, A számvlsagáló-biaoitaág jelafiléáe. keíiy liölgylagjai serényen munliá kodnak; emel- 4. A sorrend «zenei kilépő választmányi lagúk lett az agylet titkára Cssssnyik Miklós városunk i helyett ujak, esetleg azok iaméfi aMgvá'aaaláse-három társas egylaténsk .vigalmi bliylLSÍgái' JLNltáai indítványok.
ö érdeme laaz, A kitüntetést, amely a kereské-daieu ss ipari Istékaayaég intgbecaü lését jelaulí,. a kereskedő és iparos körökben ö-sinlo megelé-gedássel ioglák fogadni. A kilüiHe' ett,' jnlht gelsej Outmann Vilmoané testvérbátyja a nagy aaaiaaai aöiféaöda ás malátagyár alapításán ia tevékenyen köarewfiködöu és ezen társaaáguak pwíi S|Jlk törészvenveae. hanem uaaeati táti t|g|s i(, ki gazdag iMpuMzisiaikUJciii tzta
egyssült rsudtz&Tiitottsdgá nyerte meg s igy a — Jégeső. Pilkukon Keszthely mellett a hd liatslság lakiiitélyea számban less képvieelre a 18 án jégeső vol<, mely azonbaa a vetésekben mntSTaágnn A reiidéZŐ-ffizOTitag tinOle — mint [jelentékenyebb kart nsnr okozott érieeülűnz ^ Cmznik Mklo-, alelnökök: KUn — TttaeltéiiéraMgl hésgyáiéi á 'ptngtr.lMt, mint a Gasiái vigalmi Üzutteágá- aálavármegysl lOioltáirővataág i. tttft. évi ja- s uak elnöke, Kpsrjsssy (Jábor, miut a polgári Uius hó 2. és S. napjain Nagy-Kanizsán regd» ■egy^ot vigaiini biioitaái^iink elníike, dr. Jtihil Ikivftli kflzgyfllésl lart, amelynek afyifc lőtárgyát v|ktor,: mij>t a társááliör~vlgAtaiTliíaöHiigaakfa a|ilvetaéíii afapssablfyiik raódosliása Mm.ás— -elnöke; a bisollság titkára Btlm Lijoa, inint a | uj. alapszabályok szerint, amelyeket Kaortaar nőegylet máaod.iiikár^, A nuataág msgátla- tlyörgy a nagy-kanizsai önk tiizolló'.egyesülei pltotl tsryissl zutmi- dslutsiL ^S órakor 1 IsrzdlmUilan Íuu^alníji fflparántisnokK, kiváló oMűHHÚvul kesdődik a no'gári egy'el kertjében, gonddal és nagy ázn körletemmel ájlitoti egybe, MfaHMriMMáir megyei löaolióaág kerületi faltlgyvletekre
~ipsrválls)aiatk ji gok jó asölgatitoi te»z.
- Wleselea mtMlaatar kAaattnele A nagykanizsai. Kiadadnavelő EgywIJ'et — mint annak idejéii közöltök* —r folyó hó 12 én larinlt kösgyölésébeu Wlauici Oyiila vallás- és közök-taljtsögyí mioi>zteri Ugj tétkasedésael örőkőa tiaatelailieli tagjának vá asalá, WÍns«ies átiralilag értesíttetvén tiszlelelbeli Isgsá történt megvá-laaalaláaáról, lorduló postávül Phinr ^smanmecj mint a klsdi dnevelő egyaattlat elnl) éhez a kö itlkeaő méleghaagu lusiSlíŐ levelet intézte: _ Nagyiáijoi amőnyom I Nagyon ktdvu 'meglmtésben rittttiMl tugemtl a nagykanizsai Kisasansnli Egyetiilltt at állal, ' hngy mtjemit az egmlltet Brítriü HnreUtMI iagjásá msgcálautuni m(llóilalalt,
Ksdsts bHeltssigtmnsk fogom tartani azt at sgyssilsM, a melynek Mii anyám is sgyik a.'a jtiliia mll, isiim tilkslSIsg timogatnis
rpqadja is tolmácsolja kérpm Namsáyoá ttsn
uugímcíil figydtmM SíZÍŰli J'í'h'lilf'mWi
-Jwilió HszMtfat zagyok
^I'-LZZ Nagyságod kftj: ____
WlasskiŰyula.
— Hltata- Wú*s Iguáa Kmlhelyröl jumui B-áa .vezeti altárhei Kim Illés uDokalnttiái, Htrim Márta kisaaasenyi s nagykanizsai far, imaházban.
Titk Lajo* jagsst vá toll Krottipuelier lleaa kt—iimnyal hafyhea: —
— A ksgytirraélik gyásza, A nagy-ktutiaai Mgyumasium épB'atán és a városi iamp> lómon gyászzászlé bng, mely a magyar kegyes tatiliórend larlományi töaökének, Lhuw Imrének Húifapeiten történt elhunytál hirdeti, Aa e)hunyt mini leikre huaufl, kilUnő tanár éa pap sok )0 saelgálziot lati a köattgynat, mint tainlaszertt jóakaró löaök pedig goudns atyja volt a teas-láH.a'att á'ló laniiórendnek, mely egyik jég jelesebb tagját va>a ette el Lévayban, ki tevékeny életének 68. évében zárta le örök pihenőre aaemeit. A azerdán végbe ment impozáns te-metéaán a nagykanizsai Urs|iás.ii farkas József bás'ihiM éa igazgató képviselte.
— Heláleaáa (írass tíéza, a középkereske* delmi iskola 11. osztályának u&vendákt, vaaár>
..nap délelfitl rövid szenvedés alán elhunyt. Az elhunytban Sav, Gross Bmilin egyetlen anttalö Aát, aa iskola agy példáa magaviseletű nzűrgal-mss lanulót veszített. Temetése I,állón délután ment végbe. As iskola tanári kara, tanu'ó ilíu i-ágs ás nsgyssámu közönség kitérte ki utolsó atyára a jó Rut, ki fBIAtt a gyászhásbandr. Neu tnann Kde főrabbi mondóit meghiiti beszédei. A temetőben Kobn Altiért tanuló vett Luetul laauléláriii nevében as alköltösöttöl,
.- Blkalaaatetl tevaaal ttmH«|»ély. A aagykaniaiai kátépkeyi'tktdelwiipkoíitiuk kt'ddre f. hó 81-re tervezett iavasxj ttinepélye, at inté aei egy növendékének eiha>ilozá-i fblytán ju aiu* ll-éré halaulatoti.
bol kézimunka batár, tsfesarnok, slrigksrssksdit, kjrlap stárusilő sátor fesz felállítva <a ezekben vároennk és vidékünk szép hölgyei fognak buzgólkodul, hogy e jóiékónyeélu mulatság lénye sen sikerüljön. Ugy bslljut, hogy többen featöi jelmeaekben fognak megjalenai. Itt lesz elárusítva aa irodalmi éa müvátaeii kör által szerkesztendő emléklap, a <Sserstel>, melynek kllffinüsan érdeket kolosöaöz az, hogy a kör aótagjaitól U hoz köt-lemjiíyeiet. A mosgalmat és »zinga<dag yPár zsibungása tata-Letakar lug megoasadasüki, hegy IriáalmráiTTiMHisaefrkfie firfi Wgfjwrrtaatf éuekszámaiban gyünyflrlödjék s kO/űnaeg, Nyple órakor pedig nz innsoi sziuháti elöadáa kezdődik, mely hiaonyosan minden iráayhan felkelti Ü érdeklődési, litert Somogyi Kárul/, aziahákunk derék és előzékaiiy igaagalója megígérte a reu-dező biaoitaásnak, hogy váfazatns műsorról Ing gondoskodni, JjApésekel tett ugyanis, hogy Herceg Ferenc kis vígjátékát.' A nyolcadik tJyurko-
elözőleg ftifr János profogját fogja ssavalni' a társulat egyik elsőrangú müvesanöjs, a vigjálák a'án pedig lányéit allegorikus alOiéptHa a Mi áiinsk jótékonystlgu lau-diesőiUia. A saúüuzLelő-adási követi s lánc — valószínűleg kivilágos klvirradlig fiemélbatő. b"sy a nemes, oél, Ily programúi melleit közönségünk atioéjavái ös«ze lógja hozai.
— A uagyhenlssai keretktállQak éukégié egi eafllele folyó hó I? rőt elhalasztott közgyűlését e hó 20-án lártotta meg. A kÖKgyűlát irátit a tagok vajmi a-iekéty érrlsklé-déet tsBUsiiottwk. A közgyűlést iiitsaiysn^rr Briő-ulelnűk nyltiflla meg; a lagok szívélyes űdvöa-; láaa után aa jegyaOkönyv vezetésére leltárié llinohlti' Ödönt, a jegyzőkönyv - hiteleai'ésére pedig lWk Józaal éa llWza -Lipót egyleti tagokat. A küigyűlíi tárgyforosatának eTső pontját.az alipsaabályok 22, jf-ának módotitáaa ké-peavén, a közgyűlés eltagadta il vá'aiuiiiiány abba i elfilíi jesziéáé', lmgy az egyleti űgyé-t* a j Választmány tagja legyen, a válaailminyl tagok aaáwa fedia 18-röi-tŰ-i'a amaltaseék lelt E-ton alapon it ejtetett meg már a< uj válara'áa a kőve'ketÓ erediiéaynyel i Ungsr Vllmann Klek elnök, Kbsnspangsr Krnő alelnök, Lkktschsin Pál igargaló, llirsehlsr Ödön tbkár, dr. Frisd Ödön Ügyéia, Kondor ödfm péua'ároi, Stolssr Z«igmoml könyvtárnok, lt'«i«z II dog háznagy. Válaastmányl lagoki Hsltsi Jóasri, Székely Tivadar, Holh .litkah, /.-rki.witi U'Stiár, 1)-dirin Itlchsrd Nádor Boma, Thun hlpót, Wnsz Tivadar, Fieolial Lt» jos, fiuruer Nándor, Fiiedünder Miksa, llrimler ífoasaf, Weizz Izsó, Deutieh Hódos, Ütulaoh Mór ás Kngel Uu^ó. — Saámvissgálok: Nepmaan Lajoa éa ll> senbtrg Ué!a, A'Vála»a'áe er<dmá-byének kihirdelése után elnök a küagy ülést bezárta.
— Ftrdll Meneltértl Jegyek. A déli Vfsul a nyolcnapi érváayeaaégű meusttérli legye ke*, az egyes lArdöigaigaiótágokpak ama blsoay-lu.Ura, hogy n jegytulajdonos tényleg fürdőt hánanslt, hutvsnuapt érvenyeaaéggel Ijtja el, Az ilyfajta mene tért! jegyql májaitól egéaz s/ep teuibe'r végéig adatnaK kl, és pedig ntn>e<ek Hiófok-, iloglár- éa Balalon-Sát -Uyörgyig, haoest Dsravár-Pakráora is. A jegyek áru osatályok szerinti Siófokig és >í*s«h : 660,4.110, 2.80 ; Unglárig éa vitssu; 5,80,900,800; li Sat. Uyorgyig és viárzu r JüO, 840, | 80.
—HMtsgjiilé*. A magyar tzeut korona or aiágai vöröa'keroszl-egyletéark aagykaniaaal vá
a megyei tuaoiioeag Kermett lalttgyvietesre o*a-liE lel t egyidejűleg aiegválasztják a kerUati, i'leive járéat tűzfal Ügyelőket ia
— flulaléhel) aaegnjlláa ImssmoÍí ayá-ri muiaiéhaivet Klager Kálmán jf lilrű- vendég • tőé Turma Aulai taoaksra köaramlködáaévét M esálörtőkón oMgnyiija
m Isslas iéarjáat tlfagUk. A B. H.-nak távirják Utal városából, kogi Szelaa -Ador-jáat a mull napokban flnnamaaeehan. francia te-rűleten e toslák. A telegrammot egy ott é 0 h injl térsiink-Tüiltijíttlepaki-teimiaaajs veft fiialax ti fogatéiának, e kit Szeles wtgi kért let arra, hegy értaaitsa a B. H. et <ona a fordalatáráL Semmi réaelele ea eseménynek a todó'itásban nincsen; ctak véleilenül fordult mag Saaltaa Annaauwaa-ban, amely egy közoég Utafhea aem maisae, a tratroin há'áron, vagy hogy végképp el akazta hagyni (ianfer, ahová ZOHehMI íöliöaött, sem laani. Kifogása nyilván magyar detektívek iüst--Htí 'my^ befőttével aertewii -Qieteae^teeántt inna murt
már a tárgyalátoktól lűgg. A koimáay, miat köaönságsa vétség, elkövetőiét ÜdOai, éa miat ilyrnaek iog|a kladaaát kárai. Szélese padig, mint politikai menekült fogja kérni a Iránom köztársaság oltalmát.
tB-JUveealeáá éra Saiaháiaek agytk bed-vea nfüvéatnője szerdán délelőtt a leleő tamp lomtól a polgári egyletig terjedő utón alveastatt egy négyszilg alaka lalisarn fekete afii órát, rövidke erűst laaecal, melynek végén kis ac41 palkó ml A beiuületee találó adfa ál a kupi-táayságaál, bol rét/ért ülő tata'em blttoaltva vas.
se Kiadd lakás Kaazibalyta kOtsl a tU latonhoa a fürdöévad tartamára t elrgantaa bu torozott szoba kiadandó. Bővebbel a kMáMve-talban.
Hltéaé gyártmánya, ahg háaznátt kerékpár aladó, — Uöveob megtadhali a kiadóhivatalban
Színéttel.
Saombatoa rijla .Katonázau' oioill agy falvo-násos vígjáték kerfttt aiinre kerekded, öas<e»ágó slöailáaban. A s.sl tsaoo darab Kóaainá, KalaUk Piroska, Bálin, Meaaáro<, Pelerdl és Bognár megfelelő alakításai folytán é'ánk leissést aratón. — {Hal követte a ,hsrsuztbsciülil' Maaoagui ki-lüső optrAjs, melyben Turidut Don Kainardi tenorista áaektlta. A veadég-művéu tsrjedel-mes hangja, éa elég áaelmaa játékával a saiátus kiejtése iolytáiáoametiirtbatáai elérni. A löbbiase-rsplókröl lapuuk már as tUő slöadát alkalmával msgeniláka<eii, mostoazk iauiélelheijűk, hogy a karok-igen jók voltak éa lioiy aa egyes aatrtpláki Knpoal, Kezdi, Fodor áa Polgár, ki Klas Pistát helyeitonifelte buagáa igyekea'ek nagy feladata-kat megoldani,
Május 10-én vasárnap Jákai Mór .Arany ember oimü uinmüvét játszották. As előadás kissé voulatotlsn meni, de as egyet alakításokban eléggé gyönyörködhetett a szépszámú közönség A oimsterepben Miszároi Lajos ank bensiVéggef játazoll a lU-olt as srany-tau>er lelkében vihartá drámai be'aő küzdelmet' Is sikerűit érvényre jul-ta'nia. Nagyon kár, boay teliaaaa nem, hirta magát azonosítani •aereoével. Ha nagyobb udaadáa-eal játtzoli volna, abban a nehéz jeleneiben, mikor a balatooparii kastélyban Krútlyáa Tódorral lalálkotik, t a belső kftadalmet néma jálék-kal kelleti kifejeznie, sémmiteetre sata esett veíoa meg as a drámai báláat tsljeaen léakretavö mo-|iolygá» . * ¥
NagyKanizea. csütörtök.
«. Hatogk Ktat T<W— SatUpéÜWI SrtHra-MS> ru*o rontatta b«, bogy •• •lnhité ttiaéaa miként tdantiAkálbttje magát atarepéval. Átért mdoll 6 aéaajátekával ii hatni, amikor megráié kfttvtt lenaégnl mutatta bt i aikéat vívnak lelkében taakatiailtn haroo' a« taaivnyi jogok a kl'VMi ki\tele«tégekkal. Méaaároaaak alekitáaában ta igy kelteit volaa kidomborodnia annak ai tlemen-tária araid kütdeltmatk, aaiil a lérji küt*let«ég vívott a atie 8rrtk-jftg4«al.
Mimi Aurél(Kriattyán Tódor), Dutiri livula (Uratovtn 4a Boarofkini (Z-éfi mama) taléaágoa kablset alaklláat produkáltak. — Kalmár Pírnak a (Noeei) minden taltát nélkül i egyea ja-teneUkbaa tgaa ktatétéggtl auutt* U » tárna -dalai i-tokátok én lurmák thai nem nabályoibtt, ' heaititatlan liraésatttaiegzel éresfl éa iondnlf | kosi naiv lányka lelki VI ágii - Halta Kálmán (Kadiaa kapitány) ugy iá'eaott, mintha leinmi kUI>iii>t Milyt »•» leltetatt vnlna aaere-pára. Aat lutil kioaAak, hogyltitrUigáiwk inkább flaikai oka labaiatl, mari ágyékkor mindig oda-artátal taokitt |álitaai. ; . v K. UrttHuy (átkália) erőjátékával elég Ugye-
Zala. ál siám. (ft. lap.)
1196. május M M-éa.
neveltek; benne van as Osltrméazet csorbátlan et^je, mely neiff lámer korlíioi, jutalmat maga Mell, csak — éa abbén OttZéöl a legmodernebb phlloaopliiával — as erősebb ItaUűmát a gyengébb teleli.
Ha raji kapják valamely otinyjáa, elasenvedt bidagvérrsl a rámért büntetést, de mi sincs róla, bogy jévul.on; vérében vim a cigánytempó; mini a lyukban a kapargálés aa ismert mesében, mikor garmadával állt elölte a szép tiazta buza: cigAny u» tia nyakig ülne a jóban, mégia lopna. gjjSjfijSIjI SlfiMÉí in es apró hibákat, matt én e tzfvóz lajbsn többet látok,mint máa közönségéé halandóban és szerelem őket, a napsütötte barna legényeket, ixtretem azokat a lüzrassemÜ barna mentákéit éli
Pa van s cigánynak liszteaségas mtottoraéga jaj. a zene, a lekenő caináláa, flatloldozás, meg a vas Iá*. „Hálán háza kebelén kenyere'— a közmondás szerint
£s*mttytnrtetemínyesT Hogy érnrtüttéfilttfíeíí Akár csak égy lárcacikkiró,
Ainiqt mondám, nagyon szerviem a vándor-életet, bo is járüini, hs nem ia a (élvilágot. de a
Mit lejezté ki a suTepében érvényesülő sötét gyű-|ietivérhazának nem ugy szép vidékét, a Kárpátoktól na Adriáig, 'Dunán innen, Tiszán túl, a sgomuédlarloinányok nem . egy remekpooljál, thaly-1 voiliim magyar, németi oláh, vendek ét oltotok
. lolai éa a boaau tergOdéaét találta el titfadenüu a k^lö dául abbta a jtíaaalbsa, mikor
de hangjávaLjiem adaatéet. Ijy jtél-
TliaáP
tegdnbbant. Tímár aionban azt a innáu-át, hogy l_e«en a hűtlen asszonyra, nem akarja allon«dni, éa aa eme tavidért tainlell aláiaKal booiánatot -kéa-^-kattgjái agyktlItU viaa amlaltiitja, hagy - a« aláaal alalwwkndáaáhól a legaattíöbb gwty él* lett volna kiérthető. ö a>oaban ehelyett agya<erflen a tiráuktmé kdnyftrgé* Ugterwé»»e-teeabb alaphang ját hatzaália.
B»M Jolán iTeréaa aiataa) megállta helyét, habár' aieirepében tokkal MÍ>ea«libea Iá) uk volaa mindvégig Somogyiaét —"A laltiitíkteFí-utbh szerepek kézéi még Maai (gr^nieaár-'iaatj aakitá«a taUiett.
HéllOn „Fro* • JVea"' francia tlraatlalwtr Ira-gédia mlntoti. A darab érdéke* ét hatásos; fele friai'fl hayttleltkel ée —-befrö kéftelifttfriek-ksl. A darab liél etaklt a uinvfd] httá-Va pon-tt«a» klsúmj'niti meglépő jeiansteket tárnak •lénk, ate^aélyr* ötleteikkel alkotva li morált,' ■atyban ntnes,. amt hennRnket fiJlemetjen. A rím szerepet R. Balog Etel adta,' 11 végig .játs<t'a aa amb'ri éraéa éa UravaJély atinileu -kaláják, ila fat« vttakltiú Mtk aki or léit, ml láaa mélyebb értánab birjatt r-*ageté. S<epveitétének ereje magiad', bánata atlvüiikig hat é* a haldokU jelenetben, mi-ilfln halnitl koszorút köt maaának emlakataek »t-rázáw.1, könyelre takasz'. Kinti Ju l-kának iar-més*ete%ége és >«er«te rsmétióaágs, ífrMtwfAnna ia Aépémé, valamim Fol/in iiu gondm at»kita»a ialeatákeny léajretái a ajkéinak. Somogyi ét Salla elegáat>aa ét hatással jaba'ak. -»k.
nak tádlára arfjt, hogy a •márviny-anenU tziveJVőzt, a l-ngö (|[ (itrdu, a ilodentee, meg Hatalmi
partján, lálinm Vujila Hunyad realauráTl remek szép várát és Msrgarethe Maultszch várromjait, meg lajnAlatomrá r- a budai citadellát,
IWÖllonr vándorláanim kOzepetta Kzenl> Barnabáira. itt történt rajtam egy hatalmas ditauólor 'iilán az, amit itt elmondok.
! .-m Szatvutz. Odiú liam —« azéUl.meg a köicfc márot, antwrt- beleptem, Indtam, hogy majd csak haza kerillaz! +mi hol kóboroltál oly sokáig ? — Engedelmet kérek — mondok
.. Snlwi, InlruIrtflitTtinik '
-K-ÖX
Oifiny-álet 1. ~
Neked paaaazlom el elégedetlenségemet a sors iráni, oh szent Kleofás, hogy miért nem terem tattél engemet vándoroigánynak ?
Mart ninos szebb élei a vándorcigányénál; ina itt, bolasp ott* bejárja a lélvilágot egy batka nélkül, szabad mint as erdő vadja, aenki neki nem pártin-osol, Kijálízti a törvényi, nem törődik gyarló émbert szokással, előítélettel, ha ilt a kora, öai-tzaáll avval, a kii szerel; ha megunja, ollhagyja, éa máslkat keres vagy csereberél; mit neki He-kubaf Mint a madár, mely odarakja léaskét, a hoj latszik, ő is olt üli fel sátrát, a hói akarja, adót nem tizet és ha zavarják: telasedi sátorfáját) éa odébb áll egy halárral ltufikaala rgy»ierüt néha bizony nagyon, is fogyatékot, különösen aa ifjabb aarjaaéknál, csak egy két rongydarab, ruhafoszlány, melyről az ember azt ae tudja, mi volt hajdauában? De a cigánygyerek azért caikorgóa téli időben ia meaiüáb jár, hóban, j'gen, mert hát megél ám as a jéghálán isj Zimankós hidegben csak a markába l\ij éa caák annyit mond,
ölembe ültette a kisjkü, már mini az éo Ba "»at, ki meg gádes aputtáiának" UH és * b*J>-ssoast boaMaila. (Alkalmatint azt ia a nncaka larkinrtjának nézte!)
Csaplak is aztán a tiszteletemre olyan ebédet, bogy a király ia megehette volaa, bogy llancidá tél Ikmcidáig folyt a lé, a Bdeka mag mttaldog volt vetem.
£n aa vagyok fából, hát bizony Mmatagedteaa egy locztt aa Ststkazés atstt, caak azt aerenssi volna már tudni, hogy mi Isaz majd ennek a vége ? Hogy "SS* TlH-M a tiflifliaei ha zaag ludják, hogy mégsem aa vagyok, — akinek tárjanak? '
ebk ijTókomat alziedték tőlem, azt vfassa ugy sem kapom többé, legalább magamat mentám megintett sókalnikezdlem, hogj [tleaégra u, gya-rekre is egy caapáaw) tettem szert
De a hány azem volt a házban, mind aa éa mozdulatoméi leale; hihelöleg észrevehették, hogy m*ben forr k-tejem,'<s bizony bem lehelet! hOewyt jr tserrel megugrsni
Cink nagy későn vettem észre a falon egy lényképel, moly tökéletes képmásomat mulatta: az taa-kaastolt én fagyok, magam aam tagadhattam volna el,, nem csodát hogy igy összetévesztettek bennünket.
Délután befogattak, bogy kimegyünk a maaőrei nöiÉnmöl érzékeny bocsnt vettem, ugy se látják tőfirö egymás! ez ételben. Mert é hon maradt, csak tz tini. meg kél markos legény jült kivtUem. Három egy ellépj kicsit tok, de kijáUsom őkelméket, megfogadtam.
Jó lásol volt a meaA, beleláradt a két sárga, amíg kiértünk. A kocsiról leszállva, alig megyünk vagy nái lépéanyira, egywerre csak sHlyed alattunk a tőid: larkásvemwe csallak Kapaszkodtam, de nem megy, magos wlt a nyílás. Ml káréen, fogtam a azót, hogy húzzanak ki.
Nem addig a I Míg be nem vallod, hogy a liAskéak ura vagy ét meg nem ígéred, hogy soha el nea . j . i hagyod, ki nem jöwz abból a veremből, még ba
á.ml történi, | UU|Bt|ftpigíretlemrti benne vesztegelned'-------
—igy beszélt as öreg. ------------ -
Meglnl cak azt mondtam, hogy BCgffit Já nos volnék, toha e vidéken nem jártam, setrt öt," sam leányát eddig nem ismertem; házas- nara-vagyoz; csakhogy nem használ!, mert aa Őrag irgínytkktt együtt tovább
ment, ott hagyott.
Kiáltottam torkom, szakaiéból, rnlra azláa I vitaznjAttek,
— Hát vallasz vagy nem ? — kezdi az Srag
lörliiiiL lályull real Azián -ktlut'dull tt-konyha Jelét . s . -- Ifí. anvjakom LHöáke! Jertek csak, jertek,;
kiv^n Itt I? ______ _ . *m
Ki hivó szavára hajait egy lópörődött-anyóka,' mejLegy Imlnvány hnm.aajo;ti(t mei.i^ke.Jinik^ ^^^ felét annál erléketebbé (ette a csokorra kölöll | lllnI luk ni u selyemkundő ét te hall. te lát, mindkettő a pyakoirihit borufr -— fides Ultin I feles gyermekemi Hozott isiéül -r Drága szerelmem! fidés Danim, bah nehe-. zen vártalak, beh tokai megsirattalak I — £s ,1: édextlédan caókolgkton a menyecske, aztán ka-romba fonva gyenge kiírjál, bevezeteil a mellső
azobába........ - .. —'
" —otnir "mi ran HtJ Bs a mienk 1 Ka a l
a 'TTT^Z:; TI ZZ MBi Wtb, mlslk bal kaNMt togta
azép gOndárhaja, imntegy hároméves ] j^' 1
Mit csináljak? Utivégre asak nem maradhatok egy larkaaveremben! Hát tettem kezdtem, mint denl helyben hagyva, amit oaak akart A kát legény aztán lehasalt a meaunylláaához
Uadl — t|
nwskám mulatÖH, li egy aiürke inscsks larki-j Sxerencsén mikor hm ^k. már u
mját tntzogat ii. amt mulatott, Danr ölelgetik a fttéíyectrír -
- Az enyém ? l)o az nem lehel, hiszen én ne-1 *
igazi
£
"" J ! ' "" »" """" 1. '
kam- még feleaégent ta volt — mondok éa.
— Hál' én ki vagyok f -Pedig hogy' tudtál sze* ralni I Drága mindeuségcdnek mondtál, aztán egy-[ szerre, valami pénzvágy lepett meg, ementél hazulról, éa negyedlél eutendeje nem láttunk, hogy már azt hitlem, el *e jótaa többé, hanem aa édea anyám, o biztatott mindig éa moet tneg megta gaanál >
— Nem tagadok semmit, hanem tévedés Van a dologbao, nem vagyok én Dani, hariam Jani, ha éppen ugy tetazik: Högőzi János a becsületes navatn **
(Azért mondtam beosületesnek, hogy elhlgy--jék, hiszen úgyis mindegy lett volna, ba az igazat mondom is meg, ugy te hitte volna el senki I)
— Micsoda V Te nem volnál a Danii Jöjjön osak be 'édes apám I Azt mondja, Jiogy ö nem Danii
Krre bejön a korcsmáros, szólván:
— Mii mondtál f Te nem volnál a Dani, a mi Danink T No hisz óoaént, nem tészsz le minket lévé, mer! el nem eresztünk innen soha ss I Vigyázz csak rá liőske lányom, bogy valahogy ull lapul ne kössön megint a talpára, mert moet' el nem megy iunen egy tapodtat tel
Aktán a menyecske is odajött és oly édesen
H*d**g Mmt,
Ki
igiidiiáf. Gabona ttzlet
bogy; jaj, de hideg van odakint Aztán egy kit [beszélt, ölelt csókolt, hogy kát — mit legyek f —
; engedtem. Majdctak, gondolám, kiviláglik a dolog | ée zzivesen elbocaájtanak. As aatsoayka pedig harapni valóan szép voll, mi türés-tagadás: vtaaza-ludat, récét elemel, melyei nem neki hizlallak, i csókolgallam Ha odaádtain magomat azerelkezé-vagy olyan csikóra ül, melyei, nem az ö számára I telnek egészen.
rózse akad miodeattlt, ba éppen kell.
£s mert a cigány a azabad természet emberé, nem nagyon veazi á lelkiitmefttére, ha'olyan
Nagg Kaxif*, lt>9ö. májat tl,
A mu'i liét kí«ppe utáa beálltak végre a várva-várt kiadóit wOiét-k, melyek v»tét»iakr» a képzelhető legj tltb hal át vuhak és á«ak állata nagyjábtn igen kielégítőnek ei<adhatá. .A gaboaa-üilat utdlaá ludósltásnuk óta wtg-lekotfls nyagodt ktega at ntlItU lo yt le.
A buta forgalma csekély éa vonlatolt, caák-keni) árak melleit. Vugyi»atómk a mull hetekben nagyobb vásáriatokat lévén, jelenleg megle-Üetiísen lartáakoéék.
Rou iránt alapbaaa ellauyhult éi at árak lé-ayegteta alászálltak.
Arpt. A aórárpa-Balet teljesen magassal. Takarmányárpa sajti ürvtad már nsgy -^taraalet-nek, minthogy aöld'lakartnáty atár bőven - lé-teatkv. r—
Teégari folyton kaayailá iréajtaiot kiivet. A taérvadé budapesti piacon ktaaáru e«ak nagy oehéitégek mellett adható*et, marta kObány sertések iTuüit dal a láp.fene, ugy bogy bányái sullás ható's.igilag sár alá vetetett. Mig tehát a fogyasztás egyrészt tolytoa caBkkea, tráa-részt megérkeznek inast Hudapeit'eit í R cntaiá baa <átárolt jetea'ékeuy taagert mtnayla>gek,
Ibányal » ke-
csftffltaiL-________________________
melyek fe'balwottviáaa alighanem fog további lágfutfbmjhl á» fgllOéxtX elótdéani.
MILTTÉB*)
Matom-datás.
Dolnji Toreseéz községben, vasúti állomás Demye eladó juuiuH 15-éig jelenleg üzemben nem levd 4 kerekű alulcsapó malom, a üiétykuz d^Wlil telek is tartozik.
Felvilágosítással szolgál a
Jinág Igaigalóaig, Hasinja, Horvátorsság.
Köszönetnyilvánítás
Felejt béleien drága jó (iésa gyermekemnek elhunyta alkalmával ft kegyelemak annyi ét oly meginditó jeleivel találkoztam, hogy szivem parancsoló érxésének tenek eleget, midőn a nagykani*sai iar. hitkötaég t Elöljárón'gának, mely a temetési asertartást díjtalanul reöde*te, nsoknak, kik a sasért* rt a* ban résstvettek,
uek és hallga* óraakikik testőltiilegmss-jelenni s/iveakedtek 0 kölönpsen Karlsch-mfrroff Leo fokámor urnák tflres löire-működéséért, valamint ífitisat. dr. Nen-mahn Ede főrabbi és Kohn Albert Itl-ik oitálya kíf, ak. hallgató araknak, kik oly lélekemelő szavakat azenleltek .a drága halottnak, valamint nrindasoknak, kik a temetésen való megjelenésük által tér25vétőknek tannjélét adni szíveskedtek, mély megható'tsággal mondok n mayam és családom nevében forró bálát és köszönetet.
N.-Kanixpa, M£ májm 20 6u . .. ■ ■ ——-rXktt- űrvn Emilin,
♦) Á% t rovatban ktalfttbktot nem villát f>Ulfi»4fti
Felaffts gxerkenxtö
—r - láptula|dönoK ~éa kiadód MN C II K L F ( li A I
XX>1
Tri^ur- ós lemez-lyrilcaftztó-eT'á.r. Gyár; Katona József-utca 8. sz.„ Margithídés nyugott pály aucfvarTáözt. ■hm 9 Ajánljttk oz álfáinnk gyártott Irtpjofc/ tttinwtryü :
á^A M 10-1 THWki i h H^kn^ak ^ han, i'pa tiujiui kőaíili ki •
JSB^V . vátanUtára. ------------— *■ ■ -—
^I^^HHEEXS Trlenrök 1 a Babnak ügy Árpának a buta kBattli él a gömbölyű magvak
Kt'VUSBtlltrs. ' ——• -— - '"
af^^^^í^f Uamll-llté én wlil;ti»g»lwlk ■ aairprktvittntiUra éra; ^^^ lefcctt o«atályo«4iáia
Oa»Ulj«a6*TrtearOk.
p^j^^^^j^^^J^T RiabUalmaioll Trlrar Mitélyoii-i^rk gatwaiaj
tiislitíuiára és tolnát laarlaU onatályoaáaira. — Elvállalunk Gnljahr 4a Mftller, iltetve Maytr mdiurll tritnrők etekéty k&ltoággtl a trieur WUldfca mellett ezen na fodátroaiAtt UlanOmilalatytáaát, - ,;■ ■ -
Malon-Trieur kesgerck vagy torkolatai, lynkautoU vagy kaailiU lunuk UUaé* Mtrlati anyagban Ipari vagy gasdattgt etiokra.
Árjtfjxékek TftfJ aaüalaMmyvak iagjren éa béraantva ktüdatnak
MMM - Egyritl valódi angol j
REPI csodabalzsam
WkMwJ THIEBBT A. nwumatil,
^flUkazCL PKKUHlDi-kan.
^X^H^HB^IK ......
I Ig/lflLSCli M * ulntin in bituUt, Mint
W . kttlt&lM h*aa»ál: L aUg »Ufa( al
I "r,n * fy^gjwttt • tlw éa
M aa«U wlitm Umitoéaa, #nvlirti a
S LkKsh bitrutol, r«i)l»)>itj« A íiSádjAM M a
™ wioil litj.l) ^ a*■»ki>íwr.
MlTFVT -rtrt imuanutmtÉrolti "ST rtUrpHC 4/r^L1 mlwlvn Ital: 4 kt«|!ifU(>
^JL^^BÉ^SJS ft fT«MMH lM>» V I ; V «Mf.
' mtrt jmiatan lájitalnjit es gj ■ nUHBD^^W D'lijp M >rfto;r-»r>t; ti kuttüyS Inkáiéit •loMftiii 4a nairt Uutiiw.
2. kitilfiu»t4 ímmmű lafll|it««fc>itr. 4 a iMi.yi.f., ■itgtaáil l ♦ >b i^.'y Jt
Iijüu kiaun rnh- jhr aitíuta rttwn "ttr larttnnrTr tmrrrftt nH,- »Miimilliti a fltjintvi mint níltwva
lr|oln«i)b ifrfMn*!, aavTtél; 10, ■gMltftláu aor lííileg. )K|)N»rfi liHtf- BV"ir< - nWlif kiOanl^Q Jtíjío-'gít lrü *rvdu.MliV-
wr, inajilnam iftnurtt nyal hMnnftibaat jpi'0tt-<awr. Cwk aíJsÜ Aa haUfc ^tf auar <mtmit *i MMMURtHTfW ..,. : ...tia nlli aa n mi*, t. ■ minium tii|—
——————■*j>mmkhiit Hawaii1 ■ »iw. ' wlm a1
ni«>l>/m méyarit: „Thlafrj JL jpi|}turtiia aa tiaaiyai-t#B Irtfrai^bu" lmt5li,*OtnVa. Mt«nt>n «>«« kmfmm tM«*l> i>«tn na éu knjiai.fiiiiüíft! —y ... »* mü-k-1 *
iitÉtiMya., hawlaltvéig é* wtt—iv. ri ttma lt»ii íaHít?vit anyigiii. atial .,t)f)" fj abka* kaaiaWlnl latUlauuMk. UíihU-ii ilyhfmit Ir
iUhwuiimi lianliltúi t*a uiúnaúi u vMlwti«iiékf ak^jaH Nlrvfrti m-ii. Ktgornau i(l.|ii»t>nirk. A ssuuia kmautvu ijiy. h. 8TSÍ: aa. í küt ragvé«ai-«l. mkirlS |itéti*
tlu|ijiin ifaaalva vntt, Iimi' kíMilmínysia >»wl>twi>l w [or, vagy na agjma'gi i' káros hatt-i —'
fnaa. . Hr iiol.vnü, lti»i h»tJ/*.tnii»r.»bnl nakWr »»««.»■*, t»»»k (iiiijin't knavrtlaafll liua»áw: Thtatry A FrvgratftWa. ||kllL*lau(kiua aallalt inlAaaJI tHHtr*MaoanirNwi
l'jiriiifl.v |»u««ttiá 11 ainúaitrn Lúrlueniv* kíUiívi-, J| kii \*4i il 'nT|»tH nví'^" ni a 4 knrf»pa> Beeeeítiw- vngy KvefMtnMa KmtiiiVe. ht t&Tagr tí flu|»l«itvi»g »ra Mior>)m U im. tlrléaiiL caaLa »W>l»w» ImkilMm viw* itintWti t^a-ktftffff»fti»k" '1 Sltlfy lltírnriiyiurtn r t a g t a t i> k ■ n, ftntitft.aaa y 11 mi | m ilfH^r—
Tijfin i^wipi s valódi angol
cscdakenöcs
ImÍMMH eu rrrjr.
It-FJobü arataaftaga/al baaaaáll aaar a atruvípdt i«ut>'t--ti»«ai»-t a Wí" ■pC I ifyj (IJ|t mtriitihh IttMH batokW»»i A o«Uk -NRk'jSyS^ tfibsüáaa. iigyaitaléH a U^iaiin I nuiUiiiíSAiliUi l*l1tlnf"llin'a'lfl'-
✓TYAXNi oaötlleHa"-i'Hii' KHrafi IIIÍmiiHI L' anguag, aáa kttlam iia»lH
\gWnHSy lyénuytftk taaaattWialt hé
' hkinjüi w^jtfti **iif) Aa aagai » «o.Uhrwí»aa UaaaKél' LaHi < •
• A gtrrm« kágv«an.» aiollUjAniil. t«^0ai»a»lt«itl, Maall-lamAnyadfinM. OrWttto rftoatit^AitHil ISaa). tMüMiall ttraímaki lik vagy nan<aaltaaaita<>lr, i*b»k, gMíjmltati <laga«U Ubak. aAt rioutaau alli>n ; fit4a>, taarta*. I&v"g"< t« «»ta.«IAai lfb<*k tl|«M, HaaiuilUatd nilmlwi Mrgvn rraaxk u, nt Qv«g>, t«»aúlka», l»onmk-, iiHáiia* it MiaklI aallávaH' ttaAra. llimlanM«Hnfl tlftgatt^t, ainAvta, aakalvaf, «!ti. kAI rtkWagaig ali^u. MamAUt. kwranwlafayaT. j>oly éa ,f»hl(inaMh latiak gytgrtttaáia- Mtadaaaaat tcéat ta balttt ftMpaH taatréaaak', batagi'katl la«*a«a<ta Ifckvíi tl«« ltiua<tr aab«>k, n.vak'«lagMa|. VíMtótlííAk, uUaüaAt < a » gj > r nakaknál aUüunlulú klaakaaaaléty^ «4i«u ftlfe
Aa tagal naáakaatu minél régibb* autil kitt maki katáaákaaf _ .
Igcu iijAiiUtov aaaa agyaStl Allé alavigy4a«U aaar kii mínilt'ti PiatAttUlT kdéatftiTénifli (ftrlani.
Xé^tlaltoanA) ko%«a«bb a«m kUMetlbi t a^éiklMN y aérólag aa ttaaaag aiaiag«a baknklé«a vajnr pflil il4tj»M» aaakAioltatlk. S UgaW «aaaiafottM. U l»ée»>«t
taa taagkUlUéMMl | korona 40 fillér.
Ssásuta biSMythrisy áU rtadaONtétrt.
FicrrlniaaMak laimlittklt batáatandt 'bamlfHvAnytDl m«Kv«M«< allan a kéraw Mlgarntlk -ftrra h l. I" r rflatif tt'íiulyi ü
aefrjiti iá'iig| il rtanak JpdagO 4 óraagyai gyéffya*ort4ra Fr«|ra4AlalM lannl «■• mtadru Ufiuun agy fcanaálMi ataatt^«b»»«»gJ'** olyau iagygiaí, a»k*t Hl Utbaté. t+ll kai awiaaythra Nmm
Ak. rflora«an éa tiwll aaa«\| r»adAk«ttAraaat »WU!?*'V ét ntéttiHMÍ a v4dia®ptikry«ii.v ftlaMiku. aaUvraaa , tgyaaatj a haauaiívtnfitk Iam«ü44r«allél
kgysltu késvMss fctaserséai torrát THIERBY A. Örmtiyal n^jssirUrt
PUfllAlálAl, um ImtknM mtm
OlrTelyr^l, hol rakIár Bhict. laaték a köa»»iVntÉÍ „Tkiarry A4aU Ommi Mi Ép Mf lá>lk«l Pragrad&bait. RnbHa-s»u» rl'nit^i uitdlati clmdMll.
Aa-aatatría* magraruraségi r4d|agy Uj«tr»m aaéma «•*
. 1QÖK
Nyomatott Fiscbel > Fülöp laptulajdonoaiiál Nagy-KaniMán, 1895
melyek fe'baltnoctvláta alighanem fog további lágyutihm^r^l áicsmoétek^ elót4étní. Ütaí jegytísQnk: ; " J .-■' . r 7 Buia... ...... 6.70-7.- 1
5.70.&.90 1
—ya^ya 1
Su..... ..t ojp-yp I
Tüigfri 1.—SÉk I
- K-nB-a. J
Vasúti mnitrend I
Érvétp* 1895. májú* Ttff. f Kaaiiti é^rái. m
I I trd u 1 á 8 I E r k e z éas I
- ^j^fitlQ^liS I
" b '[ ' [• : I h ■ f :--I
iis. v., 4 42 regir. <y. v. 5 33 regg.
les: v; 2 35 d. u U. v. 121 59 d, u. I
§> igy. t. 12 20 ealé |«s. v. It 122 éjjel
£ Ur. 6 50 este f v* reg. \r. 91801 ftp.||? j W|élté
B#ea |ss. fJ .ö|05]regg.j|ss. v. 8(42|regg. : -^-Ef fc-fij-r^ IBrtnpbcnr;-- 8.04 Jtogg.. iga. v.1 2 0ö | d. ní*. v. I I3l d u.T] ■ íjat v.rii eate ■
|&rrv BUT l refffc 4 3 j 52,;re|fg. --a I
- m Missi jgiiigi-ii 1 W - r« • JU4,v.i 2 —^)-d. -ü|v.Lv. 8 [44 eate & v;rl2|lí | éjjel V
L .L. vj il^l-rag^ ? [j* {'W'
: te n "rrrf
V.1 2 25 d U. 8S; v.>li 34 éjjel.
II . .! 1 '! .1 i|
42. szám. iipí.
Nagy-Kanizsa, 1895. május 26-án.
XX1Y. éviöiyam."
•rmrnmammmmmtmm+mmmm
lnd^itlglg t
f Ilim Otltp-áls kto,
Us liMmtl i Uf miUmI iWk vsaatlsd ataém MiWi;.
IttMtote kwlak caak iuni kuak-Ml Viliink ti.
JUiMk asa MII k viaa Jjpyts m2« ára: !• IcfajeúF.
mma
Politikai és y egy és tertylflwJap.
fteáéktvatali
Vi mkka-épl bt ->l»iJW HU, llsjvkarstesOm.
tiAnmtm lux > km II kmu (IN - kr.) -ftftm I kwtmr «HS*tó-l«iümll«w (t irt »kr.)
BirdíUwk jatkayaaaa MáatUaUak.
A Nagy-Kanizsai- ét dél-salai takarékpénztárak. a BukegydgtieLVz Ipar- és keretit- _ dalai bank, a Nagy-kanizsai segél yegylet-szövetkezet éa a letenyei takarékpénztár, 7 limin w kr. a „nagy-kanizsai malátagyár és asrfőződe r. (." h'mialot tífttlnj/t.
■efjelealk Va^Kaaliiáa hetcaklat kétucr: vasárnap óm cvCLtörtdlcÖn.
Itllasltask, >ala*iat A lliliáaiki -vaaatkaaék ftsskil FsWv kwakjMbi Whillk
A gaztfák kongresszusa-
- -N.-Kaniaarfnéjtö 2&. (—n.) A magyar gazdák az ország fővárosába gyűltek kongresszusra. Impozáns számban jelentek meg, hogy a magyar nemzet gazdasági bajai felett tanácskozzanak s módokról, eszközökről gondoskodjanak, hogya válságos gazdasági helyzetből' Kiszabadd-
sággal egybefügg." Abban a pillanatban, mi [korily kérdésekben^ '«* osztály- vagy pártpolitika dominál, Vfgy ily világításban mutatják be a megoldandó kérdéseket, i a követendő célok s felhasználandó eszközök Iránt már egyöntetű véleményre nem lehet
szép beszéddel Megalakították az egyes szakosztályokat: l, A mezőgazdasági "és szakoktatásügyi osztály, 2. A hitelbiztosítási és adóügyi szakosztály. 3. Mezőgazdasági politikai értékesítési szakoszt. 4. Telepítés és kivándorlás, munkás és cseléd ügyi szakosztály. E szakosztályosa kongresszus 2. napján
[jutni, ; • - i - - _ ■ , - ■¥==g-i" v
Náltmk lem szabad a mezőgazdaság kér-1 ülést tartottak. Az első szakosztályban Sca-déseit politikai tekintetek alíí helyezni, s oly páry Gyula gróf, majd Kodolinyi Atltal janak. Válságosnak tartják a mezőgazdaság | tendenciát kölcsönözni nékik, mely a kérdése^ I elnöklete alatt Szilassy Zoltán tartott hoez-hdyzetét, s é véleményben van is igazság, Jtó kivetkőztetné eredeti .lényegükből. Azlszabb előadást a szakoktatás és készletezéf-ánarinyiben e-válságos helyzet nem" püSz-' országos gazdik oagresszuív mely rendkívüliről Fölötte -érdekes véleményt. mondtak x tán hálánkban mutatkozó jelenség, liaöem bő programmbana magyar mezőgazdaság I gazdasági iskoláról. Egan Lajos gazdasági „majdnem minden európai állammátTtflzfls A feszes kérdéseit, tárgyalta s különös fi-1 főiskolát, középiskolát és aliskolát akar. — gazdák mindenütt panaszkodnak, sjnindenütt gyeimére méltatta azokat a bajokat, —jMédrony Soma gazdásági főiskolát UrtijJE"
keresik azt a hatásos orvoeszert, mely ba-1 melyeknek általában a jelenlegi__gazda-Iségesnek, melyet Kodolányi Antal Budapes-
jaikat pópiUni ltlpitá Jgy lr*Hfrr,>t4i'ffi ^als^got^Uil^doniyák) , kér- [ len óhajt, ugy, hogy az az egyetemi fakul-
Németországban, ahol- mindent tudományos | d-iekben és n?gyjában kezdte a politika i tááókiraf, egjjogú és ~ egyenratljjtr legyen, rendszerbe szeretnek foglalni, azligynevezett (bevonását, egyes szónokok azonban nem A második szakosztálynál ifi. Széchenyi Ja-agn^fftí^ ^"gy «yy*>«n-flKhpn a némprllrgrrtltplr a kfalfad^J^degcí^Bs kisztnezk jkab gróf elnökölt 8 Felszeghy Ferenc tartott junkerek mezőgazdaság politikája, m<fy az[sét. ami sohasem jifaiit tévedések nélkül I etfodást; a "biztosi tásril Poor Jakab a" Inz-ipar és kereskedelem igényeinek figyelembe Az országos gazdakongresszus nagy és losilási társaságokat valóságos rablóba ndák-véteíe nélkül oly törvények hozását ki-[dicséretes munkát v-zett j szakosztályban 1 nak mondta, kit Fuchs' Lajos cáfolt meg. vSnjarlrresifctWJM, 'infljKlt tlsitáu CTak aTÍ wtfggatdasig összes ágait vette tárgya-!A harmadik osztályban. iHagara Viktor el-gáldák ér Jeltét szolgálják, egyszóval ji ma-í lás aló, *-az egyes szakosztályokban tartott guk üdvét biztosítsák. Csakhogy ez veszet- sokszor bő és kimerítő referátumokat nagy tül hasonlít ahhoz az önző osztály-1 szakértelemmel vitatták meg. és Adópolitikához, melyet az államnak az] Iíügy .némi fogalmat nyujtsunk olvasóink -ő magasabb céljai iránt való tekintetből | nak a végzett nagy munkáról, röviden, vázmegengedni nem szabad j latosan ismertetjük meg azt, - — ~ I A mezőgazdaság javítására, a gazdaságii"—E~hó~T9-én délelőtt 10 órakor tartotta a érdekek fejlesztése és ápolásához egészen kongresszus megnyitó gyűlését. Akongresz-.JHÉIi^ltJgjlgj^tánrianc'iV V jgEMjtujra töbh^jjugt ezer tag jelentkezett, kik felébb csak elhomályosítja azt a sok meg- JV megnyitó gyűlésen jelen is voltak Des-vitatni való fontos kérdést, mely a gázda-' sewflfy Aurél gróf nyitotta meg azt egy igen
nfikfllt, György Endre tartott előadást > vámQgyricrűl É szakosztályban Tisza István mondott terjedelmes beszédet. A 4. szakosztályban Bethlen András gróf elnökölt Érdekes előadást tartott Bornemisza előadó jt felvidéki kivándorlásról éa az'ottani nép mozgalmairól beszélt. Az szakosztály farkas Ábrahám éa Bujanovícs Sándor elnöklete alatt Rubinek Sándor értekezett a szállítást' viszonyok tfágyiW8WÜ vMIOíAíÍtO, ami a forgalom uj. alakulásaival együtt su-
-----i|.i. ,n m*—_
BajBIu BtODL-----
— á (SA.It A" andéfl tírcéji. —
Gyönyörű, verőfénye* tava«si nap volt. Aliból a (ajtábÁI, amiről a modern llfcsírók akt Lrják, hoty ,a Tériféhyíöl megittaaaSt poratomok bő-Tdnftatr kavarognak a iírfgilütl« atáaároa le-veÉBbea.* ' * " —
Biró Géiáaé boldog ayu«aioa«al dőlt oldalt ott fán j ia a a:«o», lehanyő áüiüil otvaata vslameijik napilap tárcáját Ebnél kellemesebb ifcififttiání ssérskeséS alig képaOheiő. Átadbi áígtiakai a láreafrő flataaiájtiaal, bevenni is tteslMiuMal fcervasUit realiimus alottporo. doaiát', aaiM elalídni aíokfól a"iaghuuriíat-laiuMb nátuMiis»uM&l. ' < '
-Isten tudja: tsl' tehetett abban a tárSban! Dl i* lény, hogy a erőke a*>aeeyfeajt té^ieílhiló uempíílái ét lidatiaaááig bŐVM ajksl^küiní ralsmi csinUlati moeolf ^áisisdo&it. Vérpiros dkki közöl kfdvesén rsgyogVl M alahutroa-Mértéfü aprö ecfrfogal.
Ha igy aikeitl n %Hm karjaiba átlebbennie, bieoaytra vala«l kelfeuits déítitán! álom borai Ifjtért. v *
1*Wtí mffr aagi cm kőiéi teK hmuár A nette aM tártöli lap Uasta-laalaa kasfalfitl léteié, HW^IdŐál érdekre ufóira.
Moá rgytaerre cs*adé>en éllebbeat 1 bud«ár J| 6)(ígi' a)». ii^őajOrfl, ksraauw arra, aia egy
^fi ÍM. Kaaéhait aj.
Iroatabaa könyv voit. Jrgysak halyett paránfi - 4róza6a mutatóujját -tette a levelak h*tf — A'oerol, ■faakám? Uiróné szinte megráskódoit, ahogy kiaavaridoti
lé almiból. Párad', kődSs szemekkel Mzeti as éj é felé.
Te vagy Jötiuka ? - V: 1
— Eh vagyok anyám. Nem savtriak?
— Sürgős mondanivalód van ?
— Nem... De igen... Tudod mámnakám, olyan váratlan fordulat áiíött be retéaje«brn, hogy nem birok maradai, mig tadiodra-aem adóst.
. - Noef
— Arra még bizonyosan emlékesei, hogy TaTky Béla haifoagu milyen ráratlkttul vált" meg Gah-naesy tikitól." tlabronezf lika iirjhez ment. A hadnagy Megjárta az etpedleióral Alrlka hel-seil*r Ám tii émlék-zei bgy-á iayu*kám, bogy már értesítés U érkezett hsia.elve-uiér&l Az fzpedlcio tagjai seín tudták mea' hova lett, "de minden jel aétaégtelenBI nta tnuttftolt, hogy a henuü b'ítek kl'ébe került a igy legtöbb való-rtiaOség eteriut mir túlvaa a fűfui bajokon, (labtonoy ilka megiiratta egykori ideát ját titokban. tíindeaki éíveszelinek hilte. El képzeld ■aaiutklta, biobI bos-izti évek maira egy tavasai dáLuAüOiv áikpj ^ljalyonczy llhs épen Sz 8 emlékévéi loflalkoiiOli, beálü'oit íőíjl--------
kapiiánf. v
Ugyan aa mondd) llir^aé kigyúlt arccal
— gti. élt; meg¥lőir..rPt mért hatoti ez meg tézetl ansyira, aranyos aaya<kaá 7 ''
—Ah- naítty dehogy, éppen neai halott meg, hanem tudod : ex u vanflla fordulati.. Meri e« e«akogyan" váratifin fordulat.;: Hogyan Ulál-kőztak? .
— Ab, nagyon hidegen, boszantian hidegen.
— Persze,: vóliak stemrebártjátok ugy-e f
— Éppen nem. Hogy a regényíró szavaival éljek: Tilsy Bila kiptilny ar waait tem hozott haa az afrikai forrótághói, SSt aalg az etrópáí melegséget' is dlt hkgytl; agy' jtrtt haza,"mint egy sarkvidéki utasé: élve, de fiiig megdermédtea.
— ts á teáit f "» ' ' ■ *' - »» '
— Sióba sem Igen jbif. Csak mellesleg éria-lette áit 'Tüay vtlaml rejtett aUs&mi, amire Oabroaesy llkt igen fltikrefea aneól fogva tank annyit mondott: .Igen, Igén, U egy fnt6 haj-náü á'öm fblt." **
— Vaióbaa osak hajoali álom 1szólt Bíróné nagyot "eóhajtva. '
t— Igetl, igeit: hajnali álom...-'De tovább sem zavartat rmaauakfta..t Talán már a'üthi ee-retnélw. Ti, pá I
Joláuka kilibbent a bodúlrbél és egyedtl hagyta' ánjrjáü
Srőaé meleg szemekkel nézált at ídt oda libbegil apó'O jr^iyőkrv.'
— Hajnali á'oili... Az a lagsashh álomi —
BSSFftWffc ni
~ Aatáa kigondolt o/Otl,
Ilit mégis éh ? szólt Milyen «soéllatoeaa haaonili Gibroaeiy Ilka * , jés Talaj Béta kapitAay itgfaye at 4 regényé-
Nagy-Kanizsa, vajárnap,
Zala 42. azám iS. lap.)
1995 májú* hó 26 Aa.
!yos bajokat idéZétt dÖT termények 4ra tekintetében.
E szakosztályok a 'következő napbkon is folytatták működésűket. Ax egyes szakosztályok előadói határozati javaslatok alakjá-ban terjesztették elő az egyes felvetett kér
mezőgazdasági ölésben Desewffy Aurél gróf- elnöklet^ alatt I
déseket melyele sokszor érdekes és alapos
a hiteíúgyre, az adóügyre és a biztosítási ügyre vonatkozó határozati javaslatot. A harmadik szakgMtály a tőxsdereformnuvo' natkozó javaslatot fogadta el; a 4. szakosztály meg a nagyipar- és gazdasági iparra,
dések körében szükségesnek tartott Int&tke- a köziparra, a háziiparra, a munkás kér
désre, munkás-hiztositásra s a szeszmono-
vita tárgyát képezték, inig a szakosztálya poliumraávonatkozó határozati javaslatokat javaslat végleges szövegezésében állapodott" vitatta, melyeket a zárüfés is vita nélkül el-meg. Így jutottak elfogadásra az tv J8ik- feladott At13. saakosztály a mezőgazda. osztályban az olcsá marhasó, a lótenyész- sági jog, s a szavatosságra vonatkozó ha-tés, a méhészet, a kéndenermrié^, a üiók-1 tátcizati javaslatokat fogadta el, s a zár ülésben termelés, a hazat tájfaju szarvasmarhák te-. Bujanovirh Sándor elnöklete alatt a bizott-
Nem kell ktficstfn
A folyó át első negyedéről szóló állampénztárt kímu'atásosk alaptalanul terjesztett kedvezőtlen megitéléae tökélftwen belyteleo ée bogy aa a kalandot bir, mely szerint tgy 100 «UIW trtoa kölcsön felvétele sUndékoltataék, légből ka PTtt aaatalan koholmány. 11 jr kölcsön kötélre egyátalán nem láttuk ok, As állami kő taégve-té* lényes helysete, az a ma aár meglevő biso-nyneaág, hogy aJolyó évben ia karfl'belQl 10 millió forint tényleges költségvetési ja pénztári feleeMegeiak lesznek: teljesen kitárják egy i y kölc«őn levételének eshetőségét.
Továbbá új kölcsön néíkSf biztosítva van több befektetési szükséglet kielégítése teáz 1880 éU gyűjtőit pénztári feleelegek rendkívül ____H IwfrMg
oszágos gazdakongresszus csütör- téanek és állási könyvvitelnek ast a módszerét
adók reform-]tökön tartotta meg teljes záróülését, melyen alkalmazzak, amely Ausztriába* ás Hémetor-
vámügyre az egyé szakosztályok/által meglapított"4*1*0 haazeáüthae, ugy a raodner aa-->..„. r -• £ -_-!-. •• j... 5 * - (ríni a magyar állam ma tényleg 198,981.449
& a mezőgaaha^natatiMia, ny szak- haUiozatí javaslatokat elfogadták g a holott f0fi||(nyi £ndkMl ml(|M ös<zegre-rug$ péna-
osztályban a telepítésre, a cselédtörvény mó-j határozatokat megerősítették. Kiküldöttek 1 tari készletek és költségvetési feleslegek feleit
dosítására, az iszákosság meggátlására vo-! egy végrehajtó bizottságot, melyre egyut-; rendelkezik. Magyaróraxág esekkel a > kerek ösi-
natkozó határozati javadatok. Az 5. osztály- tal az a feladat is hárul, hogy az ezredéves saegben 194 midió loriatot tevő rendkívül nagy
ban az értékesítési és fogyasztási szövetke-1 kiállítás alkalmával egybehívandó g^M^kSl ^ B*4S&SSnf*saSt
zetek, a hadsereg ellátása, ankdók^vásárok, f kongre§^^ervezési és el^észitfej_m^LyU°k!UatíS|L
számlások s-á gazdatiszti kérdésre vonat-lkálait végezte Az Ssszes határozati javasla- hgiriktt S'/.-nél alaosonyabb kamatláb mellett
kozó javaslatok. ---• - |tok elfogadása után* gróf Desewffy Aurélj tedéaik.
A 4. napon a söioszfflyok folytatták tár- 'bezárta a koitgresszim,-miután Apponyi 'AH pénzügyminiszter eaárt ia min-'
tésre vonatkozó határozati javaslatok A szakosztályban az egyenes jára, a .3. szakosztályban a
A III.
ütéseiket. iitcl)ekbenj.határonti javaslatok 1 netet havazott at elnöknek, ietebrastattak és végleges szövegezéseikben I ""'" ~ ^n ■ " ■ lettek elfogadva. Az első szakosztály még) (—) Qróf Qoluchowtkl/ Aqenot sífiömjvel&ésbortermelés,a vizszabátyo-;<<r a német csisiárijttrtvar.
ff ^talajjavítás, az öntözŐesatornSk^ ' ......-j • ^ - ^- t
haltenyésztő, % cukorrépaternielés is
rálása tökéletesén feleslegessé leszi, hogy jélen--jleg kölcsön! vegyen tel saját céljaira. A mi pedig a nemzetközi egyesmén vek. következtében ssükséges és as 1888. évi ÍXVI t e. értelmében folyó- évhen kibocsátandó kölcsönt Ütai, — itközi egyezmények alapja gyarorsiág által végzett szabályosáéi költségei
3-ik szakosztály javaslatot
Mryan kapott töie a tá.oból U; de uu'án többé likai Piriig arra as agy levélre sdotl te ísitltL Hufe g hlil^faéiggyi
,. . .. . . . ; 4.,1, 1 (<» totyo évften kibocsátandó kölesont illett, — a
yhtu .h^A^u-Mix /"'^ ^-j-'i iynjumti ,,M,,ikrei i|jiiBfijiih lliifjlír
, jí«i//, hogy * némefetánár kvzveUeiVJ-t^vyf^íu*tlánrttk% által végaett szaháiy(%iai költségé jdyqhhentyótenyésztésre vonatkozó elöadá- j sete iriUönöxH ketrqi Hnhrnlrh* Hn^ff^rj'^'^^i — ea egf önMlé-öff, * mély a« ál gj^^BpfcpWWpa^a jt sMMttatm j5yas ■! we/t fat/t n^w ítél qrii GvlMkopelm állam jléthí kfllhjjlrtÉ^ Wijr aBtujhM M^ m *
latokat títgyaha. Szaj^ jt^íő^ é. ^l^íS. fS
1 —~ „ . . í < <? _ , . . J , , - . ' aáai koltaégek most e kölesönböl vissza Ingnak
elnöklete alatt pedtg :megtartvan zar-; hogij Onlnámré^ a nmet- hmMmm^ ttíTfíetniiá állampénztárnak. Annak id^án a
ülése?, az feszes határozati rovatok szőve- Ta-i^&f^^ijyia^Wumr^tu tH^éiltőlil) »tö- [ legérthetöhh módon tisztába lett hozva, hógy
géil jÓváhág}!U, kivéve- a lótenyésztésre vo. j ^égtsért s tyySSgüSt•Jwa.Jkeftdt t i*/. érViátepe éfcakA'veaáwt
natkoxót, melyet uj szöveggel pótolt. AU«<W» mab^ható^'ml bir, mtH( elő>fc, or<íf\* kibo<iát*aaaaért halasat ha tlanéa elkerülbei-
targyalta és vitatta mqf, s a zar- j ismert G-luc/mrshjt, mint meggyőnS»tésh>1\l(AéM^ .,0-. öaazeg erejéig' engedik meg, —eg1 . — •bIbicét aÁemntyraA/yal fennálló szörrtxc;pifh. ]n melyeket e szabályozási költségek kamatozása
hez. ö is szeretett egy fiatal hadnagyol: Halváéi Hzt nemcsak a német c*4nár, hanem a fttyer jtörleaziáse követel.
Beket, atófl eeki ia olvaa vátaiknJI^ST^tigM.ndear is óMtít Ük4tö tudjarmut-\. ,A, magyar államadóssági címletek éjipsnséttat
ni w11.11 -m,í|,L f-hnliMték F.sif istslsi __í /i i t-,___—.—... .—---- |al»áogÍ islleeét aa ia ludekolte, eeey állami
Ö^rAwrzafcy - AÉRTMe-ira^r^nc, K^^Msah k«l
\nw^nőréüéa.iminivtagn!/ban mii 11 Ixi/nr. telMaaja konszolidált állami adósságaink teljes
dy kad. "Bi'giom
Maiiáti'Á \ l'éBxQgyei, a hol szintén matematikailag biztos — I jelzálog! fedezetUk van as államadósaágoknak, mint 'Magyzrbrezágon; Kétséget sem szenved ta-hát, hogy Magyarország, folyton előrehaladva
ujabb bódításokkal fizle el
unalmat.
Fájt ea neki aagyoa, aértaMe női büszkeségéi ia. Pa - lassankint gyérültek a kfleyek, fogylak a
^^MnMíhdúi
tiézával nj^Srtfiett, abból a sÉrigtsrtóaak
bajor királyi hercegnő volt a Jelenét/e eleö Murát wanrani hercegnek. értendő, hogy ez q mMj/fá rnkoneái/ a bajor
rlönyöatn vúseahat—Wvtrv
kitt forró gsenlemből már nem rolí meg'£Í., "c^Ik 1lhm jl^m ^ alÖtíumi^ K'l^tL jt leijeara Mdaj^ kliált eakHke. S>flrie iödkw»6Brt afozár eleve otteUettk trátila. aj May M^WMfctti Pth8lT"*riÍt-;Jmi*-| - -
^A0"^*1 an? ^ - 3'*-08 magyar állami ér-
tnékeí vantsafc A iéatak kbedott rrgéayéböl j mmutíértum, — mnt loptuk iüetékea My-
rtfl, Mttfj -a nemijeim pénzpiac-rendkttáÜ kedoető helyzetét felhasználjam natkozó törvényjavaslat taenlentére ntán'haladéktalanul hozzáfog a -3 százalékos Vas-kapu szabályozón kölcsön kötvényeinek kibocsátásához. Ez ügyre^vaaalkazólag az Imion-hankcsoporttal már megállapodás történt és előnyös garanciák Ifteznek, melyek ezen 5 százalékos magyar aranykötvények dső kibo• rsátázának elhelyezését a UglcedvezBbb fehSe-lek meuát biztositják, mélyeket a magyar ál-lam, eddig a külföldi pén&piaeohirt elért. * £ 3 százalékos kötvények egylitlal- nemzótközi jellegi! magyar értélépapirost képviselnek, — minlhogy a kamatok és ttidsttyéseh a beszt-iténdo hajlítási dijakkal Jognak fetfeztelm. KrUzHléseink mrínt rendkívül élénk érdek• lódít nyilödnul máris « költsön iránt «e»l csak ortzáijnerle, de égést EtinUtában is.
ssradt a fáazek könéezete; aa aayai bol
.. dogság fa^iha ___
Ea moat öt vnootlátfaatit aa a nyalka hadaagy ár, aki azóla bízoayoean kapitány vagy őrnagy M, »»jjoe milyen )eaM aa 1 találkozás?
As assaonyi képzelemél szineeebben nem liol-geatk a lagaagyohh fsatömüvési eosata sem.
Bíró Géaáné kimdaazta, maga elé lesiette ■árén faaUcíájávai ast a találkozáat... Aa ima-be% ié# jelenti Balvees Elek éraagy
— Veseaae a topdó íerembe 1 Héháay pillanat mulya saaabeo á'laaak egy-■áaaal, kazal ayajtanak egymásnak hideg udvariassággal.
ö leül a gíidagon hímezett pamlagra meg. szokott kösíábösaéggel; as öraagjnaa helyet mutat a mélleite alló zaöllábe; aztán magites-dődií a dg ftiott ismerősökkel (olylátni s«okoil sablonos társalgát, a konvencionális bail|aá|ok sísnjpfelvéa.
1 (f(f» téwtksalk.)
áINmpénzügyi és gaadasági léjlödéae utján, szititén el fogja érni a 3'/,-oe nor-
in .t tamatMfcii—
Az 1894. év végével kérek üta>egben 194 millió formira rngó feleslegekből, m<u*áa 94,389, 287forint a valuiarendezéshez szükeéges aranykészlet besaeraeeére éa egyéb bernbázásokra, valamint a kéliaégvetée keretén kívül történt kölcsöntörlentéare fordihatott, még 100 millió lorint áll szabad rendelkezésre, — szintén kerek' Összegben: száMseuat 99,589.162 forint
Aa állasakiaestár rendelkeaéaére áll továbbá a konverziókból elért megtakarításokból 48 miilU lorint Aa állaa egéaa fconversióeálii aynoégl ugyanié, mint tudjuk, 72 sstllid forint. Eanek folytán á msgyar pé n z ü g y m i n i sat e r i u ■ a Magyaforaaágra eeö lorvéoyes kvótánál 17 millióval több aranyat volt kép« beszereani, ugy kogy a kormány rendelkezésére álló 71 ssil ió araayjáredékból eaek 84 miiliét 4tHeH kibocaáiaai ée igy a magyar kincstárnak a óimét 48 uiljüA aranyjáradék áll rendelkeieaére.
Ha ezenfelül figyelembe vésésük, hogy költ* ■égvetésttnk aéigöru Összeállítása melleit a folyó évre is 80 millió forintot jóval ait gbalsdó falea* legünk Ima, -*• a legóvatosabb saéaiitáa mel» lett kétstetalen, hogy i magyar pénzügyminisztérium
1896 'Végén, a rendelkezésre álló arany-járadék btaiáantajával, kerek ösazagbea mintagy (70 millió forintra rugó pénslári kéealetak teleti log randiUatni,
NaffKanias* vasárnap
H I RI E.
— Hgaaeii Bar la Ltjot a nigyklhiziai Úr. hitkiaaég tétkára janisa M á-án tarlja esküvőjét Pipán ÉiMtr Hermina kiasaazonynyt1. — Otldtehmitdl Fülöp légridi birtokol éa krrnkedő
' leányit Ohella kisasszonyt eljogyezte dr. Liek-kwtlljl ltt4 ét TtltAiy" flyqrgy—
— A pISrlaiAk riaikt, A piáristartnd ktemány tanácsa • hó 23 4a tartott gyáléaén áa •Hanyl Lávay Imre kalyiba agy htagn'ig ideig-laeea read főnöknek, Frank r.rwx badapeati kás-Maököi áa korssáaysegédtt válaaziotia meg. A reediönöki álla* véglegesen eaak kát év maivá, a WBd'artoBíivy gyülttén fog betöltetni.
— Hatlieat> Mtnttr Igatc aagykaaitaai ktrtakedő Iá ávaa Iránja O/yn, a polgári Wayiakota 3 ik OHttiyásak oürsadtks, e lió liti rag«ri elhunyt Temetésés, mey a há 24 éa déln'ti nagy réaavél mellett ment vígba a leiay-iskola aőveadékei, a taalri kar rentése alalt teatklitileg réeitvettek.
— Aa tr*dalaat éa aaftvéaaaM kár, — mint Arfluimel halijak, misden irinybin ezéptn lejlődik. A atpokbín megalakult S erneck karnagy butgó kaadaményezéM folytán a kör at-
Zala. 42. Mim. a. Inp)
IMfc mim k$ IMp.
két kia laiayit lotfásiaikdjfjil, kn§y mag mmte lkat a nyomortól .<
Obarecilw Antal vadkáaatkkghaa élt agy aáta sokkal fiatalabb aövel, kinek 'agy 8 és agy ,6 ám linyktja volt. Az aaasoayt elkáUUSiit pet rolvuniért. Mig aa asasoay oda járt, aa limité bsa nyilván magbáborodott tmbar a hét kia la áayt agyonlődötie. A nagyobbik laáayka ébren volt, sst malisa és fába lőtte, a kisebbik air eludt kit a kaié os tösés as ágybaa ért.
A lövések sajára berohant a szobába a boltból hazatért asssony ; Oberceller arra ií~rálőtt, dg nem találta. Aa aseisoy erre aa ugyanazon hasban laké siomaaédokbot menekült.
Oberceller esatán revolverrel keeében klmeat aa udvarra, a onnan hívta leleeégét, ki aapnbaa nem mert kilépni a Szemtaéd szobából, hanem mtr tkker a nép osopertosaiol kezdeti a hia előtt s sz ujbdl a ezoSába tért Obereellert a rendőrök lelegyverszték.
Oberceller már ekkor aa tagitóltaggtöl teljesen kimerülve, tthitetlénül, 1 izinte öatadatli-nnl nézte áldosatsit, cuk akkor ébredt teákénak indaiára, midőn a rendbraég vallainj ke/deite.
Obreetltr már régi lakosa Kapoivárnak; ifjabb kofában vagyonos mt«ztro«i volt, vagyonit
nekara is, ateljaelt eddigelé tagjai lettek: €HM-[azonban minden ráció nélkül való épitlreaéiikbe ler firane, Dr. Haoeer Jáno\ Neemann siti. A teljesen vagyou'áhjnni leit ember Hihöi-
áribar, örfaez Jénef, 8:iufrmann Mihály, Scbüie lar Albert, StOlUay Pál, Unyar UUmaaa Elek éa Wiitemaytr Márk. £iea as otaa semélbui, hogy a motétet oálask is éléakekh kaái etet 4eg nyerni. •
- Tttaalté aaivetségl kfa«>*Ma. A za lavármtflfei tl*diéaalvetaég atm mint köaölve veit, juaius ?. ée 3. napján, bantm jonint 29 én ét 30-ta fogja Nagy-Kanizsán rendki UH kösgyIllését megtartani.
— •A „izsretel" ehnfi emléklap, mely 1 ktrtttiéay jüékony nőegylet jövö hő 9.-áa itrtan-dé tttetti mulaltdfdn less árusiiva, érdekesnek iférkeaé, viltoaalot Itrltlommal fog megilletni'
: jfcr ititeftifak, hegy s 4tp tswketitőjébts, Poór János (ögymaáaiuim taaiekoa már sziinó-uo kilétek kéziratokat, a a muiiknáriiik di-tstt caoporljibsn vároauak stép é< szellemei kAlgysi köatl többekkel lógunk találkozni A diaxts kiáliiiásban megjelenő lap asimira htrde-téeakei »• elioged a sserkeiitörég a ezen kö rfilményre lültinöeen (elhívjuk kereekedéíúk ét iperoteink figyi'mét. A tarrkeiztőiég célja ngytnis at, Eoáy a jutányosán megszabott hirdetési dtjakbéT Mtees as emléklap tóáMitim költsé-. gélt s igy etssl is tmelje a jótékony célra beleivé jövedelmei. A birdetéssk eaövegei aainitn Pwr Jtjsoa iinii urhoi uyajtaiidúk be. '
— AdSHgy Nsgy-Kans a város (anáeni léaaárdl kdakirré tétetik: L-ogy a loiyá évben tárgyalandó nyilv. ttámtdáwra nöttlézüt egf-MeC ée viHalatok Izkii is lll-ad oaat. ktreseT aéé bivetim laitirom aa lm. áú XUV: i. e. 18, g. értelnébtn mii ntpos 8 ntpi köuzem-lére kiléiitatt \ mtly kiteié«T lajilrom t blviiatti: ó rak bei bárki áítail betakintkiiA, éa éeaievéie-talt étSB MC ilstt s ■. klr. péeiBpIgtigsWeéy^-bot V-yj'i"<ja Nagyi:Kiíiiir.sán IBSö évt máj há tt-áa.
- A aaldik lörtéaete Dr. %smssEéi nag|kanirtsi iöfibbi as ,lsr. magyar irodalmi lájtaltl* lói azan megiiiztelö mtgbiialiat kapts, bogy a Mid ik történetéi Irji meg. A nsgyiaita-máaya fSrsbbl kiesnek nyilatkozott ezen epo chilis mQ megírására, melylen kiváló' helyet log nyerni a magyar aaidöság történeti. A mK há rom kökttre oiiattgy 1000 oldalri van lerveave át titö kötetet iaár iíü- év folyamiban meg log jelenni. A müveit köiöatégaek dr. Ntumatm
-nagytsábátn munkája bisdhyára igen bantas >t« nuhaásy és olvasmányul |og szolgálni.
- A kéiaaer eltúmt 10 fitrlml, Kor4ti Mikily láagvlzl korc-miros tsrrdán megkért egy Mtolái fiat, hogjr váltásién rémére etr-JO Irtett, AJsJogta_a^Msttt éi — eltűnt. Mjdfc Kovioi látta, hogy a fial hitbt varja, eimeni a
' rendőrséghez ét it'entétt tett aa esetről, A reitJ-őr»égnsk siksrült kinyomosut alul, ki ait' ál Htja, hagy nitt a váltott pénisel viráaatérl, Ke vietoi már atm találta, baatm egy airgn kipu-tos embert, kl ttssl fogadlt; ,N» fiam,(elváltottad a Uttgt ?s Igenlő válawára pedig itt moedá .' ]>Bát td Idi a péait>, mit % tio illitélag meg ie telt. Mott t reodörfég a tárga kapatos embert kereti.
— Kgy tasltésM rémlttle. Oberoellar Aaial, kapeevár tarák régi pelgita mteXtW
Iához jirt, hogy bajau Hgitttntk, dg srboi te .nyerhetett biztató ssót.
— Bialiy ttmmepléee Párlabam. E cim tlail a y< TTh klvetMWk^ iiié 1 A Hi<#P
élű maaytr irdk át máiéattk tudvalevőleg idő közön kint ebédeket rendesnek, * melyek kösie atatai köré gyűjtik nirnciak a mi baaánkfiail, hantm francia baritaikat k A legutóbbi bankett a hét elején veit ét politiksi stemponiböl ftlttte érdekei inaaifeeiUoiéri adott alkalmit Jtlea-vo tsk Pária irodalmi és politikai, notabilitássi urábAi: Aattole Frzaoe, Flwrmarioi, Ssreev, Heredia, Muntz, Jaligote, Berr. A lártsség tagjai állva hsl'gstiák végig a Msnsi;ltise-t és ü Rál óel ■ IaduIAt. A kltBtö veadégek»t Mnnkiety Mihály lldvöaölte, a pertgő reluulgilátikor Pt dig Bornetyány Nándor mondott kéasöntét. Ünnepelvén a trancia géniuszt, Isiket ssavtkbsn emlékezvén meg arról t Moroi kapeesról, asesly t Irtnela és a magyar nemietii rély taimpá tiánl fűti öisst. Azután Sarcey izilalt fal, ki-fejeavéa a franciáknak a tugyar ntmset irtai való igtt lel kendénél. Mott kővitkesett i tttn-záoió: Htredia kAssBatéje. A iraaoit rtaabliká-nutoknak — úgymond — köteles aéglik ebben a píllsnntban, hogy hálával ét tlitmeréyal emléit esaanek meg hjrA Ráifffy IVitfl magyar kor máaytlnökrOl, aki oltsa bátran ii erélyesen sailli síkra a isabeéelváségéf'. A stabadnág
mdeu berá'jt Itdvö^l beene a felvilágosodás igaz hsjnokát. á Jootaal- (őenrkitetajt valt n következő tsóaok. Annak ss óhsjtátnik adott kiltjttéil, hogy t mtgyarok és a franciákat mindig t*orot baráttég egytti'ae. Kémtclt a Ptali Nipló - párisi IfTt taAht, Malonyti Beaséie ár Pékár Gyulára, továbbá a l'ister Injá párisi ludöaiiójsra, Borostyány lTintforrs, smélis po-hsrit, mini a kiknek aevessles tztrepftk' jat a fraueia mattyat baráttág ápolitiban.
— Hagy aaulalott Knblnaleln. Jtlltmtö etetőt bestéi ul Suliivan angol atntettraö Ru-biniteintól. Egyuer le kérte Salliviat, hogv jöjjön hoasá a tsrrasra egy kis szivaiozásra. Miad 11 kitten hinttstéklie ü Itk éti rág)uj'ottak. Este veli. Ekkor a teatköltök kiaött a kotetktaé pár benéd lolyt It :
— Szereti ön Bgtthoveni ?
— Oh oinyon. — leleli itubiusiiia.
_- Ilit Wignsri f ___
— Alt BAB.
Estei torábh hlntásoit anélkül, hogy sgytsól it iáéit voITili, Hotsru idd mulra Sullivnii törte meg r hiilgaiiit.
No dt mir kéad vta, megyek htst. ~— Mj liMSea, molsssuak még egy kioait,
'Suliivan maradi és hajnali két őHig nézte á asiveraé, ds egy sa< t sem ii7óló Rabintltist. L Végre estén mégis osiik felállott és távotal ■kait N
Erre Rubiastein is (elemelkedett, Ariját meg-
JtaaéA. ai asm— stsaAli s , ._._
nv«lv vQ igT BSWty í
— Nd lám, ntm li hittem vojlni, hogy már bárom Arára jír tVléő. Hlné gyorsán repfil aa idér keltemet tártaiághaB.
Caiaáa^ OZ1IVO6ZVT.
MiadeaekakUl ama ^Uaaaloetáant keh rőleg Uamlánlnk, maly a tnénáfl atiaháflt es-tékee a műsorban éstlalbető veit. ítaetdá* hsáé-sat, cafitőrtököa aégatinmO, péetabea isa#áéia ét eaoabetoa operttU került aainre, latklteél tsahk etőaditbaa, de tajao*. többnyire oatkály kAeAti-tég jslialélábta.
At kdtiur telve vaa behébhaál-bakóMi képekkel. melyek a sézőt mtgkatagtatjik. s ka otgtaiáthoz s tsstsöa Utál derekasan bagSÉ-járulitk Oewéry, Ballt, Polgir, Erdélyi, Pttardi FaUiana, Boaaár, Végb. A aft kizálTtMÉjj már, Foétt, Brezaay, Balogh át Btkhf ■sltak tok tapsot.
A í<mdoroti ufy ctapltrti a satkolt keB,«y»aog, de olyan kéayeUMMa. ÜB taiata aUöl félünk, bogy igyszer csak tlakáé a MMCSS, ki itlnéu léiére uasri agyán a aépazinmtt atal-jtit, dt taokai nem kénes egjr catüktaény kOré tgyteiteai. ügy vélte, iiég, ka mag vaa a gomb, a darab etaw, a többit mtjd mtgeeiaáJ)Bk t isi néntk. Ét izek vtJoban tok buzgalommal ics-ketltk es sstit élvistteisé tenni. E>sö belyta magsi'ott ki Késdy Jatiika, ki ábráaota4aak * mérsékelt wsllsmasivsl, lényének terrnéasetei kellemével mindig gyönyörködtetni képet e né-xőt. Különösen as sliaté dallal ngidta tspaya a kAsArtéget. Parányi olyan .Oleaé Mósn. veit, volt, bogy jobbat képaeEu sem mhtt. Kies Frnta és Bresnay Anna miat mindig, most le éti el s-»sn mégátTiik hilvBkst. " '■ " ", #
Sodorna pmirtnlaxiban Sudirmann 6 MvoaAaoa keiüztOl tarja elénk a btn ée smheri ehlllBrtaéget, melybe bé.s egy fsa»A nA(a teeti, ariéta nmek artvét ,9ede«a pnizmtiaát" migfeittita. A mtgéfib-btatö realismoi, mslylytl ttersO 1 lakjáét iléak tárja, képte agyét tvdeklHÉnil taMariaai, ée 1 lekéi irtn'i rokomziavünkit Mknhaui atm tudji. "Sem tlsztoléf, sem rokonnanvet atm #r-tánt ss aaéerité erkölesi saAtayetsg iránt, ki t Itrsádslml kötelékeket tzéilellépve, miusat mindenkit, kihez közel )ttt. Bakára nem geijeatiF lel bannBak a esánalmst, Arvsaélak inkább, hagy Mm kell tovább e rémalakot nézofink. Ha ta öreg Janikov, kit Dtsséry ét a kit KHrika, kit Kifíaár Piroska tsemélyemieR, a dartbbaa . aia-caenek, kik Ariik emberi érzelmeket, kötilinfit, bijt vinnék msgakkal ama jetenstekben, pa-lyekbe fellépnek, a darabot méltia earaakitaAk a legaadoritóbb ,rémdrámib köaé. A tstrtalak— közül a már emiített Deáaértn ét Kalmár nme-kán kivfil, kik mivétri ji'ékakkil elrigadtik a köeömégat, kiemelbetit,k a kieebb miepaibta
tiliaaaii, Rémit, Kivét] It év NmHi.
A főaserrpet Mé» záros hévveiét taer-vedélylyel játasts, partnere Brvzazy Anaáaak es vmí lalán aa a (Ami éve ékes Itriskb aaits Somogyiné a mfivejt aaméainfl reáliájává} adta ss anvál. Balla Krammerji mlvétai mlfcfáarél laaasiodek. A kBlöoöa, mondhatnék ériheiflea Kítty-ben bi'áHan satrepe jutott R naioéaak. f|j
TÖRVÍNYS2ÍKI CSARNOK.
Ujlikaa aaaralataa pik Alig.írlt el lé ik tavsisát a ktrecténvi binj szép leánvs, máris ti dobta a pártát s tŐü8 ben Isletéét Ion Bsds község egyik legderekabb legényének, Horváth Istvánnak. Köasl három év Mleg-ielenül vonult el as IQu házaspár Ne fölölt, midén as Ördög a köíye'len ssomasédtágukben vtrt tényét, Németh József szemrevnló és laionavkelt ssotgeíegény szent ily ében, skl csakhamar szemet vetett a takaros menyecskére, [.Ahogy szeréi tjlheté, alkalmat kernelt 1 miu-láe „Könnyű i Katót táncba vinni", h menyecske uiveeen idolt s találkám. A legény MnOilti: , , villa (ja el galamtyiaak" a midén erra ea inatlan egyszerüsíg pirulva eHenveáéi ,.hogyan see-relhelném én magái, nádén nekem urast vanf-— 1 psrMíiphllotöphia aasal aitaáeiliHH K a szegényke háborgó lelkiismertlét: „sebaj as hágóin 1 lurkót pár áj oeismam vaa ia, mégit eaak aa egyik párt vitelem egytaene s iddig a másik-aak temmi baja I"
At első találkozási a második t tat etek hamar egy ,.takzi" (Rikődalóhi) követte, amelybaa mlné-ketten megielentek. „Itt nfegitlam moadja aa amaony — két pohár bori a kínjából1 t stóla séta tudtam eszemmel hova Innal, meg voltam keveredve, vége volt nyugalmamnak, nem tudtam mára gondolni, csak őreá."
Nagy-KaniaM, vasárnap
Zala. 42. Mám. (4. lap.)
1895. május hó 2G-án.
Természetes azonban, hogy eközbén a szegény férj is ketdle sejteni növekvő szarvait s még a levegőtől is év ni iparkodott a tilosba-tásadatt asszonyt, annál ia inkább Németh Jóueltől, a ki időközben a szomszédos faluba kUlJözölt, mindazáltal saeliden bánt az aaasonyayal a nincs rá adat. hOfV caak egyszer ia bánlalmaata volna.
Ekkor már öntudatlanul gurúllakTfipn íefelít Öyttrgy éfr Saabé Héaa lejére köUláltak
..............T u .- V .. . . U l trAvI .. tlAIn, I il.i M.li. Kn l>.Ul
szürke ruhában hirdette igéit. Gondolja magában, mit neki Hecubff, kikl a maga módja aaerinl.
Az Ítélet kihirdetéae pénteken, d. e. 10 órakor történt meg nagyszámú közönség jelenlétében, az Ítélet indokait logieai rendszerben caoporto-1 slíva, a törvényszék elnöke közéi egy óráig lej- i legelte. Gltéröleg az figyétk indítványától, ki Né-1
ffiKDETÉSEK.
társadalmi állásukat nagyban tulbaladotl értelmi ttjlettaégröl tanúskodó levelezéssel pótolták a caak elvétve kínálkozó személyes találkozás hiányát a 1894. májns hó óta közel 70 szerelmes levelet váltottak egymással. Az aaazony levelei, melyek közti 11 darab I törvényszék szine elé JterOlt, mindenütt t lékeahellen ezenveáéty bizonyítékát nyújtják, biztat, igér, rimánkodik a végeredmé,
nyéhai.....'^fli^ifj"1- ón mindent meit
teszek, bogy boldogok lehessünk, mert kimond-halatlanul szerellek; ha le is szeretsz, nincs lehetetlen élöuünk; ha te akarod, megmenthetsz, ne félj, Inkább meghalok, mint kimondjak reád valamit, aki akar, as előtt alnct lehetetlen; segíts rajiam, tégy valamit, hogy boldogok lehessünk, mert nem érem meg az uj esztendőt > r.
Múlt évi tugnotua 12-én találkoztak ulóljánf mely alkalommal magáttapodták abban, hogy Németh József a férjél saját házánál alvás közben
agyoolöyj^__~ t
A boldogtalan szerelmes egész béttn tépelődik; | szerdán, caülörtökön, pénteken, -minden estvel Maaáhéfafllf -nekiindul-^majd iamát, midőn ai csillagos ég alatt a bekövetkezhető eshetőségeket egybeveti, qjrá muai gondol, istállója vackába, térj s csillapítani Igyekszik háborgó sieuyedélyét. - i ' Szombaton, auguszlus 30-án azonban újra levelet kap, melyben az aaazony a részletekre körülményesen kitanítja kedveséi, s ennek nyomáss alatl még azo® eslvo legyveri szerez a éji 10-11 óra közölt megjelenik a megírt helyen, hol férj éa: ^Telíwíg =5 ét pedig" az előbbi mély álomba me> rülten = kél szuhiwkazat közölt egy másme lett} -i
TviWTnni
A gyilkos pittánajnyira lanácslahuiul tépelődik,] nehogy a kiszemelt áiooaal helyett bűnös szerelme i tárgyát semmisítse meg. Felhúzza a fegyver bat-kakaaát az első kerékre, reszkető baljába szorítva, féltérdre .hajol éa megtapogatja az alvókat, mog.-állapiljí, hogy az, alu közvetlen előtte fekazik nő s túlról- mellette a lérfl -A- nö az érintés miatti leiébred a mertven néz a gyilkos szemébe, aki Dtk éttébé vnitü r „ha tnott nem,..gyávának fog!
nevezni.:.___
£ pillanatban a bujdoaó holdlúny némi gyér vu! ". léjftjJffl a Utj Irlitr ing|ra, látni »ng«ii mn deaen ziháló melléi, felhutza fegyveréi a második .kerékig, t a nö tettén kereazlüllarlvo, reáaüti. A közvetlen közelből jöll lövés terniészctfsen azonnali halált 'okozüTi, u gyilkósókál még azón éjjelén elfogták, míulán bűnös viszonyuk a laluban köaludomásu volt. A- vizsgálat folyamán kiderült, hogy Németh —József a Itgyvert a gyilkosság tervének előleges felfedezést' mellett . Pethő flyörgy. radai lakoató' ' kéríe kölcsön, akt ezért a csekély szívességért nem Jíivánt agyihet, minthogy Németh gy.njlsa fel a Theil Uyörgy gazdatiszt állal kezelt kia-komáromi uradalmi majorokat, mintán Pethő annak halálos ellenaége volt.
A kir, törvényszék a bonyodalmas' Miniseiét Tóth l'áazló kir.' lörvényazéki elnök vezeléae, Kovács Károly éa Kisa István bírák kőzbenjötte mellett 3' napon kérésziül tárgyalta. A vádlottakat ét pedig Németh Józsefet, &ltwarz Adolf; Szabó Rózái, Oroazváry Gyula; Pelhö Uyörgyöt Heolzik Ferenc ügyvédek védelmezték, míg a vádat Stok-ker Antal kir. alügyész képviselte. A vád éa védbetzédek előadását közel 800 főnyi kőzöniég hallgatta végig,mtly a törvényszék , nagy tanács-
termét zsúfolásig megtöltés_ ■
A vád éa védelem között kifutett széjleml htrcz liivalolls&gra való ügyességgél volt mindegyik kpzdő fél éiül -végigvezet ve ; at ösatecaa pásban gykkrin szikrázó fejjyverek arröTTettek tanúbizonyságot, hogy anyaguk nemet a óéiból van, csupán Uenlzlk legy verseién ülölt némi rotsdalollol az a jelenség^ bogy nem veit magának annyi fáradtságot, hogy; a különben hatalmaa beszédet J>e is tanulja, s-igy innak felolvasása épen nem a védence érdekeibtf-Biagát beleélni tudó védő benyomásul lelte a hallgatóságra. Megzavarta továbbá aa öaazhangolv bogy mig s törvényszék tagjai éa a löbbl védők a helyzet ko-molyiágáhot méri tekéié azalonruhában jelentek meg a lárgyilás fólyamán, llenlzik egyszerű
halált kért, az Ítélet ezgket élelloeytiglan, l'elhö ttyorgyüt pedig 8 évig terjedő (egyházzal süilottiu A kir. ügyész a büntetés súlyosbítása iránt feteb-bezell.
V fiiiiljmiii
Érvényei 189b. májm 1 IS. Kauim atleeáa -
fit tf
3 !
I n d u 1 áa
ZaalsainU .
Erkezé a
Kaaiaatra
C A D n -féle orvothitóságllig mag-1 Or\l\Vj vizsgéH üt 41—1
(Bisonjrltt Biw. 1887. j»t 1.)
sok MILLIÓ-
síor-
kipróbáll és kiiüaőaek Utonyalt, logorvösi-lag ajánlva, egysertmintf a TeguTesSKb faqtiaiffió- át épaéghea tártö ttar. —If maiiain »>>iH
42 Iregg, MV-.v.l 8ó d. u |«». v.l »> a<ie Iml ' vT
60
éale

z e7 | v.
vs= ö Q»lifagÍsa. v.. v. 6 lö aTn.|v. v,. ít ^ Oö]iü j-t. v. 4fiiffielÍM. v.
v, 12
OQ
Mi. T.
6147 I gegg.ísa. v. 10,— H*g »«■ v, f. U | V. V,
'áiV.Hy. * , 1 ■
rJi »■ V-
88 regg. MM d. u 22 i éjiel 50i rey. : este
42 rfgg. 04 rrgg. ,8lld n. ! 151 e-tá
IMXXXXXXKKXKKXMXX

iH
n
3 '62 reyg 1 lü'J A. u. 8144 ra'e W|W|é|)tt

rtsIM-Hlraei eo krtil I bt M krif ■«!•-rnnkint — Japánt-, eklast, itl. i t«guj»bb ah* tásitul h nHi«kbffl, >. « ha«U, nUi is. Mtaaa ■ea»eMrg-iat|Biét H kiiw H ácM 66 krlg uilsronklnt >las. csikót, kocxkásutt aiatá-asttstol, ». S. t. (iu'lntogy MO fUs kUtaMai aiift-tlhrirtlllé rxti m sMstissltsl «. u. Mtinr -ia TiasNstsm s kislios tsillHra 4» ataUkat kIM pMiferdilttrsI: Hamktri U. (ca. kir. aévsrt aaUUU) Mlf«aaf|4n» Mrtlkkaa - gvá|cl» sIomU Uvslikn 10 km w Uaelssl. Ujukra 5 kios Mlvaj Itfuslasái. — lisgyar aj.-Waa Irt SMftaa-
afjrkflwki^^j 0 Ohamott- én Karé, mltgyárak
ooooo> cementegetok. méazégatik,
tejei tarvak, égető ke manóik Imindennemü szerkezeiben, berende* Kézétek fpaxatak 'minden á legújabb JOnak b ronynlr kivitelben.
Hotop Ernó,
221— agyigtpinaéraák BtfDAPBMT, f ilKRIJ*, i. Kűl»övícKi /0. jKnrfBrsiensrriM
Q(í21) HHONM,
—0 niükasyiaat Q ih sa. —
' Prospeclusok és telvilágositá-i.é e-t a a~"éa bérmealve.
KIKKÍOOtKKKKWKK
raadai4aak fmloasi altitislatMkr
w
alapot oktaláit Vd felnőtteknek éegyvríietrknsk —— könnyen eltajállthatö módszer essrint -p—
Walnataln Begina Nagy-Kaaizaán isioli>n'ca.
»OOOOOOO00000oooo
0
«) As s sswk
HIBDETNÉNT
LLuiuUil tTTr-rfll ktiálvl *-'-1iIiié> f ■ Janaái 1)6 17-ia BmlajmUn koH lafhMbk •ll.atirwiM (oly-tás. asáusl aigluiUUstlk. k
XV111. ni. kir. ftllamsorej&ték,
aalfsak Tlaala JO»«l,laiUl a prall wiis/zjaraak-kdrkia azyla«, s haiti a Sa 17 Itt, Tt(7nntataB tilsat UaatvMik lav«(r*l is tiTat riiain gyljtaarft alap, s B»aia akailaalka, s lurumaaikaaf/ii tm Is is aaaraUthrta, s sUttsiSMl IslasSTárt oraaá|ua iaiisala, ss srsdt alkalaiau lakolt, t laaat Hánt irVtUs ■puklii agy Hu4rtnlHt.il t Raaoldar-ftla tan Is jiaValSIstiaat, a iianulhil}) kfiskddit, t hkór ka* Mst-aplal it t lmaa|«tU ttfol ktausaotyvk laaia-tátata aft hiisadrt'.ahaa fafaak rt*saalltoúl
K aar^iUk 5.«aa lllVbu atfálla|(ll«n syiraai-axsLutlábk klvttkatl kUáktiiv ntrtnl 110,000
fsrtslrs ragaak, ia tadi( 1 I6a>a,aa*i,j MKÖ Irt
I , 11000 bt
I , 10000 Irt
l spraaiajr 1000 M
1 „ 4003 Irt
1 3000 Irt
' 8 ajrar a(T«nk WOOfrt 4 , , 1030 Irt
10 , , lootrt
KI „ 100 frt
W0-.„ ,;. Baa
BOOo „ „ >0 bt
tl Dassss tlftraaiiljtk kiaspiaakaa llaallatnak ki
A kusia TlaaatftaktUtstl IMS ül junlut ki 28-is InJapaataa lítUalk
£|y sarajagy ára I frttml a. I. vaa a*|áHafltva.
foraj KjT.k kapktlik s lutti-l(U(aU>i(liU BWt-uslts (l'o.l, flftakaá, Wlaaelai),' 1 hová t aafrtu-£é irs poat»»tal 1 tsy aatlWt alíra liiHHisJI, tfta-■(Siijl lotM-, si- it tiikfrt'tluil, t tafWkk pMta-kla«Uli>il, 1 l»tl „Matkti"-sil ia,aia4*a víiwInui i< ntvnittMbh* Mjraigkaa falftllitott rgyáb aor«jajy-Irili kMwiail
Budaptalaa, ISN. jsurir U 17-iu.
101 4-1. - kir, letlé-l|tz|aiéaá«
A francia nyelvbeli
>0000000000003000
Szappangyár is IÉ lidyíst; §
| liáismban h Kitály-uloa legé!éakebb JE í helyén 8
Ll1895. óxi nov. hó l-óre gl
J . bérbe adatik. 01
) Walaa Jakab §
>0000000000000000
*) ás I roralhaa klIltSUakirt aaa Tilbl fcltlMfri aaaik
». ■ . . 1
Felelőt aserkeiztő-t-
l»r. t ó K E K 31 I (,. ___f
Lkptulujdonéa éa'kitdö; MitiHEL rtLir.
JWyKartRM, vasárnap
WEISER J. C.
g'a.aeleusáigá gfépg^ára, -rreua és órcöxrtódLé^d
NAGY-KANIZSÁN.
A magy. kir. államvasutak gépgyára vezérflgynökségének dunAntuli képriwlflje
Ajánlja!' Egyetemes egyes Is kétbaráadás aoéWcélt és^—. _ -------rrekrt felszerelhető Összes tflldmlvtlfl ttzkflztfl, ugy hármai /<jCS|
K7/V JPk.Kén, iákiptit, & iwwin- a.^k^é'WF
H|mÉQ|^H Amerikai rendszeri! Holllnfsworth wéntgyttjtók, Ptantt ^^^^pgJ^J^JL if. smerlksl IQkapák, rosták, konkolyosék, )árnány-otipiakéaz-j laiek, járgányok, attceki ét ripiváflék kukorlot morzsolok .7. i tmfmSÜSAéA kézi fa 'wwrfaningy készletben vannak raktáron. /
Ajánlja továbbá: ^^ t
, .........& mini újdonságot - uáuut
tik és hagyts talajhoz agyarán) alkalmas Itg ujab|) ét ItflékéltttttM
küiiuxü aorVötő^t^-íét o^zen uj f&Hfilfi-Hiftii-- v'otó-k t >rui>t»t>k l«il 5®
Árjegyzékek -kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek,
XXXIXXXIXXXXIXXXXX M&lom-bladás.
Püliyi Toreaetiu közaó^- j bent vasúti ftlfomfts fternye eladó juniua ] 5-óig jelen* leg özemben pen* levő 4 kerekű a)ttk»apó malom, a weiyhaz ő Ml tolok ia' tartozik.
Q FelvilágoaitAanal szolgál a
v Jóttág liáiiatiiáf,
V Hamuja, Horvátország
VXXXXX^DOOQQQOO
fissaail aldlatfM I »Utl
T.l 0 /.(«/
sKI A JSSFY aipUw u u-
faggS /y \ V/ IMWtH, i(Mé* MMHIll TTT^y yíX f Miiatar mwit tulr N w Ma W ftV / l*Hlkk SIMuHllliflU bi » »W/ fpw Mar«*aa aiWt*-/ tiVV i)iii iiNsiweti, hhSI, tasuaf f A. / paiaiaal tik. aA, A ffilil buua
/n.iyy álWrtaWWát «• Witos Y9/ katáw WvotVratábon mintha uhtjM fll^ V yr •liatuerM tabut, tiogy tniuJeu tawju.t juf-/ yal yinlkalii
4 Tlnot. omamlol aompmm. (Hwgony-l'aiU' Eiptlltr)
kiminaltf UtáMt t k^UluiwulluMM Wdtkrutttéiwk k<uán MhImmm artftutáttá, liilteMt Mliytta éa öfiii«»tvii tUoítr, m ktwayatt a WjS" l»iw»vi< M aira aitw, Iwgy | kfiiteitj ia«q H "'H tajjs iiilíuibiUtotnl a Ml a (MMlvt S
Htfy trtikMaa altaiaM at kiitaak, katMtUl alkalmai*! \'ÍH\l«(!)'tók\«> a térti l«t»j?« ttavo-lwwis it ilvva uw Mg) aitkui, lutut utat
valié mmitaiHaaéi. i |ifc8'»i«táukká» kíl»-ható tóii., Wkf. turv I ftl- Wlltatl á»kta íivmmm kiat, (laiipaftia Hiti JÚMtmi t)ím utwHaál
aUktát-Ült iyar aaáilalaitkti, TJiftiltmáWo
Zaüt 42. szám, tft, |*p.)
1»M wíájufs ké 2*-ált.
KLYTHIA a bör ApoliksAra, j
j szópétésére ós T) .. J ' ^ v
| flnomitAsára X UUcI, í
l IC Li|tMb«léM tlltatkla Ml ta lánal|é fStlS, H V
j= lMiir, tiuusla it oári* „. V
« nQlhi aaityiiíÜ la fialta Bt jPtU J. J Oa. Kir laair állal atnlia V '
■llaMtré iriilrk a lugfoltli kftl'tlkbfll ntimloti doboakaa V'
malláktdvs vtnaiL y'
TAÜSSIG GOTTLIEB j
| Staai atiaatkl luppii él llta^aar plraa. f Irak11 r' lin, V
i w.lia.,1. a ü ii|ilml A h lrK<Ubb illilUarr*. >
Kyé|{yiiier ír^ri'Nkt'iMwUftH éa nyégy- V II surlá^kaa.
idényre butoraiáilltd ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ ^
BRÜCK MÁRKUS éa TArsa
ezá.iiitó-cér ITeqry-XemlaMeán (3Tötéxi.

Zak. il i«Am. (•. lap.)
rn^ut M M-A*
WEISS JAKAB
£ BÚTOR 2
GYÁRI R AKT ARA.
Van szerencsém a^ nagyérdemű közönség becses tudomására fropi, hogy
Blau Pál-féle ház, előbb „Hein-fóle kávéház
helyiségében
BÚTOR ÜZLETET
= ,t. i,, - ..»», ,.,i n— nyitottam,
ós bátorkodom a nagyérdemű közönséget ezen rak táram" megteki n tésére meghívni, a mely alkalommal meggyőződhetik orról, hogy raktáraní minden fajú és minoaéffü bútor* riJ, a legfinomabb berendezéstol kezdve egyszerű árukig - dúsan van
felszerelve.
ikváaárláaaimat közvetlen a legkiválóbb bécsi münsztalosoknál caüküzlöm óh ennek következtében azon kellemes helyzetbe^ vagyok, hogy nemcsak a legmodernebb, Ízlést kielégíthetem, hanem egyúttal kiváló jót is nyújthatok a legolcsóbb áron, ugy, hogy nálam bárki is a legmegfelelőbben vásárolhat

Ezenkívül berendeztem egy műhelyt
KÁRPITOS és NSZITé-IHIINKáKRA
és ezen irányban is képes vagyok a legraeeaiebb menő igényeknek megíblolni,
Mily liaatakUal
weiss jakab.
Nyomatott Fiüolibl fölö^ laytuUjdoiioaoál Nt^-Kauiaafci, 18W.
43l uAm
Na^KtMűn, 18V5. május 30-án.
XXIV. évfolyam
lMW|i
ll lllll ott^-at. Mi.
Iá* laMaaét * lap wIM ttum niHlil aMn HMaf
ZALA
lllllMwMt
TlmHi Iptln : fWM Hl*, tk;fhMMl»
~ atörrariM íuk ^
Ma tm 1* l*w (I fii — to) íltím I tm 11 M — ka) SaggiMm • korwta' (1 frt Mkr.)
Ml l»<lllM> «L ■MtaM M XllilMt .lm*. %h u4m éra • (9 krajrtr.
Vjiitur nMaw ta ha.
Politikai és vegyes tartahnn lap. T ' „^ M
A Hagy-kaaitaal- 4a 441-salaí titkarékpéaelárak, a liankegyetOlei, aa Ipar- 4a kereake-debal baak, a Nagy-kanisati itgélyetyP-isflveUeset éa a leienyei takarékpénztár.
a „nagy-kanizsai malátagyár 4a SerMződe r. t" hmtalor UtUny. «natiiink i iv
——f—q———————ma ii I—a—anaijW—. ....... , | n ITTfi « ' ■ ■ i <l S i n ■ ■ " tOii imftllft FImWJ INíí® fcHlT-
■«g|«lnalk JfagyKaaMa liete iikliit k él a a • r: kmk^űST.ii.TTfck ^ vme*rnap éé oaratOrtölcda..
oka van a szervezkedésre. Az ország ftlg-1 Aki figyelemmel kísérte a választásokat, getlenaégi érzel mQ polgárainak nyilatkozniok, az igen jól tudja, hogj* a acabadelvfi párt határozniok kell: vájjon u párt alkuváanél-, kortesei nem tudnak hazudni, mert nem kuli szabadelvű csoportjához caatlakoznak e,j lehet. ígéreteket tenni, n mint azt az alko-vagy az Ugron-Pottyi meghatározhatatlan zéki korteaek és képviselőjelöltek teázik, a (vagy talán nagyon is meghatározható szinti)" melyek sohasem teljesíthetők, a szabadelvű
csoportjához. 1 "j............[párt kortesénck nem lehet kenyere. Számon
A szabadéivfl párto^nnyira búik, elvűinek j kérnék tőle. Valóban csodálatos, bogy • helyességében^ a szabMelvü eszme meggyőző köznép rendesen az ily Ígéreteknek megy ne legyenek azzal, hogy egészen felesleges! erejében, hogy nemi Is tartják mindenQU' lépre, habár sohasem teljesítették azokat, az munkát végesnek, mikor egész uj alapon a Lqbégcsnck a szeniskcdésL Pedig néze-Tu['választásig elfeledi s aztin újra 1ebe( pártok számit szaporítani aki^Sk, oly" ala- Unjc szerint, éppen Sem volna feleslegesYgérnrn«3cT, Azért mindig FftnnynbS dolga pon, amelynek a politikában semmi értelme dolog, ha országsuk: a szabadelvö párt'vofl aVorteskedésben ligy iTelIcnxéki körte-
Pártszervezkedós.
(=D.) Országszerte megindult a párt-azervezkedéa^Jgaz, hogy ez idő szerint csak a függetlenségi és 48 as párt szervezkedéséről hallitak, valamint a néppártéról, mely uj jelszóval Indul, mirílfth csakugyan veszedelemben volna a vallás, a hit Alig hihető, hogy maguk a néppárt emberei tisztában
sincs s- a legjobb esetben is meddő erőlködésnek fog bizonyulni. Mert ugyan mit akarnak a derék néppártiak megvédeni, mit akarnak megmenteni ? A minden oknélktlll szönvedétyesjfsdéssél "pétiig ínnak ii népnek teszntk rossz szolgálatot^ amely nép jogainak és igazainak megvédésére vállalkoztak. Rvédelmi rnwnkábím aztán, moly negyeit hasonlít az ismeretes szélmalom-harchoz, oly eszkOzökét Wnyielenék igénybe venni, melyek éppen az ellenkezőt eredményezhetik csak, mint a mit flk elvárnak, mert a hatás csakis demoralizáló lehet ott, ahol a helyes
•korifeuaai ia hozzálátnának a párt szervezd- aekack, mint az ellenzéki képviselőjelölteknek séhez, hogy a leendő választások alkalmával Csodáj^toa, minő hatalma van még mindig sllrü phalanxként szállna síkra a győzele- a frázisnak, ennek a tartalomnélkOli Qrea mért, melyírt a néppárt megvetendő cszkö- j hangnak, különösen oly körőkWn, a hol az zókkel iparkodik lőle eTVöimT ~ [ellenzékiségre amúgy Is iugy a hajlam HSh
Sajál választókerületünkben is tudjuk, még csodálatosabb, hogy .éppen az ellenzéki hogy mire képes a választások alkálmával.a pártokon roily-trenvatlAlyaa tényezői a ko^ ferrónsmus és oly jífszn'ök hangoztatása, teakedéaeek n nők, kik gyakran nafy melyek a választók sziv- és kedélyvilágát Szenvedélyeaaéggel vesznek részt (habár nem érintik. Már az egyönletO eljárás, á kfllcsö- tényleg) a választásoknál. Hány olyan vábual# nős buzdítás, az elvben való megszilárdulás kerület van, a hol éppen a nem válasatók érdekében Is kívánatos voína, hogy a sza-. terrorismusának róható fel az ellenzéki jelölt badelvU párt országszerte szervezkedjék 3 a. megvAlasztása.
józan felfogás és itélet heíyett agyalűrrfmnga részéríCn siíabádelvlhég észm^íBek-) Hogy szükséges volna-e nálunk m ajra
valóilahsáfjíikra
Okoskodásra, A 48-as és függetlenségi pártnak
mégy ki az
több
diadalra juttatá&t érdekében mindent elkö- megalkotni a szabadelvű kört* ez iránt elvessen, a mit" a■Icgszigortibh törvényes ész- térflk lehetnek a vélemények. Ma első ízben közökkel lehet I nem íikerflft azt fenntartani, ,ibbóf nem W»t
A „ZALA" tárcája.
Hajnali álom.
— A „S A L A" tradail Untja, — (M/tatái la ti(«)
— Ilikor érkeiett Őrnagy nr éa honnan ?
— Tagnap érketlem ateg, Kasakrél helyezlek
II a 44'iaebliea.
— Ssép, nagyon aaáp. Kegyed — Ugy tilsaik -n' győrién eainálla a karriert, Kltlönhsu a leteti kalr«a volt.
— Taljeaen pál)tmaik éllem,
— No Igen, Igen. — De a melltft bineayára.TT - Kéleaben amiai latom: taatlleg, lelkileg a
erőben Van. Söl — ne vegye klaalg4aaak I biamiyoe előoyóio váló valtoaAit la oeitataUI-balok. Talta nár még is nő»ait?
JIbIVmh Őrnagy ár megdöbbenéssel néa, aaóltW akar, de gjlal e ak reaiketaek, nem blr egyetlen arUkuléli aaékoa jutni. Ajkaim fcgyaaat minden izél a nem várt Ingádtatáal modor.
De S kagyetleaOI lolytaija; a boaauaak valazsi ■egmazryarSakaiailan gyönyöre I gat|a Idegeit
-* Nos, kát Imtígat ? Mondja meg kérem, bogy megnősülte, vagy nem? — -Hlnasoti, ha ékaitja, leliesen dleakrét leaaeh í nem lógom megmondani eeakiaek. Araeniiyiben lédota, hogy önök, kaioaák, Urooyo» kOrülaénvek között, satrelik a nOtleat jáieaaai. No, eltaláltatti uur-eí
_—A aősüléara még odillg nem ii gondoltam,
aagyrágoa aissonyom.
— Ne«i« ? Tabét még mindig a régi roaaa-esoet Még mimtty jái-a an aa el7taAilhaialltntT
alée kta lányok, arlallan libáoskák nieguoitiurt láttára. Ejnye, ejnye Őrnagy úri... Aprupo, vannak-e 5nQk kT/litt vlg, Jársaaágba valé fluk ? Megvallom, aagiou asiveaea aiulatok at elegáns ilaaturakkal... Nv ne i|edjea meg 1 Ciak a llatal hadnagyokat 'értem, akiknek még egy kiaaé könnyebben megsaédül a lejtik. Ah, as okoa, éleaiedelt tOrsilisO urakkal nár legtOlebb raak fiasleioi ül le at tnber. Atok már a múlté, a történelemé Jrntgy ár, a Silteeemények kréni-kálbaa.
Halvaoa K'ek tápadoa, aavarbaa vau, kényét-metlesül mo>og a isOlyéban; aieneinek tántaaz pontot karra j gondolái aj neeku'.sálédntk.
Milyen édre ea a boeaa. Nem lehet ezt léiben hagyni. Tovább lolytaija :>
— De lássa r hogy Seata-vlaata Iteaegek éa indent. Anti aeat-ia sxálok, ami la'áu iW,
nlnt komoly bUhilllszlei. sukkal inkább érdekelhetni Férjem rendkívül kedves ember; majd eglogja Itmernl. Mindenütt vaiártatrvpet ját-ttlk nemeaali vsgyoaáv|t. hátiéra szellemi intelligenciájával éa kiváló karakterével la És e mellett vtléaégok niata férj. Klinomltrata'ltnul be doggá telt. Aa 0 azoretménak tűiénél mind hanavá égett még emléke Iá azoknak aa ostoba Álatoknak, neiyaket, mint fiatal leáfty, éretlen lélekkel aaőiiem. (lytrmtktin vannak örságy ur, gySn|örü tzép gyermekein^ Legidőiebb leányom tlaeníiét évet. At Mén már aagkeadté a bálo-sást és a regényolvasást. A dióié hadserég már
át ia oeiröttwa. Mát aaya laján gátat vetne aa afála ft-tminrkaak. én nem. Ait akarom, hogy JLualoa lanerkedjék mag essél a légkörre', hngy aanál beü^esebb, drágább legyen előtte kéaőbo as a légkör, melybe kélsilgttltuQI jtilttl fog. Na nert remétem: abban Őrnagy nr la egymert velem, hogy a tiaatarak udvarlása nem tartat-hátik [legalább egy hivatása magaslatán állá ae etemében], a komolyan veendő dolgok küaé. Ugv-e Itár igaaam vta ?
Halvaoa klek. a komoly éraagy, tesajlailea hajtja le lejét éa < kacag, kaeag ka»yetla«si a magiértett nOl büsakaaég réhteTaa gunytával,
A leoretzioit relattákat meglebbentette a ta V vasal átél 4a langy meleg levegő áramlatot Vitt ba aa illa'ot badúárba.
Btrő Oéaáaé te'emelkedstt éa báiraaiaÉiatta lorrá homlokáról aa oda italon geaateayeaainü fUr töket. Saameibea a disdaléraet láng ja lobbant meg. » "
Igen, t majdi Igy baaa4ka Ualvaea Klekkel triv.| a, hajnali álomról.,.
Űe hiaa mlndea eaak egy kéntelsm 4417 álam. Hogyan találko*h«tnék 0 H*Vaos Elekkel aa életbaa I Itten tudja: bal van ? Talán nár mag ia hall? Talta 4riatátiénál tirba vitte egyken tterelnéi ? Ki tudja ? Hiaa olyan komoly, be-ot&lelés II a vált t ,
Újra maga alatt látja sdatid, de fírfl&t eyllt arcával, ahogy ulolaaor kezet lógtak. Kezeik raaakeltek e agy álltak ólt agytaáaaal Izemben, egymás keaél. atorltva, a delejes .aaerelen etvál-
Ifair-Kimxaa, csütörtök.
/la lat 43 szám. W.
1890. plfpi U Mii
még arra következtetni, hogy fölöslege*. kísérletet tenni á körnek feldeve-nitésévci.
másodszor tzőveltég fenntarlá*ábaiy líij* s bikt halaimat blziotfiekar, rendületlenül megállhatja helyéi. Külső belső ellenségei ni s vétség lefolyásából több rendbeli oly lannlségoket meríthetlek, a
Lesznek talán olyanok, Irik pártviszonya- cssk termékeny ét advőt balá^l lehet-' ' r ' nek a szabadelvű nemzeti poBuks további fejlődé-
inkát nem olyanoknak tartják, a melyek azLiré a katymt állásával együtt a eUUfáeii la említett kísérletet indokolttá teszik, de" ebből ;«éeskesássíi»sfc nyugodt- menete ia bWaaüra van.
____j-2 , . . . ... . | „ .. . A bátralevő egyházpolitikai- javaslatok terén B
a körülményből sem lcbeH>*«te»kóvetkrr,JWfrt,)M, kj/h,/^,,. ,ilagalku.ás'-e ^
tetést vonni meghatározn
nem pártkttíöphség nélkül csak befyesitadő át be<ároeattan Itawgalaadó. Aa tfyedaa taaétea béJy, mélytől siker, a tartós rend helyreállítsa* várható: a Unitot 5«a»aatg áaiaéslgyt ée állal-agéevaágflgyi rendőri bereadaiát ifiéi gyért ál-lámotlitaa. A tapaastalatok, msiyeket a íbdmi veiésögyi mioiuter a lenyéazlllaivá'ár él a magyar részről iéteófendő nazMltózi áitC-váaár ügyében azerzef, biséayí'jft, hogy a tő-
mert előre nem igen lehet fesz Az ögynek őszre való halasztása jól -dél)o< príkátori fiuiavöna politikájával Ez 41-leendő alakulást De két- j me# Ytn fónlöiva éé az akció aikerét többé nem Mai évesre megkárosittátiak a magyar vidéki . ... -I veszélyeztetheti. A külügyi hivatallal liseta kelyset\városok, as agess ország, lőjeg a magyar mező-' ságtekn, Jiflgy lesznek olyanok is, kik a iWanitve, anélkül, hogy a magyar kö^ gazdaság legfontosabb gazdasági élt: erdekei. Ha szabadelvű kör felelevenítését nem tartják- legslriklébb alkalmazása a kiegyezési ma vet alap- «iét a. tfvára* agéeaaégggyi éé állategémég-
......... ■ ■ - . '.» .. fjáb'in megrsudiiette volna, mint ezt a .nemzeti ügyi rendőri szolgálatot moat államosítani la-
« s«riw fciisteganek, süt -talán szűk- f^rictókr bérlői reáfttfnTiserétnék.......... - 1 1 ia a inf iá igfet Min ~r lg páríküiSsbe^
• a^tS)fe1nnái' éÚ»MI a szempontból- ia^higy—Közéletünk mitidsn tényeaöinek jól fog esni a éa mindan fantartás nélzlll támogatná ái helyai - szabadelvű pártnak nálunk is egy kiinduló.jffJSy.' — Mx)lr,alt pihenöJe A «»l»»'«elvö|aalBé.
ÍŐbbaég
pihenője.
majd erőt meríthet alatta a még prog-
Miodsneaeire kivássfoa, hogy a magyar vidéki
pontja legyen, a honnan mQkOdését, mikor j ramijion levő nagy reformmunkák megkezdéséhez, városok foglalkozzanak a kérdéséét
erre szűkség van, megalkothassa és biztosan,!- <i mindenáron való éllenzékeskedés meg, mely v . ... , . . .. 'nemzeti* ét .egyedüi/hézaflat'akar lenni, hadd
határozottsággal irányíthassa. ;nedje risszo magái uj, támadásokra, melyek csu-
Talán irányadó politikai vezéríérfiainkpda idju UjiíraiátAi tegilik tlfl. Tudja a nem-e dologgal'többsége, hogy az Ily viselkedéssel az ™ ellenzék csak amn bizonyos madárnak nem éppen | okos szerepéi jáiszMii a tmjHI léazkévtl tzembjn.
helyén valónak tartják, hogy foglalkozzanak.
Tollf u ttába n.
A parlamenti évszak végén.
Főrendiház, képviselőház megválttátolA a delegáció tagjait,t parlament' nevezetesebb (örvény* bosáai munkával a nyári eilíntl előtt már uom foglalkozik: még néhány Ptp éa véget ért a polt-tikfti évszak. Korántsem volt eparlamenti szezon munkában, eredményben, sikerben annyira szegény, mint azt a szabadelvű kormány ellenségei elhl-
A kormány erélyes intézkedése |-fl"tr
Amint izéltem, lolyfalom aziaássoöidk bemutatásét Siuné, Bréfiiaí Annával.
rJBi'unai Anna a színpadon drámai hősnő éa született ietdka. ifikor bYregoaan néz, betzé nagy szemei villámlaaak, tekintetéből gyü-
J|_„^ÜIBB^____nöiétlik; pedig alapiéban véve nagyon
a sertésjárvány ellen leseades, aselid aaazoayka lehet, aki asár Kiaa
á kflbérTjif T-Hf-r'in-L n - — ■, T r1 ^ Jflstával kiátttra->éHél^áe4éáeyéf' prábéjat,
HnhzterjS^B ^Talált kisdo" rendel!íe|iP^liR^(í,,lt '«héU#k Mytán iftrtént zár alá beiyetéte, leltétlanül tzük- néave, hogy tgymáaaak vannak ttremtve. Hte-séges óvreudszabály a msjryar tertétteny黫ié«1 meinek iataazív eugaréval Itftgyvaresné aa éa keraidiedéa érdekében. Ez areadszsbály mint |0rosz'áni ia, nem ctodt, ha a .falu rota/a' olyaa
^"•^^•ílf* ^íf^fM^^t ^^f^1 Í0"lUd<MÍfuk, •^^luéptn boaztaaalidBIt s as érctabange baritonlá. tolt legBlóbbi váltáéra kell visszapiltanlam, hogy la nélkülözhetetlen volt, a mely Intéztedének ^ *
újból világosan magunk elölt lássuk as ellenzéki ja msgypr mes^ttdanág érdekében a kőbányai
,mődih' indokolatlan voltál. Mástuk, hogy nemTaerléepiáo javára lörténosk, ama aulyoa mnlaac
ttwbs" kormányuk közül virtír az olyaa, smcly-liáaök kórflgálááá tlgstr, atalyaket a Invsrozi
nek képességében ilyen megátalkodoU honmenlök i közigazgatás rendszeres tétlensége ás a kőbányai
szerelnének kételyeket lámaszlaul amilyenek am^fegészaégügií vlnonynt ethas^göláiá áltál el"
psrlaipjnttiak tőbbé-kevésbbé. .lilliot' néppárt- íkövsitatt Bmlaotat főváros Unt ott Kobáaya u, _,, . _ L . E , .
béliéi egéssségűgyi ár^^jr^i^r pSt sein w l. ,,'n, s»i»í««ftk»pbai ttpsokat, dea i»b«rt léfle
Az a komoly válság, melyá kormányi és lőbb'különösen elhanyagolta aaáak a legfontossbb séget lennálláaaban oly közelről meglenyegelle, s ■ feladalnak a Itljetfiéaét, hogy Kőbányán célszerű Tiitíő Ufl/tdniHUtHUtyn miWVé. At liriálkódó- viáveseiéksl á< (táálö»lá*Ht létwl'eti volna. A piK; jggrrtgflg. jJjjtffltmán.VQg és bőluf taelleme,íltár, melyet e koteleaaégmn'afstát által as or-mint annyiszor az évek lio'uzu során, ez alká- j aságnsK és U.en a magyar metógatdaeágaafc lommal is meglalálla hü magyar nemzete szivéhez i okozott, sok millióval többet tesz saséi ss öhs-sz utut és (Hy verzedclmekel hárilnlt el,,lrjflnk )a»sgnél. juaiba a kljiá'nyai technikai Ukintetban tölöi, melyek nagyiágától a gondolkozni tudó | Isglokáletetebb vi»<ezettk ás eaatoraásáa kerülni hZMlI czak mm,' az izgatonrután alkotlnii ina- rtof, még akkor is, ha ehhez hotsaadjnk-e leg-gának kellő fogalmak Oly kényül monienlnmok lmagasabb igényeknek magfalelő éa msgnagyob-jálssollak bele e nagy komplikációba, amelyek j hitott állaiegészzégllgyi :rsndőri szerveset költ-
tát lágyan anTlögő ttomeové varáaaolta. ATsin-padra bizonyára szép álmokat vitt. amikből sok megvslósnlt a niupadon ii, de iiiiudeucse're legilíbb : a ctendea otlho'nban. A drámai tajnéetaő küzdelmei ott e'aimnlnakaa-ataany raerepéban.
ngysnwak próbára telték sz összes döntő és in- ségtft léző faktorok kőrüllekínláaél. A szabadelvű több- Hidőn tehát a kormány, tekinletlel a veeae-aégnek s vele az ország (tllnyomó nsgy részének delem nagyságára és tekínieltel árra a tapazz-száz oka van a dolgok lórdulalával mtyiUgedttt lialaira, mely txerint s fővárosi kösigtzgaiáai gyors tuk lenni. A magyar áüam' |ek>0lálya esorbilat íintézkisdáirt birai lehetetlen, rendkívüli rend-lannl került kir AmeHetl a külpolitikának u'rszág- fs/abályukhmrnyah: ezt pártsiampnatbőt xekjn-szerte helyetelt azon irányzala, mely a harmsz-ltrni nem srabto, ez pártkérdéz nem lehet, ha
hatlansAgáva). C»ak nézlek, nézlek egymáara némán, zimoadbaiallan lájdaómmal; rztmpil-láikea nehéz kőnyeatpp rezgett.. '
Az iaas behozta a belyi lapot, mely a buduár illatos levegőjébe nehéz nyomdafesték ssagot kevert.
• Biró Gésáaá felbontolia s olvasta a binkst,
ss ssssoayok legkedvesebb royaiát,_
Esysaerre elváltozbit arca; eiőbb elhtlavé-aysit, azután kigyúlt, aaiaie lángolt. Et voli aa elaő hir:
,Uj őrnagy. Hahaei Elek ír nagyot Kúton vártál koeiánk, a tí.-eeekku kelyeitik ál. Allomáeát tegnap foglalta el.'
lifstottn keit f» és etkezdett fBI-ata [ártil aj. budoárban.
Al)g liz pere múlva, itmél bement aa inaa a egy. névjegyéi nyújtóit át.
HALVAC8 El.EK ct. és kir. őrnagy.
' — Vezegse aa őrnagy arai a fogadó terembe I Néhátfy pillanat múlva motl már cáakugyan szemtől szembe álltak; : ; ', "
RMzketve larlották egymás kezét, mini tizen-kilane év előtt. Ugy álltak btt a méghstotlság némaaágávai. Bzempiltáikon megínl ott resgeti
a mindennél fénje ebben beatélö nehéz kőnyeatpp......
Epynaerre fölpsttsni a mellékterem ajtaja.. - Joltnke ragyogó képpel aaökkent be a ahogy ai egyearuháa kaionailáatal meglátta, megállolt, éa komolyan köaéladett.
Biróná megfogta leáaya keaét éa bemutatta.
Aa őrnagy azokallan malegaéggel azoritott kasai s listai leanynyal, mire aa egyezerre viaasasök* kant a szokott blzalmassságbs. t
— Tudod, miárl titiak hoasád anyuzkám f
— Miért kictikém ?
— Hát lett ám a hajoali álomnak lolytatáea.
— Ne mondd I Lett biymy Még pedig ^aagyoa >aép. Aa
ember ntm ia várta volaa átlói a megnágerese-dftt afrikai kapitánytól.
— No-i ? • ..
• — Oábronoy lika férjével |ó barát leit s Ga-rabuney Ilkát Is aserette, aem ugy mint hadnagy korában, hgntm tissta, bű, önzetlen baráti érzelemmel, hogy a regényíróval eaóljak : a szentek azerelmével.ö Nagyon szép, igazán nagyon azépl . . ^r*"-'
Uiróné sugárzó, megdicsőült arccal nézett as őrnagyra s hslk rezgő hangon szólt;
— Igen, igen ! A szentek szerelmével I —y.
nyájljt neki.
Fodor Ilona minden igénynélklli, szarény -.gj.l.iztn kuinn Hin^mmn , M) nj-trt~ van a pályán; -de te aem látaaik meg sejts, A színpadon elég otthoniaaaa moang; k> llsmaaea énekei. Igen szép színpadi alak. Hs hsageren nö a ttlietaéft Itljtttn kifejlődik, káiaégitlteal na|jon kedvea é/inpadl ITrt tl« I baMrOtat fog aratni, annál többe', miaél kevesebbre tart maid igényt. Nagyon jó, azelid, mtgvoauló te-raaatáa labet, mert igea kevaaet btaaélatk róla. Még a kritikusok is osak amúgy könnyedén surrannák el fölölte. Ez csak látszólag baj, táaylag: érdem is lehet.
Hevesi Janka igen éénk temperamenlumu színésznő, aki aantoaak inda>át, banaia szivét is beleadja asarapaibe. IU éaekei, nem anayira bravúros, mint lakább érsz. Ezaal aytri meg asntán a közrtn-é*ei. Ertéaaal éaekei, áraáaaal játszik és színpadi asarepléaéatk malegaége, éléukaége, heve annyira őaainie, hogy ö talaj* donképptn caak mindennapi életéi, modorát folytatja a aaiapadoa, vagy eaippadi tztrtpél játaaaaa tovább aa éleiben. Neki a azinpad ítélet éa as élet le ssiapad.
Kalmár Piroskát a valódi hivatás vetette e aaiaéaai pályára. Előkelő családból aaáraatott a bizonyára családi tradiliókkal ia kellstt esaklta--aia.—Nagyon kedses aiinpadl alak* külöaöeta mikor aaöks álltáját visel. A köz'inség tndta róla, hogy igea tehetsége* naivá, Mikor a „Bál után" elmü monológban föllépett, egéaa tiazleláttál meghajolt tehetsége előli) de elismerés megnyilatkozásában (Isten todja 1) nem volt meg a» a valóban őszinte melegéég, ami egy Kalmár Piíoákához hasonló mOMtzaő tO)hlcl6jál kielégít--hetie volna Hanem azután, mikor a ,Sodorna putzlu'áaé'-ban a kit szőkefűrtöt Klárika megjelent és módjában ' volt iebeiségét ragyogtatni, akkor leljeeen meghódította aem caak a közön-
lUltKtoitN, amortat
Zala 43. tftffl. (g lap.)
!»5. májat hó 804a.
léget, hanem a komolyképö kritikátokat Áttör teljesen meghódította nemcsak at kel, hanem a taiveket U. A vidék est a minden itében tehetséges éa tabiciótua művésznőt oem-sokára elveszíti. Szerződtetve raa a fővárai Vig-szinháshos nagyon ktdvtző föltételek mellett. A vidék aaieliokat vauit, da a múvéaset nyer, mert Kai Bár Piroeka művészi ereje ott fog otak .» maga tetjeeaegébea kidomborodni éa babátokat aratni De aaért a vidéken aaenett babétok amiéke biaoayára oda ia el fogja öt kiaérni.
Kapom Jiua caupa HU, eaupa elevenség, eenpa kedveaeég a tzinptdon. Operait primadonna, nagyon szépen iikeláaelt ktaggel, jól iakoláioti alateA kéjoeeéggtl, da iiknlárailaa tabuidra!. Swreti a színpadot ée a kötöttséget, mert az egyik teret, a aáaik babért nyiyt smbiciójtnak.-De haragsaik a kritikusokra, meri iakoláani akarják ambícióját. Ez nem etűd*; még aagyoo fiatal aaínéeznö, eeak három éve van a pályán a e rflvid idflt tekintve, aránytalanul nagy aikerekatl aratóit Na ia álljon el ambíciójától, bármit mondanak ia a kriúkutok. Amini tehe'sége ia-aosodni fog, oly- mértékben fog fegyelmeieitebbé lenni ambioi^a e akkor majd lassan-laatan kibékülnek falt a kritikusok it; neki pedig kevesebb bróm-iálira len etOkafce a kritikák alatt Határozottul tséP jövő á>l előtte s ez a jSef ttrlp* ten^ azoknak a kritlknanknai fog igaaat adni, akik esi a nagyon fiatal ée.. nagyon ambiciózot müvéajnőt hatkrozo'tan szín padra termett tehetiégnek tartják.
Kétii Juliika operett- én n*p»siaaBioekes; u utóbbi tserepkőrben : piimtdonns. Bsbérsil főleg a népesiaaű vekben aratja. Szép, rokoaateovee Mfl|ildl ilak Hagy t*rnyt h-gy w»w«*k b Ttg, htatm a drámai részletekbea it megállja helyét A közönség tziveten halfgstja mintakor, érzésééi énekelt aagyar nöiáii. Mi azonban már nagyon kévét Ideig gyfajörk&dhetfink azokban, ■art — amint kalfy'uk — janim eleijén egyhavi rSS*>aé*t|W ■agy* AH 'karja m*g hal.
tant üMiuijtaái ""Mnűolkell ctóaa kátéi a baialoafQredi park árnyékába.
PUgdrní, Konks Mariskát lérje babérai vonzották a tziapadra. Elíbb^ férje esivét nyerte iüft Utál i ulapsdot Csak két év elfltt-leH-sxinéíinflvé. AsótrT~trtve egyloiat hűséggel ragazzkodik férjéhez ia, Sitg a uinpadhoa it,. A tzíopad nyert benne egy kedvet azeadét, Férjé aek, a kedvelt koaikaanak, moit miadenfitt vaa alkalma gyönyörködni zaendeaégében: a ziinpa-doo ia, otthon ia. Polgár azonbtn ut mondja, hogy f ltganivtetbbta látja, ha a szende aumát jálastza sjkét zaép gyermekét becézgeti Szinpadoo ée szinpadoo kivÜl egylormán nagyon megnyerő, kedvet teremtél
SomogyM, Nagy Juliit egy évtisod előtt is-aerUtk már. Andi Gerő sziatáraalatáoál, adat drámai hítOÖ, nagy tikerek«t ért e*. Hottminl drámai anyessinéssnö azerepeL Egyéniségén rajt isa etofopiUránéi egdaa kinyoesia. Az anyai szeretet, etoUdaég ée jóság leírhatatlan hájat 5a*-m «i s—tHÍhia, boelokáo valami ma-giaztoe glórialény tündököl, miatba wakadatla-aal ott trónolna az anyai hivatás öntudata, fcttss-ketége. £t ennek az áoyai hivatáara született jéeágns liláknak mágia eaak a tzjppadoo jutóit ki at atyai szerep I Igy Időről-időre a tzinpadon zzerzi meg magának azt a gyönyörűséget, mi' ss'élet megtzgadotl töle. De ott eztáa igazán dieofieéggel eaersi meg. "
dednevelö Egyesület elnöke ée JWtoijí Lajoe at efyetötet titkáré a hó 25 én tisstélegiek Wlat-tíci Gyula vállán- éa kffzoktatáaOgyi miniszter-aál, hogy é óuóval it ecseteljék az Egytsültt ée ennek ovódai helyzetét ée hogy ezen ügyntk a miniszier pártfogásai megnyerjék. Wlasaiei a kd dutuéget mint kedvei jó iaaerleöket a lehető legtzivéljetebben fogadta éa a hivatali* részt ia
. b) a kiaiparnái nunktk i; ») a pékiparnál
a aflrgöaen rendeli javítási aa ára alkéeaitáae ée szál'
d) a mészáros, beatet ét kalbáaikétaitó iparnál az elkéasitéa, tltrusiiá* és aaáliitAs;
a) ipari át kereskedelmi Ősietekben aa alán-aitáf éa házhoz izálliláz, amennyiben asekrdl a
képzelhető legbaráiaágossbb modorban tárgyalté | rendelet külön nem iaiéakedik ; aa Enae&let kép viteléi vei. A folyó étre azonban. I) kereskedelmi és gyári a'kalaaaottak inán — íedezet hiányában — miniszter semminemű :beli monkájt.
segélyezésben nem réeseeitheti az egyesületet, de a jövő évben a tőle telhetőt meg fogja lenni a kiadednevelési ügy további tirtgxása érdekében
- ■aeMkiaaap. A keaaibelyi kówégt e'emi népi.kola 26 é v*s lennél laténak tatákéra juniat hó S-áa, pünkösd aáaodnapjáa, aagyeaa-
A hivaialoa réaz elintéaá>c után aii>z'e'gok még.básn tavasai auístságoi rendez az nrodalai er bnzamoubb időt l öl tőitek a aioiaaieraé', ki mti- *"* * löxva a hr ataloj formái, kedvet' vendégeinek te-kiateite a lieetelgttet é» mini ilysaekiffl ia veti zaivélyet bucsot
- Jto4kpár>klah. Nagy Kaoizaán a na pókban'megalakult a 'Ktríkpár klni> aelynek es idő eseriot 16 Itgja van.'At alakuló gyOléa-ben aegválazatattak : Tkuf Zsigmond elnökké, Ludvig/VaHt alelnökké éi aene'paranetnokká,! dr. Hauck /.tigmond liuárrá ée Virtk Henrik pénztároeeá. Beiraiáti dij 2 Irt Aa évi Iagaégi járó ék 8 frt —,
Eljrgyiée. Dr. LxekUnhtn htó ügyvéd tíynnyevaeról [Hoféitorazág] eljegyeale; Out' smwM Fülöp kerekedő leányát; (Hullát, Lég-
ridril. IL . <r , *
— A váreakáaábel Nagy-Kanizaa váró* képviieiöteztfiltta e hó 28-in délután kótgyl-léat tartott A tsőnyegen LéxA tárgyaarösat »8 vttkezőleg nyeet eliBiéséai. J>i - 1, Físity Zalgaond r. löktpitánynak a kért ft heti azahadtágidő megadatott.
1 Mai Blatt Mér veit rágrábi lakovnak az* génytoriu tanulók téli ruhával leendő ellátására végrendeletileg lett 8000 Irtoe alapítványa kö-zsöntitel/tudoaáiul véteiitit, mégít a ktzelétbe vétel Iránti inléskedéeek megtétele előtt, — az eredeti vézrendelekba vald betakintéa után — ujabb alőter]eaatéa teendő a képvlaelöteelfiletaA.
3, A nagykaaiaaai Keretkedők táraalata kér-vénye folytáé as áltsln Untartolt alaóloku k* reekedelmt tanonc iakolá oéljain az 1886, évre
200-frt eegélvSeeseg. isataataioti mtg.
4. Szeitl János nagykanizsai lakos kérvénye a királY-nical tlkátor tárgyábaa étáokeasaeeserére MQtgrtatott slkalaal, aaáJk B1 HülWM, kegy s közgyűlés dűlőre vitte voloa a dolgot, mert eeak annyit határozott, hogy a sikátor további iaontartizát at|gy tsaek aitsnoeiiátái a várdai tanács bőlca belátására biaaa.
6. Jelentetett, hogy s várw tiszti-, aegéd, kezelj- ée tsolga izemélyzet, valamint azok 8z-regyei ée irvti oyDgai|ureezBéayéhék llip'txa-bályai féltőbb hatóetigilag jóvábigyaitak, mely bejelentés tudom|aj] véivtvén. a kezelő yálaaai-aányba rendes tagokál: Ebentptnger Lipót, Haha Jóxael, Ürünhut Fttlőp, (íyőrlíy János,
a I R £ K.(
Wiaselea mlml—Urmél. Kőző11 Uk annak idején, hofty a nagykoitinoi KitdodnttolS kftiÁUl kMfyQléiiltg elbaiárotis., hogy ovó-dái fenlar'haUsára aegélyt kérelmee t kor-máoytór. Mint énesUIBnk Vidor Uamuaé a Ki»-
partagnf pdty jfj. Fet>élhoffér Józael válaMtat-
tak a«g------ • •
6. Következett a 6-ik: „Ztiavármegye közigazgatási bizoltságánsk 729/096 tr. s. határozatával megállapított iőskúrbázi alapszabály rendelet bejelentét* éa a 12 tagból álló kórházi bisollság megválasztása.
Ezen tárgyhoz tzámotaa tsóltsk houá. Nébá nyanast hangosiatták, hogy ily terjedelmet alap-uabáiyrendelei altpoe tárgyalása, minden elő-sates tannlaányozá'a nélkül egy tzeri előadás után lehetetlen. Viszont mátok ugy találták, hogy a rároa autonoa joga sértetik awg a* által, ha a kőzgyfiléz a kötigazgatáai blaoltságbil en-bloc tltagad izabálytandellteket. Aa élénk vitának vége aa lelt, hogy a kőzifatgatáai bixotiiág állal kQldőtt közkórházi"szábévrsodtlet kinyomat-tatni, a városi képvízelőietifllet minden - egyea lagjtnak megküldetni éa tárgyalás végett innak id*)in iámét napirendre (Űzetni (og. Ezen batár rozat folytán a kórhézi bizoiíiág megválassíita tz idő tteriat tárgytalanná vált
— A viuáraspl eattuelelés. A meg«lözö ^vekben szer/eli lapaaztalatok késztetnek bea-nBnket a közönséget figyelaealetni, miueriai pün-kö*d vasárnapján lép iimét érvénybe a munka szünetre vonatkozó ministteri rendelet követ-keső-pon^jat; JL-jtmiut—h-juliüi hinapokb<»-j&L mdrnpokón $Iv vdtytokban, mrigtk lakossága a iOMOiImtfhaladja, kötHkttS manMá ciak AHi kitilt 10 Mig folytathatók i * .
a) a gépiparuál a sürgős és haluzbatlan javítási munkáki
dőben. As öttaee tanaiák kora reggel zeaealóval aaaeek ki tanítóikkal as *rdöba, hol a délelőtti időt játékokkal Wtendik. Délben közőa ebéd less. Délntáara khalaloaak a asQlők, tantttyba-rátok a aa iakolá volt növendékei. A déjnlán tréfás játekoabl éa táneoal. fog eltőltelni. Vita natéres a* erdőből este 7 órakor történik. Hogy a saegény tanulók ia kivétel nélkül- jelen l^na> nenek e aalataégon, Ketstbely »aro* hatósága 60 írttal járul a ielaarütendő költségek iedesé-séhra.
HtkAUMáa, A milleoinmi kiáliiláaban ' as orazágn* régészeti ét embertani Ursalat it reezt aaáadékozik venni msgyarorazági Urgyak kiállításával. A aevezett Ureolat e célból aa orazág több vidéken rendel Utalásokat. A C*epeTtaigeien árpádkori régiségakai öhajt feliarai s e óéiból meghitt* Henc* • Antal máápi-JittLu JBlíftnt kutatások vese*Noéval, mint aki Róaer Elinal, továbbá Pulsaky ferenoet — Keaathely vidékén ilynemű knUtáaaikbaa uke-reetn katasaolta.
— állasai tlsatelaslik IskkárAcf*. A zala-egerszogi állami liaatviselök végrehajtó bizottságit e hó 22-éa ülést tartóit, aelyen vég-l^Kiei aH^tliplnitstr a. Zill Cg^^i városnak magasabb lakbéroutályba torozásán irányult, t a pénslgymiaittierhfi iatéeeM kérvény tlővep. Df. Rüulcska itthstn ktr. tsnáetos, Unlelllgyejő, (hrnva Lásilö m. ktr. pénsügy* igazgató é* Nagy tiéza kir. törvényszéki hélyélí.. t(f elnök sz ősases állami U**tvisel(k ée egyéb alkalmasoltalf nevében teikérték Hvastíu Benő főispáni a kérvény szive* támogatásért, ki ett nemcsak legnsgyobb készeággel ergigérte, haatm a' tisztviatlők sorsára irányuló legmelegebb ér-deklődétael jelentette kl a küldöttségnek, hogy a vároe és ti«xtviielnk Usanéi ttenmyáiól IjqjiMMulatolikal feieterelt kérvényt tztmélyt-een fogj* illetékes helyen bemutatni.
I — 0en esaal. Pünkösd ünnepe alkalmával fot^irrjnUnah^'t^to a dírtf varat aagytr fíudtpul. Mim, Fiúm, Tritsl és Vtltndb* rendkivBI mersékelttru menet-térti jegyek leeznek kiadva, melyik tl népig érvényesek és míg azon kedvekaenyt is nyajtják, hogy vitsaajőveikor e/en (egyekkel as utazáet kétsaer leltzét tssrinti álloaásokon félbe lebet szakítani. Ezen jegyek kiadá'ára ét áréira LQlöa hirdetmények adatlak ki, melyekbéB a vonatok, melyekhez ezen rendkivflí mérsékelt ára jegyek érvényeeek, — indulati idejükkel fel vanaak aalitve.
— PmIs mélkfll. Mura Vid közeég közönsége fson kellemetlen helvzetben ven, bogy poétáját Aleó-Doaboruba kell vinni, aert n kerületi poata éa távírda igazgatóág a mnravidi postahivatalt beaárttia. Ezen ia'éskedéere az szolgáltatott okot, bogy a postamesternő engedély nélkül belek ói* távol volt hivatalától éa a hivataloe leendőket férjére lutla A váratlaaul megjelent felfigyelő ezen belyetteaitéseil naosban srmmikép nem volt megelégedve;' aiért is n postamesternői felifiggesslette ée a^ hivatalt addig, mig kinevesét . által a potiaaaesteri állás rendazereseo betöltve nea lesz, bezáratta.
~ KltAelstelt káakska. Még a anlt évben történt Komáromban, hogy knlásii kOebes a kipárolgö *aén|ás által elltöditva, néhány ■unkát a mélységbe zuhant. Turopali közlegény n* cs. éa kir. 48-ik gyalogezredben saját élete koo-káítatásávnl leerrsakedrtt a kútba, hogy leht ő-íeg a munkásokat megmentte. Ez ugyan nea ei-kerüli neki, mert a kut aé'yében már oeak élei-. Jilen embereket talált Ezen sajnos körülmény azonban mlt aem vont lé á derék lösbaka derék telte érdeméből,, mély ÍM nékt a tígtttih htdír Iz tiüst érdemkeresztet adoaányosta. Mnli vasárnap volt eaeb kitüntetés Ünnepélyes áisdása nagylaniztsi iak'anyáhan, aert idökőtkea a
taffJCaahaa, catltörtft.
Zala. 43. aaám. (é.Jap.)
im. migai hú JO-áB
14-ik wAztd, melybti Turtpali haotalva van, _ NagiKapiziira helyeztetett it. Krimámé utu d« látsWaljpiriBeatok nép bestéd kíséretében (üiti maliéra a kKftaiHittaih at érdtmktrttz-lat, a hiroanlt disasázad padig lÍMteí«att elölte. Hofy nemcsak nép, dt Jé tapja it legyen a derék kS/btkimk aig tia foritt késspéni jutalmat ■ ktpotf u etrtd péniUrából.
— Verát kernitrfjlet. Ar vmént Vt-ret-kernit-egylet akaaiaai virosi válianaiaya t hé 864b tartolta atg kOagyüiécér Bibóchiy Gf&gr polgárwtaier elnöklete alatt a Nádor-mcai
«-ovédihilyiaég4hia,llafikatltyt üdvözli meg-jetat lagokil * a kOtgyűléit megnyitván, Triptm-me Gyula titkár felolváisi jelenget, melynek értelmében aa egyltt fisaaei vagyoni 2Í7I Irt ' tfP'lII <?l tarttelM 000 fit W-krrtl tlt 6t kr. kiadás áll. A ault évben itmét egy betegápolónő képettelvén kl, jelenleg 4 kép tett be^ápolónő van Kaniaán. Á kösgyfi^s ■ jelen tétt örvtndelet tudomásul véye, a pémtár tira-gtló bizottság janalaláboi aérttn a péntiárnok ntk a Maanttényt megsd'i. A kfttgyüléi még a kitortolt tagok helyébe njri régben újonnan lieváluniitik: t
Babóobaj ^ynrgyné S'irting ötmbnié, Kitin-g«r Utarikné, Fiwhl PA1 né, Rnatabtfg Israelné, Ruaaniald Adollné urbü'gyek. Ebtnapingcr Leó, lij. Feaelholftr Jónel, gtltti Gnimuro Lánló, dr. Szakara József, dr. Schrtyer Lajnt, üíjger ITImtnn Dtk arak. / ' f-'
A közgyűlés atán nyomban a válantmig ia --Bentattotta d'éaftti Unukaij
" vilaiitstmt aeg uira.
— Traekaaaa kérháa. A^ulina hó elején; Ptrlakoa füilliiandó tract^ma kórhái megnyi-tiiára éi átvételére a belügyminisztérium — érUattlétOak izerinl dr. Ftutr egyetemi tanárét
. kúaegéiiiéfi filflgyelöt küldi ki, ali ix öperiW eljáráiokat megkezdi. A kérliáx vezetői•". dr. Mm ját Alorvos, keielő dr. 1 wit'tli körorvo*. Ugj éiUiülftnk, hogy dr. Fnttr filnfyelö moai la ntiaM (Ofjl ejtiit Nigy-KiM-É 'aaál) Högy- meggyőződés! iziwsin miginak ar-1 ról, hogy • caatornisái ellen tett kifogásai, éa| egyéb aiiii'áaaí mcííiiyibétF nyériek eliutéiéit A gözferföllenilő gép ugyan bi van szerezve, di a csatornázás ép olyan mostoba állspotbia Wfi,<l8t aaaak ilotta, aaly ulébbi kOitlluiéuy nea tilaai kellemoieo fogja t közegészségügyi ^ telftgyelöt meglepni. -—— Árt4t. At atOtéstk ttiemes károkat okot* lak a kanthelyi-vldéki gazdiknak; A két napos tt sttkadsilannl tárté esőiéi folytán a tt»Tttí Itrtfl tsvi * dobog* i rétikről btitémU Mgyainijaégü tiait taa láván képit a hév visi oaatoris levasitai — kiőntöK, s s sétányo kit libnyi magái ptstkoS víz borit olts. At ár a Ötatorta piaakoa töltését áUzskitvin, &i ősBBM réteket iláraialotta. Sármellék, fcgeuföld, Zala-- tár kiteégtk és a hidvégi-gazdátág j^saea legelöl éi kiaaátéi vis alatt álUaak, i a; gazdák Wnftelawit mrv|ftrkáikat — mintha ostk léi tolna — bnatartaair SzénalermésrOl itó tea lebei, mert moos kUátáa trra, bogy a ^ laton magaa vitütán aellett á réteket boritú vindmeg egybimar lefolybasson.
mulhatlanul stükségea ez már asért w, hogy a hivatalM érint ktzéa aa orvotokkal, rendőri éa egyéb hivatalofckM lehető gyorsaa legyen aatkA-iUhaltL*
IRODALOM.
- BMlatMal ftlUtái. trtMtttai t bMatt Upok t altaaá Uttnaiiét. Jkacjr ^Ua » aijjv TtaMt-tUokM. Dtt t^Utsk a Balttsa tBikiril* dara a laptkbta HaMt ■ukáaut BtÜLUé Uaytalakku It ktaNkaaaájMai a tata a Járt hé IS-éa aag|«ltn« káaytn tMkaaMat Utéattk. Tt-taaai tat tgyri«t aaaa vtltaUujta alarfáa — ■tlvtt gá< Ijrttytrtu anakáa kaénaáta ktapé MiiUla f^Mit M — U(ff táa MlaotttvS aaittnt tlktrll 0ararHaa«a a kitti ailatráatklMa (uéafaak ippta at» Madkaa MM-atakit:' ■tttkatt aaaa rtaUaykta, kojjr t Upok UaaUll
köajagyiö itltaég*) kallaaHt tmtw twakaiat étíéké talsiett. — Dudri (Stint Florint lovag) FtUimiu jflótás]. Aa Jtyir (Bellarmat közjegy^] egymással ver tnyeava auiittatták a kteBoiéttt heíyzeiak is tlftadátttk komlkimátal. A naekír éi é&ekkor tgybavág'ti, kifogástiltnul mököd lek. Az egén darab gArdBlékanyin t Baaylra mnlatlalóan lolyt, hogy tgyik jeleneiben (4 oálás" jstapUbaol még KáMti és Fodor la- Ule-pukkadiak szerepökbe, de a nátái kQaSniég ttt aa ftakénlalaa improviiéoiét ít mtgtip olt*.
Máftu M én : délatáni félhélyáras tlétdáaii a ,Hamupip3ki' karü.t taiart. fUtt rtadta baly-árakkal D inké Píttt káros IfivMéMt népstinmiivét: a »Patiki-leán)ok*-tt játaaotUk
Hktsi, UfcW alak a iíCaa au|hwatáaa >Hiai| allti,. A aéptmamia 1W
kitaai kit áltjidéti illtal 4«atk6u«Uabta ui*k, biM- UwMlUL jtóBsódik le. Meséje at, bogy Pataki. Pál Bjrtw '« vtlják atí aajragi u«agaiáaát i » rntptA 'SBá-TIf ttiidiT egyik Irányát: Ilkát |R. Balogh Etell k«é|éi, t klit Baliioi vWktt tarina ^ ^tyás kováoshos jRAaai] ikarjt iréllitni i
•ttia ixáras a elvont taéaaHajiiaa*«al, HwaMt ^tnaytétf. i^ . T. l i/^ í.ii » i alatwé aaétibaa) l»íefi«iB,'kirtoditó ét nyarát* dt i léay Uídni sem akar Kauárál. mart már a halhatnak hlltaéllMt, li|oftttti»4e4t mmIiU, íokaául cálwó azive ösv. Givallárné [Rtnkf Jolán] |^módujaa»> BsakáBtéli ám: l fosat, jnittf íiiaept ItgokUiirlübflBlaanay Jani fiáé (Kiia-Hita.] Aa ttkBvA napján jHHgl i—— j. w j||>- in^^jai akar, a nászmenet, mikor ttavillámé
megjelenik és snmért vtii ia öreg ' Palflkinik, hogv migcsalja, elhagyta a később férje alött ia gyalásatoiia rágtlaazta éfl kérdőre vonja, hogy miért akaija most at fi Jnl fiát te; m«g a aajai leányát is startnotétliani tenni ttatl ti trfitaa* kolt há«astággal ? Silóváltás kOtbén érkeaik aag hoüBzU távollét után Onvallér Jani a mikor ata-látja Pataki Uka faján a menyasiconyi kouoru', elkasaridtk a elr»lis% Anyja fa ntánf rohan.
menyasMoayi Koszorúját
atataalaltáayaa jaallt hi) IMf clauan Ztlk-Koppkiljfbt kírcm — B krot pbitaüjjjal agvfi^t — MtMaal, aiélyiíok itliatljan a káayvtt Mrmenlvt kUlJilm mog, G.vajiaknik. S plMáay ttia ttaatilatpéMáaysyal atltilok. 1 auaka tai-im kllllltáaal íFlicliol FJIIBa^ uaokaataat yoaéilálta kastt. Zatá-Kagplav 1885; au i ThstilitUI; BékaB Bak. aipitk. IfUf. Unité. - Á pijjidljjil la kttlalatatt Mk aratM a la«««l»ir>Mwn íjiiljnk alvuAlok ágyalalba )i .
- „Aa/Ak aglaaaáahial héajvttra" <f» alatt 1] tátula ioéllt >•(, oil/aik rtlji t. ■tának-ráa a ajtf * ■•kuk tgéoaigtaaát (ulvtiUligoua BMaJtlaal naitHMa t alvill cmlUok ntmiri tátgnlai Ütnéaa agyit (Int
Ilka letépi
taállé ígintl U|wt i a ifO ti így a gjontitk UtliiMk wot-
Sááatát. yaav aa emlitlrl tati Mj-t(V ttirviuek gaadaaáiát rltakt
niwapt w ifoimat útig íiUpotbin, OrmQa, i UU éi atialéa tlrohaa. Emi vágat ér aa alaö falto tB«BTrra iparkodik, kan«4a. A Kam Mátyissal íefvczött esküvő fditbe ^HittL^^^fe: S^hfet-*^ • má«5ik Pitaki láay ; Ttrki I Kétdt
orvos tahdiltiilt pontown vigrtújtktMa, i Igj II ápoiéall Juliska| azon van, hogy lika Ittt vérét viMBá-
stertpei UlkiiiairiMMi Mttl^tiit, Aa tlt* tüaetbon 4r. ialja és meggyéazt, hogy ét Qavallér Jani tat
^ü* * HSSÍ^rife h E höBban ut is éaremil, hogy migánll atnt ipauti H stftg a ummm- a I gimHUuMi, _7-r"~_-,.. *iZl .t .»u l. . uh ntetám adat beteg allkpoibtn. KBItnbta ll«ytlt«ra "1 ®K« • ElyMl1 « « T'"«*b»
BtlW a gytratk aaaaiiüek paJotiu aa itkaliaUUt alatt, dobji. Oiv,« (lavalláiné Minién ; mlndsn módon itiy i'jtatiWa • miari vMiatkaui uutskoa kiyii aak migakar|t Jani fiái győzni arról, hogy Ilki fit
iwik ■ntltialiil tilt Inlii l« via, Igy pl. a zyariktk-tínarbtitWtAaáaW. ajtéihuakékvél stb7 Aa atafat artvaaa. kinél a tadtBiayaa bttata Jclyfit aite külöitilSin a jé gytH* tflty,"* világos -uyilvtwt larináik -kir b°n étk goaatat attawkára tárjytkiél nálé (latltk tojjik ki-Vftah é» Uügwtégrftl. A -hlralWIiirélr A taapla-liirtl. A virii*|tiyétr4l.' át angol litljgiígfSl! A aymaik Wáaek ápolása. A gykramk u3 tinók ápolta itb.
Klváaitoi valta, ha tt llltrivalé vállilat ■laál taálwatib [.»«■»"' ■ "»»». fi tt * wtti i'ta j
aa váiaw tiaurtn, AUvtiitá, A Hídi tég ptirOré gálté laszaaL X darab főmiiséjét, mint ppi7ódii kl&llltáiról át tt ogiítijiglíiil küyeltilmiiiiyokntk BlgfcltH| jh
ptphtarél és ayönitrél goitéoakaéatt.: ügy datt én l kar
eaareti B közben Httikt uram fttje föléli ettHte-oáápaak a hu'lámok, Ai>zvőlegéftytt*k kbkb Ml tyeanak nagyobi) flf safgal-tdéta ; ta brpfirü éa hálát Árverezietk At árvtrésen a hlizitt özvvda-va'ltriié Veszi miy, aki uonbtn ntm a Baját nevén iraij^, hamm Pataki likáéra. Eziel azatán aitnt a Iíékt. Utvállár Jani éa l'aUkl HU i|y-
Szinészet.
Májút 25én: izombütnn, 'Fáitokon asszony leánya* oimtt néar ielvonátos operettet adták,
A közösség köréből
Isatrt kézből kapjuk i következd torokat y —A nnyktniaati ■ ekevrt Gadisa ■ [ttr. szent sgyletj a felekezeti bivek réuérfil már Ifibb Ja baa mtrinterpel.áliatotl azért, hogy A városi kóikérháahaa ilbtlytnit jridó vil'áin betegek, ha attáo üt részükre a bslál órája, minden val-lAai régnertartás léik fii lehilik ki likökal. Nincs naki körü'B, ki as ilsaálló lelket at ima néhány uavával kiiéfje. Igen leraészitei, bogy egykfiz-kórbázbau nea mftdbito meg, hogy idegen ügyének napokon |t m beteg melleit örködjenek, már pediglen a halál 'óráját előre pontosan aigiáUapilinl mm iibet. De van' egy igen tyy sttrll aiid, melylyel elérlieití lenne, bogy a sttgéay ETtdokló istdó ember ne aélkülmiíia a baciu-ima vigaszát A kdikórkátía be kell te filni a AJUjpnt és lia egy, a zsidó felakeyibea - mkaé heiegntk lltrkétéit H ainl>ó érája, az izr. kitkfiaég irodája [hol nlefon vauJ, arról ha-ladéklalftnul értesittndó és az iroda vraetOiége a tAbbiffil kfiUletságiterültg gondolkodni fog. — Dr^VtniOsak esen km pontból isü kiéget, bogy a küakérJiátnik laltlnnja ligyrn, hanem
ilt elősiör. Az njifoB.ság nagyszámú kfiiöisÁgét tonsett a itiahAabt. Ambérutároaottan tudjak, hogy aokat vküutartoit a me'eg. Nálunk most i melegnek lehütfi hitásg tan ; lehQti az elő idások iránti érdeklőiUal, A jelen voltak minddé-, gig élvezettel ballgatUk a killtmti rené|ü opt> zenei motivnmok vartteié* iával vsn megslkolva, teljéién Iftncli zslner-ben s igy azokst talán, kik a különbőifi áriákr bál sifitt nlmet operettekhez vannak saokvs, nem is gyŐnyBrkfidtiHi teljes mértékben. A úóveg egyszerű kis mesén épült, de elég leleményesen s ii itt-ott. kifitfi kisté nagyon' is erős vonat-, kozóeokat és érdesebb télzisokst eltekintve, elég szellemesen is van kidolgozva. A címszerepben Kapoii Józta muinlia be ezúttal is szépen isko látott hangját, rendkívül elivtn játékát t kiváló ilskitó képeaiégé1, Elénk temprritnmáf kelifi discrecióval mérsékilti, amit e<mtal elismeréitel kell kiimilnünk. A kOzöoség már beléptekor tapsokkal fogadta. Kél Kép virágcsokrot kapott figyes énekrész'eieket üteg kellett ismételnie, s mindannyiszor zajosan meg'apaolták. Pártnere : Sz. Nagy Imrt (Jsquelt) fsiniéa igen élénVen ját-srott, nagy könnyedséggel i igen uépen éhekelt. Hongja külőnöien a ntsgastibb regiszterekben kellemes esehgésö^ércrs és gyönyörk8di(Htő. Elfr. adásában moxgAíátt(D'iilhcs ugyan míg a kéllfi ilmaság, de ez ném éppen ssembeötlfi. Csupán arra Dgyelmetlefjük egész jóakarattal, hogy szem öldökeii ne vonogassa lel ének és bestéd kösbeu akkor is," mikor énnek it kUlönŐi arcjátéknik aimmi értelme liittPs ICrkFpnyen liinpidi inodo rouiggi ftrőködlietik meg náli s idővel rokat ront-hit megjelenésének rokont«enve*«égén. ami most még lel|«i mértékben megvan. Fodor Ilonának (a
* A(ltillM)ik tairial nár l«|ktailtbb Imi Itltfta a kts-kérkáabta. á «urk.
Kásatürfi János [Dersérij larefláaak [Bulli Kálmán] a siókimondó Pataki Tarka iránti aaanimt kttérfr amiből a darab végén tsrmáiietcisn axm <én háiauig BBi. A darában jeltaláktny tirrtp jut Lompos Jóaka (Polgár) oiaAnynak, aii a darab tlajéa jő ki t bnrtlnbél, tintán kte-hiri lett, Aé első leívonásban (eltekintve a sok fölöslegei, be-erőszakolt, éri betétién mókáktol| a drámai oteltk-mény saépen Indát. t, t jól Is végiődlkylitettgttl a kóiónséget; hamm ni* min'ba liljtstn kimi-rfilt volna a iseriő, belebonyolódik logikai él lélekunr képtelenségekbe r végttl olyanképpen oldja meg ■ dolgot, amit nemouk a hftnke PaUkinsk, hánem leánylnik : Ilkának is vlüzf kellett volni atasitaaia. A drámai cteleknény kiaa&radt.nadréba mégis oaak kallatl valami; megtölöiti hit azt a aiertő bárom nidó-finánc-Qal, maiacbandabeli olgán yokkál a orfeumba való banalitáiokkal. Iga/án kit pedig, hogy a sflépen induló darab bonyodalmának éa magőldA-H&nik kidolgozáiártt nagyobb gondot nem fordított, mikor olyin izép alkalma oyiiott volna a miga ertdell. jellemében bemutatni, a Tisza-vidéki népet éi a halásx-élet kiiitészetéf. Sokkal nehezebb, dt lobbit érőbb <éa hálásabb n unkái végsett vo'na bizonyira ezzel, mint a gllleriillk sánt temérdek móiával. Igy * darab .nyelvesete ia bizonyira válutiékoaiOD, tr nép ajkárú mb kitotUbb lett volaa, mint azokkal a i-zetnensze-delt pórias, banális aocdásokkal. A swrtp'dk mind flgyekeziek lelket tdni r darabba ott tr, a hol att a szerző kiteladia. Kétdi Juliska szépén .énekelt, a zajos tapsokat íratott. R. Balogh Etd egyénisége erejével iparkodott megérlelni az ál-tilt nemélyesitett mk drámai ICkdelmét akkor is, mikor annak, már nagyon 'csakély ma-gyará.taint idhilotTa i'ermfi. Ikttiri ét i^fdr a nekik jutnit hálás epltód szerepeket kititnöen Djcgjáiszót'ált, Kim fí»ío izépen énekelt — Bodróyhyni (Dani Kata] megkicagtitta a kii-sönségti. (Hogy ez it ilik mit kerti a darab, baa, azt lilán i szirti! Na tudni megmondani.) Legtöbbül' értek sz egész el dadáiban kétségtelenül Dinkó Pittinak jn ituHtertflatkj jéiifi magyar nótái.
Nagy-Kaníz*a, csütörtök.
1Ujat 37 in Saliakfpaart tündérregéjs ,,A ttnlnitUji Ham' került színre. A darabot kö-eépsaásiu, de igen duziingvált közllniée nézte végig. A dekorac ó a körülményekhez kepaet elég megfelelő ti esép (Olt. A trereplok 1s elég ügyi een mozsgtsk í)e mégis, azt a benyomás! nyer--tük ai egész Sjöádásból, hogy ilyen darabol ceak nagyobb- Kiapadón leket lieouaini ibI.h batáaeal. Itt etakie MendeUeobn >típ zenéjél lelteiéit éltetői egéas lem talasal éa laljaa ódáidénál. A eaercplAk : Bt*kS JMn [liippoliul /Uadm(lHef«ia| R. Batoglt Elei [Helensj Kitdi .Juliska fFitasH Kalmár Pirulta | Pitcí | PtUrdi ITbeeeae] Bognár {Ezeutj üittárot [LyaaadarJ, BaHa [Demerluil Mgír (Vrcskorj íhitéri [Z«-- holVJ nHiaaa [Oeetéeéel « a t.—miad szépen fiBmattak. Nagy letizéslwn lü ló nmen Deseéri rétseeün.aki piintjaijndtn szerepében, ugySBBen it tényleg uj ti eredéi! alakitáit mutatott be .Az énekréifk jól elkerültek : F.nlor li»na magán-énekét ie,' tetszéssel logadta a közönség.
Májút üö ti>i ii „Eleven ördögi) eimtt operette került eiiara, melyről .helyszűke iniiti ceak röviden annyit ltunk,' hogy nagyin csekélyesámu kösöneég flflit, d« igén nép e!8adáeb'i& lolytTe. A cimirefepbeu Kapoti 'Józna iirá'ta a tipeoklt; nagyon népen játszott g egyei részekben egéss bravúrral énekelt Mull&tJfi Kitdi Julitka ítép éaekévit, tavibbá Polgár it Dmiri pompta alikitáenkkal nyerték meg a kisüuség tttsséeél.
Jalilimjtlék. Kitdl Ju'lika jutalom-
jfiákénl ma cifiiöriökfla ssinre kerül „A fala hn tatiab
roma" népssianíü. A jutalussjátékoi íjialjyk a küzöniég flgyelméhe
ii elégea
CSARNOK.
Zala 43 szám. <ft. lap.)
agy ildunai gőzliijó~Te<Ulzitia a bekebelezett nagy ebéd és rengeteg konyak, sör, bor haliéitól nagyokat hortyogva .nyújtózkodik, inig a liajö aj legfestöibb vidékeken siklik ét Kzeb.as un kényelem tBlT-táf, klknék i"TürisTisig csak eszköz' a >szent heverdel napok • uj kiadúsairé. Ezek ai gyaiogjirist csak vindoHegénynet való sportnak, I és a velocipedistál örült köszörűsnek mondják.! Elvük, hogy: jobb állni, mist járni,, jobb ülni, mint Ülni, de mindenekfelett legjobb beverni, Turistának larija magát as a vásárospi kiránduló is, kinek utiprogrammia: minden korcsma elölt megütni, S s hegyeket alulról, templomokat kívülről, kowswákat beiöirdl vizsgálni.
rel/letáe kt>.
K o 11 i j í í i i g.
A trieati ilfaláaes blsIssllMlrsaiág [Aesicararionl (ásnera'ij I. é május hó 11-én tartott 6d-ik kiiigyülétén terje*.lettek be as 1804 ,évi mérlisek.
Asárszámsdási jelintéeböl tatjuk, hegy * 'társaság ililbitloríláti dijlarlalika 1861. évi ds-eébibír lm 8} in 4íU!QflJ0l Irt || Irra emelkedett, míg kár- ée nyeremény részesülés! tarts-lékolé címén 1,083,970- Irt 40 kr. vesslitalt uj ekámlira elö IMII, deaimber 8[-|n as érvényben fölrétit biz'ósitisl tóti Risztnek 1 tilt 021) 625 frt 03 krra emelkedtek j a»életbi<ioiit»ii ágban as év lolyamáa bevett dijsk 7 074.158 m 18
1996 májin hé 30-én
iin ■■' 'iiijuá.....' ul
NYIWHÜt^ —
KnfvéUlrn knrMUtlk jé karben lévé'
BICIKL PNEUMATlK
készpénz fizetit mtUHU . Vet A elme • kisdóbivstslbes migtudbité
•|li i reratlaa SMMAárt aea eilW
llr.
Feleim szsrkesmd: LéKIK■
-Laptnlajdeaei 9 I I C li K L
1 U
lÜLéF.
HIRDETÉSEK.
A tlU- és sUlltmáiiy-btstodiáei dijakban a díj és Illeték bevétel Ü.OT.270 frt Öl kr,' vnlt, a mibAl 2 77«.8í< trt 4tt kr. mint díjtartalék ét IWÜ.'JUJ In na kr. II int bálra ék litl minden te-hertAj menieu a jövö évre átvitilizve. Az 1884 december hó 81 éti érvényben vott iuiodtíso kéri a'"]övó évikben érdtsrsié váló díjkötelex-venyek iWeglt; 80.541,700 frt A1 krra emel-
A torletnsáfról ^ in. nékeS Elek
- - A Ül latonvidéket tiiHila iiempnuiliat jgmwlatö eS^SSS .. [ripj imIiib ii mnii ,8éts u magyar Tempe-tölgybe..- citniliiiunkámI„ MWW i' , i ^k^ közlés, .nan ilkstemsisrtlnsk i.iál^, ,1a minlágy I fl"utt »< el^l évikben
(a munka kerekded egéesél jOelöleg) annak kiegé sgökségesnek is tarlóm liljigelókltl rövi
Ijesiteit karnseteseket, a lárisság slipitása
dén inigtil a lurislaságol is u tnaga viilójában mwgíemariatni Szólölc azért néhány sorban a turislaéágrél állabknoseágban, hogy a rűüt elier-jeílva Igyö annyi előítélet, téves logalotn helyébe tisztult nézetet illilsak lel, bogy 11. helyes és szorosabb érielemben véve: kr iz az a lurisla s mi ia roltuképen az a turistaság? X Mert hiszen L olvasóim! tágabb értelemben Teve mi mindnyájan azon időiül lógva luryilakká
rendezésének
Óta kiMk te élten 273.189.820 Irt 99 krtiyi igen tskiiitélyee^isszegst flznieji kL..JSbhöl s ksrtéri-1 msm sljierej lén on/egből hsainkra öLvifi 119 frt 80 kr - isik inslyikii s tánnág 768 ifid—kánaetbaa.r O'itsit.
As értékpapírok át folyam lugadoaási ledeza Ura slakitutt fartalék 1.180 A44 frt 33 krról 1,091.407 Irt 11 krral gyagapitaioit, ugy, hogy as 1894..december Síén 2,282,011 Irt 44 krt lett'ki danára suuak, hftgy a kisorsolás sli isA és a néi'éttekükOii tiiváHhsló értékpspirnh embls nak sdstni
Filbivatnik
maim.
AtVéréil hlrdetméay,
Alullrsít kiklldött biróeági végrvhtjtó ezennel * közhírré leszi, h»gy a nsgykanáaai kir. járái-biróssgnsk 17?l/l8S6 szám is a nagykanizsai kir. ii rványuéknsk 2231/1996. «.- végzésével dr. Rolkschild Jakab nagykaaissai ügyvid Al'ai kéjivleelt Uinsappe Vivsa'e és. A'eUler Abelss et lg. Sieler cég (elpéresek rizsire Msrtbrettev hagykanizssl kenalméfl aig ilpesas allsa 893 frt 66 kr. is 68 Irt 70 kr. léke követelések és jár erejéig elreudali biztosítási ii kielégítési végre-baj ás tolytib slpersitöt együttesen le- ie Mim-fngla't 680 fit 10 krra becsüli, Ingóságukra, a nagyksnisiii kir. járásbíróság 3733/1804, aaima Végzésével iú árverés elrendeltetvén, eauák Hnff mawt Oynla nlsnfoglaltató) Wstas Jakab,-Fsaaa Weliz, Py'jtzer J^z »ef és Löbl Jakab lOtWfbe-laltatök kiivateláée erejéig i« smeanylbin isei törvényes,: silegieget nyertek' volna N«gy-K*aU í 'liikáeán leendő megtartánkra ha* 1 téridőül
leltünk, hogy a társas ulozások renaezesenes "^ -. , , . mrrrX~ S
legelső őse a paradicsomai kigyö dlnriulmnsan N^köfl véieiUk Ma mérleghemig a «Lkn«t.s- nvlL UiMialnlk-----« nyiréség tartalék alspssabilyagertt mérvében,!
mégküidvén Adim apánk kenysbimszereletéve'i enhstr következményeképpen s lingpallossal örlilló Cher uh megmutsli öi-ssüleinknek, hogy .merre van il országüljiT.'^ Jnon'idötöi- kezdetét vette az emberiség lóÚw-futása, i turlstásluidás, mely iWWI II [rnncta .tutir'-tói szániiiivs, ás, hogy .körülit leVö." Végső iltomásunk pétiig mlndnyá.unknsk, a nagy körutat levőknek, ahol a nagy turista u'azás útin hosszas pihenőt tartunk mud: as az érdekes barlung, 1 méter szé-les, 2 méter hosszú olt-n .temelő-orsságban*.
A világtörténelemben tágabb értelemben vell - turistiakodisnak minden időben számos él halai-más nyomát találjuk; nagy turista vállalkozás volt teszem fel Nagy Sáudor, Hannibál viligbódltö túrja, illán a népvándorlás, Atilla hadjáratai. Árpád apánk is, bár még akkdr nem* léteseti a hegymássisrsjiésslstö .Kárpát-Egyesület.; ezelőtt ezer évvel rendezte s honloglaló nagy béremé-ssslol, s Kárpát-hegyek megmászisit, melynek végeztével luriststárssivsl, a mi ősapiinkkai Mun-kicsnil megpihenlek és ösi turista szokis szerint (melyei a jelenkor is akceptált) •lecerunt msgnutn áldomás.. Ulánna következtek a lurisla hősök: Léhel és Bolond, kl mert turista útjában o'yan goromba korcsmárosra akadt, a ki nem akarta beereszteni, Konstantinápolyban bárdjával döngetve a kaput, kért szállást, liármilyen nagy büszkeséggel tekintsünk is asonban e nagy hősökre, nem lehel őket eltérő céljuk miatt szorosabb értelemben turistáknak tartanunk. »'
E sport csak a haladó kulturának terméke, de mér keletkezésének első pen-ében szintén skátnos iajlát különböilet tneg, melyek ugynn a aturisln* helyes logalmál meg nem állapítják, Igy p.'o. lu' rislának tarlja magái a kejutuzó, hj, ki u vttsull szalpnkoQsIból blazirian tekint a' 'világba, vagy
réezvéttyteki'fets összegétien, vagyis 9.0M.900 írtban, a kiles követelések tartaléka Irtial láltozailinul lanniftrtutott.
A tiriaeig blitoeiték a'ipjai as idei á'uislátok folytán 64 990.009 Iri 8f krról 68 071.678 frt
rra emelkedtek s következőképen vannak tlhilyeive,
1. IngiÜinek és jtitálog
köveit éstk........T- 7,988,069 frt 48 kr
2. fileibittutiláti kötvényekre sd itt köletönök 4,38H, 122 „ 25 ,
8. LtléliménytieU álUm- * papírokra adott kttlesO-
iiók... „. ............ 68,314 . 61 i
4. Ertékpsplrok.........&9,090„240 . 59 .
6. Taic» vallok......... 284,736 . 09 .
6. Folyó sstmák [Adó bl-leltzök köveleléseintk levonásával]... ,..
7. Késspéns a* Intésit pénstirsibsn és hss-koknál.........'......v 1,!M4,297
8. A réssvénytzsk biztosítón adóeltvtltl... ... 8,676,000 „ — ■„
' O. é, 68,0? 1' 073 irt 4H kr"" Ezekből tlibl) mint 15 iiiillii mafyar. érlikfkn esik? ' ;
As t|ért 818:5j6 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a Jártitág osztalékul réezvényinkint 120 friot arinybsn- vegyis 300 frankot liset.
A közgyűlés aa istlöiölt uj yálisstásoknál ttz igsigaió«tináci magyar lagjslt Hegedéi Sándort és dr. Jikai Kórt egyhangúi,tg ismét uieg-váiasstotla.
INS. évi Jaslni M 44k aafjéask d a. • ereja
tüzelik ki, amikor j hiróllag le- ée íöHUfogialt bulorok, ágioei«Qe|i, wertbiiai-ssekrény s egyéb ingóságok a legtöbbet iférőnek készpénz ftzeíés melleit, aiOkség esetén btüsáma alul le sl fog-
mindazok, kik ss llárvertatndl ingósások vételárából a végrehajtató kövittlését megelöaO kjelésiltatiubie tanaaah jifat, smeay-80i)90LjAyiliaa. ráazükrs foglalás fikSaOlietati volna korábban, és es a végrehajtási jegyzőkönyvből, ki nem iBalk, elsőbbségi hejelenleseikst se árverés migkesdéteig aluliri kiküldöttnél vagy Irisbsn bándin, vagy "pedfk sióval bejvlen*vni tartismak, A törvényen határidő a hirdetménynek a bíróság táhjiján kllüggeistésél követö naptól sea-muialihi
Kelt Nagy-Kanizsán, 1896. évi május bO tl. napján.
VARGA JÁNOS, kir> jblróságl végrehsjló,
1,944,897 . 40
69
XDCXXXDOCXX
Malom-eladás.
Dólxgi Torcsecz községben, vasúti áltomds Dernye eladó juniiu 15-éig jelenleg özeiAben nem levő 4 kerekfr alulosapó malom, a motybez 9 liold telek ia tartozik. Mvilágosit&ssal szolgai a
Jóaxáf ig'nz^atóaáf Raainja, Horvátoruág.
v:xxxi)ocrxwxxxixx:
Hm KéiiIiw, rifltrtrtffr
Zala 4b axAm. (Ú. tap.)
1895, május hó 90 á*.
ASSICURAZIONI GENERÁL11894. ÉYI MÉRLEGE.
Nyereségéét veeitésériiámle m a márlegbti (lffl4> ——-——
siaoái.
... __u________ m—awggt-j- ■ 1 r^. | ■
—.....- —s™" Uri- j vy l 0»— A ^^ * Ti»• fi rtl f
A tétel nsve < •• A tétel —^ , ^^ „ ^>' £ fi
; . ' "^IT—r-^^6 ^H^f r * ------'-- ;
DMP&feUlL.* ;r, ■ J .M . . M1MHÍ4I I » r r
Tm Mnaaiiáal «mmh «i Vb»o«fcn»aaUa« dtfak , _• •
Dgc^ukk « amk t^íl . .... - jSSft'S a TÍtwgtbqto«tf*i U • i^iiii
S^ándLtntilfki - " M -T------- —---------. . Uhy • • « "JHgJ ^a-W*------ - «"■»
íJTu^^k kv<n**»l . . . • lÍtlN»17( - í MHMI 7<T-f-----^'jöS Ittl - '
| I I • Jutalékok........Mikii Ü J-
iilüirj i Lil^ ^tí - ■ í ~ A4?*- -- - f5 j--
SKf£5 *— . t ' - J&Mfl . r r ZZ Z I----- SJJfiUMlljfMrtO»-U1 tt' ----- ■ ■ t ■- ra™ ga-----J......... ♦ ■ .
: . ÉWl * ' ' Sta ="" ~ -"-4- 'T..J' ff^ijBIeftag flak ■ ■■ —H I. .HP,11 Pf
• lUtvtejrtlktckck J .. - , ktfuttve . W ____________i
V 1 " 4 DiiUfttkk. aa iMi «éf T
-l-l ■ • . . UUM-_L ___L I ! [ntatékok . . . ■ • » « ■ , * .' ' á.__U i L
- SiS^íl íSS mLk mF? í • • T ' l • CEZ-iai kMWfrt .------fsemiSi ntmtm
'^Éf^f^íSl. " . . • WM'íi _ • « Adök éa iíkiekak f . ,
Lm*mi»*ék+ . . jfc ' _ " | • L„ ■ V uxoaib pl oaíté ii dyak . .. . ._. <• • ' "
II tr^-;' I '."'t r ; - kí«W í^^^i^ggg
....— - r |f|| t ' hffi^ . » HMt^ l' i " .
Mi«aaiiNata* • ♦ • " ■ *í . tr — i »* rjj i^— ' .
> 1 llalcieibuloauaai áff: M
. .. . | Vtuombütoaltaái dijak
JííSk' ....." í - 4000- Kiiok a riwtllúmilil k»0«á«ral----
d Makf^feera-aik. » iimíi * . I kÜMtrc . . irt 1l»44.l>
á^M'^ — H- saaaSfísa^^'-f555^ wa -i ^
—]--—AS IMII mmm—" • ' 2 " I /i- ' ir
* UiraakéUMi kör«UU«kif • "" • ' " H 'Ü "Bl jglg w gw '
A Aktawiuai a|U k^fW^k a ^ | | | -JDL ■ ---1
li.HigtAT dctt emUí-yak.^ " T J ■ 1'H_____| • ^MJ1„n . .. ~|l4MMM1i| WMtt 09|i4«MM <
-- , , —7—
^ ----- --i •- * ' ?JJ H w Wi VTWtlSI
w ........^ •'■ 1 ittlOB 14 — I— Ateiee, M, rí (MUn bütoaUaokér« • iM9>|" r
Tar kai Waua ^uL <Sti22 I | —^drtokílt , • |ittUf ^ t»«Mi IT
t. w/ktutü j n hu »»• ^• jJuu mtíiíi - INMA4 m . 4 . ^^ . JUS- kici.
~ ajaaa^akra ii V. kliinM .Wffl lfm*« g----1 liTMfl fcjrtw * * _ ,, —é.
' ■ " 7 —- MM91 — WWf ft- ? ■ a ii.i ------------------Üé|I|U HTI1II
• - b^ - r• .:- :
'■ ■ •'■■■• : 1S2 f [ 1 • • • t^-ií.^ . i
- !■*„ ^ r b'., :. 1 ; : r; 1 .: rrtg^j^ggg___ , » imíi—éh vtíá w ihmi ü aiw3 1
- — ra mai éftiWifc . ---------1 ^ S " ^WiniiMwwiin 5 •, .. tMO! . 1......... } _______IZ ......
' M Jifi aJjűák-kaittiii . • • . í: -nrjm : '______ f u ina. éri Mirtift j c) Jiiad akbUloi.u. UttMlftL . . L_
^ i^Mü —p _± gfe ——- .....----
^naMa. . iWWét ~L ! (■nt&i7l tO ~-r-—----------r .^4*57.,,* V . . f — }
^WlHrkw » u^Wfc ^ j«Utkát um*7* -J: l5B-3 ------ —--■-Oamiaw —--........fT
mu-4j MAMIM — WWW mmm t»
T. M emktait^ ISt)^ ^.zí - - > --; Lmm • ***** • M « ÍS IWrittAi* " '"T1; " - i ■ ' ; - I I ; L Nttto uutalé* ' - - VjJaH - - m*m
' * I-T. i V | ~ f t Oooal liAatlaldíjak /-------------- — l?MI412 — - ^'OHfl
Í f ft1-^ { a« év foíyftmiii kífiaeive Z' L * ' tIS2
7 KültHl'k I ' _ M éMiT M — - ÜMWfc
•------ J, I * Adó «a ktly«g I - - . -C - lnf74 M ieT4 II
I t IUaaO»k a »y^Mié»yyl butwaOirtttfc — - Z M»M M
Ukú kfa kwrttdéMkta • - fcimk I I :tmii7 mm*
^ I . I_1 ;.„,,;...————r
----- f i 1 ' (Wa<n _ « - MMM fi WWWíWl
I J^^ngAZlOHI QEKERAU rtryonállát 1*94. — —:
■ ■ mmmA B OttSiia I
fgg^^ ■ ■—- A B ftttMMi --AHulMei---1-------
_
—■'j ^-^^éfiv. j ^r i toKSí-^^ . :
í! u.tEtSr^^ • — • I • - f » <**iimtím*[ IM.U44
[^au^kaun^. - ^ ' ^ ggg |---X J--•-
___' : . nme" - i- Itnow- ^ n -1 ft-^t— —»- twgn? Ifi fcí— pi^aTw 1 ^-
- i) hmui mmi , — ; ' ; -Wn ■ » g imlii ---fr^, w-----------■ ^ .
--1 , giaáaiári uytírt • - " , ' '—M74I 41 4Ü»i U - -r fam túrimmt. 4* étcaw^r —
s; r-j m ass!
" * «: • -^ij JSX , - • ■ - H -
» t jjte: -. . . . . 't:j. «*h»íoi - - }''■ fr«r-%*• ""'."jjjff •———- mii- «twm
tó J b^'z: • ■■ - • • • S3 í: s-
' 1 tntltilivnty-^ _• ' ^tíí s i ^^ —sí:ír c ffl::
- - UerüDaLíW0^- l • • • : ■3= . ' ............•.
. fl a CaUbi K •kfkrííijf . » • • * ' _ . I4I7MI !< 14líf»(»4 k.
. 22Si5ÜSpSi2C iBsSpi A jM {fddm Wto^tí8^ hJwlwB ti—Í I 15 __\\.,m. .l-t. .M^V Q S I-rr — --' ^ ■• • ^ I 1 '' ' *
* t.nárr-f KOTT JÖUEF, KHlOk.
MafyaMKaaáftl v^érU.ynök^, >M»M-Aa Int** hWatftiee h^leégel ludepeeten, Derottye-uU>ee e, «
Jlívabb Jdanlééah M .l.oii k-pha.ök lIgy.»o.i ^ilögo.^ok ^
^/^ü^TC^^ " Aaalöuraaloiii öanwaR ^MW „ MhT^ MHf ^^^^Stna^T i ||,öi Mi baliaaí állon blMtoaltó t«raaai9 axámftra« IdgoWHjöáíbb lálölriok é. IfíoMbb -M logaduiaak*-
y - ' A nngy-kanizsűi íőögynöksög: Scherz és Englándef.
N^maioU Kiaoliaí F«lö|) l^tiulaidonüíi.ál NagvKaniaaán, 1806,