* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.01 MB | |
| 2026-01-14 16:31:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 4 | 1995.12.12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése | 1995. december 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 35/1995. Határozatok száma: 248/1995 - 254/1995. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város óvodai koncepciójára (írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 4.) Javaslat az óvodai ellátást biztosító intézményrendszer működtetésének átalakítására (írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa a palini általános iskola és óvóda integrációja ügyében (írásban) 5.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szőlő rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 6.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 7.) Beszámoló az egészségügyi alapellátás helyzetéről, javaslat működtetés változtatására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Kiegészítő tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről szóló beszámolóhoz (írásban) 8.) Javaslat a Városi Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Javaslat a Városi Kórház főigazgatói álláshelyének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a HUMÁN GESZ átszervezésére (Írásban) El6adó: Suhai Sándor polgármester 10.)Papp Ferenc önálló képviselői indítványára: Javaslat Szervező Bizottság alakítására a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Zsoldos Ferenc képviselő 11.) Előterjesztés az AUTÓ-KANIZSA Kft. területvásárlási szándékáról Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 12.) Alfától az Omegáig Kft. Felügyelő Bizottságába tag jelölése Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 13.) Magyar József önálló képviselői indítványára: Javaslat a Vasútállomás előtti tér forgalmi rendjének kialakítására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Munkaerőpiaci referens alkalmazására A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-16/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. december 12-i üléséről Rendelet száma; 35/1995. Határozatok száma: 248/1995 - 254/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. december 12-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgatő Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, öri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttó István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Tóthné Krémer Mária osztályvezető helyettes, Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató, Lőrincz Lászlóné a HUMÁN GESZ vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Tar Mihály a Kanizsa Rádió vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Kirendeltségének vezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Tarnóczky Attila: Napirend előtt szeretnék szót kérni a készülő új vasúti menetrenddel kapcsolatban. Dr. Horváth György: Javaslom, hogy a jelenlegi 15. napirendi pontot a 8. napirendi ponttal együtt tárgyaljuk. Napirend előtt kérek két percet. Dr. Csákai Iván: Kérdést szeretnék feltenni. Béres Márton: Kérdést szeretnék intézni a polgármesterhez. Bicsák Miklós: Két kérdést szeretnék feltenni. Marton István: Napirend előtt kérek két percet. t Böröcz Zoltán: Napirend előtt kérek két percet az 1996.évi költségvetés sarokszámaival kapcsolatban. Czobor Zoltán: Napirend előtt kérek két percet. Krémer József: Napirend előtt kérek szót a Francia Kereskedelmi Főiskolával és a mozgássérültek részére fenntartott parkolók illetéktelen használatával kapcsolatban. Továbbá szeretnék kérdést intézni a polgármesterhez. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 15. napirendi pontot a 8. napirenddel együtt tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Czobor Zoltán: A 9. napirendet, a HUMÁN GESZ átszervezését miért kellett külön napirendként szerepeltetni? Javaslom, hogy a jelenlegi 7. és 8. napirendet 5. illetve 6. napirendként kerüljön tárgyalásra. Dr. Lukácsa Erzsébet: A HUMÁN GESZ átszervezése azért kerül külön napirendként tárgyalásra, mert intézmény átszervezéséről van szó. Kapcsolódik az előzőekben tárgyalandó anyaghoz, abból következik. Suhai Sándor: Nem lenne szerencsés, ha a HUMÁN GESZ átszervezése mindig függvénye lenne más napirendi pontoknak. Czobor Zoltán: Elfogadom a választ. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a jelenlegi 5. és 6. napirendi pontot 7. illetve 8. napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a jelenlegi 7. és 8. napirendi pontokat 3. és 4. napirendként tárgyaljuk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a jelenlegi 7. és 8. napirendeket, amely az óvodákkal foglalkozik, 3. és 4. napirendként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Javaslom, hogy 5.) napirendként tárgyaljuk meg az egészségügyi alapellátás helyzetéről szóló előterjesztést, mivel az érintettek jelen vannak. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. 3 A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt elfogadja a napirendi pontokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város óvodai koncepciójára (írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 4.) Javaslat az óvodai ellátást biztosító intézményrendszer működtetésének átalakítására (írásban) Elóadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa a palini általános iskola és óvóda integrációja ügyében (írásban) 5.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szőlő rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője 6.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 7.) Beszámoló az egészségügyi alapellátás helyzetéről, javaslat működtetés változtatására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Kiegészítő tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről szóló beszámolóhoz (írásban) 8.) Javaslat a Városi Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Javaslat a Városi Kórház főigazgatói álláshelyének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Javaslat a HUMÁN GESZ átszervezésére (Írásban) El6adó: Suhai Sándor polgármester 10.)Papp Ferenc önálló képviselői indítványára: Javaslat Szervező Bizottság alakítására a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Zsoldos Ferenc képviselő 11.) Előterjesztés az AUTÓ-KANIZSA Kft. területvásárlási szándékáról Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 12.) Alfától az Omegáig Kft. Felügyelő Bizottságába tag jelölése Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 13.) Magyar József önálló képviselői indítványára: Javaslat a Vasútállomás előtti tér forgalmi rendjének kialakítására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Munkaerőpiaci referens alkalmazására Napirend előtti felszólalások: Tarnóczky Attila: Információim szerint 1996. évben a MÁV menetrend hátrányos lesz Nagykanizsára, csökken a Nagykanizsára közlekedő vonatok száma, illetve több esetben is át kellene szállni az utazás során. Kérem a polgármestert, vegye fel a kapcsolatot az állomásfőnökkel. Ha a hír igaznak bizonyul, akkor az országgyűlési képviselővel együtt a MÁV-nál, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban próbálják meg elérni, hogy kedvezőtlen változások ne következzenek be. Suhai Sándor: Folyamatban van egy tárgyalás az állomásfőnőkséggel a témával kapcsolatban. Dr. Horváth György: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fásításra, a növényvédelem tervszerűségére nagyobb gondot kellene fordítani a városnak. Marton István: A mai napon elbírálásra kerültek a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. szám alatti ház fejújítására kiírt pályázat. Ezzel kapcsolatban írásbeli interpellációra készülök. Kérem a polgármestert, intézkedjen, hogy a következő közgyűlésig a szerződés ne kerüljön aláírásra. Suhai Sándor: Kértem az IKI vezetőjét, hogy ebben az ügyben konzultáljon velem, tájékoztatása után tudok állástfoglalni az ügyben. Krémer József: Franciaország kereskedelmi főiskolát szeretne létesíteni Magyarországon, az elmúlt időszak tárgyalásai alapján Zala megyében. Nagykanizsának arra kell törekedni, hogy felsőoktatási intézmény itt kapjon helyet. Nagykanizsának vannak olyan hagyományai a kereskedelem terén, amely szükségessé tenné, hogy ez az intézmény a városban legyen. Ebben az ügyben kérnék segítséget. Nagyon sok embert zavar a városban, hogy a mozgáskorlátozottaknak kijelölt parkolókat is arra illetéktelenek foglalják el. Arra kérem a közterületfelügyelőket fokozottan ellenőrizzék a parkolókat és amennyiben ilyet észlelnek büntessenek. Suhai Sándor: Egyetértek a mozgáskorlátozottak parkolásával kapcsolatos felvetéssel. Kérem a mozgáskorlátozottakat, hogy a kék igazolványukat helyezzék el a gépkocsijuk műszerfalán. Kérem a közterületfelügyelőket is a fokozott ellenőrzésre. Tüttő István: A francia főiskolával kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást adni. Ez a főiskola a Közgazdaságtudományi Egyetemmel közösen már működtet 3 évfolyamot. 40-50 fős hallgatói létszám mellett 14 millió Ft-os veszteséggel működik, 290 ezer Ft-os tandíjjal. A fő probléma az, hogy ez a főiskola Magyarországon, a magas képzési költségek ellenére nem tud biztosítani Magyarországon elfogadott bizonyítványt. Ennek ellenére a város arra törekszik, hogy a főiskola itt kerüljön elhelyezésre. Célunk, hogy az Európai Unió Főiskolája jöjjön létre Zala megyében, így lehetőség nyílik arra, hogy a megye több településén is a képzés beinduljon. Béres Márton: Az SZMSZ-re hivatkozva jelzem, hogy a napirend előtti felszólások nem ilyen formában lettek megállapítva, kérem ezt vegyük figyelembe. Suhai Sándor: Szerintem nem sértettük meg az SZMSZ-t. Böröcz Zoltán: Az MSZP és az SZDSZ által kötött megállpodást szeretném ismertetni. (A megállapodás szövege a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Czobor Zoltán: Az előző felszólaláshoz kapcsolódóan az SZDSZ képviselőcsoport részéről szeretném megerősíteni a megállapodás tényét. Köztudott, hogy nincs politikai koalicíó a közgyűlésen, így ennek eredményeképpen a költségvetés elfogadásához szükséges többség sincs. A képviselőcsoport részéről úgy gondoltuk, hogy nem elég a város költségvetését megszavazni, hanem valós tartalmúnak kell lenni. A megállapodás arra irányul, hogy a költségvetést stabilizálni tudjuk, ill. a gazdasági folyamatok átalakítását fel tudjuk gyorsítani. Kérem a közgyűlést, hogy a költségvetés sarokszámain belül, a költségvetés kidolgozása során működjenek együtt velünk, és lehetőleg közösen találjuk meg azt a megoldást, amely a viszonylag szigorú sarokszámokat biztosítani tudja. Suhai Sándor: Szeretném bejelenteni, hogy nem tartozom egyetlen frakcióhoz sem, a város érdekeit képviselem, ezért nem Írtam alá a megállapodást. Meggyőződésem, hogy ez a megállapodás a város érdekeit szolgálja, ha a költségvetés sarokszámait tartani tudjuk, akkor a város nem adósodik el. 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván: A 141/1995. számú határozattal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mikor adták ki és jogosan adták-e ki a használatbavételi engedélyeket annak ellenére, hogy szabálytalanságok történtek az építkezés során? Kovács Tamás: A 162/1995. számú határozat b.) pontjára adott jelentést szeretném pontosítani, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az iparűzési adó 1 ezrelékes emelése mellett foglalt állást. Döntő többséggel ezt elutasította és visszaadta átdolgozásra. Tarnóczky Attila: A beszámoló tartalmaz egy előzetes számítást a kisebbségi önkormányzatra vonatkozóan. Javaslom határozatba foglalni a döntésünket a következőképpen: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése engedélyezi, hogy Kisebbségi Önkormányzat 1995. évi költségvetése megtakarítását kötöttség nélküli felhasználásra. Ebből az összegből oldja meg az üzenetrögzítő és telefax vásárlását." Magyar József: A 199/1995. számú határozattal kapcsolatban el kívánom mondani, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságon belül a városüzemeltetési kérdések háttérbe kerültek, a városgondnokság létrehozása szerintem elérhető lett volna. A polgármester ezzel kapcsolatos javaslatát mielőbb meg kell ismerni, a döntést sürgősnek tartom. A 203/1995. számú határozattal kapcsolatban a következőket szeretném bejelenteni. Többször konzultáltam a Műszaki Osztály vezetőjével a Zrínyi utca 20. szám alatti lakók próblámáinak megoldásáról. Az utolsó bejárást követően a lakók kifejezett kérése volt, hogy a nagyvásárokhoz az Olajbányász parkolót és a KÖGÁZ parkolót összekötő út mentén további helyeket ne adjon bérbe az önkormányzat. Palotás Tibor: A 178/1995. számú határozattal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a tervvariációk közül a vállalkozók kiválasztották a legmegfelelőbbet. Az anyag tartalmazza, hogy a terv elfogadására 1995. december 14-én ünnepélyes keretek között kerül sor. Én a kft-nek tagja vagyok, a múlt heti fórumon azonban nem hangzott el ez az időpont, és a kft-nek sem lesz taggyűlése csütörtökig, ahol dönteni kell arról, hogy milyen formában és milyen nagyságban valósulhat meg az épület. Krémer József: A helyi iparűzési adó egy ezrelékes megemelésével kapcsolatban az inflációval foglalkozó mondat számomra nem értelmezhető, mert a helyi iparűzési adót mindig a bevételek függvényében számítják ki. Szerintem ez az adópolitika nem munkahelyteremtő. Felhívom a figyelmet Székesfehérvárra, ahol több ezer munkahelyet teremtettek, de ott 5 év adómentes és további 4 éven keresztül a helyi adó 50%-át kell csak fizetni. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy ne térjünk el a tárgytól, nem az adórendeletről szól ez a beszámoló. Böröcz Zoltán: A 199/1995. számú határozat alapján az R-Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé terjesztette a koncepciót. Amellyel a polgármester nem értett egyet, december 15-ig közli a bizottsággal álláspontját. Az R-Bizottság továbbra is ragaszkodik a koncepcióhoz. Amennyiben a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is támogatja a javaslatokat, akkor a közgyűlés elé kerül. Marton István: A 209/1995. számú határozatra adott jelentést kiegészíteném azzal, hogy a pályazat előzetes elbírálásában a Pénzügyi Bizottság is részt vett. A részvények vételéről, eladásáról a Pénzügyi Bizottság miért nem lett értesítve? Suhai Sándor: Kérem, hogy 162/1995. számú határozat b.) pontját tekintsék semmisnek, mivel tárgyi eltérés mutatkozott a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke és a polgármesteri tájékoztatóban írtak között. Mátyás József: A Nagykanizsa, Rózsa u. 13. számú ház elé épült pavilonsorra egy használatbavételi engedélyt adtunk ki, amit a közös képviselő megfellebbezett. A II. fokú hatóság a határozatunkat megsemmisítette azzal, hogy csak fennmaradási engedély adható ki. A fennmaradásra vonatkozó kérelmet a pavilontulajdonosok benyújtották, de még nem került elbírálásra, jelenleg engedély nélkül üzemelnek az üzletek, ezért szabálysértési eljárást kezdeményezhetünk. Suhai Sándor: A városgondnokság létrehozásával kapcsolatban a javaslattal nem értettünk egyet. Az SZMSZ-ben foglaltak alapján a Polgármesteri Hivatal szervezetének változtatására tesz javaslatot a jegyző, a polgármester terjeszti a közgyűlés elé. Nem akarunk túl sok kft-t létrehozni, és a kft-vel nem teljesen szabályos ügyeket legalizálni. A december 15-i határidőt tartani fogom. A Zrínyi utcai parkoló problémáját megoldja, hogy megszűnt a dömping bevásárló turizmus, így valószínűleg könnyebb lesz megoldani a felvetett problémákat. Mátyás József: A 203/1995. számú határozatban azt vállaltuk, hogy 199 6. április 30-ig rendet teszünk a környéken. A közgyűlés kimondta, hogy a nagyvásárt a KÖGÁZ előtti parkolóban, az Olajbányász pálya elé vezető úton és az előtte lévő parkolóban kell megrendezni. Januárban nem lesz vásár, februárig elvégezzük a legszükségesebb munkákat. 8 Suhai Sándor: A 178/1995. számú határozattal kapcsolatban Palotás Tibor képviselő felvetése jogos, elírás történt. Krémer képviselőnek válaszolom, hogy levesszük a napirendről az említett b.) pontot, és a későbbiekben visszatérünk rá. Marton képviselőnek válaszolom, hogy a vagyonrendelet alapján a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik. Véleményem szerint jogos, hogy a Pénzügyi Bizottságot is vonjuk be a szélesebb körű vizsgálatokba. Magyar József: A nagyvásárt két területen tartják, közötte van egy út, amely a közlekedést biztosítja, vásározóknak nem adható ki. Suhai Sándor: Megvizsgálom a kérdést, és azután válaszolok erre a felvetésre. Aki egyetért azzal, hogy 162/1995. számú határozat b.) pontjával kapcsolatos választ egy hét múlva pótólom, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javaslata volt, hogy a közgyűlés engedélyezze, hogy Kisebbségi Önkormányzat 1995. évi költségvetése megtakarítását felhasználási kötöttség nélkül kiadásaira fordítsa. Ebből a fedezetből oldja meg az üzenetrögzítő és telefax vásárlását. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a polgármesteri beszámolót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a polgármesteri beszámolót 22 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 248/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 141/3/1995, a 162/a/1995, a 178/a/1995, a 185/1995, a 198/1995, a 199/b/c/1995, a 203/b/e/g/1995, a 208/a/b/1995 és a 209/a/1995. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, valamint a fontosabb intézkedésekről eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. b.) engedélyezi, hogy a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1995. évi költségvetéséből megtakarított összeget felhasználási kötöttség nélkül kiadásaira fordítsa. Ebből az összegből oldja meg az üzenetrögzítő és telefax vásárlását. 2.) Interpellációk, kérdések Hajgató Sándor felolvassa az írásban beterjesztett interpellációját. (Az interpelláció a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Mátyás József: A bajcsai templom elvi építési engedélyét a múlt héten a Műszaki Osztály kiadta. Suhai Sándor: Kérdezem Hajgató képviselőt, elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Hajgató Sándor: Igen. Suhai Sándor: Aki az interpellációra adott választ elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés az interpellációra adott választ 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Tarnóczky Attila: Közismert, hogy pénteken a közoktatásban dolgozók sztrájkra készülnek. Információim szerint a polgármester az igazgatói értekezleten azt kérte, hogy az igazgatók terjesszék be a Polgármesteri Hivatalhoz azoknak a névsorát, akik nem vesznek részt a sztrájkban, melyet azzal indokolt, hogy az érintettek megkapják az aznapra járó bérüket. Meggyőződésem szerint ez a kérés aggályos, sok kollégám úgy érzi, veszély fenyegeti őket, a várható leépítés esetén retorziókra kerülhet sor. Megítélésem szerint senkinek nincs joga bekérni a névsorokat, ez a munkáltatóra, az igazgatóra tartozik. Kérdésem, hogy hány intézményből érkezett ilyen lista, illetve nem tartja-e indokoltnak, hogy a mai ülés nyilvánosságát felhasználva kijelentse, hogy nem kell ezt a névsort a Polgármesteri Hivatalba beküldeni, csak tájékoztatásképpen a sztrájkban résztvevők számát? Suhai Sándor: A Polgármesteri Hivatal nem támogatja a sztrájkot, de természetesen nem tesz semmit annak érdekében, hogy ne legyen. A szakszervezet egyértelműen a tudomásunkra hozta, hogy nem a Polgármesteri Hivatallal áll perben, hanem a Kormánnyal. A sztrájktörvény szerint a Polgármesteri Hivatal biztosítja a szükséges feltételeket. A kért listáknak a számszerűsége a lényeges azért, hogy a bérszámfejtés ennek alapján történjen, mivel a sztrájk napjára nem jár bér, semmiféle összefüggés nincs a sztrájk és egy várható leépítés között. 10 Dr. Csákai Iván: A közgyűlés 85/1995. számú határozatával létrehozott egy ideiglenes bizottságot, a Racionalizálási Bizottságot, amelynek munkájáról csak az előterjesztésekből értesül a közgyűlés. Kérem, hogy a bizottságnak a jegyzőkönyveit a képviselők részére küldjék meg. Suhai Sándor: A költségvetés elfogadásakor az R-Bizottság megszűnik, előtte azonban beszámol munkájáról egy tájékoztató anyag keretében. Dr. Lukácsa Erzsébet: A Titkárságon jelenleg jegyzőkönyv nincs. Czobor Zoltán: A leglényegesebb dolgokat jegyzőkönyvben rögzítettük, annál a személynél találhatóak ezek a jegyzőkönyvek, aki az R-Bizottság ügyiratkezelésével foglalkozik. Mátyás József: Az R-Bizottság adminisztratív tevékenységét Bolla Zsuzsanna végzi, a Műszaki Osztályon megtalálhatóak az eddig készült jegyzőkönyvek, utólagosan is kiküldhetők. Béres Márton: Az 1995. november 7-i közmeghallgatással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy érkezett-e a polgármesterhez Írásban is beadvány, és ez megválaszolásra került-e? Suhai Sándor: Igen, érkezett egy beadvány Soós úrtól, én azt válaszoltam, hogy minden hónap első és harmadik szerdáján ügyfeleket fogadok, de őt bármikor fogadom, ha előre bejelentkezik telefonon, mert a felvetett kérdéseire személyesen szeretnék válaszolni. Béres Márton: Úgy érzem, hogy az állampolgárnak a közmeghallgatásra vonatkozó joga csorbult azáltál, hogy nem lett ismertetve beadványa a közgyűlésen. Suhai Sándor: Részletesen tájékoztatni fogom a közgyűlést a megbeszélésről. Bicsák Miklós: Nagykanizsán, az Erzsébet tér 17. és 20. szám előtt lévő járdára - a Budapest Bank és az Agrobank előtt - a személygépkocsik feljárnak, és a Környezetvédelmi Felügyelet munkatársai büntetnek. Kérdésem, hogy miért nem teszi a Polgármesteri Hivatal ezt a területet fizető parkolóvá a Rozgonyi utca sarkától az Agrobank területéig? Kérdésem továbbá, hogy mit tesz az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal annak érdekében, hogy az M7-es a városon keresztül a horvát határig folytatólagosan megépüljön? Suhai Sándor: December 15-re elkészül egy javaslat, amely parkoló egyszemélyes működtetésére önkormányzati kft. azonnali létrehozását célozza. Legkésőbb február l-jétől a város összes fizető parkolóját ez a kft. fogja működtetni. Kérésem, hogy az osztályvezető hívja fel a Környezetvédelmi Felügyelet figyelmét büntetés kiszabásának módjára. Letenye polgármesterével felvettük a kapcsolatot az M7-es építésével kapcsolatban, közösen próbálunk lépni ebben az ügyben. 11 Január 20-án szervezünk egy olyan tanácskozást, amelyen részt vesz a horvát, a szlovén és a magyar közlekedési miniszter. Tüttő István: Göndör István országgyűlési képviselővel is felvettük a kapcsolatot, aki Lotz Károly miniszterrel tárgyal az ügyben. Találkozót szervezünk azokkal a polgármestereknek a részvételével, akik ebben a körzetben élnek. Magyar József: Lakossági fórumon is felmerült, hogy tisztázni kellene a Polgármesteri Hivatal előtti parkoló helyzetét, ahol nagyon gyakran alkalmaznak kerékbilincset a Környezetvédelmi Felügyelet munkatársai. Javaslom, hogy azokon a területeken alkalmazzanak inkább kerékbilincset, ahol zöldterület van. Suhai Sándor: Olyan biléta kiadásával próbálkozik a Polgármesteri Hivatal, amelyet az ügyfél a portán vehet át, és ha elhelyezi az autóban, akkor nem büntetik meg. A parkoló elsősorban a Polgármesteri Hivatal és a Bíróság dolgozóinak a parkolója. Krémer József: A közgyűlés kb. fél évvel ezelőtt úgy határozott, hogy Z. Soós István nagykanizsai születésű festőművész Nagykanizsának adományozandó életművének megpróbál helyet találni. A festőművész elképzelése az, hogy 1996-ban megnyitásra kerülhet a kiállítása. Ez az épület a Kiskastély lenne, amely alkalmas erre a célra. Kérdezem a polgármestert, hogy mikor tud Nagykanizsa város választ adni Z. Soós Istvánnak? Suhai Sándor: Z. Soós István életművének elhelyézésre rendkívül igényes helyet kér. Ideiglenes elhelyezésre két lehetőséget ajánlottunk fel, úgy tűnt, hogy a Zalaiparker irodáját elfogadja. Később értesültem róla, hogy a művész mégis a Kiskastélyt tartja elfogadhatónak, azonban szerintem ezt az épületet 1996-ban nem tudjuk felújítani, mert a várható felújítás kb. 60 millió Ft lett volna, amely jövőre 75 millió Ft-ot jelentene. Úgy kellene megegyezni a művésszel, hogy ideiglenes elhelyezést is fogadjon el. Krémer József: Kaposvár épített egy képtárat, de a művész úgy döntött, szülővárosának adja életművét. Kérem, hogy válaszoljunk Z. Soós Istvánnak. Suhai Sándor: Válaszolni fogunk a művésznek. 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város óvodai koncepciójára (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az oktatási koncepció első részeként az óvodai egység terve kerül a közgyűlés elé, ezt követi az általános iskola, majd a középiskola. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a törvényi szabályozásra várt, azonban ez várhatóan 1996. áprilisában jelenik meg. Remélhetőleg a törvényi 12 szabályozás után csak minimális módosításra kerül sor. Az óvodák jól látják el feladatukat, szerkezeti változtatást az ésszerűség, a gazdaságosság, a város helyzete indokolja. E területen a bizottság és a Művelődési Osztály körültekintően járt el. Kérem a koncepció elfogadását. Béres Márton; Szeretném felhívni a figyelmet a közoktatási törvénnyel összefüggő - általam vélt - hiányokra. Az intézményrendszeren belül nincsen az óvodáknak alapító okiratai, szervezeti és működési szabályzata, pedig ezt a törvény előírja. Azért tartom fontosnak ezeknek a dokumentumoknak a meglétét, mert szükség lenne az óvodai körzethatárok megjelölésére, másrészt fontos lenne az intézmények számára a pontos feladatismeret, garanciát adhatna a nevelőtestületnek, illetve a szakmai munkaközösségnek ahhoz, hogy az ő egyetértésük nélkül a közgyűlés, mint fenntartó, ne hozhasson döntést. Szeretném, ha a közgyűlés megteremtené az intézmények szakmai önállóságának garanciáit. Javaslom, a határozati javaslatban szerepeljen, az, hogy "... Adott időpontig kerüljön a közgyűlés elé az óvodák alapító okirata, és az intézményvezetők által elkészített szervezeti és működési szabályzat." Magyar József: Mennyi az egy főre eső állami támogatás az intézmények esetében? Hány F kategóriájú óvónő dolgozik jelenleg a városban? Miért van szüksége a fogyatékosok óvodai csoportba való integrálására, nincs-e korlát a fogyatékosok óvodai elhelyezése esetén? Hogyan támogatja az előterjesztés a szülők nézőpontjait, vagyis az óvodai szakmai műhely létrejöttét? A szülők hány százaléka igényli a csökkentett nyitvatartású óvodai csoportok működését? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Tavaly, hivatalbalépésemkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy az óvodák nem rendelkeznek alapító okirattal. Kérem, hogy az alapító okiratok elkészítésének határideje szeptember legyen, mivel a törvényi változások előtt nincs értelme ezzel foglalkozni. Az alapító okiratban körzethatárokat nem kívánunk megjelölni, ezt a törvény nem teszi lehetővé. A szakmai önállóságra garanciát kell adni, ezt ma is élvezik az óvodák. Az egy főre eső állami támogatás az óvodák esetében 27.500 Ft volt, az új tervezet ez 54.000 Ft-ra módosulna, erről még nincs végleges döntés. A városban elvileg két F kategóriás óvónő dolgozik. A fogyatékos emberek ugyanolyan jogú állampolgárok mint az egészségesek, ezért joguk van mindahhoz, amihez az egészséges embernek, a fogyatékosság integrálhatóságának korlátait szakmai bizottságok határozzák meg. Az integrálásnál természetesen a testi fogyatékosságra gondoltunk, szakmailag fontosnak tartjuk az integrálást, hisz a fogyatékos embereknek meg kell tanulni teljes jogú állampolgárként élnie, az egészséges embernek pedig a fogyatékosokkal való helyes bánásmódot, az együttélést kell elsajátítania. Az óvodai szakmai műhelyeket azért tartjuk fontosnak, mert az óvodák szakmailag önállóak, célszerű lenne, ha a kialakult arculatát minden óvoda meg tudná tartani, és igény lenne az új, pedagógiai, szakmai kezdeményezésekre. A csökkentett nyitvatartás elvi lehetőség. Az átalakult társadalmi szerkezet következtében felvetődhet ilyen igény, amely arra ösztönöz bennünket, hogy felmérést végezzünk. 13 Béres Márton: A közoktatási törvény 90. §-a kimondja, hogy a fenntartó önkormányzat meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, pedagógusi szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. Ha a működési körzetek tisztázottak, akkor abból következik, hogy a rendelet mellékletében meghatározott intézmény hány csoportból áll, illetve mennyi a vezetői álláshelyek száma. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Megjelölhető a körzethatár, de a szülőnek állampolgári joga a szabad óvodaválasztás. Ma is működnek elvi körzethatárok, de ebből nem következik a csoportok száma. Suhai Sándor: Az a körzethatár jelentősége, hogy az adott körzetből jelentkező gyermeket nem lehet elutasítani jelentkezés esetén. Krémer József: Kiemelendőnek tartom, hogy az előterjesztés tartalmazza, hogy a megvalósuláshoz a jövőben az óvoda-család együttműködésében új típusú kapcsolatformák válnak kívánatossá. Továbbá biztosítja az előterjesztés alapítványi és magánóvodák létrehozásának lehetőségét. Az önkormányzati ővodahálózat mellett lehetőséget kell biztosítani pedagógusoknak, akik magánóvodát kívánnak létrehozni. Ebben az ügyben minden kezdeményezést támogatni kell. Magyar József: Szerintem a városban nincs F kategóriás óvónő. A normatív támogatást nem tartom alacsonynak, ha viszonyítjuk az általános iskoláéhoz. A szülő nézőpontjait támogatandó óvódai szakmai műhelyek létrejöttét szerintem óvatósan kellene kezelni, mert az óvóda vezetése iránt bizalommal vannak a szülők, beavatkozás esetén a szakmai műhelyek ezt a bizalmat megbontják. A fogyatékosokkal kapcsolatban tartalmaznia kellett volna az anyagnak, hogy nem szellemi fogyatékosok integrálásáról van szó. A fogyatékosokra vonatkozóan 12-15 főnél nem lehet több óvódás egy csoportban. Úgy érzékelem, egyre többen igénylik a teljes napi ellátást. Fontosnak tartom továbbá, hogy az óvodákra vonatkozó összes adat a birtokunkban van. Zsoldos Ferenc: Ahhoz, hogy az óvódák távlati fejlesztési elképzelései körvonalazódjanak, és megfelelő kereteket kapjanak sok munkát kellett kifejteni az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak, és a Művelődési Osztálynak. Közvetlenül az óvódákkal is kapcsolatot teremtett a bizottság. Szerencsés lenne, ha az általános iskolai koncepciónál is olyan megállapításokat lehetne megfogalmazni, mint amelyeket a helyzetelemzésben tudtunk rögzíteni. Kiemelném, hogy az óvódarendszer minőséget termelő értékeit meg kell őrizni, mert speciális, sajátos feladatokat lát el. Az óvodák jelentősége, nevelőmunkájuk fontossága mindenütt kiemelkedő. Csodálkozva olvastam a Pedagógus Szakszervezet állásfoglalásának első pontját, amely a koncepcióval kapcsolatosan úgy fogalmaz, hogy az óvodák nem szakíthatók ki az egységes nevelési, oktatási koncepcióból, ezért nem tartják indokoltnak, hogy róluk külön döntés szülessék. Ezt én nem tudom elfogadni. Nem lehet egy koncepciórendszerben kezelni a 3-18 éves 14 korosztályt, természetesen összefüggései vannak, de vannak olyan sajátos feladatrendszerei, amely mindenképpen a koncepció elkészítésének három lépcsőfokát indokolja. Jelenleg az első lépcsőfoknál tartunk. Kiemelve az óvoda értékteremtő jelentőségét, különösképpen azt, hogy óvódáink elérték azt a szintet, hogy sajátos intézményi profiljuk van. Az óvodák dolgozói esetében jelenleg nincs túlfoglalkoztatás, ezek olyan sarokpontok, amelyek mindenképpen a koncepció fontos részének tekinthetőek. Elfogadásra javaslom az óvodai koncepciót azzal, hogy a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetésre szervezeti átalakítást kell végezni. Szerintem van igény a részleges, napi 4 órás óvoda működtetésére is, az életkörülmények ezt indokolják. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A részleges nyitvatartás azért szerepel a koncepcióban, hogy elvileg biztosítva legyen a lehetőség. Ha valóban alapítványi vagy magánóvoda fog működni, akkor valószínűnek tartom, hogy a szülők igénylik a rövidebb nyitvatartású óvódát. A hatékonyságot, az óvodai GESZ gazdálkodási önállóságban érzem a közel azonos nagyságrendű óvodai igazgatóságok létrehozásában. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy a koncepcióban így szerepeljen az Óvodai GESZ-re vonatkozó mondat: "A gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés a gazdasági önállóságot, a közel azonos nagyságú óvódai igazgatóságok létrehozását indokolja." Szeretném megkérdezni az osztályvezetőtől, hogy lát-e arra esélyt, hogy a következő tanévre alapítványi illetve magánóvodák működési lehetősége meghirdetésre kerüljön? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Nem látom akadályát annak, hogy meghirdetésre kerüljön a magánóvoda illetve az alapítványi óvoda, voltak érdeklődők. Az alapítványi óvoda létrejöttekor meg kell határozni azokat a tételeket, amelyeket a testület támogatásként a magánóvodának biztosít. Zalaegerszegen volt pályázó, aki a részletek tisztázásakor visszalépett. Tüttő István: Az óvodák tevékenysége mindenütt támogatott. Finnországban elterjedt az a gyakorlat, hogy óvónők magukhoz vesznek néhány gyereket, ezzel megkönnyítik a város ilyen jellegű óvodai gondját. Zalaegerszegen átadtak volna egy óvodát magánműködtetésre, ez azonban nemcsak ilyen módon oldható meg. Tarnóczky Attila: A koncepció általánosan fogalmaz, így ebből a koncepcióból nem vezethetők le konkrét intézkedések. Böröcz Zoltán: Én a koncepciót alkalmasnak tartom arra, hogy hosszabb távra irányokat jelöljön meg. Megítélésem szerint konkrét intézkedések vonhatók le a koncepció tanulmányozása során. Két képviselőtársam által jelzett ominózus mondathoz harmadik alternatívám, hogy a 3. oldalon szereplő fogalmazvány -amelyik az óvoda GESZ létrehozását és a kb. azonos nagyságú óvodai igazgatóság létrehozását indokolja - helyett a következő szerepeljen: "A gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés érdekében az intézmények önállósodása irányában történő elmozdulás indokolt." Az irányultságot ez a mondat meghatározza, ugyanakkor 15 a következő napirend - Óvodai GESZ létrehozása - ezt a mozgásteret nem határolja be. Ma egy másik napirendi előterjesztés tartalmazza a közel azonos nagyságú óvodai igazgatóság létrehozását. Mint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagja, az a véleményem, hogy az óvodai igazgatóságok létrehozása lehet, hogy most egy átmeneti állapot. A végleges megoldást az önállóan finanszírozott és önállóan gazdálkodó intézmények megteremtése jelentené. Palotás Tibor: Egyedül Tarnőczky Attila képviselő mert úgy fogalmazni, hogy gyengesége is van az oktatási koncepciónak. Úgy gondolom, hogy ide tartozik az az állásfoglalás, amit a Nagykanizsa Megyei Jogú Város óvodáinak tervezett összevonásával kapcsolatban a pedagógusok szakszervezete írt. A vezető óvónőktől kapott vélemény, a folyamatos észrevételek egyértelműen az óvodai koncepció elvetésével kapcsolatosak. Ki az, aki ezt az óvodai koncepciót tökéletesnek, jónak ítélheti? Böröcz képviselő módosító indítványa másképp hangzik, mint az előttünk lévő előterjesztés. Ha elfogadjuk a módosítást, akkor az egész óvodai koncepciót másképp kell értelmezni és másképp kellene előterjeszteni. Én támogatom Böröcz képviselő módosító mondatát és ezzel együtt az óvodai koncepció lényege is változni fog. Suhai Sándor: Nagykanizsa pedagógiai intézményhálózatának egyik legstabilabb pontja volt mind a mai napig az óvodai hálózat. A legmegbízhatóbb pedagógiai munkát, a legkevesebb személyi, szervezési problémát itt tapasztaltam. Alapvetően rendkívül szimpatikus, eredményes munka folyt eddig az óvodákban, remélem ezután is. A koncepció az én olvasatomban jó. Én nem úgy olvasom a koncepciót, hogy ebből lehet egy olyan visszalépést tartalmazó másik előterjesztést elfogadtatni, amely esetleges variációként a 2. napirendi pontunkban előfordult. Úgy értelmezem, hogy az óvodák továbbra is meghatározó szerepet kell betölteni, az óvodarendszer minőséget teremtő értékeit meg kell őrizni. Ha elfogadjuk a koncepciót, akkor ezek után nem fogadhatnak el a következő napirendben semmi olyat, amely csorbítja az óvodák itt megfogalmazott lehetőségeit. Az egyforma nagyságú óvodáknál nem állapítottuk meg a csoportlétszámot, azért fogalmaztunk általánosságban, hogy ne kényszerüljünk a koncepció elfogadása esetén egy nem kívánt óvoda szervezet átalakításra. Belátható időn belül az óvodák önálló gazdálkodásának a feltételeit nem tudjuk megteremteni. Az Óvodai GESZ működését belátható időn belül meg tudjuk teremteni, ez nagy lépést jelent, hisz ágazaton belül marad az óvodák pénze. Természetes, hogy az ágazati érdek másképp jelenik meg, ezért az óvodáknak egy Óvodai GESZ létrehozása óriási előrelépést jelentene. Véleményem szerint ezt a koncepciót el lehet fogadni, elég általános ahhoz, hogy sokféleképpen lehessen értelmezni. Felértékelődik az óvoda szerepe, ezt alátámasztja a normatívaemelés is. Kimondjuk azt is, hogy az óvoda értékteremtő képességét meg akarjuk őrizni. Nem szabad csorbítanunk, támogatnunk kell az óvodai munkát, ha ennek a koncepciónak meg akarunk felelni a jövőben. A koncepció elfogadása után, a koncepció szellemében térjünk rá az óvodai szervezeti átalakítások megtárgyalására. 16 Tarnóczky Attila: Polgármester úr elég részletesen érintette a következő két napirendi pontot. Meg kell kérdeznem, hogy van-e értelme ezek után még a 10-12 csoportot tartalmazó óvoda igazgatóságok létrehozásának vagy csak itt van és senki nem támogatja. Suhai Sándor: A koncepció megszavazása után kezdjük el tárgyalni ezt a napirendet és akkor valóban két alternatíva közül kell választani. Hajgató Sándor: Véleményem szerint maradjon a jelenlegi rendszer, és ha már megjelenik a rendelet vagy törvény, akkor rendeződjön az ügy. Tüttő István: A koncepció stratégiát jelöl meg. A következő napirendekben pedig taktikai lépésekről van szó és a taktika elvetése vagy megszavazása nem zárja ki a stratégiát, mert az a hozzávezető utakat jelöli meg. Én nem látok ellentmondást, legfeljebb azt fogjuk mondani, hogy taktikailag rossz döntés, javaslat. Béres Márton: A taktikai elemeket ebből ki lehetne hagyni, hiszen jó része törvényi kötelezettségen alapul. Én azokat a helyi fenntartói kötelezettségre vonatkozó pontokat hagynám csak meg, amelyek a koncepció részei. A stratégiai kérdések a-b. pontokban elemezve vannak, úgyhogy a taktikai részeknek ilyen részletességű felsorolását egy bölcs kompromisszumnak ajánlanám. Czobor Zoltán: Javasolom, hogy Böröcz képviselő és az én módosító javaslatomat együtt kezeljük. Böröcz képviselő javaslata tehát egészüljön ki azzal, hogy a gazdasági önállósága kialakításra kerüljön. Böröcz Zoltán: "A gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés érdekében az intézmények gazdasági önállósodása irányában történő elmozdulás indokolt." Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a stratégiai kiegészítést elfogadja. Suhai Sándor: Aki a koncepció egészét el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a koncepciót elfogadja. 17 Suhai Sándor: A határozatnál Béres Márton pontosítást javasolt. Az alapító okiratok és szervezeti és működési szabályzatok elkészítését kéri, melyre válaszként elhangzott, hogy szeptemberi határidő legyen. Béres Márton: El tudom fogadni, hogy iskolakezdésig ez megoldódjon, kérem erről hozzunk határozatot. Suhai Sándor: Az előterjesztő egyetért-e ezzel? Dr. Horváth György: Igen. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy szeptemberig készüljenek el az alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az így kiegészített határozati javaslatot el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 249/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodákról készült helyzetelemzés alapján a középtávú szakmai koncepciót elfogadja azzal, hogy az előterjesztés 3. oldala kiegészül: "A gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés érdekében az intézmények gazdasági önállósodása irányában történő elmozdulás indokolt." A kitűzött célok és feladatok megvalósításához a személyi és tárgyi feltételeket a fenntartó a jövőben is biztosítja. Az intézmények alapító okiratainak, Szervezeti és Működési Szabályzatainak elkészítése érdekében a polgármester a szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 1996. január l-jétől folyamatos 199 6. szeptember 1. (alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok elkészítése) Felelős : Suhai Sándor polgármester 18 4.) Javaslat az óvodai ellátást biztosító intézményrendszer működtetésének átalakítására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Balogh Tibor: Nagykanizsán ha jól tudom már működött óvodai igazgatóság, de nem volt hatékony. Miért és mikor működött? Béres Márton: A mellékletben felsorolt a-b-c. variáció különféle intézmények társítására tesz javaslatot. Mi az indoka, hogy így került párosításra? Tarnóczky Attila: Milyen messze van Miklósfa közúton Bajosától? Magyar József: Az a-b. variációban szereplő felsorolásban az előre sorolt óvoda valamit jelent-e, milyen alapon vannak az igazgatóságok megnevezve, ki határozta ezt meg? Hány km-t kell egy nap utazni az igazgatónőnek? Hogyan tud hat óvodát egy igazgató összefogni? Röst János: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság milyen arányban fogadta el a határozati javaslatot? Palotás Tibor: Milyen szervek támogatják az előterjesztést a szakmán belül? Bicsák Miklós: A b. variáció 4. sz. igazgatóságnál 6 óvoda szerepel. Egy héten 5 munkanap van, itt viszont 6 óvoda szerepel. Hogyan jut az igazgatónőnek ideje a 6 óvoda látogatására? Béres Márton: Az óvodai szülői munkaközösségek, szülők véleménye hol, milyen formában lelhető fel? Dr. Bárányi Enikő: Tavasszal vezetői kinevezések miatt kellett rendkívüli közgyűlést tartani, most ezen változtatnánk? Milyen koncepció ez? Suhai Sándor: Kinek áll érdekében szétverni a legstabilabb hálózatát a pedagógiai intézményrendszerünknek? Balogh Tibor képviselő kérdését nem értem, hisz van amelyik igazgatóság most is működik. Az előző közgyűlés az óvodai igazgatóságokat az egyéni kezdeményezések alapján szétszedte. Megengedte, hogy egy-, két- és háromcsoportos önálló óvodák legyenek. A rendelet szerint 4 csoportos óvodától lehet függetlenített vezető óvónője az intézménynek. így próbáltuk összekapcsolni az óvodákat. Véleményem szerint egészen jól működtek ezek az igazgatóságok, ahol volt gond, ott személyi probléma volt. Azt, hogy miért nem működtek, nem igazán tudom megválaszolni. Érdekes, hogy integrálunk, dezintegrálunk. Elhangzott Böröcz képviselőtől, hogy várhatóan megint integrálunk egyszer, mert ez most csak egy átmeneti dezintegrálás. 19 Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az előterjesztés két variációt tartalmaz. Az egyik, hogy maradjon a szervezeti forma így ahogy van, hisz az önálló működés biztosítja a szakmai, pedagógiai önállóságot és az ideális működést. Az anyag azt is tartalmazza, hogy a variációk - amelyek utána következnek - gazdasági kényszer következtében születtek meg. Az óvoda igazgatósággal kapcsolatos kérdésére válaszolom, hogy ma is működik ilyen. Miklósfa 16 km-re van Bajcsától közúton. Az óvoda igazgatóság vezetőjének nem az a konkrét feladata, hogy járjon az óvodák között, hanem koordinálnia kell a munkát az óvodák között. Természetesen el is kell jutnia az óvodában, mindenki tudni fogja majd, hogy mire fog pályázni. Várjuk azokat az ötleteket, hogy a szervezeti kérdéseket milyen formában, hogyan lehet megoldani. A párosításnál több elv érvényesült, így egyrészt területi közelség legyen, másrészt, hogy kb. azonos nagyságrendű óvoda igazgatóságok jöjjenek létre. Indokok között említeném meg azonos problémákkal kell szembenéznie ezeknek az un. külterületi óvodáknak, sajátságos, olyan problémákkal, amelyek nem jellemzőek a belvárosi óvodákra. A bizottsági szavazás aránya az előterjesztésben. Az óvodai koncepciót támogatta mindkét oldal. Ezt az előterjesztést már kevésbé támogatta a szakma. A szülők véleménye az alkalmazotti-, illetve az óvodai egyeztetéseken hangzott el, minden óvodától kaptunk erre vonatkozóan írásbeli összefoglalást. A szülők a szakmailag önálló és az önállóan működő óvodákban látják gyermekeik sorsát biztosnak. A vezetői pályázatokat tavasszal azért kellett kiírni, mert lejártak a vezetői megbízatások. A sorrendiségnek nincsen semmilyen jelentősége a felsoroláson belül. Suhai Sándor: Dr. Bárányi Enikőnek válaszolom, hogy hibát követtünk el és ezt be kell látni. Öt hónappal ezelőtt kineveztünk 5 vezető óvónőt, 5 hónap múlva megváltoztatjuk a koncepciót és megint odakerülünk, hogy esetleg vezető óvónőnek meg kell köszönnünk a munkáját. Ha valaki egy beosztott óvónőként a mi biztatásunkra megpályázta a vezető óvónői állást, elvesztette biztos helyét, megnyerte a vezető helyet és most esetleg elveszti ezt is. Vagy nem kellett volna kiírni az öt vezető óvónői helyet, vagy a koncepciót kellett volna korábban elkészíteni. Röst Jánsos: Az utolsó oldalon valóban ott van a bizottság véleménye, de a kérdésem nem erre vonatkozott. A határozati javaslat 6 pontból áll. Ezt a 6 pontot milyen arányban támogatta a bizottság? Dr. Pintérné Grundmann Frida: A jegyzőkönyvben, ha kéri Röst képviselő úr, megnézhetjük a szavazati arányokat. Dr. Horváth György: Az első tárgyaláskor egy tartózkodással a bizottság elfogadta az előterjesztést, azóta különböző módosítások voltak. Nem megfelelő a szülők tájékoztatása, előfordult, hogy az egyik kolléganőm azzal keresett meg az 20 iskolában, hogy gyöjtsék-e az aláírásokat az Attila uti óvoda megszüntetésével kapcsolatban, holott erról szó sem volt. De további példákat is tudnék mondani. Tüttő István: A Racionalizálási Bizottság tagjaként szeretném elmondani, nem arról van szó, hogy az óvodák szervezeti felépítésén azért kell változtatni, mert nem jól dolgoznak. Kényszerpályáról van szó és nem arról, hogy szét akarjuk verni az óvodákat. A költségvetés szorítja a testületet abban, hogy lehetőleg mindenütt ésszerű változtatásokat hozzon létre. Elképzelhetőnek tartom, hogy nem tudjuk ezt a gazdasági oldalról ésszerűnek tűnő, de szakmailag hátrányos megoldást gyakorlatban megvalósítani. Nem az óvodák munkájának a minősítése a probléma, hanem gazdasági kényszerről van szó. Sajnos a mai világban csak a szakmai kérdések vizsgálata önmagában nem teszi lehetővé a működés feltételeinek biztosítását. Suhai Sándor: Meg lehet oldani, hogy egyetlen óvónő irányítsa a város óvodáit, de akkor az nem vezető óvónő, hanem egy általános óvodai felügyelő, aki a Polgármesteri Hivatalban dolgozik és minden óvodába ki kell nevezni valakit, aki felel a munkáért. Ha egyetlen vezető van, akkor nincs az óvodákban vezető óvónő. Nem véletlenül érdekel engem is, hogy hol vannak az "R" Bizottság jegyzőkönyvei, ki, mikor határozott, döntött ebben a kérdésben. Nekem kell a költségvetés sarokszámait betartatnom, de amikor 1,5-2 millió forintról kell dönteni megtakarítás szintjén és cserébe ezért fel kell adni az önállóan működő óvodák jelenlegi vezetői struktúráját, akkor én csak nemet tudok mondani. Czobor Zoltán: Ismertetemm, hogy az "R" Bizottság mivel foglalkozott eddig. Két anyagot terjesztett be az IKI-vel, illetve a Városgondnoksággal kapcsolatban. Ezzel az anyaggal a bizottságban találkoztam egy hete először. Az "R" Bizottság ezzel az előterjesztéssel nem foglalkozott. Ha polgármester úr nem ért egyet az anyaggal, akkor miért engedte közgyűlés elé hozni? Ha viszont megtette, akkor nem kellene személyes kérdést csinálni bizonyos dolgokból. Véleményem szerint meg kellene fontolni az osztályvezetőnő és az alpolgármester által elmondottakat, ma már a szakmai szempontok mellett racionális, gazdasági szempontok is vannak. Mérlegelni kell, hogy a beterjesztés ezen oldala megéri-e azt a hozadékot, ami esetleg a másik oldalon elveszik. Suhai Sándor: A Városgondnokságot nem vagyok köteles beterjeszteni, mert az SZMSZ lehetővé teszi, ezt viszont nem tudtam megakadályozni, mert a bizottságnak joga van ideterjeszteni és nekem nincs jogom megakadályozni. Sajnálatos, hogy a hivatalon belül olyan anyag készül, amivel a szakember polgármester nem ért egyet. Ezért kérdeztem rá az osztályra, hogy kinek az utasítására, kérésére, kezdeményezésére készült. Béres Márton: Kérem a polgármestert, hogy az ülés vezetése során egyenlő eséllyel kapjanak a képviselők szót. 21 Zsoldos Ferenc: A határozati javaslat 3. pontjában van egy a. és egy b. javaslat. Eddig kizárólag csak a b. javaslatról folyt a vita. Két dologról kell dönteni. Megmaradjon-e a jelenlegi rendszer, vagy a módosításról dönt a testület. Egyetértek polgármester úrral. A jelenleg jól működő rendszert átalakítani óriási felelősség. Tudjuk, hogy az óvodás korosztály gyermekei mennyire kötődnek az adott óvodához, az adott óvónőkhöz és a dadákhoz. Ez az óvodák olyan sajátos vonása, amit a bármilyen jellegű igazgatóság kialakítása veszélyeztet. Ezt a veszélyét én magam részéről nem vállalom fel, kérem képviselőtársaimat mérlegeljenek ennek megfelelően. Jól működő, értéket teremtő rendszer, óvodai hálózat van az egyik oldalon, a másik oldalon pedig van pár millió forint, ami nem éri el még az 5 milliót sem, ugyanakkor sokoldalú sérülést idéz elő a gyerekek esetében, ezen keresztül a szülőkre vonatkozóan, az óvodák dolgozói tekintetében, az óvodák vezetői vonatkozásában, nem beszélve arról, hogy sokan pár hónapja kaptak vezetői megbízást. Mindezeket alapul véve nem véletlenül döntött úgy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, hogy 2 alternatívát hoz a közgyűlés elé. Az egyik gazdasági kényszer miatt került ide, ez a határozati javaslat b. variációja. Az a. variáció a meglévő jól működő rendszer további fenntartását tartalmazza. A bizottság állásfoglalásában is az a. variáció melletti állásfoglalás fogalmazódott meg és kisebb mértékű ajánlással, de hasonlóképpen ajánlással került az anyag a bizottság elé. Javasolom, hogy maradjon meg a jelenlegi rendszer. Az a bizonyos óvodai igazgatóság, ahol egy függetlenített személyiség irányítja az egyben gazdasági és gazdálkodó szervezet is, tehát nem azt jelenti, hogy egy városban van egy fő vezető óvónő és a többiek megbízott vezetők. Az óvónőkkel és a dolgozókkal történt beszélgetés során merült fel, hogy csoportvezetéssel megbízott, ugyanakkor egy óvodai közösséget órakedvezménnyel irányító megbízott vezető óvónő képtelen ellátni a feladatot. A meglévő rendszer a HUMÁN GESZ szétbontásával átmenetileg egy önálló óvodai gazdálkodási egység átfogó pénzügyi gazdálkodásával helyre tudjuk tenni az óvodák gazdasági és tartalmi tevékenységét is, másik oldalon megoldást találunk arra a problémára, ami az egészségügy területén fogalmazódik meg, a HUMÁN GESZ kérdésére. Az Óvodai GESZ létrehozása, illetve az alapító okirat nem célszerű, ha itt szerepel, hanem a HUMÁN GESZ átszervezésénél, mert itt átfedik egymást a határozati javaslatok. Másik javaslatom, hogy az a. pont maradjon meg olyan kitétellel, hogy ugyanakkor létrehozza a gazdaságilag óvodákat kiszolgáló gazdasági intézményt és ezzel kapcsot találunk a következő előterjesztéshez. Javasolom, hogy a 3. alpontban szereplő c. pont ebben az esetben értelmét veszti, nincs szükség a 4. és 5. pontokra. A 6. pontot úgy javasolom vizsgálat alá venni, hogy "az óvoda technikai állománya a törvényi szabályozók figyelembe vételével kerüljön átvilágításra". Ha átvilágításra kerül, akkor nyilvánvaló, hogy személyi létszámfelülvizsgálatot is tartalmaz. Tóth Lajos: A bizottság 7:2 arányban támogatta az a. variációt. Szakmailag és érdekvédelmi szempontból mi is ezt tartottuk elfogadhatónak. Az Érdekegyeztető Tanács szinte hasonló arányban támogatta az a. variációt és elvetette a b. variációt. 22 Dr. Szalai Árpádné: A Vezető Óvónői Munkaközösség vezetőjeként kértem szót. Óvodáinkban a jelenlegi szervezeti forma bebizonyította életképességét, ezt az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke is megfogalmazta az óvodai koncepció tervezetében. Az integrációt az óvodák alkalmazotti és szülői közösségei elutasították, mindezt tanúsítja az az 1790 tiltakozó aláírás is. Az iskolákhoz hasonló nagyságrendű, de a valóságos helyzetből adódóan azoknál sokkal tagoltabb óvodák kialakításával a korábbihoz képest mindenképpen rosszabb feltételeket teremtenek a pedagógiai, szakmai irányító munkához. Ugyanakkor a Közoktatási törvény 88. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat óvodát akkor szüntethet meg, szervezhet át, ha az adott tevékenységről továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik. Ebből az következik, hogy az óvodák részlegenként való működtetése akkor indokolt, ha a területi tagozódás figyelembevételével annak egyértelmű pedagógiai előnyei érvényesülhetnek. Mi vezetők az összevonással ezt nem látjuk biztosítottnak. A jelenlegi szervezeti formában a vezetők jó munkaszervezéssel biztosítani tudták a jő munkahelyi légkört, ami alapja az óvodai élet zavartalanságának. Az önállóság az intézmény pedagógiai fejlődésének alapvető feltétele, csak önállóan tudjuk kialakítani az óvoda egyéni, nevelési arculatát, amelytől mi azt reméljük, hogy intézményünk jobb lesz, mint a többi. Az óvodáknak még jelentős szerepe van a családi házzal való szoros kapcsolattartásban. Félünk attól, ha a függetlenített vezető több intézményt lát el, ez a kapcsolat személytelenné válik. Olyan speciális óvodai munkaszervezési gondokat is meg kell említenünk, ami abból adódik, hogy óvodáinkban zömmel nők dolgoznak, akik édesanyák is. Hiányzásuk esetén a munka szervezése gyakran igényel napi változtatást. Ez feltételezi a vezető óvónő állandó jelenlétét az intézményben, a szükség szerinti tevőleges besegítést a napi feladatok végzésében. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleménye szerint a gyerekeket, szülőket nem éri hátrány ebből az átszervezésből, de aki egy kicsit is ismeri az óvodai életet, munkát, az óvodavezető munkáját az tudja, hogy mennyi feladattal, mennyi szervező munkával jár az óvodai élet zökkenőmentessé tétele. A vezető óvónőkből részlegvezetők lesznek, a heti 27 órát csoportban kell dolgozniuk, a feladatok viszont náluk maradnak, mert az integrált egység függetlenített vezetője egyszerűen nem tudja átvállalni az óvodában adódó rendszeres vezetői feladataikat. Mi vezetők nem a csoportmunkától félünk, hiszen ez a hivatásunk és jelenleg is rendszeresen végzünk óvónői feladatokat, csak féltjük óvodáinkat. Félünk attól, hogy fokozatosan visszalépés történik, ami szakmai leépüléshez vezet. Úgy érezzük, jogos igény, hogy a fenntartók döntéseiben mindig a gyermekek érdeke és pedagógiai, szakmai szempontok messzemenő érvényesítése legyen a meghatározó, ehhez kérjük az Önök támogatását. Tarnóczky Attila: Ha elvetjük a b. változatot, akkor természetesen nem változtatjuk meg a jelenlegi helyzetet. Szakmailag ez az átszervezés nem hasznos. A gazdaságosság oldaláról egyetlen egy dolgot lehet megemlíteni, a megszűnő vezetői helyek pótlékának megmaradását. Kérdés, hogy ez ellentételezi-e a hátrányokat. Fő aggályom, hogy a leendő 23 igazgatóhelyettes, a jelenlegi heti 32 óra helyett 25 órában dolgozik majd, ami a nagy mennyiségű feladat elvégzésére nem elegendő. A másik változat szerint a kinevezett főóvonó irányít mindent és akkor névleges a vezetése az igazgatóhelyettesnek. Az oktatási törvény egyértelműen fogalmaz, az igazgató feladatául tűzi ki a pedagógiai munka ellenőrzését és alakítását. Magát az indítványt nem vetném el teljes egészében, ugyanis vannak egycsoportos óvodák a városban, melyek önálló intézményként működnek igazgatóval, de vannak igazgatóságok pl. Sánc, Platán sor. El kell azon gondolkodni, hogy ezek a kis óvodák milyen megoldással működtethetők gazdaságosan. A palini óvodát a palini iskolával összekapcsolni lehetne. A kérdést le kellene venni a napirendről. Az egy-két csoportos óvodák esetében, az érintettek bevonásával megbeszéléseket kellene folytatni, hogy mi lehet a megnyugtató megoldás. Vargáné Cziczel Bernadett: Azt hiszem, hogy az 1700 szülő nevében beszélhetek. Az óvoda vezető és az óvónők megkérdezték, hogy szeret-e oda az óvodába járni a gyerek, hogy vagyunk megelégedve az óvodai munkával. Mi elégedettek vagyunk, ahol 5 éve vagyok vezetőségi tag, ill. SZM elnök. Tudom, hogy milyen nehéz összehozni a szülőket, óvónőket, gyerekeket. Ha egy óvodavezető lesz, akkor megszűnik az óvodákban a kapocs, a személyesség. Most a napi dolgokat meg tudjuk beszélni. Ha jól tudom kb. 2-2,5 millió Ft-ról van itt szó, ami takarékosság lenne. Tudomásom szerint 1850 óvodáskorú gyerek van, 1000-1500 Ft-ra jön ki fejenként. Ha erre van a városnak szüksége, akkor meg tudom szervezni, hogy az 1200 Ft mi szülők beadjuk és akkor maradjon minden a régiben. Az mindenki előtt világos, hogy szakmailag ennek semmi értelme nincsen és nem jó senkinek sem. Látom, hogy a képviselők közül sokan mellettünk vannak. Kérem azt a pár embert, aki nincs mellettünk, hogy változtassa meg a véleményét, támogatva 1790 ember kérését. Suhai Sándor: Annyira nem vagyunk szegények, hogy a szülőktől kérjük a vezető óvónők pótlékát, talán ezt meg tudjuk oldani ésszerű, más jellegű átcsoportosítással. Kelemen Z. Pál; A (2) bekezdés úgy szólt, hogy a gyermeklétszám számottevően nem csökken, de a fenntartási költségek növekednek. Az (1) bekezdés úgy szólt a koncepcióban, hogy hatékonyabb és gazdaságosabb működtetés. Én levenném a napirendről a kérdést, de ha elfogadjuk és ahhoz tartjuk magunkat amit a koncepcióban megfogalmaztunk, akkor végig kell tárgyalni és szavazni. Suhai Sándor: Véleményem szerint hiányzik a bizottságból egy óvónő, mert ha tagja lett volna, akkor az előterjesztés így nem került volna elénk. Jobb lenne ezt a témát nem levenni a napirendről. Czobor Zoltán: Kérem, hogy zárjuk be a vitát, és szavazzunk a pontokról. 24 Suhai Sándor; Aki egyetért Czobor képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Bicsák Miklós: A közgyűlés nem hallgatta meg az önálló képviselői indítványomat, amit a szabályoknak megfelelően beadtam és úgy érzem, hogy ezt elő kell terjesztenem. Ha a B, vagy a C variációt fogadják el, akkor az én előterjesztésem együtt tárgyalása tárgytalanná válik. Kérem a polgármester urat, hogy szavaztassa meg. A határozati javaslatom a következő: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elrendeli a Palini Általános Iskola és Óvoda egyesítését 1996. január 1-től. Kérjük az integrált intézmény igazgatói pályázat kiírását. Felelős: Suhai Sándor polgármester, határidő: 199 6. január 31-ig." Suhai Sándor: Lezártuk a vitát, az Önök kérésére meghallgattuk Bicsák Miklós önálló képviselői indítványát és most meg kell nyitnom a vitát az Ő javaslata felett. Marton István: Javaslom, hogy a Bicsák képviselő úr által elmondottaktól függetlenül is újból nyissuk meg a vitát. Dr. Horváth György: A napirendi pontoknál az volt a javaslatom, hogy ne utána jöjjön Bicsák Miklós képviselői indítványa, hanem vele együtt, így a vita megnyitása értelmetlen, hiszen itt csak szavazásról van szó. Bicsák Miklós: Azt kérem, hogy a közgyűlés vegye figyelembe az indítványomnál a külterületi óvoda sajátosságát. A palini iskola az óvodával egy ingatlanon fekszik, és az épületben közös az étkeztetés, egyéb helyiségek. Kérem a közgyűlést, szavazza meg. Dr. Fodor Csaba: Eltérő álláspontok alakultak ki az óvodával kapcsolatban. Felmerült bennem, hogy talán nincs kellően előkészítve az anyag, talán nem lettek megkérdezve az érdekeltek. Javaslom, hogy ma ezt a napirendet vegyük le, tehát minden marad az eddigi felállás szerint, és b.) pontként kötelezze a közgyűlés a polgármestert, hogy következő év, tehát 1996. március 31-ig dolgoztassa ki az óvodakoncepciónak megfelelően az óvoda intézményi átalakítását, kérje ki a szakemberek véleményét, kérje ki az illetékes bizottságok véleményét és terjessze a közgyűlés elé. Zsoldos Ferenc: Nem értek egyet Dr. Fodor Csaba képviselőtársammal. Elő volt készítve az anyag, minden érdekelttel több alkalommal, átfogóan és kimerítően beszéltünk. Nem érzem indokoltnak, hogy ilyen hosszadalmas előkészítő munka és vita után, a szakma meghallgatása után, levegyük a napirendről. 25 Dr. Pintérné Grundmann Frida: A márciusi határidő semmiképpen nem szerencsés, ezért szeretném kérni, hogy az oktatási törvény módosítása után. A legutolsó hivatalos tájékoztatáson az hangzott el, hogy március, április hónapban az oktatási törvénymódosítása megszületik. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ezt a témát levegyük a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Arról szavaztunk, hogy nem kívánunk dönteni, mert nem vagyunk döntési helyzetben. Az legyen a határozati javaslat, hogy addig nem foglalkozunk az óvodák átszervezésének kérdésével, mlg az új oktatási törvény meg nem jelenik. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az oktatási törvény megjelenését követő 1 hónapon belül, az óvodákat érintő módosítását előterjesztjük, de még szeptember hónap előtt kerüljön a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Bicsák Miklós önálló képviselői indítványában nem született döntés. Az összevonás nem aktuális év közben, tanév végén aktuális lehet még. Várjuk meg ezzel együtt azt, és kapcsoljuk össze a két kérdést, kezeljük együtt, ha legközelebb előkerül, akkor erre a kérdésre is választ kell adni. Megfelel ez a képviselőúrnak Így? Bicsák Miklós: Köszönöm elfogadom. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az önálló képviselői indítványt ily módon rendezzük le, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: 26 250/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodai ellátást biztosító intézményrendszer működtetésének átalakításáról szóló előterjesztést leveszi a napirendről azzal, hogy az oktatási törvény megjelenését követő 1 hónapon belül, de még szeptember hónapot megelőzően az előterjesztést ismételten a közgyűlés elé kell terjeszteni, Bicsák Miklós önálló képviselői indítványával együtt, mely a palini általános iskola és óvóda integrációjával kapcsolatos. Határidő: Az oktatási törvény megjelenését követő 1 hónap, legkésőbb 1996. augusztus 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke Suhai Sándor: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Humán GESZ átszervezésével kapcsolatos előterjesztésről nem döntöttünk, ez annyiban maradt, hogy az egészségüggyel összefügg, természetes, hogy annak az óvodákra vonatkozó részére vonatkozik ez a felfüggesztett és módosított határidő, hiszen csak együtt lehet kezelni. 5.) Javaslat a lakások bérleti dijáról szóló rendelet megalkotására (Írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Kámán László Ingatlankezelési Intézmény vezetője Kámán László: A lakbéremelési javaslatnál a komfortfokozaton kivül még négy tényezőt figyelembe vettünk, hogy igazságosabban legyen meghatározva a lakbéremelés mértéke. így a lakóövezet szerinti elhelyezkedést, az épület műszaki állapotát, az épületen belüli elhelyezkedést és a lakás műszaki állapotát. Az alapdijat a komfortfokozat és a lakás városon belüli elhelyezkedése adja meg, amelyet az épület műszaki állapotának, az épületen belüli elhelyezkedésnek és a lakás műszaki állapotának megfelelően csökkenteni lehet. Ha a 100 %-os lakbéremelést fogadnák el, ez esetben az intézménynél nem képződne szociálpolitikára pénz, viszont a 150 %-os lakbéremelésnél 12 millió Ft-ot oszthatna szét a Szociális és Egészségügyi Osztály a bérlők között. A 150 %-os lakbéremelés esetén a lakótelepeken 100 %-os, a belvárosban 150 %-os, a peremkerületekben 50-60 %-os lakbéremelés történne. Javaslatunk arra irányul, hogy a bérlakásnál felmerülő költségek a felújítási költségeket kivéve, a bérlőt terheljék. 1995-ben az IKI-nek egy lakásra jutó költsége karbantartással együtt 2.500 Ft volt, mig az átlaglakbér egy lakásra vetítve 985 Ft. Szeretnénk, ha a lakbér nem tartalmazná a szemétszállítás diját, ezért javasoljuk a 3. § (7) bekezdésénél, hogy a 100 %-ban 27 önkormányzati tulajdonban lévő lakásoknál a szolgáltató (Schaubermacher-Ryno) a bérlőtől közvetlenül szedje be a szemétdíjat, míg a vegyes tulajdonu társasházaknál a társasház köt szerződést a szolgáltatóval a díj fizetésére. A felvonóhasználati díj mértékének megállapításánál a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a B. variációt támogatta. Tarnóczky Attila: A rendeletben nem szerepel hatálybaléptető rendelkezés. Dr. Lukácsa Erzsébet: 1996. január 1-tól lépne hatályba a rendelet, így a 7. §-t ki kell egészíteni egy (2) bekezdéssel. Palotás Tibor: A szemétszállítási díjat tartalmazza-e a lakbér? A 8. és 9. mellékletben az IKI átszervezési költségeire 22,5 millió Ft-ot terveztek, csökkenhet-e ez az összeg? Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a 7. § (1) bekezdésénél a B variációt támogatta, mely szerint a bérleti díj évente az infláció mértékének 70 %-ával emelkedne. Azóta pontosodott ez a fogalom, ugyanis a bérleményekre megállapított inflációról van szó, mely alacsonyabb a többi inflációnál, így most az A változat elfogadását javaslom. Tarnóczky Attila: A második rész megnevezése kerüljön ki a rendeletből, hiszen nem csak az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról szól a rendelet. A 3. § (8) bekezdésénél bármelyik változatot fogadja el a közgyűlés, javaslom a következő szöveget "engedély nélkül történő albérletbe adás esetén, annak időtartamára lakásra megállapított lakbér díját ... %-al, emelt mértékkel kell megfizetni és az utolsó mondat mind a két variációra vonatkozik. Javaslom az 5. § (2) bekezdésében felsorolt százalékoknál csak százalékot írni, ne legyen vita, hogy minek a százalékát kell figyelembe venni. A 6. oldalon javaslom, hogy a bérleti díj - július első napjától - első esetben 1997-ben módosul. Kérem a rendeletből azokat a mellékleteket kihagyni, amelyek csak tájékoztató jellegűek. Nyolcunk véleménye, hogy a 100 %-os lakbéremelés talán elfogadható, a 150 %-ot azért nem tudjuk elfogadni, mivel az az indokolás, hogy a plusz bevételt szociális célra fordítják, egy bizonytalan, ködös elképzelés. A 7. § (1) bekezdésnél az A változatot támogatjuk. Palotás Tibor: Az 5. § (2) bekezdését kiegészíteném azzal, hogy kivéve a szükséglakást, ahol a lakbért maximum 50 %-al lehet csökkenteni és így nincs szükség az 5. § (3) bekezdésre. A záró rendelkezésnél az 1996. március 1-i hatálybalépést javaslom, mivel csak így tudnak felkészülni a rendelet alkalmazására. A mellékletek közül az l-es, a 4-es és a 4/1-es számú mellékletre van szükség. 28 Javaslom, hogy az 1. számú mellékletben az 1. pontból kerüljenek ki az Ady E. u. 3-5, a Csengery u. 1-3, 2, 4, a Rozgonyi u. 1. és a Zrínyi u. 36. számú épületek a nagy forgalom és a környezetszennyezés miatt. A 4. számú mellékletnél javaslom, hogy a 3. emelet szorzója 0,9 legyen, a 4. emeleté pedig 0,8. Javaslom, hogy a 100 %-os lakbéremelést fogadjuk el. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is a 100 %-os lakbéremelést támogatja, mivel a bérlakásban élőknek 30 %-a nem fizeti a lakbért és egy 150 %-os emelés a nem fizetők számát jelentősen emelni fogja. Kelemen Z. Pál: Semmi garancia nincs a rendeletben arra, hogy a 12 millió Ft-ot szociális célra fordítják, de ha erre garanciát kapok, akkor el tudom fogadni a 150 %-os lakbéremelést. Tüttő István: Véleményem szerint a lakás felújításának költségei egyformán terhelik a tulajdonosokat, ezért nem tudok egyetérteni Palotás képviselő javaslatával, mely szerint a 3-4. emeletnél csökkentsük a szorzót. A légszennyezés miatti csökkentést a földszinten lévő lakásoknál el tudom fogadni, de tudomásom szerint az Ady E. utcában nincsenek a földszinten lakások, és ha méréseket végeznénk, valószínűleg ugyanolyan értéket kapnánk, mint máshol a városban. Nem javaslom ezért, hogy megkülönböztetést tegyünk légszennyezés szempontjából a lakások között. Czobor Zoltán: A 6. számú melléklet tartalmazza a lakbért, a felújítási költséget és az üzemeltetési költséget, grafikonon bemutatva, ebből az ábrából kiderül, hogy a lakbér a lakások nagy hányadában még a közös költséget sem fedezi. Úgy gondolom a lakbérnek legalább az üzemeltetés és a felújítás költségét fedezni kellene. 150 %-os emelés esetén az Ady E. utcában lévő komfortos 60 mJ-es lakás esetén 2.340 Ft/hó, Ligetvárosban félkomfortos, 40 m2-es lakásnál 440 Ft/hó, a lakótelepen komfortos 5 6 n^-es lakásnál pedig 1.7 92 Ft/hó lenne a lakbér. Javaslom, hogy a 150 %-os emelést fogadjuk el, tekintettel arra is, hogy a kompenzációk révén ez csak 130 %-os emelést jelent. A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak felül kellene vizsgálni a szociális koncepcióját, hiszen ha a 150 %-os emelést nem fogadjuk el, akkor forrás hiányában a szociális rendeletben szereplő lakásfenntartási támogatást sem lehet elfogadni. Az a cél, hogy a bérlő legalább a költségeket fizesse meg a lakbérben, és azt a bérlőt, aki erre nem képes, támogassuk. Ha alacsonyabb lakbért állapítunk meg, mint amennyi a ráfordítás, akkor azt a bérlőt is támogatjuk, aki erre nem szorul rá. A már említett 12 millió Ft a 100 % és a 150 %-os emelés közötti különbözet, melyet szociális célra szeretnénk fordítani. Palotás Tibor: A szociális rendelet nem tartalmazza ezt a 12 millió Ft-ot, a 8. számú melléklet szerinti 100 %-os emelés, a befolyt lakbér fedezi a kiadásokat, igaz nincs nyereség, viszont ha az IKI átszervezése kevesebbe kerül, akkor lesz nyereség. 29 Suhai Sándor: Az IKI átszervezésnél a költség a dolgozók elbocsátásának végkielégítésének a költségét jelenti. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság nem látta a garanciákat, ezért továbbra is a 100 %-os lakbéremelést támogatja. Kelemen Z. Pál: Ha a 150 %-os lakbéremelés kerül elfogadásra, akkor 1996. évben az intézménynél 12 millió Ft-os pénzmaradvány keletkezik, melyet a rászoruló családok szociális lakhatási támogatására lehetne fordítani, ez azonban nem lenne, ha a 100 %-ot fogadnánk el. Ez a 12 millió Ft támogatás ne csak 1996. évre szóljon. Kámán László: Az általunk tervezett 22 millió Ft jelenleg 107 főről 40-45 főre való csökkentésének a költsége, átlagosan 7 havi felmentéssel és a végkielégítéssel számolva. Az intézmény kintélévősége jelenleg 17 millió Ft, ennek csak 30 %-a lakbérhátralék, a többi fűtési, illetve vízdíj hátralék. Az IKI-nek a lakbérekből származó veszteségét a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjából fedeztük, az intézmény gazdálkodása így jött ki nullára. Ha a lakbérek fedezik a költségeket, akkor nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél keletkezik plusz bevétel. Úgy gondolom, hogy ezt az 199 6-os 12 millió Ft-ot 1997. és 1998-ban is meg lehetne tartani. Ez a 12 millió Ft abból adódik, hogy a lakásszám 5.200-ról 2.200-2.300-ra fog csökkenni. Tarnóczky Attila: Van-e a lakbérekről hatályban lévő rendelet, mivel akkor ezt hatályon kívül kell helyezni? Szerintem nem az a megoldás, hogy a lakbéremeléssel akarunk szociális támogatást nyújtani, hanem a rászorulóknak lakbérkedvezményt kell adni. A szociális rendeletben lakásfenntartási támogatásra adható összegek 150 %-os emeléshez lettek kidolgozva, de az eredeti változatban még a 100 %-os lakbéremelés esetére szóló változat is szerepelt. Amennyiben Önök a 100 %-ot fogadnák el, akkor az eredeti előterjesztésnek ezt a részét meg lehetne szavazni és akkor nem lennénk rászorulva az 50 %-ból származó bevételre. Megtörtént a lakások értékesítése, a vételi jog lejárt november 30-án. Úgy gondolom, hogy aki maradt bérlakásban, az nem tartozik igazán a tehetősek rétegébe, mert azok megvásárolták lakásukat. Ebből a körből pénzhez jutni meglehetősen nehéz lesz, megemelhetjük a lakbért 150 %-al is, de érdeklődéssel figyelem, ha ezt megteszik, mennyi bevétel lesz ebből a város számára és mennyire fog nőni azoknak a száma, akik nem tudják sem támogatással, sem anélkül lakbérüket, esetleg más költségüket kifizetni. Kovács Tamás: Az Ingatlankezelési Intézmény a működéséhez szükséges bevételeket két forrásból tudja biztosítani, a lakásbérekből, ill. a nem lakás célú helyiségek bérleti díjából, amennyiben a lakbéreknél veszteség keletkezik, úgy kénytelenek ezt a veszteséget a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából származó bevételekből kompenzálni. Ha mi kevesebb bérleti díjat szedünk, mint a költségünk, akkor a nem lakás 30 céljára szolgáló helyiségeknél kell plusz bevételekre szert tennünk. A lakásingatlanok a város vagyonát képezik, mellyel gazdálkodni kell, milyen gazdálkodás az, ha a fenntartáshoz, pótláshoz szükséges fedezetet nem teremtjük meg, sót még azt a fedezetet sem, amely a folyamatos működtetéshez szükséges. A szociális kompenzáció teljesen független a lakbéremeléstől. Javaslom a 150 %-os lakbéremelés elfogadását és nem értek egyet Palotás képviselő javaslataival, mivel az általa javasoltakat a lakás áránál kell figyelembe venni és nem a fenntartásánál. A költségek minden emeleten egyformák, sőt a város területén is majdnem ugyanazok. Magyar József: A 6. § (5) bekezdése tartalmazza, hogy a felvonószolgálati dijat a második, vagy ennél magasabb emeleten lévő lakás, ill. nem lakás célú helyiség bérlője köteles fizetni. A 4. számú melléklet szerint viszont a második emeletet egy kategóriába veszik az első emelettel és ez szerintem ellentmondás. Javaslom, hogy a második emelet a negyedik emelet kategóriájába kerüljön át. Azt a variációt javaslom, hogy a tulajdonos legyen köteles beszedni a szemétdijat. Dr. Kerekes József: Javaslom a 100 %-os emelést, továbbá a 7. § (1) bekezdés A változatát támogatom, valamint azt, hogy a szemétdijat a bérlők fizessék. Czobor Zoltán: Az egy technikai megoldás, hogy a szociális rendelet szerint a rászorulóknak megítélt támogatást, - mely lakásfenntartási támogatás - az IKI-hez kellene befizetni, amely jóváírná, mivel ha a kérelmező kézhezkapja a támogatást, nem biztos, hogy be is fizeti az IKI-nek és ez az összeg 3,5-4 millió Ft. Ha a 150 %-os emelés nem történik meg, akkor hiába fogadjuk el a lakásfenntartási támogatást, mivel nem lesz hozzá forrásunk. Igaz az, hogy 150 %-os emelésnél emelkedni fog azoknak a bérlőknek a száma, akik nem fizetnek, de a szociális támogatás által ez a kintlévőség meg fog emelkedni és az IKI-nek sem kell mérlegelni, hogy ki ellen indit pert nem fizetés miatt, hiszen rászorulók ellen nem szabad pert indítani. Kelemen Z. Pál: Még mindig nem kaptam arra választ, hogy ez a 12 millió Ft csak 199 6. évre szól, vagy pedig a továbbiakra is. Tüttó István: Valószinű, hogy a költségek és a bevételek aránya nem változik, igy valószínű, hogy ez az összeg megmarad a jövőben is. Deme András: Ez a 12 millió Ft minden évben jelentkezne és azért nem került bele ebbe a rendeletbe, mivel a szociális rendelet tartalmazza. Az önkormányzat a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából tud forrást teremteni, hiszen még a 150 %-os emelés sem fedezi a bérlakások költségeit. Az IKI átalakításának a költsége csak 1996-ban jelentkezik, igy a későbbiekben ez az összeg más célra átcsoportosítható. 31 Lenkeiné Sándor Mária: A Lakásbérlők Egyesülete nevében szeretném elmondani, hogy ehhez a rendelettervezethez elküldtük a javaslatainkat a képviselőknek és egy javaslatunkat fogadták el, mely szerint az engedély nélkül történő albérletbe adás esetén 50 %-al emeljék meg a lakbért. Szerencsés lenne az IKI-nél szétválasztani a közüzemi dijakat, ugyanis 20 millió Ft-os kintlevőségnek csak töredéke a lakbérhátralék. Jelenleg egy 54 m2-es két szobás lakásban élő személy ugyanannyi szemétdíjat fizet, mint a 90 m2-es, szintén két szobás lakásban élők. Szükséges lenne a szemétdíj számításának a módját megváltoztatni. Javasoljuk az 5. § (1) bekezdésénél a 30 nap 15 nap legyen. A felvonóhasználati díjra 20 Ft/hó összeget javaslunk. Dr. Lukácsa Erzsébet: A 11/1994. (V.2.) számú rendelet - mely a lakások és helyiségek bérletéről szól - 25. §-a szerint a lakbérek mértékét és külön szolgáltatások díját a közgyűlés külön rendeletben szabályozza. A külön rendelet hatályba lépéséig a bérleti díjak 22 Ft, 15 Ft, 7,50 Ft és 4,50 Ft. Kelemen Z. Pál: A záró rendelkezésekhez a módosító javaslatom a következő: Az IKI a szociálisan rászoruló önkormányzati lakásbérlők támogatását átvállalja a rendelet hatálybalépésétől legfeljebb 12 millió Ft értékben és azt a következő években a lakbéremeléssel arányosan megemeli. Ha ez a javaslat nem elfogadható, akkor az IKI ezt az összeget az önkormányzatnak átutalja. Dr. Lukácsa Erzsébet: Mivel ezt a szociális rendelet tartalmazza, ezért nem illik ebbe a rendeletbe, mivel az IKI nem szociális intézmény. Simánné Mile Éva: Kérem, hogy a szociális ellátást ne keverjük bele a lakbérrendeletbe és a lakbéremelést se keverjük össze a szociális ellátással. A szociális rendelet tartalmaz garanciát arra, hogy a 12 millió Ft rászorulókhoz fog kerülni, de most nem lenne helyes kijelenteni, hogy 1997-98-ban milyen szociális támogatást tudunk vállalni. Kérem, hogy először a lakbérrendeletről döntsenek, utána a szociális rendeletről. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a rendelet I. részénél az általános rendelkezések cím, míg a II. részénél az önkormányzat tulajdonában lévő lakások cím maradjon el, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésénél a százalék után pont kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 32 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a záró rendelkezés (1) bekezdése szerint a rendelet 1996. január 1-én lépjen hatályba, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a záró rendelkezésben a következő mondat szerepeljen: "A bérleti díj minden év július 1. napjától - első esetben 1997-ben - módosul.", kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésébe kerüljön be, hogy "kivéve a szükséglakást, mely esetben a lakbért maximum 50 %-al lehet csökkenteni", és az 5. § (3) bekezdés kimarad, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 1. számú melléklet 1. pontjából kerüljön ki az Ady E. u. 3-5, a Csengery u. 1-3, 4, a Rozgonyi u. 1. és a Zrínyi M. u. 36, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4. számú mellékletben a 3. emeletnél a szorzó 0,9, a 4. emeletnél 0,8 legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § (1) bekezdésében a 30 nap 15 napra változzon, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 33 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4. számú mellékletben a szorzó megnevezés helyett eltérítési tényező összegének átlagát használjunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4. számú mellékletnél az 1. emelet külön legyen és a 2. emelet a 3-4. kategóriához kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Elfogadtuk Magyar képviselő javaslatát, hogy a szorzó helyett eltérítési tényezőt alkalmazzunk a mellékletben. Kérem szavazzunk arról, hogy a rendelet szövegében is a szorzó helyett eltérítési tényezőt használjunk. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy zárójelben az eltérítési tényező után kerüljön oda, hogy szorzó. Suhai Sándor: Aki a javaslatokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a 3. § (3) bekezdésénél az A variációt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a B variációt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a 3. § (7) bekezdésénél elfogadja, hogy a lakbér a szemétszállítási dijat tartalmazza, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 34 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a lakbér a szemétszállítási díjat nem tartalmazza, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. §-nál a szolgáltatást végzó szedi be a szemétdíjat, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (5) bekezdésénél az A variációt fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (5) bekezdésénél a B variációt fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 10 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (1) bekezdésénél az A variációt fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a rendeletettervezetet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 9 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja: 35/1995. /XII.12.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/1995. (XII.12.) számú rendelete a lakások bérleti díjáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 35 6.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására (írásban) Elóadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Palotás Tibor: A 4. oldalon 8. § (1) bekezdése.... azon gyermekek részesíthetők... Kérdezem, hogy hol van meghatározva, hogy kiket kell érteni ezalatt a szó alatt. A 6. oldalon a 16. § (1) bekezdésnél kérdésem, hogy milyen alapon lehet azt kimondani, hogy akkor jár, ha az ápoló nagykanizsai lakos. Jogos-e ez a kitétel, vagy megszorítás? A 12. oldalon, a zárórendelkezéseknél kérdezem, hogy mi indokolja, hogy ezek az időpontok lettek előterjesztve: január 1, és 1996. július 1, stb.? Kovács Tamás: Palotás képviselő úrtól kérdezem, hogy a kérdéseket miért nem a bizottsági ülésen tette fel? Magyar József: A bizottsági ülésen is kértem, hogy próbáljunk a sávok között átmenetet csinálni. 1, vagy 10-20 Ft-tal átlép valaki a kritikus határon, e kedvezmény mértéke 50 %-kal csökken. Nem lehetett volna betenni egy másik lépcsőt a két % közé, a térítési díjkedvezményről beszélek. Simánné Mile Éva: Palotás képviselőnek válaszom, hogy a gyermekek fogalmát azért nem írtuk le a rendeletben, mert a törvény ezt pontosan meghatározza. Ugyancsak törvényi előírás, hogy az ápolónak kell hagykanizsai lakosnak lennie a segély folyósításához, ezt a korábbi rendelet is tartalmazza. A zárórendelkezés sok fejtörést okozott minden bizottsági ülésen, hisz bevezetésével sérülnek bizonyos rétegeknek az érdekei, azoké, kik a jelenlegi hatályos rendelet alapján lakásfenntartási támogatást kapnak, rendszeres nevelési segélyben részesülnek. Ez a két kiemelt támogatási forma az első esetben 800, míg a második esetben 1250 személyt érint. Képtelenek vagyunk januárban úgy átállni, hogy valamennyi érintett ügyét megvizsgáljuk, ezért szükséges a június 30-ai időpont. A másik ok, amiért szükséges a halasztás az, hogy a jelenleg hatályos rendeletünk alapján egy család részesülhet rendszeres nevelési segélyben és részesülhet gyermekenként térítési kedvezményben, márpedig az új rendeletünk alapján ez nem lesz. Megemelünk bizonyos támogatási formákat, de ezzel kimondjuk azt, hogy csak egy rendszeres pénzellátást kaphat és mellé párosítunk bizonyos rendkívüli juttatásokat. Ilyenek lesznek pl. a nevesített egyszeri támogatások, egyszeri, vagy eseti segély, vagy a gyógyszertámogatás. Úgy gondoltuk és ebben aljegyzőnő is egyetértett, hogy június 30-ig kellő idő áll a Szociális és Egészségügyi Osztály dolgozói részére, hogy a többszáz határozatát felülvizsgálja és az ügyfeleket korrekt módon tájékoztassa arról, hogy 1996. július 1-tól Ők mi között választhatnak. A szülőket, kérelmezőket fel kell világosítani arról, hogy melyik megoldással járnak jobban, mert nem biztos, hogy minden család a térítési díjkedvezménnyel jár jobban, lesz ki a lakásfenntartásival, lesz, ki a rendszeres nevelési 36 segéllyel. Ehhez idő és főképp személyes kapcsolatteremtés kell. Magyar képviselő úrnak abban igaza van, hogy a sávokat lehetne lazítani, de a bizottsági ülésen példaként az is elhangzott, hogy olymódon lehetne, mint pl. a családi pótlék rendszerében. A bizottsággal azért nem tudtuk ezt megoldani, mert azok a sávok, melyek a rendeletben vannak, valóban 3 kategóriát tartalmaznak, de rejtetten benn van egy negyedik is, egy bizonyos 75 %, ez oly módon tevődik össze, hogy a 3 és többgyermekes családok alanyi jogon az államtól kapnak 50 %-os térítési díjkedvezményt. Azok a családok, kik ettől függetlenül szükségét érzik annak, hogy az önkormányzat is részesítse őket támogatásban, ezen sávok alapján dönthetünk úgy, hogy kap 25 %-ot, így lesz ebből 75 % at ő esetükben, vagy, ha valóban annyira rászorult, akkor megkaphatja az 50 %-os önkormányzati támogatást is és akkor már 100 % lesz. Igaz, így is lesznek, kik kiesnek a támogatásból. Nem tudunk olyan rendeletet alkotni, mely Nagykanizsa valamennyi állampolgárának megfelelne. Mindent megtettünk azért, hogy a lehető legjobb rendelet szülessen, a jelen gazdasági helyzetben. Ha majd jobb anyagi körülmények között lesz az önkormányzat, vállaljunk más elvekre, jobb elosztásra épülő rendelet előkészítését. Tarnóczky Attila: Nemrég elfogadtuk a tüzelőolaj áremelés miatti támogatást. Jogtörténetben páratlan módon a támogatást m2-re szabtuk meg, mikor egy lakás fűtése - ahogy arról állampolgárok felvilágosítottak és igazuk van - légköbméter alapján igazán megítélhető és a támogatás is ezt az alapot szolgálhatná. Én a záró rendelkezések között ennek a módosítását kérem. Javasolok egy új első bekezdést: "A 30/1995 (X.3).) sz. rendelet 7. § (5) bekezdése szerint megállapított, maximum 400 Ft/m2 támogatás, ha a támogatott lakásának belmagassága 2,75 m-nél nagyobb, arányosan növelendő. A hozzájárulás növelés iránti kérelmet 1996. január 31-ig kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. A kérelmekről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt, a hozzájárulás kifizetéséről a HUMÁN GESZ gondoskodik az 1995. december 31-ig rendelkezésre álló keret terhére." A záró rendelkezés kimondja, hogy január 1-én ez a rendelet hatályba lép. A következő mondat kijelenti, hogy a határozatlan időre szóló, a már megállapított rendszeres nevelési segély térítési díj kedvezmény és lakásfenntartási támogatások esetében a rendeletben foglaltakat 1996. július 1-tól kell alkalmazni. Elsején érvényét veszti a régi rendelet. Ez értelmezhető úgy, hogy az új kérelmezőkre vonatkozik már ez a rendelet? Suhai Sándor: igen. Palotás Tibor: Módosító javaslataimat az alábbiakban ismertetem. A rendelet 3. § (2) bekezdése jelen rendeletben megállapított támogatásban nem részesülhet a térítési díjkedvezmény és a temetési segély kivételével. Az 5. § (2) bekezdés a vagyon mértékének a meghatározásakor a törvényi meghatározást vette figyelembe az előterjesztő. A rendeletünk szerint bizonyos érintetteket kizárunk akkor, ha a vagyona összesen meghaladja a 420 ezer forint értéket. Javaslatom az, hogy 100-szoros legyen ez az értékhatár. Az átmeneti segély 6. § (2) bekezdésnél egyszeri segély helyett 37 eseti megjelölést kérek, ugyenezt a (3) bekezdésnél is. A 3. bekezdés az alábbiak szerint szerepeljen: "Eseti támogatást egy naptári éven belül ugyanannak a személynek a részére legfeljebb 3 alkalommal adható, melynek mértéke összesen egy éven belül az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 3-szorosát nem haladhatja meg. Azon személyek, kik rendszeres nevelési segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülnek, átmeneti segélyt évente egyszer kaphatnak." Javaslatom az, hogy ők is kaphassanak évente egyszer legalább átmeneti segélyt. A gyermekescsaládok egyszeri beiskolázási segélyben részesíthetők. A 7. § (4) bekezdése...kérelmet el kell utasítani. Javaslatom: "kivéve az eseti támogatás iránti kérelmet." A térítési díjkedvezménnyel kapcsolatban a (2) bekezdés úgy kezdődik, hogy "térítési díjkedvezmény mértéke. . ." gyermekenként: A 8. § -hoz egy (3) bekezdést javasolok hozzászerkezsteni, ami a későbbiekkel összhangban lesz: "A rendszeres nevelési segélyben részesülő családoknál, a család jövedelméhez a rendszeres nevelési segély összegét is be kell számítani." A 9. § (4) bekezdését javasolom módosítani: "Azok a családok, kik térítési díjkedvezményben részesülnek, nem kaphatnak rendszeres szociális segélyt." A 12. § (1) bekezdés utolsó fél mondatát kérem elhagyni, "..vagyonnal és általa lakott lakással nem rendelkezik." A 17. §. a-b.pont "első sorban annak..." ezt a későbbiekben számon kérem. A 18. § (2) bekezdést kis pontosítással javasolom elfogadni. "Két alkalommal adható, melynek mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegét." A 20. .§ (2) bekezdés a teljesösszegű rendszeres szociális segély összege 1996-ban "legalább 7.000 Ft.". A 21. § (3) bekezdés "legalább 2.500 Ft legyen". A 21. § (4) bekezdés "rendszeres nevelési segélyben részesült személy és családja, rendszeres szociális segélyt nem kaphat." A 22. § c./ a lakásfenntartási támogatásnál az öregségi nyugdíj 100 -szorosát kérem figyelembe venni. A 25. §-nál a támogatási jogosultság megszűnik: 3 hónapot meghaladó hátraléka keletkezik ... és az nem igazolható alapos indokkal." A 26. § (4) bekezdést kérem elhagyni. A zárórendelkezéssel kapcsolatban nem tudom elfogadni azt az indokot, hogy 1996. június 30-ig, a már meglévő határozatok szerint fizetnek valamilyen támogatást. A határidővel nem értek egyet. Az új rendeletet a legszűkebb átfutási idővel helyezzük hatályba. Suhai Sándor: Ilyen terjedelmes javaslatokat korábban írásban kellett volna beterjeszteni, mert azonnal elbírálni nem tudjuk. Balogh Tibor: Bizottságunk 3-4 ülésen is tárgyalta ezt a témát, melynek során többszöri átdolgozásra került sor. Javasolom képviselő úrnak, hogy önálló képviselői indítvány formájában terjessze a közgyűlés elé, most pedig ezeket ne vegyük figyelembe. A jól kidolgozott rendeletről most szavazzunk. 38 Suhai Sándor: Ügyrendi javaslat, hogy hagyjuk figyelmen kívül Palotás úr felvetéseit, a rendelet módosításához önálló képviselői indítványt terjesszen be. Aki ezzel egyetért, szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Kérem, hogy vegyük le a napirendről ezt a témát. Tarnóczky Attila: Az SZMSZ szerint nincs lehetőség arra, hogy Palotás Tibor javaslatait érvénytelennek nyilvánítsuk. Egy módját látom, ha képviselő úr javaslatait visszavonja. Palotás Tibor: mi teszi indokolttá a rendelet sürgős elfogadását? Ismételten kérem, vegyük le napirendről. Simánné Mile Éva: Palotás képviselő által mondottakban, az előterjesztéshez viszonyítva lényeges eltérés nincs. A rendszeres szociális segélyt, mit több alkalommal is említett, célcsoportra adjuk, többnyire a 60 éven felülieknek. A teljes mértékű átalakítást nem tudom elfogadni, az önkormányzat nincs olyan anyagi helyzetben, hogy ezt felvállalhatná. Suhai Sándor: Érdemben nem tudjuk tárgyalni. A képviselő úr ha benyújtja önálló képviselői indítványát a rendeletmódosításra vonatkozóan, akkor külön napirendre vesszük. Béres Márton: Nyitottak vagyunk valamennyien Palotás úr javaslatai vonatkozásában. Kérem, hogy terjessze őket bizottsági ülés elé megvitatásra, ahol az ellentmondásokat ki tudjuk szűrni. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 3-4, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 1-2 alkalommal tárgyalta, de az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság előtt is volt. Javaslatait kérem terjessze bizottságunk elé. A január 1-i hatálybalépést az indokolja, hogy a költségvetés elfogadása előtt indokolt ezen rendelkezéseket meghozni a támogatásokra vonatkozóan. Dr. Kerekes József: Kérem, hogy a 8. § 3. sor végét követő mondatrészt hagyjuk el. Megelégedéssel veszem tudomásul, hogy a tervezet bizonyos rugalmasságot enged meg. A lakásfenntartási támogatásnál javaslom a (3) bekezdést (4) bekezdéssé változtatni. A (3) bekezdésbe az alábbi szöveget javasolom: "Különösen indokolt esetben a jövedelemhatárt 5 %-kal meg nem haladó eltérés esetén csökkentett összegű segély megállapítható." Czobor Zoltán: Kérem a Szociális és Egészségügyi Bizottságtól, hogy vitassa meg a rászorultsági elven történő alapkoncepciót, mely eredetileg az Gazdasági Bizottság alapkoncepciója is volt. Várjuk erre vonatkozóan a bizottság álláspontját. 39 Kérem a bizottságot arra is, hogy a koncepció vizsgálata során tekintse át az egész szociális rendszerünket, mert úgy érzem, hogy az következetlen, ezért változtatni kellene. Kérem, hogy a jelen rendeletünkben a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó részt feltétlenül fogadjuk el és támogassuk, mert része, kapcsolódik az elózó napirendben elfogadott lakbéremeléshez. Egyetértek a rendelet többi részével is, magam részéről azt támogatom. Dr. Bárányi Enikő: Többször szó esett arról, hogy a határaink merevek a jövedelemkategóriák és a támogatás odaítélésénél, de ez minden területen így van, vannak konkrét határvonalak, melyek mentén haladni kell. Suhai Sándor: E napirend tárgyalását elnapoljuk, mivel a módosító javaslatok olyan jellegűek, hogy azokban most dönteni nem tudunk. Az elnapolás azt jelenti, hogy a módosító javaslatok szavazásával folytatnánk. Aki az elnapolással egyetért, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására című előterjesztés tárgyalását elnapolja azzal, hogy a közgyűlés következő ülésére a módosító javaslatokkal együtt vissza kell hozni. 7.) Beszámoló az egészségügyi alapellátás helyzetéről, javaslat működtatés változtatására (Írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Kiegészítő tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről szóló beszámolóhoz (Írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester Dr. Búzás Judit: Az alapellátás szerteágazó, összetett feladat. Néhány dolgot szeretnék pontosítani. Az ifjúsági és iskolaorvosi tevékenység vonatkozásában az általános iskolák és óvodák preventív orvosi ellátását a házi gyermekorvosi szolgálat külön megbízás alapján végzi, 4 iskolavédőnő segítségével. Kiemelném, hogy az óvodákban nem a 4 iskolavédőnő végzi ezt a tevékenységet, hanem a körzeti védőnők. Kérem, hogy a család- és a nővédelmi tanácsadást az előterjesztésből töröljék, mert az a szakellátás körébe tartozik, nem itt tárgyalandó. Egyetértek a felzárkóztatási programmal. Szakmai szemmel megítélve némi módosítást javaslok. Az 1996-os évre tervezett egy, vagy két tanácsadó központi védőnői szolgálat elnevezést hogy érti az előterjesztő? 40 Súlyosnak ítélem meg a Tavasz utcai gyermek- és felnőtt körzeti orvosi rendelők helyzetét, valamint a Bartók B. úti váltott rendelés megszüntetését. Javasolom, hogy a Bartók utcai váltott rendelés megszüntetését 1998-ra, vagy 1997-re tervezzék. Az 1997-ei céltámogatások között lehetőség van a fogászati egységszékek cseréjére vonatkozó igény benyújtására. Az anyagban szerepel, tudomásul vettük, hogy jónéhány területiellátási kötelezettség nélkül részben üzemegészségügyben dolgozó orvos is részt vállalt a háziorvoslásban. Ezt nem az orvosok találták ki, hanem a vállalkozási törvény és a háziorvosi rendelet lehetővé tette. A körzetfejlesztésnél vegyék figyelembe, hogy van olyan 6 területi- ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvos, aki bekapcsolható lenne a háziorvosi rendszerbe. A jogi szabályozás 1992-ben zavarosnak tűnt, de ez a zavar már megszűnt, a háziorvosi rendelet egyértelmű. A háziorvosi rendszer változásától a remélt lakosság egészségjavulás egyenlőre nem következett be. A tisztiorvosi beszámolóban elmondtam, hogy a lakosság egészségállapotának javításában 40%-ban az életmód, 25%-ban a környezeti tényezők, 20%-ban a genetikai tényezők és 10-15%-ban az egészségügyi ellátás felelős. Az anyagban felsorakoztak olyan anomáliák, amelyek nem az önkormányzat kompetenciájába tartozik, ez nem menti fel az önkormányzatot attól a feladatától, ami az alapellátási kötelezettséget jelenti. Szerepel az anyagban, hogy a minőségellenőrzés nem biztosított. Még minőséget sem tudunk produkálni, mert az alapvető feltételek sem adottak sok esetben pl. védőnői szolgálat. Az alapellátási kötelezettsége az önkormányzatnak a fogászati ellátás körében némi fogalmi zavarokat is jelent. A társadalombiztosítási finanszírozás által térítésmentesen igénybevehetők körét meghatározták. Kérdés, hogy ez az alapellátási kötelezettség csak erre a térítésmentességre vonatkozóan szükséges-e. Ez ügyben állásfoglalást kértem a Közigazgatási Hivatal megyei vezetőjétől. Tisztázni kellene, hogy a fogászati ellátás körében mi az önkormányzat alapellátási kötelezettsége. Meg kell vizsgálni a csökkenő gyermeklétszám tükrében a prevenciós terület hatékonyabb működését. Ki fogja ezt vizsgálni? A rendelet tételesen megfogalmazza, hogy milyen gyermeklétszám mellett szükséges a védőnői szolgálatot fenntartani. A vállalkozó háziorvosok éltek a vállalkozási törvény adta lehetőségekkel és alkalmazottként ápolónőket tarthatnak. Bármelyik vállalkozót megkérdünk arról, hogy az alkalmazottja részére milyen bért biztosít, milyen előírásokat tartat be vele, elutasítja ezt a kérdést. A vállalkozó háziorvosok működtetik a praxist és ápolónőket alkalmaznak, nincsenek olyan könnyű helyzetben, hogy utcára tehetik az alkalmazottakat, mert rendelet írja elő milyen szakképzettséghez kötött az ápolónői tevékenység és 199 6-tól nem lehetséges az, hogy szakképzetlenül bárki bekerüljön. Szakszervezeti kérdés az, hogy az ápolónők érdekvédelmükre szervezetet hoznak létre, tehát nem az önkormányzat feladata. Előírhatja az önkormányzat a háziorvossal kötött szerződésben, hogy a közalkalmazotti bérnek megfelelő bért adjon, de, hogy mi történik az alkalmazottal, az kizárólag a vállalkozó orvos feladata. Egyetértek mind a kiegészítő beszámolóval, mint az alapellátásról összeállított beszámolóval, hogy igazából 41 gazdátlannak tűnik az alapellátás. A kórház berkein marad vagy az önkormányzat leválasztja az alapellátást, mind a két megoldást elfogadhatónak találom, de akkor a kórház részére olyan jogosítványokat kell biztosítani az önkormányzat, amivel valóban átadja azokat az önkormányzati feladatokat, tehát nemcsak megbízza, hanem pénzt is rendel hozzá. Véleményem szerint inkább a teljes leválasztás, a független gazdasági körrel bíró alapellátás működése valósuljon meg. A Család- és Nővédelmi Tanácsadó a szakellátás körébe kerül és ez a kórház szervezeti és működési szabályzatában benne van. Az iskolaegészségügyi ellátás viszont nem szakellátás, hanem alapellátás. Javasolom, hogy onnét ez kerüljön ki. Tüttő István: Az a jószándék vezérelt minket, hogy az alapellátást olyan feltételek közé helyezzük át, ami az ÁNTSZ vezetője által is meghatározott módon tenne eleget ennek a kötelezettségének, ami az önkormányzat feladata. Nem politikai, hanem tiszta elszámolástechnikai okokból gondoltunk az alapellátás kórháztól való leválasztását. Egyedül Nagykanizsán működik kórházhoz kapcsolva az alapellátás egész Magyarországon. Jól tudjuk, hogy a kórház működtette az alapellátást, de az alapellátásnak ma már olyan feltételei is vannak, hogy át kell szervezni, a racionalizálásra is törekedni kell. A kórház vezetése nem kívánja ezt a feladatot felvállalni. Irányítás szempontjából történik a leválasztás, hisz vannak olyan elemei a kérdésnek, amelyeket a kórházzal együtt, a kórházban kellene megvalósítani pl. az ügyeleti ellátás. Kirajzolódott egy olyan igény, hogy ha lehet a város a vidéket ne zárja ki abból a lehetőségből, hogy az ügyeletet közösen vagy egy helyen oldja meg. Természetesen ez csak úgy működhet tisztán és teljesen leszabályozva, hogy a kórház bevonásával, megfelelő megállapodások megkötésével a vidéki orvosok, akik ügyeletet látnak el, megfelelő helyet kapnak és ezáltal nem kényszerítjük a városkörnyék önkormányzatait olyan helyzetbe, hogy a kórháztól távol eső helyen legyen az ügyelet. Másik területe a fogászati ügyelet. A törvény a fogászatra nem írja elő az ügyeleti kötelezettséget. A lakosság kéri, hogy hétvégén ilyen segítségben részesüljön. A vidéki önkormányzatokkal közösen oldanánk meg ennek tárgyi és személyi feltételeit. Fontos kérdés a védőnői hálózat és a tanácsadói hálózat olyan körülmények közé hozása, amiről főorvosasszony szólt. Ennek helyiségproblémáit meg tudjuk oldani, megrendelésre kerültek az eszközök, az idei költségvetésünkben erre elkülönített pénz állt rendelkezésre. Döntenünk kell arról, hogy az alapellátást leválasszuk-e a kórházról, az a feladatunk, hogy az ügyeleti rendszer működtetését január l-jétől biztosítsuk, a fogászati átszervezést megkezdjük. A fogorvosok vállalkozói formában működnének és így egyszerűbbé válik finanszírozási oldalról a kérdés. A Megyei Társadalombiztosítást megkeresve olyan választ kaptunk, hogy ne siessük el, változhatnak a rendeletek, melynek következménye lehet, hogy ismét át kell ezt gondolni és újratárgyalni. Ráadásul olyan problémát is jelzett a TB, hogy ha most vállalkozói formában oldjuk meg a fogászati alapellátást, akkor a beteg, aki ebbe a szolgáltatásban részt vesz, miután átkerülne egy szakellátásra, abban a pillanatban magánbetegként 42 kellene, hogy kezelje pl. a szájsebészet. Nem vállalhatjuk fel, hogy a betegeket ilyen helyzetbe hozzuk. Marad az a megoldás átmenetileg, hogy a fogorvosok maradnak közalkalmazottak. Első lépésben a fogorvosok számának csökkentését javasoljuk, a jelenlegi 12-ből 4 fő leépítését jelentené. Bevonva a főorvost, a kórház igazgatóját, az Egészségügyi és Szociális Bizottságot ezeket a feladatokat határidőre meg tudjuk oldani kérve az ÁNTSZ segítségét. A kiegészítő javaslatban szerepelnek azok a számszaki táblázatok, amelyek az alapellátással kapcsolatos költségeket elemzik. Azért mellékeltük, mert gyakorlatilag a revizori csoport vizsgálatán alapszik. Ezzel csak azt kívántuk alátámasztani, hogy hogyan működött a rendszer, milyen költségei vannak és tudjuk, hogy a továbbiakban mivel kell számolni. Tarnóczky Attila: Egy beszámoló és egy határozati javaslat van a kezünkben. A beszámoló állításaival lehet vitatkozni, de azon változtatni nem lehet. A beszámolóban vélemény van, amit tudomásul veszünk. Elsősorban a határozati javaslatra kellene koncentrálni. Czobor Zoltán: Javasolom a határozati javaslat támogatását. A beszámoló utalt arra, hogy 4 évig nem került napirendre a dolog. Miért? A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban tárgyaltuk és kaptunk egy táblázatot, ahol ki volt mutatva az alapellátással kapcsolatos ráfizetés, illetve költségelemzés, valamint kaptunk egy revizori ellenőrzési jelentést is, melyekből kitűnik, hogy az idei évben ráfizetésessé vált ez a tevékenység. A kimutatás szerint 7,9 millió forinttal, de a revizori helyesbítés után ez 5,3 millió forintban állt be. Már elhangzott, hogy az egész országban Nagykanizsán volt ez így. Kijelentem, hogy ez a beterjesztés nem került bizottság elé. Mivel ezután térünk rá az Óvodai GESZ munkájára és én a bizottsági munkából tudom, hogy az Óvodai GESZ-t összekötötték az alapellátás kivonásával azon ok miatt, hogy ha az alapellátást kivonjuk az önkormányzathoz és bekerül a HUMÁN GESZ-be ezáltal megnő a tevékenységi köre, nem maradhat ott az óvodai létszám és ezért annak önálló Óvodai GESZ-t kell létrehozni. Az előterjesztésbe illett volna ezt így leírni, mert a következő napirendnél le van írva, de úgy érzem, hogy megkésve. Suhai Sándor: Azért, mert 4 évig nem volt beterjesztve ez az anyag én már nem tudom az akkori Humán Osztály vezetőjét utolérni, a jelenlegi Egészségügyi és Szociális Osztály vezetőjét pedig nem tudom felelőssé tenni. Marton István: Erre a kérdésre a választ annak kellene megadni, aki feltette a kérdést. Dr. Bárányi Enikő: Kérem fogadják el a beszámolót. Érdemibb munkára térhetnénk át, hogy ha a határozati pontokra próbálnánk koncentrálni, amelynek lényegét az a.) pont jelenti megítélésem szerint, tehát le kell választani az alapellátást a kórházról, önállóan kell működnie, a tulajdonosi, a fenntartói és a működtetési feladatkört egy helyen kellene üzemeltetni. Javasolom pontonként menjünk végig a határozati javaslaton. 43 Béres Márton: Nem lenne szerencsés most operatív feladatokat a határozati javaslaton túl meghatározni. A határozati javaslatokra szorítanám most az elfogadást. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a jelentést, és a határozati javaslatokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 251/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a városi egészségügyi alapellátásról szóló beszámolót elfogadja, az érdemi továbblépés érdekében az alábbiakat határozza: a.) Az alapellátás feladatkör koordinálására új működtetői szervezeti egységet hoz létre a 8. sz. melléklet szerint. Utasítja a Polgármestert a szervezeti módosítással kapcsolatos intézkedések megtételére. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Határidő: 1995. december 31. b.) A fogászati alapellátás racionálisabb működtetésére - csökentett TB finanszírozás miatt - új fogászati körzeteket kell kialakítani a megfelelő személyi konzekvenciákkal együtt. A jogszabályi lehetőségek megteremtődése után az ágazat privatizációját kell előkészíteni. Utasítja az Alpolgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős : Tüttő István alpolgármester Határidő: 1996. január 31. és 1996. június 1. c.) A jelenleg működő háziorvosi ügyeletek átszervezését - a TB finanszírozás és ezzel kapcsolatban az új felelősségi szabályozás megváltozása miatt - el kell végezni. Az ügyeleti ellátásra az orvosokkal megállapodást kell kötni úgy, hogy az nem járhat az önkormányzat részére plusz költséggel. 44 Utasítja az Alpolgármestert, hogy az ellátásban résztvevő önkormányzatokkal, az ügyeletben dolgozó orvosokkal és a Tisztifőorvossal egyeztetve a szükséges változtatásokat végezze el. Felelős : Tüttő István alpolgármester Határidő: 1995. december 31. d.) Valamennyi háziorvosi rendelő épületére a vagyonbiztonság érdekében biztosítást kell kötni. Utasítja a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Felelős : Suhai Sándor polgármester Határidő: 1995. december 31. 8.) Javaslat a Városi Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Javaslat a Városi Kórház főigazgatói álláshelyének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba: Néhány pontatlanság bent maradt a Szervezeti és Működési Szabályzatban részben azért, mert az alapellátás is benne van, részben pedig azért, mert figyelmetlen voltam. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság figyelmeztetett arra, hogy a 16. oldalon lévő pénzgazdálkodással kapcsolatosan már nincsenek álló- és fogyóeszközökkel kapcsolatos teendőink, ez már a vagyongazdálkodás körébe ment át. Az utolsó oldalon az Érdekegyeztető Tanácsból kimaradt a Közalkalmazotti Tanács. A szabályzatnak az intézet egészségügyi tevékenységére vonatkozó részét egy az egyben az egészségbiztosítói szerződés un. struktúrájából másoltuk át. Tarnóczky Attila: A határozati javaslat első mondatát javasolom kiegészíteni: "... Szabályzatát elfogadja azzal, hogy felkéri Dr. Szabó Csaba orvos-igazgatót a szabályzat alapellátással kapcsolatos részeinek kiiktatására." Dr. Kerekes József: Én úgy javasolom kiegészíteni az első mondatot, hogy az "elfogadja" szó után részletezzük, hogy mely pontokat kell kihagyni. 45 Dr. Nemesvári Márta: Bizottsági ülésen mi az orvos-igazgatóval kivetettük a szabályzatból az alapellátást, mert csak működtetésre kapott megbízást, nem tartozik a szervezetébe az alapellátás és nem is tartozott 1992. óta. Czobor képviselőnek válaszolom, hogy 1992-ben tárgyalta az alapellátás leválasztását a Dr. Csákai Ivánnak a Népjóléti Bizottság elnökének előterjesztésében a közgyűlés, 1993-ban is hozott egy határozatot a közgyűlés a kórházigazgató tájékoztatója után. A Népjóléti Bizottság annak idején szakértői csoportot is felkért, hogy tegyen javaslatot, miként oldja meg az önkormányzat az alapellátás működtetését. 1992. májusa óta nem tartozik a szervezetébe a kórháznak. Tarnóczky Attila: Az SZMSZ beterjesztett változata az módosításomban említettekkel nem számol. Ezért orvos-igazgató úrnak azt a felhatalmazást meg kellene adni, hogy ezeket kivegye belőle. Suhai Sándor: Hatalmazzuk fel orvos-igazgató urat, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot " az előbb elfogadott kivételnek megfelelően módosítsa. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a kórház Szervezeti és Működési Szabályzatát a módosításnak megfelelően, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a kórház megváltoztatott Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja és a következő határozatot hozza: 252/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja azzal, hogy felhatalmazza Dr. Szabó Csaba orvos-igazgatót a szabályzat alapellátással kapcsolatos részeinek kiiktatására, valamint az elmondottakkal való pontosítására (az álló- és fogyóeszközzel való gazdálkodás, az Érdekegyeztető Tanács tagja a Közalkalmazotti Tanács képviselője). Utasítja a Városi Kórház Igazgatóját, hogy az SZMSZ-nek megfelelően a szükséges mellékleteket készítse el. Felelős : Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Határidő: 1996. március 1. 46 Javaslat a Városi Kórház főigazgatói álláshelyének betöltésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Két hete javasoltam megpályáztatni ezt az állást. Ezen idő alatt meggyőződtem arról, hogy a kórház Közalkalmazotti Tanácsa, Szakszervezete, Főorvosi Kara, az Egészségügyi és Szociális Bizottság egyhangúlag azt kéri, hogy Dr. Szabó Csaba pályázat nélkül - erre lehetőség van - főigazgatói átsorolást kapjon. Javasolom a B változat elfogadását. Dr. Búzás Judit: Dr. Papp Elemér megyei tisztifőorvos megbízásából kértem szót, mint az ÁNTSZ megyei intézetének szakfelügyelője véleménnyilvánítási joga van orvos-igazgató tekintetében. Dr. Papp Elemér továbbra is támogatja, hogy Dr. Szabó Csaba eddigi kórházigazgató főigazgatóként tevékenykedjen tovább. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra az állásfoglalásra jutottunk - tekintettel arra, hogy a gazdasági igazgató poszt is betöltetlen és év végén a költségvetés tervezésekor nem lenne célszerű, ha gazda nélkül maradna az intézmény -, hogy a B változat elfogadását javasolja a közgyűlésnek. Tarnóczky Attila: 8-an a B változat elfogadását javasoljuk. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a B változatát a határozati javaslatnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A B változat a.) pontjában dönteni kell két alternatíva között, vagy változatlanul hagyjuk alapilletményét és vezetői pótlékát, vagy összegszerű javaslatot teszünk rá. Megoldhatjuk, hogy jelenlegi fizetése mellett szavazunk és felhatalmaz a testület arra, hogy megvizsáljuk bizottság közreműködésével a főigazgató fizetési helyzetét, melyet polgármesteri beszámolóban határozatként hozok majd vissza a testület elé döntésre. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 47 253/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház jelenlegi orvos-igazgatóját, Dr. Szabó Csabát függetlenített főigazgatói munkakör betöltésével bízza meg 1996. január 1-jei hatállyal, határozatlan időre, alapilletményének és vezetői pótlékának változatlanul hagyása mellett. Felhatalmazza a polgármestert, hogy bizottság közreműködésével vizsgálja meg a főigazgató alapilletményét és pótlékát, amennyiben indokoltnak látja annak emelését, úgy azt terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Marton Ferencnét, a Városi Kórház ápolási igazgatóját - a munkakör megszűnése miatt -közalkalmazotti jogviszonyának változatlanul hagyása mellett 1996. január 1-jei hatállyal - ápolási igazgató - vezetői munkaköréből felmenti. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház irányítására Felügyelő Tanácsot hoz létre. Utasítja az Alpolgármestert, hogy - az országos gyakorlatnak megfelelően - tegyen ajánlást a Tanács tagjainak összetételére. Határidő: 1996. április 30. Felelős : Tüttő István alpolgármester Dr. Szabó Csaba: Köszönöm a bizalmat, igyekszem eleget tenni az elvárásoknak. 9.) Javaslat a HUMÁN GESZ átszervezésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A GESZ kapott egy feladatot, alapellátási munkacsoportot, a GESZ vezetője jelezte, hogy ezt nem tudja így óvodákkal együtt ellátni. 48 Lórincz Lászlóné: A GESZ-t hangsúlyozom nem azért kell átszervezni, mert egy rosszul működő szervezet. Feladatát jól ellátja. Az intézményhálózat átszervezésével, az óvodák elkerülnek a GESZ-ből ennek volt a feltétele, hogy hozzánk kerül az alapellátás. A jelenlegi költségvetésünk 520 millió forint, erről kell nekem egyszemélyben felelősséggel számot adni, 34 intézmény működését biztosítani és még a segélyezési feladatokat is ellátni. Ebben a hatalmas intézményhálózatban vannak oktatási intézmények, óvodák, szociális, egészségügyi intézmények, nevelési tanácsadó, családsegítő központ. A jelenlegi elhelyezésünkben már mód sincs arra, hogy újabb dolgozókat elhelyezzünk. 603 dolgozó tartozik ehhez az intézményhálózathoz, ha ehhez 101 főt hozzáteszünk ki lesz ennek a 101 főnek a munkáltatója? Képtelenség átlátni ekkora intézményhálózatot, állandó információt szolgáltatni. A beszámolási időszakban a kollégák naponta 10-12 órát dolgoznak. Az alapellátás átvétele csak akkor lehetséges, ha az óvodai hálózat elkerül. Suhai Sándor: Egyetlen Óvodai GESZ vezető kinevezéséről van szó. Kérem fogadjuk el az Óvodai GESZ elkülönítését úgy, ahogy ígérve volt, különben nem tudja a HUMÁN GESZ ellátni az alapellátást. Javaslatom, hogy az Óvodai GESZ létrehozásában döntsön a testület. Dr. Nemesvári Márta: Az előterjesztést kellene megtárgyalni, melyben benne van ez a változat és vastag betűvel ki van szedve. Tarnóczky Attila: Nem vagyok meggyőződve még ha vastag betűvel van írva akkor sem, hogy a GESZ-t szét kell szedni, az sem győz meg erről, hogy esetleg az óvodai része a GESZ-nek kénytelen lesz egy másik épületben dolgozni. Végig kellene gondolni, mert plusz kiadást jelent, amire lett volna fedezete az óvodai csoport összevonása után az önkormányzatnak. El kell dönteni, hogy összevonunk vagy szétszedünk. Dr. Nemesvári Márta: Olyan technikai dolgokat kell lebonyolítani az alapellátás átvételével kapcsolatban a két ünnep között, amely hétfői nap már késő. Ha új Óvodai GESZ lesz, annak pl. számlát kell nyitnia január l-jétől. Tisztességtelen árukapcsolásnak érzem, hogy az alapellátás, mint ágazat az óvodai terület bizonytalansága miatt hátrányt szenvedjen. Böröcz Zoltán: Én is tisztességtelennek érzek bizonyos árukapcsolásokat. Ilyennek tartom, ami a legutóbbi Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági ülésen felmerült, miszerint az Óvodai GESZ leválasztása feltétele az alapellátás kivonásának a kórházból. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság már nem tudta feldolgozni. Véleményem szerint a GESZ átalakítása hosszú távon szükségszerű, rövid távon az a cél, hogy az Óvodai GESZ-t leválasszuk, ezt kényelmi szempontnak tartom. Az Óvodai GESZ-t, mint megvalósítást én most nem tudom elfogadni. Nem tudom a határozati javaslatot elfogadni. A GESZ-nek összességében várhatóan még egy évet kellene együtt élnie ebben a formában, ezt átmeneti évnek tekintem. 49 Magyar József: Egyetértek Böröcz képviselővel, annyival egészíteném ki, hogy két soros előterjesztés alapján ilyen döntést nem lehet meghozni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen feladatok keletkeztek a HUMÁN GESZ-en belül, meg lehet teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni. Nem biztos, hogy csak úgy lehet ellátni, hogy létrehozunk egy másik szervezetet, ami nem hiszem, hogy 150.000 forintba kerülne, mint ahogy az előterjesztésben szerepel. Ha időre van ehhez szükség, akkor nem január l-jével kellene átadni a feladatokat. Suhai Sándor: Költségvetést kell készíteni az alapellátásra, számítógépes rendszert kell kiépíteni az alapellátásra, nem mindenki akar átjönni a kórházból az alapellátással együtt a HUMÁN GESZ-be, szakembereket kell kiképezni erre a feladatra. A vezető az előbb kifejtette, hogy képtelen így felvállalni ezt a feladatot. Lenne megoldási javaslatom pl. maradjon a kórháznál az alapellátás még egy fél évig vagy hozzunk létre egy alapellátási GESZ-t akár egy évre. Az előbb viszont úgy döntött a testület, hogy kiveszi a kórházból és beteszi a HUMÁN GESZ-be az alapellátást. A HUMÁN GESZ ebben a pillanatban képtelen elkészíteni a költségvetését, számla nyitását, dolgozók felvételét. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy foglalt állást, hogy semminemű új intézmény létrehozását nem támogatja. Czobor Zoltán: Ha január 1-jéig önálló intézményben kell megteremteni, akkor meg lehet teremteni, ha a HUMÁN GESZ-be akkor nem lehet? Az ülés elején külön felhívtam arra a figyelmet, hogy a HUMÁN GESZ átszervezése, mint napirend szűnjön meg, tárgyaljuk vagy. az alapellátásnál vagy az óvodaátalakításnál. Az biztos, hogy ha január 1-jéig ezt nem lehet megvalósítani, akkor nem lehet megvalósítani önálló intézményként sem, és a HUMÁN GESZ-ként sem. Ha kell egy önálló helyiség, emberek kellenek, azt így is meg lehet oldani, meg úgy is. A kettő között a különbség, hogy nem két vezető van, hanem egy. A HUMÁN GESZ felülvizsgálatával kellene várni. Hagyjuk meg az alapellátás kihozatalát így ahogy van, ha erre a gazdasági emberek azt mondják, hogy január l-jével sehogy nem lehet felállítani, a bizottsági ülésen nem ezt mondták, a polgármester úr is megerősítette. Ha ki lehet hozni, akkor intézménybe is ki lehet hozni és a HUMÁN GESZ-be is. Javasolom, hogy az a.-b. pontot ne fogadjuk el, a c.) pontot pedig fogadjuk el. Suhai Sándor: A bizottsági ülésen kérdezték tőlem, hogy tudom-e biztosítani az Óvodai GESZ indításának feltételeit. Most is kijelentem, hogy igen. Lehetetlen helyzetbe hoznak Önök most egy szervezetet. Most már megpróbáljuk végrehajtani, ha nem tudjuk végrehajtani, akkor bejelentjük, hogy vizsgálják ki és akkor rá fognak jönni, hogy saját maguk az okozói és felelősei ennek. Kelemen Z. Pál: Javasolom a szavazást. Suhai Sándor: Aki egyetért a vita lezárásával, kérem szavazzon. 50 A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat a.) pontját el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: A b.) pontról értelemszerűen nem kell szavazni. Aki a határozati javaslat c.) pontját el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 254/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórházat mentesiti az alapellátással kapcsolatos gazdasági feladatok ellátása alól, működtetését a Humán GESZ-hez szervezi át 1996. január 1-jei hatállyal. Utasltja a Polgármestert és a Városi Kórház Igazgatóját az átadás-átvétel megszervezésére. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató Lőrincz Lászlóné intézményvezető Határidő: 1995. december 31. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy munkánkat folytatólagos ülésen végezzük, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor polgármester a közgyűlés munkáját 23.00 órakor bezárja azzal, hogy a folytatólagos közgyűlésre 1995. december 18-án 14.00 órakor kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. "BijüJjLo''iAti fr.mellűt Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Lk« Suhax Sándor polgármester |
