* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.4 MB | |
| 2026-01-15 14:24:39 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1995. december 19. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 36/1995-tól 40/1995-ig. Határozatok száma: 260/1995-tól 264/1995-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. szám alatti épület felújításának vállalkozásba adásáról (Írásban) Marton István és Palotás Tibor képviselők 4.) Javaslat jegyző kinevezésére (írásban) zárt ülés Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Általános Rendezési Tervének külterületi szabályozására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 6.) Javaslat könyvvizsgáló megbízására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 8.) Javaslat a helyi adók 1996. évi szabályozására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Részletes Rendezési Tervére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 11.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város belterületi határvonalának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 12.) Javaslat Nagykanizsa Észak-keleti városrész Részletes Rendezési Terve módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 14.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti átmeneti szállás átminősítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról szóló rendelet módosítására Előadó: A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-17/1995. NAGYKANIZSA HEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. december 19-i üléséről Rendeletek száma: 36/1995-tól 40/1995-ig. Határozatok száma: 260/1995-tól 264/1995-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. december 19-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Cserti Tibor, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Zárai Csaba munkatárs, Lázár Tibor tervező, Dr. Tóth János a SYGNO Audi Kft. képviselője, Halász Károly a Zala Megyei Kézműves Kamara elnöke, Bognár László, Dóró János a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Kovács Tamás: Marton István képviselő interpellációt nyújtott be a Rozgonyi u. 1. sz. alatti épület felújításával kapcsolatban. Véleménye szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság illetve az Ingatlankezelési Intézmény vezetése nem kellő gondossággal, figyelemmel járt el a pályázat elbírálásakor illetve kiírásakor. Úgy érzem, hogy a képviselő úr kijelentése sérti a bíráló bizottság szuverenitását, kétségbevonja a tagok szakmai hozzáértését, becsületét, tisztességét, s egyben célzást tesz a bírálat politikai, személyi összefüggéseire is. Kérem, a közgyűlés döntsön abban, hogy történt-e gondatlanság, visszaélés a pályázat előkészítésekor illetve elbírálásakor, különös tekintettel a pályázat tartalmára, a bírálati szempontokra és a bírálat folyamatára. Továbbá döntsön a közgyűlés, volt-e olyan külső körülmény, amelyet a bíráló bizottság a munkája során nem vett figyelembe, és ez a bírálat végeredményét megváltoztatta-e? A közgyűlés amennyiben visszaélést tapasztalt utasítsa a polgármestert a bírálat megvétózására, a város vállalja fel annak következményeit, és a bíráló bizottság tagjai pedig lelkiismeretüknek megfelelően értékeljék döntésük indokait és következményeit. Amennyiben a közgyűlés nem talál olyan okot, amely gondatlanságra, visszaélésre utalna, akkor hagyja jóvá a bíráló bizottság állásfoglalását, támogassa az IKI vezetőjét a vállalkozási szerződés megkötésében, s egyben határolja el magát a város érdekeivel azonosulni nem akaró, csupán politikai célokból táplálkozó, a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak és a képviselőtestület tagjainak szakmai hozzáértését és tisztességét gyalázó képviselői magatartástól. Kérem, hogy ezt a napirendi pontot az interpellációk után 3. napirendként tárgyalja a közgyűlés, ehhez rendelkezésre bocsátunk minden pályázattal kapcsolatos anyagot. A pályázatok eredetiben megtalálhatóak az IKI vezetőjénél, illetve a bíráló bizottság tagjai a kérdésekre válaszolnak. Amennyiben a pályázatok tartalmáról lenne szó, akkor szeretném kérni a zárt ülésen való tárgyalást, mivel a pályázat tartalma nem hozható nyilvánosságra. Szeretném, ha a közgyűlés ezt az ügyet lezárná, és az épület elkészülne eredeti rendeltetése szerint. Suhai Sándor; Most véleménynyilvánításra nincs szükség, csak javaslatot lehet tenni újabb napirend felvételére. Tarnóczky Attila; Az SZMSZ tárgyalja az interpellációra vonatkozó eljárást, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az a véleményem, hogy a közgyűlés a napirend felvételekor lehetetlen helyzetbe kerül, mert olyan témáról kell rögtönözve dönteni, amelyre nem lesz képes. Nem javaslom a vita kibővítését újabb napirendi ponttal, Kovács Tamás hozzászólásának utolsó részétől elhatárolom magam. Tüttő István; Szükségessé válik ebben az évben, hogy döntést hozzon a közgyűlés a víz- és csatornadíjak megállapításáról, kérem, ennek a napirendi pontnak a felvételét 15. napirendként arra tekintettel, hogy a bizottságok megtárgyalták. Kelemen Z. Pál; Napirend előtt kérek két percet. Támogatom Marton István képviselői interpellációjának napirendként való felvételét. Magyar József; Napirend előtt kérek kétszer két percet. Röst János; Napirend előtt kérek két percet, és javaslom, hogy a jelenlegi 11. és 13. napirendi pontot 8. illetve 9. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. Dr. Fodor Csaba; Kérem, hogy vendégeinkre tekintettel a 6. napirendi pontot 5. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. Dr. Horváth György; Napirend előtt szeretnék szólni. Tarnóczky Attila: Napirend előtt kérek szót. Marton István: Nekem tartalmi szempontból mindegy, hogy az interpellációmat a 2. napirendi pontnál, az interpellációk között, vagy önálló 3. napirendként tárgyalja a közgyűlés. Suhai Sándor: Kovács Tamás képviselő javasolta, hogy 3. napirendi pontként önálló előterjesztésként kerüljön tárgyalásra Marton István illetve Palotás Tibor interpellációja. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Tüttő István alpolgármester javasolta, hogy a víz-és csatornadijak megállapítására vonatkozó előterjesztést 15. napirendként tárgyalja a közgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Röst János képviselő javasolta, hogy a jelenlegi 11. és 13. napirendi pontot 8. illetve 9. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor: Fodor Csaba képviselő kérte, hogy a 6. napirendi pontot 5. napirendi pontként tárgyalja a közgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosításokkal együtt a napirendi pontokra való javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. szám alatti épület felújításának vállalkozásba adásáról (Írásban) Marton István és Palotás Tibor képviselők 4.) Javaslat jegyző kinevezésére (írásban) zárt ülés Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Általános Rendezési Tervének külterületi szabályozására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezet védelmi Bizottság elnöke 6.) Javaslat könyvvizsgáló megbízására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 7.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke 8.) Javaslat a helyi adók 1996. évi szabályozására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Részletes Rendezési Tervére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 11.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város belterületi határvonalának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 12.) Javaslat Nagykanizsa Észak-keleti városrész Részletes Rendezési Terve módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 14.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti átmeneti szállás átminősítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 5 15.) Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról szóló rendelet módosítására Előadó: Napirend előtti felszólalások: Kovács Tamás: A legútóbbi közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató helyi adókra vonatkozó részére tettem észrevételt, amelyet azóta a Gazdasági Osztály vezetőjével egyeztettünk, és többszörös értelmezés után abban állapodtunk meg, hogy az előterjesztés nem szerencsés szerkesztéséről volt szó, amely egy bizottság által többséggel nem támogatott javaslatot olyan hangsúllyal jelölt meg, mintha az a bizottság véleménye lett volna. Javaslom, hogy a témát tekintse a közgyűlés lezártnak. Suhai Sándor: A polgármesteri beszámolóban egy lejárt határidejű határozat végrehajtására adott jelentést kellett visszavonnom a rossz értelmezés miatt. Ma önálló napirendként az adókkal kapcsolatos előterjesztést tárgyalja a közgyűlés. Kelemen Z. Pál: Nagykanizsán üzletpolitikai megfontolásokból egy magánvállalkozás korlátozza a sajtó- illetve a médiaszabadságot. A Kábeltel Kft. három előfizetői csomagot állított elő, az első csomag 100 Ft, a második 230 Ft, a harmadik 400 Ft. Az első csomagban öt adás garantált, a magyar-1, a magyar-2, a horvát-1, az osztrák-1, a képújság. Tudtommal Magyarországon több közszolgálati adás van, például a Duna Televízió és a Kanizsa Televízió. Ez nem szerepel az első csomagban, - amelyre vélhetően a legszegényebbek fizetnek elő - így ki vannak zárva a Kanizsa Televízió illetve a Duna Televízió nézéséből. Szerintem ez megengedhetetlen eljárás, arra kérem a polgármestert, gyakoroljon nyomást a Kábeltel Kft-re, hogy az első csomagba ez a két program bekerüljön, akár az osztrák adás, akár a képújság rovására. Suhai Sándor: Beszélgetve a Kábeltel Kft. vezetőivel kb. 10 cm-es kábel kell mindössze a Kanizsa Televízió vételére, de a Duna Televízióról nem tárgyaltunk, erre oda fogunk figyelni. Röst János: A női kézilabda világbajnokságon a magyar válogatott ezüstérmes lett, és a magyar csapatnak két nagykanizsai tagja is van, Siti Beáta és Németh Helga, akik a városban kezdték el sportpályafutásukat. Ez a sportteljesítmény elismerést érdemel, ezért kérem a polgármestert, hogy a város nevében fejezze ki gratulációját, és teljesítményük alapján kapjanak méltó elismerést. Dicséret illeti azon tanárok és edzők munkáját, akik segítettek nekik abban, hogy élsportolók lehessenek. A Zalai Hírlapból értesültem arról, hogy a Franciaországban lezajlott ifjúsági sakkvilágbajnokság döntőjében Kiss Judit bronzérmet szerzett, a fent elmondottak rá is vonatkoznak, és ezúton szeretnék gratulálni Kiss Juditnak és edzőjének, édesapjának Kiss Lászlónak. Suhai Sándor: Valamennyiünk nevében gratulálok mind a kézilabdázóinknak, mind a sakkozónknak. Kiss Juditot versenyre indulás előtt is fogadtam, ellátam a számukra nélkülözhetetlen támogatással. Hagyomány már, hogy egy-egy ilyen esemény után fogadásra, elismerésre kerül sor. Megkérem Sportcsoportunk vezetőjét, hogy szervezze meg ezt a találkozást. Magyar József: Az elmúlt években nem találtam Írásos formában tájékoztatást a téli felkészülésről. A lehullott közel 30 cm-es hó komolyabb fennakadást a közúti közlekedésben nem okozott, ez elsősorban az időjárásnak köszönhető, és a koncepcióban leírtaknak megfelelően megkezdődött az úttisztítás. Szerintem akkor járunk el helyesen, ha kiértékelnénk az eddigi munkálatokat, és megállapítanánk a gyenge pontokat, hogy a jövőben arra is fel tudjunk készülni. Legnagyobb gond a gyalogos közlekedéssel van, hiszen a gépjárművek az útakra koncentrálnak. Fel kellene mérni, hogy a szerződött felek milyen felkészültséggel tudnak kivonulni, milyen támogatásra van szükség, működik-e a házfelügyelői rendszer, hiszen sok helyen a hóeltakarítás erre épül fel. Szerintem a keleti városrészben továbbra is rossz a helyzet hóesés idején, itt a hóeltakarítás nincs megszervezve. Az elmúlt időszak tapasztalatait építsük be a téli felkészülési tervbe. Ma reggel a Principálison keresztül vezető híd lefagyása miatt baleset következett be, és két autóbusz karambolozott feltartva 2-3 óráig a közlekedést. Én már sokszor felvetettem a zavarelhárításra való felkészülést, és a téli felkészülésről szóló koncepciót ki lehetne ezzel egészíteni. A városban sok cég rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek zavarelhárításra igénybe vehetők, és így nem kell arra várni, hogy Zalaegerszegről a Volán mentődaruját lehessen alkalmazni. Kérem a polgármestert, hogy adjon megbízást a koncepció kiegészítésével. Suhai Sándor: Tegnap az M7-es úton Zalasárszegnél egy kamiont láttunk az úton, baleset történt. Meggyőződésem, hogy a városból érkező illetve induló utasokat zavarja a kamion. Méltánylandó Magyar képviselő felvetése, intézkedni fogunk mindkét témában. Dr. Fodor Csaba: Köszönetet szeretnék mondani a Polgármesteri Hivatalnak illetve a Ryno Kft-nek, mert évek óta először volt a város ilyen alaposan kitakarítva. Szerintem ez nem az időjárás javára irandó, a Ryno Kft. nagyon jól látta el a feladatát, a város minden pontján lehetett közlekedni. Tarnóczky Attila: Vannak pozitív fejlemények a hóeltakarítás terén, azonban engem olyan emberek kerestek meg, akik nem alaptalanul elégedetlenek ennek kapcsán. A közútak, a járdák letakarításra kerülnek, de a keleti városrészben sok gond van a tereken, amelyek nincsenek takarítva. Véleményem szerint szükség lenne, tételes felsorolásra a takarítandó területekről. Ha van ilyen felsorolás, akkor az kerüljön átvizsgálásra, hogy valóban minden igény kielégítésre kerül-e, és havazás esetén a lista alapján elvégzendő munkát a Polgármesteri Hivatal részéről ellenőrizzék. Suhai Sándor: Tarnóczky és Magyar képviselőket meghívjuk arra a megbeszélésre, amelyen áttekintjük a feladatokat. Magyar József: Szerződéses alapon a kötelességét végzi a hóeltakarítással foglalkozó cég, ezért kértem, nézzünk utána hogyan tudná még jobban végezni munkáját. Dr. Horváth György: Az elmúlt közgyűlésen tévesen neveztem meg az Attila Úti Óvoda aláírásgyűjtési szándékát a megszüntetéssel kapcsolatban, mivel nem erre az óvodára vonatkozott, elnézést kérek. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tüttő István: A 31/1995. számú határozat végrehajtásával kapcsolatban kérem az aljegyzőt, kezdeményezzünk pert azokkal szemben, akik nem teljesítik az átutalást. Suhai Sándor: Meggondolandó a per, mert a környező településekkel való kapcsolat megromlását eredményezné. Zsoldos Ferenc: A 203/1995. számú határozattal kapcsolatban kérdésem, mennyibe kerül a felújítási munka, és 1996. decemberét követően mi történik a felújított épületrészekkel a beépítésig? Mátyás József: A közgyűlés a piacon végzendő munkák körét meghatározta, továbbá azt is, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezze a megbízásba adandó munkákat. 460 ezer Ft értékben végeztetünk el munkákat, amelyek tartalmazzák a piacirodán belül az élelmiszerhigiéniai vizsgáló csempézését, burkolatának felújítását, a többi helységben vakolatjavítás, festés, mázolás történt. Minimális javítás történt azért, mert a Vásárcsarnok felépülése után a jelenlegi kosaras élelmiszerpiac csökkentett funkcióval, virágpiacként fog a későbbiekben továbbműködni. A felújítás a dolgozók szociális ellátása érdekében szükséges volt, 1996. decemberig megfelelő körülmények között végezhetik munkájukat. Suhai Sándor: Egy évig még szükség van a piacra, utána csökkentett funkcióval fog működni. Hajgató Sándor: A 31/1995. számú határozattal* kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ha nem fizet az önkormányzat, van-e lehetőségünk visszautasítani a felvételeknél a vidéki gyermekeket? EHs_Pintérné Grundmann Frida: A szabad iskolaválasztás joga minden szülőt megillet. Ha bármely településen a szülő úgy dönt, hogy Nagykanizsára fog járni iskolába a gyermeke, a különbözet finanszírozására a kötelezettség fennáll a Nagykanizsára nézve. A különbözet nagyságrendje esetenként az önkormányzatok által 8 megkérdőjeleződik. Kizárási lehetőségünk a már felvett tanulókra vonatkozóan nincs. A testület dönthet úgy, hogy vidéki önkormányzatok tanulóit Nagykanizsa nem fogadja a következő évben. Ezt a döntést nagyon rossznak tartanám, hiszen speciális képzések hiányoznak a környező általános iskolákban. Suhai Sándor: A gyermekek felvételéről az igazgató dönt, az ő döntését a közgyűlés befolyásolhatja. Palotás Tibor: A piacokkal kapcsolatban félreértésre adhat okot az, hogy a Műszaki Osztály vezetője azt mondta, hogy a vásárcsarnok megépülése után a jelenlegi piacon legfeljebb virágpiac lehet. Meggyőződésem, hogy ez nem lett még eldöntve, ez tévedés. Az elfogadott beépítési terv szerint, amely a jelenlegi piactömbre érvényes, valóban az akkori megrendelés szerint az új kereskedelmi létesítmények között lesz lehetőség esztétikus virágpiac kialakítására is. Ez azonban csak az új létesítmények megépülése után lehetséges. Suhai Sándor: Aki elfogadja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja és a következő határozatot hozza: 260/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 31/C/1995., 203/C/1995., 220/1995., 222/1995., 223/1995., 228/1995., számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja, valamint a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. b.) utasítja az aljegyzőt, hogy a közhasznú munkavégzés rendszerének célirányos és jogszabályszerű működtetése érdekében rendelettervezet készítéséről gondoskodjon és jóváhagyásra terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. január 31. Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 9 2.) Interpellációk, kérdések A közgyűlés az előzőekben döntött arról, hogy Marton István és Palotás Tibor képviselők interpellációját nem interpellációként kezelik, hanem önálló napirendként. Más interpelláció, kérdés a közgyűlésen nem hangzott el. 3.) Nagykanizsa, Rozgonyi u. 1. szám alatti épület felújításának vállalkozásba adásáról (Írásban) Marton István és Palotás Tibor képviselők Marton István: Kérem a közgyűlést, hogyha a vita során az "interpelláció" 4 pontját nem tudják megcáfolni, akkor a pályázatot tekintse érvénytelennek. A beruházási szabályzat 11. § (9) bekezdése szerint a bizottság döntése javaslattétel az alapberuházó részére a vállalkozó kiválasztásában. Vissza kell utasítanom azt a megjegyzést, hogy egyéni politikai célokról van szó. Határozottan visszautasítom azt, hogy én a Polgármesteri Hivatal dolgozóit szakmailag megbecstelenítettem. A 4-3 arányú döntésnél a Hivatal képviselői voltak kisebbségben, ezt köszönöm nekik, mivel szakmailag pártatlanul tevékenykedtek. Az igaz, hogy én az érintett két szakmai bizottságot nem dicsértem. Palotás Tibor: Három kérdést tettem fel, melyre választ kérek. Suhai Sándor: Kérem a testületet, hogy a második kérdésre nyílt ülésen ne adjon választ. Dr. Fodor Csaba: A pályazat tartalmazza, hogy minden egyes pályázó jogosult műszaki tartalom tekintetében azonos, de költségkímélőbb megoldást beterjeszteni. Csak egy ilyen beadvány érkezett, az ominózus társaságtól, ezért tulajdonképpen árlejtésről nem volt szó, mert a társaság élt az adott lehetőséggel. A Pillér-I. Kft. két pályázattal pályázott. Azokat a műszaki tartalmakat, amelyeket megadott az alacsonyabb pályázati értéken a nyertesnek javasolt pályázó, a tervezővel ellenőriztettük, szakvéleményt kértünk, hogy melyek azok a műszaki pontosítások, amelyeket már most el lehet fogadni. A tervező szerint csak a javaslatok kis részét lehetett elfogadni, így egy csökkentett, a tervező által javasolt költségkímélő módot fogadtunk el. A két pályázati ár közötti harmadik elv alakult ki, ezért került elfogadásra a pályázat. Marton képviselő a levele 1.) pontjában nem írta le, hogy mi volt az eljárásban ellentétes a közbeszerzési törvény és a bizottság munkája között. A 2.) pont kapcsán fontosnak tartom elmondani, hogy a beruházási szabályzat átdolgozás alatt áll, ezért nem pontosak a bizottságok nevei. A 3.) ponttal kapcsolatban elmondom, hogy a képviselőtársunk alkalmazotti minőségben szerepel a társaságnál, nem tulajdonosként. A 4.) pont alapján többfajta megállapodás lehetséges a Polgármesteri Hivatal és a Kincstári Vagyonkezelő között, szerintem ez tárgyalás kérdése, erről később kell dönteni, nem tartozik az interpellációhoz. 10 Szerintem korrekt volt a bizottság munkája, a közbeszerzési törvénnyel nem volt ellentétes, az eset összes körülményeit mérlegelve hozta meg döntését. A pályázat szerint közel 10 millió Ft-tal olcsóbb lesz a felújítás, a befejezési határidő 4 hónappal korábban lesz, a beruházás megtérülése így nyilvánvalóan jobb. Ez a pályázat tartalmazott egy olyan jogosultságot, hogy bizonyos pénzeszközt és kamatait egy évre az esetleges garanciális javítási munkák fedezetéül a megbízónál hagy. Suhai Sándor: Szeretném bejelenteni, hogy időközben megérkezett a Kincstári Vagyonkezelő beleegyező nyilatkozata, feltételként szabta a KDNP-vel való megegyezést. így elhárult a 4.) pontban rejlő bonyodalmat okozható dolog. A bizottságok elnevezése és tartalma közötti különbséget kár lenne dramatizálni, érdemben valóban nagyon változott a korábbi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szerepe mint Pénzügyi Bizottság, nem látom ezt megoldhatatlan problémának. Ez nem teszi szabálytalannak a korábban hatályosnak tartott beruházási rendelet alkalmazását. Palotás Tibor: Dr. Fodor Csaba nem az interpellációs kérdéseimre válaszolt. Meggyőződésem szerint nem is tudja a korrekt válaszokat, ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogyan szoktak Nagykanizsán és az országban másutt pályázatokat lebonyolítani. A pályázat kiírása szerintem jó, elképzelhetetlen számomra, hogy ezt a PILLÉR I. Kft. hogyan tudta kijátszani. Hogyan tudta a bíráló bizottság úgy értékelni a pályázatot, ahogy értékelte. Hetekig kellett gondolkodni azon, hogy a bizottság és a pályázó ezt összhangban kitalálja. A kiírás 4. pontja egyértelműen meghatározza, hogy árlejtésre nincs lehetőség. A pályázatot eleve úgy írták ki, hogy a megfelelő időben a vállalkozók nem versenyezhetnek egymással a lefelé licitálásban. Szeretném elmondani, hogy a pályázat az 5/2. pontban azt írja, hogy ajánlati költségkímélő, de azonos minőséget és esztétikai megjelenést biztosító javaslatokat is tartalmazhat a pályázat. Ezzel szemben a PILLÉR-I. Kft. nem ezt tette. Nem azonos minőséget és esztétikai feltételt tartalmazó pályázatot adott be, ha 15 millió Ft-os árkülönbözetet mutatott ki. A pályázat bontásakor a jegyzőkönyvben egyértelműen a 15 millió Ft-nál alacsonyabb vállalási összeg szerepel. Ezzel szemben a bizottság valamilyen jog alapján ezt a vállalási összeget megemelte 12 millió Ft + AFA összeggel. Nem tudom, hogy honnan vette a jogosítványt a bizottság, mert a beruházási szabályzatból nem vehette. Erre vonatkozott a 3. kérdésem. Teljes képtelenség ebbe bevonni a tervezőt, erről a beruházási szabályzat nem rendelkezik, nyilván nincs is rá mód. Milyen alapon lehet a tervezőt megkérdezni, hogy hogyan szeretné alakítgatni a vállalási összeget akkor, amikor a pályázat bontásakor 15 millió Ft-tal kisebb érték lett jegyzőkönyvben rögzítve. Az az érzésem, hogy Kovács Tamás nem véletlen érezte magát találva. Felháborít, hogy napirend előtt mondta el felszólalást, mintha mások lennének a bűnösök, például azok, akik észrevételezték az eljárást. Nem a képviselők a hibáztathatók, hanem a bizottság szándékosan követett el a beruházási szabályzattal ellentétes megoldást. Javaslom, hogy a pályázatot utólag eredménytelennek minősítsük még akkor is, ha a bizottság döntése alapján formálisan eredményt 11 hirdettek, vagy kérem figyelembevenni a pályázat bontásakor készült jegyzőkönyvet, abban pedig a 15 millió Ft-tal alacsonyabb értékű vállalási összeg szerepel. Meg kell kérdezni a PILLÉR-I. Kft-t, és ha komolyan gondolta ezt az összeget, hogy elvállalja-e ezért a pénzért a munkát a pályázatban kiírt tartalommal, mert a kiírás olyan tökéletes volt, hogy részletes költségvetési kiírás alapján részletes műszaki tartalom meghatározás alapján kellett pályázni. Suhai Sándor: Rosszhiszemű feltételezéseink tényként való közlése egy nyilvános tévéközvetítéssel kísért ülésen nem engedhető meg. Kérek mindenkit, hogy tartózkodjon a személyeskedéstől, a saját vélemény tényként való feltüntetésétől, általános elvi kérdésekben kérem a vitát. Kovács Tamás: Kérem Marton és Palotás képviselőket, fogalmazzák meg konkrétan a vádjaikat a bizottság munkájáról, hibáiról, hogy tudjunk rá választ adni és védekezni. Dr. Fodor Csaba: Szeretném emlékeztetni Palotás Tibort arra, nem biztos, hogy mindenki "gyógyszertár-ügy"-be akar keveredni, mint ő valamikor. Kérem, válogassa meg a szavait, és csak a bizonyítékaival álljon elő. Suhai Sándor: Kérem, hogy véleményüket csak erre az ügyre vonatkozóan mondják el. Tarnóczky Attila: Nem sok értelmét látom a vitának, mert sok kárt fog mindannyiunknak okozni. Javaslom, hogy a vitát zárjuk le, a kérdést az illetékes bizottságok vizsgálják. Röst János: Egyetértek a vita lezárásával, de azzal nem, hogy most ne legyen döntés. Javaslatom, hogy a feltett kérdésre válaszoljon a bizottság elnöke, majd foglaljon állást a közgyűlés. Marton István: Javaslom, hogy kulturált módon a vita folytatódjon. Magyar József: Javaslatom, hogy tartsuk be az ügyrendet. Szerintem sokkal körültekintőbben kell egy bíráló bizottságot összeállítani. Javaslom a közbeszerzési rendeletet minél előbbi megalkotását, szerencsés lenne, ha képviselőtársaink nem keverednének bele közgyűlés elé kerülő témákba. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, mely szerint zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Szeretném emlékeztetni a közgyűlést, hogy az SZMSZ 21. §-a (2) bekezdése előírja, hogy vita lezárásáról vita nélkül kell dönteni. 12 Zsoldos Ferenc: Úgy gondolom, hogy nem lehet lezárni a vitát. Javaslom, hogy a polgármester úr rendeljen el zárt ülést. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ezt a témát zárt ülésen folytassuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Marton István: Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a bíráló bizottság állandó tagjai közé a Pénzügyi Bizottságból is delegáljanak valakit. Sajnos a szabályzat nem került átdolgozásra. Felvetették, hogy nem ártott volna, ha konkrétumokat is említenénk a közbeszerzési törvényből. A 43. § (2) bekezdése, hogy az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, ez számomra kérdéses az elnyerő esetében. A 44. § (2) bekezdés a.) pontja kiírja, hogy az előző három év legjelentősebb szállításainak, építési beruházásainak, szolgáltatásainak ismertetése is egy pont, én úgy tudom, hogy ez a Kft. ennyi ideje még nem áll fenn. Nem közgyűlési téma, hogy egy 40-50 oldalas közbeszerzési törvényről itt vitatkozzunk. A közgyűlés ebben a témában 1995. szeptember 28-án ült össze, de nem tudott dönteni, hanem az október 3-i folytatólagos ülésen meghozta a 182/1995. számú határozatát. Ez a határozat önmagában véve ellentétes a beruházási szabályzatunkkal, amely a 2. §-ában kimondja, hogy "a beruházási döntés megalapozása érdekében a 10 millió Ft értéket meghaladó beruházásokra, valamint az 5 millió Ft-ot meghaladó felújításokra, rekonstrukciókra beruházási programot, 50 millió Ft feletti beruházásokra beruházási okmányt kell készíteni", ezt kellett volna jóváhagyni ennek a közgyűlésnek, tehát az egész kiírás törvénytelen. Kovács Tamás: Májusban elfogadta a Parlament a közbeszerzési törvényt, amely november 1-én lépett hatályba, és az interpelláló véleménye szerint az október 16-i kiírásunkat nem kellett volna megtenni, várni kellett volna a november 1-i hatálybaléptetéssel, mivel ekkor már a közbeszerzési törvény szerint írhattuk volna ki. A bizottság tekintettel volt arra, hogy a kiíráskor nem volt érvényben a közbeszerzési törvény, azonban a szellemiségét a pályázat elbírálása során figyelembe vettük. Szeretném ismertetni azokat a pontokat, amelyeket a közbeszerzési törvény előír a pályázatok tartalmára, illetve az elbírálás mikéntjére vonatkozóan és összehasonlítani azzal, hogy ezt a mi kiírásunk és bírálatunk tartalmazza vagy sem. Tartalmazza az ajánlatkérő nevét, címét, távirati címét, telefon és telefax számát, a szerződés meghatározását, - amire ajánlatot kérnek -a teljesítés helyét, határidejét. Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot, tartalmazza, egyértelműen definiálva lesz, hogy nem tehet részajánlatot, a dokumentáció megkérésének határidejét, a dokumentáció megvásárlásának feltételeit, az ajánlattételi határidőt, az ajánlat benyújtásának címét. 13 Nem tartalmazza az ajánlattétel nyelvét, ez nagy hibája a pályázati kiírásnak, de mindenki magyarul nyújtotta be a pályázatát. Az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét tartalmazza. A biztosítékok nyújtásának feltételeit nem tartalmazza, ez a pályázók érdekeit védi, ugyanis a megrendelők fizetési garanciáit kell itt felsorolni. A nyertes közös ajánlattevőtől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelését nem tartalmazza, azonban ilyen jellegű pályázat nem is érkezett. Az ajánlattevők pénzügyi-gazdasági-műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket tartalmazza, ez volt az oka annak, hogy az első alkalommal összehívott bizottsági ülésünket megismételtük, amikor pontosítottuk azokat az adatokat, amelyeket bekértünk a pályázóktól és a második bizottsági ülésre ezeket elénk is terjesztették. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni, tartalmazza. Egyéb információkat tartalmaz. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napját nem tartalmazza, azonban ezt a közbeszerzési értesítőben kell közzétenni. A műszaki és gazdasági szakaszolásra a pályázóktól megkérte a javaslatot, illetve mérlegadataikat is bekérte. A pályázatot a Népszabadságban jelentette meg egy alkalommal, a Zalai Hírlapban három alkalommal, a Kanizsa Extrában két alkalommal, az Építési Piacban, a Városi Televízióban pedig egy hétig hirdette. A bizottság munkájának megkezdésekor szavazást tartottunk, hogy nyilvános-e a bizottság ülése, részt vehetnek-e rajta olyan személyek, akik nem tagjai a bizottságnak, illetve hozzászólási joggal rendelkezhetnek-e. A bizottság mind a kettőt támogatta. A Beruházási Szabályzatunk által ajánlott egyéb résztvevők közül meghívtuk a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoport vezetőjét, a főépítészt és a polgármestert. Nem merülhet fel olyan kifogás, amely azt feltételezné, hogy a Közbeszerzési törvény szellemét a bizottság nem vette figyelembe, amelyet a bizottsági munka során deklarált is. Második napirendi pont, eldöntendő, hogy a Bíráló Bizottság a hatályos Beruházási Szabályzat szerint állt-e fel, megváltozott a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése, illetve az önkormányzat által létrehozott bizottságok száma. Nem hiszem, hogy a szervezeti változások lényeges változásokat indukáltak volna a bizottság felállásában, ugyanis nem a bizottságok neveit, hanem a bizottságok működéséről, hatás- és feladatköréről szóló rendeletünket vettük alapul. Nem értek egyet azzal, hogy az önkormányzat rendeleteit egy-egy projectre meghatározva kell változtatnunk és folyamatosan újítanunk. A pályázatot 4:3 arányban fogadta el érvényesnek, ezt a bizottságban folyó hangulatkeltés eredményezte, ugyanis a bizottsági munka kezdetén minden bizottsági tagnak egyöntetű véleménye az volt, hogy a pályázat érvényes. Ehhez az interpellációs ponthoz én javaslatként szeretném hozzáfűzni, hogy Marton képviselő által elmondott rendeleti átvezetést célszerű megejteni, bízzuk meg az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy készítse el ezt. Harmadik pont, hogy a nyertes pályázó létesítményfelelőse képviselőtársunk. Ugy tudom, hogy a létesítményfelelősségi teendők alól képviselőtársunk visszalépett, de erről kérem nyilatkozzon 6. Igaza van abban, hogy ha valaki valahol alkalmazott és nem tulajdonos, akkor nem akadályozhatjuk meg abban, hogy képviselő legyen. Támogatom Marton képviselőt abban, 14 hogy az etikai szabályzatot terjessze be. A negyedikre, a Kincstári Vagyonkezelő és a Polgármesteri Hivatal közötti szerződésre pedig megkaptuk a választ a polgármester úrtól. Palotás képviselő interpellációja meglepett. Válaszom, hogy lehetőség volt árlejtésre. Nem történt árlejtés, sem áremelés, ugyanis a második pont megadja a választ erre. A nyertes pályázó két pályázatot nyújtott be, amelyek közül az a variáció lett elfogadva, amelyet a tervező is támogatott a meghatározott költségvetéssel. A harmadik pont véleményem szerint értelmezhetetlen, hisz a nyitótárgyalás jegyzőkönyvében rögzítetteket senki nem változtatta meg, nincs is joga megváltoztatni, az árakhoz nem nyúlt senki, a megfelelő műszaki tartalom tekintetében lett az ár meghatározva. Czobor Zoltán: Én is úgy szavaztam, hogy maradjon nyilvános a napirend tárgyalása, hiszen nem szerettem volna senkit kétségek között hagyni, hogy ki az, akit ebben a bizonyos pályázatban, mint létesítményfelelőst megjelöltek, ez én voltam. Az etikai részhez el szeretném mondani, hogy én semmilyen döntésben, bizottságban nem vettem részt, nem is befolyásoltam, így semmi olyat nem tehettem, ami esetleg etikátlan lett volna. Az építőiparban dolgozom, amit el kell fogadni, mert ez a szakmám. Azért nem fogadom el a felkérést az adott kft-nél, mert úgy érzem, annak következtében, hogy engem oda behívtak robbant a bomba. A bizonyos gálaműsoron minden második ember odajött hozzám, hogy hallottam-e azt, hogy a Marton István mit mondott. Mindenki megijedt, megijedt a bizottság, amelyik döntött, többen is fenntartásaikat hangoztatták. Ebben a helyzetben döntöttem úgy, hogy nem fogom ezt elfogadni, amit közöltem is a kft. vezetőjével, aki nem fogadta el, azt mondta a pályázat elbírálásáig nem vonja vissza. Azért nem vonja vissza, mert nem lát összefüggést, ha jó a pályázat, akkor fogadják el, ha nem, akkor utasítsák el. Politikai döntések miatt a társaság harmadszor kerül lehetetlen helyzetbe. Tudni kell, hogy ez a társaság az Ingatlankezelő Vállalat volt dolgozóiból alakult, annak kivitelező részlege, vezetője annak főépítésvezetője volt. A céget felszámolták, ami gazdasági kényszerűségből történt. Az akkori közgyűlés hibája az volt, hogy nem átalakítás történt, hanem sima felszámolás. Ezt követően beléptek egy kft-be, amely pályázat során megnyerte az Ingatlankezelő által kért hibaelhárítást. Amikor ezt megnyertem velük együtt, nem voltam képviselő. A közgyűlés a pályázatot elfogadta, ezt követően lettem én képviselő, majd ezután lett ismét pályáztatva ez a bizonyos munka, amit sikerült elveszteni. A döntés teljesen jogszerűtlen volt, annyian vonultak fel az IKI-től, ahány szavazat kellett a kiejtéshez. Annak idején nem csináltam ebből ilyen ügyet, mert világos volt előttem, hogy az IKI-nél sokan engem okoltak a leépítésekért, teljesen etikátlannak éreztem egyik oldalról, másrészt pedig el kellett fogadnom, hogy ők teljesen természetesen így éreznek, ezt a kapcsolatot nem kívánták. A döntés következménye az lett, hogy a nálam lévő 20-25 embernek nem volt munkája, ekkor alakították meg ezt a bizonyos kft-t, folytatták a tevékenységüket IKI nélkül, közben megépítettek egy nagyon nagy házat együttdolgozásunkkal, ami 15 megfelelő referenciát jelentett, hiszen enélkül nem is mertek volna pályázni és ideértünk ehhez a döntéshez. ők ma is úgy fogalmaznak, hogy kétszer politikai okból óket félretették és kérik, ilyen okok miatt ne következzen ez be harmadszor, ha rossz a pályázat el kell utasítani és kérik, hogy a pályázatnak és egyéb előírásoknak megfelelően járjunk el. Marton képviselőt külön kérik, hogy most a lehetőségeken belül érdekeiket próbálja meg figyelembe venni. Azért vontam tehát vissza a megbízatást, mert a személyem miatt óket ismét hátrány fogja érni. A vita alapján egyértelmű, hogy nem arról folyik a vita, hogy jó vagy nem jó a pályázat, hanem vannak akik meg akarják ezt gátolni egyrészt személyem miatt, másrészt az építőiparban fellelhető konkurencia harc eredményezhet egy nyomást. Ha megsemmisítjük ezt a pályázatot, akkor két eset van: új pályázatot írunk ki (de vajon ki fog pályázni) vagy az egész beruházást semmisnek nyilvánítjuk. Ha megnézzük az üzleti tervet, ott a 118 millióhoz képest most valahol 80 körül van ennek a vállalási ára. Meg vagyok győződve, hogy ez a műszaki tartalomból adódó csökkentés a kivitelezés során megvalósítható, ami abban a pályázatban szerepelt. Űgy gondolom nagyon jó pozícióba kerültünk ezekkel az árakkal, magát a vállalkozást illetően nem lenne szabad ezt megtenni. Dr. Fodor Csaba: Valóban vizsgálta a bizottság a műszaki megvalósíthatóságot és a mögötte álló pénzügyi megvalósíthatóságot is. El is napoltuk az elbírálást, mert még pótlólagos pénzügyi iratokat kellett beszerezni minden pályázótól, ezek kézhezvétele, megvizsgálása után hoztuk meg a döntést. Valóban a Beruházási Szabályzat előírja, hogy 5 millió forint alatti és 50 millió forint beruházási költség miatt kell műszaki-gazdaságossági számítást készíteni, mely létezik, itt van, aláírva. A kiírásra vonatkozó 8. pontban a 3. francia bekezdésben az áll, hogy az ilyen módon beadott csökkentett ajánlatokat külön ajánlatként bírálja el és kezeli a bizottság, és ez történt akkor is. Dr. Kerekes József: A közbeszerzési törvényt betartani nem kellett nyilván, mert nem volt hatályban. Ellenben a Beruházási Szabályzatunk Marton képviselő által említett szakaszai be lettek-e tartva, nem tudom eldönteni, kételyeim vannak. Elhangzott, hogy bizottságunk tagjain kívül egyéb személyek is fejtettek ki véleményt a pályázatokkal kapcsolatban. Kik véleményezték a benyújtott pályázatokat és kik voltak a Bíráló Bizottság tagjai? Suhai Sándor: A Vagyongazdálkodási Csoport vezetője volt jelen, Marton István és én. Meghívottak voltunk, nem voltunk tagjai a bizottságnak. Voltak aggályaim, ezt jegyzőkönyv rögzíti, hisz az első alkalommal végig az én agályaimat próbálták eloszlatni a Bíráló Bizottság tagjai. A második ülésen nem tudtam sajnos részt venni. Formai, alaki és a kiírásnak nem megfelelőség miatt éreztem úgy, hogy talán célszerűbb lenne a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új, pontosított pályázatot kiírni. Ennél a 120 millió forintos kiírásnál nem szerepelt a kiírásban bankgarancia kérése, ez késztetett a pályázat érvénytelenné nyilvánítására. A Polgármesteri Hivatal szakemberei 16 többségükben tólem teljesen függetlenül is ugyanerre az álláspontra helyezkedtek. A bizottság ezt nem volt köteles figyelembe venni. Ez csak egy ajánlás az alapberuházónak, 6 ez alapján megkötheti, ill. nem köti meg a szerződést. A Bíráló Bizottság tagjait a rendelet sorolja fel. Kovács Tamás: A Beruházási rendeletünk szerint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke és egy tagja (Kovács Tamás, Röst János), a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságból egy fő (Dr. Fodor Csaba), a Műszaki Osztályról egy fő (Mátyás József), a Gazdasági Osztályról egy fő (Berzicza Miklós), illetve az IKI, mint kiíró (Kámán László), ajánlásként szerepel a szabályzatban a főépítészi iroda, melyet első nap Karmazin József képviselt, második nap pedig Szamosi Gábor voltak a bizottság tagjai. Jelen voltak még a polgármester úr által felsoroltak. Palotás Tibor; Dr. Fodor Csaba és Kovács Tamás képviselők pont az ellenkezőjét mondták, mint én. Pl. Kovács Tamás elmondta, hogy nem történt áremelés, mert a nyertes két pályázatot adott be, ami nem igaz. Azért nem igaz, mert a pályázat bontási jegyzőkönyvben a PILLÉR—1 Kft. egy pályázattal szerepel, ennek a cégnek 15 millió Ft-tal olcsóbb ajánlatával, de ténylegesen ennél 12 millió Ft-tal magasabbat fogadott el a bizottság. Elmondta Kovács Tamás, hogy a nyitó jegyzőkönyvet nem változtatta meg senki. Nem igaz, megváltoztatta, mert a nyitó jegyzőkönyvben ilyen pályázati ajánlati összeg nincs. Dr. Fodor Csaba által elmondott 8. pont úgy szól, hogy "költségkímélő, de anyag minőségében és megjelenésében azonos értékű megoldásokat alternatív ajánlatként kérjük kidolgozni." Nem dolgozta ki így ezt a PILLÉR-1 Kft. Ha kidolgozta volna, akkor két pályázatnak kellett volna megjelnni a nyitó jegyzőkönyvben. A polgármester úr jól látta meg a fonákságot ebben az ügyben, mert alaki hibákat is észrevett. Voltam olyan pályázaton, ahol a pályázót egy perc késés miatt kizárták a pályázatból. Képtelenség, hogy milliókat dobálgatunk, döntünk, átterveztetünk tervezővel, szakvéleményt kérünk a pályázat beadása után. Ez biztos, hogy formailag nem állja meg a helyét. Teljesen igaz, hogy bankgaranciát kellett volna kérni. Marton képviselő ismertette a Beruházási Szabályzatból, hogy 50 millió forint feletti beruházásnál beruházási célokmányt kellett volna készíteni. Miért gondolják a bizottság illetékes tagjai ezek után, hogy a bizottság jó munkát végzett? A Kossuth téri hídnak a pályáztatásakor a bizottság mintaszerűen dolgozott és kb. ahhoz hasonlóan kellett volna ennél, a híd építésnél kétszer nagyobb beruházási költségű feladatot végezni. Czobor képviselő feltette a kérdést, hogy ezek után ki fog pályázni? Véleményem szerint talán még többen fognak pályázni, mint eddig. Az Origó Kft-nek nem jogfolytonos utódja a PILLÉR-1 Kft., tehát az Origóban végzett munkát nem lehet figyelembe venni a PILLÉR-1 Kft-nél. Kovács Tamás: A pályázatok bontásakor az első oldal lett nézve, ezen szerepel a vállalási ár. Ezt rögzítettük a jegyzőkönyvben, a belső tartalmi elbírálást nem, mivel egy külön bizottsági ülésre volt szánva. A pályázat béltartalmában szerepel az, hogy mik azok az azonos műszaki paraméterek, amelyek olcsóbban 17 valósíthatók meg és amelyekkel ez az ajánlati ár kijön. Szó nincs áttervezésről, annyi történt, hogy a tervezővel véleményeztetve lett ez a műszaki csökkentés és a bizottság úgy döntött, hogy az eredeti (emelt 89 millió forintos) ajánlatot fogadja el. Azokat a csökkentéseket vette csak figyelembe, amelyeket a tervező a legjobb tudása szerint azonnal megvalósíthatónak talált. Információim szerint több milliós nagyságrendű lehetőségek vannak még, amelyek a műszaki tartalmát nem változtatják meg az épületnek, és megvalósítható ezekkel ez az objektum. A Kossuth téri híddal kapcsolatos pályázatot is ez a bizottság bírálta el annyi különbséggel, hogy a Röst képviselő helyett a Magyar képviselő képviselte a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot. Kelemen Z. Pál: Kérem a vita lezárását. Határozati javaslatom, hogy a közgyűlés elfogadja vagy nem fogadja el a bizottság munkáját. Suhai Sándor: Ki ért egyet a vita lezárásával? A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Határozati javaslatom, hogy ennek a bizottságnak a döntését ne fogadjuk el. Suhai Sándor: Aki nem tudja elfogadni a bizottság döntését, ami megegyezik a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Kovács Tamás: Határozati javaslatom a következő: A közgyűlés helybenhagyja a Bíráló Bizottság állásfoglalását, támogatja az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét a vállalkozói szerződés megkötésében, egyben elhatárolja magát a város céljaival azonosulni nem akaró, egyéni politikai célokból táplálkozó hivatal alkalmazottainak és képviselőtestület tagjainak szakmai hozzáértését és erkölcsi tartását és tisztességét gyalázó magatartástól. Balogh György: Az első valóban ügyrendi jelzést el kell dönteni és minden további ennek függvénye, tehát ez nem ügyrendi vita. Kovács Tamás határozati javaslata tartalmában megegyezik szórólszóra azzal, amit az előbb megszavaztunk. Suhai Sándor: Az interpellációs kérdésről valójában nem szavaztunk. Önök döntöttek, hogy az interpellációs kérdést napirendre tűzik, hogy lehessen megvitatni. Megkérdezem az interpellálókat, hogy visszavonják-e úgy, mint interpelláció amit mondtak és elfogadják ezt a döntést. 18 Marton István: Elfogadom. Palotás Tibor: Tudomásul veszem, hogy napirendként lett tárgyalva. 4.) Javaslat jegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Balogh György: A jegyzői munkakörre kiirt pályázatra két pályázat érkezett. A pályázók jelen vannak: egyikük Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó jogász, 1989-ben szerzett jogi diplomát, jogi szakvizsgáját 1992-ben tette le, 6 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Jelenlegi munkahelye 1995. december l-jétől a Polgármesteri Hivatal. Másik jelöltünk szintén a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja, Dr. Varga Mária jogász, 1990-ben szerzett diplomát, 1992-ben jogi szakvizsgát tett, 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. A bizottság szeretné annak a fontosságát hangsúlyozni, hogy legyen a napirend tárgyalásának végén kinevezett jegyző és mindkét pályázót alkalmasnak ítéli a jegyzői munkakör betöltésére. Egy fordulóban történik a szavazás, legalább 14 igen szavazat szükséges bármelyiküknek a beosztás elnyeréséhez. Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikót, hogy zárt ülést kíván-e? Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó: Igen, kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Varga Máriát, hogy zárt ülést kíván-e? Dr. Varga Mária: Nem kérek zárt ülést. Suhai Sándor: Az SZMSZ szerint zárt ülést kell tartanunk, ha valamely pályázó kéri. Zárt ülés (A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat külön jegyzőkönyv tartalmazza.) Suhai Sándor: Mindkét pályázó megkapta a minősített többséget, az előre meghatározott szavazási rend szerint az vált Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzőjévé a jelöltek közül, aki több igen szavazatot kapott. Bejelentem, hogy 17 igenszavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikó lett Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzője 1996. január 1-tól. Fizetését a közgyűlés az alpolgármester úr személyi illetményének összegében határozta meg (23 szavazattal, 1 tartózkodással). 19 A közgyűlés az előzőekben említett szavazati arányokkal a következő határozatot hozta: 261/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Pálvölgyiné Dr. Takács Anikót 199 6. január 1. naptól határozatlan időre Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzővé kinevezi. Személyi illetményét a kinevezéskor 113.700 Ft összegben állapítja meg. Határidő: 1996. január 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Valamennyiünk nevében gratulálok Dr. Takács Anikónak jegyzői kinevezéséhez. Szeretném, ha Dr. Varga Mária érezné, hogy ez a 14 szavazat a képviselőtestület komoly bizalmát tükrözi, bízunk abban, hogy munkájával még sokáig segíti a hivatal munkáját. Böröcz Zoltán: A magam nevében szintén gratulálnék a megválasztott jegyzőnek és engedjék meg, hogy Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző asszonynak viszont az eddig a közgyűlés munkáját segítendő tevékenységéért valamennyiünk nevében átadjak egy csokor virágot. Dr. Lukácsa Erzsébet: Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, és további jő munkát kívánok a képviselőknek. Dr. Takács Anikó: Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a bizalmukkal, remélem, hogy jól együtt tudunk majd működni. 5.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Általános Rendezési Tervének külterületi szabályozására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: Információként elmondanám, hogy a Területi Főépítészi Iroda tegnap kelt levelében az ÁRT külterületi szabályozását megvizsgálta és annak elfogadását javasolja a közgyűlésnek. A határozati javaslat 1. pontjában megtalálhatók azok a helyi jelentőségű természetvédelmi területek, amelyeket szeretnénk helyjelentősségüvé nyilvánítatni, ez valóban jelentős előrelépés lenne. Kérem, hogy az előterjesztést szavazzák meg. Tarnóczky Attila: A rendelet 20. § (2) a.) pontjában rendelkezik a szőlőhegyi pincesorok, pinceépület együttesek védelméről. A probléma az, hogy ebből nem derül ki, mi az ami védve van. Hogyan fog megszületni az az anyagrész, amely részletesen előírja, hogy ezeken a szőlőhegyeken milyen objektumok vannak ténylegesen védve. 20 Dr. Fodor Csaba: A határozati javaslatunk 3.) pontjában a zártkert, mint önálló fogalom megszűnt, ezért a Förhénc, Cserfó, Szentgyörgyvárihegy, Látóhegy, Nagybagolai hegyre vonatkozó régi VB határozatokat módosítani kell. Lázár Tibor: A szabályozási előírásokat a rendezési terv egészíti ki. A tervlapokon ábrázoltuk azokat a sávokat, amelyeket mi védelemre javasolunk a rendezési tervben. Korábban már készültek zártkerti részletes rendezési tervek, amelyek szintén foglalkoztak ezekkel a helyi jelentőségű védendő értékekkel. Részben az Általános Rendezési Terv alapján, részben pedig az új országos építési szabályzat alapján módosítani kellene a Részletes Rendezési Terveket. A Részletes Rendezési Terv feladata, hogy részleteiben szabályozza a helyi védelmet a szőlőhegyeken. Balogh Tibor: Ha jól emlékszem, akkor a Csónakázó tó környékére Részletes Rendezési Terv elkészült, abban az a kiírás szerepel, hogy 2000 mJ alatt nem lehet semmilyen épületet - még az előírásnak megfelelő százalékban sem - építeni, ha a telek nem 2000 mJ, vagy annál nagyobb. A 8. §-ban van, hogy az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet területe 1500 m2. Ez mire vonatkozik, ez kívül van a Csónakázó tő környékére előírt szabályozáson? Karmazin József: Ez a szabályozási előírás, amely Önök előtt fekszik, felülbírálja az eddigi valamennyi külterületen készült részletes rendezési tervet. A zártkert fogalom is megszűnt, tehát egységes a külterület ilyen szempontból. Azok a szabályok, amelyek ebben a javaslatban találhatók, egyértelműen meghatározzák a volt zártkerti területeknek a beépíthetőségét, ill. a telek méreteit. A Látóhegy környezetére a 8. § (3) bekezdés második mondata konkrétan 2000 mJ-es telekméretet ír elő. Zsoldos Ferenc: Közlekedésföldrajzi szempontból Nagykanizsa-Zalaegerszeg vasútvonal nem létezik, hanem Nagykanizsa-Zalaszentiván-Szombathely, ez mind az anyag elemzésében, mind a rendelkezési részben következetesen így jelent meg. Kérdésem, hogy változott-e az adott vasútvonal besorolási értéke, vagy pedig véletlenül fogalmazódott így meg? Elfogadásra javaslom mindkét anyagot a közgyűlés számára. Karmazin József: Többször áttanulmányoztuk a teljes dokumentációkat és próbáltuk a hibákat, elírásokat kijavítani. Ez tévedésként bentmaradt, a tervezővel van egy olyan megállapodás, hogy a képviselőtestület észrevételeit még átvezetik. Dr. Horváth György: Köszönöm, hogy a korpuszokról külön gondoskodnak, jól lehet, hogy egy része még nem műemlék, vagy műemlék jellegű, de bizonyosan az lesz, ha így gondoskodnak róla. Tarnóczky Attila: A nemrég elfogadott Csónakázó tó környékét szabályozó rendezési terv az érvényben marad-e. Ha igen, akkor összhang van-e a két rendelet között? Ha ellentét van, akkor melyik rendelet rendelkezései az irányadók és hogy lehet az esetleges ellentmondást feloldani? Lázár Tibor: Úgy érzem, hogy a beépítés szempontjából nincs ellentmondás a két terv között. Minden zártkerti területen a kialakítható földrészlet méretét javasoltuk 1500 m2-ben meghatározni, amely azt a célt szolgálja, hogy a további felaprózódást megakadályozzuk. Úgy maradnának meg a szőlőhegyek, hogy a gerinceken lennének a présház, pincesorok, alatta pedig, a művelési területek. Látóhegy részletes rendezési tervében a kialakítható legkisebb földrészlet 2000 m2, azért, hogy ne kelljen ez miatt módosítani ezt a tervet, külön egy mondatban beírtuk, hogy a Látóhegy részlets rendezési tervvel szabályozott területén a kialakítható földrészlet 2000 m2, nem a beépíthető. A meglévő 720 m2 felettiek beépíthetők. A Látóhegy zártkerti részét a terv javasolja belterületbe vonni, ami véleményünk szerint nem feltétlenül indokolt, mert végülis mezőgazdasági tervként szabályozza a rendezési terv. Tehát ez miatt kellene esetleg azt a rendeletet módosítani. Ha Önök ezeket a szabályozási előírásokat elfogadják, akkor a részletes rendezési tervet kell ehhez igazítani. Az volt a szándékunk, hogy a szőlőhegyek területét - függetlenül attól, hogy melyik területen találhatók - egységesen szabályozzuk. Tarnóczky Attila: Nemrég született egy részletes rendezési terv a Látóhegy és a Csónakázó tó környékére. Nem látom be, hogy miért ne lehetne olyan általános rendezési tervet elfogadni, amely érvényben hagyja erre a konkrét területre az akkori rendelkezéseinket. Javaslom, hogy a záró rendelkezéseknél legyen megfogalmazva, hogy erről a területről a részletes szabályokat az akkor meghozott részletes rendezési terv szabja meg. Suhai Sándor: Lehet-e egy most elkészített, általánosabb érvényű rendezési tervet úgy megkötni, hogy egy korábbi, kisebb területre vonatkozó hatásai érvényben maradjanak? Kérdezem a tervezőt, hogy ennek tudatában is így készítette volna-e el ezt a külterület rendezési tervet. Karmazin József: A tervezőnek szándéka, hogy a külterületek övezeti kategóriába sorolása után azonos kategóriába tartozó területek azonos szabályozást nyerjenek. így jött létre az M 3-as övezet, amely szőlőhegyi övezet és Nagykanizsa közigazgatási területén valamennyi hasonló adottságú területre megállapítja az általános érvényű szabályokat. Természetesen ez nem zárja ki, ha a Csónakázó tó környéki területet valamilyen szempontból speciális területként fogjuk fel, hogy arra különleges szabályok legyenek érvénybe, hiszen eddig is a zártkert rendezési tervek körében ez volt az egyetlen, amelyet távlatban üdülőterületi funkcióval képzeltünk el. Én el tudom képzelni, hogy azon a területen az általánostól eltérő, más szabály maradna érvényben. Lázár Tibor: A bizottsági üléseken felmerült, hogy a Látóhegy RRT pár hónappal ezelőtt került jóváhagyásra és a bizottság kérte, hogy e miatt ne kelljen módosítani a rendezési tervet. Ez ki is került a rendezési tervből. Az ÁRT nem javasolja a Csónakázó tó rendezési terv által alkotott rendelet módosítását. Én a rendeletből vettem át a Látóhegyre vonatkozó szabályozási előírásokat. Az RRT rendelet érvényben van, ez egészen más terv, egy 1984-ben készült tervről van szó, ami a Nagybagolai részre vonatkozik. 22 Dr. Kerekes József: Jónak tartom a tervet, támogatom, de nem fogjuk tudni érvényre juttatni. Tarnóczky Attila: A mostani beterjesztés szerint kétfajta szabályozás lesz. A záró rendelkezésnek kell kimondania, hogy a Csónakázó tó környékére az akkor megalkotott szabályozási rendelet rendelkezései az irányadóak, tehát később lehet módosítani, ha a közgyűlésnek ez a szándéka, de akkor egyértelmű szabályozás lesz. Dr. Fodor Csaba: A Csónakázó tó RRT és a külterületi szabályozási terv összhangban van, nincs ellentmondás. Elfogadom, hogy egészüljön ki a határozati javaslat egy 4. ponttal, hogy az illetékes bizottság meghatározott határidőig vizsgálja meg, vesse össze a két szabályozási tervet, és amennyiben szükséges és ellentmondás van, akkor a magasabb szintű jogszabálynak - az ÁRT - megfelelően módosításra terjesszük a közgyűlés elé a Csónakázó tó RRT-t. Jelenlegi ismereteim szerint nincs ilyen ellentmondás ami miatt ezt meg kellene lépnünk. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő fenntartja-e módosító javaslatát? Tarnóczky Attila: Nem tartom fenn. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatokat elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 262/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a külterület-szabályozási terven meghatározott alábbi területek helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítása érdekében, a szükséges előkészítő munkákat el kell végezni. a.) Alsóerdő és Csónakázó tő környéke b.) Miklósfa parkerdő c.) Szaplányosi határárok völgye d.) Miklósfa halastavak térsége e.) Gördövény-Császárrét térsége Határidő: 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 23 b.) el kell végezni az ÁRT bel- és külterület szabályozási terve, valamint a 18/1993. (VIII.30.) számú, az állattartás szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet összehangolását, az utóbbi rendelet megfelelő módosításával. Határidő: 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke c.) az ÁRT Külterület Szabályozási Tervével és Előírásaival összhangban felül kell vizsgálni és módosításra előterjeszteni a 38/1989. számú VB határozattal jóváhagyott förhénc-cserfói 34/1986. számú VB határozattal jóváhagyott szentgyörgyvár 26/1984. számú VB határozattal jóváhagyott látóhegy-nagybagolai komplex zártkertrendezési terveket. Határidő: 1997. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a követekező rendeletet alkotja: 36/1995. (XII.19.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 36/1995. (XII.19.) számú rendelete Nagykanizsa Általános Rendezési Terve Külterület Szabályozási Tervéről és szabályozási előírásairól. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 24 6.) Javaslat könyvvizsgáló megbízására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: A közgyűlés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízta meg a könyvvizsgálói feladatok ellátására beadott pályázatok elbírálásával, ebbe a munkába bevontuk a Pénzügyi Bizottságot, valamint a Zala Megyei Könyvvizsgálói Kamara elnökét is. A bizottság úgy foglalt állást, amennyiben sikerül megállapodni a havi munkamennyiségben, úgy SYGNO Audit Kft-vel kösse meg a szerződést a polgármester. A Pannon Controll Kft. az elbírálás után visszavonta a pályázatot. 100.000 Ft/hó díjazást javaslunk abban az esetben, ha a SYGNO Audit Kft-vel meg tudunk állapodni, ha nem, akkor a BÉTA Audit Kft-vel állapodjunk meg. Suhai Sándor: A SYGNO Audit Kft. jelenlévő képviselője el tudja-e fogadni a havi 100.000 Ft-os megbízási díjat? Dr. Tóth József: Igen el tudjuk fogadni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a könyvvizsgáló feladatok ellátásával a SYGNO Audit Kft-t bízza meg a közgyűlés 1996. január 1-től 1998. december 31-ig havi 100.000 Ft/hó díjazásért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a többi pályázó pályázatát nem fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 263/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1995. évi XLVII. törvény 120. § (2) bekezdése alapján a könyvvizsgálói feladatok ellátásával a SYGNO Audit Kft-t bízza meg 1996. január 1-től 1998. december 31. napjáig tartó időtartamra 100.000 Ft/hó díjazásért. A megbízás aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 25 7.) Javaslat a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásról szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Csákai Iván a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Suhai Sándor: A rendelettervezet tárgyalását az elmúlt közgyűlésen elnapoltuk, hogy a módosító javaslatokat a Szociális-, Egészségügyi és Sportbizottság megtárgyalhassa, most döntsünk ezekről a javaslatokról. Aki egyetért azzal, hogy a 3. § úgy változzon, hogy a temetési segély is bekerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésénél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 szorosát kell a vagyonnak meghaladni, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § kiegészüljön egy (4) bekezdéssel, melyben a gyermek szó fogalmát határozzuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (2) bekezdésében átmeneti segély helyett eseti segély legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (3) bekezdésében az eseti, valamint az összesen szavak bekerüljenek, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (3) bekezdésében azon személyek, akik rendszeres nevelési segélyben és 100 %-os térítési díj kedvezményben részesülnek, átmeneti segélyt nem kaphatnak, kivéve a gyermekes családokat, akik beiskolázási 26 segélyt kérhetnek, ez a segély gyermekenként 2.000 Ft. A lakásfenntartási támogatásban részesülők eseti segélyt évente egy alkalommal kaphatnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (4) bekezdése változatlanul maradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése ott érjen véget, hogy a térítési díj megfizetésére önhibáján kívül képtelen, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (2) bekezdésénél a térítési díj kedvezményt gyermekenként kell megállapítani, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § egészüljön ki egy (3) bekezdéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 9. § (4) bekezdése a következőképpen módosuljon: azon családok, akik térítési díj kedvezményben részesülnek, egyéb rendszeres pénzbeni ellátást nem kaphatnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 18. § (2) bekezdésében a legfeljebb szó helyett az összesen szó kerüljön be, kérem szavazzon. 27 A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a 20. § (2) bekezdésében a kiegészítést el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 21. § (3) bekezdésében a rendszeres nevelési segély összege 2.500 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 21. § (4) bekezdésnél a módosítást elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 22 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a 22. § (2) bekezdésénél a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 10.000 Ft egy főre jutó jövedelem alatt 3.000 Ft/hó összeggel egyetért és a többi változatlanul marad, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a 22. § (2) bekezdésnél az egyedül élő személyeknél az értékhatár változtatásával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 20 ellenszavazttal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 22. § egészüljön ki egy (4) bekezdéssel, mely szerint 5 %-os jövedelem túllépést engedélyeznénk, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 28 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 25. § c.) pontja egészüljön ki azzal, hogy "és az nem igazolható alapos indokkal, akkor a támogatás szűnjön meg", kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a 26. § (4) bekezdés a módosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 20 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a záró rendelkezésnél a B. változatot elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy az önkormányzati bérlakásban éló személyeknél a rendelet 1996. január 1-től, a már megállapított egyéb lakásfenntartási támogatásban részesülők esetén 1996. július 1-től lép hatályba, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 30/1995. (X.30.) számú rendelet 7. § (7) bekezdése az alábbi második mondattal egészüljön ki: Különösen indokolt esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság a 7. § (5) bekezdésében foglaltaktól maximum 50.000 Ft összeghatárig eltérhet. Suhai Sándor: Aki a rendeletmódosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 37/1995. (XII.19.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 37/1995. (XII.19.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról szóló 30/1995. (X.30.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 29 38/1995. (XII.19.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 38/1995. (XII.19.) számú rendelete a pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 8.) Javaslat a helyi adók 1996. évi szabályozására (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester a.) Helyi iparűzési adóról szóló rendelet Cserti Tibor: Az adórendelet módosítását egy gyors számvetés, mérlegkészítés előzte meg. Azért kell a helyi adók kérdésével foglalkozni, mert a közfeladatok finanszírozásának a kérdéséhez helyi szinten forráshiány van. Ha Önök egy szakmai alapokon nyugvó koncepcionális vagyongazdálkodást szeretnének a jövőben továbbvinni, akkor nettó 80 millió Ft-os bevétellel lehetne ezen a téren számolni. Nettó 100 millió Ft volt annak idején a tiszta forrásbevétel, a koncepcióhoz képest további 20 millió Ft-os csökkentésre számolhatunk. A Parlament november 28-i végszavazásakor elfogadták a helyi adótörvényt. A magyar települések először arra törekedtek, hogy a a hatályos rendeletek karbantartásával gyakorlatilag a helyi költségvetési pozíciókat javítsák. Ez azt jelenti a települések többségénél, hogy hozzányúltak a legnagyobb adóbevételt jelentő tételhez, a helyi iparűzési adóhoz és a vállalkozók kommunális adójához. A kistelepülések éltek a vagyoni típus adóztatással, és aki még nem vezette be az építményadót, vagy a lakások másik adóztatási eszközét, a magánszemélyek kommunális adóját, azok a települések ezekhez az eszközökhöz nyúltak. Az előzetes szakbizottsági egyeztetéseket követően, az érdekképviseletekkel történő egyeztetés is megtörtént. Az előterjesztés tartalmazza azt a teljes történeti áttekintést, ami egy helyi adó együttes terhelésvizsgálatát tükrözi. így azt a kialakult állapotot, hogy 1991. óta a helyi adó struktúrája, szerkezete, bevétele, forrásokon belül szerkezeti nagyságrendje hogyan alakult, egyértelmű ennek alapján, hogy milyen lehetséges alternatívák elé került a város központi szabályozás függvényében. Az érdekegyeztetés során konszenzus alakult ki a vállalkozókkal. A gépjárműadónál az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság kérte ha lehetséges bontsuk szét a motorkerékpár, lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adóját. Egyeztettünk ebben a kérdésben a PM-el, a TÁKISZ-al, a Közigazgatási Hivatallal, ahol közölték, jogilag lehetséges ez a megoldás, de nem javasolják. Javasoljuk, hogy a rendelet 1. § (1) bekezdésében az adótétel 500 Ft/kg legyen, míg a (2) bekezdésnél 3.000 Ft/év. Kelemen Z. Pál: Az előterjesztés szerint megszűnik az adómentessége a piaci és a kicsinybeni értékesítésnek. Szeretném tudni, mit jelent ez? 30 Kovács Tamás: A 8. §-ban a közüzemi ellátás szigorítását lehetővé teszi-e a helyi adókról szóló törvény? Cserti Tibor: A helyi adókról szóló törvény szerint megszűnik a piaci és a kicsinybeni értékesítés adómentessége, mely a bolti kiskereskedelemre, a piaci és kisértékesítésre vonatkozik az italárusítás kivételével. A rendelettervezet szabályozza az ideiglenes jelleggel végzett iparűzést. A rendelettervezet 8. §-át a törvény lehetővé teszi. Marton István: Az előterjesztés 8. oldalán szerepel a következő mondat: "A bizottságok a lakosság adóztatásával kapcsolatban nem alakították ki végleges álláspontjukat.". Szeretném tudni, hogy ez mit jelent. Cserti Tibor: Nem tartalmazza az előterjesztés a Pénzügyi Bizottság véleményét, mely szerint az oktatás, kultúra, sport 10 %-os kedvezményét vissza kívánják állítani. A bizottság álláspontja azért maradt ki az előterjesztésből, mivel még nem állt rendelkezésünkre a jegyzőkönyv. Bicsák Miklós: Az előterjesztés 6. oldala tartalmazza a következőket: "Nagykanizsán klasszikus lakossági típusú átfogó jellegű vagyonadóztatás 1991. óta nincs. Jelenleg helyileg a nagy hatékonyságú, jelentős bevételt eredményező adónemeket már kimerítettük, így csak az aprólékos munkával bevezethető és végrehajtható lakossági adóztatás kell, hogy előtérbe kerüljön". Szeretném tudni, hogy mit értenek ez alatt. Cserti Tibor: Mindig volt vagyoni jellegű adó, de 1991-től ez megszűnt és az önkormányzatok határozhatták meg, hogy kívánnak-e ilyen adót megállapítani. A nagy hatékonyságú adók a vállalkozói szférában találhatók. A lakosság terhelésére gépjárműadót állapíthatunk meg, mint lakossági adót és a jövőre nézve a vagyoni jellegű adóztatás elkerülhetetlen, ez pedig a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a lakás adóztatását jelenti. Röst János: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén kértem, hogy dolgozzanak ki kedvezményt az új munkahely teremtő beruházások támogatására, ez el is készült. Javaslom, hogy a 2. § a.) pontjánál az 50 fő helyett 10 fő szerepeljen. Cserti Tibor: Ez a javaslat akkor lenne elfogadható, ha az adó mértékét is felemelnénk. Röst János: Nem tudom ezt elfogadni, mivel 50 főnél gyakorlatilag senki sem fog kedvezményt kapni. Tarnóczky Attila: Nem javaslom, hogy az 5. § (1) bekezdésében elfogadjuk a 9 ezreléket. A (2) bekezdésnél a 2.000 Ft helyett 1.000 Ft-ot javaslok. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a 2. § (5) bekezdésében adókedvezményt állapítsunk meg 2.000 Ft/főt foglalkoztatottanként abban az esetben, ha az alkalmazást megelőző 30 napon belül a vállalkozó alkalmazottat nem bocsátott el. 31 Magyar József: Nem javaslom a gépjárműadó bevezetését, valamint a helyi iparűzési adónál a 8 ezrelék felemelését. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységnél 1.500 Ft-ot javaslok. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem javasolja a 8 ezrelék felemelését, viszont egyetért a gépjárműadó 500 Ft-ra való emelésével. A 2. § a.) pontjában lévő 50 fő szerintem is irreális, javaslom a 10 fő elfogadását. Tüttő István: Az árverseny igaz, hogy a lakosság számára kedvező, de gyakorlatilag a vállalkozók számára nem. A kompenzálás miatt vizsgáljuk meg, ki mennyit fizet és ennek arányában döntsünk. Adjunk kedvezményt az induló vállalkozóknak, de legyünk méltányosak, túlzásba ne vigyük azokat. Az adóemelés mellett mindenki ésszerű érveket hozott fel, elfogadható logikával. Szeretném, ha ilyen mértékben támogatnának bennünket, mikor a költségek csökkentéséről van szó. Bicsák Miklós: Túlfeszítettek a terhek az iparosoknak. A közterheket csak napi 8 óra munkával tudjuk kigazdálkodni, megfizetni. Kérem, hogy vegyük figyelembe és ezeket a helyi adókat ne támogassák. Kelemen Z. Pál: Nagykanizsán azért nem jött létre 50 főnél nagyobb üzem a közelmúltban, mert a helyi vállalkozóknak nincs tőkéjük. Kedvezményezni kell azokat, akik tőkét hoznak ide, üzemeket és gyárakat építenek. Egyetértek azzal, hogy két fajta kedvezményezettség legyen: 10 főre egy mérsékeltebb és 50 főre ennél radikálisabb. Elfogadom, hogy az első évben 100 % legyen az adókedvezmény. Ezt módosító javaslatként kérem megszavaztatni. Azt tudni kell, hogy Magyarországon a személyi jövedelemadó 90 %-át a bérből és fizetésből élők fizetik. A vállalkozók más típusú adókat fizetnek. Magyar József: 1993-ben 64 %-a volt a bevételeinknek a személyi jövedelemadó, 1994-ben 70 %, 1995-ben várhatóan 54-57 %. Czobor Zoltán: Az SZDSZ képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy sem a lakosság, sem a vállalkozók adóterheit nem célszerű lényegesen növelni. Nem támogatjuk a 9 ezrelékes emelést. Szükség van bizonyos lépésekre, az 500 és 3.000 Ft-ot támogatjuk. Fontosnak tartjuk a 10 főre való csökkentést, mert még 10 fővel sem indulnak vállakózások. Javasolom, hogy a 10 főt fogadjuk el. Marton István: A tervezet szerint az idei adóbevétel legalább 2-szerese a tavalyinak. 1992-93-94-es években ebben a városban a saját adóbevétel aránya 3,5-4 % között mozgott úgy, hogy sosem érte el a 4 %-ot. Az idei 7 %. A 7. oldalon én is inkább az 1.000 Ft-tal értek egyet, nempedig a 2.000 Ft-tal. A 2-es pontban a megfogalmazás nem pontos. "A bizottságok nem alakították ki álláspontjukat..." Úgy gondolom a Pénzügyi Bizottságot ebben mulasztás nem terheli, mert javaslatot tett a forrásra és a célra is. 32 A gépjárműadó olyan mértékű és olyan fajta, melynek újabb növelését a Pénzügyi Bizottság nem támogatta. Az utolsó oszlopba beírt 188 millió Ft számításánál 23-at kell írni. A bizottság a helyi iparűzési adó egy ezrelékes növelését úgy fogadta el, ha annak 10 %-a az oktatás, kultura, sport, szociális és egészségügyi célú előirányzatként az 1996 évi költségvetésben elkülönítésre kerüljön. A bizottság ezen kívül semmilyen növekedést nem támogatott, illetve a törvény amit biztosított, vagy kötelezővé tett. Ha az 1995. évi tényszámot nézzük, majd a javaslat, akkor úgy gondolom, hogy az inflációnövekedés automatikusan, szinte a törvényi kötelmekből meglesz. Egyetértek az 50 főből a 10 főre való csökkentéssel, így bízom benne, hogy talán akad egy-két vállalkozó, aki igénybe is tudja venni. Dr. Kerekes József: A bevételünk emelésére szükség van, de meggondolandó, hogy a kívánt célt az alkalmazandó módszereinkkel, eszközeinkkel el tudjuk-e érni. Nem régen módosítottuk a piacrendeletünket, a heti vásárok területét bővítettük és most ki akarjuk űzni a városunkból a vidéki kereskedőket, mert olyan magas tarifát állapítunk meg, hogy nem lesz vonzó a kanizsai piac számukra, mert az iparűzési adón kívül még sok mindent kell megfizetniük. Ezen emelés 250%-os, tehát nem jelentéktelen. Örüljünk annak, ha az állampolgárok a 100%-os emelésnek is eleget tudnak tenni. A törvényben meghatározott minimumot javasolom elfogadni, ami 400 Ft-ot jelent. A gépjárműadó 250-szeres szorzatával sem jönne ki az az összeg, amit mutat a táblázat. Suhai Sándor: Nagyvállalatok vezetői szerint jelentéktelen mértékű az 1 ezrelékes iparűzési adó. Nagykanizsán a legkisebb mértékű az iparűzési adó országosan is. Központilag ez 1,4%. Tényszámunknak közel 2-szerese van betervezve. A gépjárműadó súlyosabb, több embert érint. A központi támogatás bizonyos mértékű csökkentését, kiváltását, helyi adók mértékének növelésével, vagy szükségességével pótolja a kormány. Halász Károly: Nem lehet szembeállítani a lakosságot és a vállalkozói szférát. A nemzeti vagyon 67%-át a magánvállalkozások állítják elő. A Kamara vezetése részéről javasolom, hogy keressük meg azokat a személyeket, akik minden fizetés alól kibújnak. Vonjuk be őket a közös tehervállalásba. Nagy hibát követünk el, mert nem az értékteremtő beruházásokat ösztönözzük. Azt szeretnénk, ha növelni tudnánk Nagykanizsa potenciális gazdasági tevékenységét, ehhez kérem a képviselőtestület hozzájárulását. Ez nem adó kérdése, hanem szemlélet kérdése. Bognár László: Az alkalmi iparűzés bevezetését nem az önkormányzat szakértője találta ki, hanem a munkaadó érdekképviseletek hívták fel ennek a hiányára a figyelmet. A megyében Nagykanizsa és Letenye kivételével már mindenhol alkalmazták. 33 Az esélyegyenlőség nem jogi fogalom, erről lehetne vitatkozni. Hiányzik az ipartörvény, amely a vállalkozói csoportokat ki tudná szűrni. Gondolok itt a kínaiakra, románokra stb., akik adót Magyarországon nem fizetnek. Az idegen kereskedők száma 1994-ben 50% alatt volt, tehát a nem megyebeliek, ma 1995-ben 60% fölött van, melynek 10%-a már nem magyar állampolgár. A munkaadói érdekképviseletek már 1994-ben felhívták a figyelmet erre az adóra. Itt a város már több millió forintot hagyott ki. Annyira nem gazdag ez a város, hogy megengedhetné ilyen bevételeknek a kiesését. Mi 1.500 forintot javasoltunk, de el tudjuk fogadni a beterjesztett 2.000 forintot is. Zalaegerszegen a helybeliek nem fizetnek, a megyeiek kedvezményt kapnak. Nálunk is érdemes lenne a kedvezmény lehetőségét megvizsgálni. Mi a következőt javasoljuk, hogy a város belső piac védelme valóban vállalkozóink érdekében megvalósulhasson. A 10. § 10. pontjánál kérjük "az idegen és alkalmi tevékenység az, aki az önkormányzat igazgatási területén állandó bejelentett lakással nem rendelkezik és az alkalomtól függően vállalkozási tevékenységet végez, vagy folytat." Ezzel megteremtjük azt a lehetőséget, hogy megadjuk a mi vállalkozóinknak azt, hogy helyhez jussanak. Marton István: Úgy tudom, hogy sehol sem fizetnek több adót, mint nálunk, mert 8 ezrelék a maximum. A parlament 12 ezrelékre emelte. Mi vagy ott maradunk a 8 ezreléknél, vagy 1 ezrelékkel feljebb lépünk. Suhai Sándor: A kedvezmények figyelembe vételével ténylegesen 6 ezrelék a befizetett iparűzési adó. Tüttó István: Van egy kompromisszumos javaslatom ahhoz a módosító indítványhoz, amelyik 10 főben határozná meg a kedvezménynek a határát az 50 fő helyett. Javaslatom, hogy ne 4 évben határozzuk meg a kedvezmények sávjait, hanem 3 évben és 100-50-25%-ot adjunk. Suhai Sándor: A 2. § (4) bekezdését érinti Tüttő úr javaslata. 10 főben határozzuk meg a kedvezmény adását, 3 évre vonatkozóan, 1. évben 100%, 2. évben 50%, 3. évben 25% legyen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A 2. § (5) bekezdés Kelemen Z. Pál javaslata a 2.000 Ft/főnél "csak abban az esetben, ha az alkalmazó az alkalmazást megelőző 30 nappal alkalmazottat nem bocsájtott el." Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 34 Tarnóczky Attila: Az 5. § (1) bekezdéséről is szavaztatni kell, javasolom, hogy azt töröljük. Marton István: A Pénzügyi Bizottság javaslata volt, hogy 9 ezrelék, ha a felsorolt célokra lesz fordítva. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § (1) bekezdését töröljük, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Az 5. § (2) bekezdése ideiglenes iparűzési adónál Tarnóczky Attila javaslata 1.000 Ft volt. Cserti Tibor: A kamara kezdeményezte a 2.000 forintos adóztatást. Kaposvár 1.500 Ft, Marcali 1.000 Ft, Barcs 400 Ft, Nagyatád 1.000 Ft, Siófok 1.000 Ft, Letenye 1.000 Ft, Zalaegerszegen nincs. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 1.000 forintban állapítsuk meg az iparűzési adót, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki elfogadja az előző módosításokkal együtt a rendeletet, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotjaja: 39/1995. (XII.19.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1995. (XII.19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 23/1992. (XII.14.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) b.) Javaslat a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról szóló rendelet megalkotására Bicsák Miklós: A törvényi minimumba határozzuk meg, ez 400 és 2000 Ft-ot jelent. 35 Suhai Sándor: Ezt a módosítást nem tudom támogatni. Aki egyetért a módosítással, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja az 500 Ft és a 3000 Ft-ot, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 40/1995. /XII.19.1 számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/1995. (XII.19.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az anyag előzetes előterjesztésként került a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elé. A bizottság a határozati javaslatot elkészítette, melyet a közgyűlés elé terjesztett. (Ismerteti a határozati javaslatot.) Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság részletesen megtárgyalta az anyagot. Nem tudom, hogy a Kanizsa Újságnál dolgozók milyen módon kerülnek át a Kft-be, mert nem lenne szerencsés, ha ez végkielégítéssel járna. Suhai Sándor: A TV-hez hasonló gyakorlatot kellene folytatni. Kérem Dóró urat, hogy nyilatkozzon. Dóró János: Czobor Zoltán által említett garanciákat ha beépítjük a szerződésekbe, akkor nem lesz semmi kifogásunk. Röst János: Örülök, hogy a Kanizsa Újság átalakítása elmozdul a holtpontról, mivel az újság színvonala csökkent. Ez abból adódott, hogy a helyzete megváltozott, a sorsa bizonytalanná vált. A határozati javaslat véleményem szerint tartalmazza a legtöbb szempontot, melynek alapján az átalakulás megtörténhet. Módosító javaslatom, hogy a c.) pontban a főszerkesztő kinevezése mellett a bére is legyen megjelölve, ezt kérem 70.000 Ft-ban megállapítani. 36 Palotás Tibor: Rövid idó állt rendelkezésre, hogy az alapító okiratot áttanulmányozzuk. A 2. oldalon a 10. pont végén "társaság ügyvezetőjének önálló döntését az alapító a 14. pontban írtaknak megfelelően korlátozza. A 14. pontban pedig olyan jogosítványok vannak, amelyek meggyőződésem szerint nem az ügyvezető feladata, hanem az alapítóé, a közgyűlésé. Ebből az anyagból az ügyvezető hatásköre nem állapítható meg, kérem ezt tisztázzuk. Marton István: Örülök, hogy a határozati javaslat idekerült a közgyűlés elé és ilyen változatban. A Pénzügyi Bizottság egy tavasszal végzett vizsgálat során már azt a javaslatot tette, hogy gazdasági társasággá kell átalakítani. Palotás képviselőtársam a hatáskört, annak korlátozását, nem jól értelmezte, mert a 14-es pont az alapító hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy mindent megtehet az alapító, kivéve a 14-es pont a-k-ig. A színvonal csökkenést mihez képest érzékelték? Ha az 199l-es lap színvonalához hasonlítjuk, akkor azt kell mondanom, hogy nőtt. Kovács Tamás: A Kanizsa Újság színvonalának a megítélése nem tartozik a napirendhez. Célszerű volt meghatározni a tevékenységet, melyhez joga van a vezetőnek. Javaslom, hogy 1996. január 1-vel hozzuk létre a Kft-t, a határozati javaslat b.) pontjában ezért javítsuk a dátumot. Magyar József: Véleményem szerint ez az egy újság az, ami a munkánkról tájékoztatást ad a kanizsai állampolgároknak. Úgy gondolom, hogy jelentős munkát végzett ez az újság olyan körülmények között, amit mi biztosítottunk neki. Az alapító a felügyelő bizottságba milyen javaslatokat tesz. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint is a Kanizsa Újság színvonala emelkedett, ehhez gratulálok a főszerkesztő úrnak és munkatársainak is. Javaslatom, hogy változatlan fizetéssel kerüljön kinevezésre a főszerkesztő. Suhai Sándor: A bérre én 60.000 Ft-ot javaslok, ami 20 %-os bérfejlesztést jelent a jelenlegi béréhez viszonyítva. Zsoldos Ferenc: Az újság létrehozásának kezdeményezője voltam. Először a Zalai Hírlap segítségével, 10-12 külső munkatárs segítségével indult el 16 oldallal ez az újság. Alapfeladata mindig az volt, hogy a város lakosságát tájékoztassa. Remélem, hogy ez a működési változtatás, amit az előterjesztés tartalmaz, lehetőséget ad arra, hogy a jövőben színesebb és színvonalasabb újság legyen. Ha a tartalmi változások bekövetkeznek, akkor az újság példányszáma is emelkedni fog, ezzel az anyagi gondok enyhülnek. A jövőben is támogatnunk kell az újságot, mert ha ezt nem tesszük, akkor kialakulhat az a helyzet, hogy nem lesz életképes, amit mindenképpen el kell kerülni. 37 Tütt6 István: Úgy gondolom azzal, hogy megalapítjuk 1 millió Ft-al a Kft-t, még nem biztosltjuk a működését február 29-ig, ameddig a polgármester úr kidolgozza, ill. a bizottságok elé terjeszti a további működtetés feltételeit. Javaslom, hogy erre az időszakra az évi időarányos támogatását kapja meg az újság. Dr. Kerekes József: Javaslom az alapító okiratban az ügyvezető jogait és feladatait részletesebben szabályozni. Czobor Zoltán: Kérem az aljegyzőt, hogy a végkielégítés módját fogalmazza meg egy f.) pontban. Javaslom az ügyvezető bérét 70.000 Ft-ban megállapítani. Az együttműködési szerződést 1996. február 28-ig meg kell kötni a további pályáztatás keretében, mely tartalmazza legalább 3 évre az újságnak nyújtott támogatás mértékét, valamint az érdekegyeztető tanács létrehozását. Palotás Tibor: Visszavonom a javaslatomat, hogy az ügyvezető hatáskörét részletesen meg kell állapítani. Javaslom, hogy a felügyelő bizottságról ma ne döntsünk. Dr. Fodor Csaba: Javaslom fogadjuk el most a határozati javaslatokat és az alapító okirat kerüljön vissza a közgyűlés elé. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az ügyvezető bére 70.000 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az ügyvezető bére 60.000 Ft legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: Javaslom a támogatásnál konkrét összeg meghatározását. Az újságnak volt 5 millió Ft veszteség rendezése 1994. évben, a költségvetésben 5 millió Ft támogatás volt beépítve és volt további 3 millió Ft-os veszteségrendezés az év végén. Javaslom, hogy a támogatást a tőketartalékban helyezzük el. Dóró János: Az ez évi bevételek, amelyek januárban folynak be, még a Szociális Foglalkoztatót illetik. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a támogatás mértéke 199 6. január és február hónapban 750.000-750.000 Ft legyen, kérem szavazzon. 38 A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dóró János: A tárgyalások során abban egyeztünk meg, hogy aki az önkormányzatnál lesz könyvvizsgáló, az lesz a Kft. könyvvizsgálója is. Suhai Sándor: Most fogadjuk el a határozati javaslatot, és a holnapi közgyűlésen pedig visszatérünk az alapító okirattal kapcsolatos kérdésekre. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 264/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapnak a Szociális Foglalkoztató keretében belüli működtetését 1995. december 31-el megszünteti. Utasítja a polgármestert, hogy a megszűntetéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A Közgyűlés a Kanizsa Újság Kft. néven 1996. január 1-ei időponttal egyszemélyes önkormányzati Kft-t hoz létre, a mellékelt alapító okirat szerint, 1.000.000 Ft törzstőkével. c.) A Kft. ügyvezetőjének egy éves időtartamra Dóró János főszerkesztőt, Nagykanizsa, Városkapu krt. 16/B. szám alatti lakost bízza meg. d.) Utasítja a polgármestert, hogy a Kft. további működésére vonatkozó elképzeléseket dolgozza ki és azt 1996. február 29-ig terjessze a Közgyűlés elé. e.) Felkéri a polgármestert, hogy a Kanizsa Újság Kft. cégbejegyzéséről gondoskodjon. Határidő: 1996. január 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 39 f.) Felkéri a polgármestert, hogy a Kft. alapító okiratát 1995. december 20-án terjessze újból a közgyűlés elé. Határidő: 1995. december 20. Felelős : Suhai Sándor polgármester g.) Utasítja a polgármestert, hogy a Kanizsa Újság Kft. működése támogatására 1996. január és február hónapra 750.000 - 750.000 Ft támogatást a Polgármesteri Hivatal utaljon át. Határidő: 1996. január 3. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A közgyűlés mai ülését bezárom azzal, hogy a folytatólagos közgyűlésre 1995. december 20-án (szerda) 14.00 órakor kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző |
