* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.84 MB | |
| 2026-01-12 16:25:02 | |
 | |||||||
Nyilvános  10 | 12 | 1995. október 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Folytatólagos ülés Rendeletek száma: 28/1995, 29/1995, 30/1995, 31/1995. Határozatok száma: 204/1995-től 216/1995-ig. Napirendi pontok: 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet alkotására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 9.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 10.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet kiegészítésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 11.) Javaslat a Zeneiskolában fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Tájékoztató a Városi Kórház rekonstrukciójáról (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Suhai Sándor polgármester 13.) Tájékoztató a Városi Kórház szakmai működéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 14.) Javaslat a közgyűlés 144/1995. számú határozatának módosítására és a nagykanizsai zenepártolók egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elöke 15.) Javaslat a könyvvizsgálói pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 16.) Javaslat a nagykanizsai Mentőállomás támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) "Vasút a gyermekekért" Alapítvány és az Önkormányzat közötti megállapodás módosítása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Solti Károly lemondása a gazdasági és városüzemeltetési bizottsági tagságáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Önálló képviselői indítvány Szervező bizottság alakítása a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 20.) Megállapodás az EDISON Mozi Kft és az Önkormányzat között a nagykanizsai mozi üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 21.) Az Ügyrendi", Jogi és Közrendi Bizottság javaslata a kollégiumi férőhelyvásárlás ügyében hozott határozat kiegészítésére (írásban) Előadó: Balogh György a bizottság elnöke 22.) Képviselői indítvány Kollégiumi férőhely vásárlása ügyében vizsgáló bizottság felállítására (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-12/1/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. október 30-i folytatólagos üléséről Rendeletek száma : 28/1995, 29/1995, 30/1995, 31/1995. Határozatok száma: 204/1995-től 216/1995-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. október 30-án (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Szabó Lászlóné, Cserti Tibor, Karmazin József, Mátyás József, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta csoportvezető, Imre Béla, Simánné Mile Éva osztályvezetőhelyettes, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Tar Mihály a Kanizsa Rádió munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés résztvevőit, meghívott vendégeinket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele, 20 képviselő megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes. Az ülést megnyitom. Tüttő István: Javaslom, hogy a mozival kapcsolatos előterjesztést vegyük előre. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Ma a következő napirendi pontokat tárgyaljuk: 2 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet alkotására (írásban) El6adó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 9.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban) El6adó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 10.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet kiegészítésére (írásban) Előadó; Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyzó 11.) Javaslat a Zeneiskolában fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Tájékoztató a Városi Kórház rekonstrukciójáról (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Suhai Sándor polgármester 13.) Tájékoztató a Városi Kórház szakmai működéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 14.) Javaslat a közgyűlés 144/1995. számú határozatának módosítására és a nagykanizsai zenepártolók egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elöke 15.) Javaslat a könyvvizsgálói pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 16.) Javaslat a nagykanizsai Mentőállomás támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 17.) "Vasút a gyermekekért" Alapítvány és az Önkormányzat közötti megállapodás módosítása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Solti Károly lemondása a gazdasági és városüzemeltetési bizottsági tagságáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 19.) Önálló képviselői indítvány Szervező bizottság alakítása a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 20.) Megállapodás az EDISON Mozi Kft és az Önkormányzat között a nagykanizsai mozi üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 3 21.) Az Ügyrendi", Jogi és Közrendi Bizottság javaslata a kollégiumi férőhelyvásárlás ügyében hozott határozat kiegészítésére (Írásban) Előadó: Balogh György a bizottság elnöke 22.) Képviselői indítvány Kollégiumi férőhely vásárlása ügyében vizsgáló bizottság felállítására (írásban) Suhai Sándor; Napirend előtt szeretném elmondani, hogy november 2-án csütörtökön 9.00 órakor látogatást tervezünk a Thúry és a Gábor Áron Laktanyába. A honvédség sorsa még bizonytalan, de ennek ellenére szeretnénk, ha megtekintenénk a létesítményeket. Kérem képviselőtársaimat minél többen vegyenek részt. Tarnóczky Attila: Kérem gondolják meg, nem túl korai-e a látogatás, mert végleges döntés még nincs a laktanya ügyében. A mostani látogatással úgy tűnne, hogy mielőtt a laktanya megszüntetésére vonatkozó döntés megszületne, a közgyűlés már az utólagos hasznosítást fontolgatja. Suhai Sándor: A parancsnok szeretné, ha a testület megismerkedne a már részben elhagyott Gábor Áron laktanyával, megtekintené a már teljesen üres Kossuth laktanyát,'' és egy szemlére hívott bennünket a Thúry laktanyába. Tehát nem "leltározási" szándékkal megyünk a laktanyába, hanem egy tisztelgő látogatást teszünk a honvédségnél. Ferenczy Zoltán: Szeretném, ha ez a látogatás létrejönne, így a képviselők első kézből kapnak tájékoztatást a Honvédség és a Thúry laktanya helyzetéről. Bicsák Miklós: Én is azon a véleményen vagyok, hogy látogassuk meg a Thúry laktanyát. Tarnóczky Attila: Visszavonom a javaslatomat, de bejelentem, hogy én a látogatásommal demonstrálni szeretném, hogy a laktanya ne szűnjön meg Nagykanizsán. 8.) Javaslat a településrészi önkormányzatokról szóló rendelet alkotásra (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Suhai Sándor: Ma döntenünk kell egyrészt az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság által javasolt rendelettervezetről, másrészt két képviselő javaslatáról, akik a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozását kezdeményezték. Balogh György: Hajgató Sándor képviselő 1995. június 27-i közgyűlésen kérte, hogy Kiskanizsán településrészi önkormányzatot 4 hozzunk létre. Ezt később Dr. Bárányi Enikő képviselővel közösen Írásban is benyújtották. Amikor a közgyűlés találkozott a kérelemmel/ az érvényben lévő idevonatkozó rendeletünket nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az alapján döntsön, így megbízta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot a pénzügyi kérdések kidolgozására, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot pedig a rendelet átdolgozására. Amennyiben a rendeletmódosítást a közgyűlés elfogadja, akkor dönthetünk konkrétan a kérelem tárgyában. A bizottság több várostól elkérte az erre vonatkozó hatályos rendeletét, mely alapján a rendeletben a választás módja és a kezdeményezés átdolgozásra került. Tarnóczky Attila: Javaslatom, hogy először döntsünk a rendelettervezetről, majd a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozásáról. Suhai Sándor: Először az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatáról nyitom meg a vitát, csak ezután az önálló képviselői indítványról. A demokratizmus oldaláról merült fel kifogás a rendelettel kapcsolatban, hogy ne a képviselőtestület delegáljon tagokat a településrészi önkormányzatba, hanem kislistás választás legyen, ezért van szükség a módosításra. Hozzá kell tennem, hogy ez a választás időigényesebb, költségesebb. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy határozott, hogy nem támogatja a javaslatot a kislistás választás anyagi kihatásai miatt. Tarnóczky Attila: A jelenleg hatályban lévő rendelet értelmében a képviselőtestület delegálja a településrészi önkormányzat tagjait, szerintem ennek a testületnek a legitimitását megkérdőjelezi. Sok tekintetben a törvény bizottságként kezeli a településrészi önkormányzatot, mégis többet jelent ennél, mivel a helyi sajátos érdekeket jeleníti meg - akár a közgyűléssel szemben is -, ilyen módon nehezen tudnám elképzelni, hogy a közgyűlés delegálja a településrészi önkormányzatnak a tagjait. A rendelettervezet 2. § (3) bekezdését javaslom kiegészíteni, hogy "egészen a következő önkormányzati választásig". Az 5. § (7) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy a "már működő településrészi önkormányzati tagok esetében" alkalmazható az. Ez azért is fontos lenne, mert kiderülne, hogy van-e valóságos igény településrészi önkormányzat létrehozására, hisz a tervezet ezt 25%-os részvételi arányhoz köti. A 8. § (1) bekezdésénél javaslom, hogy a Közgyűlés minősített többséggel döntsön a településrészi önkormányzat megszűnéséről. Béres Márton: Javaslom, hogy kerüljön ismertetésre a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság álláspontja a településrészi önkormányzattal kapcsolatban. Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azért nem támogatja a javaslatot, mert magasnak ítélték annak pénzügyi kihatásait. Balogh György: Az 5. § (7) bekezdését módosítanám, amely így szól: "A településrészi önkormányzati testület tagjainak megválasztása a települési önkormányzati képviselők választásával 5 egyidejűleg is történhet." Palotás Tibor: Nem értek egyet Tarnóczky képviselővel, mert szerintem az szándékunk, hogy létrejöhessen településrészi önkormányzat, és nem az, hogy gazdasági okokra hivatkozva a közgyűlés ne szavazza meg az előterjesztést annak ellenére, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság sem támogatta. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a bizottság véleménye nagyon megosztott volt ebben a kérdésben. Nincs gyakorlatunk arra, hogy milyen egy településrészi önkormányzat működése, a korábbi rendelet megalkotásakor senki nem kérdőjelezte meg a választás mikéntjét. Kérem, hogy abban döntsünk, hogy vállaljuk-e a demokratikusabb, de drágább választást, vagy pedig a formálisan kevésbé demokratikus, de olcsóbb választás mellett szavazunk. Ha nem tesszük lehetővé a településrészi önkormányzat létrehozását, akkor rosszul dönt a közgyűlés. Dr. Bárányi Enikő: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a rendeletalkotást és a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat kérdését két különálló kérdésként kell kezelni. Most csak a rendelet tartalmi, formai hiányosságairól érdemes vitatkozni, ennek anyagi kihatásairól ne most vitázzunk. Öri Sándor: Miklősfán is természetes igény merült fel a településrészi önkormányzat megalakításával kapcsolatban. A legfőbb ok, ami miatt nem kezdeményeztük az volt, hogy a korábbi rendeletnek sok hiányossága volt a választási rendszerre vonatkozóan. Egyetértek a rendelet módosításával, kérem támogassák azt. Miklósfán végül is egyesületi formát választottunk, úgy érezzük, hogy az egyesület is tudja markánsan képviselni a helyi érdekeket, azonban támogatom a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat létrehozását, modellértékű lehet ez a részönkormányzat, szerintem a demokráciát ki fogja szélesíteni. Dr. Csákai Iván: Nem hiszem, hogy bizonyos előnyök bemutatásával egy-egy településrész jobban fog járni a részönkormányzat létrehozásával. A demokrácia érdekében meg fogom szavazni a részönkormányzat létrehozását. Szeretném, ha tudatosulna a helyi lakosokban az, hogy milyen kötelezettségekkel jár a részönkormányzat létrehozása. Magyar József: Javaslatom, hogy a rendelet 1. §-ában szerepeljen az a kifejezés, hogy "közigazgatásilag elkülöníthető". 8 olyan település van - Szabadhegy, Bajcsa, Miklósfa, Palin, Bagola, Kisfakos, Nagyfakos, Korpavár, Sánc, Kiskanizsa - amelyek esetében el kell dönteni hogy van-e az önkormányzatnak joga arra, hogy eldöntse akar-e településrészi önkormányzatot létrehozni. Ha az önkormányzati képviselők havonta tartanak fogadóórát, ez is betölthetne hasonló szerepet, azonban tapasztalatom, hogy ezeken a fogadóórákon nem vesznek részt a helyi választópolgárok, mégis ezt a lehetőséget nem szabad figyelmen kivűl hagyni. Megemlítem, hogy a településrészi önkormányzatok létrehozásánál figyelembe kell venni a történelmi hagyományokat is. Suhai Sándor: Nagyon nehéz meghatározni a "közigazgatásilag 6 elkülöníthető" kategóriát, ennek mi az alapja? A "történetileg elkülöníthető" megfogalmazás már pontosabb. Magyar József: Ha nem határozzuk meg a "közigazgatásilag elkülöníthető" kategóriát, akkor ez például az Olaj-lakótelepen minden kritériumnak megfelel. Tarnóczky Attila: Balogh képviselő javaslata, hogy egy időben legyen mindig az önkormányzati és a településrészi választás, szerintem azért nem jó, mert nem fog kiderülni, van-e valóságos lakossági igény a részönkormányzat létrehozására. Felmérést kell végezni a választás előtt, amelyből kitűnik, hogy a lakosság legalább negyed része támogatja a részönkormányzat létrehozását. Fontosnak tartom, hogy a saját képviselőket a helyi lakosság válassza meg, a hatályban lévő rendelet szerint nem vennék részt településrészi önkormányzat létrehozásában. A településrészi önkormányzat esetében a jogosítványok gyakorlatilag a javaslattételre terjednek ki, később egy jól működő településrészi önkormányzat esetében kialakulhat másfajta jogkörmegosztás, átadhat bizonyos jogokat, pénzeszközöket az önkormányzat a településrésznek. Erről most nem kell döntenünk. Az érvényes rendelet alapján is lehetséges településrészi önkormányzat létrehozását kezdeményezni. Úgy vélem felesleges Magyar képviselő indítványa szerint részleteiben szabályozni, mivel esetenként kell dönteni. Béres Márton: Én egy normatív rendelet megszavazását javaslom, most összegezzük azokat a normákat, amelyek alapján később az egyes településrészeken a választásra sor kerülhet. Véleményem szerint elsősorban a demokrácia kérdését kell rendezni a választás kérdésében, majd ezután kell értékelni annak gazdasági kihatásait, amelyek ezekkel az intézkedésekkel együtt járnak. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a megtévesztőek azok a számadatok, amelyek előrevetítik a működési költségeket, mert ez kifejezetten attól függ, milyen hatásköröket fog gyakorolni. Nem tartom elfogadhatónak a korábbi rendelet választási rendszerét, amely az önkormányzati törvénnyel teljesen összeegyezhetetlen. A településrészi önkormányzat létrehozása nem kötelező, csak abban az esetben kell létrehozni, ha a választópolgárok támogatják ezt az elképzelést, ha a szavazáson 25%-os részvételi aránnyal vesznek részt. Dr. Bárányi Enikő: Szerintem most konkrét javaslatokat kellene tenni a módosításra, az egyetértést illetve az egyet nem értést a szavazásnál kell eldönteni. Balogh György: A közgyűlésnek a településrészi önkormányzatról törvényi kötelezettsége rendelkezni. Ezt már az előző közgyűlés megtette, ha a jelenlegi módosítást nem fogadja el a testület, akkor is van érvényben lévő rendeletünk. Kérem, csak ezzel a rendelettervezettel foglalkozzunk. Módosító javaslatomat fenntartom, ezzel éppen kizártam a Tarnóczky képviselő által aggályosnak tartott rendelkezést. Böröcz Zoltán: Nem látok tömeges igényt a településrészi önkormányzat létrehozására, nincs olyan probléma, feszültség a 7 településrészek és az önkormányzat között, amely odáig jutott volna, hogy fokozottabb önállóságra törekedne a településrész. Szervezeti keretet próbálunk kialakítani, amelyre valójában szükség lehet, de ezzel ösztönözzük is a településrészen lakókat arra, hogy kezdeményezzék a településrészi önkormányzat létrehozását. Szerintem Kiskanizsán erre valós igény nincs. Ez a rendelettervezet megítélésem szerint támogatandó, ugyanakkor az elóbb elmondottak veszélyét nagynak látom. Czobor Zoltán: Egyetértek azzal, hogy a demokrácia alapelvének érvényesítése nem lehet pénzügyi kérdés, véleményemet elvi okokkal szeretném alátámasztani. A rendelettel kapcsolatban tisztázni kellene, hogy a településrészi önkormányzatnak mi a feladata. Ez a rendelettervezet egy alapelvnek a kodifikációs vitájának minősíthető bizottsági munka, ennek nem itt van a helye. Az önkormányzati választási rendszer felállításékor bizonyos lakosságszámhoz kötötték azt, közgyűlésben résztvevő képviselők körülbelül hány fő által választandó. Ezt a számot növelni törvényi feladat, miután Magyarországon képviseleti demokrácia van, szerintem a településrészi önkormányzatot nem választással, hanem a törvényben megadott módon, illetve a korábbi rendelet alapján kellene megválasztani. A demokrácia kiteljesedésével kapcsolatban az a fenntartásom, hogy ezt követően akár utcaszintig lehet létrehozni részönkormányzatokat. Nem tudom, hogy szükség van-e arra, hogy az összes környező településrész létrehozza a részönkormányzatát. Meg kell határozni a létrehozás kereteit, nem konkrétan dönteni az egyes esetekben. Ha a településrész nem érzi megfelelőnek a képviseletét, akkor vagy nem elégedett a választott képviselőivel, vagy önállósulni akar. Ismételt választás területi kiírásával nem értek egyet, egyébként a településrészi önkormányzat létrehozását javaslom. Hajgató Sándor: Kiskanizsa elkülönült településrész volt régen, igényünk, hogy Kiskanizsa ügyében a helyiek döntsenek. Suhai Sándor: A településrészi önkormányzat bármilyen módon lesz is megválasztva nem kap döntési jogosultságot a kiskanizsai városrészt meghatározó kérdésekben, továbbra is a közgyűlés fog dönteni, kivéve, ha bizonyos jogosítványokat átruház. Zsoldos Ferenc: Most arról van szó, hogy az előterjesztés során a meglévő rendelet maradjon-e érvényben, vagy pedig egy új rendeletet hozzon-e közgyűlés. Kérem a polgármestert, ha a képviselők eltérnek a napirendtől, vonja meg a szót. Dr. Kerekes József: A javasolt rendelettervezet a korábbihoz képest sokkal jobb, garanciát jelent az önkormányzatnak, az adott településnek, és kiteljesíti a demokráciát. Kelemen Z. Pál: Az 5. § (3) bekezdése szerint: "A településrészi önkormányzati testület vezetője csak települési képviselő lehet, akit a közgyűlés választ meg." Miért van ez így? Tarnóczky Attila: Ezt törvény írja elő. Dr. Bárányi Enikő: A 2. § (6) bekezdésében javaslom, hogy az 8 Ügyrendi-/ Jogi és Közrendi Bizottság helyett a településrész önkormányzatának vezetője terjessze a közgyűlés elé a létrehozás kezdeményezését, mivel településrészi kérdésekről van sző. Balogh György: A szándék kifejezését bárki megteheti. Dr. Bárányi Enikő: A 6. § (4) bekezdésében a településrészi önkormányzat működési költségeit a közgyűlés határozza meg, ugyanakkor az előterjesztés csak javaslati és véleményezési jogkört ad a településrészi önkormányzatnak. A településrészi önkormányzat kompetenciáját azzal súlyoznám, hogy a településrész nagysága, lakosságszáma alapján bizonyos feladatokban döntési jogokat kapna már a megalakuláskor. Számomra értelmetlen a 7. § (1) bekezdésénél az egészségügyi alapellátás igénybevételével kapcsolatos kérdések, véleményezése. Mit ért a rendelet 7. § (2) bekezdésének utolsó francia bekezdésénél a helyi adóból befolyt összeg felhasználására való javaslattétel alatt? Milyen nagyságrendű összeg felett tehet javaslatot? Úgy gondolom, hogy a településrészi önkormányzatnak a demokrácia mellett attól lenne valójában jelentősége, ha kapna lehetőséget bizonyos összegen belül a javaslattételre, például az úthálózat esetében javasolhatja a településrészen fejlesztés sorrendjét. Suhai Sándor: Ha lesz több településrészi önkormányzat, és minden településrész a saját érdekében költségvetési kérdésekben dönteni akar, akkor a város költségvetése kerül veszélybe. Balogh György: Dr. Bárányi képviselőnőnek válaszolom, hogy a 6. § (4) bekezdését törvény írja elő. A településrészi önkormányzat nem önálló, jogosítványt csak a közgyűléstől kaphat. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő javasolta, hogy a rendelet 2. § (3) bekezdését egészítsük ki azzal, hogy "egészen a következő önkormányzati választásig". Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a módosító javaslattal? Balogh György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 2. §-ának (3) bekezdése kiegészüljön az "egészen a következő önkormányzati választásig" kifejezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő javasolta, hogy az 5. § (7) bekezdését ki kell egészíteni a "már működő településrészi önkormányzati tagok esetében" kifejezéssel. Kérdezem az előterjesztőt egyet ért-e ezzel? Balogh György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 5. § (7) bekezdése kiegészüljön a "már működő településrészi önkormányzati 9 tagok esetében" kifejezéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő javasolta, hogy a rendelet 8. § (1) bekezdésénél a közgyűlés minősített többséggel döntsön a településrészi önkormányzat megszűnéséről. Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e ezzel? Balogh György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 8. § (1) bekezdésénél a közgyűlés minősített többséggel döntsön a településrészi önkormányzat megszűnéséről, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Balogh György képviselő javasolta, hogy a rendelet 5. § (7) bekezdését módosítsuk úgy, hogy "á településrészi önkormányzati testület tagjainak megválasztása a települési önkormányzati képviselők választásával egyidejűleg is történhet. " Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Magyar képviselő javasolta, hogy a rendelet 1. §-ában szerepeljen a "közigazgatásilag elkülöníthető" kifejezés. Kérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e ezt a módosítást? Balogh György: Szerintem ez túlzott szabályozás, nem javaslom. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 1. §-ában szerepeljen a "közigazgatásilag elkülöníthető" kifejezés, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 2 szavazattal, 13 szavazattal nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet a módosító javaslatokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal 5 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 10 28/1995. (X. 30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28/1995. (X. 30.) számú rendelete a településrészi önkormányzatokról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Kelemen Z. Pál: A rendelet 3. §-ának (1) pontja meghatározza, hogy 2000 fő felett a testületi tagok száma 7, ennek ellenére a tiszteletdijat a melléklet 5 fővel számolja. Szerintem ez a költségvetés alábecsült. Suhai Sándor: Mivel két képviselő már a testületi tag, Így csak 5 képviselő tiszteletdiját kell tervezni. Zsoldos Ferenc: Döntenünk kellene abban, hogy Kiskanizsán a településrészi önkormányzat létrehozásával egyetért-e a közgyűlés. A rendelet 2. § (1) bekezdésében szereplő Írásbeli kezdeményezést kellene beterjeszteni a közgyűlés elé, ezután foglalkozhatunk csak a javaslattal. Dr. Lukácsa Erzsébet: A zárórendelkezés (2) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépése előtt kezdeményezett ügyben a jelölés és a választás lebonyolítására a rendeletben előírtakat alkalmazzuk. Mivel a kezdeményezés korábban történt, erre nem vonatkozik. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy aki nem akarja megszavazni a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozásának lehetőséget, az ne állítson további akadályokat az elfogadás elé. A most megszavazott rendelet majd csak a kihirdetésekor lép hatályba. Dr. Bárányi Enikő: Vasárnaptól az aláírásokat elkezdtük gyűjteni, ezt fontosnak tartom a korrektség miatt. Döntenünk kell most arról, hogy legyen-e Kiskanizsán részönkormányzat. Béres Márton: Kérem a képviselőket, hogy a támogatottság hiánya miatt a kislistás választást ne támogassák. Böröcz Zoltán: Most kivételes lehetőséget adnánk a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozására, mivel a megalkotott rendeletünk alapján fogjuk eldönteni legközelebbi településrészi önkormányzat létrehozását. Cserti Tibor: Ha az előterjesztés elfogadásra kerül, akkor külön kellene dönteni a megválasztással kapcsolatos költségekről. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a településrészi önkormányzat működési költségeit a közgyűlés határozza meg az éves költségvetési rendeletében. Ha feltételezzük, hogy eredményes volt a választás, megalakul a településrészi önkormányzat, akkor ismételten ki kell térni annak működési költségeire. 11 Dr. Bárányi Enik6: Szeretném tudni, hogy a képviselőtestület a választás mikéntjétől függetlenül támogatja-e a településrészi önkormányzatot. Csak a munkámmal kapcsolatos elfoglaltság akadályozott abban, hogy az aláírásokat már most a közgyűlés elé terjesszem. Ha hétvégéig nem tudom az 500 aláírást összegyűjteni, akkor az hiba lenne, mert akkor igaza lenne Böröcz képviselőnek. Kompromisszumos javaslatként lehet arról még külön tárgyalni, hogy a költségvetés helyzetére való hivatkozással esetleg a két választást 1998-ban nem lehet-e megvalósítani. Czobor Zoltán: Természetesnek gondolom, hogy a rendelet szerinti aláírást össze kell gyűjteni. Kérdésem, hogy az aláírások hitelességét ki fogja igazolni? Dr. Lukácsa Erzsébet: A Polgármesteri Hivatal feladata ezt ellenőrizni. Balogh György: Az 500 aláírás arra vonatkozik, hogy látszólag megalapozottabb kéréssel, igénnyel állnánk szemben. Nem látom akadályát annak, hogy a településrész lakói képviselőik által elmondhatnák véleményüket a témában. Tüttő István: Ügyeljünk arra, hogy ne csak azért hozzunk létre alsóbb szintű szervezeteket, mert a felette lévő szervezet nem tudja megoldani azokat a feladatokat, amelyekkel eredetileg megbízták. Szerintem ez a testület tudja képviselni úgy a város érdekeit, ahogy az szükséges. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Kiskanizsán településrészi önkormányzat jöjjön létre, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 204/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a kiskanizsai településrészi önkormányzat létrehozására benyújtott kezdeményezéssel nem ért egyet. Tarnóczky Attila: Nem lehet megtagadni a településrészi önkormányzat megalakításának jogát az egyesítéssel létrejött települések esetében, állásfoglalást kellene kérni a Belügyminisztériumtól, hogy mikortól számított egyesítések számítanak ebben az esetben. Balogh György: Az Alkotmánybíróság 56/1991. sz. határozata szerint a településrészi önkormányzat létrehozására az önkormányzati törvény 8. §-ában adott felhatalmazást, és az önkormányzatok mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy 12 indokolt-e annak létrehozása. Tarnóczky Attila: Javaslatomat visszavonom. 9.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelet módosítására (írásban) Elóadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság Dr. Bárányi Enikó és Suhai Sándor által kezdeményezett rendeletmódosításon kívül a benyújtott pályázatok elbírálásának a technikáját pontosítja. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság részérói javaslom, hogy a pályakezdőknél a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a vagyonnal rendelkező személynél pedig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntsön a támogatás odaítéléséről. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy az 7. § (1) pontjában a "diplomás" szó helyett a "szakember" szerepeljen, mivel nem az iskolai végzettség határozza meg feltétlenül azt, hogy kit támogat a város. Balogh Tibor: Javaslom, hogy a rendelet 7. § (1) pontja egészüljön ki a következő módon: "...aki Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata területén lévő intézménynél pályakezdő szakemberként dolgozik...". őri Sándor: Javaslatom, hogy a rendelet 11. § (1) bekezdése egészüljön ki a következő módon: "A pályázat előzetes elbírálására a 3. § (1) és (3) bekezdésénél a Szociális és Egészségügyi Bizottság, míg a 3. § (2) és (4) bekezdésénél a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság jogosult, a kidolgozott pontrendszer alapján, amely a rendelet mellékleteként állít össze a Szociális és Egészségügyi Bizottság." Ez a módosítás valamennyivel objektívebbé tenné az elbírálást. Béres Márton: A rendelet 7. §-ának (1) bekezdésének 2. szakaszát kiegészítve módosító javaslatot teszek, mely szerint "... vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő társaságnál." Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság mindig igyekezett az előterjesztett anyagokat objektíven megítélni, még akkor is, ha szubjektivitással illetnek bennünket. Böröcz Zoltán: Véleményem szerint a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak el kell gondolkodni azon, hogyan kerülhetne előtérbe a rászorultság, és mi oldhatná fel a szociális feszültségeket. Őri Sándor: A mi vállalatunknál működik pontrendszer, amely segítséget nyújthat, ebben is természetesen szerepelhet a 13 szubjektum, de csak bizonyos százalékig. Suhai Sándor: Most csak a módosító javaslatokról folyik a vita. Ha valakinek módosító javaslata van, azt fogalmazza meg. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy zárjuk le a vitát. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Kelemen Z. Pál módosító javaslatban kérte, hogy a 7. § (1) bekezdésében a "diplomás" szó helyett a "szakember" szerepeljen. Kérdezem az előterjesztőt elfogadja-e ezt a módosító javaslatot? Balogh György: Igen, bár az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság csak a jogi szempontból vizsgálta meg a rendelettervezetet. Suhai Sándor: Aki elfogadja, hogy a 7. § (1) bekezdésében a "diplomás" szó helyett a "szakember" szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Balogh Tibor javaslata volt, hogy a 7. § (1) bekezdésében az szerepeljen, hogy "... az önkormányzat területén lévő intézményekben pályakezdő szakemberként dolgozik." Kérdezem az előterjesztőt, elfogadja-e ezt a módosítást? Balogh György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (1) bekezdésében az szerepeljen, hogy "... az önkormányzat területén lévő intézményekben pályakezdő szakemberként dolgozik.", kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Béres Márton képviselőnek a módosító javaslata volt, hogy a rendelet 7. § (1) bekezdésének 2. francia bekezdése egészüljön ki a következőkkel: "... vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő társaságnál." Kérdezem az előterjesztőt, egyet ért-e ezzel? 14 Balogh György: Igen, egyetértek. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 7. §-ának (1) bekezdésének 2. francia bekezdése egészüljön ki a következőkkel: "... vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő társaságnál.", kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Dr. Kerekes József: A rendelet a város egészére vonatkozik, javaslom, hogy 7. § (1) bekezdést egészítsük ki azzal, hogy a pályakezdő szakemberek esetében a 3 éves helybenlakástól vagy munkaviszonytól el lehet tekinteni. Tarnóczky Attila: Miután a vitát lezártuk, kérem Dr. Kerekes képviselő indítványának a visszavonását. Dr. Csákai Iván: Én tettem egy javaslatot, hogy a pályakezdő szakembereket a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a lakástulajdonnal rendelkezők elbírálását a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság végezze. Dr. Lukácsa Erzsébet: A rendeletmódosítás 7. §-a ezt kimondja. Balogh György: A tervezet egy rendeletmódosításról szól. Az ehhez kapcsolódó módosításokat már megszavaztuk, most az egészről együtt szavazunk. Suhai Sándor: Őri Sándor módosító javaslata nem került itt megszavazásra, amelyben a pontrendszer kidolgozását kéri. Ez egy önálló képviselői indítványban újabb módosítást jelentene, ezért nem tettem fel szavazásra a kérdést. Suhai Sándor: Aki elfogadja a módosító javaslatokkal együtt a rendelet módosítását, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 29/1995. (X. 30.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1995. (X. 30.) számú rendelete a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló 21/1995. (VII. 4.) számú rendelete módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15 10.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet kiegészítésére (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: A 14/1993. (V. 24.) számú rendeletet, amely a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szól, már többször módosítottuk. A most következő módosítás előtt egységes szerkezetbe hoztuk a rendeletet. Vastag betös résszel jeleztük a most módosításra kerülő részeket. A Népjóléti Minisztérium által kiadott rendelet alapján a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatban a települési önkormányzatoknak lehetőséget adott arra, hogy a háztartási tüzelőolajjal fűtőket anyagi támogatásban részesítse. Ez a támogatás Nagykanizsa részére mintegy 15 millió forint összeget jelent, amelyet csak ezekre a célokra lehet felhasználni, illetve a háztartási tüzelőolaj kiváltását szolgáló tüzelőberendezéseknek az átépítésére valamint az 1995/96. évi téli tüzelő beszerzésére. Amennyiben ebből az összegből marad, azt pedig a közhasznú munkások foglalkoztatására lehet felhasználni. Ez az összeg tehát teljes egészében kötött. A rendeletmódosítást megtárgyalta a Szociális és Egészségügyi, az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is. Dr. Csákai Iván: Tudomásul kell venni, hogy csak a 7. §-ban megjelölt célfeladatra kaptuk az összeget. Szeretném kérni, hogy csak ezzel a résszel, a rendelet egyéb részeinek a módosításával most ne foglalkozzunk. A Szociális és Egészségügyi Bizottság 1996. január l-ig a közgyűlés elé terjeszti a rendelet módosítását, az egész rendelet vitája most nem időszerű. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy a Kormány által biztosított keretből fennmaradó összeg milyen módon kerül felhasználásra? Dr. Lukácsa Erzsébet: A rendelet előírja, hogy azt az összeget, amelyet az önkormányzat nem használ fel vissza kell 1996. február 15-ig utalni. Palotás Tibor: Az aljegyzőnő azt is mondta, hogy a fennmaradó összeget a közhasznú munkavégzéssel kapcsolatban lehet felhasználni, és erről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban is esett szó. Milyen alapon utaljuk át egyes cégeknek a fennmaradó pénzt? Hogyan nyerhetik ezt el azok a cégek, amelyek közhasznú munkásokat foglalkoztatnak? Dr. Lukácsa Erzsébet: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén elhangzott, hogy lehet ezt megkapni. A Polgármesteri Hivatal jelenleg 128 közhasznú munkást alkalmaz. Számukra a felszerelést, egyéb védőeszközt kell vásárolni. A fennmaradó összegről számlákkal pontosan el kell számolni. Cserti Tibor: Most elószőr került Nagykanizsa relatíve kedvező helyzetbe. A Gazdasági és Városüzemeltetési valamint Pénzügyi Bizottság folyamatosan tájékoztatást kapott, hogy Nagykanizsán kirívó mértékben magas volt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők köre, és jelenleg is magas. 16 Jogszabálymódosítás alapján 90 napos munkában eltöltött napot kell igazolni, hogy továbbra is ezek az érintettek kaphassák a támogatást. A foglalkoztatók jelzése alapján valószínűsíthető volt, hogy nagyon sokan bejelentkezés nélkül dolgoznak, így jogosulatlanul veszik fel a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Nagykanizsán ezeknek a száma megközelítette a 750 főt. Az önkormányzatnak elemi érdeke volt felajánlani a munkalehetőséget az érintettek részére. Munkajogilag a foglalkoztató csak a Polgármesteri Hivatal lehet. Határozott idejű szerződések jöttek létre, és tömeges mennyiségben jutottak ezek az emberek munkalehetőséghez. Szeretném, ha nyilvánosságot kapna ez a dolog, és tegyük lehetővé méginkább a foglalkoztatást. Teljesen természetes dolog, hogy eszközt, anyagot kell vásárolni. Például érdemes megnézni a Mindenszentek ünnepéhez közeledve nagyon sok köztemető állapotát. Közös érdek a város számára az összeg teljes arányú felhasználása. Nagykanizsa 98%-ban gázzal ellátott, most lehetőségünk van a városüzemeltetési hátrányok csökkentésére, a városüzemeltetés egyéb területein kell ráfordításokat kiváltania. Suhai Sándor: Az itt beszerzett munkaeszközök a Polgármesteri Hivatal leltárába kerülnek. Kelemen Z. Pál: Kérem a polgármestert, hogy vonja meg a szót azoktól - adott esetben nevezetesen Palotás Tibortól - akik nem az üggyel kapcsolatban szólnak hozzá. A pénzmaradvány felhasználása nem a rendelet tárgya. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy hozzunk határozatot arról, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság kísérje figyelemmel a megmaradt összeg felhasználását. Szerintem hozzátartozik ez is a rendeletmódosítás témájához. Tüttő István: Elkészült már egy elemzés az eddig elkészült közhasznú munkáról, melyből meg lehet győződni az eddigi eredményekről. Palotás Tibor: A kérdésemre adott válasz engem megnyugtatott, mert a vásárolt eszközök az önkormányzat leltárába kerülnek, megjegyzem, én nem a közhasznú munka ellen vagyok. Az egyszeri támogatás összegére vonatkozóan a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság más összeget szavazott meg, ugyanis a 7. § (5) bekezdésében 300 Ft/m2 hozzájárulás szerepel. A Kormány azoknak a támogatását kívánja, akiknek naponta 500-1.000 Ft-ba kerülne a fűtés, ezért a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság többségi szavazattal elfogadta az 1.000 Ft/m* hozzájárulási összeget. Módosító javaslatként kérem ezt figyelembe venni. Másik javaslatom, az egyszeri támogatás összegére vonatkozik, amelyet javaslok 150.000 Ft-ban megállapítani. A 4/A. § 1.000 Ft-ban jelöli meg a lakásfenntartási támogatás összegét. Megkeresett egy állampolgár, akinek lakástörlesztési kölsége 4.290 Ft-ra emelkedett. A kiadásai 11.990 Ft-ot tesznek ki, ezzel szemben a bevétele 11.786 Ft rokkantsági nyugdíj. Ehhez kap az önkormányzattól a rendelet értelmében 1.000 Ft lakásfenntartási támogatást. Kérem, hogy a Szociális és Egészségügyi Osztály adott esetben mérlegelje, kinek kell többet adni esetleg 1.000 Ft-nál 17 ahhoz, hogy megélhessen. Ne kelljen külön a rendelet módosítását kérni, és arra hivatkozni, hogy a képviselők szavazták meg ezt a rendeletet. Kérem Dr. Csákai képviselőt, hogy ebben az egy esetben most a rendelkezésre álló összegen belül járuljon hozzá, hogy a rendelet 4/A. §-át húzzuk ki, és az előbbieket értelmében legyen lehetőség mérlegelésre. Suhai Sándor: A napirend a rendelet kiegészítéséről szólt, de mivel pontosan nem jelöltük meg azt, hogy melyik pontokban kerül kiegészítésre a rendelet, így Palotás képviselő kérését nem tudom elutasítani. Dr. Csákai Iván: A jelenlegi rendeletünk a pénzügyi keretek miatt a határok eltörlésével kezelhetetlenné válik. Szeretném kérni, hogy ha a Palotás képviselő által kért egyszeri hozzájárulás, maximális 150.000 Ft-ban szavazására kerül sor, a 7. §-nál kérem (8) bekezdésként a rendeletbe foglalni, hogy ez jelenleg most 1995-ben érvényes, most csak egyszeri támogatásra kaptunk 15 millió forintot, egyszeri elbírálásról van sző. Suhai Sándor: A rendelet 7. §-ának (7) bekezdésének utolsó mondata tartalmazza, hogy a hozzájárulás kifizetése 1995. december 31-ig történik. Cserti Tibor: Jogos Dr. Csákai képviselő felvetése, javaslom, hogy a hatályát a záró rendelkezések között kellene megjelölni konkrétan a 7. §-ra megszorítőan értelmezni. Simánné Mile Éva: A 7. § (1) bekezdésében szerepel, hogy 1995-ben részesíthetők támogatásban, ezzel kizártuk a jövő évi támogatási igényeket. Palotás Tibornak válaszolom, hogy más városokhoz képest az egy főre jutó jövedelemhatárok sokkal magasabbak Nagykanizsán. Jelenleg 32 lakásra számolunk. Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén Palotás képviselő javasolt 300 Ft/m2 helyett 1.000 Ft/m3 hozzájárulást, de 500 Ft/m2 volt az az érték, amelyet a bizottság támogatott. Az egyszeri támogatásra vonatkozóan pedig 100.000 Ft-ban állapodtunk meg. Krémer József: Szeretném kérni a közgyűlést, hogy ebben a napirendben mielőbb döntsünk, ne vitatkozzunk, hiszen Nagykanizsa 15 milliót forintot kapott 32 háztartásra vonatkozóan. Sokkal rosszabb esetben lévő települések ennél az összegnél sokkal kevesebb támogatást kaptak. Tarnóczky Attila: Bár Palotás képviselő javaslatát a lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan támogatom, de ilyen ad hoc alapon nem lehet ezt eldönteni, ezt majd az általános rendeletmódosításkor lenne szerencsésebb javasolni. Palotás Tibor: Böröcz Zoltánnak válaszolom, hogy az előterjesztésemet megszavazta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a 150.000 Ft-os egyszeri támogatás valóban nem került megszavazásra. Tarnóczky Attilának pedig azt válaszolom, hogy ismerve a közgyűlést egy rendeletmódosítás egyéb esetben 18 hónapokat, akár fél évet is igénybe vehet. Kérem, döntsünk erről most. Suhai Sándor: Ha beszúrjuk a rendelet szövegébe, hogy "minimum", akkor 1.000 Ft-nál kevesebb nem adható. A jelenlegi anyagi helyzetünkben minimumszinten tudjuk kielégíteni az igényeket. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy egyes esetekben akár 2.000 Ft-ot is lehet adni. Dr. Csákai Iván: Kérem szavazzunk a 7. §-ról, Palotás Tibor javaslatát még a polgármester módosításával sem tudom elfogadni, ezt a Szociális és Egészségügyi Bizottság ki fogja dolgozni, és 1996. január l-re a közgyűlés elé terjeszti. Tüttő István: Javaslom, hogy az egyszeri hozzájárulást jobban ösztönözzük, mivel az kiváltásra ad lehetőséget egy gazdaságtalan fűtési mód esetében. Aki továbbra is a HTO fűtési módot választja, alacsonyabb szinten kellene támogatni. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila módosító javaslata, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság kísérje figyelemmel a gazdaságosabb fűtésre történő átállás támogatásából megmaradt összeg felhasználását. Kérdezem az előterjesztőt egyet ért-e a módosítással? Dr. Lukácsa Erzsébet: Igen. Suhai Sándor: Tarnóczky Attila módosító javaslata, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság kísérje figyelemmel a gazdaságosabb fűtésre történő átállás támogatásából megmaradt összeg felhasználását. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 205/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési valamint a Pénzügyi Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a gazdaságosabb átállás támogatásából megmaradt összeg felhasználását. Határidő: Folyamatos és 1996. január 15. Felelős : Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke Suhai Sándor: Palotás képviselő módosító javaslata, hogy a 7. § 19 (5) bekezdésében a 300 Ft/m2 helyett 1.000 Ft/m2 legyen a támogatás. Kérdezem az előter jesztőt'', el tudja-e fogadni a módosítást? Dr. Lukácsa Erzsébet: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért Palotás képviselő módosító javaslatával, hogy a 7. § (5) bekezdésében 1.000 Ft/m2 támogatás szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 7 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Szintén Palotás képviselő javasolta, hogy a 7. § (4) bekezdésében szereplő egyszeri támogatás összege 100.000 Ft helyett 150.000 Ft legyen. Kérdezem az előterjesztőt el fogadja-e a módosítást? Dr. Lukácsa Erzsébet: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (4) bekezdésében szereplő egyszeri támogatás összege 150.000 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Tüttó István: Böröcz képviselő a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nevében a 300 Ft/m2 helyett 500 Ft/m2-t javasolt. Én 400 Ft/m2 támogatást javaslok a 7. § (5) bekezdésében, és 500 Ft/m2 támogatást a 7. § (2) bekezdésében. Meg kell különböztetni azokat az igénylőket, akik vállalják a technológiai fejlesztést. Suhai Sándor: Elfogadható ez a javaslat az előterjesztő szerint? Dr. Lukácsa Erzsébet: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (5) bekezdésében 400 Ft/m2 támogatást, a 7. § (2) bekezdésében 500 Ft/m2 támogatás szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet 4/A. §-ában szerepeljen a "minimum" szó, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. 20 Suhai Sándor: Aki az elfogadott módosításokkal együtt a rendeletmódosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 30/1995. (X. 30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 30/1995. (X. 30.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 11.) Javaslat a Zeneiskolában fizetendő térítési díjakról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Mivel az Oktatási törvény módosítása nem következett be, viszont a térítési díjakat érvényesíteni kell, kérem a rendeletmódosítás elfogadását. Suhai Sándor: Aki a rendeletmódosítást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 31/1995. (X. 30.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/1995. (X. 30.) számú rendelete a Zeneiskolában fizetendő térítési díjakról szóló 19/1994. (VIII. 29.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 12.) Tájékoztató a Városi Kórház rekonstrukciójáról Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Suhai Sándor polgármester Balogh Tibor: Miből adódik a két és fél hónapos csúszás a rekonstrukcióban, és ezért a kivitelezőt terheli-e kötbér? Dr. Szabó Csaba: Egy kórházrekonstrukciónál, ahol folyamatos 21 üzemet kell fenntartani számos oka lehet egy két és fél hónapos csúszásnak, amelynek súlyos anyagi konzekvenciái vannak a kórház működésére is, utalnék a jól kimutatható bevételcsökkenésre. Imre Béla: A két és fél hónapos csúszás az elsó ütem átadásában bekövetkezett effektív csúszás, nagyon sok összetevője van. Nem mondható ki egyértelműen a kivitelező hibája, ugyanis az üzemeléssel kapcsolatosan nagyon sok munkaterület átadása részlegesen, folyamatosan történt. A kivitelezővel folyamatosan egyeztetünk. Suhai Sándor: Részt vettem a legutóbbi koordinációs megbeszélésen, ahol a kötbér is szóba került, azonban egy komplex megállapodás keretében elálltunk kötbérigényünktől. Cserti Tibor: Mintegy három hónapos időtartamú folyamatos egyeztetésre került sor a kivitelezővel, lebonyolítóval, üzemeltetővel. A szerződéses kötelem - amely kiterjed a ZÁÉV-re, mint generálkivitelezőre - szigorú feltételeket támasztott, mindegyiket jogszerűen érvényesítettük, beleértve a kötbérigényt is. Ez nem kötbér jogcímen fogalmazódik meg, de gyakorlatilag mintegy 30 millió Ft-os követelésállomány került rendezésre nullszaldós állapot mellett. Hozzáteszem, hogy üzemelő intézményről van szó, ugyanakkor a beruházónak a működő intézményben való munkavégzése előre nem látható eseményekkel járt. Önmagában a kórházban található mozaik 3 hét problémát eredményezett, a megbontással nagyon sok előre nem kalkulálható pótmunka járt. A két és fél hónapos csúszás behozható, átmeneti ütemlemaradásról van szó. Czobor Zoltán: A beszámoló tartalmazza, hogy a második ütem esetében továbbra is gondként mutatkozik a vám- és adó jogszabályok változásából adódó többletteher rendezése, melyet a kivitelező vállalat érvényesíteni kíván. Szeretném megkérdezni, hogy milyen összegről van itt sző, benyújtotta-e a kivitelező az igényét, illetve milyen lehetőségeink vannak arra, hogy ezt ne tudja érvényesíteni? Cserti Tibor: A szerződés egyeztetése kapcsán az első ütem és az eddigi szakaszok kapcsán az érvényesítést kizártuk, ez csak a hátralévő ütemekre vonatkozik. Igényét a kivitelező továbbra is fenntartja, de összegszerűen nem jelölte meg. Az önkormányzat nem követett el hibát, egy esetleges per során az Állami Fejlesztési Intézetet illetve azon keresztül a Kormányt kell perbe vonni II. rendű alperesként. Meggyőződésem, hogy ezt a pert az önkormnyzat megnyerheti. A bírói út azonban csak akkor vehető igénybe, ha tárgyalásos úton nem tudunk megegyezni. Az önkormányzat felkészült ennek pénzügyi kezelésére is, megfelelő tartalékkal rendelkezik. Dr. Csákai Iván: A kórházrekonstrukció utolsó üteme mikor lesz átadva, milyen készültségi fokban? Suhai Sándor: Terveink szerint 1996. novemberében 100%-os készültségben. 22 Tüttő István: A vértranszfúziós állomás jelentős bevételhez is juttathatja a kórházat, ha megfelelő eszközökkel rendelkezik. Foglalkozik-e a kórház vezetése ennek a fejlesztésével, vagy egyenlőre ez forráshiány miatt nem lehetséges? Dr. Szabó Csaba: A vérellátás átalakításával lényeges bevételhez jutott volna a kórház, azonban 1995. november l-jétől a vérellátó szolgálatot az állam visszavette, és az összes ezzel kapcsolatos reform visszavonásra került. Azonban más szempontok miatt nem szerepelt a vérellátás orvostechnikai fejlesztésének ez a szintje a kórház terveiben, ugyanis hiányzik az akkreditáció. Ma Magyarországon az összes előírtan ellenőrzött fertőző betegségek ellenőrzése csak egy bizonyos technikával elfogadott. Ennek a technikának az ellátása központosítva van, és a nagykanizsai állomás nem kapta meg az engedélyt erre. Az akkreditáció megszerzésére törekedni fogunk. Suhai Sándor: Aki elfogadja a Városi Kórház rekonstrukciójáról szóló tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 206/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórházrekonstrukciójáról szóló tájékoztatót elfogadja. b.) az 1995. évben felhasználásra kerülő 1994. évi céltámogatásos kórházi gép-műszer beszerzés műszerlistáját a 3. sz. melléklet szerint jóváhagyja. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Tájékoztató a Városi Kórház szakmai működéséről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Marton István: Milyennek ítéli meg Dr. Szabó Csaba a jövő évi finanszírozási helyzetet az ideihez képest? Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság és a Közgyűlés is tárgyalta a kórház egyszemélyi, főigazgatói pályázatának kiírását. Miért nem került kiírásra ez a pályázat? Ha nem kell pályázat, akkor a Szervezeti és Működési Szabályzatot miért nem módosították? 23 Dr. Szabó Csaba: Az Egészségbiztosítóval kötött szerződés holnap kerül aláírásra, így eddig nem tudtuk a tájékoztatóban ismertetni tényszerűen a jövő évi finanszírozást. A kórház a magyarországi kórházak finanszírozási helyzetében úgynevezett "városi I. kórház" kategóriával rendelkezik, amely azt jelenti, hogy 12-nél több gyógyító osztállyal működik. Ez a kategória a rendszerben középső helyet foglal el. A finanszírozás minden kórháznak egységes, ugyanolyan betegség gyógyításáért járó ugyanolyan összeget utal az Egészségbiztosító által, ebből adódik a havi összteljesítmény, amelyből fenn kell tartani az intézményt. A kategóriák mellé szorszószámok vannak rendelve, ez a nagykanizsai kórház esetében 0,92. Ez azt jelenti, hogy minden eddigi teljesítményünk 0,92-vel beszorzásra kerül. Ezenkívül szakmai szorzókat is bevezetett az új finanszírozási rendelet, amely az orvosszakmákat különféle - a munka költségigénye szerinti -szorzóval látja, például a baleseti sebészet szorzószáma 1,18. A kórház 16 gyógyító osztálya közül 12 szorzószáma nem éri el az 1,0-t. Az 1995. I. félévi tényadatok birtokában 10%-os nominális bevételcsökkenésre számíthatunk 1996. január l-jétől. Ez a magyarországi kórházak általános helyzete. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az 1991. évi XX. törvény 133. §-a 1995. június 30-ával hatályon kívül lett helyezve. A hivatkozott § e.) pontja mondta ki, hogy a közgyűlés kinevezi az órvos-igazgatót, gazdasági igazgatót és az ápolási igazgatót. Ennek ellenére a közgyűlés dönthet, hogy a hármas vezetést tartja fenn a továbbiakban, vagy egy vezetőt nevez ki. Ebben a kérdésben a közgyűlés még nem döntött, a Szociális és Egészségügyi Bizottság sem terjesztette ezt a közgyűlés elé. Jelenleg a kórháznak olyan Szervezeti és Működési Szabályzata van, amelyet 1987-ben alkottak és már nem érvényes, 1993-ban a tervezetet pedig a közgyűlés nem hagyta jóvá. A közgyűlésnek döntenie kell a vezetés módjáról, és csak ezután lehet pályáztatni azt. Suhai Sándor: A gazdasági igazgatót a közgyűlés felmentette. Ennek kapcsán kell eldönteni, hogy milyen formában működik a kórház, melynek függvénye lesz az, hogy milyen formában pályáztatunk. Dr. Csákai Iván: A jelenlegi kórház orvos-igazgató a közgyűlés döntése szerint a kórház első számú vezetője. Az első számú vezetőnek a megbízatását szerette volna a Szociális és Egészségügyi Bizottság a közgyűlés elé terjeszteni, a pályázat nem lett meghirdetve. Suhai Sándor: A Szociális és Egészségügyi Bizottság konkrét, erre vonatkozó javaslatával nem találkoztunk. Javaslom, hogy 1995. november 7-én, a közmeghallgatás után egy soronkívűli közgyűlést tartsunk, és ott tárgyaljuk meg Dr. Csákai képviselő javaslatát. Cserti Tibor: Nagyon fontos kérdés az SZMSZ jóváhagyása, mivel a rekonstrukciós program elfogadásával változik a kórház működési rendszere. Az Egészségbiztosítási Pénztárral megkötendő szerződéssel változik a kórház feladatstruktúrája. A közgyűlésnek a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóvá kell hagyni. Az SZMSZ része a vezetési struktúra, amelyet meg kell tárgyalni a 24 bizottságoknak is. Ez a döntés mindenki számára fontos. Kérdésem, hogy Dr. Szabó Csaba milyennek Ítéli meg most a kórház jelenlegi feladatellátására vonatkozó működési struktúrát, hogyan illeszkedik ez a rekonstrukciós programhoz, az egészségügyi kormányzat finanszírozási és szakmai elképzeléseihez? Hosszabb távon mit javasol fejleszteni és bizonyos értelemben elhagyni? Dr. Szabó Csaba: Az 1995. évre előirányzott kórházi kapacitáscsökkentések felülvizsgálata befejeződött. Az új struktúra mellékletként szerepel az írásos előterjesztésben. Az én meggyőződésem az, hogy a kórház kapacitásfelülvizsgálatok tovább folytatódnak, nincs egyetértés a megoldás módjáról, remélem, hogy a nagykanizsai kórházat drasztikusan nem érinti az a további kapacitásfelülvizsgálat, ami előtt állunk. Az ellátás hangsúlyainál - fekvőbetegellátás, járóbetegellátás, háziorvosi szolgálat - valóban szabályozástechnikai szinten még további eltolódásra lenne szükség, azonban ebben a kórház csak passzív szerepet tud játszani. A kórház a bevételek növelésében érdekelt, az Egészségbiztosító pedig a költségek csökkentésében. Ennek a két tényezőnek kell kiegyenlítődnie. Tarnóczky Attila: Szeretnék határozati javaslatot előterjeszteni: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a kórháza szakmai működéséről szóló beszámolót tudomásul veszi,- és megköszöni a kórház munkatársainak a működőképesség fenntartására tett erőfeszítéseit.". Suhai Sándor: Tarnóczky Attila képviselő határozati javaslatát szeretném kiegészíteni egy második ponttal, mely szerint a testület foglaljon állást abban, hogy a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgató pontosítsa és terjessze jóváhagyásra a közgyűlés elé 1995. november végéig. Aki egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház szakmai működéséről szóló beszámolót tudomásul veszi és megköszöni a Kórház munkatársainak a működőképesség fenntartására tett erőfeszítéseit, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés utasítja a Kórház igazgatóját, hogy dolgozza át a Kórház jelenlegi Szervezeti és Működési Szabályzatát és terjessze a közgyűlés elé jóváhagyás végett, határidő 1995. november 28., felelős Dr. Szabó Csaba, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadj. Suhai Sándor: Aki a tájékoztatót a módosításokkal együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. 25 A kögzyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 207/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza szakmai működéséről szóló beszámolót tudomásul veszi és megköszöni a Kórház munkatársainak a működőképesség fenntartására tett erőfeszítéseit. b.) A közgyűlés utasítja a Kórház igazgatóját, hogy dolgozza át a Kórház jelenlegi Szervezeti és Működési Szabályzatát és terjessze a közgyűlés elé jóváhagyásra. Határidő: 1995. november 28. Felelős : Dr. Szabó Csaba orvosigazgató 14.) Javaslat a közgyűlés 144/1995. számú határozatának módosítására, és a Nagykanizsai Zenepártolók Egyesületének támogatására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Béres Márton: Egyetértek a Zenepártolők Egyesületének támogatásával. Szeretném tudni, hogy mit jelent a Polgármesteri Hivatal előirányzatának emelése. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A Kulturális Alapnál 2,1 millió Ft volt az időarányos rész az iskola költségvetésében a zenekar működtetésére elkülönítve. Az előirányzat emelésére a közgyűlés jogosult, és ez a 779.000 Ft a Zenepártoló Egyesület számlájára kerülne átutalásra. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 208/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 144/1995. számú határozat I. pontját módosítja, elrendeli a nagykanizsai Állami Zeneiskola 1995. évi költségvetésének - a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok tanulónkénti 6.600 Ft-tal történő - csökkentését az 1995. október 1-i 26 statisztikai jelentés alapján 29 főre 191.000 Ft értékben. Határidő: 1995. november 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a korábban Zeneiskolában működő Szimfonikus Zenekar és Tanári Fúvósötös fenntartására és működtetésére megalakult a Nagykanizsai Zenepártolók Egyesülete. A közgyűlés a zenekarok működtetéséhez 1995. évre 779.000 Ft támogatást biztosít a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális feladatok támogatási előirányzatának emelésével, a Zeneiskola költségvetésének egyidejű és azonos összegű zárolása mellett. Az előirányzaton belül 226.000 Ft a személyi juttatás, 305.000 Ft a társadalombiztosítási járulék és 248.000 Ft a dologi előirányzat. Határidő: 1995. november 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a könyvvizsgálói pályázat kiírására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Az 1995. évi XLVIII. törvény szerint a megyei jogú városi önkormányzat képviselő testülete köteles könyvvizsgálót megbízni. Az előterjesztést megtárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a könyvvizsgálói pályázat kiírásával egyetért. Kérem az előterjesztés elfogadását. Marton István: Az előterjesztésből kiderül, hogy ez a megbízás 1996. elejétől 1998. év végéig szól, azonban ez sehol sincs leírva. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja azzal, hogy a 3 évi időtartam pontosan legyen meghatározva a pályázati kiírásban, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 209/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995. évi XLVIII. törvény 120. §-a alapján pályázatot ír ki könyvvizsgálói feladatok ellátására 1996. január 1-től 1998. december 27 31-ig. A pályázatot a polgármesterhez (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) kell benyújtani. Határideje: 1995. november 30, elbírálásának határideje: 1995. december 15. A pályázathoz csatolni kell: - a PM által kiállított könyvvizsgálói engedélyt, - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, - nyilatkozatot az összeférhetetlenségről, - igazolást költségvetési intézménynél szerzett 5 évnél hosszabb idejű gyakorlatról, a könyvvizsgáló felelősségbiztosítását. A pályázatnak tartalmazni kell: a vállalási díjat, - az együttműködésre vonatkozó elképzeléseket. Határidő: 1995. november 30. és 1995. december 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A közgyűlés felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot a benyújtott pályázat előzetes elbírálására. Határidő: 1995. december 15. Felelős : Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 16.) Javaslat az Országos Mentőszolgálat Nagykanizsai Állomása támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Röst János: Az előterjesztés szerint 200.000 Ft-os támogatást a védőnői hálózat műszerezettség javítására biztosított keret terhére javasolják. Javaslom, hogy ne ennek a keretnek a terhére támogassuk a Mentőállomást. Cserti Tibor: A védőnők 300.000 Ft-os igényt terjesztettek elő, mellyel szemben Önök megszavaztak 1,2 millió Ft-ot. A közgyűlésnek kell arról dönteni, hogy ezt az összeget csökkentik-e 1 millió Ft-ra, vagy pedig másik forrást kell keresni a Mentőállomás támogatására. Mi forrást csak a hitelkereten belül 28 tudunk megjelölni. Palotás Tibor: Javaslom, hogy ezt a 200.000 Ft-ot más keretből teremtsük elő. Suhai Sándor: Javaslom, hogy maradjon el a határozati javaslat első mondatából, hogy a védőnői hálózat terhére történik a támogatás, ha a kamatbevétel terhére meg lehet oldani. Mátyás József: A vődőnői hálózat műszerbeszerzésénél még nem értünk az árajánlat kérés végére, azonban az elbíráláskor valószínű, hogy az 1 millió Ft is elegendő lesz a műszerek beszerzésére. Böröcz Zoltán: Javaslom, hogy mindenképpen nevezzünk meg forrást támogatásra. Suhai Sándor: Javaslom a nem tervezett, de befolyt kamatbevételek terhére állapítsuk meg a támogatást. Czobor Zoltán: Nem értek egyet a javaslattal, az egészségügyre fordított támogatásokból kell megnevezni. Magyar József: Javaslom, hogy zárjuk le a vitát- és szavazzunk. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslatból kimarad az, hogy a támogatást a védőnői hálózat műszerezettség javítására biztosított keret terhére állapítsuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: Mindenképpen meg kell jelölni a forrást, mivel ha ez nem történik meg, költségvetést kell módosítani. Suhai Sándor: Javaslom a céltartalék terhére. Cserti Tibor: Igen, így elfogadható. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel elfogadja, hogy a költségvetési tartalék terhér történjen a támogatás, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 29 210/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a költségvetési tartalék terhére a Nagykanizsai Mentőállomást 200.000 Ft-tal támogatja. Felkéri a polgármestert, hogy döntéséről tájékoztassa a Mentőállomás vezetőjét, továbbá intézkedjen a fenti összeg átutalásáról. Határidő: 1995. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 17.) "Vasút a gyermekekért" Alapítvány és az önkormányzat közötti megállapodás módosítása (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodássál a következő határozatot hozza: 211/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy "A vasút a gyermekekért" Alapítvány és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között 1994. szeptember 8-án létrejött megállapodás kiegészüljön a mellékelt megállapodás szerint. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás kiegészítésének aláírására. Határidő: 1995. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 18.) Solti Károly lemondása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Czobor Zoltán: Javaslom egészítsük ki a határozati javaslatot azzal, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az új tag személyére következő közgyűlésre tegyen javaslatot. Suhai Sándor: Aki ezzel a módosító javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 30 A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést a módosító javaslattal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 212/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi Solti Károly Nagykanizsa, Ady E. u. 37/a. szám alatti lakosnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságáról történő lemondását. Köszönetét fejezi ki Solti Károlynak a bizottságban végzett munkáért. Megbízza az aljegyzőt, hogy a közgyűlés döntéséről nevezettet értesítse. Határidő: 1995. november 10. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző b.) A közgyűlés felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a bizottság új tagjának személyére a következő közgyűlésre terjesszen be javaslatot. Határidő: 1995. november 28. Felelős : Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 19.) Önálló képviselői indítvány Szervező bizottság alakítására a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére Előadó: Dr. Hováth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: A kezdeményezés Papp Ferenc képviselőtől ered. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta az indítványt, 2-3 nagy rendezvényt javasol, azon kívül iskolai és egyéb rendezvényeket, melyek egyeztetését az intézményekkel a bizottság vállalja. Az anyagi fedezetet, amely 1,5-2 millió Ft lenne az előzetes számítások szerint, a jövő évi költségvetésben 31 kellene biztosítani. Kérem a közgyűlést bízza meg az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy tegyen javaslatot a bizottság tagjaira és elnökére és a következő közgyűlésen ismertesse a programjavaslatot. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 213/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a Honfoglalás 1100. évfordulója megünneplésére létrehozandó szervezőbizottság elnökére, tagjaira tegyen javaslatot, valamint terjessze elő programjavaslatát a következő közgyűlésre. Határidő: 1995. november 28. Felelős : Dr. Hováth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 20.) Megállapodás az Edison Mozi Kft. valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között a Nagykanizsai Mozi üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Tüttó István: A megállapodás létrejöttének oka az volt, hogy a korábbi elképzelések nem valósultak meg, mivel a DIPOL-H Kft. -amely vállalta névleges bérleti díjért a Mozi üzemeltetését nem hajlandó az eredeti megállapodásnak megfelelően tárgyalni, ezért meg kellett újítani az Edison Mozi Kft-vel a szerződésünket. Ennek a szerződésnek az 5.) pontja szerint 400.000 Ft támogatásban kellene az önkormányzatnak részesíteni a Kft-t a fűtésre, mivel e nélkül nem vállalják a vetítést. Ez az összeg véleményem szerint elfogadható, emellett ki kellett fizetnünk az 1993-ban kötött szerződés alapján a vetítőgépek és tartozékaik árát. Ennek az összegnek a kifizetésével késedelemben voltunk és a késedelmi kamat miatt nem kértünk bérleti díjat a vetítőgépek üzemeltetése után. A Kft. vállalta a vetítőgépek karbantartását és ennek a költségeit nem számlázza le. Kérdés, hogy vállaljuk-e a 400.000 Ft-os támogatást, vagy pedig megszüntetjük a Mozit. Ezen összeg forrásául a többletbevétel kamatát javaslom megjelölni, vagy pedig a költségvetési tartalékot, ha erre mód van. A megállapodás a mai napot jelöli meg az első részlet fizetésére. 32 Czobor Zoltán: Javaslom a megállapodás elfogadását. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a közgyűlés utasítsa az alpolgármester, hogy vagy kösse meg a jövó keddi közgyűlésig a szerződést a DIPOL-H Kft-vel, vagy pedig közölje a céggel, hogy a korábbi ajánlatunktól elállunk. Suhai Sándor: Egyetértek a javaslattal, mivel valószínűleg a DIPOL-H Kft. nem fogja aláírni a szerződést. Marton István: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatot terjeszthetne a Mozi ügyében ez év végéig a közgyűlés elé. Suhai Sándor: Aki a megállapodást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 214/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Edison Mozi Kft. és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata között a Nagykanizsai Mozi üzemeltetésére kötött megállapodással. A közgyűlés felhatalmazza az alpolgármestert, hogy a megállapodást az Edison Mozi Kft-vel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: 19 95. november 5. Felelős : Tüttő István alpolgármester Tüttő István alpolgármester átveszi az ülés vezetését. 14.) Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság állásfoglalása Marton István képviselő Suhai Sándor kollégiumi férőhelyvásárlás ügyével kapcsolatos interpellációjára Előadó: Balogh György az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság Elnöke Tüttő István: Az 1995. augusztus 29-i közgyűlésen Marton István képviselő interpellációt nyújtott be azzal kapcsolatosan, hogy az 1995. június 27-i közgyűlési jegyzőkönyvből hiányzik a kollégiumi férőhelyvásárlási üggyel kapcsolatos határozat. Az 33 interpellációra Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző írásban válaszolt. A választ azonban sem Marton István képviselő, sem a közgyűlés nem fogadta el. Az 1995. szeptember 26-i ülésen a közgyűlés megbízta az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy vizsgálja meg az interpellációra adott választ. A bizottság megvizsgálta a kérdést és ennek kapcsán kerül sor a mai napon a 14. napirendi pontra. Balogh György: Alpolgármester úr a történeti bevezetőt elmondta, így én csak röviden a kérdés lényegével, vizsgálatunk tárgyával foglalkoznék. Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző írásban válaszolt Marton István képviselő interpellációjára, amelyben formai, alaki, illetve tartalmi hibákra, hiányosságokra való hivatkozással elvetette azt a kívánságot, hogy határozatként szerepeljen az akkori szavazás végeredménye. Aljegyzőnő hivatkozott a Szervezeti és Működési Szabályzatra, az önkormányzati törvényre, melyek kimondják, hogy egy napirend tárgyalásánál a vitát követően kerül sor határozathozatalra, illetve rendeletalkotásra. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság véleménye 4 szavazattal, 3 ellenszavazattal az volt, hogy 1995. június 27-én határozat született, függetlenül attól, hogy a későbbiekben ezen határozat a napirendi pont tárgyalásának keretében nem került megvalósításra, de magát a szándékot - amelyet a polgármester úr javasolt, hogy egy fegyelmi bizottság álljon fel - a közgyűlés elfogadta, melyet a jegyzőkönyv is tartalmaz. Ezt a döntést határozatnak kell minősíteni, mert a határozathozatal nem függ attól, hogy előtte van-e vita, vagy sem. Az rossz összefüggés keresés, hogy csak vita után lehet határozatot hozni. Számtalan példa volt vita nélküli határozathozatalra ügyrendi kérdésre és így tovább. A kettő ílymódon nem hozható össze. Négyünknek az volt a véleménye, hogy igenis határozat született, amelynek a jegyzőkönyvben is nyoma kell, hogy legyen. Tehát nyilvántartásba kell venni, számot kell adni neki. Végülis ezt az előterjesztést hozzuk a közgyűlés elé, amelyről lehet vitát nyitni. Ez az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata. Tüttő István: Az SZMSZ 34. § (6) bekezdése szerint ha a közgyűlés nem fogadja el a választ - itt erről volt sző - a polgármester hatáskörébe tartozó kérdéssel kapcsolatosan haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő testületi ülésen tájékoztatást ad. Gyakorlatilag a közgyűlés az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot kérte fel tájékoztatás adására, melynek elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. Ennek szellemében én azt javaslom, - mivel a kérdés is nagyon egyszerű - amit az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság, hogy a 106/1995. számú határozat egészüljön ki a következők szerint: "A közgyűlés a kollégiumi férőhelyvásárlás kivizsgálására 3 fős vizsgálóbizottságot hoz létre." Tarnóczky Attila: Az SZMSZ megengedi, hogy az elnök úr megkérdezze az interpelláló képviselőt, hogy elfogadja-e a választ és utána kell vita nélkül arról dönteni. Tüttő István: Marton Istvánt kérdezem elfogadja-e így a választ, illetve az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság által javasolt határozatot? 34 Marton István: Mielőtt erre igent vagy nemet mondanék, szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy ebben az ügyben vitát éppen Suhai Sándor polgármester javaslatára nem folytattunk, és nem gondoltuk, hogy a fejlemények ilyen fordulatot vesznek és emiatt esetleges rögzítése ennek a határozatnak hónapokat késik. Én az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság határozati javaslat tervezetét elfogadom azzal a kiegészítéssel, hogy ami el lett fogadva az a.) pont legyen, a most javasolt pedig b.) pontként kerüljön megjelölésre, tehát egy önálló alpontja legyen a 106/1995. számú határozatnak. Dr. Lukácsa Erzsébet: Interpellációs kérdésről van szó, így nem kívánok vitát nyitni. Én ezzel a határozattal továbbra sem tudok egyetérteni, amennyiben a közgyűlés ezt a határozatot mégis meghozná, úgy kénytelen vagyok jelzéssel élni mint törvénysértő határozat ellen a Közigazgatási Hivatalhoz. Zsoldos Ferenc: Ügyrendi értékűnek tartom kérdésemet. Van-e egyáltalán lehetőség arra, most, hónapok elteltével, hogy utólagosan egészítsünk ki egy határozatot. Én úgy érzem, hogy Aljegyzőnő talán éppen emiatt érzi ezt a jogszabályokkal ellentétes érdekűnek, értelműnek. Hozzátéve még azt, hogy az eltelt három hónap önmagában - ismereteim szerint - megsemmisítő hatású, tehát jogvesztő. Dr. Lukácsa Erzsébet: Interpellációs kérdésről ván szó, ezért nem szeretnék eltérni a Szervezeti és Működési Szabályzattól. Én úgy érzem, ha ezt a határozatot elfogadná a közgyűlés, akkor jogszabálysértés történne, a magam részéről ezt törvénysértőnek tartom, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz jelzéssel élek. Dr. Csákai Iván: Arra való tekintettel, hogy ügyrendi gombot nyomott meg a képviselő úr és kifejtette véleményét én viszont nem mondhattam el véleményemet. Én azt a megfogalmazást, hogy nem jogszerű ez az előterjesztés, nem tudom elfogadni. Tessék bebizonyítani. Kérem, hogy vitára ne legyen senkinek lehetősége. Balogh György: Tisztázni szeretném, hogy nem interpellációról van szó, hanem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság vizsgálatának eredményéről, mely egy napirendi pont. Viszont a vita csak arról szólhat törvényszerű-e, hogy határozati számmal lássuk el azt a néhányunk szerinti határozatot, mely akkor született és csak akkori érvényességgel, ez természetes. Tehát egy mulasztást pótolunk, visszadátumozva, mert az a határozat igenis megszületett, mégha nem is "nyert értelmet", annak ott van, azon szám alatt a helye. Az már másodlagos kérdés, hogy a határozatnak a.) vagy b.) pontja. Az, hogy kimaradt a jegyzőkönyvből, nem lett megszövegezve, ez valakiknek a hibája lehet, ettől függetlenül az a határozat akkor bizony megszületett, mert szavaztunk róla és nagy többséggel elfogadtuk. Az nem lehet, hogy ennek ne legyen nyoma, sokkal egyszerűbb dolgokról is számmal ellátott határozat jelenik meg. Tüttó István: Az aljegyzőnő bejelentette, hogy szerinte ez a határozati javaslat törvénysértő, ennek ellenére nekem fel kell tennem szavazásra, hogy a közgyűlés egyetért-e a határozati javaslattal, mely szerint "A közgyűlés a kollégiumi férőhely- 35 vásárlás kivizsgálására 3 fős vizsgáló bizottságot hoz létre." Természetesen a 106/1995. számú határozat részeként. 11 képviselő Írásban kérte a névszerinti szavazást. Balogh György felolvassa a Szervezeti és Működési Szabályzat 65. §. (4) bekezdését. Tüttő István: Megismétlem az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatát, hogy a 106/1995. számú határozat egészüljön ki "A közgyűlés a kollégiumi férőhelyvásárlás kivizsgálására 3 fős vizsgáló bizottságot hoz létre". Felkérem az Aljegyzőnőt, tegye lehetővé a névszerinti szavazást. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: (A névszerinti szavazásról készült dokumentum a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 215/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 106/1995. számú határozatát kiegészíti a következő b.) ponttal, és a 106/1995. számú határozatát pedig a.) pontra változtatja. b. ) A közgyűlés a kollégiumi férőhelyvásárlás kivizsgálására 3 fős vizsgálóbizottságot hoz létre. 15.) Képviselői indítvány Kollégiumi férőhely vásárlása ügyében vizsgáló bizottság felállítására Tüttő István: Az 1995. június 27-i közgyűlés a polgármester kollégiumi hely szerzésével kapcsolatban fegyelmi bizottság felállítását határozta el. A bizottság 3 tagjának a kijelölése a mai napig sem történt meg. Suhai Sándor polgármestert kérdezem, mivel személyesen érintett ebben az ügyben, kéri-e zárt ülés tartását? Suhai Sándor: Eddig sem kértem zárt ülést, most sem kérek, nincs mit takargatnom a nyilvánosság előtt. Tüttő István: Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Dr. Csákai Iván, Hajgató Sándor, Magyar József, Marton István, Palotás Tibor és Tarnóczky Attila képviselők indítványt nyújtottak be, melyben napirendi pontként kérték felvenni fegyelmi bizottság felállítását, hogy ezt a kellemetlen ügyet a soronkövetkező ülésen le lehessen zárni és határozati javaslatot is tettek. Most gyakorlatilag annak a fegyelmi bizottságnak a létrehozásában kell döntést hoznunk, melyet az előző vélemény mellett vagy ellenére a testület megtesz. 36 Dr. Lukácsa Erzsébet: Én továbbra is állítom, hogy az előző napirendi pont interpelláció volt. 1995. április 25-én a közgyűlés 61/1995. számú határozatával a Pénzügyi- Bizottság hatáskörébe utalta a pécsi kollégiumi férőhellyel kapcsolatos vizsgálatot. A bizottság a vizsgálatot lefolytatta és annak eredményét a közgyűlés elé terjesztette 1995. május 23-án. Ez a jelentés teljesen mélyrehatóan, dátumszerűen, pontosan megjelölve a személyeket Önök elé terjesztette a pécsi kollégiumi férőhely ügyét. A Pénzügyi Bizottság 5 szavazattal, 2 tartózkodással megállapította, hogy az 1 db kollégiumi férőhely megvásárlásával Suhai Sándor nem követett el jogsértést. A Pénzügyi Bizottság 7 szavazattal (egyhangúlag) javasolta, hogy a közgyűlés bízza meg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy Suhai Sándor ezen intézkedéseit elsősorban etikai szempontból vizsgálja meg. Itt nem volt szó semmiféle fegyelmi ügyről. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elvégezte ezt a vizsgálatot. A bizottság két kérdésben foglalt állást, egyhangúlag 9 szavazattal megállapította, hogy etikai vétséget követett el a polgármester. Abban a kérdésben, hogy jogsértés történt-e, a bizottság 4 nemmel, 3 igennel és 2 tartózkodással úgy foglalt állást, hogy jogsértés nem történt. Az 1995. június 27-i közgyűlésen maga a polgármester úr javasolta, hogy vizsgáló bizottságot állítson fel a közgyűlés annak érdekében, hogy ez az ügy végleg rendezést nyerjen. Ez nem történt meg, tehát vizsgáló bizottságot nem tudott felállítani a közgyűlés annak ellenére, hogy a jogszabály kimondja, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása során vizsgálatot kell tartani, amelyre 3 tagu vizsgálóbizottságot kell megbízni. Ez nem történt meg, a fegyelmi eljárás nem folyt le, az idő közben telt. Az 1995. június 27-i közgyűlést másik két közgyűlés követte és senki nem kezdeményezte a kérdés újbóli tárgyalását, ehelyett az indítványt benyújtók a Közigazgatási Hivatal vezetőjét keresték meg, a választ követően a Belügyminisztériumhoz fordultak. A válasz megérkezett, közben a határidő telt. A polgármesterek jogállásáról szóló törvény 13. §-a kimondja, hogy a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat. Az 51. §. kimondja, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezésétől 3 hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetésétől 3 év eltelt. A felfedezés 1995. május 23-án Önök elé lett terjesztve a Pénzügyi Bizottság jelentése alapján, majd ezzel foglalkozott 1995. június 27-én a közgyűlés az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság jelentése alapján. Mindezek ellenére lépés nem történt és most 1995. október 30-a van, amikor Önök egy vizsgáló bizottság felállításáról döntöttek, amit én törvénysértőnek tartok. Mivel a köztisztviselőkről szóló törvényben a 3 hónapos határidő jogvesztő határidő, fegyelmi eljárást a polgármester ellen nem lehet indítani. Véleményem szerint ezért a vizsgáló bizottság felállítása törvénysértő. Úgy érzem, hogy itt fegyelmi eljárásnak és vizsgáló bizottságnak jogalapja nincs. A törvény magyarázata egyértelműen kimondja, hogy a köztisztviselők jogbiztonsága érdekében kerültek ezek a határidők ilyen rövid időtartamban meghatározásra. Cél az, hogyha a fegyelmi jogkör gyakorlója a kötelezettségszegésről tudomást szerez, akkor minél hamarabb be kell fejezni és nem hónapokon keresztül húzni az ügyet és állandó jelleggel ismételten 37 felmelegíteni. Az elmondottak alapján ismételten kihangsúlyozom, hogy itt fegyelmi eljárás megindításáról már szó nem lehet, mivel jogvesztő a határidő. Dr. Csákai Iván: Az aljegyzónő kifejtette, hogy a jogszerűség betartásával 6 mit nem követett el. Tulajdonképpen a közgyűlésnek volt egy érvényes határozata, mely szerint fel kellett volna állítani egy vizsgáló bizottságot, a jogszerűséget, jogfolytonosságot óneki kellett volna biztosítania, ehelyett mivel kifutottunk 2 nap és 2 órával az időből, most azt mondja, már nem állíthatjuk fel ezt a fegyelmi bizottságot. Az, hogy annakidején a közgyűlés a polgármester javaslatára úgy döntött, hogy 3 tagú bizottság álljon fel, a másik oldal obstrukciója folytán nem jött létre ez a bizottság, mi erről nem tehetünk. Annak ellenére én azt mondom, hogy változatlanul élő problémás dolog amit a polgármester elkövetett. Az, hogy kifutottunk az időből lehet, de aljegyzónő Ön hol volt akkor, amikor be kellett volna tartani a jogszabályokat? Önnek is a közgyűlés határozatát betartva a következő közgyűlésre ide kellett volna hozni, hogy felállítsuk ezt a bizottságot. Balogh György: Egyetlen dologban vitatkozom az Aljegyzőnővel. Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság nem azt javasolta, hogy most határozzuk el a fegyelmi bizottság felállítását, az előbb nem erről döntöttünk, hanem azt mondta és azt fogadtatta el a közgyűléssel, hogy június 27-én ez megtörtént, csak mulasztás történt, nem szerepel a jegyzőkönyvben, óriási különbség. Nem most határoztunk, hanem egy akkori mulasztást pótoltunk. Tarnóczky Attila: A mi álláspontunk az, hogy amikor a közgyűlés annakidején azt a nevezetes döntését hozta, mely tartalommal valóban nem lett megtöltve, akkor határozta el a fegyelmi eljárás megindítását. Való igaz, hogy a köztisztviselői törvény előírja, hogy a vétség felfedezését követő 3 hónapon túl fegyelmi eljárást indítani nem lehet. Értelmezésünk szerint a fegyelmi eljárás megindításának szándékát a testület kinyilvánította, nem telt el addig 3 hónap. Ezzel szemben a köztisztviselői törvény úgy fogalmaz a továbbiakban, hogy a vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni, ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni, ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Nincs előírás arra nézve, hogy a fegyelmi eljárás elindítása és a vizsgáló biztos kinevezése között mennyi időnek kell eltelni. Ezért gondoljuk úgy, van lehetősége a közgyűlésnek, hogy az annakidején nagy többséggel hozott határozatát tartalommal megtöltse. Szeretném jelezni, hogy a vizsgáló bizottságba mind a nyolcan hajlandók vagyunk résztvenni, mivel a múltkori vitának eredménye az volt, hogy elegendő jelentkező nem volt a 3 tagú bizottságba. Minden megoldásra nyitottak vagyunk, végső soron arra is, hogy mindhárom tagját a bizottságnak mi adjuk. Dr. Kerekes József: A fegyelmi eljárás azzal indul meg, ha az arra jogosult személy az érintett személlyel közli. Testületi jogkör gyakorlója esetén 3 tagú bizottságnak kell ezt megtenni. Csákai képviselő úr az Aljegyzónő szemére vetette, hol volt 38 akkor, Csákai úr is itt volt, mi is, egymást unszoltuk, hogy vállaljuk el a bizottsági tagságot, de a bizottság nem állt fel, erről mi tehetünk. Most már semmi értelme nincs a bizottság felállításának. Ezt az ügyet mindenki a maga módján ítélje meg. Az eltelt időszak azt bizonyítja, hogy a képviselők jórésze nemcsak fegyelmi, hanem politikai ügyet akar kreálni. A mostani szándék mögött is ezt látom. Azt javasolom, hogy elégedjünk meg a már meghozott erkölcsi elmarasztalást kimondó határozattal. Ha az Aljegyzőnő tájékoztatása és az általam elmondottak nem elegendőek, akkor kérem vegyék figyelembe a Közigazgatási Hivatal és a Belügyminisztérium levelében foglaltakat. Kelemen Z. Pál: Le járatott ügyet tárgyalunk, mert egyrészről jogvesztett ügyet újítottunk fel, másrészről azért, mert 8 képviselőtársam közül 90 napig nem volt 3 olyan ember, aki vállalta volna, hogy résztvegyen ebben a vizsgáló bizottságban. Harmadszor, mert minden közigazgatási fórumon visszautasításra talált. Végezetül itt nem az volt a cél, hogy a polgármester hibáját kivizsgáljuk, hanem az, hogy politikailag lejárassuk. Zsoldos Ferenc: 1995. május 23-át követően mind az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság, mind a Pénzügyi Bizottság megállapította, hogy törvénysértés esete nem áll fenn, etikai vétség esete igen, mellyel én is egyetértek. Mindkét bizpttság véleményét elfogadta a testület, ha etikai értelemben elfogadtuk a vétséget, akkor most minek vizsgáló bizottság. Annakidején, amikor foglalkoztunk az üggyel, valószínűnek tartom és meggyőződésem, azért nem tudta felállítani a közgyűlés a vizsgáló bizottságot, mert végeredményben lényegi megállapításban azonos mind a pénzügyi, mind az ügyrendi, jogi és közrendi bizottság, és ezzel akkor a testület egyetértett. Ezek alapján úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban az ügy lényege nem változott, ezért indokolatlannak és megalapozatlannak tartom ennek az ügynek a további folytatását. Ezt az ügyet le kell zárni, mely önmagában is lezárult jogi értelemben egyértelműen. Csákai Iván: Június 27-én a közgyűlés elhatározta, hogy felállítja a bizottságot, nem rajtunk múlt, hogy ez nem történt meg. A Közigazgatási Hivatal és a BM azt írta, hogy a közgyűlés joga és kötelessége felállítani a vizsgáló bizottságot, ez nem jött létre. Erről nem az idő tehet, haném akik választ adtak rá, mert nem vagyunk mindannyian olyan járatosak jogilag, ahogy néhányan előadják. Véleményem szerint jelenleg is megvan a jogi alapja a 3 tagú vizsgáló bizottság felállításának. Ha jogellenes lenne a bizottság felállítása, akkor majd valaki ezt eldönti. Czobor Zoltán: Korábban nem támogattam a bizottság felállítását, mert úgy éreztem, hogy teljesen pártatlan és elfogulatlan személyekből nem tudja a közgyűlés kinevezni ezt a bizottságot. Azt a megoldást, hogy független szakértőket vonjon be a bizottság a munkájába - ismerve a magyar jogrendet - szintén nem tudtam támogatni. Ilyen esetekben az érintettnek kell önkritika gyakorlásával a tisztségéről lemondania. Ha ez nem történik meg, akkor nem a közgyűlésnek kell döntenie, hanem a következő választáson, 1998-ban eldöntik a választópolgárok, hogy 39 újraválasztják-e a polgármestert ezzel és egyéb teljesítményével összevetve. Most mégis támogatom a bizottság felállítását, annak ellenére, hogy vannak aggályaim a törvényességgel kapcsolatban. Úgy gondolom meg kell adni azt a lehetőséget a polgármesternek, hogy ezt az ügyet lezártnak tekinthesse. Haimost ezt nem tesszük meg, a bizottság nem áll fel, ez újabb problémákat von maga után, az ügy újból ide kerül. Javaslom a bizottság felállítását. Amennyiben a bizottságba választott személyek egyetértenek azzal, hogy az 1995. november 7-i közgyűlésre előterjesztik a vizsgálatuk eredményét, ebben az esetben javaslom a határozati javaslat módosítását azzal, hogy a beterjesztés határideje 1995. november 7. legyen. Módosító javaslatomat csak akkor tartom fenn, ha ezt a bizottság tagjai ezt megerősítik. Tarnóczky Attila: Kelemen Z. Pál képviselő óvott bennünket attól, hogy lejárassuk magunkat. Szerintünk ez akkor történne meg, ha a történtek felett szemet húnynánk, önök másképp érzik ennek a döntésnek a veszélyét. Úgy érezzük, még abban az esetben is lépéseket kell tennünk, ha ez a közvélemény részéről nem talál támogatásra. Az obstruálást illetően úgy emlékszem, miközben Önök közül elfogultsággal vádoltak többeket, mi ezen az oldalon azt a változatot is el tudtuk volna fogadni, hogy az MSZP képviselőcsoportja 3 vagy 2 vagy 1 embert delegál. Abba nem szívesen mentünk volna bele, hogy az összes, vizsgálatban résztvevő személyt mi adjuk. Úgy érezzük, hogy ebben az esetben elfogultsággal lehetne vádolni a bizottságot, olyan hangulat alakult ki a közgyűlésen, hogy ezt politikai okokból nem nagyon vállalhattuk fel. Valami nincs rendben ebben az ügyben, és ezt szeretnénk jelezni, a történteket a közgyűlésnek már fel kellett volna dolgoznia. Meggyőződésem szerint az lett volna a megoldás, ha a vizsgálóbizottság az első alkalommal felállt volna. Visszautasított bennünket minden fórum, ez bizonyos értelemben igaz, de a belügyminisztériumtól kapott levél szerint ennek a helyzetnek a megoldása a települési önkormányzati képviselők jogszabály által biztosított lehetősége és feladata. Ez a levél 1995. szeptember 25-én kelt, 1995. május 23. óta eltelt négy hónap, ha a minisztériumi főosztályvezető úgy gondolta volna, hogy ebben az ügyben nem lehet semmit sem tenni, minden bizonnyal ezt megírja nekünk. Valóban az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság határozati javaslatát elfogadta a közgyűlés, de ugyanakkor helyt adott a polgármester indítványának, ami a fegyelmi bizottság felállításáról szól. Akkor miért lett megszavazva ez az indítvány, ha már akkor is úgy gondolták, hogy itt nem történt semmi? Én úgy gondoltam annakidején is, hogy van itt mit megvizsgálni és ennek alapján kellene a közgyűlésnek dönteni véglegesen arról, hogy történt-e fegyelmi vétség vagy sem. Tüttő István: Az akkori döntést jelentősen determinálta, hogy a polgármester maga kérte a vizsgálatot, és ezt mindenki el is fogadta. Palotás Tibor: Nem érthetek egyet Zsoldos képviselővel, aki úgy hiszi, hogy az ügy befejezett. Azért nem az, mert ezt az erkölcstelen tettet, nem lehetett egyedül elkövetni. Kíváncsi 40 vagyok rá, hogy működik a Polgármesteri Hivatal, hogyan mehetnek ki iktatószám nélküli levelek is. Tüttő István: Nem fegyelmi vizsgálatot folytatnunk, szeretném felhívni a figyelmét, hogy ez eltér a napirendtől. Palotás Tibor: Ez is hozzátartozik a fegyelmi vizsgálathoz, ezt meg kell oldani. Én azért támogatom a fegyelmi bizottság felállítását, hogy okoljunk ebből, hogy ne következhessen be mégegyszer ilyen eset, hogy két hónapja hivatalban lévő polgármestert valakik esetleg nem jó tanáccsal látnak el. Tüttő István: Vélelmezett gyanúkat is hagyjuk, mert legközelebb ilyen jellegű hozzászólásnál megvonom a szót. Béres Márton: Van egy jogérvényesítési lehetősége, sőt kötelezettsége is a közgyűlésnek, amellyel eddig nem élt. A munkáltatói jog és kötelezettség ebben az esetben a közgyűlésé. Ezt a kötelezettséget nem tudom mi okból képviselőtársaim nem vállalták. A közgyűlésen ma súlyos teher ül, ami megoszt bennünket. Ami korábban történt, én azt kétségtelen varga betűnek titulálom, azt, hogy a bizottságok korábban állást foglaltak, hiszen egy-egy részletnek a kivizsgálására kaptak megbízatást, nem a munkáltatói jogoknak az átvállalására. Ez a közgyűlés feladata volt és valószínűleg, ha a polgármester 1998-ig a székében marad, akkor ennek a közgyűlésnek a feladata és kötelessége is marad, hogy ezzel mi képesek leszünk élni vagy sem, erről szól a történet. Szeretném azt megemlíteni, hogy az elmúlt időszak nemcsak arra volt jó, hogy elévülés vagy jogvesztés történjen az ügyben. Én nem vártam ezt a polgármestertől, mert az elmúlt időszak nem jogosított fel senkit ilyen reményre, de az új időpont akkor született, amikor 1995. június 27-én kimondtuk, hogy felállítjuk ezt a bizottságot. Innentől kell számítani a fegyelmi vizsgálat időpontját. Magunkról is kiállítjuk a bizonyítványt, ha ennek nem tudunk érvényt szerezni. Bicsák Miklós: Úgy érzem, hogy képviselőtársaim nem akarják tudomásul venni, hogy törvénysértés nem történt. Annak idején a közgyűlés felállította volna a bizottságot, azonban kiderült, hogy etikai vétség történt. Kérem, hogy ebből az ügyből ne legyen politikai ügy, hanem képviseljük a választókerületek problémáit, dolgozzunk a városunkért. Már régen lezárhattuk volna ezt az ügyet, de mindig keresnek valamilyen okot. Dr. Horváth György: Kétség kívül történt egy etikai vétség, ezt megállapították, ezzel nem érdemes foglalkozni. Én jogilag nem tudok hozzászólni, de Kerekes úr bizonyította, hogy milyen eset áll fenn, illetve az Aljegyzőnő is elmondta. Nem esett azonban arról sző, hogy milyen kár érte a várost. A 300.000 Ft visszafizetésre került, a következmény az lett, hogy még négy fő kapott kollégiumi férőhelyet. Nagyon jó lenne, ha az ügyek így záródnának. Az ügy jogilag már lezárult, teljésen felesleges a szócséplés. 41 Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy először arról kell dönteni, hogy a testület óhajtja-e feltölteni a bizottságot tagokkal, ha nem, akkor az ügyet be lehet fejezni, ha igen, akkor dönteni kell arról, hogy kik legyenek ezek az emberek. Javaslom, hogy erről mielőbb döntsünk. Magyar József: Én meg vagyok arról győződve, hogy a polgármester úr rettenetesen megbánta ami történt. Azért szólok, mert elhangzott, hogy listás képviselők vagyunk, és dolgozzunk a városért. Én nem vagyok listás képviselő, és keményen dolgozok a város érdekében a választókerületemben. Ha bekövetkezett egy hiba, és ezért a hibáért a képviselőtestületnek - ha már fellelte ezt a hibát - büntetés jár. Minden képviselőnek, hiszen minden képviselő egyformán érdekelt volt abban, hogy ezt az ügyet akkor lezárjuk. Kikérem magamnak, hogy végső soron mi vagyunk a gátja annak, hogy ennek az ügynek nem került pont a végére. Én elhiszem, hogy egyeseket irritált az, hogy próbáltunk véleményt kérni felsőbb szervektől, ahonnét azt az instrukciót kaptuk, azért vagyunk itt képviselők, hogy ilyen ügyeket magunk lezárjunk. Az az érzésem, ha megfogadjuk az aljegyzőnő tanácsát, akkor hibázunk. Kelemen Z. Pál: Csákai úrnak válaszolom: én nem; mondtam, hogy bűnt követett el a polgármester, igy azt sem mondhattam, hogy bocsánatos bűnt követett el, az előző felszólalásomban, ugyanis én nem prejudikálok, nem jogelőlegezek, mint Tarnóczky képviselőtársam tette az ügy korábbi tárgyalásakor. 6 előre ítélt, véleményt mondott és minősített, alulmúlhatatlannak és nem tudom minek nevezte az ügyet. Ezek után kérdezem én, hogy a világ egyetlen esküdtbírósága elfogadná-e az itt jelenlévő képviselőket? Nem hiszem. Ha egy ügyben már befolyásoltattak az esküdtek, egyikük sem felelne meg ilyen bíróság tagjának. Visszatérek arra a korábbi állításomra, hogy nyolcuk közül csak egy képviselő vállalta fel ebben az ügyben a fegyelmi bizottsági tagságot, és 90 nap alatt egyikük sem. Marton István: A képviselőtársaimnak elkerülte a figyelmét, hogy az alpolgármester várja a személyi javaslatokat a bizottsági tagságra, és Tarnóczky képviselő említett nyolc nevet, akik felvállalnák a bizottsági tagságot. Eltelt azóta fél óra, utólagos jogértelmezések hangzottak el, holott tudomásul kell venni, hogy ezzel a pótlással, amely az előző napirendnél megtörtént, három hónapon belül sikerült maradni, mert csak két hónap és két nap telt el. Az is, hogy miért, abba nem akarok belemenni, mert egyik képviselőtársam már említette, hogy hol volt akkor az Aljegyzőnő, amikor ez megtörtént. 6, aki egyébként a törvényesség őre. A másik: ez a félremagyarázása - mint pénzügyi bizottsági elnök minőségemben kell hogy szóljak -bizottságunk jelentésének, mert nem mindegy, hogy hova tesszük a hangsúlyt egy mondatban. Én arra teszem, hogy a mi bizottságunk, amelynek nincs fegyelmi vagy hasonló ügyekben illetékessége, megeresztett egy olyan mondatot, hogy elsősorban etikai szempontból. Valóban ezt így mondta Aljegyzőnő, csak ő nem az "elsősorban"-t hangsúlyozta. Ahol van elsősorban, ott lehet másod, harmadsor is. Tehát a közgyűlés által később a megfelelő 42 szakbizottság hatáskörébe utalta nagyon helyesen.a tevékenységet. Tehát nagyon szerencsétlen, amikor itt egyes képviselőtársaink pl. Zsoldos úr is elmondja, hogy két bizottság/is mit tett. A közgyűlés döntött ahogy döntött. Nem tudom feltünt-e néhány képviselőtársamnak, aki ezt az oldalt hibáztatta, hogy a túloldalon kettő MSZP-s képviselő is megszavazta ezt a határozatot. Akiknek én személy szerint is köszönöm, mert jobb későn mint soha. Kelemen Z. Pál képviselőtársam jogi útvesztőbe bonyolódott, szeretném felhívni a figyelmét, hogy Magyarországon nem működik esküdtbíróság. Tarnóczky Attila: Javaslom a vita lezárásáról való szavazást, illetve a jelentkező Böröcz képviselőnek megadni a szót. Böröcz Zoltán: 1995. június 27-én valami olyan történt, amely érdekes, mert azóta rengeteg csúsztatást, ferdítést, sót igaztalan állítást provokál a dolog. Ugyanis június 27-én az volt, hogy a polgármester úr javaslatára a képviselőtestület egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a vizsgáló bizottságot felállítjuk. Ezzel szemben elhangzik ma Csákai úrtól, ami a Zalai Hírlapban is olvasható volt, hogy a másik oldal - ez az MSZP -obstrukciója megakadályozta a vizsgáló bizottság felállítását. Nem állított igazat az a sajtótájékoztatótok több alkalommal, hogy megakadályoztuk a bizottság felállítását. Ném akadályoztunk meg semmit. Tekintve, hogy ránk kényszerítették azt a helyzetet, hogy miszerint mi kormányzók vagyunk, tulajdonképpen ezt a véleményeteket elfogadva azt mondtuk, hogy nektek kell felajánlanunk, hogy a vizsgáló bizottságot hozzátok létre. Én nem vállaltam volna akkor sem, most sem a vizsgáló bizottsági tagságot, mert tagja vagyok a pénzügyi bizottságnak, Fodor képviselő az ügyrendi bizottságnak. Nem igazából lennénk objektívek. Hogy ez mennyire tudatos, és mennyire politikai, ami ma itt van, és egy személy lejáratását és nem az ügy lezárását célozza, ezt azzal igazolom, hogy akkor nem óhajtotta senki a vizsgáló bizottságot felállítani és az ügyre pontot tenni. Viszont azóta az ügyet folyamatosan felszínen tartjátok: levelek küldése a felsőbb szervekhez, sajtótájékoztató, és a Közigazgatási Hivatal válaszát a Zalai Hírlapban megjelent cikkben megkérdőjelezitek. Egész nyáron együttéltünk olvasói levelekkel, pl. Einthüller István nevű Nagykanizsán nem létező utcában lakó személyével. (Az einthüller magyarul azt jelenti: leplet lehúzó). Tüttő István: A jelenlévők akaratán kívül is írhatott bárki olvasói levelet. Böröcz Zoltán: Én csak azt mondtam, hogy a téma felszínen tartásához járult hozzá ez a levél. Valóban ketten arra szavaztunk, hogy a mai beszélgetés jöjjön létre és ha sikerül, álljon fel a vizsgáló bizottság. Az a véleményem, hogy a képviselőtestületnek nincs már alapja ezt a bizottságot létrehozni. Kérem, a mai napon fejezzük be ezt az ügyet. A határozatot azért szavaztam meg, hogy ez a vita létrejöjjön, de a személyekre nem fogok már szavazni. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, mely szerint zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. 43 A''közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a vita lezárása mellett foglal állást. Tüttó István: Ezt követően sor kerülhet arra a javaslata, amit az előbb próbáltam feltenni. Mégegyszer megismételve: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Suhai Sándor polgármesternek a kollégiumi férőhely vásárlásakor követett eljárása kivizsgálására létrehozandó vizsgáló bizottság tagjait megválasztja. Elfogadható-e a javaslat? Balogh György: Nem szavazhatunk, valamit az előbb szavaztunk, most az vagy él vagy nem. Úgy gondolom az él, szentesítettük, hogy megszavaztuk június 27-én. Egy dologról szavazhatunk, hogy ki legyen tagja a bizottságnak. Kérjük a javaslatokat. Mert ellenkező esetben tényleg törvénysértők leszünk. Tüttő István: Én elfogadom azzal a megjegyzéssel, hogy a törvénysértés továbbra is fennáll. A következő kérdés az, hogy a vizsgáló bizottság tagjait megválasztja. Kérdésem az, hogy van-e javaslat a vizsgáló bizottság tagjaira. Dr. Lukácsa Erzsébet: Mivel két képviselő is megkérdezte, hogy hol voltam 1995. június 27-én, el kell mondanom; hogy itt ültem ezen a szent helyen, ahol most jelen pillanatban is vagyok. De a két képviselőtől én is visszakérdezhetnék, hogy amikor június 27-én döntöttek - én 1995. május 23-tól számítom a határidőt, mert akkor számolt be a pénzügyi bizottság a közgyűlésnek, és akkor tárta a teljes tényállást Önök elé - a három hónap augusztus 23-án járt le, akkor miért szóltam "volna, amikor bőven bent voltak a három hónapos határidőben. Nehogy megint azzal a váddal illessenek, hogy nem szóltam időben. Felolvasom a polgármesterek jogállásáról szóló törvénynek azt a részét, ami ide vonatkozik. Tarnóczky képviselő úr felolvasta, hogy köztisztviselői törvénybe bentvan az, hogy 15 napon belül köteles a bizottság a vizsgálatot lefolytatni, de a három hónapos határidő is ott van az 51. §-ban. Nemcsak azt kell elolvasni, ami nekem jó. A törvény a következőt mondja ki: "A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselőtestület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselőtestület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási havatal vezetője jogosult". A második bekezdés kimondja: "A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselőtestület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni". Tehát Önök elhatározzák, hogy fegyelmi eljárást indítanak és utána a vizsgáló bizottságot felállítják. Azt szeretném megkérdezni, hogy a képviselőtestület, mint a munkál-tai jogkör gyakorlója, mitől számítja a tudomásra jutást, melyik az az időpont, amikor a cselekményről teljes egészében tudomást szerzett, mert ezt megkérdeztem, de egyetlen egy képviselő sem tért ki a hozzászólásában. 1995. április 25-én döntöttek arról, hogy a vizsgálatot elindítják és május 23-án a Pénzügyi Bizottság erről beszámolt. Én a május 23-át számítom, mert akkor a közgyűlés minden tagja erről tudomást szerzett, aki jelen volt. Tehát ha május 23-tól számolom, akkor is eltelt a határidő. A Közigazgatási Hivatalhoz és a BM-hez írt levél a jogvesztő 44 határidőbe nem számít bele, a határidőt nem hosszabbítja meg. Valamelyik képviselő említette, hogy két hónap múlt el, mitől? Csákai képviselő urat egy korábban folytatott ügyre szeretném emlékeztetni, ott is a határidő volt a döntő, amelynél a három hónap és a három év is eltelt. Azt mondja a jogszabály, hogy ezek a határidők jogvesztők. Szeretném felolvasni a törvény magyarázatából azt a részt, amely a fegyelmi eljárás megindításának objektív és szubjektív határidejét meghatározza. Ennek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon túl, valamint a fegyelmi vétség elkövetésétől számított 3 éven túl az eljárást megindítani nem lehet. Ha május 23-án a fegyelmi jogkör gyakorlója mindenről tudomást szerzett, akkor 1995. október 30-án milyen jogszabályra hivatkozva állít fel vizsgáló bizottságot és indít fegyelmi eljárást. Először ki kell mondani, hogy fegyelmi eljárást indítok és utána a vizsgáló bizottságot kell felállítani. Még annyit szeretnék elmondani, hogy megpróbáltam megfelelő kapcsolatot kialakítani a képviselőkkel. A kérdéseikre mindig megadtam a megfelelő felvilágosítást. Ebben az ügyben senki nem keresett meg, meg sem kérdezett. A bizottságok sem kértek véleményt. Hozzáteszem, jogász létemre biztos én is követek el hibát - mert aki dolgozik, az követhet el hibát is - de azt nem lehet mondani, hogy nem adom meg a megfelelő tájékoztatást. Tüttő István: További vitát már nem folytathatunk. Az elhangzottak alapján fel kell tennem a kérdést, hogy kíván-e a testület javaslatot tenni. Röst János: Ami itt történik méltatlan a közgyűlés tagjaihoz. Ezt az ügyet mindenképpen le kell zárni, mert ha ezt most itt nem tesszük meg, akkor 1998. június 27-ig ez bármikor napirend lehet. Személyi javaslatom Béres Márton. Balogh Tibor: Elhangzott, hogy erről az oldalról, tehát a mi részünkről senki sem jogosult és nem méltó arra, hogy a vizsgáló bizottságba részt vegyen. Én amellett vagyok, hogy ez a bizottság álljon fel és tegyen végre pontot az ügyre. Álljon fel a bizottság, a másik oldal jelölje ki a tagjait, folytassa le a vizsgálatot és hozzon döntést, kerüljön az ide. Javaslom, hogy az MSZP oldaláról, akár a függetlenek, akik ott ülnek, álljon fel a bizottság és zárjuk le az ügyet. Tüttő István: Én úgy értelmeztem, hogy gyakorlatilag az a vizsgáló bizottság önmagát felszámolta azzal, hogy nem jöhetett létre. Azért próbálkoztam újra azzal a kérdéssel, hogy felállítjuk-e. Ez az én magánproblémám. Dr. Fodor Csaba: Nem tudom, hogy ebben a testületben van-e olyan ember, aki tisztességgel és méltósággal, az elfogulatlanság látszatával el tudná vállalni a vizsgáló bizottságban való részvételt, ahogy a hozzászólások elhangzottak, nagyon kevesen lehetnek azok, akiktől az ügy elfogulatlan kivizsgálása elvárható. Tarnóczky Attila: Az, amit elnök úr javasol, hogy most állítsunk 45 fel vizsgáló bizottságot és indítsunk fegyelmi eljárást, az törvénytelen. A mi álláspontunk az, hogy 1995. június 27-én határozta el a testület a fegyelmi bizottság felállítását, azt javasoljuk, hogy ezt a bizottságot válasszuk meg. Személyi javaslatunk: Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikó, Dr. Csákai Iván, Hajgató Sándor, Marton István, Magyar József, Palotás Tibor, Tarnóczky Attila. Tütt6 István: Mivel eltelt a három hónap 1995. június 27-e óta, ezért gondoltam, hogy emiatt ez az egész bizottság mint olyan jogvesztő, időben kifutott. Balogh György: Megismétlem, hogy miről dönthetünk. Ha szavazunk, akkor arról szavazhatunk, hogy ma feltöltjük ezt a bizottságot, hogy ez jogilag később támadható-e, az egy más dolog. Balogh Tibor: Személyi javaslatom: Dr. Kerekes József, Zsoldos Ferenc, Ferenczy Zoltán, Dr. Horváth György. Tüttő István: Mivel Tarnóczky Attila a "8-ak" nevében egyeztetett nyilatkozatot tett meg kell kérdeznem Dr. Kerekes Józseftől, hogy vállalja-e a vizsgálóbizottsági tagságot? Dr. Kerekes József: Nem vállalom. Tüttő István: Kérdezem Zsoldos Ferenctől, hogy vállalja-e a vizsgálóbizottsági tagságot? Zsoldos Ferenc: Sem jogsértő, sem törvénysértő folyamatnak nem kívánok szereplője lenni. Tüttő István: Kérdezem Ferenczy Zoltánt, hogy vállalja-e a vizsgálóbizottsági tagságot? Ferenczy Zoltán: Nem vállalom. Módosító javaslatom, . hogy a határozati javaslatban szerepeljen az 1992. évi XXIII. törvény 51. § (1) bekezdése. Tüttő István: Kérdezem Dr. Horváth Györgyöt, hogy vállalja-e a vizsgálóbizottsági tagságot? Dr. Horváth György: Nem vállalom. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Béres Márton legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Balogh Tibor legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. 46 A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 4, ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Bárányi Enikó legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással elfogadja. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Csákai Iván legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Hajgató Sándor legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Magyar József legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Marton István legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon.. A közgyűlés a javaslatot 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Palotás Tibor legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 9 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással nem fogadja el. Tüttó István: Aki egyetért azzal, hogy Tarnóczky Attila legyen a vizsgálóbizottság egyik tagja, kérem szavazzon. 47 A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja. Tüttő István: Felolvasom a határozati javaslatot: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Suhai* Sándor polgármesternek a kollégiumi férőhely vásárlásakor követett eljárása kivizsgálására létrejött vizsgáló bizottság tagjainak megválasztja: Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő és Tarnóczky Attila képviselőket. Felkéri a vizsgáló bizottságot, hogy a fegyelmi vizsgálatot a kijelöléstől számított 15 napon belül folytassa le, majd a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül a vizsgálat összes iratát javaslatával együtt küldje meg a Közgyűlésnek. Szeretném még hozzáfűzni, hogy Czobor képviselőnek volt egy javaslata, nem felejtettem el, de Zsoldos képviselő ügyrendi kérdést kíván feltenni. Zsoldos Ferenc: Úgy tudom, hogy a minősített többséghez a megválasztott képviselők meghatározott arányának kell meglenni, és az 14 szavazat. Dr. Lukácsa Erzsébet: Ebben az esetben nem kell minősített többség. Ferenczy Zoltán: Határozati javaslat módosítást mondtam az előbb, kérem a határozati javaslatot kiegészíteni: "... Mindezeket figyelembevéve az 1992. évi XXIII. törvény 51. § (1) bekezdése, mely szerint fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap eltelt." Tüttő István: Ezt nem kell külön határozati javaslatba foglalni, a Aljegyzőnő ezeket elmondta. Czobor képviselő a beterjesztés határidejére vonatkozóan módosító javaslattal élt, 1995. november 7^ét javasolta. Czobor Zoltán: Ezt a módosító javaslatomat akkor tartom fenn, ha a bizottság tagjai ezt elfogadhatónak tartják, ha nem akkor visszavonom javaslatomat. Tüttő István: Nem szavaztatom meg, maradjunk a törvény előírásánál. Tarnóczky Attila: Kérem az engedélyüket, hogy jogi képviselő, jogtanácsos segítségét vehesse igénybe a bizottság. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a vizsgáló bizottság jogi képviselőt segítségét vehesse igénybe, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. 48 A közgyűlés a javaslatot 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 216/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Suhai Sándor polgármesternek a kollégiumi férőhelyvásárláskor követett eljárása kivizsgálására létrehozott vizsgáló bizottság tagjainak megválasztja: 1.) Balogh Tibor 2.) Dr. Bárányi Enikő 3.) Tarnóczky Attila képviselőket. Felkéri a vizsgálóbizottságot, hogy a fegyelmi vizsgálatot a kijelöléstől számított 15 napon belül folytassa le, majd a vizsgálat lezárásától számított 8 napon belül az ügy összes iratát, javaslatával együtt küldje meg a Közgyűlésnek. A javaslatról a Közgyűlés a megküldést követő ülésen dönt. A vizsgáló bizottság jogi képviselő, jogtanácsos segítségét veheti igénybe. Határidő: 1995. november 14. 1995. november 22. Felelős : Balogh Tibor Dr. Bárányi Enikő Tarnóczky Attila képviselők, a vizsgáló bizottság tagjai Suhai Sándor: Megpróbáltam türelmesen végighallgatni mindazt, ami elhangzott az elmúlt egy órában. Őszintén meg kell mondanom roppant szégyelltem magam, de nem azért, mert hibát követtem el a tavasszal, hanem az Önök múltkori, június 27-i és mostani viselkedése miatt. Tessék végiggondolni, az Önök viselkedésének a következményét most én fogom viselni. Higyjék el kiábrándítóan viselkedtek. Nem tudok mást mondani. Soha nem védekeztem, most sem fogok védekezni, de azt bejelentem, természetesen törvénysértőnek tartom ezt a határozatot is és Munkaügyi Bíróságon meg fogom támadni ezt a munkajogi döntésüket. Ezért a felállt bizottságnál a jogi képviselőmet meg fogom nevezni, vegye fel vele a kapcsolatot, mert én a bizottsággal nem fogom ezt tenni, mert nem tartom legitimnek. Ha netán az aljegyzőnő óvása és az én munkaügyi bírósági óvásom után semmisítik meg az Önök döntését, akkor fogom meggondolni, hogy lemondjak vagy ne mondjak le. Egy este képesek két törvénysértő határozatot meghozni csak azért, hogy azt az embert, aki állítólag a vezetőjük, lejárassák. Akkor meg kell gondolnom, akkor kell Czobor úr a konzekvenciákat magamnak is végiggondolnom. Nem ígérem, hogy le fogok mondani, mert engem a város lakossága közvetlenül választott meg és nem 49 Önök. Gondolják végig, hogy Önök ma este kétszer lejárt határidő után döntöttek olyan ügyben, amit két hét; alatt be lehetett volna fejezni és mégis most, Önök által jogosnak vélten ilyen döntést hoztak, pusztán a jog miatt tessék végiggondolni, hogy fogok én 3 évig Önökkel együttdolgozni, ezt nekem is még végig kell gondolnom. Hogy leszek én biztosítva arról, hogy maguk nem újra és újra jogsértően fognak velem kapcsolatban dönteni? A jog ebben az esetben teljesen egyértelmű, ez egy megerőszakolt jogmagyarázat volt a nyári hecckampánynak csak egy méltó folytatása. így ebben a szellemben, higyjék el nekem a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal nagy eséllyel - nem mondom, hogy biztos - megsemmisíti az Önök határozatát. Nem tudom, hogy érdemes-e Önökkel Önökért dolgozni? Szerencsére a városért érdemes. Dr. Lukácsa Erzsébet: Kötelességem, hogy bejelentsem a közgyűlésnek, élek az önkormányzati törvényben biztosított jogommal, és jelzem, hogy törvénysértő határozatot hozott a közgyűlés. Tüttő István más napirend nem lévén a folytatólagos ülést 21.10 perckor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Dr, aljegyző / Tüttő István alpolgármester |
