Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.45 MB
2018-09-11 16:54:46
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
8
49
Rövid leírás | Teljes leírás (180.8 KB)

A Nagy-kanizsai
Izr. Hitközség által fentartott
Elemi, Polgári és Középkereskedelmi
Iskola
értesítője
az
1891-92-iki tanévről.
Szerkeszté:
Bún Samu,
igazgató
Nagy-kanizsán,
Nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában
1892

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

A NAGY-KANIZSAI
IZR HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT
^ L E M I , "POLGÁRI ÉS J Í Ö Z É P K E R E S K E D E L MI
I S K O L A
i Wkx mi
V 1
»
Tf; >111
1891 - 9 2 - i k i T A N É V R Ő L.
SZERKESZTE:
B Ú N S A M U,
I O A 2 G A TÓ
NAGY-KANIZSÁN,
J^YOMATOTT f l S C H E L f t i L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1892.
Í M. ACADKM1.£\\
V j ü b r s y v i A R A y \'
A NAGY-KANIZSAI
I Z R H I T K Ö Z S É G ÁLTAL F E N T A R T O TT
LEMI, J^OLGÁRI ÉS J ^ Ö Z É P K E R E S K E D E L MI
I S K O L A
1891—92-iki TANÉVRŐL.
SZERKESZTÉ:
B Ú N S A M U,
I G A Z G A T Ó .
NAGY-KANIZSÁN,
f Í Y O M A T O T T f l S C H E L J ^ Ü L Ö P KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1892.
REV 98
SEV 2 0 10
I. Iskolaszék.
Elnök: Dr. Schreyer Lajos.
Jegyző: Somogyi Henrik.
Főt. dr. Neumann Ede, főrabbi, isk. felügyelő.
Bachrach Gyula, gondnok.
t
5. Dr. Blau Simon
Ebcnspanger Lipót.
Fischel Pál, ügyvéd.
10. Grünhut Henrik.
Halphen Mór.
Hirschel Ede.
Kellert Lajos, a tantestület képviselője.
Maschanzker Mór.
75. Rapoch Gyula, ügyvéd.
Dr. Rothschild Samu.
Szegő Gyula.
Bún Samu, i
Deutsch Mór.
igazgató. /\'M.ACADFMT/A
V KÖNYV TAIIA. )
Stern I. M.
Dr Szukits Nándor.
M T A K Ö N Y V T Á R Á I G !
á t e n g e d e t t mü
II. Pénz, valuta és valutarendezés.
Jelen értekezés czélja az osztrák-magyar birodalomban
jelenleg folyamatban levő valutarendezés fölött
elterjedt nézetek tisztázásához hozzájárulni. Nem tart
igényt tudományosságra, sőt szándékosan kerülve van
benne minden, ami valamely tudományos aparatus működésére
vallana; ellenkezőleg iparkodtam a napi renden
levő kérdést lehetőleg népszerűen tárgyalni és ha
az elém tűzött czélt csak részben is elérnem sikerült, a
reá forditott munka talán nem mondható meddőnek.
Ha a valutarendezésről helyes fogalmat szerezni akarunk,
mindenekelőtt a pénz ós valuta természetével tisztába
kell jönnünk, annál is inkább, mert a monarchiánkban
egy emberöltő óta uralkodó papirpónz-gazdálkodás
folytán népünk igen nagy része a pénz helyes fogalmát
teljesen elvesztette.
A legrégibb időben, midőn a míveltsóg legalsó fokán
álló emberek szükségleti köre igen szük volt, az
életre szükségelt jószágokat nagyobb részt maguk állították
elő, más szükséges tárgyakat pedig a birtokukban
lévő nélkülözhető jószággal cseréltek be; a forgalom
tehát cserébői állott.
A mívelődés fejlődésével ós terjedésével azonban az
emberi szükségletek mindinkább szaporodtak, a csere
mind nagyobb akadályokra talált, minthogy csak nehezen
akadtak oly emberre, ki a szükségelt tárgyat éppen
avval becserélni volt hajlandó, melyet a másik fölöslegben
birt és a keresett jószágért oda adni akart volna.
Azért a míveltebb népeknél régen belátták, hogy a forgalomban
szükség van oly tárgyra, melyet általános használhatóságánál
fogva mindenki, mindenkor, mindenütt
szivesen elfogad, melyért tehát minden más tárgyat könynyen
be lehet cserélni. E belátásra a tapasztalat vezette
az embereket, kik azért azon voltak, hogy ily tárgyra
szert tegyenek még akkor is, mikor még nincs rá szükség,
h...