* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.94 MB | |
| 2026-01-16 14:37:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1995. július 4. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 116/1995-től 139/1995-ig. Rendeletek száma : 20/1995., 21/1995. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Előterjesztés a ZALA VOLÁN Rt. és az Önkormányzat között kötendő gazdasági és üzemeltetési megállapodásról (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat a Csónakázó tó és környéke RRT elfogadására (ir.) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 5.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelettervezet megtárgyalására (Írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 6.) Tájékoztató a piactömb beépítési tervéről (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 7.) Előterjesztés a miklősfai Mindenki Háza ingatlanának tulajdonba adására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Előterjesztés a garázshelyek pályáztatási körének módosítására, illetve kijelölésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a feleslegessé vált intézményi vagyon értékesítésre történő kijelölésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a kárpótlási jegyek hasznosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Tájékoztató a hulladékelhelyezés helyzetének vizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a hulladékgazdálkodási szerződés módosítására (ír. ) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat az Észak-keleti lakótelep III. ütem közművesítés beruházási program jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Bicsák Miklós önálló, képviselői indítványa a korpavári temetőben ravatalozó építése tárgyában (írásban) 15.) Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolájáért Közalapítvány (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 16.) Zala Megye Mentésügyéért Alapítvány kérelme (írásban) El6adó: Suhai Sándor polgármester 17.) A "Nemesrádói Templomért Közalapítvány" kérelme (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Fellebbezések (zárt ülés) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-9/1995. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1995. július 4-i üléséről Határozatok száma: 116/1995-től 139/1995-ig. Rendeletek száma : 20/1995., 21/1995. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. július 4-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Bicsák Miklós, Broczkóné Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Szabó Lászlóné, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Mátyás József, Kálócziné Éberling Márta osztályvezetők, Karmazin József főépítész, Dr. Müller János, Tóthné Krémer Mária a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Zalatnai László és Horváth Ferencné a ZALA VOLÁN Rt. képviselői, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Kovács Rita a Kanizsa Hetilap munkatársa. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a közgyűlés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, a közgyűlés ülését megnyitom. Kinek van javaslata a napirendi pontokkal kapcsoaltosan? Krémer József: Kérdést szeretnék a polgármester úrhoz intézni. Magyar József: Egy kérést szeretnék elmondani. Kelemen Z. Pál: Kérdést szeretnék feltenni. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a következő napirendeket tárgyalja: 2 1.) Polgármesteri tájékoztató (szóban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Előterjesztés a ZALA VOLÁN Rt. és az Önkormányzat között kötendő gazdasági és üzemeltetési megállapodásról (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat a Csónakázó tó és környéke RRT elfogadására (ir.) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 5.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelettervezet megtárgyalására (Írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 6.) Tájékoztató a piactömb beépítési tervéről (Írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 7.) Előterjesztés a miklősfai Mindenki Háza ingatlanának tulajdonba adására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 8.) Előterjesztés a garázshelyek pályáztatási körének módosítására, illetve kijelölésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a feleslegessé vált intézményi vagyon értékesítésre történő kijelölésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 10.) Javaslat a kárpótlási jegyek hasznosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 11.) Tájékoztató a hulladékelhelyezés helyzetének vizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat a hulladékgazdálkodási szerződés módosítására (ír. ) Előadó: Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat az Észak-keleti lakótelep III. ütem közművesítés beruházási program jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 14.) Bicsák Miklós önálló, képviselői indítványa a korpavári temetőben ravatalozó építése tárgyában (írásban) 15.) Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolájáért Közalapítvány (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 3 16.) Zala Megye Mentésügyéért Alapítvány kérelme (írásban) El6adó: Suhai Sándor polgármester 17.) A "Nemesrádói ¡Templomért Közalapítvány" kérelme (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 18.) Fellebbezések (zárt ülés) 1.) Polgármesteri tájékoztató (szóban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Magyar Józsefet tájékoztatom, hogy az út céljára bejegyzett telek egy részét a Vécsey uti két tulajdonosnak felajánlottuk, mert ók azt már kifizették. A belső telket a közvetlen szomszédok részére felajánlottuk 4.000 Ft/m2 áron, amennyiben nem kívánják a telket megvásárolni, akkor arról kell döntenünk, hogy a telek megközelítése hogy történjen. Magyar úr elfogadható-e ez a válasz a kérdésére? Magyar József: A válasz első fele megfelelő, mlg a 4.000 Ft/m2-es árral lehetne vitatkozni, mivel soknak tartom, hiszen nincs tisztázva, hogy honnan lehet a telket megközelíteni. Ha hajlandók ezt az árat kifizetni, akkor az ügy le van zárva, ha nem akkor továbbra is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Suhai Sándor: Hajgató Sándornak Írásban kiküldtük a kiskanizsai városrészben településrészi önkormányzat létrehozásával kapcsolatos javaslatunkat. Megkérdezem elfogadható-e? Hajgató Sándor: Igen. Suhai Sándor: Megkérdezem a közgyűlést, hogy elfogadja-e Magyar József képviselőnek adott választ? A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a kérdésre adott választ elfogadja. Suhai Sándor: Megkérdezem a közgyűlést, hogy elfogadja-e Hajgató Sándor képviselőnek adott választ? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és,a következő határozatot hozza: 116/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a településrészi önkormányzatokról szóló 5/1994. (11.14.) számú rendeletének 2. § (3) bekezdése 4 alapján felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálják meg a településrészi önkormányzat létrehozására irányuló kezdeményezést és véleményüket a polgármesterhez juttassák el. A közgyűlés - a hivatkozott rendelet 2. § (4) bekezdésétói eltérően - tudomásul veszi, hogy a kezdeményezésről a soron következő ülésen dönt. Határidő: 1995. augusztus 29. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor; Megkérdezem Dr. Kerekes Józsefet, hogy elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Dr. Kerekes József: Interpellációmra csak részben kaptam választ, azt továbbra sem tudom, hogy az útfenntartási feladatok elvégzésére biztosított keretből időarányosan mennyit használtak fel és hol történtek ezek az útjavítások. Szeretném tudni, hogy a burkolatjavitásra költött 5,8 millió Ft-on melyik utcában végeztek munkákat. Suhai Sándor: Erre a kérdésére konkrét választ fogunk adni. El tudja-e fogadni ezzel együtt az interpellációra adott választ? Dr. Kerekes József: Nem. Suhai Sándor: Megkérdezem, hogy a testület eltudja-e fogadni az interpellációra adott választ? A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja el. Suhai Sándor: A Műszaki Osztály fog pontos választ adni arra, hogy mikor és hol végezték el ezeket a munkákat, és részletesen ki fogják mutatni a költségeket. Magyar József: Szeretném, - ha azt is kimutatná a Műszaki Osztály, hogy 1993. és 1994. évben mennyi pénz jutott a költségvetésből út és járda javításra és mennyit emelkedtek az árak. Suhai Sándor: Kérem a Műszaki Osztály készítse el 1993. és 1994. évek összehasonlítását és készítsen kimutatást arról, hogy az 1995. évi felhasználás hol történt. Képviselőurat tájékoztatni fogjuk. 5 Krémer József: Szeretném tudni, hogy a város képviselője miért nem vesz részt a Megyei Közgyűlés bizottsági ülésein, amikor erre meghívót kapnak. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága minden alkalommal küldött meghívót bizottsági üléseire a polgármesternek. Úgy gondolom, hogy szükséges lenne képviseltetni magunkat. A múltkori ülésen felmerült, hogy francia részről érdeklődés mutatkozik egy kereskedelmi főiskola indítására. A bizottsági ülésen mind Keszthely, mind Zalaegerszeg bejelentette idényét erre a lehetőségre. A hivatal referense vegyen részt ezeken az üléseken. Suhai Sándor: A város képviselői a Zala Megyei Önkormányzat ülésein rendszeresen részt vesznek, a bizottsági munkában azonban nem, mivel meghívót sem szoktunk kapni a bizottsági ülésekre. Szeretném, ha a bizottságaink tagjai képviseltetnék magukat a Megyei Közgyűlés bizottságaiban. Nem tudtam a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának üléséről és sajnálatosnak tartom, hogy nincs a testületben olyan személy, aki a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozna. Az 1995. augusztus 29-ei testületi ülésen javasolni fogjuk, hogy válasszunk egy tanácsnokot a testület tagjai közül, aki ezeket a feladatokat ellátná. Tarnóczky Attila: Dr. Szigethy István kért meg, hogy közvetítsem az üzenetét, mely szerint küldöttséget indítanak Oroszországba hanti és manysi területre, ahol állítólag nagyon jó gazdasági kapcsolatokat lehet teremteni és kérik, hogy Nagykanizsa is képviseltesse magát ebben a delegációban. Suhai Sándor: Képviselőtársaim közül szeretne-e valaki részt venni ebben a küldöttségben? Krémer József: 1995. augusztus 10. és 20-a között lenne ez az út. Bicsák Miklós: Én szeretnék részt venni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Bicsák Miklós képviselje Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatát ebben a küldöttségben, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Magyar József: Az Olajos telepen a lakások alatti telket úszótelekként értékesítették, Így az udvarok rendbentartásáról a lakók nem gondoskodnak, ez az önkormányzat feladata. Fel kellene mérni, hogy melyek azok a telkek, melyek azért nincsenek gondozva, mert nem vették meg a lakók, továbbá melyek a magas bérházak melletti, valamint a kerítésen belüli területek, amelyek szintén nem lettek eladva. Ezek a területek gondozatlanok és rontják a lakótelep képét. Suhai Sándor: Válaszolni fogunk a kérdésére. 6 Kelemen Z. Pál: A Keleti városrészben átalakították a kábeltelevízió átviteli rendszerét, az eddigi földkábeleket légi kábelekre cserélték ki. Lapostetejű épületekről van szó, melyek tetőszigetelése könnyen megsérül. A tetőket a munkák során összetaposták az ott dolgozók. Szeretném tudni, ki engedélyezte a légkábellel való kivitelezést, a kivitelező vállalt-e felelősséget az általa okozott károkért és mennyi időre? Suhai Sándor: A kérdésre a választ a következő ülésen meg fogja kapni. 3.) Előterjesztés a ZALA VOLÁN Rt. és az Önkormányzat között kötendő gazdasági és üzemeltetési megállapodásról (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Köszöntöm Zalatnai Lászlót a ZALA VOLÁN Rt. vezérigazgatóját és a nagykanizsai kirendeltség képviselőjét. A ZALA VOLÁN Rt. 1995. február elején jelezte, hogy 1994. évre a veszteség kompenzálást nem kapta meg. Az 1995. évre várható veszteség bejelentése után tárgyalást folytattunk a VOLÁN vezetőivel és ennek a tárgyalásnak az eredménye a mai előterjesztés, mely készpénz fizetés nélkül oldhatná meg ezt a kérdést. Az előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatja. Tarnóczky Attila: Szeretném tudni, hogy kik a ZALA VOLÁN Rt. tulajdonosai? Zsoldos Ferenc: A megállapodás 2.) pontjában szerepel, hogy a nagykanizsai helyi autóbusz közlekedés üzemeltetése során esetlegesen előálló gazdálkodási vesztesége kiegészítése elmen támogatási igénnyel nem lép fel a ZALA VOLÁN Rt. Szeretném tudni, hogy mit jelent ez a mondat. Röst János: Javaslom, hogy mivel két megállapodás van, számozzuk be ezeket, mivel a 4.) pont eltérő a két megállapodásban. Suhai Sándor: Az első megállapodás legyen az a. ) változat, a második pedig ab.) változat. Zalatnai László: Ez a kompromisszumos megoldás, amelyet végül is elfogadtunk a ZALA VOLÁN Rt. részére nem igazán ideális, hiszen Így nem kapjuk meg az évenkénti veszteség finanszírozást, de ismerve az önkormányzatok anyagi lehetőségeit úgy gondoltuk, hogy ezt a megállapodást még elfogadhatjuk. A ZALA VOLÁN Rt. tulajdonosai 1994. július 1-től 9.0 %-ban a KVM. és 10 %-ban a dolgozók. A jelenlegi helyzet az, hogy az ÁTV Rt-hez átkerült a ZALA VOLÁN Rt. 49,99 %-a és 50 % plusz 1 szavazat állami tulajdonba fog maradni. Az esetlegesen előálló veszteség finanszírozás alatt azt értjük, hogy a világon sehol sem működik helyi tömegközlekedés nyereségesen, ezt mindenhol finanszírozni kell. A veszteség mértéke attól függ, hogy a közgyűlés milyen díjszintet állapit meg és a Pénzügyminisztériumnak van az árkiegészítéssel 7 kapcsolatosan bizonyos vétójoga. Mi azt a variációt támogatjuk, hogy az ingatlan tulajdonjoga átkerül a ZALA VOLÁN Rt-hez^ azzal a feltétellel, hogy ha mi valamit nem teljesítünk, úgy az ingatlan visszakerül az önkormányzat tulajdonába. Czobor Zoltán: Szeretném tudni, hogy ha a ZALA VOLÁN Rt. megkapja ezt a területet, az mennyiben befolyásolja a keletkező veszteséget? Magyar József: Én nem tudom támogatni ezt az előterjesztést, ennél még az is jobb, hogy minden évben finanszírozzuk a veszteséget. Dr. Fodor Csaba: Nem értem, hogy a megállapodás 3. ) pontjában mit jelent a 20 millió Ft ellenérték követelési jogának nem érvényesítése. Kálócziné Éberling Márta: Az 1991. évi XXXIII. törvény alapján az önkormányzatot az állami vállalatok átalakulása során a belterületi földérték után üzletrész illeti meg. A ZALA VOLÁN átalakulása során 53 millió Ft után jelentettük be az önkormányzat igényét, melyet végül 20.151 eFt-ban állapitottak meg. Tarnóczky Attila: A megállapodás több olyan pontot tartalmaz, mely nem fogadható el. Az egyik az, hogy az előző évi inflációval arányos mértékben emelkedik a személyszállítás díja, ami nem egy szokásos eljárás. A később keletkező veszteségek ellentételezésére most kellene juttatásban részesíteni a ZALA VOLÁN Rt-t. Elindult egy olyan folyamat, ahol lemondunk a belterületi földértékről, én ezt nem tartom helyesnek. Nem értek egyet azzal, hogy lemondjunk az autóbusz pályaudvar alatti földterületről. Véleményem szerint az épületet körülvevő 1 m-es sáv az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen része, amelyet nem lehet átadni, az is lehet, hogy a buszállomás is ebbe a kategóriába tartozik, ugyanis törvény szerint forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik. Javaslom, hogy a törvény értelmezéséről kérjünk a Belügyminisztériumtól állásfoglalást. Kálócziné Éberling Márta: Az önkormányzati törvényben véleményem szerint a forgalomképtelen törzsvagyonba nem fér bele az autóbuszállomás, szerintem az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozik. Az önkormányzati vagyonrendelethez nem készült el egy olyan melléklet, amely felsorolná a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes, ill. forgalomképtelen vagyontárgyait. Dr. Lukácsa Erzsébet: A lakások eladásánál a lakásokat körülvevő 1 m-es területtel adjuk el az ingatlanokat, ez az eljárás szerintem követhető jelen esetben is. Zalatnai László: A 20.151 eFt a ZALA VOLÁN Rt. tőketartalékában van. Ha részvénykibocsátásra kerül sor, akkor ebből az önkormányzat kb. 9,5 millió Ft értékű részvényt kap. Mivel 50 % plusz 1 szavazat tartósan állami tulajdonban van, ha privatizálják a ZALA VOLÁN Rt-t, akkor az önkormányzat 4,5 millió Ft-ot kapna. Ha ezt a megállapodást nem kötjük meg, akkor kérjük 8 az 1994. évi veszteség után járó pénzt, továbbá havi ütemezésben az 1995. évit is, mivel veszteséges tevékenységet nem kívánunk folytatni. Ez a megállapodás nekünk nem igazán jó, de megértjük, hogy az önkormányzat milyen anyagi helyzetben van és Így próbáljuk ellentételezni a veszteségünket. Czobor Zoltán: Mit akar kezdeni a ZALA VOLÁN Rt. ezzel a földterülettel, ha ezt átadjuk? Átadjuk a 20 millió Ft értékű tulajdont és az autóbusz pályaudvar alatti területet, úgy gondolom, hogy egyikből sem tud a vállalat bevételre szert tenni, feltételezem, hogy nem adja el ezt a földterületet, a tulajdonrész pedig ott marad. Mivel a ZALA VOLÁN Rt-nek bevétele nincs, felajánlja, hogy a veszteségeit nem kéri az önkormányzattól. Úgy gondolom, ha ezt nem ajánljuk fel, akkor sem kérheti a ZALA VOLÁN Rt a veszteségei finanszírozását, mivel valahonnan ezek szerint finanszírozza. Röst János: A megállapodás 4.) pontjával kapcsolatban szeretném kérni a testületet, hogy amennyiben elfogadható számunkra, akkor a b.) változatot támogassák, amelynél a tulajdonjog átírása az autóbusz pályaudvarnak 1998. január l-jétől valósulna meg. Úgy gondolom, hogy ez a változat nagyobb garanciát ad arra, hogy a ZALA VOLÁN Rt. a megállapodásban rögzítetteket be fogja tartani. Dr. Kerekes József: Az adott terület forgalomképességének tekintetében nem lehet kétségünk. Más dolog az önkormányzatot megillető belterületi földértékről való lemondás. Szeretném tudni, hogy az elmúlt években milyen finanszírozási kötelezettsége volt az önkormányzatnak a busz helyijárat fenntartása érdekében? Javaslom, hogy ezt a megállapodás tervezetet fogadjuk el akár az a.), akár ab.) változatát. Dr. Fodor Csaba: Egyetértek azzal, hogy az infláció eltúlzott. Meg kellene határozni, hogy melyik inflációra gondolunk, ha a KSH által közzétett fogyasztói inflációról van szó, akkor eltúlzott mértékűnek tartom. Az 1991. évi XXXIII. törvény 50. §-ára való hivatkozás, teljesen értelmezhetetlen, gondolom nem erre gondoltak, szeretném, ha ez pontosításra kerülne. Szeretném ha megmondanák, hogy melyik §-ra gondoltak, mert ha az 51. §-ra, akkor erre kellene hivatkozni a szövegben. Itt nem ellenérték követelési jogról van szó, hanem tulajdoni részarányról van szó, ha nem így van, akkor félreértettem. Itt részvényekről lenne szó, amit a mai napig nem kapott meg az önkormányzat, és mi ezekről a nem létező részvényekről, vagy valahol létező részvényekről akarunk egyezséget kötni azon gazdálkodóval, akinek ezek szerint elvileg résztulajdonosai lennénk. Nem tudom, hogy meg vannak-e ezek a részvények vagy nincsenek meg, miért nem a vagyonátadóval, vagy a részvényeket kibocsátóval egyezkedünk, akiktől meg kellene kapnunk a részvényeket. Kérdezem, hogy létezik olyan fogalom, hogy úszótelek? Én úgy emlékszem, hogy ilyen fogalom ma már nincs, hogy úszótelek, akkor miként kívánjuk megosztani ezt az ingatlant, vagy miként kívánjuk a tulajdoni részarányokat bejegyeztetni, milyen műszaki megoldás van erre? Karmazin József: Az Országos Építési Szabályzat nem ismer ilyen fogalmat, hogy úszótelek. Építési célra építési telket kell 9 kialakítani, amelyre vonatkozólag különféle övezetekben eltérő beépítési százalék, szélességi és mélységi előírások vannak meghatározva és ilyen esetben a tömbtelep fogalom használható, ahol egy bizonyos beépítési százalék működik. Zalatnai László: Az egyezség alapján 20.151 eFt az önkormányzatnak a belterületi ingatlan utáni részesedése a ZALA VOLÁN Rt-nál. Ez tőketartalékban van minden VOLÁN-nál, van amelyik önkormányzat megkísérelt perrel a részvényekhez jutni, de a per nem járt eredménnyel és részvényt nem kaptak az önkormányzatok, de ha a VOLÁN privatizálásra kerül, akkor a jegyzett tőke és a saját vagyon arányában részvényhez jutnak. Az 50 % plusz 1 szavazat miatt eleve 9,5 millió Ft részvényből marad már csak fele. Az átalakulás 1992. december 31-én teljesen törvényes volt, ez a fölvetés jogos is meg nem is, amit Fodor úr mondott. Az akkori 100 %-ban tulajdonos úgy döntött, hogy ezt az átalakulási módot támogatja és viszi végig. Mi előzetesen mindig egyeztettünk a PM-el, hogy mi az a felső küszöbérték, ami az 0 zsűrijükön átmegy, hangsúlyozom, hogy az árkiegészítés miatt, mert a nagykanizsai 180 millió Ft bevételünknek a 40 %-a a Pénzügyminisztériumtól származik. Az önkormányzat ilyen szempontból kedvező helyzetben van, mert a díjszint növelésben mérsékelt szerepet akar vállalni a választópolgárok miatt, ez egyezik a PM állásfoglalásával, mert ók kevés árkiegészítést akarnak fizetni. Javaslom, hogy a szerződésben ez maradjon bent, mint cél. 10 millió Ft-os veszteségről beszéltünk, ezt fogadta el az előző közgyűlés 1994. novemberében. Elfogadtunk egy díjszintet, megállapodtunk 10 millió Ft-os veszteségben. Fél év már eltelt 4,5 millió Ft az idei veszteség és ebből még semmit sem kaptunk meg. Igazgatósági döntés van arra, hogy ha nem tudunk megállapodni, akkor veszteséges tevékenységet nem végzünk. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a 2.) pontnál az inflációt követő tarifa változásnál szúrjuk be, hogy a PM által is elfogadott inflációt követő tarifa változás. Dr. Fodor Csaba: Arra a kérdésemre nem kaptam választ, hogy lehet megoldani műszakilag azt, hogy ez az épület és az alatta lévő terület értékesíthető, tehát önálló ingatlanként legyen, vagy közöstulajdonként. Ezt meg lehet-e oldani, ha igen, akkor hogyan? Suhai Sándor: Véleményem szerint megoldható, hisz Így adjuk el és társasházasltjuk az ingatlanokat a város területén is. Abban van igazsága Önnek is és a főépítész úrnak is, hogy ne hívjuk úszóteleknek, hanem ezek szerint a terület és az azt 1 m-rel körülvevő területről van szó. Dr. Fodor Csaba: Javaslom, hogy tartsunk szünetet, ahol a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagjai meg tudják beszélni ezt a kérdést. Kovács Tamás: Ismertetem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát. A megállapodás három pilléren nyugszik, az egyik az inflációkövető árrendszer, a másik a telekátadás, a harmadik a részvényátadás. A részvényátadást nem sikerült rendezni, mivel a Minisztérium által alkalmazott konstrukció 10 véleményünk szerint ellent mond az átalakulási és számviteli törvénynek. Ebben az esetben ez teljesen mindegy, mivel tulajdonrészről mondunk le. A telekátadásnál javasoljuk, hogy a megállapodás 4.) pontja a következőképpen szóljon: az önkormányzat térítésmentesen átadja a nagykanizsai autőbuszpályaudvart a telekmegosztásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kialakított minimális telekkel. A tulajdonjog átírására legkorábban 1998. január 1-i időponttal kerülhet sor, amennyiben jelen megállapodás és az üzemeltetési szerződés egyéb pontjai maradéktalanul teljesülnek. A 3.) pontnál kérjük, hogy a megfelelő törvényi hivatkozás szerepeljen. A 2.) pontnál az inflációt követő tarifa változásnál javasoljuk a következő szöveget: a ZALA VOLÁN Rt. kötelezettséget vállal arra, hogy a Pénzügyminisztérium által elfogadott, de maximum a KSH által közzétett tárgyévet megelőző évi fogyasztói árindex 80 %-ának megfelelő díjszint emelés esetén az 19 94. gazdálkodási évtől kezdődően négy gazdálkodási éven át (1994. 1995. 1996. 1997. évekre) a nagykanizsai helyi autóbusz-közlekedés üzemeltetése során esetlegesen előálló gazdálkodási vesztesége kiegészítése címen támogatási igénnyel nem lép fel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával szemben. Palotás Tibor: A megállapodás 2.) pontjánál az inflációt követő szó helyett a közösen kialkudott ár kerüljön a megállapodásba. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy mind a három kérdésről külön szavazzunk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 20.151 eFt értékkel egyenértékű ingatlanérték kerüljön átadásra, - ez a Virág Bendek uti ingatlan - kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal,hogy az önkormányzat térítésmentesen átadja a nagykanizsai autóbusz pályaudvar állomásépülete alatti, telekmegosztási jogszabályok figyelembevételével kialakitott minimális telket, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal,hogy a megállapodás 2.pontja a következőképpen szóljon A ZALA VOLÁN Rt kötelezettséget vállal arra,hogy a közösen kialakitott ár esetén az 1994.gazdálkodási évtől kezdődően négy gazdálkodási éven át ( 1994., 1995., 1996., 1997. évekre) a nagykanizsai helyi autóbusz-közlekedés üzemeltetése során esetlegesen előálló gazdálkodási vesztesége kiegészítése cimen támogatási igánnyel nem lép fel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkornányzatával szemben, kérem szavazzon. 11 A közgyűlés 16 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a megállapodás 4/b.) pontját fogadjuk el, kérem szavzzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza: 117/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az önkormányzat és a ZALA VOLÁN Rt. között kötendő gazdasági és üzemeltetési megállapodások alapelveivel, melyek szerint: a. ) A ZALA VOLÁN Rt. helyi tömegközlekedési te- vékenysége során keletkező veszteségét az 1994-1997. évek vonatkozásában az önkormányzat részben a 20.151 eFt értékű tulajdonával, részben a nagykanizsai autóbusz pályaudvar állomásépülete alatti - telekmegosztási jogszabályok figyelembevételével - kialakított minimális földterület tulajdonjogának átadásával rendez. b.) Az autóbusz pályaudvar épülete alatti földterület tulajdonjogának átadása mint garancia szerepeljen a megállapodások egyéb pontjainak ZALA VOLÁN Rt. részéről történő teljesítésében. c.) Szolgáltatási színvonal csökkentésre a megállapodások 1997. december 31-ig nem adhatnak lehetőséget. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a gazdasági "Megállapodás", az "Üzemeltetési szerződés" a határozatban és a szóbeli kiegészítésként elfogadott szempontoknak megfelelően történő összeállítására és aláírására. Határidő: 1995. július 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 12 4.) Javaslat a Csónakázó tó és környéke RRT elfogadására Előadó: Dr. Fodon Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: A Csónakázó tavon történő horgászattal kapcsolatosan abban állapodtunk meg, hogy készítenek egy megállapodás tervezetet és ez a megállapodás tervezet és az előterjesztés között egyetlen eltérés az, hogy a horgászok továbbra is igényt tartanak arra, hogy a szigetről horgászhassanak. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt az elképzelést nem támogatja. őri Sándor: Javaslom, hogy a 11. § (3) bekezdésébe a horgászat szabályozása szükséges mondat után kerüljön be a horgászhely kijelölése a horgászegyesületekkel történő megállapodás szerint történik, mivel a nyugati parti sáv elfogadhatatlan a horgászoknak. Magyar József: El kellene dönteni, hogy mit akarunk kezdeni a kilátótoronnyal, mivel a karbantartás évről-évre gondot jelent és ha kilátótoronyként kívánjuk megtartani, akkor rendbe kell hozatni. Remélhetőleg lehetőség lesz arra, hogy fürödni lehet a Csónakázó tóban, ezért szükség lenne a víz felfrissítésére, főleg a nyári hónapokban. Fel kellene mérni, hogy hány szeméttárolóra és hány WC-re lenne szükség a Csónakázó tónál. Figyelembe kellene venni, hogy a tó megfelelő adottságokkal rendelkezik különböző sportesemények megrendezésére is. Dr. Kerekes József: A 8. § (11) bekezdése szerint az övezetben állattartás nem engedélyezhető. Ezen a területen már régóta folytatnak állattartást is, ezért nem értek egyet a teljes állattartási tilalommal. Javaslom, hogy a strand területénél ne lehessen állatokat legeltetni, fürdetni. Kelemen Z. Pál: A Csónakázó tónál a kilátó mögötti völgyben található a Rókavári forrás, mely az utóbbi időben kiapadt és a környezete elgazosodott. Ennek a területnek a védelméről gondoskodni kellene. A 11. § (6) bekezdésében javaslom bevenni a Rókavári forrás védelmét. Javaslom tiltsuk meg, hogy önetetős készségei és beetetéssel való horgászatot, mivel a vlz minősége Így sokat javulna. Dr. Fodor Csaba: A Rókavári forrás nem tartozik a rendelet területi hatálya alá. Karmazin József: A Rókavári forrás a tervezési területen kívül van. Suhai Sándor: Fel fogjuk hívni a természetjárók figyelmét a Rókavári forrás helyreállítására. Zsoldos Ferenc: Ez a forrás jelentős vízmennyiséget szállított a Csónakázó tóba mindaddig, amíg el nem iszaposodott. Célszerű lenne ezt a területet is a Csónakázó tóhoz csatolni. 13 Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy hozzunk egy határozatot arról, hogy a közgyűlés felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Rókavári forrás területét próbálja helyreállítani. Az előterjesztés szerint az előírások csak a Csónakázó tó egy részére vonatkoznak. Javaslom, hogy a 14. § egészüljön ki egy új (2) bekezdéssel, amely a következőképpen szól: A 11. § rendelkezései a tó teljes területére és az azt övező egy kilométeres sávra - nyugati irányban a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalig -alkalmazni kell, a város közigazgatási határain belül. Javaslom a 12. § kihagyását, mivel az önkormányzatnak nem érdeke, hogy előre közölje mely területek lesznek belterületbe vonva. Dr. Csákai Iván: Az Öko Centrumnak úgy kellene működnie, mint a bükkinek. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság vizsgálja meg, hogy van-e arra lehetőség, hogy aki ide kilátogat, az bizonyos összeget befizet, amely összeg ennek a területnek a fejlesztésére fordítandó. Javaslatomat nem rendeletmódosításnak szánom, hanem a bizottsági elnökök figyelmét hívtam fel. Zsoldos Ferenc: A Csónakázó tavat többek között a város lakosai társadalmi munkával hozták létre, ezért nagyon furcsa lenne az az eljárás, hogy pénzt kérnénk azért, hogy valaki erre a területre beléphessen. Ilyen javaslatot nem tudok támogatni. Az más kérdés, hogy a gépkocsi parkolóban parkolási dijat szedjenek. Javaslom, hogy kisállat tartásra ne vonatkozzon az állattartási tilalom. Dr. Fodor Csaba: Javaslom, hogy a rendelet 1995. július 1. helyett augusztus l-jével lépjen hatájba. Palotás Tibor: A 11. § (3) bekezdésében található, hogy a tó komplex vízminőség védelme érdekében a Bakónaki-patak teljes vízgyűjtő területére eső településekkel vlzminőségvédelmi koncepciót és cselekvési programot kell kidolgozni. Javaslom, hogy itt állapítsunk meg egy határidőt is, ez év végét. A vízminőség védelmére javaslom, hogy megfelelően telepített vízforgatásos módszerrel szökőkúttal porlasszuk a vizet. Ezt a vízminőség védelme keretében kellene kidolgozni. Magyar József: Javaslom, hogy a 4. § (3) bekezdése egészüljön ki egy d. ) ponttal, mely szerint a tó területe sport céljára is igénybe vehető. A 11. § (3) bekezdését kiegészíteném azzal, hogy a tó vízminőségét az időszaknak megfelelő gyakorisággal vizsgálni kell és ha szükséges, akkor a szakszerű beavatkozást meg kell rendelni. Meg kellene jelölni egy ekkora területen hány hulladéklerakót és WC-t kell létesíteni. Karmazin József: Meg kellene jelölni, hogy a szükséges létesítmények biztosítása minden esetben a szervezők feladata legyen, mivel ezt nem lehet a Polgármesteri Hivatal feladatává tenni. A szabályozási terv tartalmazza a tó terhelhetőségét maximális létszámmal, azonban nem volna célszerű, ha teljes létszámra állandóan biztosítanánk szeméttárolót és WC-t, ezeknek a számát meg kell becsülni. 14 Magyar József: Ne döntsünk erről most, határozzunk meg erre egy 1995. december 31-ei határidőt. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (3) bekezdésében a horgászegyesülettel egyeztetve történjen a helykijelölés, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 4. § (3) bekezdése egészüljön ki egy d.) ponttal, mely a sport szót tartalmazza, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (3) bekezdése egészüljön ki azzal, hogy a vízminőséget rendszeresen vizsgálni kell, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (3) bekezdésében a tó komplex vízminőség védelme érdekében kidolgozandó koncepció és cselekvési program határideje 1995. december 31. legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a hulladéktárolók és a WC-k számát, melyek a Csónakázó tónál lesznek elhelyezve, 1995. december 31-ig meg kell határozni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (11) bekezdésében állattartás korlátozottan engedélyezhető ellenőrzés mellett, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 15 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a Rókavári forrás környékét tetesse ''rendbe a Polgármesteri Hivatal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (3) bekezdés 3. csillaga a következőképpen módosul: a beetetés és az önetetős horgászkészség használata tilos, kérem szavazzon., A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 14. § egészüljön ki egy új (2) bekezdéssel, melynek a szövege a következő legyen: a 11. § rendelkezései a tó teljes területére és az azt övező egy kilométeres sávra - nyugati irányban a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalig - alkalmazni kell, a város közigazgatási határain belül, kérem szavazzon. Böröcz Zoltán: Az 1 km-es sáv alatt a Kaposvári út és a vasút által határolt félkört kellene érteni. Suhai Sándor: Aki a javaslatot az előbbi kiegészítéssel együtt el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 12. § elmaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a 11. § (3) bekezdésében amely szerint mezőgazdasági területen (Látóhegy) a felszini vizek szennyeződés érzékenysége miatt az állattartás tilos szöveg korlátozott állattartásra változzon. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, ellenszavazattal, tartózkodással a vltt loa 16 Suhai Sándor: Javaslom, hogy határozatként szavazzuk meg, hogy a Polgáritlesteri Hivatal vizsgáltassa meg mit lehet a kilátóval tenni és a határidő 1995. december 31. legyen..j Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő rendeletet alkotja és a következő határozatot hozza: 20/1995. (VII.4.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1995. (VII.4.) számú rendelet a Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási előírásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 118/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a Csónakázó-tó vízminőségének védelme érdekében cselekvési program kidolgozását tartja szükségesnek a vízgyűjtő terület településeinek bevonásával. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) indokoltnak tartja meghatározni a Csónakázó tónál elhelyezendő hulladéktárolók és WC-k számát. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester c.) utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Csónakázó-tónál lévő Rókavári forrás és környéke rendbetételéhez szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester d.) utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy vizsgáltassa meg a Csónakázó-tónál lévő kilátó fennmaradásának feltételeit és javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 17 5.) Javaslat a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról szóló rendelettervezet megtárgyalására (Írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: A rendelettervezetet a bizottságok megtárgyalták. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatai a következóek. A 3. § (2) bekezdés: hogy a 2. és a további lakást húzzuk ki. A 6. §-hoz javasolták, hogy a 3. § (2) bekezdésben meghatározott lakáscserénél, valamint az e § (3) bekezdésében, továbbá az 5. § szerint a méltányolható lakásnagyság mértékéig kölcsönben részesíthetők lakásszerzők vagyoni és jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni. A 8. § (1) bekezdéséhez javaslat a következő: a kamatmentes kölcsönt maximum 10 év alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de a havi törlesztőrészlet 4.000 Ft-nál kevesebb nem lehet. A 10. § szerint azt a kezest kell elfogadni, aki a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által megállapított feltételeknek megfelel. A 8. § (2) és (3) bekezdésében javasolják a Ptk-ban meghatározott kamat helyett a mindenkori jegybanki kamat + 10% felszámolását. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ezt a rendelettervezetet nem tartja elfogadhatónak, egyrészt azért, mert nem látják a pénzügyi fedezetet, továbbá azért, mivel a BM-től nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy minősíthetjük-e méltányolható lakásigényt rászorultságnak, ha valakinem van jelenleg lakása, leadja, nagyobbat vásárol, és ebben az esetben nem kell vizsgálni a jövedelmi viszonyokat. Röst János: Javaslom, hogy a polgármester szavaztasson arról, hogy megkívánjuk-e az összes napirendi pontot tárgyalni. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy ma minden napirendi pontot tárgyaljunk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság véleményét szeretném ismertetni. A bizottság javaslata az, hogy döntsük el melyik előterjesztést kívánjuk támogatni, erről folyjon a vita. Suhai Sándor: A Polgármesteri Hivatal álláspontja az, hogy Önök mindkét vonatkozásban döntsenek. Sikerült megoldást találni az anyagi fedezetre a költségvetésben tervezett 12 millió forinthoz az IKI-től még 18 millió forint elvonható. Az IKI ezt az összeget megelőlegezi, és a tervezett pluszbevételből finanszírozza. Tarnóczky Attila: Nem egy javaslat két részéről van szó, hanem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatát vegyük le a napirendről akkor, ha az eredeti előterjesztést kívánjuk tárgyalni. 18 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatát tárgyaljuk csak, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Csákai Iván: Ebben az évben 29 pályázat érkezett be az elsó lakáshoz jutás támogatására, és 1.8 millió forintot ítéltünk oda, kb. 10.2 millió áll még rendelkezésünkre. Jelenleg 40 igénylő pályázott az első lakáshoz jutás támogatásra, ezeket az igényeket csütörtökön fogjuk elbírálni. Az eredeti előterjesztés összekeveri az első lakáshoz jutókat és a cserélőket. Ezt a rendeletet csak akkor ésszerű megtárgyalni, ha a költségvetésben megjelenik az az összeg, amelyet erre tudunk fordítani. Eddig a 250.000 Ft-os maximum mellett átlagban 160.000 Ft támogatást adtunk egy-egy igénylőnek, ez 500.000 Ft mellett 320.000 Ft-os átlagot jelentene, ami 40 igénylőnél 11 millió forint lenne. Ha együtt tárgyaljuk a lakásmobilitás és az első lakáshoz jutók támogatását, akkor jelenjen meg a költségvetésben a főösszeg, és nem 18 és 12 millió arányában, hanem 18 millió forint jusson az első lakáshoz jutók támogatására, és 12 millió a lakásmobilizációra. Javaslom, hogy a 8. § (1) bekezdése szerint kamatmentes kölcsönt 10 év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Ezt javaslom a 3, § (1) és (3) bekezdésében a 10 évet meghagynám, de a 3. § (2) bekezdésénél ezt határidőt 5 évre állapítanám meg. A 11. §-nál a pályázat elbírálására a 3. § (1), (3) bekezdésében a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a 3. § (2) bekezdésében pedig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntsön. Ha a 11. § (4) bekezdése szerint a polgármester jogosult dönteni a támogatás módjáról és összegéről, ez a hatáskör eddig a bizottság hatásköre volt, és most át kell ruházni a polgármesterre. Suhai Sándor: Én el tudom fogadni a 18-12-es arányt, de akkor az első lakáshoz jutók, akik a lakásmobilitásban kapnak először lakást abból a 18 millió forintból részesülnek. Az IKI igazgatójával megegyeztünk, hogy az IKI-től 18 millió forintot el lehet vonni, nem úgy kell számolnunk, hogy hányan jelentkeznek, és ehhez hány millióra van szükségünk, hanem a rendelkezésre álló összeg figyelembevételével kell azt eldöntenünk, hogy hány igénylőt tudunk támogatni. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság feladatának tartotta, hogy megteremtse a támogatás anyagi fedezetét, illetve a rendelettervezet véleményezését. A fedezetet megtaláltuk az IKI-hez befolyó lakásbevételekből, technikailag nem volt megvalósítható a külön költségvetési tétel, mivel a költségvetés megalkotásakor még nem volt lakáskoncepció, a két összeg megcserélése nem megoldható, mivel más lenne a forrása. Dr. Kerekes József: A rendelettervezet szerint a támogatás összegének felhasználásáról tételesen el kell számolni, miért nincs itt határidő megállapítva? A tételes szó helyébe javaslom a vásárlás illetve lakhatási engedély kiadását követő 3 hónapon 19 belül. A 4. § (3) bekezdéséből hiányzik az önkormányzati lakás térítés ellenében történő visszaadásánál, hogy bérlakásról van szó. A 6. § (3) bekezdésénél található, hogy a lakásigény mértékét két gyermek figyelembevételével kell számításba venni, ez helyesen úgy szólna, hogy két gyermek vállalása esetén. A 8. § (2) bekezdésében Írják, hogy kamat számitható fel, ez ne lehetőség legyen, hanem fel kelljen számítani a kamatot. A 8. § (3) bekezdésénem első mondata helyébe javaslom a következőt: "A kölcsön összegéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni." Javaslom a 8. § (4) bekezdés első francia bekezdésénél a következő szöveget: "A támogatott személy a támogatástól számított öt éven belül a lakást tehermentesíti, és utána idegenítheti el." Javaslom, hogy a 8. § egészüljön ki egy új, (5) bekezdéssel amennyiben a tulajdonos, vevő, építő csak vissza nem térítendő támogatásban részesül, úgy 5 évre elidegenítési tilalmat kell kikötni. Suhai Sándor: Kaptunk jó pár módosító javaslatot, amelyeket bele kellene illeszteni a rendelettervezetbe, ezentúl azzal a lehetőséggel fogok élni, hogy elnapoljuk a napirendet, és következő alkalommal tárgyaljuk újra a kérdést, mivel ezeket a módosító javaslatokat már korábban is be lehetett volna nyújtani. Tarnóczky Attila: A 106/1988.-as kormányrendelet kimondja, hogy helyi támogatás odaítélésének feltételeit az építés, a szervezés, és a megszerzés módjától függetlenül kizárólag a rászorultságra tekintettel a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ez annyit jelent, hogy a támogatás odaítélésékor a rászorultságot kell figyelembe venni, más szempontokat nem. A rendelettervezet 5. §-nál ahhoz kötjük a kamatmentes kölcsönt, ha a megüresedő lakásra az önkormányzatnak vevőkijelölési joga van. Félek, hogy ez törvényellenes. A 7. §-nál a támogatást ahhoz kötjük, hogy három éve nagykanizsai lakosnak kell lenni, vagy három éve nagykanizsai munkahellyel kell rendelkezni. Szerintem a jogszabály nem engedi ezeket a feltételeket. Ugyanezen § (2) bekezdésében található, hogy nem részesíthető támogatásban az, aki lakást önkényesen foglalt el. Véleményem szerint a jogszabály nem teszi lehetővé ezt a kizáró feltételt. Úgy gondolom, hogy a jogosultak köréből ki kellene azokat zárni, akiknek már van lakásuk, és ezzel a támogatással már második vagy harmadik lakáshoz jutnak. A 6. § (2) bekezdés c.) pontja szerint az egyéb vagyon a gépkocsi, telek, nyaraló stb. az egymillió forintot nem haladja meg. Itt a "stb." szó megfoghatatlan. A 6. § (3) bekezdésében mit jelent a "fiatal házaspár"? Az (5) bekezdésnél nem az igénylő jövedelme van meghatározva, hanem az együttköltöző közeli hozzátartozóké. A bizottság egy előzetes javaslatot készít, amelyet kifüggeszt 15 napra, ezt az állampolgárok véleményezik, majd a polgármesternek jogában van ezen a javaslaton változtatni, tehát közszemlére lett téve egy olyan javaslat, amely távolról sem biztos, hogy végleges lesz. Talán polgármester úrnak kellene az elképzelését közszemlére tenni és erre tehetnének észrevételt az állampolgárok. A rendelettervezet módosításával kapcsolatos javaslataimat írásban le fogom adni a polgármester úrnak. 20 Dr. Csákai Iván: Nincs a jogszabályban tisztázva a fedezet. Furcsa megkötés az, hogy addig adunk pénzt amíg van. A 6. § (2) bekezdését kellene úgy szabályozni, hogy a nettó jövedelmet nem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresében, hanem másfélszeresében állapítsuk meg. Suhai Sándor: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke az előbb jelentette ki, hogy szerinte a fedezet biztosítva van és ezt megerősítette a Gazdasági Osztály is. Megtehetjük azt, hogy a pénzt kétfelé osztjuk és évente kétszer dönt róla a bizottság. A szabályozásnak általánosnak kell lenni és az évente rendelkezésre álló keretet kell a rendeletnek megfelelően szétosztani. Nem tudom elképzelni, hogy egy önkormányzatnak ne legyen joga ahhoz, hogy a saját bevételéből kamatmentes kölcsönt nyújtson a rászorulóknak. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: Örülök annak, hogy megcserélhető a 12 és a 18 millió Ft, mivel így több ember fog támogatáshoz jutni. Nem értek azzal egyet, hogy a lakásbővítéshez is adjunk kamatmentes kölcsönt a rászorultság vizsgálása nélkül. A lakásbővítés önmagában kizárja azt, hogy ezt a kölcsönt azért kapja valaki, mert a lakásmobilitásban részt vesz. Szabad-e kamatmentes kölcsönt adni olyan személynek, aki már a telekvásárláshoz kamatmentes kölcsönt kér? Úgy kellene módosítani ezt a javaslatot, hogy az épület 50 %-os készültsége esetén adnánk a támogatást. A szociálisan nem rászorultak kamatmentes kölcsönben részesítése esetén javaslom, hogy a támogatást havi részletekben 5 év alatt kelljen visszafizetni. Az OTP 500 eFt-os kölcsön felvétele esetén 5 évi törlesztéssel havi 17.770 Ft-ot kér, míg az Önkormányzat havi 8.300 Ft-ot. Ez által megrövidülne a futamidő és hamarabb lehetne pénzt újból támogatásra fordítani. Marton István: Szeretném tudni, hogy ez a 18 millió Ft az IKI-től hogy került elő. Nem értek azzal egyet, hogy a lakásbővítéshez ne adjunk támogatást, mivel bővíteni úgy is lehet, hogy két család összeköltözik, és így felszabadul egy lakás. Javaslom, hogy vegyük le ezt a kérdést a napirendről és az augusztus 29-ei ülésen tárgyaljuk meg a költségvetési beszámolóval együtt. Kovács Tamás: A 18 millió Ft-ot az IKI nem találta. A lakáseladásokból tervezett bevétel 160 millió Ft volt és ez az összeg. Kiadási oldalon egy összegben szerepelt a költségvetésben és nem volt címkézve. Az, hogy ebből az összegből az IKI mennyit fordít lakás felújításra, folyamatosan lett megtervezve és ennek az ösz-szegnek a része a 18 millió Ft. Nincs szó plusz 18 millió Ft-ról. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 1. § (2) bekezdése a következőképpen szóljon: E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati bérlakást vásárlókra, ill. azokra akik az építés, vásárlás eredményeként több lakás tulajdonosává vállnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 21 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 2. § (2) bekezdése úgy módosuljon, hogy lakás bővítéséhez ne adjunk támogatást, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal 15 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 2. § (4) bekezdése a következőképpen szóljon: a helyi támogatás összegének felhasználásáról, a vásárlás, ill. a lakhatási engedély kiadását követő 3 hónapon belül tételesen el kell számolni, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 3. § (2) bekezdése a következőképpen szóljon: a lakás bővítéséhez, lakáscseréhez az értékesebb lakásba költöző számára, korábban már lakással rendelkezőknek lakás vásárlásához, építéshez, lakótelek vásárlásához csak kamatmentes kölcsön nyújtható, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § maradjon el, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (1) bekezdése elmaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (2) bekezdése úgy szóljon, hogy kölcsön és,vissza nem térítendő támogatás annak nyújtható, aki (és a vele együtt költöző közeli hozzátartozó) a következő együttes feltételeknek megfelel, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 22 Tarnóczky Attila; A 6. § (2) bekezdésének c.) pontjánál javaslom a záródéiból törölni a stb. szót, hogy meghatározható legyen a vagyon fogalma. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: A 6. § (2) bekezdés a.) pontja a következőképpen szóljon: a lakással nem rendelkezett, kivétel aki haszonélvezettel terhelt ingatlannal rendelkezik. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 6. § (2) bekezdés d.) pontjánál javaslom a következő szöveget: a megvásárolt lakás (együttköltöző közeli hozzátartozókat figyelembe véve Ptk. 685. § b.) pont) a jogos lakásigény felső határát legfeljebb egy lakószobával haladja meg. Suhai Sándor: Aki a javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 6. § (5) bekezdése a következőképpen szóljon: a jövedelem számításának alapja a kérelmezőnek és az együttköltöző közeli hozzátartozó munkaviszonyából, bármely jogviszonyból, nyugdíjból (nyugdíjszerű ellátásból) származó havi jövedelme. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (1) bekezdése elmaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodással a vltt oa 23 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (2) bekezdéséből maradjon el: aki lakást önkényesen foglalt el, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése a következőképpen szóljon: kamatmentes kölcsönt maximum 10 év alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de a havi törlesztőrészlet 4.000 Ft-nál kevesebb nem lehet, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Csákai Iván: Javasoltam, hogy a 3. § (1) bekezdésénél legyen 10 év és minimum 4.000 Ft és a (2) bekezdésénél pedig 5 év a visszafizetési idő. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 8. § (2) bekezdése a következőképpen szóljon: a havi törlesztőrészlet fizetésének három hónapon keresztül történő elmaradása esetén a részlet összegének erejéig a mindenkori jegybanki kamat plusz 10 % számolható fel, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kerekes József: Javaslom ezt a bekezdést úgy módosítani, hogy a kamatot fel kell számolni. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Lukácsa Erzsébet: A mindenkori jegybanki kamat plusz 10 % a 8. § (3) bekezdésére és a (3) és (4) bekezdésére is vonatkozik. 24 Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a 8. § (3) bekezdésénél az első mondata helyett a következő mondat szerepeljen: a kölcsön összegére az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kerekes József: Javaslom, hogy a 8. § egészüljön ki egy (5) bekezdéssel mely a következőképpen szól: amennyiben a tulajdonos (vevő, építtető) csak vissza nem térítendő támogatásban részesül, úgy az ingatlanra 5 évre elidegenítési tilalmat kell kikötni. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 9. § (2) bekezdése a következőképpen szóljon: az elbírált és támogatott pályázat érvényessé válik, ha az igénylő a kiértesítését követő 3 hónapon belül benyújtja a jogerős építési engedélyt, adásvételi szerződést, hitelszerződést, az értékesítés céljára lakást építő igazolását arról, hogy a lakásra az önkormányzatnak vevőkijelölési jogot biztosított, a tulajdonilap hiteles másolatát feltéve, hogy ezek tartalma megfelel a pályázatban közölt feltételekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 9. § kiegészüljön egy (3) bekezdéssel, melynek szövege a következő: a (2) bekezdésben felsorolt iratok a pályázattal együtt is benyújthatók. Ebben az esetben a támogatott pályazat a támogató döntés után azonnal érvényessé válik. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 9. § kiegészüljön egy (4) bekezdéssel, melynek szövege a következő: a pályázatot legkésőbb az építési engedély jogerőre emelkedésétől, vagy az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani, kérem szavazzon. 25 A közgyűlés 15 szavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 10§ az alábbiak szerint módosuljon: azt a kezest kell elfogadni,, aki a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által megállapított feltételeknek megfelel, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (1) bekezdésénél a pályázat elbírálását a 3. § (1) és (3) bekezdésénél a Szociális és Egészségügyi Bizottság, mlg a 3. § (2) bekezdésénél pedig a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság végezze, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom a 11. § (2) bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a bizottságok félévente előzetes javaslatot készítenek. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslok a 11. §-hoz egy (5) bekezdést, mely szerint a polgármester döntéséről a polgármesteri beszámoló keretében a soron következő ülésen tájékoztatja a közgyűlést. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czobor Zoltán: Úgy gondolom, hogy minősíthetetlen ennek a rendeletnek a megalkotása, mivel ilyen munka a bizottságokban folyik. Ha így elfogadjuk a rendeletet annak az lesz a következménye, hogy alkalmazhatatlan lesz a rendelet. Nem tudom, hogy komoly időveszteséget jelent-e, ha most visszautaljuk ezt a rendelettervezetet a bizottságokhoz, de kérem polgármester urat, hogy ezt fontolja meg. 26 Suhai Sándor: Kényszerhelyzetben vagyunk és el kell most fogadnunk ezt a rendeletet. Aki egyetért azzal, hogy a 13. § úgy szóljon, hogy a vissza nem térítendő támogatás összegének erejéig 5 évre, a kamatmentes kölcsönnél a futamidőre kell a jelzálogot bejegyeztetni, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 13. és a 14. § közé bekerüljön egy új paragrafus, melynek a szövege a következő: azokra a megüresedő lakásokra, amelyekre az önkormányzatnak vevőkijelölési joga van, a Szociális és Egészségügyi Bizottság a 11. és a 12. §-ban megfogalmazottak szerint jár el, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is vegyen részt az elbírálásban. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 13. és a 14. § közé bekerüljön egy új paragrafus, melynek a szövege a következő: azokra a megüresedő lakásokra, amelyekre az önkormányzatnak vevőkijelölési joga van, a Szociális és Egészségügyi Bizottság valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a 11. és a 12. §-ban megfogalmazottak szerint jár el, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a rendelet a kihirdetés napján lépjen hatályba, aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet a módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 27 21/1995. (VII.4.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1995. (VII.4.) számú rendelete a lakástulajdonhoz jutás helyi támogatásáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.) Tájékoztató a piactömb beépítési tervéről (Írásban) Előadó; Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Balogh Tibor: Szeretném tudni, miért kell nekünk ezt a zöldterületet mindenáron beépítenünk, amikor arról van szó, hogy a piacot más helyre kell átköltöztetni? Dr. Fodor Csaba: Az 1990-es évek elején elkészült egy koncepció, mely alapján két közel azonos terv készült. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ezt az előterjesztést megtárgyalta és azért fogadta el, hogy a mostani piac területe a városhoz méltó beépítésre kerüljön. A piac helyén kis kosaras piac alakulna ki, üzlethelyiségek, irodák épülnének és a nagypiacot pedig más területen kellene elhelyezni. Karmazin József: Nem egy új tervről van szó, hanem a Városközpont RRT végrehajtásáról. A közgyűlés már döntött ennek a területnek a szabályozási előírásairól. Magyar József: Valamilyen ütemezésre lenne szükség, mivel nem valószínű, hogy ezt a területet egyszerre fogják beépíteni. Karmazin József: Lehet készíteni ütemtervet, csak nincs értelme, ugyanis mindig a beruházó dönti el, hogy hol és mit épit, és hiába ütemeznénk mi utoljára az Ady E. u. 6. szám mögötti területet, mivel lehet, hogy ez lesz az első amit beépítenek. Magyar József: A városnak kellene megszabni, hogy mit hogyan kívánunk beépíteni és ne a vállalkozók szabják meg nekünk. Tarnóczky Attila: Pályáztatnunk kell, hogy kiderüljön mire van vállalkozó és csak ezután tudunk tervezni. Kelemen Z. Pál: Egy ütemet mindenképpen meg kell valósítanunk, fel kell építenünk a piacot. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 28 119/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Piactömb beépítési tervét - mely összhangban van a jóváhagyott Városközpont Részletes Rendezési Tervével - a terv szerinti formában elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a tömb középső részén elhelyezkedő teresedésről lehetőség szerint a gépjármű forgalmat ki kell szorítani. Utasltja a polgármestert, hogy a terv szerinti beépítés megvalósulása érdekében a jelentkező építési igények esetén a szükséges intézkedéseket tegye meg, s arról a közgyűlésnek esetenként számoljon be. Határidő: 1996. december 31. illetve területértékesítési igény jelentkezésekor Felelős : Suhai Sándor polgármester 7.) Előterjesztés a miklósfai Mindenki Háza ingatlanának tulajdonba adására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Őri Sándor: Kérem, hogy a testület támogassa a miklósfai Mindenki Háza épületének a Városszépítő Egyesület tulajdonába adását. Tarnóczky Attila: Az egyesületek megszűnhetnek, tönkremehetnek és a Mindenki Háza alatti földterület a miklósfaiaké. Véleményem szerint nem szabad semmilyen egyesület tulajdonába adni. Nem tudom mennyiben hátráltatja az egyesület működését, ha ez az épület az önkormányzat tulajdonában marad, hiszen nem kérnénk bérleti díjat. Javaslom általános eljárásként, hogy földet ne adjunk az egyesületnek se ebben az esetben, se máskor, de az épület kerüljön az egyesület tulajdonába. Röst János: Az épület üzembehelyezése nem történt meg, és ha átadjuk az épületnek a tulajdonjogát, akkor ezt meg kell tenni. Marton István: A sánci Idősek napközijének a befejezésére 1 millió Ft-ot, míg a bagolai Művelődési Háznak 3,5 millió Ft-ot szavazott meg a közgyűlés, de a mai napig semmi nem történt. Kérem a polgármester urat, hogy ez a két kérdés kerüljön az augusztusi ülés napirendjére. Suhai Sándor: A támogatást a közgyűlés megszavazta, de azt nem, hogy a munkát helyettük elvégezzük, tehát a pénzt megkapták volna, ha konkrét tervekkel, kivitelzővel együtt közlik a szándékukat. Az augusztusi közgyűlés napirendjei közé be fognak kerülni ezek a kérdések. 29 Kálócziné Éberling Márta: Az épületnek nincs használatbavételi engedélye, mivel a tulajdonjog nem tisztázott. A szakhatósági engedélyeket tudomásom szerint az egyesület beszerezte. Krémer József: Az előterjesztés szerint az épület feltüntetése azért nem történt meg, mivel két helyrajzi számon fekszik az ingatlan és a terület tulajdonjoga nem válhat el. Ez nem igaz, mivel az épület és a földterület tulajdonjoga igenis elválhat, mint pl. az autóbusz pályaudvarnál. Egyetértek Tarnóczky képviselővel abban, hogy ne adjuk át a föld tulajdonjogát. Bicsák Miklós: Egyetértek az előterjesztéssel és meg fogom szavazni. Broczkóné Dr. Bárányi Enikő: A megállapodás 8.) pontja szerint az egyesület kötelezettséget vállal arra, hogy az épületben a közösségi funkciókat megtartja. Szeretném tudni, hogy ez vonatkozik-e a fogorvosi alapellátásra? Ha nem, akkor javaslom, hogy ez bekerüljön a 8.) pontba. Javaslom a megállapodás 6.) pontját úgy módosítani, hogy ne szerepeljen az 5 év, csak az, hogy az egyesület visszavásárlási jogot biztosít az önkormányzat részére. Suhai Sándor: Visszavásárlási jogot maximum 5 évre lehet kötni. Hajgató Sándor: Támogatom az előterjesztés elfogadását. Tarnóczky Attila: A határozati javaslat elfogadásával az egyesület nem kapja meg a Mindenki Házának tulajdonjogát, mivel itt két ingatlan egyesítéséről van szó. A határozati javaslat 2. pontja szerint visszavásárlási jogot kap az önkormányzat, tehát vissza kell majd vásárolnunk, amit ingyenesen átadunk? őri Sándor: A fogászat az épületben működik úgy, hogy eddig a Kórház biztosította a költségeket, de július 1-től a megváltozott körülmények miatt új megállapodást kell kötni. Dr. Nemesvári Márta: Az önkormányzatnak a fogászati ellátáshoz ingyenesen kell biztosítani helyiséget. Amennyiben a Mindenki Háza bérleti díjat kér a helyiségért, úgy el fogjuk hozni a rendelést onnan a Szent Imre utcába. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az épület üzembe helyezése előzze meg az épület tulajdonjogának átadását, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 30 120/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése térítésmentesen átadja a miklósfai 343 és 344 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát a miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesületnek az alábbi kikötésekkel : a.) Az egyesület köteles a két ingatlan egyesítését és az épület feltüntetését a Földhivatalnál megrendelni. b.) Átvevő 5 évig visszavásárlási jogot biztosit Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részére. Határidő: 1995. július 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 8.) Előterjesztés a garázshelyek pályáztatási körének módosítására, illetve kijelölésére (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az előterjesztés alapelve, hogy szűkíteni kellett azoknak a körét, akik az egyes garázsépitési területen alapárral részt vehetnek a pályázatban. Egy korábbi rendelet ezt tágan értelmezte, erre vonatkozik a 2. oldalon található melléklet, amely a határozatszámot és a pályáztatási kört, és a módosított pályáztatási kört tünteti fel. A határozati javaslat is tartalmaz alternatívát, mert a garázshelyek forgalmi értékét kétféleképpen határoztuk meg. A Műszaki Osztály a b.) variációt tartja e1fogadhatónak. Marton István: Az előterjesztésben hivatkoznak a 81/1994. és a 169/1994. számú határozatokra, ezekben szerepel az ún. "belső körös" megoldás, amely a mostani előterjesztésben is megtalálható kis módosítással. Szerintem ez helytelen, erre az emiitett határozatok meghozatalakor konkrét példát mondtam. Kérem a közgyűlést, hogy a kizárandó pályáztatási köröket tartsuk meg "külső körnek" azzal a kiegészítéssel, ha nincsen meg a "belső kör", akkor Ók is pályázhatnak. Krémer József: Az előterjesztést támogatom, előzményeivel kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy a garázshelyek kijelölése meglehetősen régóta húzódik, az igények 1991-92-ben keletkeztek, 1993-ban a helykijelölés történt meg, 1994-ben építési engedélyezési terveket készített a Polgármesteri Hivatal, ebben az évben pedig a pályáztatási igények elbírálása a döntő. Az idő rövidsége miatt - úgy érzem - az idén is meghiúsul az építkezések megkezdése. Szeretném, ha gyorsabban történne az ügyintézés ebben a kérdésben. 31 Suhai Sándor: Szeretnénk a garázsokat ősszel felépíteni. Kovács Tamás: Javaslom, hogy a közgyűlés határozatban mondja ki, hogy amennyiben ezek a címek rögzítésre kerülnek és a területek megfelélnek az építési előírásoknak, akkor semmiféle lakossági tiltakozást nem vesz figyelembe az önkormányzat, hanem értékesíti ezeket a telkeket. Másik javaslatom, hogy a b.) variációt fogadja el a testület azzal a módosítással, hogy az érték 1995-ben 100.000 Ft legyen, 1996. január l-jétől pedig újra megállapításra kerül. Suhai Sándor: Ha a lakosság tiltakozásának nincs jogalapja, akkor ezt nem vesszük figyelembe, a határozatban így kerüljön megfogalmazásra. Ferenczy Zoltán: Tárgyalásokat folytatott a Péterfai u. 37. szám alatti lakók és a Polgármesteri Hivatal az ügyben, hogy a ház lakói nem szívesen vennék, ha 64 garázs épülne ott. A lakók tiltakozó jegyzéket is eljuttattak a Polgármesteri Hivatalba, ahol jelezték, hogy félnek attól, hogy a garázssor "elműhelyesedik", utalva a Téglagyári úti garázssorra. A ház alatt lévő önkormányzati tulajdonban álló garázsokat vásárolnák meg inkább. Kérdésem, hogy mi történik akkor, ha nincs elegendő jelentkező a garázsokra? Lehet-e a kört bővíteni? Suhai Sándor: Marton képviselő javaslata a bővítés lehetőségére vonatkozott. Olyan lakossági óvást, amely szubjektív, nem tudunk figyelembe venni, csak ha konkrétan műszakilag, építési engedélyezés szempontjából kifogásolható. Dr. Csákai Iván: Jónéhány lakossági fórumon voltam már a garázsokkal kapcsolatban, tudomásul kell venni a tiltakozó lakóknak, hogy ott építenek garázst. Ha van lehetőség a garázsépítésre, és ez a lakóknak felajánlásra került, akkor nincs helye a tiltakozásnak. Azt is tudomásul kell venni, hogy nagy értékű autók nem állhatnak az utcán. A szűkítést mindenképpen szükségesnek tartom. Dr. Fodor Csaba: Ha a b.) variáció kerülne elfogadásra, akkor javaslom, ebben kifejezetten szerepeljen az, hogy garázshelyek az építési engedélyekkel együtt kerülnek értékesítésre, csak az engedélyezett tervekben szereplő épületek emelhetők, és egy garázsblokk egy időben, egyszerre, azonos külsővel épülhet. Biztosítékul szolgálna az, ha a vásárló az építési engedélynek megfelelően meghatározott időre a garázsokat felépíti, akkor azok elkészülte után értékesíti csak számukra az önkormányzat a földterületet. Böröcz Zoltán: A város több területén már megvannak tervezve garázssorok, szeretném ezért Dr. Fodor Csaba képviselő javaslatát módosítani azzal, hogy nem a meglévő tervek szerint, hanem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság számára elfogadható egységes városképet mutató tervek alapján kerüljenek ezek a garázsok elfogadásra. 32 Suhai Sándor; Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, mely szerint akik a határozati javaslat szerint most elutasításra kerülnek, első számú tartalékként szerepelnek, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Kovács képviselő javaslatával, mely szerint kerüljön megfogalmazásra a határozatban az, hogy a garázshelyek pályáztatási körének módosítása után az építési engedélyek betartása mellett megtervezett garázsok ellen lakossági tiltakozásnak helyt nem adunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért Böröcz képviselő javaslatával, mely szerint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság általi jóváhagyott tervek alapján kerüljenek a garázsok elfogadásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztésben szereplő garázshelyek kijelölésével, és az alapáras pályáztatási kör meghatározásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztésben szereplő a.) variációval, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért a pontosított b.) variációval, mely szerint a garázshelyek alapára a telekkialakitás költségét, a tervezési dijat és egyéb kiadásokat tartalmazza a terület értékével együtt 1995- ben, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 33 121/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi garázshelyek alapáras pályáztatási körét jóváhagyja: Helyszín Alapáras pályáztatási kör Rózsa u. 19. sz. épülettől nyugatra elhelyezkedő terület: Rózsa u. 19. Rózsa u. 21. Kazanlak krt. 7. Munkás u. 1. sz. épülettől nyugatra elhelyezkedő terület: Munkás u. 1. Munkás u. 3. Kazanlak krt. 5. Csokonai u. 6. sz. épülettől délre található garázstömb: Csokonai u. 4/a. Csokonai u. 6. Csokonai u. 6/a. Teleki u. 15. Teleki u. 17. Postakert utca - 7. sz. főút városi szakasza közötti terület: ÉK-i lakótelep Péterfai u. 37. sz. épület melletti tömb: Péterfai u. 37. Városkapu krt. 1. Munkás u. 14-16. Városkapu krt. alsó útpályáján: Városkapu krt.2-4. Városkapu krt.6-8. Városkapu krt.3-5. Városkapu krt. 7. Attila u. 10. sz. épület mellett: Attila u. 10. Rózsa u. 10. sz. épület mellett: Rózsa u. 10. Teleki u. 9. sz. és Platán sor 12. sz. épület mögötti tömb: Platán sor 10. Platán sor 10/a. Platán sor 12. Teleki u. 9. Rózsa u. 2-4. Kazanlak krt. 14. sz. épülettől délre elhelyezkedő tömb: Kazanlak krt. 9. Kazanlak 4-10. 34 Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés a 81/1994. számú határozata 1. számú mellékletében foglalt garázshelyek közül: 2.) Teleki u. 9. számú épület mögötti tömb 4.) Rózsa u. 19. számú épülettől nyugatra elhelyezkedő terület 5.) Munkás u. 1. számú épülettől nyugatra elhelyezkedő terület 10.) Csokonai u. 6. számú épülettől délre található garázstömb 11.) Postakert utca és 7. sz. főút város szakasza közötti rész pontjait, valamint a 169/1994. számú határozat b.) pontjából a 1.) Péterfai u. 37. számú épület melletti tömb 2.) Városkapu krt. alsó útpályáján tervezett tömb 3.) Attila u. 10. számú épület melletti tömb 4.) Rózsa u. 10. számú épület melletti tömb sorszámú értékesítési köröket hatályon kívül helyezi. A 81/1994. számú határozat 1. számú mellékletében, valamint a 169/1994. számú határozat b.) pontjában az 1-4. sorszám alatt szereplő tömbök, illetve területek első számú tartalékként szerepelnek a továbbiakban. A garázshelyeket a Közgyűlés 81/1994. számú határozatában megfogalmazott általános alapelvek szerint kell értékesíteni. A garázshelyek alapára 100.000 Ft/garázshely, mely összeg tartalmazza a telekkialakítás költségét, tervezési díjat és az egyéb kiadásokat a terület értékével együtt 1995-ben. A felépítendő garázsok csak a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által jóváhagyott tervek alapján építhetők fel. Utasítja a Polgármestert az értékesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Határidő: 1995. november 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 35 c.) A közgyűlés úgy dönt, hogy a garázshelyek pályáztatási körének jóváhagyása után a kiadott építési engedélyeknek megfelelően megtervezett garázsok felépítése ellen lakossági tiltakozásnak helyt nem ad. 9.) Előterjesztés a feleslegessé vált intézményi vagyon értékesítésre történő kijelölésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Zsoldos Ferenc: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a határozati javaslatot nem ebben a formában fogalmazta meg, kérem az eredeti állapot visszaállítását. Véleményem szerint ez súlyponti, minősítési kérdés is, tehát a B. variációt kérem elsőnek, az A. variációt pedig második határozati javaslatnak tekinteni. Suhai Sándor: Én, mint előterjesztő, a sorrendet megfordítottam, ugyanis nem tartanám szerencsés dolognak, hogy a felszabaduló ingatlanainkat eleve meghatározott, adott esetben rossz célra fordítanánk. Ennek kapcsán tájékoztatom a testületet, hogy Z. Soós István megtekintette a Zalaiparker felszabaduló irodáit, és elfogadja ezt a helyet. Ezért kérem Önöket, hogy ne határozzák meg a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Racionalizálási Bizottság, és a Polgármesteri Hivatal számára, hogy a felszabaduló összegeket eleve bizonyos célra hasznosítsák. A rangsort nem érzem minőséginek, hanem az előterjesztő indoklása szerinti rangsornak. Tarnóczky Attila: Zsoldos képviselő javaslatával egyetértek, támogatom azt a javaslatot, hogy azt a pénzeszközt, amely az ingatlanok eladásából származik, ne éljük fel, hanem az önkormányzati ingatlanok felújítására fordítsuk, függetlenül attól, hogy az épületben lesz-e Z. Soós Istvánnak kiállítása, bár én úgy tudom, hogy Pécsett is biztosított helyet a kiállításnak az önkormányzat. Amennyiben az ingatlaneladási összegeket a költségvetési hiány fedezésére használjuk, akkor vagyonunk megfogyatkozik, anélkül, hogy javulna. Felhívom a figyelmet arra, hogy a B. változatban nem szerepel a kiállítás megnyitása. Suhai Sándor: Úgy érzem, - gondolva a 7-es út melletti csatornázás és közművesítés kapcsán is - hogy vagyonunkat nem feléljük, beruházzuk, tehát több vagyont teremtettünk. Ebből a pénzből nem tudnánk finanszírozni egy nagyobb felújítást -például a Kiskastélyét - ezért kérem, hogy ne szűkítsük a felhasználás körét. Marton István: Egyetértek Zsoldos és Tarnóczky képviselőkkel azzal a pontosítással, hogy a kiállításnak nem Pécs, hanem Kaposvár adott helyet, mivel ott él a művész. Ha nem tudjuk a Kiskastély felújítását finanszírozni, akkor év végéig még el 36 tudja dönteni a közgyűlés, hogy ezt az összeget mire használjuk fel. Szerintem pár év múlva a felújításra a mostani összeg kétszerese szükséges, ezért határozottan a B. változat megszavazását javaslom. Suhai Sándor: Z. Soós István a Kiskastélyt megtekintette, és nem tartotta ideálisnak a környezetet. Böröcz Zoltán: Javaslom, hogy konkrét témában értékesítésről ne döntsünk, ne legyen "megcimkézés". Dr. Lukácsa Erzsébet: A Vagyonrendelet 1. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat vagyonának hasznosítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékesített vagyon pótlására, a vagyon lehetséges gyarapítására, a vagyon felélésének elkerülésére, ezért a vagyonhasznosítás bevételeinek 60%-ából céltartalékot kell képezni az éves költségvetés készítésekor. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is tárgyalta ezt az értékesítést, és az A. variációval értett egyet. A "megcimkézésen" kívül, amely ellen tiltakozok, felvetődik egy másik dolog is. A két ingatlan becsült értéke 13-14 millió forint. Ez nem fedezi a Kiskastély felújítási költségét, arra viszont nem készült felmérés, hogy állagmegóvásra, vagy részleges felújításra milyen összeget kell fordítani. A 13-14 millió forintot szerintem más hasznosabb dolgokra kell fordítani. Zsoldos Ferenc: Kulturális, oktatási célokat szolgáló épületek értékesítéséről van szó, etikusnak azt tartom, ha a befolyt összeget a város pénzügyi lehetőségei alapján, ugyancsak hasonló jellegű feladatokra fordítjuk. A céltartalék megfelelő irányítással ugyancsak erre a területre tartozik. Sajnos a legértékesebb épületeink rossz állapotban vannak, - gondolok a Zsinagóga, a Kiskastély épületére - de ami még megmenthető, azt kötelességünk megóvni a jövő érdekében. Ez a véleménye a Városvédő Egyesületnek is, és a Kulturális-, Oktatási és Sportbizottságnak is. Olyan jellegzetes építészeti értékről van szó, amelynek elhanyagolása felelőtlenség, az a véleményem, hogy ez a felelősség a testületet terheli. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a vagyonrendelet előírása javaslatnak felel meg, hiszen ebben az esetben kerül tartalékba ez a keret, az eredeti javaslat elfogadásával viszont nem. A 60%-os előírást viszont nem értelmezem sző szerint, hanem az éves összes bevételnél látom ennek az előírásnak a számonkérését. A Kiskastély nagyon rossz állapotban van, amennyiben ez változatlan marad, akkor jól kimutatható anyagi veszteség éri a várost. Szerintem ebben az esetben nem "címkézésről" van szó, hanem arról, hogy a kulturális szférában felszabaduló bevételt ebben a szférában lenne szerencsés felhasználni. Úgy is dönthetünk, hogy a megszavazzuk az első indítványt hozzáfűzve a feladatkénti kiadást a Kiskastély tekintetében. Dr. Lukácsa Erzsébet: A vagyonrendelet szerint a céltartalék fedezetet biztosít az önkormányzat ingatlan vagy vagyoni értékű jog szerzéséhez, illetve egyéb haszon reményében tervezett 37 befektetéséhez. A céltartalék felhasználásával kapcsolatos kérdésekben a közgyűlés dönt a hatáskörök figyelembevételével. Suhai Sándor: A Kiskastély sorsáról kérem ne most döntsünk, külön > napirendként elő lehet terjeszteni, most az értékesítésről kell döntenünk. Marton István: Kérdezem az aljegyzőnőt, hogy ezt a rendeletet mikor tartotta be a testület, tud-e rá példát mondani, mert én nem tudok. Ha tudna, én akkor is azt mondom, hogy a vagyonrendeletet ebben az esetben nem sértjük meg, mivel a haszon előbb-utóbb kimutatható lesz. A "címkézés" vonatkozásában el tudom fogadni, hogy 2-3 évente szabályt erősítő kivételek fordulnak elő. A Kiskastély környezete valóban nagyon rossz állapotban van, természetesen a környezet rendbetételével képzeljük el a felújítást, engem már több cég megkeresett ennek kapcsán. Tarnóczky Attila: Az előterjesztésben szerepel a Kiskastély ügy, úgy gondolom, e napirendhez tartozik. Suhai Sándor: Az előterjesztésben az szerepel, hogy fordítsuk a Kiskastélyra, de a Kiskastélyt 60-70 millió forintból lehet felújítani, a környékének rendbetételére még 40 millió forint szükséges. Ennyi pénzből a Zsinagóga felújítását, illetve a könyvtár állagmegóvását meg lehetett volna oldani. Kérem, hogy járulékos kérdésnél ne döntsenek, ne vigyék bele az önkormányzatot olyan helyzetbe, amit nem tudunk teljesíteni. Krémer József: Javaslom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a Racionalizálási Bizottsággal együtt terjesszen be a közgyűlés elé október végéig egy olyan javaslatot, amelyben kimondja, hogy mi a szándéka a rossz állapotban lévő, építészeti értéket képviselő épületekkel. Ha ezt a javaslatot elfogadja a testület, javaslom elfogadni az A. variációt. Suhai Sándor: Jónak látom egységben kezelni a kérdést, és ennek megfelelően dönteni, mintsem most kapcsolt témaként dönteni. Tarnóczky Attila: Emlékeztetem a testületet arra, hogy önkormányzati rendelet írja elő, hogy védett épületeink felújítására a mindenkori költségvetés 3%-át kell elkülöníteni. Az elkülönítés azonban nem történt meg. Suhai Sándor: Kérem döntsük el, hogy melyik az a védett épület, amelyikkel először kell foglalkoznunk. Aki egyetért Krémer képviselő javaslatával, mely szerint rangsoroljuk a védett épületeket, és egy önálló előterjesztésként az ősz folyamán ezt tárgyaljuk meg a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság előterjesztésében, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 38 Suhai Sándor: Aki ¿egyetért a határozati javaslat A. variációjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 122/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ady u. 50. szám alatti, 2071 hrsz-ú és a Batthyány u. 21. szám alatti, 2370 hrsz-ú ingatlanokat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréből a forgalomképes vagyontárgyak körébe sorolja és értékesítésre jelöli ki a két ingatlant. Egyúttal a Batthyány u. 21. szám alatti ingatlant kivonja a Rózsa utcai Általános Iskola vagyonából. Felhatalmazza a polgármestert, hogy intézkedjen a konduktori képzés, az Űrhajós utcai óvoda megüresedett csoportszobájába való áthelyezésére 1995. szeptember 01-ig. Határidő: 1995. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy dolgozza ki a védett épületek rangsorát és javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1995. október 30. Felelős : Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környzetvédelmi Bizottság elnöke 10.) Javaslat a kárpótlási jegyek hasznosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Ferenczy Zoltán: Az előterjesztésben szerepel, hogy a társaság részvényei 1995. június 15-ig jegyezhetők. Elírás történt? Suhai Sándor: Meg lett hosszabbítva a részvényjegyzés. Tarnóczky Attila: Szeretném, ha a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ismertetné a MUNICIPAL részvényt. 39 Kovács Tamás:¿A kárpótlási jegyek forgalmazására ma alapvetően 3 lehetőség van. Az első lehetőség a kárpótlási jegy hasznosító társaságokba való betét, ennek az a hátránya, hogy ezek a cégek a kárpótlási gegyes privatizációban vesznek részt, és az ezzel szerzett üzletrészek vonatkozásában gazdálkodnak, osztalék kerül kifizetésre a befektetőknek. Jelen pillanatban az új privatizációs törvénnyel a kárpótlási jeggyel való privatizáció a folyamat végére szorult, igazából azt a tulajdont lehet megvenni kárpótlási jeggyel, amely már kevésbé jelentős. Másik lehetőség az, hogy az önkormányzat tőzsdén értékesíti napi áron a kárpótlási jegyét. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a határozati javaslat b.) pontját támogatja azzal, hogy az önkormányzat az értékesítésből befolyt árbevételekből forgalomképes részvényeket vásároljon. Lehetséges az a megoldás is, hogy állampapírt vásárol az önkormányzat, amely véleményem szerint az egyik legjobb befektetés. Marton István: Az előterjesztés nem tartalmazza a bizottságok véleményét, úgy tudom, hogy a Pénzügyi Bizottság is illetékes a kérdés vonatkozásában, ezért elmondom, hogy ez a bizottság egyhangúlag foglalt állást a határozati javaslattól függetlenül, konkrétan a HB Westminster 2-nek az elfogadása mellett. Kérdésem, hogy ez miért nem szerepel c.) változatként a határozati javaslatban? Suhai Sándor: A módosító javaslatként 3. lehetőségként meg fogom szavaztatni. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, amely a HB Westminster 2 elfogadására vonatkozik, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 123/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármestert, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő 51.000.000 Ft címletértékű kárpótlási jegyért HB Westminster 2 részvényt jegyezzen. Határidő: 1995. augusztus 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 11.) Tájékoztató a hulladékelhelyezés helyzetének vizsgálatáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a kérdést, és úgy döntött, hogy csak akkor határozzon a testület, ha a hulladéklerakó területre kiírt pályázat elbírálásra került. Mivel a társasági törvény szerint 40 ennek a társaságnak nem kötelező felügyelőbizottságot választania, az ügyvezetőt a Polgármesteri Hivatal tudja ellenőrizni/ ezért nem tartjuk indokoltnak felállítani az új felügyelőbizottságot. Javaslom, hogy vegyük le a napirendről a határozati javaslatokat, akkor térjünk vissza erre a témára, ha ez aktuális lesz az építés megkezdésével. Suhai Sándor: Aki egyetért Kovács Tamás javaslatával, hogy vegyük le a témát a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja, és az előterjesztést leveszi a napirendről. 12.) Javaslat a hulladékgazdálkodási szerződés módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A szerződést a közgyűlés határozata alapján kerül módosításra. Kovács Tamás: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság értelmező és kiigazító észrevételei a következők: a II. pontjában a 2. sorban 2000. december 1-je szerepel, helyesen ez 2000. december 31-e. A III. pont utolsó sorában 1996. március 31-e szerepel, véleményem szerint ez 1996. március l-e. A kinnlévőségek kockázatának viselésére foglalkozó utolsó előtti bekezdés szerintem értelemzavaró, e helyett a következő szövegrészt javaslom: "A megbízó a ki nem egyenlített szolgáltatási díjat 3.000.000 forint erejéig tartozik kifizetni a megbízottnak. A 3.000.000 forintot meghaladó, és a 6.000.000 forintot meg nem haladó kinnlévóséget a megbízott köteles viselni. Az ezt meghaladó kinnlévőség esetében a szerződő felek egyenlő arányban viselik annak kockázatát." Ezekkel a kiegészítésekkel a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatja a javaslat elfogadását. Suhai Sándor: A pontosításokkal egyetértek, aki egyetért a módosító javaslattal, amelyet a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság terjesztett elő, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot a módosítással együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 41 124/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodási szerződés módosítását elfogadja, - a szóbeli kiegészítésre is figyelemmel -felhatalmazza a Polgármestert annak aláírására. Határidő: 1995. június 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 13.) Javaslat az Észak-keleti lakótelep III. ütem közművesítés beruházási program jóváhagyására (írásban) Előadó: Kovács Tamás a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Kovács Tamás: Az előterjesztés az ingatlanértékesítések bevételének növelésére, a vagyongazdálkodás előmozdítása érdekében a Műszaki Osztálynak meg kellett kezdeni egyes beruházási munkákat, amelyeket a javaslat melléklete tartalmaz. Ezeknél a munkáknál 14.575.000 Ft hiány keletkezett, amelyet a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két tételből javasolt finanszírozni: a Kossuth téri híd előirányzat-megtakarításából, illetve a közművesítés követően értékesíthetóvé váló területek többletbevételéből. Kérem a javaslat támogatását. Tarnóczky Attila: Támogatom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt "pénzcímkézést". Röst János: Kérdezem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnökétől, hogy a beruházási programban szerepel-e tartalékalap? Javaslom, hogy képezzünk legalább 5%-os tartalékalapot. Kovács Tamás: A 2. számú mellékletben a 7. sorszám alatt található egyéb költség, tartalék címszó alatt 900.000 forint, amely az előre nem látható kiadásokra vonatkozik. Ez körülbelül 2.5%. Mátyás József: A beruházási szabályzatunk alapján a munkálatokra pályázatot kell kiírni, nem összegszerűen kerül a pályázat kiírásra, lehetőség szerint olyan ajánlatokat fogunk elfogadni, amelyek a tartalékkal együtt biztosítják a megvalósíthatóságot. Dr. Kerekes József: Kérdésem, hogy az értékesített ingatlanok és a közművesítés kapcsán felmerülő igények arányban állnak-e? Az a véleményem, hogy a közművesített ingatlanok ára nem állt arányban a jelenkező költségekkel. Suhai Sándor: Ezek arányban állnak egymással, egyetlen eladásra vetítve viszont nincs arányban. 42 Béres Márton: Az előterjesztésben szerintem már eldöntött tényekről van szó, ebben a döntési folyamatban a közgyűlésnek csak jóváhagyó szerepe van. Ha lehetőség van rá, szeretném ha a képviselők az előkészítés fázisában nyilváníthatnának véleményt. Kérdésem, hogy ennek az előterjesztésnek hány százaléka az a rész, amely esetleges el nem fogadás miatt kárt okoz a városnak? Mátyás József: A Polgármesteri Hivatalnak meg kellett várni, hogy honnan tudja a forrásokat biztosítani. Az előkészítési munka kb. 40-45 %-os, ha most ez a beruházási program nem kerül elfogadásra, abban az esetben a kivitelezőkkel kerülnénk ellentétbe. Igyekeztünk a beruházási szabályzat szerint eljárni, annak ellenére, hogy nem volt elfogadott beruházási programunk. Marton István: Dr. Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy ellenkező előjellel nem áll arányban az ingatlanok ára a költségekkel. A 2. számú mellékletben szerepel a "Dózsa György út összekötés", viszont nem szerepel, hogy mivel történik az összekötés. Mivel térkép nem tartozik a melléklethez, gondolom ez a Hevesi út meghosszabbítását takarja. Mátyás József: Igen, ez a Hevesi út meghosszabbítására vonatkozik. Suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 125/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ÉK-i városrész 1. sz, 2. sz. és 3. sz. területének, valamint a Dózsa Gy. u. összekötésének beruházási okmányát az 1. sz. melléklet szerint 41.325 Ft főösszegben jóváhagyja. Megbízza a polgármestert a Beruházási program aláírásával. Határidő: Kivitelezés befejezése: 1995. augusztus 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 14.) Bicsák Miklós önálló képiselői indítványa a korpavári temetőben ravatalozó.építése tárgyában (írásban) Bicsák Miklós: Nagykanizsa város peremkerülete, Korpavár lakossága már hosszú ideje olyan gonddal küzd, hogy szeretne a ravatalozót építeni. Ez már régóta a település problémája, azonban ezideig nem sikerült megoldani. Az ott élő emberek társadalmi munkát is vállalnak a cél érdekében. Tavasszal 43 meghívtak egy esós időben tartott temetésre, amelynek rossz tapasztalatai indítottak az előterjesztés benyújtására. Kérem indítványom támogatását. Suhai Sándor: A javaslatot a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta, és támogatja. Czobor Zoltán: Szerintem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság azt a véleményét fejezte ki, mely szerint a többi felmerült igény ismeretében a féléves pótköltségvetés keretében sorrendet állít fel, és csak a sorrend ismeretében fogunk dönteni a támogatásról az indítvány esetében is. Suhai Sándor: Valószínűleg rosszul tájékoztattak, mivel én nem voltam jelen a bizottsági ülésen. Bicsák Miklós: Úgy érzem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságban egyhangúlag első helyre sorolta az indítványt. Suhai Sándor: A félreértés ebből adódhatott. Czobor Zoltán: Valóban támogatásáról biztosította az előterjesztést a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, az összes igény ismeretében való döntés mellett. Kérem, hogy ez alapján döntsünk, mert ennél az előterjesztésnél nincs megjelölve a forrás. Tarnóczky Attila: Úgy érzem, hogy a korpaváriak kérése alapos, támogatom az előterjesztést, feltéve hogy nem jelentkeznek a későbbiekben földtulajdonra való igénnyel. Kovács Tamás: Figyelembevéve az építés technológiai jellegét támogatom a javaslatot, a forrás megteremtésével pedig a közgyűlés bizza meg a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot. Bicsák Miklós: A korpaváriak társadalmi munkát is vállalnak, kérem támogassák kérésemet. Béres Márton: Úgy gondolom, hogy az előterjesztést kivételesen kell kezelni, javaslom a soron kívüliséget az indítvány elfogadása kapcsán, ebben a helyzetben mérlegelni kell a szükséghelyzetet. Röst János: Támogatnunk kell az előterjesztést, az elmúlt közgyűlésen a LIMEX Kft. 2 millió forintot adományozott a városnak, így a forrás meg van jelölve. Ferenczy Zoltán: Az idő sürgőssége miatt az ősz beállta előtt meg kell kezdeni a munkálatokat, javaslom az indítvány elfogadását. Suhai Sándor: Kérdezem Czobor Zoltánt, hogy ragaszkodik-e módosító indítványához? Czobor Zoltán: Mivel nem az én javaslatom volt, hanem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és mivel forrás is meg van jelölve, én nem ragaszkodom a módosításhoz. 44 Czobor Zoltán: Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 126/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa városrészben a korpavári temetőben lévő hullakamra helyett ravatalozó építésére 1,8 millió Ft-ot biztosit 1995. III. negyedévében. Utasítja a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1995. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 15.) Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskolájáért Közalapítvány (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Zsoldos Ferenc: Függetlenül attól, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság az alapító okiratot a tárgyalás során elfogadta, nagyon fontosnak tartom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményét, amely joggal nem támogatja az önkormányzat részéről az anyagiak biztosítását mindaddig, amig az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a főiskola indításának koncepcióját nem hagyta jóvá. Kérem, hogy a javaslatot ezek alapján vegyük le a napirendről addig, amig az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság dönt. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy vegyük le a napirendről a kérdés tárgyalását, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Az elmúlt pénteken a megyei közgyűlésen volt egy tájékoztató, amelyet a zalai felsőoktatás helyzetéről tartottak. A tájékoztatóban elhangzott, hogy főiskolaalapitásra alkalmasak ezek az évek. Az a tény is elhangzott, hogy a zalaegerszegi egészségügyi főiskola nehézséggek küzd, valószínűleg meg fogják szüntetni. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsán az egészségügyi főiskola alapítása ebben a helyzetben nem megalapozott. Számomra a határozati javaslat elfogadható a "nem" szó nélkül. 45 Czobor Zoltán: Nagyon csodálkozom, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság támogatja ezt a határozati javaslatot. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal egyetértek abban, hogy nem támogatja a javaslatot, mégis kérem a közgyűléstől a javaslat elfogadását, mert ha ezt követően olyan anyagi nehézségek támadnának a főiskolára vonatkozóan, amelyeket nem vállalhat fel a város, még mindig van lehetőség a visszalépésre, de a kezdeményezést nem szerencsés már a kezdetén elfojtani. Suhai Sándor: Senki sem foglalt állást a főiskola léte ellen, egy alapítvány létrehozásáról van szó akkor, amikor konkrétan nincs elképzelés a főiskoláról. Ha egy hónap múlva a pénzügyiszámviteli főiskola jelentkezik, hogy kihelyezett osztályt szeretne Nagykanizsán, akkor ez az alapítvány ezt a célt nem fogja szolgálni, mert az alapítvány kizárólag a kereskedelmi főiskola alapítványa. Dr. Fodor Csaba: Kérdezem a Polgármesteri Hivatal szakembereinek a véleményét, hogy szerintük az alapító okirat megfelel-e a PTK-ban leírt alapító okiratokkal szemben támasztott követelményeknek? Az én ismereteim szerint alapítványt jogi személyek vagy természetes személyek hozhatnak létre, és nem vagyok benne biztos, hogy az iskola jogi személy. Sorozatosan olyan anyagok kerülnek a mai közgyűlés elé, amelyeket azért nem tudok megszavazni, mivel jogszabállyal ellentétesek, és én ezt tűrhetetlen állapotnak tartom, kérem a Polgármesteri Hivatal szakembereinek véleményét. Suhai Sándor: A Bolyai Iskolában létrehoztunk alapítványt, és az iskola mint jogi személy lehet alapító. Kovács Tamás: Figyelemmel arra, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságnak nem volt elképzelése a főiskola konkrét működését illetően, de szem előtt tartva azt, hogy egy felsőfokú oktatási intézmény léte jelentős előrelépés lenne a város szellemi és kulturális életében, ezért javasoljuk a Kanizsa Főiskolájáért Alapítvány támogatását. Balogh Tibor: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság figyelembe vette-e azt a kezdeményezést, hogy egy fél főiskola indul a Thury Szakközépiskolában? Szerintem a városban nem eléggé ismert, hogy ez a képzési forma indul. Zsoldos Ferenc: Én nem az alapítvány létrehozása ellen kértem az előterjesztés elnapolását, hanem kifejezetten az alapítványért és a főiskoláért. Kiegészítésként szükségesnek tartom annak elmondását, hogy a főiskola létesítésének folyamatát a kezdeményezők jól kidolgozták. Sajnálom, hogy nem volt lehetőség a kezdeményezők közgyűlésre való meghívására, ahol el tudták volna mondani elképzeléseiket. Ezért javaslom, hogy az alapító okiratot és a főiskola létesítésének gondolatát támogassuk egy elvi állásfoglalásban, a határozati javaslatból kerüljön ki a "nem" szó. Kelemen Z. Pál: ügyrendi javaslatom, zárjuk le a vitát, döntsünk ebben a kérdésben. 46 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy zárjuk le a vitát, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a vitát lezárja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, mely szerint a közgyűlés támogatja a "Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolájáért" Alapítvány létrehozását, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kovács Tamás: Visszavonom Kanizsa Főiskolájáért Alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatomat. Dr. Lukácsa Erzsébet: Tarnóczky képviselőtől kérdezem, javaslata az alapítvány támogatására vonatkozik, vagy alapítóként való részvételre? Tarnóczky Attila: A támogatás pénzügyi összegéről is dönteni kell. Czobor Zoltán: Ebben az ügyben konzultáltam az Thúry György Szakközépiskola igazgatójával, tolmácsolva véleményét elmondom, hogy szeretné, ha a város a nevét adná ehhez az alapítványhoz. Javaslom, hogy az önkormányzat alapító tagja legyen ennek az alapítványnak és 300.000 forinttal támogassa az alapítványt. 200.000 forint forrást meg tudok jelölni az előbbi LIMEX Kft-s felajánlásból, 100.000 forint megjelölését pedig a polgármesterre bízom. Suhai Sándor: Aki egyetért Czobor képviselő javaslatával, mely szerint lépjen be az önkormányzat az alapítvány létrehozásába 300.000 forinttal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Zsoldos Ferenc: Az indítványom arra is vonatkozott, hogy ebben az évben tűzze napirendre a testület a kereskedelmi főiskola létesítésével kapcsolatos jobb tájékozódási lehetőségek kidolgozását, hogy konkrétabb ismeretei legyenek a ténylegesen elért helyzetről. Suhai Sándor: Aki egyetért Zsoldos képviselő javaslatával, mely szerint kérjünk tájékoztatót a Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatójától ebben az ügyben, kérem szavazzon. 47 A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 127/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskolával együtt létrehozza a "Nagykanizsa Város Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolájáért" Közalapítványt,és mint alapító 300.000 Ft-ot biztosít annak működéséhez, az Alapító Okiratot elfogadja. Felkéri az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, hogy az oktatási koncepció kidolgozásánál vegye figyelembe egy főiskola létesítésének lehetőségét a szükséges gazdasági és műszaki feltételeivel együtt, különös tekintettel az anyagi fedezet megteremtésére. Felkéri a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatóját, hogy folyamatos nyújtson tájékoztatást a főiskola létesítésének lépéseiről. Határidő: 1995. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Cseke Zoltán igazgató Dr. Horváth György az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke 15.) Zala Megye Mentésügyéért Alapítvány kérelme (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy ne ezt az alapítványt támogassuk, hanem kérdezzük meg a nagykanizsai Mentőállomást milyen támogatásra lenne szükségük. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 128/1995. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Zala Megye Mentésügyéért" Alapítványt nem támogatja. Felkéri a polgármestert, hogy döntéséről tájékoztassa az Alapítvány kuratóriumát. Határidő: 1995. július 10. Felelős : Suhai Sándor polgármester 48 b.) A közgyűlés felkéri a polgármestert tájékozódjon arról, hogy a nagykanizsai Mentőállomást milyen támogatásban tudnák részesíteni. 17.) A "Nemesrádói Templomért" Közalapítvány kérelme (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Kelemen Z. Pál; Javaslom, hogy ne támogassuk ezt az alapítványt, hiszen Bajcsán is van hasonló kezdeményezés. Suhai Sándor: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 129/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Nemesrádói Templomért" Közalapítványt nem támogatja. Felkéri a polgármestert, hogy döntéséről tájékoztassa az Alapítvány kuratóriumát. Határidő: 1995. július 10. Felelős : Suhai Sándor polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket az zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Suhai Sándor: Kihirdetem a zárt ülésen hozott döntéseket: 18.) Fellebbezések a.) Vlasics Éva nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 49 130/1995. számú határozat ¿í; Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Vlasics Éva nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) b.) Kercsmárné Vécsey Erzsébet gyógyszertámogatás ügye (Írásban) A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással, a következő határozatot hozta: 131/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kercsmárné Vécsey Erzsébet nagykanizsai lakos gyógyszertámogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) c.) Vid Sándorné nagykanizsai lakos közgyógyellátási igazolvány ügye (Írásban) A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 132/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Vid Sándorné nagykanizsai lakos közgyógyellátási igazolvány ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) d.) Belső Istvánná nagykanizsai lakos közgyógyellátási igazolvány ügye (Írásban) 50 A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 133/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Belső Istvánná nagykanizsai lakos közgyőgyellátási igazolvány ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) e.) Borsi Sándorné nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 134/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Borsi Sándorné nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) f.) Aranyos Lászlóné nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügye (írásban) A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 135/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Aranyos Lászlóné nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) g.) Szever Károly nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügye (írásban) 51 A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozta: 136/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szever Károly nagykanizsai lakos lakásfenntartási támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) h.) Tálosi Jánosné nagykanizsai lakos méltányossági közgyőgyellátási igazolvány ügye (Írásban) A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozta: 137/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tálosi Jánosné nagykanizsai lakos méltányossági közgyőgyellátási igazolvány ügyében benyújtott fellebbezésnek helyt ad, az I. fokú határozatot módosítja, Tálosi Jánosné részére 2.000 Ft gyógyszerköltség hozzájárulást állapit meg. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) i.) Kövesi József nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügye (Írásban) A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal a következő határozatot hozta: 138/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kövesi József nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) j.) Molnár János nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügye (írásban) 52 A közgyűlés 1 szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodással a következő határozatot hozta: 139/1995. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Molnár János nagykanizsai lakos jövedelempótló támogatás ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja és az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. (Határozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: A közgyűlés következő ülését 1995. augusztus 29-én fogjuk megtartani. Suhai Sándor polgármester a közgyűlést 22.15 órakor berekeszti. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző polgármester |
