* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.95 MB | |
| 2026-01-15 15:28:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 3 | 1995. december 20. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendeletek száma: 41/1995-től 45/1995-ig Határozatok száma: 265/1995-tól 268/1995-ig. Napirendi pontok: 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendelet módosítására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Javaslat Nagykanizsa-Szabadhegy Részletes Rendezési Tervére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város belterületi határvonalának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Javaslat Nagykanizsa Észak-keleti városrész Részletes Rendezési Terve módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 14.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 15.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti átmeneti szállás átminősítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-18/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. december 20-i folytatólagos üléséről Rendeletek száma: 41/1995-től 45/1995-ig Határozatok száma: 265/1995-tól 268/1995-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. december 20-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Vasember-ház nagyterme (Nagykanizsa, Erzsébet tér 1.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Mátyás József, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Kálócziné Éberling Márta osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Soós Sándorné Szociális Foglalkoztató vezetője, Kovács Antal a Dél-Zalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat igazgatója, Dóró János a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Kovács Rita a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap kirendeltségvezetője. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a folytatólagos közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Napirendi pontok: 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendelet módosítására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Javaslat Nagykanizsa-Szabadhegy Részletes Rendezési Tervére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 2 12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város belterületi határvonalának módosítására (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Javaslat Nagykanizsa Észak-keleti városrész Részletes Rendezési Terve módosítására (írásban) E16adó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 14.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 15.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti átmeneti szállás átminősítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (írásban) 9.) Előterjesztés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap átalakítására Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Jogszabály értelmében könyvvizsgálót kell alkalmazni, de felügyelő bizottság felállítása nem szükséges. A könyvvizsgálói feladatokra Beznicza Miklóst kértünk fel - aki rendelkezik az előírt végzettséggel - a hivatal Gazdasági Osztályának helyettes vezetőjét. Részfoglalkoztatást jelente az 6 esetében. Mégegy feladatunk volt, a dolgozók nyilatkoztatása. Dr. Lukácsa Erzsébet: A Kanizsa Dél-Zalai Hetilap dolgozói beleegyeztek a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésébe. A Szociális Foglalkoztatónál megszűnik a munkaviszonyuk és kötelezettséget vállalt a Kanizsa Újság Kft., hogy a dolgozókat foglalkoztatja. A dolgozók által aláírt nyilatkozatok jelenleg a Szociális Foglalkoztató vezetőjénél vannak. A közalkalmazottakról szóló jogszabály 25/a § (5) bekezdése kimondja, hogy mikor ilyen dolog történik, vagyis vállalja a Kft. a dolgozók további foglalkoztatását, az előző munkahelyen, vagyis a Kanizsa Újságnál, illetve Szociális Foglalkoztatónál töltött közalkalmazotti jogviszonyt úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötték volna. A munkába töltött idő beszámít, ez a dolgozóknak egy biztonság, amit a törvény is kimond. Suhai Sándor: Ha el tudják fogadni ennek megfelelően kiegészített Alapító Okiratot, kérem szavazzanak. 3 A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 265/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. kiegészített alapító okiratát elfogadja. Utasltja a polgármestert, hogy gondoskodjon az Alapító Okirat Cégbírósághoz való benyújtásáról. Felelős : Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a víz- és csatornadijak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendelet módosítására Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság arról folytatott vitát, hogy a VÍZMŰ által korábban beterjesztett, magasabb összeget hogy lehet csak inflációkövetővé tenni. Többször elhangzott az úszodával kapcsolatban, hogy a mai napig a vízdíjak alakulásában valamilyen formában, burkoltan megjelent az úszodafenntartás költségének egy része, hisz köztudott, hogy 19 millió forinttal támogatta a költségvetés az úszoda működését, és korábban is, ha nem is ekkor összeggel. Az előterjesztésben szereplő adatsor most már feltételezi, hogy az úszoda működtetését másképp fogjuk megoldani. Ez komoly feladat, mert elképzelhető a legrosszabb megoldás, hogy vagy megduplázzuk az úszoda támogatását, 38-40 millió forintot kap, ami szerintem a legrosszabb megoldás lenne. Elképzelhető a céggel ennél okosabb kompromisszum keresése, megkötése, de valamilyen formájú vállalkozásba adása is az úszodának, azzal a biztos tudattal, hogy soha nem lesz önellátó, és mindig az lesz a kérdés, hogy mekkora összeggel kell megtámogatni, akár vállalkozásban, akár a VÍZMÖ kezelésében van. A korábbi évek díjtétele nem minden esetben, de tavaly előtt biztosan nem fedezte a tényleges költségeket és Így a VÍZMŰ vagyonfelélésre kényszerült. Az is kedvezőtlen lenne, ha ez a vagyonfelélés folytatódna, esetleg egyre nagyobb mértékűvé válna. Béres Márton: Marton István képviselőt, mint a VÍZMŰ-be delegált felügyelőbizottsági tagot kérdezem, van-e az előterjesztéshez mondani valója? Marton István: A polgármester úr által elmondott, mind igaz egy apró korrekcióval. 6 két megoldást emiitett a vízdíj megállapításával kapcsolatban. Az úszoda leválasztása, vagy valami más megoldás. Nekem ezt pontosítanom kell. Más megoldás 4 nincs. Az 5 alapító által delegált 6 ember, 7. személy az igazatő. Tudomásul kell vennünk és én el is fogadom, hogy nem terhelhetjük le a kisebb alapitókat, nem fogadhatom el azt, mit itt több alkalommal, több képviselőtársam is hangsúlyozott, hogy mi kanizsaiak vagyunk és csak a kanizsai érdekeket kell néznünk. Mivel a vagyonrészben a súlyunk mintyegy 3/4, a szavazatoknál pedig kb. 30 %, ezért igen is a kisebbségben lévők kompromisszumkeresésére vagyunk kötelezve. Ebben az ügyben ez azt jelenti, hogy az uszodát 1996. január 1-tól le kell választani a VÍZMŰ-től, hisz igy szólt a teljes létszámú vezetői testület határozata. Valamint egy olyan határozat is született, hogy amennyiben mintegy 85 településen nem fogadják el az előterjesztett vizdijakat, akkor azt az önkormányzatot a különbözetért a VÍZMÖ-nek be kell perelnie. Ennek az az oka, hogy a tavalyi és idei évben ez a cég kb. 100 millió forintos vagyonveszteséget szenvedett el. Kérem, hogy a 30 %-os vizdij emelést fogadja el a testület. Czobor Zoltán: Az SZDSZ képviselőcsoport további vizdij emelés nem támogat addig, amig két pontnak nem felel meg a VÍZMŰ Vállalat. Egyik: leteszi a települések közti költségarányos vízdíjbevezetésre vonatkozó javaslatot. Másik: a VÍZMŰ tevékenységi kör felülvizsgálata, költségcsökkentésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása. Azért jutottunk e végsőnek nevezett álláspontra, mert ez a képviselőcsoport 3. éve kúzd ezekért a dolgokért. A vállalat különböző adatokkal igazolja magát. Ennek nincs értelme, nem látunk megoldást a vitára. Magoldásként vagy vezetőségváltást javasolnánk, vagy a jelenlegi vezetés ezt a két programot dolgozza ki. El kell menni Zalaegerszegre, megnézni, hogy ott a VÍZMÖ hogyan dolgozta ki területekre bontva vizdiját. Térségi feladatokat úgy kell ellátunk, hogy biztosítsuk ezen ellátási feladatokat, de nem úgy, hogy mi fizetjük. Kérem, hogy az elmondottakat a képviselőtestület vegye figyelembe. Suhai Sándor: Áthidaló megoldást kell javasolnom ahhoz, hogy január 1-el érvényes vízárak legyenek. Az SZDSZ képviselőcsoport el tudja-e fogadni, hogy 1996. április 1-i határidőt szabunk meg, és kötelezzük a vállalatot, hogy amit kértek dolgozzák ki, cserében pedig Önök megszavazzák ezt a javaslatot. Czobor Zoltán: Azt látjuk, hogy a vállalatnál évek óta semmilyen előrelépés nincs. A racionalizálási bizottság keretében felkerestem a vállalatot, kértem a közös kidolgozását a témáknak. Másik javaslatom, hogy február végéig készítse el a vállalat vezetése a két programot, a Március 1-i vízdíjemelés bevezetésével - figyelembe véve a január-februári csúszást is -partnerok lennénk. Maximálisan támogatjuk annak a programnak a kidolgozását, hogy az úszodát kivegyük a vízdíjból, lehet, hogy a mi hibánk is, hogy eddig ott volt, mert nem a vízdíjban kell ezen költségeknek megtérülniük. 5 Suhai Sándor: Az elmúlt évben egészen más okokból került sor vízdíj nem január 1-tól történő módosítására és ez azt eredményezte, hogy az előzőleg beajánlott díj, mely később többé-kevésbé el lett fogadva úgy jelent már meg, mint nem elégséges vízdíjemelés ahhoz, hogy a vállalat ne éljen meg vagyonvesztést. Tartok tőle, hogy két hónapos csúszás azt fogja jelenteni, hogy lényegesen nagyobb vízdíjat kell bevezetni március 1-től, mit jobb lenne elkerülni. Javasolom, próbáljunk megegyezni abban, hogy testületi kötelezéssel kényszerítsük ki mindazt, amit Czobor úr fölvetett, mert valós problémára tapintott rá, de talán az inflációt követő vízdíj megállapításnak ez ne legyen a feltétele. Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság több fordulóban foglalkozott a vízdíjemelés kérdésével. Több esetben nem tartotta elégségesnek az előkészítést és kiegészítő adatok szolgáltatását kérte a VÍZMŰ vezetésétől, kik ezt meg is tették. Bizottságunk többségi véleménye az, ami nagyjából és egészébe Marton úr véleményét erősíti meg. A minimum, mit meg kell tennünk, és a maximum, mit megtehetünk, hogy megpróbáljuk azokat a lépéseket megtenni - Czobor úr említette, hogy a mi felelősségünk is benn van, hogy ez korábban nem történt meg -hogy a profil tisztuljon, hozzá nem tartozó dolgok, elsősorban az Uszoda leválasztását jelenti. Megdöbbenéssel veszem tudomásul, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét - ami hangsúlyozom, többségi vélemény - több fordulóban tárgyalta, mindannyian lehetőséget kaptunk meghívottként is elmenni, vizsgálódásokat végezni a VÍZMÚ-höz. Czobor úr több alkalommal az elmúlt években is tehette és tette is ezt. Ezek után bejelenti, hogy az SZDSZ Szövetsége, mint párt egységesen nem támogatja. Én ezt úgy értékelem, hogy a gazdasági bizottság álláspontja fölé egy pártfrakció kijelenti, hogy nem ért vele egyet, nem támogatja, vagyis ilyen értelemben a párt döntése nem szakmai döntés. A fenntartásait más oldalról megértem, mert 4 éve folyamatos ez a kérés és Czobor úr az elmúlt önkormányzati üléseken elégszer elmondta és a Gazdasági Városüzemeltetési Bizottságban is megfogalmazta. Egyetlen helyes dolgot tehetünk, mit polgármester úr is megfogalmazott, hogy kötelezzük a VÍZMŰ vezetését erre, és a kötelezettségnek ha kell szankciót is alkalmazunk. Hogy ez jogilag járható út, avagy nem, arra aljegyzőnő tud választ adni, de kérhetjük és kikényszeríthetjük ezt. Egy dolgot nem tehetünk meg, hogy most felvállaljuk annak a felelősségét, hogy ezt a kérdést nem rendezzük és később óriási terhet vállalunk magunkra. A bizalmunkból odahelyezett képviselő társunk, -ki a vezető testület tagja - véleményét nem hagyhatjuk figyelmen kívül, és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságét sem. Magyar József: Sokat foglalkoztam magam is a VÍZMŰvel, vízdíjjal. Tavaly elkértük azokat a gazdasági bizonylatokat, mellyeken a 85 település egyenkénti elszámolását lehetett ellenőrizni. Véleményem, hogy könnyen mondunk ítéletet a VÍZMŰ-ról pedig inkább nagyobb segítséget kellene adni a feladata megoldásához. Én voltam a kezdeményezője annak, hogy Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén az Uszoda teljes gazdálkodását mutassa be a VÍZMŰ Vállalat. Ezt meg is tették és az a meglátásom, hogy 6 nem biztos, hogy 38 millió forintért lehet az úszodát működtetni. Abban megállapodhatunk, hogy a további tárgyalások során tiszta vízdíjakat lássunk, ne lehessen belekeverni az úszodát. Az úszoda Nagykanizsa városhoz hozzá tartozik, nem vállalhatnánk fel, hogy lemondjunk róla. Ez olyan fajta szolgáltatás ami állandóan nem fog profitot hozni, ezt a városnak el kell fogadni, így kell költségvetésébe beépíteni. Inflációt kissé meghaladó vízdíjemelést csak úgy magában nem tudom elfogadni. Stratégiát kellene kidolgozni, amibe be kellene építeni a vízdíjemelés módszerét, tehát nem egyik évről a másikra meghatározni. Bízzuk meg az "R" Bizottságot minden ilyen jellegű feladattal és amit kinyilatkoztatnak, az biztos jó. Megjegyzem, hogy ez nem egészen inflációt követő vízdíjemelés. 4500 m3 van tervezve 1996-ra, ennek felére, vagyis csak a lakosságira vonatkozik a közel 30 %-os díjemelés, a másik 7.200 m3-re azt mondom, hogy ez 34 %-os vízdíjemelés. Ebben benne-foglaltatik az ipari és a zártkerti felhasználás és a külön mérővel felszerelt lakossági öntözővíz. Inflációt követő vízdíjemelést el tudok fogadni, de ez nem pontosan az. De ha azt mondják, hogy az infláció mértéke ez a vízdíjemelés, akkor azt el kell fogadnunk úgy, hogy az úszoda nincs benn. Ma az uszoda leválasztásában mindenképp döntés kellene, hogy szülessen, majd dátummal ellátva meghatározni, hogy milyen formában üzemeljen tovább. Suhai Sándor: Határozati javaslat kiegészítésem lenne. A testület kötelezze a polgármestert,hogy 1996. február l-ig terjessze a testület elé az úszoda átalakítására és más formátumú üzemeltetésére vonatkozó javaslatát. Hogy milyen formában hogyan üzemeljen az úszoda, azt ne most határozzuk meg, hanem bizottsági tárgyalások után kerüljön Önök elé a javaslat. Tarnóczky Attila: Az a folyamat, mi évek óta ismétlődik, nem megnyugtató, mert emelgetjük inflációarányosán a vízdíjat, csak épp a kiút nem látszik. A vízdíj ilymértékű emelése azt eredményezi, hogy egyesek nem tudják kifizetni, bevételkiesés jelentkezik, de eredményezhet a lakosságnál takarékosságot is, ami a VÍZMÖ-nél ugyancsak bevételkiesést okoz, valójában önmagát gerjesztő folyamatról van szó. Az SZDSZ-es urak javaslata számomra elfogadható abban a reményben, hogy a vállalat részéről talán várható valamiféle ésszerűsítés, ha vannak tartalékok. Az adatokat vizsgálva hatalmas eltérések vannak. Az idei önköltség 56 Ft-tól víz esetében terjed 131 Ft-ig az egyes üzemigazgatóságok területén, a csatornaköltségek 30 Ft-tól 894 Ft-ig terjednek. Elvileg olyan döntéseket is hozhatunk, mely a térképen szereplő települések nagyrészét lehetetlen helyzetbe hozza, mert a lakosság nem fogja tudni használni a szolgáltatásokat. Véleményem, hogy a Murai VÍZMÖ területén lévő településekkel továbbra is közösködni kellene ár tekintetében, de ezen túl kellen lépni, a tárgyalásokat ezen településekkel aduként is felhasználhatnánk, pl. támogassák a kórházat, vagy egyéb közösségeket ellátó intézményeket. Radikális szétválásnak nem vagyok a híve, hisz Nagykanizsán sok 10 emeletes ház van, ahol nyilvánvaóan a vízszolgáltatás olcsóbb. El tudom fogadni 7 polgármester úr javaslatát, mert feloldaná azt a lehetetlen helyzetet, hogy most ne változzanak a vízdíjak, ezt követően pedig még nagyobb mértékben emelkednének, mindezt kiküszöbölné. VÍZMŰ vezetője elmondta, hogy készenléti dij bevezetését is tervezik. Ennek indoka, hogy havonta történik a leolvasás, ami munkaerőkiadásokat igényel, mi a tervek szerint nem jelentéktelen összeg. Kérdésem, hogy valóban szükség van e havi leolvasásra, mert ha azok számát csökkenteni lehetne, akkor arányosan csökkenhetne a havi leolvasásra felszámított díj. Pl. két havonkénti leolvasásnál ez a díj felére csökkenhetne. Ehhez az eredeti rendeletünket is ennek megfelelően kellene módosítani. VÍZMŰ vezetőjét kérem nyilatkozzon, hogy ez elfogadható megoldás lenne-e. Természetesen ez alatt nem azt értem, hogy a számlázás is kéthavonta történne, hanem havonta, kéthavi leolvasással. Tüttó István: A VÍZMŰ-t saját hibánkból olyan helyzetbe hozni, hogy felélje vagyonát, nem csak hibának minősíteném. Az amortizációs források nem kerültek olyan célra felhasználásra, ahova ezeket fel kellene használni. Lassan katasztrófális állapotba kerülhet a hálózat, a hibák elhárításának pedig forráshiánya van. A VÍZMŰ egyetlen forrása a vízdíj. A víz létanyag, ami semmi mással nem helyettesíthető, mint pl. a gáz. Véleményem, hogy ennek biztonsága megköveteli, hogy teljes mértékben biztosítsuk a VÍZMŰ működésének olyan feltételét, ami nem leépüléshez vezet, hanem szintentartáshoz, vagy annak növeléséhez. Ezeket az adatokat a VÍZMŰ bevallási adatainak kell tekinteni. Adóvizsgálat során tudomásom szerint még egyetlen alkalommal sem mutatták ki, hogy téves elszámolásokat, vagy adatokat szolgáltatnak. Tudomásul kell venni, hogy a lakóközösségek sorozatosan köttetik be a lakásonkénti vízórákat, melyek leolvasása kötelező, ami szintén költségnövelő tényező. A VÍZMŰ-t 5 társulás hozta létre, igazgató tanácshoz hasonlít. Olyan jellegű átalakításában lehet gondolkodni, mint egy Rt. Eddig azért nem került rá sor, mert az alapítók nem tartották szükségesnek, az 6 határozatuk ellenére nem lehet létre hozni. Feltétlen olyan irányba kell haladnunk, hogy meggyőzzük az alapítókat, hogy a Rt-vé alakulás előnyös forma. Ha most választjuk le az úszodát, semmit nem fog megoldani. Fel kell gyorsítani a Rt-vé alakítást, és azt követően AFA-fizetés nélkül leválasztható az úszoda. Az úszodának akkor kellett volna különválnia, mikor az egész társaság létrejött. Tehát e nélkül kellett volna létrehozni, mint ahogy azt más városok is megtették. Ha Kft-vé alakulna, az sem oldana meg semmit, mert a problémát csak áthelyeznénk máshova. Javasolom, hogy az igazgatótanács tagjaival, akár a racionalizálási bizottság bevonásával, közösen bízzuk meg a VÍZMŰ vezetését, hogy a részvénytársasággá alakítást felgyorsítva, az úszoda leválasztásával tisztítsa meg ezt a területet. Említem még, hogy azokkal a kisebb vizműtársulásokkal szemben, melyek a céghez tartoznak, igazságtalanság lenne, ha mi úgy nyilatkoznánk, hogy minket nem érdekel, hogy nekik mennyibe kerül a víz. A törvény előírja, hogy minden vízműtársulásnak a "csúcsra" kell méretezve lennie. Ez azt jelenti, hogy egyes helységekben többszöröse a rendszer annak, mint mire szükség van, ami komoly költségtöbblettel jár. Tarnóczky úr is említette, hogy a 8 kimutatás szerint egyik településen 800, a másikon 50 Ft/m3 összegbe kerülne a víz. Hogy így legyen, ezt nem vállahatjuk fel, nem lenne erkölcsös azokkal szemben kik annakidején nagy összeget fizettek azért, hogy a VÍZMÖ-t létrehozták, Nagykanizsán ezért csak elenyésző összeget kell fizetni. Magyar József: Az áramdíj beszedéshez hasonlóan, egy átalánydíj megállapítás jő lenne-e? Tüttó úrral azon vitatkozom, hogy az úszodát külön kell üzemeltetni. Az úszodagazdálkodási adatok azt bizonyítják, hogy teljes önköltségének a fele bérköltség. Meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne önállóan, gazdaságosabban üzemeltetni, bevonva esetleg más finanszírozót is a fürdő üzemeltetésébe, lehet alapítványt létrehozni, tehetséges úszóinkat is meg lehetne támogatni. Úgy gondolom, hogy az úszoda fenntartási költségeit nem csak önkormányzati pénzből kell elképzelni. Jó lett volna ha olyan helységek adatai is rendelkezésre állnának, hol már külön üzemel az úszoda - hogy ott mennyi a vízdíj, stb., megkönnyítve ezzel a mi munkánkat. Kérem, hogy a környező városok vízdíjadatait a képviselők kapják meg, mert a mérlegelésben, helyes döntésben ez segítene bennünket. Suhai Sándor: Ha kapunk egy kötelezést egy hónapra, akkor ezeket az adatokat begyűjtjük és Önök elé terjesztjük. Tarnóczky Attila: Az a fajta diferenciálás, mely bizonyos mértékben figyelembe veszi az önköltséget, az az 1996-os előterjesztésben szerepel, miszerint a vízdíj a kanizsai 75 Ft-tól Csurgó esetében 98 Ft-ig terjed. A csatornadíjat nem is helyeslem, hisz a kanizsai 47 Ft-os összegtől fölmegy Bázakerettyén 894 Ft-ra. Valamilyen övezetességet a méltányosság szem előtt tartásával kellene a jövőben is követni. Úszoda ügyben megjegyzem, ha mindenki kifizeti a belépődíjat, akkor a hiány valamelyest csökken. Czobor Zoltán: Nem az a probléma, hogy hibát lehet találni a mérlegbe, vagy az adóügyi dolgokba. Profik a vállalatok, ebben hiba nincs. Állítom, hogy Nagykanizsán ez az egyetlen vállalat, mely ugyan úgy működik, - legalább is gazdasági értelemben - mint 1989-ben. A vállalat vezetése nélkül nincs mit tenni, mert ha ők akarják, megcsinálják a változtatást, ha nem akarják, nem teszik. Amíg a vízdíj folyamatosan emelkedik, addig ők nem akarnak lépni. Kérem, szíveskedjenek a mellékelt térképre figyelni, mely jelzi, hogy milyen vízrendszerek tartoznak a VÍZMŰ-höz. Mivel egységes, átlagban számított vízdíj van, ezen kisközségek költségeit teljes mértékig mi álljuk. Azt még el tudnám fogadni, hogy azt a vízrendszert, mihez mi területi alapon tartozunk, a vízdíjat átlagosítsuk, de a többitől elzárkózom. Szerintem a kanizsai VÍZMÖ Vállalatot úgy kéne átalakítani, hogy nekünk csak kanizsai térségre vonatkozó VÍZMÚ Vállalatunk maradjon. Az a javaslat lenne elfogadható, hogy így maradjon a VÍZMÖ, de egyedi önköltséget számítsunk fel az egyes vízrendszereknél. Nem értek egyet azzal, hogy a VÍZMÖ-t RT-vé alakítsuk át, mivel ezzel semmit nem oldanánk meg, legfeljebb nagyobb szabadságot nyerne a vállalat. 9 Kovács Antal; Ha 1992-ben az Önkormányzat úgy döntött volna, hogy a Vagyonátadó Bizottságtól külön kéri a vagyont és nem bízza a vállalatra, már akkor külön céget lehetett volna létrehozni. Már 1992-ben kértem a testülettói, hogy mérlegeljék a gazdasági társaság megalakítását, megmaradhatott volna az egységes területi szerveződésű regionális szerepkör, vagy kiválhattunk volna a nagy rendszerből és a kanizsai rendszerrel egybefüggő műszaki rendszeren lévő településekkel egy közös társulást létrehozni. Nyugaton a nagy rendszerekben a társulásokban gondolkodnak, mivel nem helyettesíthető közüzemről van szól. Az átalakulás bizonyos problémákat megold, de a hatékony működés ettől nem várható. Az nem igaz, hogy nincs differencia a kanizsai és a vidéki vízdíj között, 10 Ft a különbség. Az, hogy sávos, vagy önköltségen alapuló vízdíj kerüljön bevezetésre, ehhez közgyűlési döntés kellene, de ezt nem tudtuk elérni, mivel erről az öt alapító hallani sem akar, pedig más vízműveknél már kialakult a sávos rendszer. Ha a testület úgy dönt, hogy vizsgáljuk meg a sávos díjrendszert, mely az önköltséghez közelítő díjakat tartalmaz, ezt rövid időn belül ki tudjuk dolgozni. Mindig is az volt a véleményünk, hogy az uszoda működtetése teljesen indokolatlanul került a vállalathoz, én akkor azt mondtam, hogy vállaljuk a működtetést, ha az indokolt költség és a bevétel közti különbözetet a Tanács utólagos elszámolással biztosítja. Ez a rendszer 1992-ig működött, a 19 millió Ft 1992. óta nem változott, másrészt hiányzik az a szándék, hogy az indokoltságát a költségeknek folyamatosan megvizsgálják. Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy a jövő év I. negyedében a Víz- és Csatornamű Vállalat működéséről, szervezeti rendszeréről, valamint az uszoda működéséről önálló napirend keretében tárgyaljunk. Marton István: Kezdettől fogva azt szorgalmazom, hogy a VÍZMÖ-ből legyen részvénytársaság, az 5 alapító ezt el is fogadná, de a többség azért nem fogadná el, mert ez Zalaegerszegen is megbukott. Úgy godolom, amíg a dolgok így zajlanak, addig a Vállalat vezetése hosszú távú döntéseket nem tud hozni. 1990-től 1992-ig, a vagyonátadás idejéig volt felkészülési ideje a Nagykanizsa Megyei Jogú Város SZDSZ vezette Önkormányzatának erre az ügyre, de ha már elmulasztotta, akkor még 2 éve volt arra, hogy megtegye azt, amit most hiányol. Böröcz Zoltán: Javaslom, hogy mindaddig, amig az uszodát a jelenlegi formában üzemeltetik, bízzuk meg a VÍZMÖ Vállalatot az uszoda üzemeltetésével és az 1995. évi költség 1/12-ed részét havonta és utólagosan az Önkormányzat finanszírozza meg a VÍZMÖ részére. A végleges koncepció elkészítésének 1996. március 31-ét javaslom. Suhai Sándor: Félek attól, hogy a 44 millió Ft-nak az 1/12-ed része finanszírozásakor az esetlegesen elhúzódó átalakításkor megterheljük a költségvetést. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy fogadjunk el egy 20 %-os vízdíjemelést és 1996. március 31-ig döntsünk a továbbiakról. 10 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 1996. március 31-ig kerüljön a közgyűlés elé az uszoda átszervezéséről szóló javaslat, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 1996. június 30-ig kerüljön a közgyűlés elé a VÍZMÖ Vállalat átalakításáról szóló javaslat, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, vizsgáljuk meg, hogy ténylegesen mennyi az uszoda működtetésének költsége és ennek az 1/12-ed részét biztosítsuk a VÍZMÚ-nek havonta, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 266/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy a.) az uszoda átszervezéséről szóló javaslatot terjessze a közgyűlés elé Határidő: 1996. március 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakításáról szóló javaslatot terjessze a közgyűlés elé Határidő: 1996. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) vizsgálják meg mennyi az uszoda működtetésének költsége és ennek 1/12-ed részét a vállalat átalakításáig a Polgármesteri Hivatal havonta utalja át az üzemeltetőnek. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy csak 20 %-os vízdíjemelést fogadjunk el, kérem szavazzon. 11 A közgyűlés 3 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja: 41/1995. (XII.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1995. (XII.20.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról és a díjfizetés feltételeiről szóló 27/1995. (X.3.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 11.) Javaslat Nagykanizsa-Szabadhegy Részletes Rendezési Tervére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Karmazin József: A jogszabálynak megfelelően véleményeztettük az utcanevekre tett javaslatunkat. A Városi Honismereti Kör egyetértve az utcanevek többségével, egy utcanevet kért megváltoztatni. A jelenleg hadiutként használt út nyomvonalán tervezett utca elnevezésére az anyagban Hadi utcát javaslunk, ók ezt Szent János utcára javasolják változtatni. Az előterjesztéshez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi Főépítészi Irodája az egyetértését megadta. Az észrevételekhez négy pontban szükséges volt a tervező válaszának beszerzése, amit szintén csatoltunk az anyaghoz. E szerint a 6. § (5) bekezdésének kiegészítése szükséges, ugyanis abban az övezetben váltakozva lehet használni oldalhatáron, vagy szabadon álló beépítést, de a Területi Főépítészi Iroda ezt csak kikötésekkel javasolja megengedni. A 6. § (10) bekezdésénél az a megszorítás, hogy a kialakuló lakóterületi központban a földszinten csak üzletek létesíthetők, csak az önkormányzat által értékesített telkek esetén javasolja a tervező, egyetértve a területi főépítészi irodával. A hátsó kertek megközelítésének lehetőségét is hiányolták. Ebben a pontban egy mondattal lehet utalni, hogy a gépkocsi behajtásra alkalmas kapubejárót kell kiépíteni ezekben a zártsorú házakban. Ez a két rendeleti kiegészítő javaslat volt. Palotás Tibor: A 6. § esetében szeretném tudni, hogy mennyi önkormányzat által értékesített telek lesz. Kérdezem, hogy a főépítész ezzel egyetért-e? 12 Karmazin József: Ez a kikötés a térképen pirossal jelölt területre vonatkozik, amely a történelmi Szabadhegynek egy új beépítési egysége, amely az egésznek egy központja lenne. Ez a terület 15-20 önkormányzati ingatlant érintene, tehát megfontolandó, hogy a kompromisszumos javaslat elegendő feloldása-e a Területi Főépítészi Iroda is azt vélelmezte, mint Palotás úr, hogy ilyen jellegű kötelezést, különösen személyi tulajdonu ingatlanoknál nem lehet megtenni. Dr. Horváth György: A határozati javaslatban szereplő utcanevekkel apró észrevételem van. A helyesírásra feltétlen ügyelni kell. Pl. Alsó-Szabadhegyi út. Értelmezni kell, hogy a jelzője-e az Alsó? Palotás Tibor: A pécsi tervezők javaslatát nem tudom elfogadni, a Területi Főépítészi Irodával értek egyet a 6. § (10) bekezdéssel kapcsolatban. Marton István: Mint a terület önkormányzati képviselője, a terv vitatása során az összes pozitív és negatív megállapításomat megtettem. A 2. § (3) bekezdése alatt beterjesztett 3 ütemet úgy fogom fel, mint egy majdani belterületbe vonásnak első részét, azért is, mert a belterületbe vonásnak komoly költségigényei vannak. A bevételi oldalról úgy érzékelem, hogy elmaradnak a bevételek a kialakítandó kevés telekszám miatt, Így veszélyben látom az önfinanszírozását. A 2. §-nál hogy kell érteni, hogy az I. ütem 1 éves időtávlatban lesz belterület? A 6. § (10) bekezdésénél én is a Területi Főépítészi Iroda álláspontjával értek egyet. Az utcák megnevezésénél Horváth képviselőtársam által elmondottakkal is egyetértek. Karmazin József: A rendezési tervek mindig a jövőt tartalmazzák, meghatározva a rövid és hosszú távra a szabályozás elemeit, az I. ütemet 1 évre prognosztizálták. Zsoldos Ferenc: Feleslegesnek érzem a nagyon hosszú és terjedelmes elnevezésű utcaneveket, mert kényelmetlenséget jelent az ott lakóknak. Alsó és Felső utcát javaslok, mert a hely kifejezi az utca elhelyezkedését. Dr. Kerekes József: Úgy vélem, hogy a Szent János utca nem illik a Tüskés utca meg a Patak utca közé. Dr. Horváth György: Egységes elv alapján kellett volna az utcaneveket meghatározni. Böröcz Zoltán: Nem lényegi az utca elnevezés, de kaotikusak, mert 1991-ben főleg azok lettek. Ahol lakom a környéken az utcák "fa" elnevezést kaptak, Hársfa u., Akác, és Nyírfa utca stb, de ilyen fákkal is vannak beültetve. 1991-ben a Munkásőr utcát kértük, hogy Tölgyfa utca legyen, mivel azzal is van beültetve, de ezt akkor a testület nem fogadta el. Garay utca páratlan lett. Garay utca páros és páratlan most úgy van, hogy a kettő egymást nem 13 látja, nem közelíthető meg, ajtók egymásra nem nyílnak, a város végén lehet átjutni a párosból a páratlanba. Tehát, ha most ebben nem döntünk, akkor fontoljuk meg, hogy olyan elnevezés legyen, ami a környezetbe illik. Karmazin József: Ezek nem ötletszerű nevek. A terület lakosaiból alakult egy munkabizottság, aki részt vett a tervező mellett a munkában. Okét kértük meg, hogy gyűjtsék össze a területen ismert földrajzi neveket. Ezen kívül van egy földrajzi neveket tartalmazó gyűjtemény, melyben szerepel Nagykanizsának valamennyi külterületén használt dülő, patak stb. neve. Kigyűjtöttük, hogy ebben a térségben milyen nevek fordulnak elő és egy körültekintő szelektálás után készült el az a javaslat, ami Önök előtt van. Magyar József: Mivel a lakosság és azok képviselői választották a neveket, így mi újabb javaslatokat ne tegyünk. Suhai Sándor: Javaslom, hogy az eredeti előterjesztésben szereplő utcaneveket fogadjuk el. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 267/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa-Szabadhegy I. ütemben belterületbe vonandó területére az alábbi utcaneveket határozza meg: "A" jelű gyűjtőút Alsó Szabadhegyi i üt "B" jelű gyalogút, gyűjtőút, lakóutca Pásztor utca HyH jelű gyalogút Patak utca " H " jelű gyalogút Tüskés utca "G" jelű út Hadi utca "H" jelű út ("G" jelű úttól Délre) Árok utca npn jelű út Laktanya utca "E" jelű út (Újélet utcával práhuzamos) Nyárfás utca " D " jelű lakóutca Felső Szabadhegyi út " R " jelű (Nyugati) lakóutca) Felső Szabadhegyi út "R" jelű (Keleti) lakóutca) Felső Szabadhegyi út "S" jelű lakóutca Vadvirág utca "SZ " jelű (Keleti) lakóutca) Harmat utca "SZ " jelű (Nyugati) lakóutca Harmat utca "J" jelű lakóutca Cseresznyés utca •• ip II jelű lakóutca Cseresznyés utca "U" jelű lakóutca Betyár utca "K" jelű lakóutca Tersánczky utca "M" jelű vegyesforgalmú út Kanyar utca "H" jelű gyalogút Hegybíró utca III . ü. tömbfeltáró u. (felső) Harang utca III . ü. tömbfeltáró u. (alsó) Kőkereszt utca 14 Utasltja a jegyzőt, hogy az új utcanevek földhivatali átvezetésé-ről, az utcák névtáblával történő folyamatos megjelöléséről és a további szükséges intézkedésekről gondoskodjon. Határidő: 1996. május 30. illetve folyamatos Felelős : Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 42/1995. fXII.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995. (XII.20.) számú rendelete Nagykanizsa-Szabadhegy RRT szabályozási előírásairól. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város belterületi határvonalának módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Karmazin József: A rendezési tervvel együtt a belterületbe vonás lenne a cél. Ezzel együtt szeretnénk a hivatalban hosszabb ideje elfekvő igények kielégítését is megoldani: Bagolán, Magyar utcában, Kismező utcában és a Felszabadulás utcában. Az előterjesztésben a Magyar u. 2. helyrajzi szám szerepel. Az anyag elkészítése után érkezett be hozzánk a Földhivatal belterületbe vonási munkarésze és kiderült, hogy a 4. számú mellékleten látható Magyar utcai térségben az út által határolt területen még két külterületi egység van, amelynek a bevonása most indokolt lehet. Az útnak egy szakasza és az ároknak egy szakasza külterületbe van. Ezeket is a belterületbe kellene vonni. Suhai Sándor: Aki a 4 helyrajziszámmal való kiegészítéssel együtt elfogadja a belterületbe vonást, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja: 15 43/1995. (XII.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/1995. (XII.20.) számú rendelete a belterületi határvonal megállapítására, módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 13.) Javaslat Nagykanizsa Észak-keleti városrész Részletes Rendezési Terve módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Karmazin József: A közgyűlés szeptember 5-i döntése alapján készült a tervi módosítás. Itt két tömb összevonását kellett biztosítani. Ennek rendeleti módosítása került Önök elé. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendelet alkotja: 44/1995. (XII.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/1995. (XII.20.) számú rendelete a 20/1994. (IX.5.) számú rendelettel megállapított Északkeleti Városrész Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásai módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 14.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Kiskanizsán a Bajcsy-Zs. u. 38. szám alatti épületben orvosi rendelő, gyógyszertár és 2 lakás található. A 12/1994. (V.2.) számú helyi rendeletünk mellékletében az elidegenítésre ki nem jelölhető ingatlanok között szerepel a Bajcsy-Zs. u. 38/A. szám. A megjegyzésben az van beírva, hogy körzeti orvoslakásra van fenntartva. Ezt az ottani bérlő megkifogásolta a Közigazgatási Hivatalnál, aki észrevételt tett, mert a törvény kimondja, hogy mely lakásokra nem vonatkozott a vételi jog. 16 Amikor a rendeletet megalkottuk, úgy gondolom, hogy az 1. sz. mellékletben nem körültekintően jártunk el. Ez a terület 1982. óta rehabilitációra van kijelölve, a törvény szerint így nincs vételi joga a bérlőnek. A szakemberek megerősítettek abban, hogy ez az épület 1982. óta rehabilitációs területen van, ezért nem került be az elidegeníthető ingatlanok körébe. Balogh György: Az ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalta a javaslatot. Négy igen és egy tartózkodás mellett ugyanarra a véleményre jutott, amit aljegyzőnő elmondott. Javaslatunk, hogy a megjegyzés rovatban szereplő indoklást kell módosítani arra, hogy rehabilitációs területen van. Hajgató Sándor: Kiskanizsán ezt a lakást nem szabad eladni, mert a későbbiekben is szükség lesz rá, szolgálati lakásként. Zsoldos Ferenc: Áttanulmányoztam az anyagot és nem érzem teljesen megalapozottnak azt az indoklást, ami a határozati javaslatban szerepel, hogy egy rendezési terv miatt rehabilitációs terület. Ha megnézzük a térképvázlatokat, az ingatlan egy kis részét érinti csupán a rehabilitációra vonatkozó feljegyzés. A területi határok megjelölése is, különösen az utolsó térképvázlaton, egyértelműen önálló telekként jeleniti meg. Azért vannak aggályaim, mert a Közigazgatási Hivatal 3-4 pontban megállapította a korábbi határozat alapján a testület törvénysértő eljárását. Az IKI kezelésében lévő lakások a szolgálati jellegét már rég elveszítette, az ott lakók állampolgári jogon, bírósági úton megtámadhatják és véleményem szerint a pert meg is nyerik. A per vesztese fizetni kényszerül és elviselni azt is, hogy megint helyreigazították. Nem értek egyet ezzel a határozati javaslattal. Dr. Kerekes József: A lényeg itt az, hogy a törvény állapította meg, azokat az elidegenítési tilalmakat, amelyek fennállása esetén a bennelévő bérlő vételi joga nem áll fenn. A vételi jog azt jelenti, hogy az önkormányzatnak el kell adni, ha a bérlő meg akarja venni. A feltárt dokumentumok azt bizonyítják, hogy nem a vételi tilalom jogellenes megállapítását eszközölte az önkormányzat, hanem a vételi tilalmat rosszul jelölte meg. Azt kell megállapítanunk, hogy annak idején a tilalmi jogcím megjelölése tévesen lett megállapítva. Véleményem szerint nem elegendő a módosító javaslatban szereplő szöveg, ezért az alábbit javaslom: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítéséről szóló 12/1994. (V.2.) sz. rendelet 1. sz. melléklete (elidegenítésre kijelölhető ingatlanok) 5 sorszám alatt felvett ingatlanok elidegenítési tilalmának jogcíme tévesen lett meghatározva. Az elidegenítés jogcíme: rehabilitációra kijelölt terület." Ettől jönne a rendeletben javasolt szöveg. 17 Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal a módosító javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A módosítással együtt, aki a rendelet módosításával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal a kővetkező rendeletet alkotja: 45/1995. (XII.20) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/1995. (XII.20.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítéséről szóló, többször módosított 12/1994. (V.2.) számú rendelete módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 15.) Előterjesztés a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti átmeneti szállás átminősítéséről (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Át kellene minősíteni az átmeneti szállást. A 15 önkormányzati átmeneti szállásból 8 lakást önkormányzati lakássá minősítenénk, melyeket a lakók megvásárolhatnának. Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 268/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti vegyes tulajdonu lakóépület 15 önkormányzati átmeneti szállásából 8 lakást önkormányzati bérlakássá minősít át. 18 Felhatalmazza az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a 8 lakóval a bérleti szerződéseket az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó feltételekkel kösse meg. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Kámán László intézményvezető 16.) Palotás Tibor önálló képviselői indítványa (Írásban) Kelemen Z ♦ Pál: Az előterjesztés lényegével egyetértek. Azzal nem értek egyet, hogy Palotás Tibor az előterjesztő, aki az ügyben gazdaságilag érdekelt. Az indítványt két okból nem szavazom meg. Egyik, hogy a határozati javaslatban egy átmeneti időt mindenképpen meg kellene jelölni az átköltözésre, a másik okot már előzőleg elmondtam. Böröcz Zoltán: Kérem a közgyűlést, hogy értsen egyet azzal, hogy ne legyen rá lehetőség, hogy Palotás úr a Kft. nevében jelentést tegyen a közgyűlésnek, megfogalmazza a határozati javaslatait, mert ebben nem jogosult. A közgyűlésnek az jelent, aki egy feladat végrehajtására megbízást kapott a közgyűléstől. Ez formai dolog, de a tartalma is rossz, ezért kérem levenni a napirendről. Határozati javaslatot az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjétől várok, de Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági egyeztetés után kerülhet a közgyűlés elé. Kérem, hogy az indítványt ne fogadjuk el. Béres Márton: Az érdekelt bizottságok véleményével kiegészítve kerüljön ide vitára ez a téma. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az indítvány kerüljön le a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja. Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 17.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző polgármester |
