* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.53 MB | |
| 2025-11-25 13:41:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  5 | 14 | 1997. március 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Határozatok száma: 57/1997-tól 65/1997-ig Rendeletek száma: 15/1997-tól 16/1997-ig Napirendi pontok: 17.) Előterjesztés a Temetőgondnokság működéséről Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Előterjesztés a Terv utcai pavilonhely értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a FABO Kft. területvásárlási szándékáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az önkormányzati tulajdonban lévó erdőterületek hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat Nagykanizsa Városi Könyvtár Sugár u. 3. sz. alatti épületének rekonstrukciójához címzett támogatási igény benyújtására Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.) Javaslat Nagykanizsa Rákóczi u. 40. sz. alatti ingatlanok értékesítésére Előadó: Kámán László IKI vezető 23.) Palotás Tibor önálló képviselői inditánya Előadó: Palotás Tibor képviselő 24.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Előadó: Béres Márton képviselő 25.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa Előadó: Dr. Bárányi Enikő képviselő A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-8/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. március 25-i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 57/1997-tól 65/1997-ig Rendeletek száma : 15/1997-tól 16/1997-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. március 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, őri Sándor, Palotás Tibor, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal pegjelept; Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Karmazin József, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Váradi Istvánné a Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese, Kámán László az IKI vezetője, Gáspár András a VIA Kanizsa Kft ügyvezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Tarr Mihály a Magyar Rádió és Győri Körzeti Stúdió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Dr. Kerekes József: Napirend után kérek két percet. Hajgató Sándor: Napirend után kérek két percet. Suhai Sándor: Aki a meghívóban felsorolt napirendi pontokat elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 17.JElőterjesztés a Temetőgondnokság működéséről Előadó: Suhai Sándor polgármester I 2 18.)Elóterjesztés a Terv utcai pavilonhely értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.)El6terjesztés a FABO Kft. területvásárlási szándékáról Elóadó: Suhai Sándor polgármester 20. )El6terjesztés az önkormányzati tulajdonban lévó erdőterületek hasznosításáról Előadó: Suhai Sándor polgármester 21.)Javaslat Nagykanizsa Városi Könyvtár Sugár u. 3. sz. alatti épületének rekonstrukciójához címzett támogatási igény benyújtására Előadó: Suhai Sándor polgármester 22.)Javaslat Nagykanizsa Rákóczi u. 40. sz. alatti ingatlanok értékesítésére Előadó: Kámán László IKI vezető 23.)Palotás Tibor önálló képviselői inditánya Előadó: Palotás Tibor képviselő 24.)Béres Márton önálló képviselői indítványa Előadó: Béres Márton képviselő 25.)Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa Előadó: Dr. Bárányi Enikő képviselő 17.) Előterjesztés a Temetőgondnokság működéséről Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az előterjesztések között szerepel egy rendelettervezet, ugyanis a sírhelyek árát rendeletben kell meghatározni. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata jogi szempontból nem valósitható meg, mert a temetőgondokságot lehet kft-be adni, de a sirhelygazdálkodást nem. A Tripammer utcai temetőn kívüli temetők fenntartását a kirendeltségvezetők látják el közhasznú munkásokkal, mig nagytemető fenntartását bérletbe adtuk ki. Kalmár István: Az előterjesztés tartalmi részét a bizottságon belül működő városüzemeltetési munkacsoport készítette. Feltételezem, hogy az anyag készítői nem a tulajdonjogilag történő kivitelre gondoltak. A temetőgondokság a temetőben lévő sírhelyek és egyéb létesítmények, ingatlanok kezelését, hasznosítását végzi. Véleményem szerint az Ingatlankezelési Intézménynél - mely a lakás és nem lakás céljára szolgáló létesítmények gondnoka - megfelelőbb helyen lenne ez a tevékenység. A közeljövőben számtalan olyan jellegű ingatlanvagyon kerül a város kezelésébe, aminek meg kell oldani az üzemeltetését. Úgy gondolom, hogy az Ingatlankezelési Intézmény a központi koordináló helye lehetne e tevékenység folytatásának. 3 Suhai Sándor; Véleményem szerint a sírhelyekkel gazdálkodni kell. Minden egyes sírhelyértékesítésnél polgármesteri aláírást kell kérnie a kft-nek és ezután értékesítheti csak a sírhelyeket. Véleményem szerint kezelésbe lehetne adni a ravatalozót, de a sírhelygazdálkodás nem függhet egy kft-től. Dr. Kerekes József; Véleményem szerint a temetőgondokság feladatait egy kézbe kell adni. Nem látom jogi akadályát annak, hogy egy egyszemélyes önkormányzati kft. kezelésében legyen ez a feladat. A temető fenntartásáról szóló 10/1970. Eü. Évm. rendelet még hatályban van és részletesen szabályozza az önkormányzat feladatát e téren. A sírhelyeket nem lehet értékesíteni, mert a használati idejük 10 év, a sírboltoké 25 év, erre az időre váltja meg a hozzátartozók. Amikor ez az idő letelik, joga van újból megváltani, ha az Önkormányzat rendelete nem szünteti meg azt a parcellát. A VIA Kft. sem értékesíti a sírhelyeket, hanem csak használatba adása felől dönt. Véleményem szerint a temetőgondnokság feladatainál elsődlegesen ne a sírhelyek hasznosítása szerepeljen, hanem a temetők fenntartása, a temetőkre vonatkozó nyilvántartások pontos vezetése. Egyetértek Kalmár képviselővel abban, hogy egyre több olyan feladat merül fel, amely egy önálló városi gondnokság felállítását teszi szükségessé. Tarnóczky Attila; Véleményem szerint e három választási lehetőség közül kell mérlegelnünk. Megítélésem szerint sem törvénytelen a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata, mert nem adjuk a kft. tulajdonába a temetőt. A 25 évre lefoglaltatott sírhelyekkel kapcsolatosan a városnak kiadásai vannak, és meg kellene fontolni a ravatalozó használatára feltüntetett díjakat is. Javaslom, hogy a 3. §-ból az (1) bekezdést hagyjuk el. Kelemen Z. Pál: Megítélésem szerint a Családi Iroda más célból jött létre és a temető karbantartása, üzemeltetése, nyilvántartása kimondottan ingatlankezelési tevékenység. Nem támogatom a VIA Kanizsa Kft.temetőgondnoksággal történő megbízását. Palotás Tibor; Támogatom a temetőgondnokság VIA Kanizsa Kft-hez való csatolását, mivel a legfontosabb feladatok közé tartozik a temető útjainak kezelése. Nem támogatom a feladat átadását egy olyan intézménynek, amelynek vezetője azt nem akarja vállalni. A pótlólagos előterjesztés reális, ezért kérem, hogy adjunk lehetőséget a VIA Kanizsa Kft-nek a hozzászóláshoz. Suhai Sándor; A temetőfenntartás 1999. júniusáig ki van adva vállalkozásba, tehát a sírhelyek nyilvántartásról van szó elsősorban. Más helyzet állna fenn, ha egy önálló jogi személy, vagy egy intézmény kezelné, akiért garanciát kellene vállalnunk. Marton István; Melyik az a törvény, amelyik tiltja, ezen tevékenység kft-be adását? Egyetértek a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatával. A temetőfenntartási feladatok részbeni vállalkozásba adását és ahol ez megtörtént, a vállalkozóknak az ellenőrzését a Polgármesteri Hivataltól át kellene adni annak, aki ezt majd végezni fogja. Ezek a 4 szerződések lejárnak és a komplex feladatra ez a temetőgondnokság a hivatott. Véleményem szerint ez az a terület, ahol fokozottabban lehetne alkalmazni közmunkásokat. Ha a VIA Kanizsa Kft-hez kerülne a temetőgondnokság, az akkor sem zárja ki azt a lehetőséget, amit Kalmár képviselő felvázolt. Dr. Takács Anikó: A köztemetők forgalomképtelen vagyontárgyak, melyek nem értékesíthetők, nem idegeníthetők el, és nem vihetők be apportvagyonként gazdasági társaságba. A tevékenység bevihető gazdasági társaságba, de a vagyon nem. Dr. Csákai Iván: Mind a Családi Irodának, mind az Ingatlankezelési Intézménynek van felesleges kapacitása, igy létszámnövelés nélkül ezt a feladatot el tudja látni. Bármelyiket fogadjuk is el, temetési díjemelésről fogunk szavazni, mert április 1-tól 30 %-kal fogjuk emelni a költségeket. Kérem ezeket külön tárgyalni, függetlenül attól, hogy kinek a kezében lesz a temetőgondnokság. Zsoldos Ferenc: Meggyőződésem, hogy az Önkormányzatnak foglalkoznia kell távlati feladatként a városgondnokság kérdésével. Véleményem szerint az a szervezeti egység tudná legjobban ellátni ezt a feladatot, amely több évtizeden keresztül ezen a területen szakmailag képzett szakemberekkel rendelkezik. Javaslom, hogy a temetőgondnokság működtetését, szervezését bízzuk az Ingatlankezelési Intézményre. Tarnóczky Attila: A díjemelés mértéke 30 %-os, ezért javaslom, hogy 20 %-os emelést fogadjon el a testület. Az előző javaslatomat - a rendelettervezettel kapcsolatban - visszavonom. Tütt5 István: Dr. Csákai Iván képviselő felvetésére válaszolom, hogy nincs teljes koreláció az átalakítás és a várható díjnövekmény között, a díjak emelését mindenképpen meg kell fontolni. Ezt a javaslatot az NSR Kft. készítette, a számításaik bizonyára megalapozottak. Javaslom, hogy az Ingatlankezelési Intézményre bízzuk a temetőgondnokság működtetését. Kámán László: Az Ingatlankezelési Intézmény létszámcsökkentést hajtott végre és tevékenységi körét is világosan meghatározta. Jelen helyzetben nem tartom célszerűnek, hogy ezt a tevékenységet felvállaljuk, mert nem látom tisztán, hogy milyen tevékenységről is van szó, de a testület döntését tiszteletben fogom tartani. Gáspár András: Tanulmányoztam az ország többi részén a városüzemeltetési feladatok költségeinek alakulását, az ellátás színvonalát, és azokat a szervezeteket, amelyek a városüzemeltetés ellátásában részt vesznek. Az a tapasztalatom, hogy intézmény vagy gazdasági társaság formájában látják el a városüzemeltetési feladatokat. Úgy gondolom, azért előnyös más jellegű bevétellel is rendelkező gazdasági társasághoz telepíteni ezt a feladatot, mert a temetőfenntartásra kifizetett tevékenység 12 %-át vissza lehet igényelni. Véleményem szerint komplexebbé kellene tenni azt a tevékenységet, amit eddig a Polgármesteri Hivatal ellenőrzött és a temetőgondnoksághoz kellene telepíteni. Megítélésem szerint az IKI által végzett tevékenység teljesen 5 más, mint a temetkezés. Suhai Sándor: Ahol ezt a tevékenységet vállalkozásba adták az a gyakorlat, hogy vagy támogatást adnak, vagy megemelik a sírhelyárat. A VIA Kft-nek nem javaslom odaadni ezt a tevékenységet, mivel a kft. az elmúlt félévben sem tudta igazolni a jogszerű működését. A március végi elszámolás teszi kérdésessé a kft. jogszerű működését. Ellenőrizni mindenképpen nekünk kell a temetőgondokság és a VIA Kft. munkáját is és nehéz felelősséget vállalni a más által végzett munkáért. Kérem, hogy a kft-t az év végi beszámoltatásáig hagyjuk a jelenlegi tevékenységével dolgozni. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy amennyiben az első körben egyik változat sem kap többségi szavazatot, akkor tartsunk egy második kört a két legtöbb szavazatot kapott változattal. Kelemen Z. Pál: Javaslom, ha első fordulóban nem döntünk, akkor utaljuk vissza ezt az előterjesztést a bizottsághoz. Dr. Kerekes József: A temetőfenntartás költsége mindenképpen az önkormányzat költsége, ezért javaslom, hogy ezeket a díjakat mérsékeljük. Palotás Tibor: Nem tartom megfelelőnek, ahogy polgármester a VIA Kanizsa Kft-ről beszélt. Egyetértek azzal a megoldással, hogy újra bizottsági szakaszba kellene helyezni az előterjesztést. Suhai Sándor: A javaslat az, hogy meg kell semmisíteni egy korábbi határozatunkat, amivel kivettük az NSR. Kft-ből a temetőgondnokságot. Kalmár István: Kérem, hogy a bizottsági szakaszba való visszatételt fontolják meg. Javaslom, döntsünk arról, hogy a következő negyedév elejétől ennek a tevékenységnek a folytatására megfelelő szervezeti kereteket találjunk. Béres Márton: Úgy gondolom, ha ez a javaslat visszakerülne bizottsági szakaszba, nem oldaná meg a helyzetet. Számomra az a fontos, hogy a szolgáltatás garanciái megmaradjanak és javuljon az a helyzet, amely a temető állapotával kapcsolatos. Véleményem szerint az Ingatlankezelési Intézmény lenne a megfelelő. Meggyőződésem, hogy a gazdasági társaságban történő megoldás indokokkal nem alátámasztott. Dr. Csákai Iván: Javaslom, hogy mindegyik határozati javaslat 2. pontját vegyük ki. Mi indokolja ezt az emelést? Megnéztük-e ennek a hatását? Véleményem szerint ezt újra kellene vizsgálni. A Tarnóczky képviselő által javasolt 20 %-os emelést magasnak tartom. Dr,_Takács Anikó: Először abban kell dönteni, hogy hova helyezzük a temetőgondnokságot, majd a díjtételekkel kapcsolatos javaslatokat kell megtenni. Tarnóczky Attila: Én is magasnak tartom az általam javasolt 20 6 %-ot, de inkább ezt fogadják el, mint a 30 %-os emelést. Kelemen Z. Pál: A Közigazgatási Hivatal döntése alapján ki kellett venni a temetógondnokságot az NSR. Kft-ből és odaadjuk egy másik kft-nek. Továbbra is fenntartom azon javaslatomat, hogy nem kiforrt javaslat került elénk, ezért adjuk vissza újra a bizottságnak. Marton István: Támogatom Tarnóczky és Kalmár képviselő javaslatát. Ennek a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú kft-nek a taggyűlése a közgyűlésből áll. Közgyűlésünk fennállása óta ezt nem tartotta meg. Amikor hivatja az ügyvezetőt, gyakorlatilag megtarthatja a taggyűlést is. Suhai Sándor: Aki egyetért Kelemen képviselő azon javaslatával, hogy az előterjesztés kerüljön vissza a bizottság elé - én mint előterjesztő nem értek egyet vele - kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 13, ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság módosító javaslatával - én mint előterjesztő, nem értek egyet vele -, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 57/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a temetőgondnokság szervezett formájának megállapítása, továbbá a temetőüzemeltetés feladatainak racionalizálása érdekében a következőket határozza: 1. 1997. április 1-i időponttal a temetőgondnokságot a VIA Kanizsa Kft-hez csatolja. a.) 1997. április 1-vel a VIA Kanizsa Kft. tevékenységi körét kiegészíti, az Alapító Okiratot az alábbiak szerint módosítja: 7010 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 9303 Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás 7 b.) 1997. április 1. időponttal a Polgármesteri Hivatal által a temetői létesítmények bérbeadására kötött szerződéseket változatlan feltételekkel a VIA Kanizsa Kft-re átruházza. c.) 1997. április 1-i időponttal a Polgármesteri Hivatal által a temetőienntatási szerződést a VIA Kanizsa Kft-re átruházza. Az önkormányzat költségvetésében e célra meghatározott és még ki nem fizetett összeget a társaság rendelkezésére bocsátja. d.) 1997. április 1-i időponttal a VIA Kanizsa Kft. kezelésébe adja a Nagykanizsa, Tripammer úti kiskanizsai, palini, korpavári, bagolai, Bagola-nagyfakosi, miklősfai, bajcsai, sánci temetőket és létesítményeit. Utasítja a polgármestert, hogy a fentiekhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1997. április 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) A temetkezési szolgáltatás díjtételeinek módosítását 1997. április 1-jei időponttal jóváhagyja. Határidő: 1997. április 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Bicsák Miklós: Nem vettem észre, hogy kikapcsoltam a gépet a szavazásnál, és hiába nyomtam a gombot nem érvényesült a szavazatom. Dr. Takács Anikó: Amennyiben a közgyűlés úgy ítéli meg -tekintettel arra, hogy Bicsák képviselő mindenképpen szavazni szeretne - dönthetnek újraszavazásról. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy újra szavazzunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal és 10 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. 8 Suhai Sándor: Bejelentem, hogy kihirdetés után fontolóra veszem, hogy a város érdekével ellentétes-e a döntés. Lehet, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított jogkörömmel élve megvétózom a döntést. Ha nem tudunk más belátásra jutni, akkor értesíteni fogom Önöket, hogy mikor döntünk újra ebben a kérdésben az SZMSZ előírásainak megfelelően. Dr. Takács Anikó: Eredetileg 50 %-os emelést javasolt az NSR Kft., de a bizottság 30 %-os díjemelésre csökkentette. Tarnóczky képviselő 20 %-os csökkenést javasolt. Suhai Sándor: Aki elfogadja a 20 %-kal csökkentett és kerekített díjtételeket - én előterjesztőként elfogadom -, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet - módosítással elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 15/1997. (III. 25.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/1997. (III. 25.) sz. rendelete a temetkezési szolgáltatások díjairól (A rendelet a jegyzőkönyhöz mellékelve.) 18.) Előterjesztés a Terv utcai pavilonhely értékesítésére Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság az előtejresztést megtárgyalta. Önkrományzatunk az előző közgyűléstől örökölt egy kellemetlen kötelezettséget. Sajnos az ez ügyben született szerződések, emlékeztetők pontatlanok, ezért sokféleképpen értelmezhetők. Szeretném, ha az önkormányzat betartaná az ígéreteit és erre a polgárok is számíthatnának. Dr. Kerekes József: A szemben lévő terület értékesítésre került a Zala Volán Rt. részére. Nem ismeretes, hogy a területet miként kívánják hasznosítani, ezért úgy gondolom, hogy később kellene döntenünk. A terület jelenlegi eladását nem támogatom. Krémer József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság néhány évvel ezelőtt megvizsgáltatta egy pécsi tervező céggel, hogy beépíthető-e a terület a Terv utcába benyúlva. A tervező 9 társaság nagyon színvonalas munkát végzett, bebizonyította, hogy komoly épületegyüttes 2-3 szintmagasságban építhető az adott területen. Egyetértek az eladással és az építéssel. Résztvettem abban a döntésben, mely szerint a pavilontulajdonosoknak - akik valamilyen oknál fogva pavilonhoz jutottak -, lehetőséget adjunk ott vagy a közelben egy új épületrész építésére, és annak a területét alapáron kaphassák meg a telektulajdonosok. Véleményem szerint az önkormányzat akkor következetes, ha ezt a korábban elfogadott döntését ma is fenntartja. Ebben a helyzetben nem lehet ezt a jogot érvényesíteni, mert itt nem földszintes pavilonok építéséről van szó, hanem egy komolyabb üzletközpont kialakítása is lehetséges. Amennyiben van rá igény, adjuk el ezt a területet üzletház céljára, de csak versenytárgyaláson. Az elővásárlási jog ezen a területen az ott pavilonnal rendelkezők számára nem érvényesíthető, számukra más területeket kell kijelölni. Bicsák Miklós: Támogatom a határozati javaslatot és javaslom a nyilvános versenytárgyalást. Kalmár István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke kérte a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy ne tárgyalja az előterjesztést. Az az állásfoglalás, hogy nem adjuk el ezt a területet nem oldja meg az a problémát, hogy erre van egy érvényben lévő közgyűlési határozatunk. Milyen mértékű lehet ez a kártérítési igény, amellyel az önkormányzattal szemben felléphetnek? Mennyire reális az a kalkulált vételár, ami az előterjesztében szerepel? Az anyagban szereplő tervezett bevétel, három-négyszerese annak az árnak, melyért eladtuk a területeket. Dr. Bárányi Enikő: Mekkora kártérítési igénnyel kell számolni? Milyen kereskedelmi tevékenségre használható? Véleményem szerint a telek felértékelődik egy év múlva, így az ingatlan megtartásával egyetértek. Tarnóczky Attila: Az 1993-ban született határozat a következő: "Megbízza a polgármestert, hogy az értékesítésre javasolt területek előkészítését, beépítési tervét készítesse el, a meglévő bontandó pavilon esetében a tulajdonossoknak, üzemeltetőknek megvételre a kijelölt területet felajánlja további igény kizárásával." Tehát az eredeti határozat szerint sincs további igényük, de véleményem szerint történt ígéret. Az eladást nem ellenzem, de megítélésem szerint megegyezésre kellene jutni az érintett felekkel. Kálócziné Éberling Márta: Nem tudok pontos számadatot mondani a kártérítés mértékére vonatkozóan. Előzetes számítások szerint, ha csak a földterület vételárával kapcsolatos kártérítéssel számolunk, akkor két millió Ft-os nagyságrendről van szó. Eddigi információink szerint az előterjesztésben leírt összeg reálisnak tekinthető. Dr. Bárányi Enikő képviselőnő felvetésére válaszolom, hogy bármely célra használható, vendéglátó egység esetén azonban csak melegkonyhaként működtethető. Suhai Sándor: Egyetértek a jogfolytonosság vállalásával, mivel 10 az előző önkormányzat ígéreteit valamilyen szinten teljesítenünk kell. Nem tudok viszont egyetérteni azzal, hogy minden maradjon változatlanul. Dr. Kerekes József képviselő felvetésére válaszolom, hogy nem látok sok összefüggést a Zala Volánnak eladott terület és e között a terület között. Lehet azonban mérlegelni, hogy mikor adjuk el: ha lemegy a bevásárlóturizmus vagy most. Egyetértek a versenytárgyaláson való értékesítéssel azzal a kikötéssel, hogy fel kell ajánlani a volt pavilontulajdonosoknak a megfelelő helyen a megfelelő lehetőséget. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky képviselő felvetésére válaszolom, hogy a határozati javaslat másolik franciabekezdése és az általa felolvasott bekezdés ellentmond egymásnak. Az egyik azt mondja, hogy megvételre a kijelölt területet felajánlja, a másik pedig, hogy új terület eladása, illetve más jelentkező esetén árverés útján értékesítse. A korábbi jegyzőkönyv alapján azt mondja, hogy új építési lehetőség a Terv utca végén helyszíni szemle alapján. Véleményem szerint ez a közgyűlési döntés ellentmondásos. Előre nem lehet meghatározni azt, hogy a másik fél, aki perelni akar, mekkora kártérítési igényt fog érvényesíteni, hiszen neki kell bizonyítani az okozott kár mértékét. Krémer József: Véleményem szerint ezt a rendeletet ebben az esetben nem szabad alkalmazni. Nem célszerű kijelölni ezt a területet olyan funkcióra, amelyre a korábbi rendelet szánta, mert megítélésem szerint ez a terület lényegesen többre hivatott. Támogatom a versenytárgyalás útján történő eladást, de az elővásárlási jog ebben az esetben ne legyen szempont. Bicsák Miklós: Milyen véleménnyel lennének azok a vásárolni kívánó vállalkozók, akik a napi piaci árnak megfelelően tudják a területeket megvásárolni az önkormányzattól, ha azok a vállalkozók, akik annak idején területet béreltek és most megkapják az ingatlant ilyen központi helyen magántulajdonba. Biztos vagyok abban, hogy az önkormányzat a továbbiakban hozzá fogja segíteni a vásárláshoz a vállalkozókat. TüttS István: A 178/1993. számú határozat a bontandó pavilonok esetében a kijelölt területet felajánlja az önkormányzat a további igény kizárásával. Az üzlet területét alapáron vásárolhatják meg, az nem az a terület amiről beszélünk, annak csak egy töredéke. Véleményem szerint az eladás ésszerűbb lenne. Dr. Kerekes József: Véleményem szerint a polgármester úr és több képviselőtársam is előrevetít olyan dolgokat, amelyről szó sincs. Úgy gondolom, hogy az ideiglenes bérlőkkel az önkormányzat szerződést kötött és biztos, hogy elhelyezési kötelezettség nélküli bontásról szóltak a szerződések. Megítélésem szerint a feleknek semmiféle igényük nem lehet. Az 1993. évi határozat a korábbi önkormányzatra vonatkozott, nem pedig a felekre és nem is erről a területről szólt. Marton István: Úgy gondolom, hogy a határozat határidejét nem kellene tovább növelni és a terület rendezetlenségét meg kell szüntetni. Az önkormányzat nem volt minden szükséges ismeret 11 birtokában és ha ezt valaki meg akarja támadni, forduljon a bírósághoz. Suhai Sándori Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 58/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Terv utca végén található - az 1. számú mellékletben megjelölt - 252 m2 területű ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítésével egyetért - vállalva egy esetleges kártalanítási kötelezettséget is. Egyúttal a 178/1993. számú közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezi. Határidő: 1997. május 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 19.) Előterjesztés a FABO Kft. területvásárlási szándékáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Zsoldos Ferenc: Alacsonynak tartom a 3.800 Ft/m2 ármegjelölést, javaslom, hogy 4.000 Ft/m2 szerepeljen. Krémer József: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén kértem a cég tevékenységi körének a pontos meghatározását. Azon a területen továbbra sem tudok elképzelni iparterületet és nem teljesen egyértelmű számomra az sem, hogy a cég milyen tevékenységet folytat, ezért tartózkodni fogok a szavazástól. Kálócziné Éberling Márta: Krémer képviselő felvetésére válaszolom, hogy motortekercseléssel foglalkozik a cég, környezetszennyező tevékenységet nem végeznek. Azok a vállalkozók, akik az önkormányzat tulajdonában lévő földterületekre települnek, a közüzemi vállalatok hálózatfejlesztési hozzájárulását is kötelesek megfizetni. Kanizsai vállalkozókról lévén szó, ha a közműfejlesztési hozzájárulást is figyelembe veszem, akkor ez 4.000 Ft/m2 feletti telekárat fog jelenteni a vállalkozónak. Véleményem szerint támogatni kellene a vállalkozóknak az új telephely létesítését. Bicsák Miklós: A vállalkozó ezzel a tevékenységével a munkanélküliség problémáját csökkentené. Kérem, a közgyűlést, hogy támogassa a határozati javaslatot. Zsoldos Ferenc: Visszavonom a módosító javaslatomat. 12 Krémer József; Senki nem tudott tájékoztatni arról, hogy pontosan milyen tevékenységről van szó, pedig ez nem lényegtelen. Marton István: Úgy gondolom, ha olyan tevékenységet folytatna a kft., amit ezen a területen nem szabad, akkor nem kapna építési engedélyt. Véleményem szerint ez a vételár reális. Dr. Bárányi Enikő: Javasolnám, hogy az ilyen jellegű előterjesztésben az illető kft-ról és a tervezett munkálatok szándékáról pár mondat jelenjen meg. Suhai Sándor: Aki az előterjesztett határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 59/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy nyilvános versenytárgyalás mellőzésével értékesítésre kerüljön a nagykanizsai 1839/23. hrsz-ú ingatlan kb. 2.000m2 nagyságú részét a FABO Kft. részére 3.800 Ft/m2 áron. Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 20.) Előterjesztés az önkormányzati tulajdonban lévő erdőterületek hasznosításáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Deiszinger József: Mit értünk az "erdőterület hasznainak" kifejezésen? Kálócziné Éberling Márta: Az erdőben lévő vágásra érett fák értékesítéséből a vadászati jog átadásából és az erdei termékek gyűjtéséből származó bevételekről van szó. Zsoldos Ferenc: Egyetértek azzal, hogy az erdőkhöz kapcsolódó terhektől meg kell szabadulni. Támogatom a határozati javaslat C.) változatát. Suhai Sándor: A határozati javaslat A.) változatban 1 fő erdész kerülne alkalmazásra, ezért ebben az esetben nincs szó átengedésről. A másik variációban átengedésről van szó, erdész alkalmazása nélkül. Az egyik esetben az erdő hasznainak megtartásával, a másik esetben az erdő hasznainak átengedésével. 13 Kálócziné Éberling Márta: Az A.) és B.) változatban a hatósági feladatok ellátása kerülne kiadásra, ettől függetlenül az önkormányzatnál maradna az erdó művelésével kapcsolatos kötelezettség. A harmadik változat az, hogy az erdőkezelési feladatot terheivel együtt pályáztatás útján átadnánk olyannak, aki ehhez ért, és ezzel kapcsolatosan semmiféle anyagi kötelezettsége az önkormányzatnak a továbbiakban nincs, a tulajdonjog azonban megmaradna. Kelemen Z. Pál: Mi a garancia arra, hogy a C.) változat esetén nem vágják ki az erdőt? Kálócziné Éberling Márta: Az erdőtörvény kimondja, hogy az erdő műveléséhez erdőgazdálkodási tervet kell készíteni és minden erdőben történő tevékenységhez az Erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges. Nem lehet az erdőket büntetlenül irtani. Palotás Tibor: Nem látom összegszerűségében, hogy mi a különbség a B.) és a C.) változat között. Kálócziné Éberling Márta: Ha a B.) variációt szavazza meg a közgyűlés, akkor meg kell pályáztatni az erdő művelésével kapcsolatos feladatokat, és fizetnünk kell azért, hogy valaki ezt a feladatot ellássa. A C. ) változat szerint az erdei hasznok ellenértékének fejében mindenféle pénzügyi támogatás nélkül kellene a kezelőnek ellátnia az erdőgazdálkodási tevékenységet. Aki ezt vállalja, hosszabb távon gondolkodik, mert hosszabb távon van lehetősége arra, hogy hasznot szerezzen az erdőterületek kezeléséből. Tarnóczky Attila: Nem tartom helyesnek, hogy erdeinkről lemondunk, ezért kérem a B.) változat megfontolását. Deiszinger József: Egyetértek azzal, hogy a C.) változat nem ad biztosítékot arra vonatkozóan, hogy tarvágás ellen mit tehetnénk. Suhai Sándor: A tarvágás törvénybe ütköző cselekedet lenne, a B. ) variáció ugyanakkor költséggel jár. Tüttő István: Véleményem szerint meg kellene fontolni, hogy a C. ) változat a kezelésbe adás mellett bizonyos fokú haszonmegosztás. Lehetőség lenne-e arra, hogy olyan módon kössük meg a szerződést, hogy kezelésbe adjuk az erdőt, de a kimutatható haszon bizonyos százalékát az önkormányzat visszakapja? Kálócziné Éberling Márta: Úgy gondolom, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység óriási költséggel jár. A Zalaerdő Rt. venné át milliós nagyságrendű kezelési költség fejében évenként az erdőterületek kezelését, akkor, ha az erdei hasznok bennünket illetne meg. Pályázat nélkül nem tudnánk megmondani, hogy az egyes szervek mennyiért vállalnák el a kezelői tevékenységet és kimutatást kellene készítenünk arról, hogy a jelenlegi erdőállományból mekkora hasznot tudnánk realizálni, illetve az újratelepítés mibe kerülne. A testületnek kell döntenie, hogy kezelésbe adja-e az erdőket vagy csak a hatósági feladatokat adja át a vállalkozónak. 14 Dr. Kerekes József: Bárki vállalja is át az erdők művelését, költségeinek viselését, azt a várható haszon reményében fogja tenni. Valószínűleg nem sok haszon származik ebből a tevékenységből, igy jobban járunk, ha átadjuk ezt a feladatot. Úgy gondolom, hogy ezen a területen sok szakképzetlen és munkanélküli embert lehetne foglalkoztatni. Tüttő István: Javaslom a vita lezárását azzal a kikötéssel, hogy később újra napirendre tűzzük. Bizom abban, hogy sikerül olyan vállalkozót találnunk, aki valamekkora hasznot az önkormányzat számára vissza is tud juttatni. Suhai Sándor: A szükséges kalkulációk beszerzése három hónapot igényel, igy a témát nem elnapoljuk, hanem levesszük a napirendről. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint az alpolgármester úr által kívánatosnak tartott előkészületekhez hozzátartozna az előterjesztésben szereplő pályázat kiírása is. Kálócziné Éberling Márta: Ezt nem tanácsolnám, mert a pályázatnál már kötöttségek vannak, mig az ajánlatok kérése lehetőséget biztosit a tájékozódásra. Felhívnám a figyelmet az erdőtörvény azon rendelkezésére, mely szerint ha a tulajdonosok nem tesznek eleget az erdőgazdálkodási tevékenységüknek, akkor a minisztérium új erdőgazdálkodási szerv kijelöléséről gondoskodik. Kötelezettségünknek tehát mindenképpen eleget kell tennünk, ellenkező esetben új erdőgazdálkodót fognak kijelölni. Suhai Sándor: Visszatérnénk alpolgármester úr ügyrendi javaslatához, mely szerint a témát vegyük le a napirendről és három hónap múlva tárgyaljuk újra. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kelemen Z. Pál: Javaslom a vita lezárását. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztés A változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a B változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 15 Suhai Sándor: Aki a C változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza. Suhai Sándor: Az előterjesztés tehát lekerül a napirendről és három hónap múlva újra a testület elé terjesztjük. 60/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokkal nem ért egyet. Az előterjesztést - megfelelő előkészités után -három hónap elteltével újra napirendre kell tűzni. Határidő: 1997. június 30. Felelős; Suhai Sándor polgármester 21.) Javaslat Nagykanizsa Városi Könyvtár Sugár u. 3. sz. alatti épületének rekonstrukciójához címzett támogatási igény benyújtására Előadó: Suhai Sándor polgármester Balogh Tibor: Tudomásom szerint az ipartestület visszalépett a Sugár u. 3. sz. alatti ingatlan felújításától. A helyi ipartestület vezetőjétől megtudtam, hogy ők felújítanák és birtokba vennék ezt az épületet, amennyiben az önkormányzat az épületet kedvező áron átadná. Szeretném tudni, hogy mi az igazság. Suhai Sándor: Korábban született egy olyan döntés, hogy december 31-ig az ipartestület lásson hozzá a felújításhoz - tehát feltétel volt szabva -, de ez nem történt meg. Palotás Tibor: Ha a 10% helyett mi 20-25%-ot vállalnánk fel, akkor nem esnénk-e kedvezőbb elbírálás alá? Suhai Sándor: Erre nincs lehetőség. Krémer József: Mivel az anyagban nem látom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét, ezért erről tájékoztatnám képviselőtársaimat. A cél valóban az épület megmentése, de nem könyvtárnak, hanem kulturális központnak. Marton István: Nem bízom abban, hogy az állam támogatásként több mint félmilliárd forintot adna. Ennek ellenére a támogatás igénylését megszavazom. Véleményem szerint az épület használható könyvtárnak, hiszen eddig is az működött ott, de kétségtelen tény, hogy más funkcióra sokkal alkalmasabb lenne. 16 Zsoldos Ferenc: A város könyvtára még sohasem nyert méltó elhelyezést, hiszen különböző épületekbe - amelyek sokszor nem is voltak alkalmasak - költöztették. A jelenlegi épület bizonyos korszerűsítésekkel megfelelő lenne könyvtár üzemeltetésére, hiszen a város központjában van. A támogatás ezen formáját mindenképpen igénybe kell venni, mert a költségvetésben szereplő 20 millió forint csak a legégetőbb felújítások elvégzésére elegendő. A rekonstrukció révén lenne egy felújított épületünk és a könyvtár is megfelelő helyre kerülne, ami Nagykanizsa iskolaváros jellegének kihangsúlyozását is szolgálná. Kérem a javaslat támogatását. Bicsák Miklós: Sajnálom, hogy az ipartestület meggondolta magát, mert régebben sok iparosokat is érintő program zajlott az épületben. Véleményem szerint inkább a szervezésben van a hiba nem pedig az érdeklődés hanyatlásában és biztos vagyok abban, hogy az iparosok megfelelően gondoskodnának az épületről. Kérem az ipartestülettel való újabb kapcsolatfelvételt. Tarnóczky Attila: A könyvtár megfelelő elhelyezését én is szeretném, de hangsúlyozni kell, hogy az épületben lévő bálterem a maga nemében páratlan, és hiba lenne ezt nem kihasználni. Elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy a felújítás után a épületben maradna a könyvtár és a bálterem is és még bevételhez is jutna a könyvtár. Azzal a feltétellel támogatom az előterjesztést, hogy a felújításra vonatkozó tervek nem osztják szét a báltermet. Palotás Tibor: Támogatom az épület felújítását, de nem könyvtár számára, mert egy színvonalas könyvtár elhelyezése csak egy új épületben képzelhető el. Ez azonban legyen már a következő testület fő feladata. Hajgató Sándor: Egyetértek Bicsák képviselő felvetésével és szeretném, ha azt a testület is támogatná. Tarnóczky Attila: Pontosítani szeretném az általam mondottakat. El tudom képzelni a Sugár utcai épületben a könyvtárat, de csak akkor, ha a bálterem megmarad. Ha erre van lehetőség, akkor azt támogatom és az a módosító javaslatom, hogy ha elfogadjuk az előző előterjesztést, akkor kössük ki, hogy a bálterem maradjon meg eredeti állapotában. Dr. Bárányi Enikő: Szeretném, ha tájékoztatást kapnánk a felújítással kapcsolatos tervekről. Krémer József: Javaslom, hogy az önkormányzat az új könyvtár épületének pályázatát ismételten nyújtsa be. Tarnóczky képviselő aggályaira válaszolnám, hogy amennyiben a szakembergárda biztosítva látta volna ezt a lehetőséget, akkor támogatta volna, de ez nem megoldható, mert a bálteremben olvasótermet akarnak kialakítani. Suhai Sándor: Sajálatosnak tartom, hogy nem az előterjesztésről folyik a vita, annak ellenére, hogy az önök által elmondottak rendkívül fontosak. Nem tartom valószínűnek, hogy pénzt kapnánk 17 egy teljesen új könyvtár építésére. Ha a jelenlegi előterjesztést nem szavazzák meg, akkor új könyvtár építésére teszünk javaslatot, de a pénzt valószínűleg nem fogjuk elnyerni. így a könyvtár maradna a jelenlegi helyén, a Sugár utcai épületet pedig a bálterem miatt felújítanánk és a fenntartásáról gondoskodnánk. A vita lezárása után Tarnóczky képviselő módosító javaslatáról kell szavazni, mely szerint a könyvtár ide telepítése a bálterem megőrzésével járjon együtt. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A másik módosító javaslat szerint ne ezt hagyjuk jóvá, hanem újra adjuk be az új könyvtár építésére vonatkozó pályázatot. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A határozati javaslatról való szavazás következik az előterjesztésnek megfelelően. Aki ezt el tudja fogadni kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 61/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a címzett támogatással megvalósuló 614.375 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés saját forrásként 61.438 eFt-ot -a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben -az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: igénybejelentésre: 1997. április 15. megvalósításra: 1999. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2. törli a megvalósítandó célok közül a Nagykanizsa új Városi Könyvtár építése beruházást, hatályon kívül hzelyzi az 56/1996. számú közgyűlési határozatot. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18 22.) Javaslat Nagykanizsa Rákóczi u. 40. sz. alatti ingatlanok értékesítésére Elóadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője Dr. Takács Anikó; Kiosztásra került egy rendelettervezet is, ami a témához kapcsolódik. Amennyiben a határozati javaslatot elfogadják, kérem szavazzák meg a rendelettervezetet is. Béres Márton: Nem tartom helyesnek, hogy a tilalmi listáról egyenként válogassunk ki különféle építményeket. Néhány állampolgár olyan panasszal keresett meg, hogy az önkormányzat nem tekinti át rendszeresen a tilalmi listát. Ha ezt a gyakorlatot tovább folytatjuk, akkor nem a leginkább megfelelő megoldást fogjuk választani. Javaslom, hogy az illetékes bizottságok tekintsék át az elidegenítési tilalom alatt lévő épületeket, ami kiszámíthatóvá tenné az önkormányzat ez irányú munkáját. Bicsák Miklós: Mivel a sarkon lévő húsbolt sok alacsony jövedelmű ember igényét elégíti ki, ezért célszerű lenne az üzlet kultúrált színvonalon való működtetésének biztosítása. A tulajdonos kérte, hogy az üzlet mellett lévő ingatlant megvásárolhassa, ami lehetővé tenné az üzlet megnagyobbítását. Dr. Csákai Iván: A mellékelt rajzon látható, hogy még két lakás van az épületben, tehát vegyes tulajdonról van szó. Kérdezném, hogy ezt a családot is nekünk kell-e elhelyezni, és ha igen, akkor hova. Kámán László: Béres képviselő felvetésére elmondanám, hogy a 31/1994.(X.31.) számú rendeletet már korábban felül kellett volna vizsgálni. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a hatáskörébe tartozó épületeket és bérleményeket felülvizsgálta és tudomásom szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is rövidesen megteszi. Csákai képviselőnek válaszolnám, hogy az épület társasházként üzemel, a mellette lévő lakás önkormányzati tulajdonú, tehát bérlő lakja, de a társasházban már magántulajdonosok is laknak. Orsoláék részére a Dózsa u. 73. szám alatt felajánlottunk egy 2 szobás lakást, amit nem fogadtak el. Suhai Sándor: Hozzáteszem, hogy a család a llm2-es lakás helyett felajánlott felújított, 2 szobás lakást nem fogadta el. Ezek után kérdéses, hogy valóban szüksége van-e a nagyobb lakásra. Amíg a bérlőt nem tudjuk elhelyezni, addig nem lehet szó a húsbolt átalakításáról. Marton István: Úgy gondolom, hogy célszerű lenne a határozati javaslatban foglaltakat elfogadni. Támogatom a tilalmi listák felülvizsgálatát, de a néhány kivételt, amit tettünk nem tartom tragikusnak. Suhai Sándor: A vitát lezárom és kérem, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja szavazzon. 19 A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 62/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Rákóczi u. 40. szám alatti húsüzlet tilalmi listáról történő levételéhez hozzájárul, és annak elidegenítését engedélyezi. A húsüzlet mellett lévő ll,43m2. szükséglakás - a bérlő elhelyezése után - forgalmi értéken értékesíthető Deli József részére. Felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a bérlemények elidegenítését bonyolítsa le. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Kámán László intézményvezető Suhai Sándor: A jegyzőnő már említette, hogy ehhez az előterjesztéshez egy rendelettervezet is tartozik. Aki ezt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 16/1997. (III.25.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/1997.(111.25.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló többször módosított 31/1994.(X.31. ) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 23.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa Előadó: Palotás Tibor képviselő Palotás Tibor: Bagola lakossága szeretné megismerni a közgyűlés végleges döntését, hogy akarunk-e itt szemétlerakót létesíteni vagy nem. A bagolaiak is megosztottak ebben a kérdésben és tudni szeretnék, hogy a hulladéklerakó bővítése esetén milyen ellenszolgáltatást várhatnak a közgyűléstől. Önálló indítványom készítésekor az a szándék vezérelt, hogy legyen a városnak hulladéklerakója, és ha az Bagolán készül el, akkor az ott élők megfelelő kompenzálást kapjanak. Dr. Csákai Iván: A 118 lakott hely legalább 40%-át úgy vették meg a jelenlegi tulajdonosok, hogy a hulladéklerakó már ott volt. Nem 20 hiszem, hogy ilyen kárpótlást meg kellene szavaznunk, mert az épülő elkerülő út néhány sánci lakost is zavarni fog, és akkor a részükre is kárpótlást kellene megítélnünk. Béres Márton: Nem értem pontosan az indítvány motivációit. Megítélésem szerint vagy a mi módszereinkben, vagy az indítványban szereplő módszerekben vannak súlyos hibák. Szerencsésnek tartanám, ha a közgyűlés nyilvánosságra hozná a kárpótlással kapcsolatos álláspontját. A múltbéli kárpótlásokat nem tudom támogatni, nemcsak Bagolán, hanem sehol a városban. Politikai szándékú kárpótlásra a városnak nincsenek megfelelő eszközei és lehetősége sem, de ha jogszabály alapján a város erre kötelezhető, akkor ennek eleget fog tenni. A majdani szeméttelepet illetően az a véleményem, hogy egy úgynevezett PR programnak is készülnie kell, amelyben fel kell mérni azokat a bizalomerősítő intézkedéseket, amelyek a létesítmény megépítését szolgálják, és csak a közgyűlés döntésével egyidóben kell beszámolni arról, hogy a létesítménynek várhatóan milyen káros hatásai lesznek, valamint milyen ellentételezés várható a közgyűléstől. Ferenczy Zoltán: Szeretném, ha a bagolaiak tudomásul vennék, hogy az új szemétlerakó független Bagola városrész lakóitól. Ha ismernék a hatástanulmányokat, akkor tudnák, hogy Bagola kívül esik a kérdéses területről, és a telephez vezető út ki is kerülné Bagolát. A régi szemétlerakót a rekultivációban helyre lehetne hozni, de én úgy veszem észre, hogy az ott lakók ezt nem szeretnék. Marton István: Egyetértek az előttem szólókkal. Az anyag 4. pontja azt jelenti, hogy a szeméttelep ottlétét legalább 30 évre tervezik, holott arra a területre készült hatástanulmány csak 18-20 évről beszél. A 8. oldalon van szó az "Összefogás Bagoláért" elnevezésű civil szervezet megalakulásáról. Kérdezném, hogy ez megalakult-e már. Az elképzelés szerint két civil szervezet delegálna 3-3 tagot és bármelyik három tagnak a hozzájárulása bármire elegendő lenne. Tudomásom szerint az összes érvényben lévő önkormányzati határozat több helyszínről szól és ezek a határozatok nem lettek visszavonva. Szintén közgyűlési döntés az, hogy meg kell vizsgálni más helyszíneket is és nemcsak ezt az egyet, amiről ez a hatástanulmány készült. Kérem, hogy ezt az önálló képviselői indítványt a testület utasítsa el. Suhai Sándor: Véleményem szerint ez a vita csak hátráltatja a végleges depónia helyének megtalálását. Személyesen jártam Bagolán és azt tapasztaltam, hogy az ott lakók többsége nem akarja a szeméttelepet. Megígértem, hogy a közgyűlés nem fogja a szeméttelepet Bagolán elhelyezni, ha az ott lakók ezt nem akarják. Ma is azt vallom, hogy ki kell kérnünk a lakosság véleményét, mert Bagolán lehetne legkönnyebben megvalósítani a fejlesztést. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság átnézte ezt a javaslatot, és nem látta jogi oldalról akadályát annak, hogy amennyiben megegyezés születik a városrész lakossága és az önkormányzat között, a szeméttelep otthagyásában vagy 21 kibővítésében, akkor valóban kerüljön a szerződésbe az, hogy ennek ellensúlyozására a város mit tud biztosítani. Ezeket az Ígéreteket nagyon alaposan végig kell gondolni. Azt vártam volna a szakbizottságoktól, hogy javaslatot tegyenek arra vonatkozóan, hogy mit tudnánk felvállalni. Az a javaslat, mely szerint minden bagolai családnak kártérítés címén 100 e Ft-ot fizessünk, jogilag nem megalapozott. Kérem, hogy a pontokról egyesével szavazzunk. Tütt5 István: A bagolai falugyűlés kapcsán megpróbáltam olyan konszenzust teremteni, ami a városrész érdekével és Nagykanizsa érdekével is egybeesett volna. Azt tapasztaltam, hogy a jelenlévők nagy valószínűséggel nem támogatják a további együttműködést a hulladéklerakó ügyében, és ez hátráltatja a megegyezést. Hangsúlyozni kellene, hogy egy korszerű lerakó nem jelent olyan veszélyt a környezetre, amely ártalmas lenne, és biztosítani kellene a településrész viszonylag gyors fejlődését azokkal az előnyökkel, amit azért kapna, mert felvállalta egy hulladéklerakó közelségét. Támogatom, hogy Bagola városrész megállapodásban rögzített támogatásban részesüljön. Nem látom elveszettnek az ügyet, de nem szabad, hogy politikai szempontok érvényesüljenek. Palotás Tibor: Úgy érzem, hogy az indítványom korai, és több év nem volt elegendő ahhoz, hogy valaki komolyan foglalkozzék ezzel az üggyel. Én megpróbáltam felvállalni és hitem szerint nem végeztem felesleges munkát. Nem szeretném, ha hatalmi erővel próbálnánk megoldani a kérdést. Azt, hogy a lakosság hány százaléka támogatja a hulladéklerakó létesítését, csak egy kiküldött szerződéstervezettel lehetne felmérni. Az indítványom is ezt célozza és ez elől zárkóznak el a képviselők. Az a javaslatom, hogy ezt az előterjesztést vegyük le napirendről és most ne szavazzunk semmiről. Akkor vegyük újra elő, amikor az Önkormányzat vezetése úgy érzi, hogy foglalkozni kell a hulladéklerakó kérdésével. Suhai Sándor: Ezek szerint önálló képviselői indítványát a tárgyalás közben visszavonta képviselő úr? Arról szavazzunk tehát, hogy elnapoljuk ezt a kérdést azzal, hogy egy későbbi alkalommal újra napirendre tűzzük. Tarnóczky Attila: Megjegyzem, hogy ami elhangzott az az volt, hogy most ne tárgyaljuk és majd a polgármester, alpolgármester, ha úgy gondolja, hogy eljött az ideje tűzze újra napirendre ezt a javaslatot. Egy önállói képviselői indítványt a polgármester úr nem vehet elő , az alpolgármester úr sem, csak az előterjesztője. Képviselő úr bármikor benyújthatja újra, esetleg változtatásokkal vagy anélkül. Az elnapolás, hogy egy hónap múlva újra tárgyaljuk valószínűleg Palotás képviselőnek sem szándéka. Erről nem is kellene szavazni. Suhai Sándor: Tisztázzuk, hogy mi a szándéka az előterjesztőnek. Palotás Tibor: Nem szándékozom visszavonni az indítványomat, mert nem akarom felvállalni azt a felelősséget, hogy a közgyűlés a témát ne tárgyalja. Azt mondtam, hogy most napoljuk el annyi időre, amennyi szükséges ahhoz, hogy a polgármester és az 22 alpolgármester újra beterjessze a közgyűlés elé az indítványt. Nem vonom vissza, de belátom, hogy képviselőtársaim ma nem akarnak erről érdemben tárgyalni. A célom az, hogy a téma ne legyen elvetve, bármikor elővehető legyen, amikor megérett a tárgyalásra. Suhai Sándor: Az elnapolás azt jelenti, hogy a következő közgyűlésen tárgyalni kell, de határozatlan időre nem lehet elnapolni. Dr. Takács Anikó: Az elnapolás az új SZMSZ-Unk szerint azt jelenti, hogy az elnapolt napirendi pont újra tárgyalásának az időpontját a közgyűlés maga határozza meg. Ha úgy döntenek, hogy elnapolják, akkor meg kell határozni, hogy melyik közgyűlésre kerüljön vissza. Dr. Kerekes József: Tekintettel, hogy Palotás képviselő indítványát nem vonta vissza az elnapolás nem járható út. Suhai Sándor: Szavazzunk arról, hogy elnapoljuk vagy sem. Tarnóczky Attila: Arról kellene szavaznunk, hogy fél éven belül a kérdést újra elővesszük. Marton István: Azt kérem, hogy mivel a szeméttelep ügye egy későbbi időpontban szerepel a munkaterv szerint járjunk el. Suhai Sándor: A vitát lezárom. Szavazzunk a fél évre történő elnapolásról. A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A másik javaslat, hogy ne foglalkozzunk az indítvánnyal, bár ez nem egészen módosító javaslat. Aki ez első határozati javaslattal egyetért, szavazza meg. Dr. Bárányi Enikő: Úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat, ha ilyen módon szavazunk, akkor ellentmondásos lesz. Az l-es napirendi pont kimondja, hogy a depóniát Bagolán szándékozunk felépíteni, míg az április 22-i közgyűlés napirendi pontja az arról szól, hogy hol lesz Nagykanizsa körzetében a szeméttelep. Dr Takács Anikó: Lehet, hogy a határozati javaslatok ellentmondásosak, de egy önálló képviselői indítványról van szó és annak vannak határozati javaslatai. Az előbb azt szavazták meg, hogy ne napoljuk el, hanem tárgyaljuk, így most a határozati javaslatokat pontonként meg kell szavazni. Nemmel kell akkor szavazni, ha nem értenek vele egyet. Ha valaki, most az első pontra nemmel szavaz, nem azt jelenti, hogy április 22-én, amikor újra előkerül a szeméttelep ügye, akkor is nemmel fog szavazni. Ez a szavazás az önálló képviselői indítványra vonatkozik. Marton István: Sajnálom, hogy ennek a hat szavazatnak több olyan 23 eleme van amire a válaszom igen. A jegyzónónek igaza volt, ezért most sorozatban nemet kell szavaznom. Tarnóczky Attila: Az egyik lehetőség egy napirendi pontnál az elnapolás kérése. Ez megtörtént, a közgyűlés nem fogadta el, de van egy másik lehetőség is. Azt javaslom vegyük le a napirendről és fél éven belül tárgyaljuk újra. Dr. Takács Anikó: Miután az elnapolást nem szavazták meg, lenne egy komprumisszumos határozati javaslatom. Mi lenne akkor, ha úgy szavaznának, hogy Palotás képviselő önálló képviselői indítványát most nem tartják tárgyalásra alkalmasnak, ezért április 22-ét követően ismételten kerüljön a közgyűlés elé. Tarnóczky Attila: A 19. §. lehetővé teszi az indítvány elnapolását, ezt nem fogadta el a közgyűlés. A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint lehetőség van az indítvány napirendi pontról való levételére és ebben az esetben is határozni kell arról, hogy milyen határidőn belül óhajtja tárgyalni a közgyűlés. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy vegyük le a napirendről szavazza meg. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: Döntöttünk arról, hogy levesszük a napirendről. Palotás Tibor ezt akármikor beterjesztheti. Más döntésre nincs szükség. Suhai Sándor: Az SZMSZ szerint meg kell határoznunk, hogy a levett napirendet mikor tárgyaljuk. A javaslat az volt, hogy legkésőbb fél éven belül. Ezt tessék megszavazni, vagy elutasítani. A közgyűlés 9 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 63/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Palotás Tibor önálló képviselői indítványát leveszi a napirendről azzal, hogy fél éven belül újra napirendre kell tűzni. Határidő; 1997. szeptember 30 Felelős : Palotás Tibor képviselő Suhai Sándor polgármester 24 24.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Elóadó: Béres Márton képviselő Béres Márton; A Közmunkatanács Hivatala pályázatot hirdetett a munkanélküliségtől különösen sújtott térségek települési önkormányzatai által kezdeményezett közcélú programok támogatására. A pályázati feltételek elég meggyőzően igazolják, hogy a részvétellel nincs vesztenivalónk. A kérdés az, hogy az önkormányzat össze tud-e állítani olyan közmunkaprogramot, amellyel eredményesen lehet pályázni. Kérem, döntsünk arról, hogy a pályamunka elkészüljön és ismételten kerüljön a közgyűlés elé, mert a pályázat tartalmi és formai követelményei között előírás az, hogy települési önkormányzat esetén a képviselőtestület határozatát a programberuházás megvalósításának szándékáról határozatba kell foglalni. Suhai Sándor: Eddig 12 pályázatot adtunk be, és utaltam arra, hogy a laktanyákkal kapcsolatban a nagykörlet épületeinek elbontását közmunkásokkal kellene megoldani. Olyan határozatot nem lehet hozni, hogy a Polgármesteri Hivatal pályázzon, hanem konkrét célokat kell megjelölni. TüttS István: Nagykanizsa és Környező Települések Területfejlesztési Társulása ezen a héten 3 hasonló pályázatot fog beadni. Bízzunk abban, hogy a Logisztikai Szolgáltató Központ Nagykanizsán valósul meg, amelynek része lesz az ipari park kialakítása is. Tárgyalásokat folytattam a Vállalkozásiéjlesztési Alapítvánnyal abból a célból, hogy a laktanyák körül egy ún. "inkubátor házra" közösen adjunk be pályázatot. Dr. Kerekes József: Béres képviselő indítványa az, hogy a hivatal pontosan dolgozza ki, tárja fel azokat a közmunka lehetőségeket, amelyekre pályázatot nyújthatunk be. A Csónakázó-tóhoz vezető gyalogút létrehozására, belvízkárok rendezésére Kiskanizsán továbbá szociális segítőhálózat kialakítására lehetne pályázni. Támogatom Béres képviselő indítványát, mely szerint legalább a 2. ütemre adjon be a város pályázatot május 31-ig. Reálisnak tartom, hogy az áprilisi közgyűlésig a hivatal dolgozza ki. Suhai Sándor: A pályázattal mindenki egyetért, de a határozati javaslat megfogalmazása helytelen. Megfelelő lenne, ha a Polgármesteri Hivatal tenne javaslatot arra vonatkozóan, hogy mely területeken lehetne pályázni, és a feltételeket is kidolgozná. Tüttő István: Voltak olyan pályázatok, amelyek eleget tettek a 100 fős létszámkikötésnek, emellett a kistérségek is pályáztak Nagykanizsával közösen. Természetesen van arra lehetőség, hogy más területeken is pályázzunk, de amiket Kerekes képviselő felsorolt, már szerepelnek a progarmunkban. Krémer József: Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a lehetséges pályázatokon részt vegyünk, pedig azok a város számára előnyt jelentenének. 25 Tarnóczky Attila: Kérném a polgármestert, hogy a következő ülésen a polgármesteri tájékozató keretén belül számoljon be arról, hogy milyen területeken pályázott eddig a város. Suhai Sándor: A vitát lezárom, az előterjesztőnek adom vissza a szót. Béres Márton: Mivel a testület nem kapott tájékoztatást arról, hogy hol és milyen témakörökben pályáztunk, úgy gondolom, hogy nekem csak az az egy lehetőségem maradt, hogy a határozati javaslat szerint kérjem a közgyűléstől ilyen pályamunka elkészítését. Azt szeretném, hogy a város minél több támogatáshoz jusson a pályázatok révén. Suhai Sándor: Aki egyetért Béres Márton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 64/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a polgármestert, hogy a Közmunkatanács Hivatala által a közmunkaprogramok megvalósításának 1997. évi támogatására kiírt pályázatot készíttesse el és jóváhagyásra terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 1997. április 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 25.) Dr. Bárányi Enikő önálló képviselői indítványa Előadó: Dr. Bárányi Enikő képviselő Dr. Bárányi EnikS: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza mint önkormányzati intézmény saját ár és díjvevételéből illetve önkéntes alapítókkal a "Szekeres József Alapítványt" szeretné létrehozni, és ehhez kéri a testület hozzájárulását. Az alapító okirat mellékelve van. Marton István: Örülök annak, hogy egy alapítványt ilyen nemes céllal akarnak létrehozni, de csak azt tudom támogatni, ha nem a vagyont, hanem annak hozadékát használják fel. Tüttő István: A Kórház Felügyelő Tanácsa ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, így véleményüket nem tudom tolmácsolni. Magával az alapítvány létrehozásával egyetértek, és azt tanácsolom, hogy Marton képviselő által elmondottak szerint járjunk el. Van egy kitüntetésekkel kapcsolatos rendeletünk, amelyben szerepel a "Dr. Szekeres József" kitüntetés, így felvetődik a kérdés, hogy két hasonló cím létrehozása ésszerű-e. 26 Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy nincsen beleszólásunk az alapítvány működésébe, de véleményezhetjük a célokat. Egy alapítvány képes jól működni attól függően, hogy a résztvevői képesek azt finanszírozni. Kérem, döntsünk abban, hogy akarjuk-e ezeket a célokat ilyen összegben támogatni vagy sem. Suhai Sándor: A határozati javaslat 1. pontjával elvileg nem kell foglalkozni, mert az alapítvány létrehozásához nem kell közgyűlési jóváhagyás. Azt kell megszavazni, hogy az árdíjbevételből 100 ezer Ft-ot betehet-e az alapítványba. Dr. Bárányi Enikő: Arról kellene a testületnek dönteni, hogy az intézmény a saját ár és díjbevételéből biztosítsa az összeget. Az Szociális és Egészségügyi Bizottság úgy foglalt állást, hogy célszerű lenne a Szekeres József Alapítványt úgy támogatni, hogy ez az emlékplakett ezzel a névvel, az intézmény és a városi kitüntetés pedig a tisztiorvos emlékére Babóchay József nevét viselné. Kérem, hogy szavazzuk meg ennek a mondatnak a bekerülését, és a felügyelőbizottság valamint a kuratórium majd megteszi a javaslatait. Béres Márton: Nem kell az önkormányzat hozzájárulása, ha egy intézménye hoz létre alapítványt? Az alapítók felsorolása között elsőként az intézmény szerepel, ugyanakkor magánszemélyek is megjelennek. Marton István: Véleményem szerint ezt az témát a Kórház Felügyelőtanácsának kellene megtárgyalni. Mi szerepel az alapító okiratban, a vagyon vagy a hozadéka? TüttS István: A Kórházi Felügyelőtanácsnak nincs kifogása, hogy az alapítvány létrejöjjön. Dr. Takács Anikó: Az alapítók között szerepel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza. Ebben az esetben kell az alapítványhoz a közgyűlés hozzájárulása. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint el kellene fogadni, hogy az alapítók megpróbálnak a kitűzött célok tekintetében külső pénzhez jutni. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 65/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a benyújtott Alapító Okirat szerint egyetért a "Szekeres József Alapítvány" létrehozásával. 27 Engedélyezi, hogy Nagykanizsa Város Kórháza az ár- és díjbevételéből 100.000 Ft összeggel az Alapítványt támogassa. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatról az Alapítvány Kuratóriumát értesítse. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Egyebek Dr. Kerekes József: A közterületfelügyelők munkájával kapcsolatosan elégedetlenségemet továbbra is fenntartom. Tudomásom szerint csak a gépkocsik szabálytalan parkolásával foglalkozik a cég, és figyelmen kívül hagyják a parkrongálók megbüntetését. Megítélésem szerint a rendőrség feladatkörét próbálják átvenni. Kérem az illetékes hatósági osztályt, vizsgálja felül a közterületfelügyelők munkáját. Hajgató Sándor: A városban többen megkerestek a déli régiókhoz való csatlakozás tárgyában. Véleményük szerint ez biztosítja a város előrehaladását gazdasági téren. Kérték, hogy az önkormányzat képviselői e mellett az álláspont mellett álljanak ki. Kérem, hogy az osztályról ne adjanak ki olyan engedélyeket, amelyek később a város adófizetőinek kárt okoz, mint például a Rózsa utca 13. esetében. Ha ilyen ügy újra előfordulna, akkor a felelőst kötelezzék kártérítésre. Suhai Sándor: A Megyei Területfejlesztési Tanácsban sikerült elérni, hogy Zala megye csatlakozott a Dél-dunántúli régióhoz. Nagykanizsa fogja tartani a kapcsolatot a déli régióval. A polgármester más tárgy nem lévén az ülést 19.15 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
